Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-11 / 294. szám

n n v c ö 1354 DECEMBER II 3 Udvari község lakosságának elég volt a két világ­háború, a harmadik kirobbantása ellen felháborodva tiltakoznak Jegyzetelt a dunántúli ugrott óm usok pécsi értekezletéről MAR TÍZ ESZTENDEJE be van­nak temetve a lövés zárkák. De most újra háborús nyomok kísérletei ré­mítenek. Pedig sok meggyötört szív sebe még nem hegedt be az emlé­kektől fel-felszakad. Schmidt Al­bert udvari dolgozó paraszt, — mint mondja, — soha nem felejti el azt a napot, amelyen a németek elhur­colták ... 1944 őszénél? egy ik napján hivat­ták a nyilaskeresztes párt irodájába, s „meg akarták agitálni'', hogy lép­jen be a német hadseregbe „önkén­tes" katonának. Schmidt Albert semmiképpen sem. akart SS-katona lenni, saját hazája, népe ellen fegy­vert fogni. Az ajánlatot visszauta­sította. Erre a nyálas vezér azt mond la neki: „Ha .így nem, majd más-. képp,‘* Abban a percben katonának nyilvánította, elhurcoltatta és Schmidt Albert anélkül, hogy elbú­csúzott volna családjától, 3 évig tá­volt volt szülőfalujától — a harcté­ren volt. Ha most megkérdi tőle va­laki, hogy mi a véleménye a nyu­gatnémetek terveiről, összeráncolja homlokát és azt mondja: ..A hábo­rúból elég volt, nem akarok megél­ni még egy harmadikat is." Látogassunk most el Hosszú Istvá- nókhoz, ahol éppen Hegedűs András elvtárs rádióbeszédét hallgatják töb­ben. Gayer Mártonnak, Wirth Má­tyásnak és a többieknek Hegedűs elvtárs előadásából az ragadta meg a figyelmét: „Hitler sem fukarko­dott a ,garanciákkal', lö34-ben meg­nemtámadási egyezményt kötött Len­gyelországgal, 5 év mujva pedig megtámadta. 1936-ban szerződésiben biztosította Ausztria önállóságát, 2 év múlva mégis megszállta-." — EZ IIÄT MIRE VALL? — tet­te fel a kérdést a házigazda, Hosz- szu István elvtárs, s mindjárt vála­szolt is: — Mindenekelőtt arra, hogy a nyugatnémet vezetők a „békéért, Európa biztonságáért“ címén egy újabb, harmadik világháború kirob­bantásán szervezkednek. Vizet pré­dikálnak és bort isznak. Mert miért ragaszkodnak annyira a nyugatné­met és imperialista államait vezetői a párizsi egyezmény megkötéséhez? — tette fel a második kérdést Hcsz- szu István. Erre félreérthetetlen vá­laszt adott Hegedűs András elvtárs. „A német militarizmus, a párizsi egyezmények alapján olyan erőt képvisel, amely könnyűszerrel fel­rúghat minden előzőleg megkötött egyezményt“ — mondotta rádióedő- adásábao Hegedűs András elvtárs. GAYER MÁRTON Hegedűs elv­társ rádióbeszédének befejezése után azt mondotta: „Fogjunk össze vala­mennyien, emeljük tiltakozó szavun kát egy újabb világháború kirobban tása ellen.“ Gayer Mártonnak van oka és joga a többi magyar hazafi­val együtt a tiltakozásra, öt is kény szerítették az urak, hogy a máso­dik világháborúban fegyverrel har­coljon telkük és nyájuk megvédésé­ért. És míg Gayer Márton a többi magyar hazafival együtt idegen or­szágokban fegyverrel a kezében har­colt az urak érdekeinek megvédésé­ért, addig a bankárok, a grófok itt­hon dőzsöltek, sanyargattál! a ma­gyar népet. Ezt a világot senki sem ■óhajtja vissza. Az udvariak sem. — örülnek a boldog mának és a mánál is szebbnek ígérkező holnapnak. A község valamennyi lakója fel­háborodva emeli fel tiltakozó sza­vát Nyugat-Németország újrafelfegy. vérzésé ellen, a harmadik vüjjgh&bo- rú kiirobbantása ellen. NemXakarják mégegyszer megérni, hogysj idegen országok urainak érdekeié«! romok­ban heverjen az ország, fiagy amit a magyar nép 10 óv alatt áldozatos munkával épített, azt lerorftbolják. UDVARI KÖZSÉG lakossága ígé­retet tett, hogy a beadási kötelezett, ség, és a terméseredmények növelé­se területén mindent elkövetnek, a Hazafias Népfront zászlaja alá tömö­rülve harcolnak továbbra is a párt' politikájának megvalósításáért, a béke védelmének erősítéséért. P. E. „Népünk anyagi jólétének alapja a jó termés, ehhez pedig jó talaj kell...” — kezdte beszámolójában dr. Kreybig Lajos kétszeres Kos. suth-díjas akadémikus, az Agrár- tudományi Egyetem talajerőgazdál­kodási tájértekezletén. Tolna, Bara­nya, Somogy legkiválóbb termelőszö­vetkezeti- és egyéni dolgozó paraszt­jai között az állami gazdaságok, kí­sérleti- és kutatóintézetek, gépállo­mások, tanácsok mezőgazdasági szak­emberei, agronómusai foglaltak he­lyet s valamennyien várakozásteljes csendben hallgatták az elnöklő ősz tudóst, a világszerte ismertnevű aka­démikus szavait. Szabadságharcunk lánglelkü vezé. reinek, Kossuthnak, Petőfinek, a ha­zánkat felszabadító Szovjet Hadsereg egyik hősének, Vorosilov marsallnak képe mosolyogva tekintett le a pécsi városháza nagytermében összegyűlt kétszáznál is több résztvevőre. Kreybig akadémikus bevezető be­szédének további részében ezelőtt másfél évszázadtól kezdve számszerű adatokon keresztül sorolta fel a kü­lönböző európai államok, így ha­zánk mezőgazdasági termelésének eredményeit. Végsőtökön bebizonyí­totta azt, hogy gabonatermelésünk 8—9 mázsás évi termésátlagaival, leg alább 100 évvel mögötte van a fej­lett mezőgazdasági termelést foly­tató országok eredményei mögött. Ennek a súlyos hibának legfőbb okát a rossz talajérőgazdálkodásunkban kell keresni. — Szívükbe szeretném vésni a jó gazdálkodásnak bárom alapvető kö­vetelményét: a talaj szervestrágyá­zását, a jól alkalmazott műtrágyázást és az okszerű talajművelést... — végezte beszámolóját a jó gazdál­kodás kiváló tanítója. — A párt- és kormányprogram mezőgazdaságunk gyors fejlesztését tűzte ki célul... — vette át a szót Fekete Zoltán elvtárs, egyetemi tanár, majd folytatta: — Pártunk októberi kongresszusán bírálat hang­zott el és annak a megállapítása, hogy sem a mezőgazdaságunk, sem az iparunk eddij; még nem tudta fel. adatát oly gyors iramban elvégezni, mint ahogyan kellett volna. A mező gazdaság fejlesztési program máso­dik pontja a talajerőgazdálkodásról szól, tehát egyik legfontosabb tenni valónk ezen a téren van. Mezőgaz­dasági szakembereink sokszor az úgy nevezett objektiv nehézségekre hivat koznak és főleg pénzügyi okdkra. Pedig a feladatok megoldásánál a szakképzettség mellett nem mindig szükséges a pénz — szögezte le Fe­kete elvtárs és a feleleteket ma­gúikban rejtő kérdésekkel folytatta: — Nincsen talán hazánkban elég csapadék, rosszak talán a földjeink, vagy nincsen meg a trágyázási lehe­tőség, kevés talán a műtrágya? Nem. Nálunk is van elég csapadék. Talaj- viszonyaink semmivel- sem rosszab­bak a többi országokéhoz viszonyítva sőt sok tekintetben jobbak. Szerves­trágyánk is van, ha jelenleg még nem is teljesen kielégítő mennyi­ségben. Az 1928-ban a mezőgazdaság­nak juttatott 1500 vagon műtrágyá­val szemben, ma ennek a mennyi­ségnek a sokszorosát kapja mező- gazdaságunk. Drága valutáért hozzuk a Csendes-óceán túlsó partjáról a csili-salétromot, vagy az Északi Je­gestenger partvidékéről az , egyéb fontos alapanyagot a műtrágyagyár­tásunkhoz. Nem itt van a baj ... — jegyezte meg, hanem ott, hogy nem fordítunk gondot az istállótrógya he­lyes kezelésére, a műtrágyafélék al­kalmazására és nem gyűjtjük össze, nem hasznosítjuk a szervestrágya- potló egyéb anyagokat. A továbbiakban Fekete elvtárs fel­sorakoztatta a mi megyénkben szer­zett tapasztalatait. — Tolna megyé­ben — mondotta — 7 kataszteri hold szántóterületre jut egy számosállat és e? azt jelenti, hogy a terület csak 5 évenként kaphat istállótrágyát. Ez évben a megye gabona vetésterüle­teinek 20 százaléka lett szuperfosz­Juíalmut kaptak a beadást példamutatóan teljesítő hőgy észi gazdák jVf ár a kora délelőtti órákban is forgalmas a hőgyészi tanácsháza. A község dolgozó pa­rasztjai szinte egymásnak adják a kilincset, minden­kinek van valamilyen ügyes-bajos elintéznivalója. —• Egyik a beadás teljesítése, másik a kishaszonbérlet fe­lől érdeklődik. Nem megy el úgy senki, hogy ne ■Kap­na választ, bármilyen kérdéssel megy is a tanácshoz. A dolgozó parasztok látják és érzik a tanács segítő munkáját, igyekeznek eleget tenni kötelezettségüknek, szorgalmasan végzik a mezei munkákat is. Bősz József begyűjtési megbízotthoz vattakabátos. férfi lép be, — Pék János 8 holdas gazda. — A beadás miatt jöttem — mondja. A begyűj­tési megbízóit előveszi Pék János beadási lapját. — Még 79 kiló sertéssel és 9 kiló tojással vagy vissza János — mondja. — Mikor tudod beadni? — Mosta­nában még bem, mert két süldőm van csak, olyan 70 kilósak lehetnek, idő kell hozzá, míg meghízlalom. — Nézd, az új begyűjtési utasítás újabb segítsé­get ad a beadás teljesítéséhez, a sertésbeadást süldő­vel is teljesítheted. Addig eteted, amíg el nem éri azt a súlyt, ami ki lett írva, s akkor teljesítheted a be­adást. a másikat pedig meghízlalhatod levágásra. — Megtehetitek azt is, hogy többen társultok, vesztek egy hízót és azt adjátok be. — így tényleg jobban járok — mondja Pék János — de a tojásbeadást hogyan tudom tisztázni — arra is megvan a lehetőség? — Baromfit lehet vásárolni, tojás helyett baromfit adsz be, körülbelül 150 forint­ból tudod rendezni a hátralékot. — Hát jó, akkor igyekszem rendezni a tojásbe­adást. P ék János az ősz folyamán lépett be az Uj Ba­rázda tsz-be, s nem akarja, hogy bármivel is adósa maradjon az államnak. Sok ilyen és hasonló beszélgetés folyik le naponta a hőgyészi tanácsnál. Ezek a beszélgetések arra mutat­nak, hogy a dolgozó parasztság igyekszik teljesíteni be­adási kötelezettségét. December 3-án például 215 kilo­gramm baromfit adtak le, kukoricabeadásban 100.5, burgonyabeadásbau 10Í.3 százalékos eredményt muta­tott fel a község, sertésbeadásban jelenleg 70 száza­lékra állnak. A tanács több olyan gazdát jutalomban részesített, akik már mindenből eleget tettek kötele­zettségüknek, hogy ezzel is serkentsék a még hátra­lékban lévőket kötelezettségük teljesítésére. Boros Ist­ván 10 holdas gazda kukoricamorzsolót, Makrai Vilmos 10 holdas gazda rádiót kapott és most terjesztették fel .jutalomra János Lajos 11. holdas gazdát. Érdemes igye­kezni a beadással. A tanácsnál lázas munka folyik. Megállapítják, kinek miből és mennyi hátraléka van, utána felkere­sne és megbeszélik vele, milyen terményből tudja ki­egyenlíteni azt. Mindezek mellett figyelembe veszik az olyan eseteket, ahol a gazda önhibáján kívül nem tudta rendezni .tartozását. — Ezt vesszük figyelembe a 10 családtaggal bíró Máthé Józsefnél, akinek elpusz­tultak süldői. Módot tudunk adni arra, hogy olyan terményt adjon be, amiből legkönnyebben tudja tel­eltem kötelezettségét — mondják a tanácsnál. z új begyűjtési kedvezmény újabb hatalmas segítséget adott a parasztságnak. Ezeket a le­is ...tőségeket Hőgyész község dolgozó parasztsága is ki .karja használni. A járási versenyben most ötödik he- <yen állnak, de mielőbb meg akarják szerezni az első melyet, amelyet megszereztek a járás nagyobb községei közölt folyó versenyben. Novemberben 7000 kilowattóra áramot takarított meg a Bonyhádi Zománcgyár Napjainkban igen nagy jelentősége van az energia­takarékosságnak, ezért nagyon felelősségteljes az ener­getikusok munkája. Kormányprogramunk és a III. pántkongresszus határozata előirányozta, — bár a mull év júniusa előttinél lassúbb ütemben — ipari termelé­sünk további növelését, főképp a könnyűipar fejlesz­tését. Uj gyárak épülnék, emellett nagymértékben kell növelni a meglévő üzemek termelését. Ez természete­sen töblb villamos-, szén. és egyéb energia felhaszná­lásával jár éí- bizony köztudomású, hogy az energia­termeléssel szűkösen vagyunk. Nekünk, üzemi energetikusoknak szakmai tu­dásunkkal, a legjobb szervezéssel azon kell len­nünk, hogy üzemünkben az energia felhaszná­lását a leggazdaságosabban irányítsuk. Ezt tartom én is állandóan szem előtt munkámban. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a zománcozott áruk égetéséhez minél kevesebb szén. és villamosener­giát használjunk fel, de úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására. A villamosenergiánál a felettes ha­tóságaink által jóváhagyott menetrehdet mindenkép­pen igyekszünk betartani. Ez bizonyos technológiai fo­lyamatok és az üzemrészek munkaidejének megváltoz­tatását tette szükségessé. Az üzemek munkaidejének beállításánál nagyon ügyeltünk arra, hogy a megvál­tozott munkaidő ne befolyásolja a gyár folyamatos tér. ölelését. E feladatokat megbeszéltük a gyár művezetői­vel is, az árammérők mellett ők is állandóan vigyáz­tak a villamosenergia gazdaságos, takarékos felhasz­nálására, a menetrend betartására. Nemcsak azt értük el, hogy -nem léptük túl a menetrendet, hanem jelen­tős mennyiségű árammegtakarítást ás éltünk el. No­vemberben például az engedélyezett 37 ezer kilowattóra helyett csak 30 ezret használtunk fel, a megtakarított 7000 kilowattóra áram több, mint ezer háztar­tás egyhónapi áramszükségletét fedezi. A villamosenergiával úgy takarékoskodunk, hegy a lehető legkisebbre csökkentjük a malmok üresjára­tát, és nem égetjük feleslegesen a lámpákat. Ezt a módszert alkarjuk még tovább fejlesztem, hogy műnél több villamosenergiát tudjunk átadni más vállalatok­nak és a háztartások részére. A szénenergia kérdése üzemünkben igen nagy feladatok elé állítja vállalatunk vezetőségét. A vasút­állomás távol van üzemünktől, szállítóeszközünk ke­vés, ami még súlyosbítja helyzetünket, tehát érdekünk, hogy minél kevesebb szenet használjunk fel. Népgazdaságunk számára minél több szenet meg akarunk takarítani. Ezért már c hónapban megkezd­tük egy központi gázgenerátor felszerelését, amely széngázt fog adni saját áramfejlesztő telepünk és két égetőkemence üzemeltetéséhez. így a felhasznált sze­net sokkal nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani. Rövidesen kész lesz e generátor, amivel napon­ta egy tonna szenet fogunk megtakarítani. A továbbiakban is azon leszünk, hogy üzemünk­ben minden lehetőséget megragadjunk az energiával való taikarékosságta, hogy ezzel is elősegítsük népünk jólétének fokozását. szabó Árpád a Bonyhádi Zűtnáncgyár «nergeüfcusB fáttal trágyázva — Felsorolta a ter­melőszövetkezeteinknél látott hiá. nyosságokat, éppen azért, mert az ilyen szűkös trágyázási viszonyok mellett, sokkal nagyobb gondot kel­lene fordítani az istállótrágyának kezelésére. Elmondotta, hogy a faddi Kossuth és a Szabadság Földje ter­melőszövetkezeteknél mennyire rossz munka folyik ezen a téren. — A mözsi Úttörő tsz-nél jobb lenne a helyzet, de ott meg 25 mázsa szuper­foszfát hever egy lyukastetejü fél­szer alatt és folyik szerte esőáztatta leve. Pedig amilyen kitűnő adottsá­gai vannak ennek a termelőszövetke­zetnek, ahol minden hold területre két számosállat jut... ott rekordter­méseket lehetne elérni — fejezte be megyénk néhány^ termelőszövetkeze­ténél szerzett személyes tapasztala­tának ránknézve nem nagyon hízel­gő beszámolóját Fekete Zoltán élv- társ egyetemi tanár. Megyénk küldöttei közül Kele­men György naki dolgozó paraszt legelsők között szólt hozzá a beszá­molóhoz és elmondotta azt, hogy föld területének negyedrészén lucernát termel. Már eddig is úgy fejlesztette jószágállományát, hogy minden hoTd szántóterületére egy számosállat jut. Nincsenek is trágyázási gondjai. Jó termőerőben vannak a földjei. S z o m o r Ferenc elvtárs, bonyhá­di járási főagronómus beszámolt ar­ról, hogy járásának termelőszövetke­zetei és egyéni cukorrépatermelői ho­gyan értek el a jó talajerőgazdál&o- dáson keresztül 240—-280 mázsás cu­korrépaterméseket holdanként. Kovács József elvtárs, tamási járási főagronómus, Kreybig akadé­mikus egykori tanítványa, beszámolt a nagyobb gazdaságokban eltöltött korábbi munkásságának néhány kí­sérleti termelési eredményéről és javasolta talajerőgazdálkodási téli- tanfolyamok beindítását a megyében és a községenként! trágyaerjesztő mintatelepek felállítását. Kővári Gyula elvtárs, a dombó­vári járási agronómus, általános tet­szést kiváltó hozzászólásában többek között arról számolt be, hogy járása községeiben már nyilvántartásba vet ték a legkiválóbb eredményeket elért termelőket s azokkal fogják elkészít, tetni a mintatrágyatelepeket és gya­korlatilag bebizonyítani a jó talaj­erőgazdálkodás gyors, termésfokozó hatását. Arra kérte az illetékeseket, hogy a legjobb mezőgazdasági szak­könyvek árát ne 80 és 100 forintban állapítsák meg, hanem adják olcsób­ban, hogy a fiatalabb, tanulnivágyó szakemberek is könnyebben hozzá­juthassanak. Láng Lajos elvtárs, a zombai Béke tsz elnöke, trágyakezelési kísér­leteinek egyik tapasztalati eredmé­nyét Kreybig akadémikus elvtárs meg is köszönte a hozzászólónak, mi­vel ez a kísérleti eredmény csak megerősíti az akadémikus most fo­lyó kísérleteinek eddigi feltevéseit. A szomszéd megyék küldöttei ér­tékes hozzászólásokban rámutattak arra, hogy váljanak állami gazdasá­gaink a jó gazdálkodás példamuta­tóivá. Eredményeset/:) gazdálkodá­sunk érdekében pedig még sokkal fokozottabb mértékben kell fejlesz­teni állattenyésztésünket. Egyemberként fogadtuk el az érte­kezlet befejezését jelentő haláro- zati javaslatot és a pécsi városháza ódon ablakainak ifjú népköztársasá­gunk színes címerén ‘ átszürődő nap­sugarai azzal búcsúztattak bennün­ket, hogy ennek a határozatnak va­lamennyien legyünk törhetetlen har­cosai a jövőben. Szász! Sándor Olvasd a «i*l Társadalmi Szemle! m. wgwiwBi'WiiwwanwmMnBnMiH»; minden számét. ! Glméteü J&Mé*»«*: «Met ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents