Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-12 / 295. szám

* .» '!hn***l 1 1*54 DECEMBER 18 NAPLÓ 3 V. M. Molotov elvtárs beszéde a szovjet-francia szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés 10. évfordulója alkalmából Moszkva (TASZSZ): Tíz évvel ez_ előtt Moszikvába érkezett De Gaulle tábornok, a francia, kormányfő, az aíkikpri francia kormány más tagjai­val' együtt. Aíkikor született meg a francia—szovjet szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés. A francia-szovjet szerződésnek a hábo. rú nehéz évéiben történt aláírása nagyjelentőségű nemzetközi ese. mény volt. Ez a szerződés elősegítette annak a dicső harcinak sikerét, amelyet a népeik a1 hitleri agresszió ellen vív­tak, ..A. szerződés célja: a Franciaor­szág és a Szovjetunió közötti barát­ság elmélyítése és ezzel az európai tartós béke biztosításának előmozdí­tása. (Taps.) E szerződés értelmében a Szov­jetunió és' Franciaország, e két nagy európai állem, kötelezettséget vállalt arra* hogy nem enged meg egy újabb német agressziót és közösen megtést minden szükséges intézke­dést e cél érdekében. Azóta tíz esztendő telt el. Szá­munkra, a szovjet emberek számá­ra teljesen világos: nem kevésbé, mint azelőtt, most is szem előtt kell tarta­nunk azt a kötelezettségünket, hogy ngm engedünk meg újabb német agressziót, hogy megaka­dályozzuk a német miiitarizmus újabb tobzódását. (Viharos taps.) Meggyőződésünk, hogy ilyen ér- ze.mek és gondoláitok hatják át a francia néip túlnyomó többségét is. Mi természetesen tudjuk és nem felejtjük el, hogy különbség van a burzsoá Francia Köztársaság és a szocialista Szovjetunió politikájának a iá lövet 6 elvei és belső rendszere között.- Ez azonban annakidején is ismeretes volt, amikor aláírták Fran_ ciaország és a Szovjetunió szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer ződését. Felmerül a kérdés, elkép­zelhetők olyan helyzet, hogy ma. tíz évvel a szerződés megkötése utSh, 'Franciaország a Szovjetunió­nál kevésbé érdekelt a francia-szov­jet . szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási szerződésben, abban a szer­ződésben, amely az európai béke biz­tosítását célozza? A Franciaország és a Szovjet­unió társadalmi és államrendsze­rében mutatkozó minden különb­ség mellett mindkét államnak közös a feladata: alapvető nem­zeti érdekük az európai béke ( fenntartása és megszilárdítása. (Viharos taps) Á francia-szovjet szerződés egyet­len állam ellen sem irányul. Mint­hogy egy újabb német agresszió meg akadályozását és így egy újabb vi­lágháború k[robbantásának megaka­dályozását célozza, semmilyen mér­tékben nem irányul Németország érdekei ellen sem. Ilyen körülmények között a fran­cia-szovjet szerződésnek az európai béke biztosításának sarkkövévé kel. lene válnia. A Szovjetunió abban látja a fel­adatot, hogy az összes európai álla­mok — társadalmi rendszerűiktől' függetlenül — közös erőfeszítéssel az európai béke és biztonság bizto­sítására törekedjenek. A Szovjet­unió arra törekszik, hogy a két ál­lam ebben is közösen cselekedjék A Szovjetunió és Franciaország ilyen közös erőfesz Késeiben rejlik a szi­lárd és tartós európai béke záloga. (Viharos taps.) A Szovjetunió javaslatai nem le­hetnek ártalmasak egyetlen európai vagy Európán kívüli állam szem­pontjából sem. E javaslatok ugyan akikor arra irányulnak, hogy elő­mozdítsák Németország egységének békeszerető és demokratikus alapo­kon való helyreállítását, ami magá­nak a német nép érdekeinek és tö­rekvéseinek is megfelel. Mi tudjuk, hogy e javaslatok nem találtak támogatásra a francia kor­mánynál. Az Egyesült Államokhoz és Angliáihoz hasonlóan Franciaor­szág is elutasította a részvételt össz­európai kollektív biztonsági értekez­leten, valamint a német kérdéssel kapcsolatos négyhatalmi értekezle­ten. Mi látjuk a felmerülő nehézsé­geket, de nem vagyunk hajlan­dók visszariadni e nehézségek­től. (Viharos, hosszantartó taps.) A francia-szovjet szerződés fölött ma sötét felhők tornyosulnak. Erről a szerződésről az utóbbi időben szé­gyenkezve hallgatnak a hivatalos francia személyiségek. Ez érthető is Ugyanis egyre gyakrabban cselek, szenek úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a francia-szovjet szerző­dést, nem törődve azokkal a kötele­zettségekkel, amelyeket az a szerző­dő felekre ró. Másfél hónappal ezelőtt aláírták a párizsi egyezményéket, amelyek fő résztvevői közé tartozik az Amerikai Egyesült Államokkal és Angliával együtt Franciaország is. A szóbanforgó egyezmények értei, mében Nyugat-Nérnetonszágot fel­fegyvereznék és bevonnák az észak- atlanti tömbbe és más, ugyanilyen agresszív jellegű katonai csoportosu­lásokba. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország agresz- szív erői szemünk láttára lépnek katonai szövetségre a német mi­litaristákkal. Ennek a katonai szövetségnek az a célja, hogy a többi országgal az „erő hely­zetéből“ beszéljen, vagyis hábo­rús fenyegetések és más álla­mokra gyakorolt különféle nyo­más útján. Nem titkolják, hogy ezek az ameri­kai uralkodó körök parancsára lét­rehozandó katonai csoportosulások közvetlenül a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok ellen irá­nyulnak. Mi marad hát a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésből Franciaországnak és a Szovjetuniónak azokból a kö­telezettségedből, hogy együttes erő­feszítésekkel megafkédályozzák az újabb német agressziót? És akad-e még valaki, akinek bi­zonyítani kell, hogy a párizsi egyez, mények összeférhetetlenek a francia, szovjet szerződéssel? Franciaország kormánya most mán den erejét megfeszíti a párizsi egyez mények francia parlamenti ratifiká­lásának kiharcolására. December 2-án ért véget Mosz­kvában a nyolc európai államnak az európai béke és biztonság biztosítá­sával kapcsolatban összehívott érte­kezlete. A moszkvai értekezlet deklará­cióját egyetlen {«törekvés! ha­totta át: az európai béke fenn- tartásának és megszilárdításának elősegítése. Ezt a deklarációt ugyanaz a szel lem hatja át, mint a francia-szovjet szerződést. Nem így fest a dolog a párizsi egyezményekkel. A párizsi egyezmények nem se­gíthetik elő a béke megszilárdítá­sát. A német militaristáknak szabad kez:t adó párizsi egyezmények csak egy dolgot mozdíthatnak elő: egy újabb európai háború veszélyének komoly fokozódását. Ilyen helyzet láttán a Szovjetunió és a többi békeszerető állam sem helyezkedhet pusztán várakozó ál­láspontra. Minthogy komoly mértékben nö­vekszik egy újabb háború veszélye, a szovjet népnek éppúgy, mint Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország. Románia, Bulgária, Al­bánia és a Német Demokratikus Köztársaság népének gondoskodnia kell fegyveres erőiről, azt az egye­düli célt szem előtt tartva, hogy biztosabbá tegye a béke biztosítását. (Viharos taps.) A békeszerető orszá­gokat annak szükségessége elé ál!í. tolták, hegy teljes határozottsággal lássanak hozzá fegyveres erőik ere­jének fokozásához, a Német Demo­kratikus Köztársaság pedig, nemzeti fegyveres erőinek megteremtéséhez — amint ezt Otto Grotewohl minisz­terelnök a moszkvai értekezleten ki­jelentette. A békeszerető európai államok­nak egyesíteniük kell erőfeszíté­seiket, együttesen kell megten­niük minden szükséges intézke­dést biztonságuk biztosítása, a béke védelme érdekében. (Hosszantartó taps.) A német miiitarizmus feltámasztá­sához vezető párizsi egyezmények ratifikálása olyan intézkedésekre kényszerítené a Szovjetuniót és más békeszerető országokat, amelyek el. engedhető tlenek ahhoz, hogy az ag­resszív államoknak a béke fenn­tartását veszélyeztető növekvő fegy­veres erejével, nem kevésbé hatal­mas erőt és azt a készségüket he­lyezzék szembe; hogy mindvégig megvédik a békét. (Viharos, hosszan tartó taps.) Ma a francia-szovjet szerződésnek mint olyan szerződésnek a jelentő­ségéről beszélünk, amely a béke ügyét szolgálta és kell, hogy szolgál­ja. A mai viszonyok között azonban azt is meg kell mondanunk, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásáé szerződés alapvető céljai ellen irá­nyulna és nemcsak a béke céljait nem szolgálhatja, hanem azt is je­lentené, hogy egy újabb háborúhoz vezető veszedelmes útra lépnek. Mi erre Franciaország kormányá­nak és a francia néphek egyaránt felhívjuk a figyelmét. Mindazoknak mondjuk ezt, akiknek van fülük, mert azt tartjuk, hogy minden lehe­tő módon fokozni lceíl a harcot a béke biztosításáért és megszilárdítá­sáért. Bennünket nem érhet meglepe­tésszerűen a párizsi egyezmények ratifikálása. (Taps.) ' A szovjet nép bízik erődben, né­pünk tudja, mennyire meggondolat­lanak az agresszív imperialistáknak azok a kísérletei, hogy a Szovjet­unióval szemben a katonai erővel való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Szükség esetén a Szovjetunió, ter­mészetesen, meg tudja mutatná a maga hatalmát és be tudja bizonyí­tani ügye helyességét és igazságát. (Hoszantartó taps.) Emlékezetünkben tartjuk a nagy Lenin következő szavait: „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai és pa­rasztjai nagy többség ükben felismer ték. megérezték és tisztába jöttek ve le, hogy saját hatalmukat, a szovjet­hatalmat — a dolgozok hatalmát vé­delmezik, hogy azt az ügyet védel­mezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden áldását, mindannak élveze­tét, amit az emberi munka létreho­zott." (Lenin művei, 29. Szókra, 1&53. 322. oldal.) Lenin ezt harmincöt évvel ezelőtt mondotta. Akkor a Szovjetunió, az első szocialista állam, a dolgozók ál­lama egyedül állt és még nem fej­leszthette ki gazdasági és kulturális erőinek és lehetőségeinek egész ere­iét. Napjainkban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal és más A francia békehizoiiság felhívása a ratifikálás eilen Párias (MTI) A francia békemoz- gaíom országos bizottsága — a pá­rizsi egyezmények ratifikálási vitá­ja előtt — felhívással fordult a fran­cia néphez, A felhívás hangsúlyozza, hogy a francia képviselők az egyezmények ratifikálásával félelmetes következ­ményekkel járó cselekedetet követ­nének el, majd a többi között ezeket mondja: — A képviselőknek vissza kell utasitániok az egyezmények ratifi­kálását és állást kell foglalniuk a négy nagyhatalom közötti tárgyalá­sok azonnali megkezdése mellett. Nem szabad, hogy külföldi kormá­nyoknak a ratifikálást sürgető nyo-> mása háttérbe szorítsa nemzeti érde­keinket. Csak maguk a franciák dönt hetik el azt, hogy mi áll érdekükben, Minden képviselő felelős lesz a nép és a történelem előtt a német újrafelfegyverzést e’döntő szavaza­táért. Az eljövendő napokban a francia népnek erőteljesen fel kell erre hívnia képviselői figyelmét. A francia nép sohasem fogja befejezett tényként elfogadni a német milita-» rizmus újjáélesztését. U Nu burmai miuiszíerelnök búcsúvacsorája Peringben Peking (Uj Kína) U Nu burmai miniszterelnök és felesége pénteken este búcsú vacsorát adott Pekingben amelyen több mint 800 meghívott vendég vett részt. Ott voltak a többi között Csu Te, a Kínai Népköztársa­ság alelnöVe, Liu Sao-csi, az országos népi gyűlés elnökségének elnöke, Csou Erv-laj, az államtanács elnöke és a Kínai Népköztársaság politikai életének más kiemelkedő személyid ségei. A vacsora után U Nu burmai mi­niszterelnök pohárköszöntőt mondott Mao Ce-tung elnök egészségére, Csou En-laj, az államtanács elnöke pedig Ba U-t. a Burmai Unió elnökét kö­szöntötte fel. A vacsora a legbarátibb szívélyes­ség légkörében folyt le. demokratikus országokkal együtt a népek olyan hatalmas erőit egyesítik és messze államuk határain túl olyan nagy támogatást élveznek, hogv mi jobban, mint valaha, felismerjük az ezekben az években végbement tör­ténelmi átalakulások nagy jelentősé­gét. Nines olyan erő a világon, amely megakadályozhatná népünk elő­rehaladását az általa választott dicső szocialista úton. (Viharos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a béke érdekeinek védel­mét célzó szerződéseknek és nem­zetközi egyezményeknek. Mi. szovjet emberek azonban jól tudjuk, hogy a népek békéiének és biztonságának védelme főként maguktól a népek­től, a népek öntudatától, szervezett­ségétől, közös erőfeszítéseitől függ. (Taps.) Meg kell említenem a nevezetes sztálini szavakat: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke fenntartásának ügyét és mindvégig kitartanak mellette. (Taps.) A hábo­rú elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gyujtogatóknak sikerül ha­zugságaikkal befonni a néptömege­ket, félrevezetni, és új világháborúba sodorni őket.” Meg kell védenünk a békét. Megfeszített munkánkkal, lanka-t dalian erőfeszítéseinkkel, harcunk­kal, a többi néppel együtt megvéd- jük a békét, megvédjük jogos, igaz­ságos ügyünket, (viharos, ünneplésbe átmenő hosszantartó taps. Mindenki feláll.) A párizsi szerződések Nyugat-Németország felfegyverzéséről 4 mai világpolitikai érdeklődés '"*■ középpontjában álló, s az egész emberiség békéje szempontjá­ból sorsdöntő jelentőségű párizsi szerződéseket ez év október 23-án írták alá. Az egyezménynek, meg­állapodásnak. nyilatkozatnak, jegyző­könyvnek nevezett szövegek bonyo­lult szövevényét az előzetes londoni megegyezés alapján szokatlan gyor­sasággal, néhány napos konferencián szerkesztették meg. Párizsban voltaképpen négy rész­konferencia zajlott le október 10-e és 23-a között. Kétoldalú konferen­cia Nyuaat-Németonszág és Francia- ország között a Saar-kérdésről. nénv- hatalmi konferencia a három nyugati nagvhat0'o-n és Nyugat-Ném^to^szág közt a német szuverénitás fenntar­tásokkal való helyreállításáról, ki- lenrhatalmí konferencia <87. Euróoai Védelmi Közösségről szóló, megbu­kott első párizsi szerződés részesei: Franciaország, Olaszország. Nvusat- Németország, Belgium, Hollandia. Luxemburg, továbbá az Egyesült Államok, Anglia. Kanadai az úgy­nevezett „Nyugateuróoai Unió“ létre hozásáról, Nyugat-Némelonszág fel­szereléséről, a fegyverkezés ellen­őrzéséről, végül tizenöthatalmi érte­kezlet (Az Északatlanti Szövetség 14 tagállama és Nyugat-Németország mint megfigyelő) Nyuffat-Németor- szág csatlakozásáról a NATO-hoz. az Északatlanti Szövetséghez, s e szer­vezet hatáskörének kiterjesztéséről. A Saar-megállaoodással, melv Fran ciaonszág részéről a német felszere­léshez való hozzájárulás feltétele volt, a Dunántúli Napló október 31-i számában kitűnő cikk foglalko­zott. E helyen a párizsi szerződések­nek a német újra felfegyverzésre vo­natkozó legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük. A német felfegyverzés politikai keltének a Nyugateurópai Uniót szánták. Ez a szövetségi szervezet Nyueat-Németonszág és Olaszország az 1948 március 17-én kelt brüsszeli paktumhoz való csatlakozásával jött létre. A brüsszeli szerződés ezúttal módosított szövegéből törölték a né­npt támadó poiitllra öjiáélpdése el­leni védekezésre való utalást, s he­lyette a szervezet céljának ..Európa egysége“ és „fokozatos integrálódá­sa“ előmozdítását Jelöltók meg. Az Unió hadereie a meg nem va­lósult Euróoai Védelmi Közösség hat államán kívül hetedikül Anglia bi­zonyos haderőit is magában foglalná. Ez az angol kontingens 4 hadosztály­ból és a 2. taktikai légiflottából áll­na. Anglia az Unió haderejéről szóló szerződésben arra kötelezi magát, hogy ezeket az erőket a hót hatalom többségének kívánsága ellenére nem vonja vissza, ez a kötelezettség azon ban nem köti a tengeren túl bekö­vetkezett szükségállapot esetón. Anglia kötelezettségvállalása, mely különösen a franciák biztonságérze­tét kívánja megteremteni. Igv koránt sem feltétlen. Belgium. Franciország, Nyugat-Németország. Olaszország és Hollandia az első párizsi szerződés­ben megállapított erőket, Luxem­burg egy ezrednvi harci csoportot bocsátana az európai szövetséges fő- parancsnok (SACEUR: Supreme Al­lied Commander ín Europe) rendel­kezésére. A német haderő létszáma 500.000 főt tenne ki. összehasonlításul meg kel] jegyeznünk, hogy az első világ­háború után a Versailles! Ké^esze-- ződés egész Németország haderejét 100 000 főre korlátozta. Míg a Har­madik Riroda'om WehrmachUának hadosztályai 11.000 emberből álltak és 140 páncélosssal rendelkeztek, addig sajtójelentések szerint az új nyugatnémet hadosztályok létszáma 14.600 lesz. s 280 páncélos fog hozzá­juk tartozni. A párizsi konferencia tudomá- sül vette Adenauer szövetségi kancellár 1954 okfóber 3-1 londoni nyilatkozatát, amellyel Nyugat-Né­metország kötelezte magát, hogy te­rületén atom-.-, biológiai és vegyi fegyvereket nem állít elő. E tilos fegyverek fogalmi köréből mégis ki vanak véve mindazok a beren­dezések, eszközök, alkatrészek, or­ganizmusok, amelyeket polgári cé­lokra használnak. Nyugat-Németor­szág így szabadon folytathat kuta­tásokat az atomenergia felhasználá­sa terén. Mint Korovin. a neves szovjet nemzetközi jogász megálla­pítja, a tudomány és technika mai állása szerint ez azt a lehetőséget is magában foglalja, hogy atomfegyve­rek gyártásához szükséges anyago­kat js állítsanak elő. (Neue Zeit, 1954., Nr. 47. 6. 1.) A fegyverek további csoportját Nyugat-Németország szintén nem gyárthatja, azonban e fegyvertípu­sok listáját a Nyugateurópai Unió Tanácsa a nyugatnémet kormány ja­vaslata, s a NATO illetékes fő- parancsnoka ajánlatára kétharmad többséggel megváltoztathatja. A fegy vereknek ebbe a másik csoportjába tartoznak: a messzehordó és távirá­nyítású lövedékek, mágneses aknák, hadihajók, stratégiai bombázógépek. Ki vannak véve azonban a tilalom alól a szerződésben meghatározott távirányítású légelhárító lövedékek, a 3000 tornánál kisebb vízkiszorítá- sú hadihajók, s a 350 tonnásnál ki­sebb tengeralattjárók. Mindezek a tilalmak ampán »fel­sorolt fegyverek Nyugat-Német or­szágban való előállítására vonat­koznak, s nem jelentik azt, hogy ezekkel a nyugatnémet haderőt ne lehetne felszerelni. Az Unió haderői­ről szóló szerződés külön melléklet­ben sorolja fel azokat a fegyere- ket, amelyek az e célra felállított Felszerelésellenőrző Hivatal hatás­körébe tartoznak. Ez a lista tartal­mazza többek között az atom-, bio­lógiai és vegyi harceszközöket, ágyu­kat, páncélosokat, 1500 tonnásnál nagyobb hadihajókat, tengeralattjá­rókat. katonai repülőgépeket, 1000 kilónál nagyobb súlyú repülőbombá­kat. Az ellenőrző hivatal a Nyugateu' pai Unió Tanácsának felelős. F/ adata az, hogy ellenőrizze a gy' si tilalmak megtartását és az i * fegyverek készleteit az európa /- razföldön. Nem terjed ki az , ,-n­örzés Anglia területére, s az Egye­sült Államok haderőinek Nyugat- Németországban, vagy bárhol a kontinensen lévő 1 észleteire sem. A párizsi szerződések nem szólnak szankciókról, amelyeket a fegyver­kezési tilalmak megszegése esetén alkalmazni kellene. Az Unió Taná­csa ilyen esetekben egyszerűen „meg teszi azokat az intézkedéseket, ame­lyeket egy általa megállapítandó el­járásnak megfelelően szükségesnek tekint. Határozatait szótöbbséggel hozza.” Az ellenőrzésnek ezt a rend szerét aligha lehetne hatékonynak tekinteni. A párizsi megállapodások ratifi- kálása esetén Nyugat-Német­ország a NATO tizenötödik tagja­ként ilyen körülmények között je­lentős katonai erőt; szárazföldi, ten­geri és légierőket építhetne ki. Nem kétséges, hogy ez a fejlemény 10 évvel a potsdami egyezmény meg­kötése után súlyos veszélyt jelente­ne a világbéke szempontjából. Mint a moszkvai értekezlet deklarációja megállapította: a párizsi szerződések ratifikációja nagymértékben súlyos­bítaná az egész európai helyzetet és aláásná a meg nem oldott európai problémák, mindenekelőtt a német kérdés rendezésének lehetőségét. DR. GÁL GYULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents