Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-12 / 295. szám
1954 DECEMBER 13 NÄPEö 5 „Egy bangón, együtt tervezünk ... Alakuló tanácsülés Kéty községben 44 „Nehéz falu”:., így Ismerték Tolna megyében Két].'* községet egészen a Hazafias Népi? -ont megalakulásáig. Aki azelőtt ebi jen az 1100 lakosú faluban járt, sromorúan legyintett: „Nem könnyű itt az emberekkel boldogulni, mert : nem egységes nép ez a kétyi. Székelyekből, felvidékről idetelepült magyarokból és az ittragadt német őslakosságból áll a falu”. A Hazafias; Népfront azonban mint ha „csodát” művelt volna! Lázba- hozta a kétySiket az új tanácsválasztás, a iegjoiálb 25 gazdát jelölték tanácstagnak s november 28-án egy- emberként szavaztak rájuk. A kétyi gazdák még az ősszel a tanácsválasz tás tiszteletidre felajánlották, hogy mintaszerűéi a elvégzik az őszi mező- gazdasági ni (unkákat. S hogy szrivukat tett is követte, mi sem bizonj útja kézzelfoghatóbban, mint Tuskji Pál elvtársnak, a megyei tanács* elnökének hozzájuk intézett levele, amelyet a tanácsfiázán Tóth Mihál' |y, a lelépő tanácselnök dicsekvésképpen mutatott: „Eszerint a bonyhád 1 járás első községei közé került a n|j falunk — tette hozzá. — Hát még }>a az új tanács megalakul, akkor mntatjuk meg,' hogy mit tudunk. M^.nt a nép szíve szerint választott. i Ha <3 onyirc bíztok bennem, vállalom ... S az alaítuló tanácsülés nem sokáig váratott magára. Vasárnap volt a választási,, s utána csütörtökön este a kultúrd; tthorit zsúfolásig megtöltötték a ké^Jvi emberek, ahol a megválasztott }i5 tanácstag azt latolgatta: vajon kijket is válasszanak be a végrehajtó bizottságba. Először egy nagybajúszú férfi, Péter István, az Alkotmány tsz elnöke ment fel a színpadra, s megnyitotta az- ülést. Mandátumvizsgáló bizottságét: is választottak, majd az elnök Üeltette a fontos kérdést: ki légyen, a végrehajtó bizottság öt tagja? Néháinyperces csend következet, az arcoké n látszott, hogy gondolatok születnek az agyakban. Aztán felállt az'égjük, gazda. Jakab János, és javaslati ot tett: „Én helyeselném, ha régi (dnökünket, Tóth Mihályt újra beválasztanánk. Mindnyájan ismerjük. J Mióta tanácselnök, meg tudta szeré ftetni magát a néppel. Aztán itt y;»n Illés Gáspár, aki fiatal kora elleniére nagy gonddal, sok szeretettel | íptézi a község ügyeit, öt is ajánlón?... És, még Tompái Béla gazdálkodót, Bickel Henrikné párttitkárt és Antal Imrét javaslom.” *Az alacspnytermetű Tompái Béla kötsben a fejét ingatta, és rögtön szót is kért: „Nekem két gyermekem van ég 8 holdon egyedül dolgozom. Szívlesen vállaltam a tanácstagságot, de a végrehajtóbizottsági tagság sok ngy kicsit. Nem futja az erőmből és az időmből...” Az egész tanács ragaszkodott azonban Tompái Béla jelöléséhez. „Nálad különb embert nem is találhatnánk”. Ez Major Bálintnak és Miklós Lőrincnek az egybehangzó véleménye és Tompái Béla ezek után már nem is tiltakozott, mondván: „Ha ennyire bíztok bennem, vállalom...” Visszaszerzik a régi hírnevet. Mivel nincs ellenvélemény, Jakab János javaslatát elfogadták és néhány percre visszavonultak az újdon sült végrehajtóbizottsági tagok. Rövid ülést tartottak, amelyen eldöntötték, hogy ki milyen tisztséget visel. Taps és éljenzés fogadta, amikor kihirdették: Tóth Mihály elnököt újra tanácselnökké, Illés Gáspárt újból titkárrá választották, de Tompái Béla is fontos megbízatást kapott, ő látja el a tanácselnökhelyettesi tennivalókat. Megválasztották még a gazdasági és a szociálpolitikai állandó bizottság három-három tagját is. A gazdasági állandó bizottság elmőkénejk megvá. lasztásakor a tanácstagok Ferencz (íergely 13 holdas középparaszt mellett döntöttek, a szociálpolitikai állandó bizottság vezetőjévé pedig a faluban mindenki által tisztelt igazgató-tanítót, Márky Jánost választották. Ezután Ferencz Gergely állt fel és megköszönte a bizalmat. „De azt is el kell mondanom, — folytatta, — hogy nagyok a terveink. A Hazafias Népfront azt akarja községünkben, hogy 12 mázsás búza, — 20 mázsás kukorica — és 100 mázsás burgonya- termést érjünk el. Ez nem sok, de az idén ennél kevesebb termett. S nekünk ahhoz is hozzá keli járulnunk, hogy visszaszerezzük a bony- hádkörnyéki állattenyésztés régi hírnevét. El kell érnünk, hogy minden háznál tartsanak tehenet s ehhez a termelési bizottsággal egyetemben meg kell javítanunk a legelőket. Van tennivaló a kötelezettségek teljesítése terén is. Igaz, adófizetésben jól állunk, de a sertésbegyüjtés eléggé akadozik nálunk, ezért községünk 12. a járás 28 községe közül. A téli estéken tanulnak, szórakoznak. Márky János tanító pedig arról beszélt, hogy a télen megvalósítja régi tervét. Nem lehet nyugodtan nézni, hogy kihasználatlanul áll ez a szép kultúrotthon. Ezért a hosszú téli estéken a székelyeknél nagyon népszerű „guzsalyozókat” szerveznek ,a kultúrházban, ahol tanulhat, szórakozhat a község népe. Ezenkívül nem sokára 60—70 gyerek részére óvodát is létesítenek, hogy az olyan nagy- családos emberek, mint Dani Ferenc, Csaba Bernát és Orbán József kislányainak és kisfiainak szebb életük legyen, mint apáiknak és nagyapáik nak volt. Az első tanácsülés részvevői még meghallgattak egy verset, a — melyet az egyik úttörőkislány szavalt el: „Egy hangon, együtt tervezünk, — Némák többé sose leszünk, —Úgy zúgjuk ügyünk igazán, — Mint erdőn a testvéri fák.” Szívükben ezeket a szavakat melengették a kétyi parasztok, amint a csillagtalan, ködös éjszakában hazafelé ballagtak és ki nem mond ottan is egységes foga. dalmat tettek a lelkűk mélyén: az új tanács vezetésével úgy dolgoznak majd, hogy községük a hajdani „nehéz faluból” a bonyhádi járás gazdag, élenjáró községe legyen. Major Lajos Az őszi mélyszántás befejezése nem tűr halasztást ,,December 20-ig a hízottsertést is leadjuk" Ha megkérdezi valaki az udvari „Uj Élet” termelőszövetkezet valamelyik tagjától: hogy állnak ezévi beadási kötelezettségük teljesítésével, azt a választ kapja: „A sertés kivételével már az egész évi beadási kötelezettségünket teljesítettük.” No, de a többi beadási kötelezettség teljesítése mellett, sertésből is eleget kell tenni mindenkinek, — mondhatná erre a tájékozatlan olvasó. Igaz is. Az udvari „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai tudják, hogy akkor mondhatják igazán: nincs tartozásuk, ha sertésbeadási kötelezettségüknek is eleget tettek. Ezért ígérték meg, hogy december 20-ig sertésből is teljesítik egész évi beadási kötelezettségüket. Mióta bevezették a napi háromszori fejést, 7.5 literről 8.3 literre emelkedett a fejési állag A nagytormási állami gazdaság tanyatormási üzemegységének tehenészei mint mondják, sokat hallottak már a napi háromszori fejésról. Ha mondta nekik valaki, hogy vezessék be, mégis mindig vonakodtak, mondván: „Nem éri meg.” A gyakorlat aztán bebizwnyította, hogy mégis megéri... December 1-e óta új vezetője van a tanyatoumási üzemegységnek, Kerekes Ferenc elvtárs személyében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pért- és kormányhatározat azt a célt tűzte ki, hogy évről évre fokozzuk az életszínvonal emelését. Ennek előfeltétele mindenek előtt a mező- gazdasági termelés hozamának növelése. Ha most nem egészen 1 év után megnézzük, hogy mit tettünk e határozat megvalósítása érdekében, könnyen megállapíthatjuk, hogy nem tettünk meg mindent. Nem használtuk ki a rendelkezésre álló időt és lehetőséget. Nézzük ezt meg a napjainkban előttünk álló legfontosabb feladat, a szárbetakarítás és mélyszántás „tükrében”. Nagyon sok helyen lábon áll még a kukoricaszár, sok még a mélyszántásra váró terület. Pedig ezen munkák elvégzésére bőven volt idő és lehetőség. No, de semmivel sem vinnénk előre az ügyet, ha most megint arról beszélnénk, hogy mindezért ki a felelős. Elég ehhez annyit megjegyezni, hogy minden mező- gazdasági vezető és dolgozó mulasztást követett el, mert jóllehet, sze- meláttára követték el a sorozatos mulasztásokat. Pedig a lábon álló kukoricaszár nemcsupán szépséghiba. Már sajnos nem sokat érő takarmány, de mégis le kell vágni, hogy utána azonnal lehessen a mélyszántást végezni. A mezőgazdaságban jelenleg úgyszólván égetően fontos feladat a mélyszántás gyors elvégzése. Az ősszel felszántott földben ugyanis a nedvesség lehúzódik 120—150 centiméterre, ezáltal megfelelő csapadékot tudunk tárolni a földnek. A betakarítási munkák, a vetések már megyeszerte befejeződtek. A fogatokat legtöbb helyen kivonták a munkából, mondván, a mélyszántást majd elvégzi a traktor. Igaz az, hogy a traktorral végzett mélyszántás sokkal jobb, mint a fogattal végzett mélyszántás. Na, de jelenleg nem rendelkeznek gépállomásaink annyi traktorral, hogy minden egyéni paraszt földjét megtudják szántani. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a fogatokat ne helyezzék „nyugdíjba”, hanem fogják eke elé azokat és szántsanak. Ilyen vonatkozásban jó tapasztalatok is vannak a megyében. Sok községben a gazdák négyesbe fogták lovaikat és szántottak. Az idő sürget. Mindinkább az a veszély fenyeget bennünket, hogy kifagy a földből az eke, és bizony mélyszántások egy része még nincs elvégezve. Ezért ki kell használni minden órát, sürgősen befejezni a lábon álló kukoricaszár betakarítását, az őszi mélyszántást, mert éz a mun ka nem tűr halasztást. Szűcs Lajos megyei főagronómus December 11-től 18-ig széna- és szalma felvásárlási hetet rendesnek a földmíívesszö vet kezetek Az állami szervek és Iközületek ellátására a népgazdaságnak nagy- mennyiségű szénára ■ és szalmára van szüksége. A földművesszövet- kezefek egy része ennek megfelelően kötelezve is van a felvásárlásra. Vannak helyeik, ahol a Terményíor, galmi Vállalat telepei végzik a felvásárlást. Az eddigi eredményeik az.t mutatják, hogy a szövetkezetek felvásárlási tevékenysége nem kielégítő. Például a harmadik negyedévben Nak 1.8 %-ra, Szedres 22.5 %-ra, Iregszemese 13.7 százalékra teljesítette szénafelvásárlési tervét. Ezzel szemben azokban a községekben, ahoi jói • foglalkoztak a felvásárlással, igen szép eredményeket értek el. Például Pincehelyen 279, Döb- röközöm 241, Bölcsfcén 404 százalék, ra teljesítették felvásárlási tervüket a szövetkezetek. Ebiből láthatjuk, ’hogy lehet eredményt elérni, ha megfelelően foglalkoznak a dologgal. A negyedik negyedévi tervteljesítés még a harmadik negyedévinél lis rosszabb. Pedig az állami szerveknek és közü- leteknek szükségük van a szénára és szalmára Van sok dolgozó paraszt is, akinek feleslege van és ezt a szövetkezeteknek kell felvásárolni. Békét akarunk Terveznek a faddi „Új tle\" termelőszövetkezetben Faddon, a 357 holdon gazdálkodó „Uj ßiet“ tsz a nagy-Duna é3 a holt Duoa-ág közötti szijieten terül el, ahol kitűnő lehetőségek vannak a szövetkezet fejlődésére. A zárszámadás után megkezditek a jövő évi gazdasági tervezést és a tagok közösen kutgirják: milyen új jövedelmi forrásokat tervezhetnének Jövőre. A zárszámadásnál kiderült, hogy a fada.i „Uj Élet” tsz összjövedelmének 80 százalékát az /állattenyésztés ad-ta. Ezért úgy határoztak, hogy megk/étszerezik ser- tésállatállományuikat, a meglévő 20 anyakocához még húszat vásárolnak tQvá'bbtenyésztésre. .Jelenleg 20 jól tejelő bonyhádi vöröstarkát mondhatnak magukénak, s úgy tervezik, még 5 kiváló egyedet szereznek. A tanyát körülfolyó vízen 50 törzskacsa úszkál, de jövőre 600 víziszárnyast tenyésztenek. Úgy határoztak: a 70 holdnyi erdő szélébe egyenlőre 10 család méhet telepítenek, amit később fejlesztenek tová/jb. Évtizedek óta úgy könyvelték Fa/laon, hogy 40—50 mázsa burgonyánál nem lehet többet termelni holdanként. A tavasszal kedves vendég érkezett a faddi ,,Uj Élet” tsz-be: Hodek Jószef, a kisbéribattyánpusztai ,.Vi_ rágzó” tsz Kossuth-díjas elnöke, akfi gazdag tapasztalatokkal rendelkezik s elmondta, b.iögy náluk új módszerrel vetették a burgonyát. Jól érett portrágyához kálisót, szuperfoszfátot és pétisót kevertek s holdanként 12 dekás keveréket szórtak <M. A tápdús talajban sűrűbben ülteti éle a bokrokat, mint előző évben. Javasolta, hogy kísérletképpen vesszenek egy holdat ilyen módszerrel a faddiak is. Az „Uj, Élet“ tagsága megfogadta a jó tanácsot s az egy hdld kísérleti parcelláiéi 117 mázsa burgonyát takarított? ik be. Most tervbevették, hogy jövőre mind a négy hold burgonyát ilyen módszerrel vetik el, ami köz/il 2 vágón többtermést jelent. A felvásárlás megjavítása érdekében föfdművesszövetkezeteitnk széna. és szalmafelvásárlási hetet rendeznek. Ezen a héten el kell érni. hogy a dolgozó parasztok eladják feleslegeiket. Meg kell érdeklődni a dolgozó parasztoktól, termelőszövetkezetektől, hogy nincs-e feleslegük. A szövetkezet megfelelő áron átveszi ás még előny az is, hogy a gazdáknak a megállapított fuvartérítést is kifizetik a szalma árán felül. A földművesszövetkezeti dolgozók közül a harmadik negyedévi jó fel. vásárlási munkáért többen kaptak jutalmat, mint a döbröközi és a pincehelyi földművesszövetkezet vezetője. A harmadik negyedévben felvásárolt minden mázsa széna és szalma után a szövetkezetek ügyvezetői és főkönyvelőd 40 fillér céljutalmat kaptak. • Szövetkezeteink dolgozód kövessenek el mindent, hogy a széna, és szalmafelvásárlási héten minél nagyobb eredményt érjenek el. Ezzel elősegítik a tervteljesítést, a dolgozó parasztság feleslegeinek felvásárlását és nem utolsó sorban maguk is jól járnak anyagilag, hiszen jutalom jár a jó munkáért. Szabó Ferenc, a Felvásárlási igazgatóság osztályvezetője. • • Sárpilisi gépállomás: „Őszinte szívvel, teljes erőnkkel támogatjuk; a moszkvai értekezlet határozatát“ ; J nem örülhet a tavasznak, a napfénynek, földből gombamódra növő új épületeknek, gyáraknak, nem örülhet semminek, mert örök sötétségre van kárhoztatva. Joggal átkozódik ez az ember, mert életkedvét, munkakedvét ragadták el erőszakosan tőle. És most, mi vele együtt egyember- ként jogosan tiltakozunk Nyugat- Németország felfegyvezése, a háború ellen. Még most is fülemben zúg, morajlik a szirénák vésztjósló hangja* a repülőgépek zúgása, a bombák robbanása, kislányom idegtépő sikolya, amikor a félelemtől őrülten bújt mel lém és könyörgött: „Édesanyám, vigyél el oda, ahol nem kell meghalni'’. Ekkor szorosabban magamhoz öleltem gyermekemet, de nem adtam választ, nem mertem megmondani, hogy nincs olyan hely, ahova elölhetném, ahova ne érne el a repülőgépek zúgása, a bombák robbanása. Békét akarunk, békében akarunk élni, dolgozni, gyermekeinket nevelni, de békében akarunk megöregedni, békét akar saját maga és unokái részére özv. Iszli Ferencné 94 éves nénike, aki ünneplőbe öltözve ment el november 28-án, hogy békére adja szavazatát. Békét akar Nagymányok község valamennyi lakosa, de örök időkre szóló békét. Elég volt a vérontásból, elég volt mindenből, ami rossz és ke gyetlen volt. Hékében akar a község lakossága élni, új ' iskolát, tornatermet, kutat, járdát, kultúrházat, sport pályát építeni. Hogy ezt megtudjuk valósítani, az egész világ millió és millió dolgozójának az óhajára, a békére vtm szükség* Kerekes elvtárs sokat tanult és hallott a napi háromszori fejesről, az egyedi takarmányozásról, de gyakorlatban 5 sem tapasztalta még, hogy mi az előnye. Mikor ebbe az üzemegységbe került, elhatározta, hogy mindenképpen bevezetik a tehenészetben a napi háromszori fejést. Be is vezették, s ennek alapján december 1-től december 8-ig 7.5 literről 8.3 literre emelkedett a napi fejési átlag. I — Az én emlékezetemben még na- I gyón élénken él a második világ• háború borzalma — mondotta Ker• ner Józsefné Nagymányok község ! újraválasztott tanácselnöke. És most . ezek a borzalmak, melyeket százezer i asszony, anya próbált elfelejteni, is- > inét élesen tükröződnek 10 év távla- \ Iából vissza, amikor arról hallunk, • hogy új összeesküvést szőnek a béke • ellen. 1 Háború ismét egy újabb véreng- ! zés, ártatlan emberek gyilkolása, de i miért? Nem volt elég az első, majd i a második világháború nyomora? i Most egy újabb, egy harmadik há- 1 borút akarnak kirobbantani. Nem. 1 Nem akarjuk, hogy emberek ezrei, 1 tízezrei felett összedőljön a ház, nem akarunk háborút. Én, mint asszony, anya, mint egy község életének irányítója, vezetője tiltakozom, tiltakozom Nagymányok község valameny- nyi lakosának nevében a német mili- tarizmus feltámasztása ellen. Tíz éve, hogy felszabadultunk a fasiszták, a nagytőkések uralma alól. Tíz éve, hogy megkezdtük hazánkban a szocializmus építését, amely a szebb, boldogabb élethez vezet. És ehhez az élethez mi ragaszkodunk. Lassan tíz éve lesz, hogy az utolsó lövedék elhagyta az ágyú torkát, hogy az utolsó bomba robbant magyar földön, amelynek nyomában sírás, hörgés, jajveszékelést átkozó- üás tört elő. Igen, átkot szórt az az ember, akinek a háború nem vette el az életét, de nyomoréké tette. Hány és hány olyan emberrel találkozhatunk napjainkban, akiknek kezét-lábát, vagy szemét kérte áldozatul a háború. Mit érezhet az az ember, alá mindkét szemére vak, aki A munkaidőnek vége. A traktorosok, a szerelők nem hazafelé, hanem az egyik szerelőműhely felé igyekszenek. Nem mindennapi esemény megvitatására jöttek össze december 9-én, a késő délutáni órákban a sárpilisi gépállomás dolgozói. Jaksa János elvtárs a gépállomás DlSz-szerveze- tének titkára a nemzetközi helyzetet ismertette, mások á békeharccal kapcsolatos feladatot a termeléssel kapcsolták össze. Gyalog János, a traktorjavító brigád vezetője azt mondotta: „Munkám jobb elvégzésével is hozzá akarok járulni a béke megvédéséhez. Javaslom, hogy küldjünk egy táviratot az Országos Béketanácsnak, melyben egyetértésünket fejezzük ki a moszkvai értekezlet határozatával és tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a párisi egyezmény ratifikálása ellen.” Gyalog elvtárs javaslatával mindenki egyetértett. Vállalásához többen csatlakoztak Firnic Imre és Szívós István vállalták, hogy február 28-a helyett február 15-re befejezik az ekejavítást. Kocza János, a tárcsa- javító brigád nevében tett ígéretet arra, hogy február 18-ra á tárcsákat is kijavítják. A gépállomás dolgozói alaposan meghányták vetették a tennivalókat, s leszögezték, hogy haladók nélkül cselekszenek. A gyűlésről táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz. A távirat így hangzik: „Mi, a sárpilisi gépállomás dolgozói őszinte szívvel,1 teljes erőnkkel támogatjuk a moszkvai értekezlet ha-1 tározatát, az európai béke és biztonság megteremtését.' Ugyanakkor mélységes felháborodással tiltakozunk az' európai népele békéjét fenyegető német militarizmus1 feltámasztása ellen. Mi békét akarunk! Ezért, mint1 minden magyar dolgozó, minden erőnkkel, igyekező-1 tünkkel hozzájárulunk hazánk nemzeti egységének1 összefogásához, a béke megvédéséhez. Sárpilisi gépállomás dolgozói,”- ■.
