Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-10 / 293. szám

NÄPCö

1954 DECEMBER 19

A népi kamara jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttségének beszámolóját a moszkvai értekezlet munkájáról

Berlin (MTI): A Német Demokrat! bus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttsége a népi kamara szerdai ülésén' beszámolt a Szovjetunió kezdeményezésére tartott európai biztonsági értekezlet munkájáról és jelentőségéről.

Ottó Grotewohl miniszterelnök, a lmrpaánykül döfte ég vezetője részletesen ismertet" az értekezleten elhangzott felszólalásokat és a moszkvai deklarációt, majd többi között kijelentette:

— Ä német miiitarizmus a német nép legnagyobb ellensége, amely nem csak a német népet, hanem a szomszédos országok biztonságát és nyugalmát is állandóan veszélyezteti.

A Német Demoäcratikus Köztársaság küldöttsége hangsúlyozta, hogy „amennyiben Nyugat-Németországban reguláris haderőt, új Wehrmachtot hoznak létre, köztársaságunk a béke és a munkás-paraszt állam biztosítására nemzeti hadsereget állít fel. E hadsereg senkit sem fenyeget majd mert zászlónk a béke zászlaja marad. Mi változatlanul a szabad, össz- ■néme; választások megtartásáért, Németország békés és demokratikus újraegyesítéséért küzdünk. A Német Demokratikus Köztársaság nem. zeti haderejének — ha létre kell jönnie. — egyetlen célja a béke n.elmentése lesz.“

Német szempontból — folytatta Grotewohl, — a moszkvai deklaráció következő 5 célkitűzése a legjelentősebb és legfontosabb:

. I. Nvugat-Németország újrafei- fegyverzésének megakadályozása,

2. Szabad össznémet választások végrehajtása 1955-ben,

3» A német békeszerződés megkötése

*.. Valamennyi Kelet, és Nyugat - Németorsáágban lévő külföldi megszálló csapat kivonása,

. j. Uurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése.

A Német Demokratikus Köztársa_ ság küldöttsége úgy véli, hogy a moszkvai /értekezletein történt részvéteiével és a moszkvai nyilatkozat aláírásával a német nép Európa biztonsága iránti legszentebb kötelességét teljesítette — mondotta Gro- • e~l oihl miniszterelnök.

Ezután Németország Szocialista Egységpáirtja nevében Walter Ulbricht miiniszteielnoikhelyettes, a Né met Parasztszövetség nevében Berth old Rose, a Keresztény Demokrata Unió nevében a szabadságon lévő Nuschke miniszterefaökhelyettes képviseletében Töplitz államtitkár, a Liberális Demokrata Párt nevében dr. Loch miniszterelnökihelyettes, a Nemzeti Demokrata Párt nevében dr. Bodtz minisztere 1 nökhe- lyettes és külügyminiszter, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége nevében Herbert Warrnke, a Német Demokratikus Nőszövetség nevében Ilse Thiele, a Szabad Német Ifjúság nevében Erich Honecker szólt hozzá a miniszterelnök beszámolójához.

Valamennyien kiemelték, hogy a moszkvai nyilatkozatban lerögzített elvek és célkitűzések teljes összhangban vannak a békeszerető népek, köztük a német nép érdekei- vei.

A népi kamara egyhangúan elfogadott határozattal jóváhagyta a miniszterelnök beszámolóját, s helyes, léssel és köszönettel tudomásul vette a Moszkvában járt kormányküldöttség tevékenységét. A népi kamara határozatában felhívta egész Németország békeszerető hazafias lakosságát, hogy fokozza ellenállását Adenauer nemzetáruló újrafel. fegyverzési politikájával szemben, akadályozza meg a párizsi- szerződésele ratifikálását és végrehajtását s kényszerítse ki a Németország újraegyesítéséről tárgyaló össznémet tanácskozás és a négyhatalmi értekezlet megvalósítását.

Ango\ és skót lapvélemények a szerdai glasgoivi mérkőzésről

Glasgow: A skót és az angol lapok szerda esti és .csütörtök reggeli számukban úgy beszélnek a szerdai glásgowi mérkőzésről, mint győzelemről., Igen értékesnek tartják a két cólkü’önbség'ű vereséget. Több lap megállapítja, hogy a skót csapatnak esélye lett volna döntetlen eredmény elérésére, ez azonban most még nem sikerült. Talán majd egyszer...

Az- egyes lapok így foglalkoznak a mérkőzéssel:

Scottish Daily Mailben

Johnstone, az egyik legjobb skót játékos nyilatkozik:

Igen jó volt a taktikánk — hangsúlyozza,— s különösen azok az elgondolások váltak be, amelyeket a közös edzéseken sokat gyakoroltunk. Például, hogy a szabadrúgást gyorsan végezzük el, ne engedjünk időt a magyar védőknek a felzárkózás, hoz. Nagyszerű bizonyítéka volt ennek a második gól, ami McKenzie gyors szabadrúgása nyomán következett be, s amelyből én teljesen fedezetlenül hagyva fejelhettem a labdát a magyar kapuba.

Daily Telegraph:

A mérkőzés a második félidő közepén még nem dőlt el. Állt az a lehetőség, hogy a skót csapat három-hárem arányban végez. A ma- gj árok azonban egy igen szép góléi növelni tudták előnyüket.

News Chronicle:

A mérkőzés megállás nélküli har. ci mutatvány volt, amelyet néha ' ísszafojto-tí lélegzettel ügyeltünk..A Wolverhampton Wanderers igazgatója. Cuilis kijelentette:

Magyarország méltán megérdemelte a győzelmet. Ok voltak a jobb csapat technikailag is,' de nem voltak olyan jók, mint akkor, ami-kor Angliát ’egyőzték Wembley-ben és. Budapesten. Puskás sem volt a szó. kbit ragyogó formában. A csatársor kimagasló alakja Kocsis, a labda igazi művésze volt.

Daily Mail

A mérkőzés után több magyar játékos panaszkodott a skótok kemény' játéka miatt. A magyarok a második félidő közepe táján valószínűleg egy kissé fáradtak, de időmként az igazi futbak géniusz ragyogását mutatták. Ez különösen Kocsisra és Hidegkútira áll.

Daily Herald

A skőtek elismerést érdemelnek harcias szellemükért és az erős védelemért, de semmi egyébért. Túl nagy gondot fordítottak a kemény játékna. Ebből jóval kevesebbet ké. rünk, viszont jóval több tervszerű futballozást s akkor meglephetne a sport világot.

Baldwiii beismeri az amerikai légi kémkedést

Peking (Uj Kína) A newyorki Daily Worker december ötödiki jelentése szerint Hanson Baldwin, a Nem York Times-katonai szemleírója beismerte, hogy az utóbbi néhány esztendő alatt amerikai repülőgépek kémkedés céljából ismételtén behatol ták idegen területek fölé. Baldwin ..Az életbenmaradás ára" címmel szeptember 14-én -közölt cikkében a következőket írja: „Az Egyesült Államok légierejcnek és haditengerészetének repülőgépei nyolc év óta, de különösen a koreai háború 1950- ben történt megindulása óta többiz- ben keringték a Szovjetunió határai körül és néhány esetben át is haladtak e határok felett. Különféle jellegű pozitív és negatív tájékozódást ígyeterüek szerezni."

Baldwin azután ismertette a fényképező felderítés, az elektrofizikai h-'rszerzés, a rádióaktív hírszerzés, stfo. céljából végzett repülő-küldetéseket.

„Néhány amerikai repülőgép — folytatja a cikk — valószínűleg szándékosan más nemzetek légi határain is behatolt. Ezeknek a repülőgépeknek a misszióját szintén kémkedésként lehet megjelölni, megkülönböztetésül a nyílt tengerek vagy baráti területek felett szokásos felderítő repülésektől. Ilyen alkalmakkor ügynököket dobhattak le ejtőernyővel, fényképfelvételeket készíthettek vagy elektromos mérőkészülékeket használhattak más nemzetek légi-terében’’,

A külkereskedelem és a mezőgazdaság kölcsönös feladatai a népjólét emelésében

A külkereskedelmi miniszter első helyettesének nyilatkozata

Külföldi hírek

BERLIN

A bonni parlament szerdán megkezdte az 1955/56. évi állami költség- vetés tervezetének tárgyalását. A költségvetési törvényjavaslatot az „egészségügyi’“ szabadságon lévő Schöffer pénzügyminiszter helyett Hartmann államtitkár terjesztette elő.

A költségvetési tervezet szerint az állami bevételek és kiadások összege külön-külön 27.78 milliárd márka, A legnagyobb kiadási tételt, kilencegész öttized milliárdot, azaz a költségvetési összeg harmincöt százalékát, a megszállási és újrafelfegyverzési költ ségek alkotják. Nyugat-Németország- nak a jövő évre előirányzott katonai kiadásai összesen 12.8 milliárdra rúgnak. Hartmann államtitkár közölte, hogy a költségvetésben nem szereplő katonai kiadások fedezésére a „nyugati márka értékállandóságán őrködő” pénzügyminisztérium nem lát más lehetőséget, mint belső vagy külföldi kölcsön felvételét

LONDON

A londoni rádió jelenti, hogy a belga parlament külügyi bizottsága jóváhagyta a párizsi egyezmények keretében megvalósuló német újrafel fegyverzés és a Nyugateurópai Unió elvét

PEKING

A kínai népi felszabadító hadsereg partvédelmi egységei és a helyi köz- biztonsági erők Fucsien tartományban legutóbb lelőtték Csang-Kaj-sek három fegyveres ügynökét.

Az ügynökök november 28-án este titokban partraszálltak Sziapu megye egyik szigetén. December 1-én reggel a partvédelmi egységek és a helyi közbiztonsági erők emberei körülzárták őket. Az ügynökök vonakodtak megadni magukat, mire mind hármat lelőtték. Felszerelési tárgyaik között egy rádió-leadóállomást is találtak.

BERLIN

Dr. Gerstenmaier, a bonni parlament elnöke, aki néhány napra Hollandiába látogatott, Hágában sajtó- értekezleten beismerte, hogy az újra felfegyverzés terve rendkívül népszerűtlen a nyugatnémet ifjúság körében. Ezzel a ténnyel akarva-aka- ratlanul meg kell barátkoznunk — mondotta — majd hozzáfűzte, hogy „az újrafelfegyvérzést ennek ellenére végre kell hajtanunk. Számolunk azzal, hogy a jövendőbeli nyugatnál met hadsereg katonái nem lelkese- désfoöl, hanem kötelességből teljesítenek majd szolgálatot.”

A mezőgazdaság fejlesztésének fon tosságáról és a külkereskedelemmel kapcsolatos kölcsönös feladatairól Incze Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese a következőkben nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának.

Parasztságunk a mezőgazdasági tér melés növeléséhez — amint ezt a -kormányprogram megjelöli — több traktort, gépet, szerszámot, műtrágyát, növényvédőszert kap. Ezek egy részét külföldről hozzuk ba.

A külkereskedelem tehát a termelőeszközök beszerzésével jelentősen hozzájárul a terméseredmények emeléséhez és így a parasztság jövedelmének emelkedéséihez. Fontos,

hogy a dolgozó parasztság a devizáért importált gépeket, műtrágyát, növényvédőszereket, vetőmagot gondosan kezelje, jól használja fel, hogy a falusi dolgozók ésszerűen gazdálkodjanak a sokszor nem könnyen beszerezhető import árukkal.

Természetes, hogy minden ország csak olyan mértékben tud importálni, amilyen mértékben saját termel- vényeit egyidejűleg exportálja. Nekünk nagy mennyiségben kell importálnunk. Nemcsak mezőgazdasági termelőeszközöket, hanem ipari nyersanyagokat is. mint például pamutot, gyapjút, bőrt, fát, vasércet, stb., amelyekből a népünk ellátásához szükséges fogyasztási cikkeket idehaza állítjuk elő. Alapvető kérdés tehát, hogy a behozott cikkekért export-cikkekkel fizetni is tudjunk. Ezért az ipari és a mezőgazdasági dolgozók fontos feladata, hogy elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben termeljük azokat a cikkeket, amelyeket a behozott árukért cserébe külföldre kell szállítanunk.

A magyar mezőgazdaság termékei, nek kivitele az utóbbi időben nem ért el megfelelő színvonalat. Bort, hbamájat, paradicsompürét, tojást és még sok mást, — amelyek pedig messze földön híresek — az utóbbi időben .sokkal kevesebbet exportálunk, mint a felszabadulás előtt, sőt egyesekből kevesebbet, mint a felsza badulást követő években. Pedig a

Berlin (MTI) A bajorországi pár. tok között a legutóbbi tartományi választások után éles ellentétek törtek ki. A Bajor Párt elutasította Adenauer Keresztény Szociális Uniójának javaslatát, hogy a két párt

magyar paradicsompüré, . libamájkonzerv, szalámi, dobozsonka, cukor, maláta, baromfi, vaj, sajt, toll, tokaji bor ma is messze földön elismert és keresett cikk még a nyugateurópai és a tengerentúli országokban is.

Ezeknek előállítására nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen termelésünk nemcsak az exportot növeli, hanem az átlagosnál nagyobb jövedelmet biztosít a termelőknek is. Az utóbbi időben kormányunk egész sor mezőgazdasági cikk átvételi árát emelte fel s a jobb árut ma is magasabb átvételi árral jutalmazza.

Ha mezőgazdasági termelésünk hozamát tíz százalékkal emeljük — és ehhez minden előfeltétel megvan

— akkor ennek a többlet termelésnek a devizaértékéből 15.000 univer- zál-traktort, 15 millió kiló pamutot (ez megfelel mintegy 90 millió méter textilanyagnak) négymillió köbméter épületfát. öt millió kiló gyapjút, száz húsz millió kiló citromot, 200.000 háti permetezőgépet, 60.000 szekeret,

30.000 lószerszámot és 500.000 pár csizmát, továbbá sokezer rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, bútort és még sok egyéb olyan, cikket tudnánk vásárolni, amellyel az ország lakosságának jólétét növelhetnénk, igényeit jobban kielégíthetnénk.

Különösen a tokaji, a badacsonyi, s a villányi hegyvidék szőlőtermelőinek figyelmét hívjuk fel, hogy fokozzák a szőlőúj'ítások és a telepítések munkáját. Győr környékén növeljék a jó májlibák tenyésztését, fordítsanak nagyobb gondot a tojások frisseségére és a tisztaságára,, a toll — különösen a liba és kacsatoll

— helyes kezelésére. Azokon a tájakon, ahol a kivitelre alkalmas, leg- fontosabb árufajtákat kitűnő minőségben lehet termelni, nagy figyelmet kell fordítani a termélés növelésére és jobbminőségű cikkek előállítására. Ezzel parasztságunk nem csak a saját jövedelmét emeli, de egyben az egész magyar népnek nagy szolgálatot tesz — fejezte 'be nyilatkozatát Incze Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese.

alakítson koalíciós tartományi „kormányt. Ez azt jelenti, hogy Adenauer pártja, amely az utóbbi 8 év során tartományi miniszterelnököt állított Bajorországban, most teljesen kiszo. rul a tartományi kormányból,

Adenauer pártját ki akarják szorítani a bajorországi tartományi kormányból

Soha többé Auschwitzot!

O ónig István ritkán vett a kezébe könyvet. Most is csak azért lapozott bele az „Emlékezzetek ránk!” című kiadványba, mert azt mondták neki a boltban, hogy nagyon megható, nagyon érdekes dolgok vannak benne. Amint hazaért, letette a kabátját és csak úgy kíváncsiságból kinyitotta a 23. oldalon. Ezt olvasta:

„Barbara Grzesiak. 1924-ben született a lengyelországi Poznanyban. Több rajtaütésben vett részt a német megszállók rendőrsége ellen. 1944-ben letartóztatták fegyverrejtegetésért és halála pillanatáig kínozták. Augusztus 25-én fölakasztották.”

Egy pillanatra megállt az olvasással. Maga mellé hívta feleségét és most már fennhangon olvasta tovább a mártír levelét.

„Kedves Édesanyám Édesapám!

Ma utoljára ír nektek szeretett lányotok. Két óra múlva kivégeznek. Búcsút mondok hát nektek, kedves anyácskám, apukám. Ne keseregjetek kislányotokért, mert nem leszek egyedül. Azt álmodtam, hogy Isió vár rám. Te, drága anyukám, már búcsút vettél tőlem... Itt félbeszakította az olvasást, mert felesége zokogott.

— Mi az? Sírsz?

— Borzasztó! Talán nem is voltak ezek embere^.

Hangja el-elcsuklott, amikor a következőket olvasta:

„Köszönöm nektek, kedves szüleim, hogy annyi fáradsággal neveltetek. Tudom, hogy mindennél jobban szerettetek, s csak én értem kívántatok élni. De hiába, ma közeledik az idő, hogy elváljak tőletek..; Ö, anyám, hogy szeretnék karjaidban, kebleden kiszenvedni! ..

— Nem tudom tovább olvasni! Folytasd te!

„Életem huszadik tavasza előtt elragadják tőletek

kislányotokat. Fektessetek Isio mellé, s virágok nyíljanak a síromon... Anyukám, édesapám, kedves szüleim. 11 órakor végeznek ki..:

— Elég! Ne folytasd tovább ..:

Hónig István arcát a tenyerébe szorította és felsóhajtott.

— Mintha csak én írtam volna... és magával ragadta az emlékezés.

Szaggatottak voltak a gondolatai.

1944. Siklós. Gettó. Barcs. Gettó. Itt már németek is vannak. Együtt a családdal. Dezső is itt van..; Bevagonírozás ... Lezárt vagonok... Külön a gyermekek, asszonyok és külön a férfiak... Ismeretlen tájak. Ordítózás;Lövés dördül... Egy szökni akarót lelőttek.,-, Ez az első halott, amit életében látott,;;

Ismeretlen vidéken áll meg a vonat Ismeretlen arcok..: Ismeretlen beszéd..: Menetelés.;. Hiába keresi a szüleit.., Sír,... Belérúgnak.;

Nagy épületbe vitték..; A folyosón öregek, gyerekek és serdülő ifjak.:. Az öregek és a gyerekek balra mennek, az erősebbek jobbra .:: Mi lesz velünk? ... Egyik gyereket elszakítják szüleitől... Egy pillanatra meglátja öregszüleit. Hiába kiált. Két német balra taszigálja őket..; ö is orvos elé kerül.:; Jobbra küldik ... Mikor láthatja a szüleit? .:,

Sorakozó.;. Munkára mennek .,. Irtózatos dübörgés ... Éhes, szomjúság gyötri... Talán, ha összeesne, adnának neki enni és inni... összeesik ..; Egy mar- ’ coma férfi hajol föléje... Eltűnik az irodában.:,

— Halló, krematórium? Egy halottunk van. Kérünk egy villamos kocsit.

De hiszen ő nem halt meg. Élni szeretne. Alig élt még valamit. Még tizenötéves sincs... Felugrik és mint az őrült, szereli össze a német „csodafegyvereket” a V—1-et Keresik a halottat. Nincs sehol. Megmenekült. Már alig van ereje. Ki kell tartani, mert különben... Vége a munkaidőnek. • >

Másnap reggel van... A gyár parancsnoka kiadja a parancsot. Mielőtt munkába indulnának, a „színházba” mennek.

Borzalmas. Tizenöt ember áll megkötözve. A gyár parancsnoka rájuk mutat. ; 1.

— így jártok, ha nem teljesítitek a Führer parancsait.

Sortűz. Vér fröccsen a falra és elvágódnál-: a kivégzettek. Más munkahelyre kerül. Hullaszállító a krematóriumnál. Mindenütt halott, halott hátán. Egy nagy halotthegyhez irányítja a csillét. Már érezni az oszlásnak indult hullák szagát. Gyorsan kell dolgozni, mert különben holnap, vagy holnapután ő is idekerül.

Már szürkül. Lassan abbahagyhatják az embertelen robotot. Újabb szállítmány halott érkezik. Azt mondják a lengyel zsidók, hogy itt ölik meg ezeket az embereket. Ö nem tudja. Lehet .:

— Schneller, schneller! — hangzik az egyik őr biztatása.

Minden védőeszköz‘nélkül húzza, cibálja a halót-* takat. Ismerős arc bukkan eléje... Az öreganyja... ^ Beleváj a hullatömegbe..: Keresi a többieket: Der

zsőt, Ibit, anyját, aniát és öregapját. Rózsaszín fátyol húz^^k szemére. Flvápérók.

I f Jnigné fértjére néz. Az eltorzult arcban alig ismeri fel. Mi történhetett vele?

— Elég volt belőle. Soha többet Áuschwitzot!

— Mi történt veled?

— Semmi. Csak az emlékek. Gyertek ide fiaim.;:

Szalai János