Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-07 / 290. szám

4

ÍN A P C O

1954 DFCEMBER 7

A ípjfíagiiíi*íÄ»« fokozásának feladatai

Hazánkban évről-évre fokozódtak az ipari és lakóépületek, kórházak, bölcsődék és más létesítmények építkezéseinek méretei és ütemei.

A téglagyárié« is fejlődik, de korántsem olyan gyorsan, mint az építkezések.

Mi, téglaipari dolgozók állandóan halljuk az építők ^felénk irányított jogos követelését: „Adjatok több téglát!"

A téglaipar dolgozói

állandóan és lankadatlanul keresik az építőanyagtermelés fokozásának lehetőségeit. Bennünket, a Tolnámé, gyei Téglagyári Egyesülés dolgozóit már évek óta nem elégített ki az, hogy a körkemence csatornájának egy köbméterében havonta átlagosan 780 darab téglát tudunk csak kiégetni. A Szovjetunióban már 1 875 darabot termelnek az égetőcsatorna egy köbméterében. Ezárt a szovjet tapasztalatok alapján megkezdtük az új gyorségetésd módszer kidolgozásai melytől sokat várunk és egyes gyárainkban máris megvannak a kéz deli eredmények.

A szekszárdi és a hőgyészi üzemeinkben, szemben a tavalyi 780 darabos termeléssel, az új módszerrel 930 darabos eredményt értünk el,

amely még ugyan nem kielégítő, azonban kezdeti sikernek elfogadható. A feladatunk most az. hogy a kezdeti sikereket tovább fokozzuk és

az Egyesülés többi gyáraiban is alkalmazzuk a gyorségetési módszert. A régi módszernél a kemence égető- csatornájában a téglát sűrűn raktuk (köbméterenként 260—300 téglát) j úgy, hogy a csatorna mentén áramló gázok sok akadályba, tükörbe rakott téglákba ütköztek, a folyamatos áramlás megszakadt és a levegő alig tudott a téglák között áttörni.

Az új módszernél a téglafala^ kiegyen esi tése és ritkítása (180—200

tégla köbméterenként) szabad utat biztosított a gáznak, következéskép. pen lehetővé tette, hogy a tégla gyorsabban és egyenletesebben melegedjen át, égjen ki és hűljön le.

A hőmérséklet egyenletes elosztása által meggyorsult a kiégetés, jobb lett a kész termék minősége és csökkent a tüzelőanyag fogyasztás.

A tüzelőanyaa-szórónvílásök közötti távolság megváltoztatása és az egyes szórónyílások közötti távolság áthelyezése lehetővé tette, hogy nemcsak a kamra közepébe, de a falak' mellé rákot* téglát is jobban és gyorsabban égessék ki. Annak érdekében, hogy a szén teljesen és egyenletesen égjen el, a nagy darabokat porrá- zúzták és 15—20 perces időközben kis adagokban szórták a kamrába. Ahol ezt a módszert alkalmazták, ott az 1000 téglára eső ’ tüzelőanyag is 50—60 kilóval lecsökkent.

A* utóbbi időben

a gyors tégla égetési módszer számos értékes újítással bővült. Ezek bevezetése is hagy előnyöket biztosít. — Ezeknek az újításoknak némelyikével érdemes bővebben is foglalkozni, mert ott ahol az új munkamódszereket bevezették, ahol a termelés tartalékait bátran feltárják és a technikát helyesen alkalmazzák, jelentős eredményeket érnek el. Saj. nos azonban, hogy

* a téglaiparunkban a gyors munkamódszereket még nem vezették be elég széleskörűen, sok gyár vezetősége még jobbnak látja a régi. elavult téglaégetést és ezt a ténykedést tarthatatlan indokokkal igyekszik alátámasztani.

Sajnos, ezideig a szakszervezeti bizottságok sem sokat tettek az élenjáró munkamódszerek bevezetéséért, holott segítségükkel már lényegesebb eredményeket érhettünk volna el az ipar területén.

Nálunk még igen sok a kihasználatlan tartalék, holott ha a tartalékokat felszínre hozzuk, ha a rendel, kezésünkre álló újításokat a téglaiparban bátran bevezetjük, a meg- szokottságot, a maradiságot felszámoljuk, annyi téglát kell termelnünk és tudunk is termelni, ameny- nyi békés építkezéseinkhez és kislakásépítési programunk megvalósításához szükséges.

Várni Gyula

a Téglagyári Egyesülés igazgatója

MOZI

Garay filmszínház. December hó 8-ig: TAVASZ A JÉGEN. Színe« osztrák film.

Kezdések: vasár- és ünnepnap- 4, 6 és 5 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor.

Áz iregszemcsei gyógypedagógiai intézetben

A régi görögöknél a híres, ma is közmondásos spártai nevelés törvénye azt követelte, hogy a kevésbé erőteljes, életrevaló csecsemőket ki kell tenni a Tajgetosz hegyére, ahol azután elpusztultak a szerencsétlenek. Az akkori emberek, az anyák is belenyugodtak ebbe a törvénybe, természetesnek tartották ezt a barbár, embertelen szokást. Sokan még ma is úgy vélekednek, hogy sokkal jobb len ne, ha az akár szellemi, vagy testi fogyatékosságban szenvedő gyermeket „megszabadítanák nyomorúságos életétől.” — Aki azonban látta már az ireg szemesei gyógypedagógiai intézetet, az nem mond ilyet. Államunk sokszázezer forintot áldoz olyan intézmények fenntartására és sokasítására, ahol elhelyezik a szellemileg fogyatékos gyermekeket és szakképzett, gyógypedagógusok próbálnak a társadalom számára edvi- salhető, sőt használható

embereket nevelni belőlük. Még pedig nem is eredmény nélkül. Ékesszóló bizonyíték erre az iregszemcsei gyógypedagógiai intézet egész tevékenysége és eredményei.

A volt kastély épülete már 4 esztendeje a szellemileg nyomorék gyermekek birodalma. Hat éves kortól felfelé, mint a rendes iskolában, foglalkoznak a gyerekekkel és nyáron a 24 állami gondozotton kívül hazamennek nyári vakációra a szüleikhez.

— A normális nevelésnél is legfontosabb a példaadás, példamutatás, — mondja Czettl Márton, az intézet igazgatója, — de a „mi” gyermekeinknél százszcr*a fontosabb. Nézzen körül — mondja -— és láthatja, hogy mindenütt rend és tisztaság uralkodik. Ezt láthatjuk csak a gyermekek is és ezt szokják meg, csak tiszta környezetben érzik jól magukat.

Az egész intézet valóban

ragyog a tisztaságtól, szín te egy szanatórium benyomását kelti a látogatóban. A hálótermekben egyforma ágyak. A tantermek is ugyanolyan példás rendben vannak és abban különböznek más iskolák tantermeitől, hogy a primitív szemléltető eszközök egész tömkelegét láthatjuk a falakon, asztalokon.

— Több csoportra osztottuk a gyerekeket képes ségeik szerint és a pedagógusok (összesen hatan vannak az intézetben) igyekeznek írni, olvasni és számolni megtanítani őket — magyarázza az igazgató. — Az írás és olvasás a legtöbbnél még megy is valahogy, de a számolás már nehezebben. Vannak azonban olyan esetek, hogy a gyermekek értelme olyan mértékben fejlődik az állandó módszeres oktatás következtében, hogy rendes iskolában is együtt tud haladni a többiekkel, ha kitűnő tanuló, nem is lesz. Évenként általában 8 gyermeket tudunk átadni az általános iskoláknak. Természetesen sok olyan gyermek van az iregszemcsei intézetben lévő több mint 70 között, aki a tudás legelemibb alapjainál nem jut tovább. Ezeket munkára neveljük, kétkezi munkára — mondja az igazgató.

Délután a legkisebbek — mintegy testnevelési óra helyett — sétálnak, futkároznak egyet a parkban. Ilyenkor a felügyelőnők. ápolónők vigyáznak rájuk. Éjszaka is állandó.- an van egy ügyeletes nővér, aki — mondhatnánk így is — őrködik a gyermekek ólmai felett.

Komoly és nagy türelmet igénylő munkát végez az intézet minden pedagógusa és dolgozója olyan lelkiismeretességgel, hogy az iregszemcsei az ország első hasonló intézetei között van.

V. Ovecskin;

FALUSI HÉTKÖZNAPOK

XI.

— Pjotr Illarianovics, lesz min töprengenem egész éjszaka — mondta Marja Szergejevna. — Sokat gondolkoztam én már azon, miért is szeretett belém Viktor? Nem voltam én valami szép lány. De divatba jött akkoriban, hogy a férfiak híres sztahánovista lányokat vegyenek feleségül. A mi kerületi végrehajfőbizottságunk elnöke is munkacsapatvezetőt vett feleségül egy kolhozból, kis parasztlányt. aki az elsők között kapott nagy kitüntetést. Annakidején róla is sokat írtak az újságok ,..

— Hát azt én igazán nem tudom, hogy volt ez nálatok — felelte Martinov. — Az én segítségemmel aligha vonhatod le a helyes tanulságot, ami közietek történt ., i

Rágyújtott, az asztalhoz ült és kért még egy pohár teát. Aztán folytatta:

— Minden élő dolgot tönkre lehet tenni, ha lélek nélkül, közönyösen foglalkoznak vele, Most

például azt javasolják, hogy képzett mezőgazdasági szakemberek, agronómusok, zootechnikusok legyenek a kolhozelnökök. Nagyon helyes. Már régen kellett volna. Hiszen az ipari üzemekben a műhely vezetője okvetlenül mérnök, a gyárigazgatóról nem Is beszélek. Az iparban tanítják a kádereket, alaposan kiképezik őket. Pedig ha a termelés mennyiségét nézzük, egyik-másik kolhoz akkora, mint egy gyár, a növénytermelés sokezer holdon folyik, nem is szólva a sokféle melléktermelésről, öntözőrendszer építéséről, erdőültetésről ... De mi csak az őstehetségek, re építünk. Legjobb kolhozelnökünk Gyemjan Vásziljevics Op- jonkin mindössze három osztályt járt az egykori falusi egyházi iskolában. Vajon, tanítjuk-e mi a kolhozelnökeinket? Igen. Van egy hároméves területi kolhozelnök-is- kolánk. A mi kerületünk két embert küldhet oda, ennyi helyet tar. tanak fenn számunkra. Küldtünk is két elvtársat. De hogy minden kolhozelnökünk elvégezhesse ezt az iskoláit, ahhoz legalább ötven

esztendőre van szükség! Az természetes, hogy minél több agro- n ómust kell a kolhozokban vezető állásba helyezni. A fejlődés előbb- utóbb úgyis oda vezet, hogy még a brigádok vezetői is agronómusok lesznek. De mit csinálunk most?

— Borzov utasítást kapott: nyolc agronómust keli a kolhozokba küldeni elnöknek. Igenis küldünk! De kit és hova? — ez őt nem nagyon izgatja. Öt csak az érdekli, hogy a feladatot mennyiségileg és határidőre teljesítsék, hogy aztán erről a területi bizottságnak beszámolhasson. De egy agronómus csak akkor lehet jó kolhozelnök, ha a diplomán kívül szervezőtehetsége is van. Az elnök legyen vezető, a tömegek embere, a nép nevelője. És mindenekelőtt szívvel, lélekkel szolgálja a szovjethatal- mat ilyen fontos helyen!... Ma predig az egyik lemaradó kolhozba Akszenovot küldtük elnöknek. Ez n? ember húsz esztendőn keresztül a Mezőgazdasági Áruellátó Vállalat irodájában csücsült. Nem a ---i-méjáfoan dolgozott, írnok volt,

■ ■ S_P_Q_R_X

Hiába győzött a Nagytnányost a Hú-o* ellen, a Kaposvári Kinizsi jutott az INB ll-be

Mint már az elmúlt héten megemlékeztünk róla, az elmúlt vasárnap Sztálinvároscan és Dombóvárét t került sor arra a két sorsdöntő mérkőzésre, amely az NB Il-e való jutást eldöntötte. Sztálinvárosban a Nagymányoki Bányásrz hatalmas küzdelemben 3:1 arányban győzött a Budapesti Húsos ellen, énnek ellenére sem sikerült kiverekednie a feljutást, mert ehhez az kellett volna még, hogy a Kaposvári Kinizsi ne győzzön Dombóvárott. Sajnos ez azonban nem következett be, mert a Pécsi Vasas csak egy félidőn át tudta tartani a KaDosvári Kinizsi rohamait. Végűiig a Kinizsi az ösz- szeroppant Pécsi Vasas ellen fölényes, 6:0 arányú győzelmet aratott, bár a mezőnyben a két csapat között nem volt ekkora különbség. így hiába nyerte meg utolsó mérkőzését. Is a Nagymányoki Bányász, csak a második helyet sikerült elérnie, amely idén nem elég a feljutáshoz. Az osztályozómérkőzések végeredménye, a két mérkőzés figyelem,bevételével a következő:

1. Kaposvári K. 5 3 2 — 13:5 8

2. Nagymány. B. 5 3 1 1 9:4 7

3. B. Húsos 5 3 — 2 9:7 6

4. Pécsé Vasas 5 2 — 3 4:12 4

A sikertelenség ellenére is sikernek könyvelhetjük el a bányászcsapat eredményét. Amióta a megyei bajnokság és ezzel kapcsolatban az osztályozómérkőzések fennállnak, még egy ízben sem szerepelt Tolna megyei csapat ilyen eredményesen az osztályozómérkőzéseken. Szerintünk ott csúszott el a bányászcsapat, hogy a Kábelgyár ellen nem tudta kiharcolni a győzelmet. A kaposvári csapat ellen is volt esélye. Mindössze egyetlen góllal maradtak alul és Voltak a mérkőzésnek olyan mozzanatai, hogy könnyen megszerezhették volna a győzelmet. Hogy az, miért nem sikerült? Azért, mert az' ősz-, tólyozómérkőzésekre nem elég a jó

felkészüli és, nem elég a tudás, ha az nem pálosul megfelelő szerencsével, akkor minden hiába. Ha Gelencsérnek az üres kapura küldött lövése bemegy, amelyet a védők az utolsó pillanatttan vágtak ki a gólvonalról/ akkor rria a Nagymányoki Bányász ünnepelhette volna az NB II-be való jutást. A sikertelenség ne keserítse el a bányászfiúkat, még céltudatosabb mimikával készüljenek fel a kő-, vetkező évi bajnokság küzdelmeire, amely könnyen meghozhatja a már olyan régóta áhítozott sikert.

A keserűi érzésen 1—2 napon be5 lül úrrá kall lenini és meg kell látni azokat a Hiányosságokat is, amelyek végeredményben azt eredményezték, hogy a csapatnak nem sikerült kiharcolnia .az NB II-be való jutást. A bányászéi,apát csatársorára gondo-. lünk most. amely bár kilencszer juttatta az elk-snfelek hálójába a labdát, mégsem váltotta ba, a hozzá fűzött reményeket. Ez a sor egyedül a Húsos ellen míúatta azt, amit .vártak tőle. Nem is folytatjuk tovább, csak a csapatnak az osztályozómérkőzésen elért eredményeit soroljuk feL

1. Nagymíáiyoki Bányász—SzékesVasas 1:0 (A. Tolna megyei csapat 3—4 góllal vt>lt jobb ellenfelénél.)

2. Nagymányoki Bányász—Székes- fehérvári Vasas 4:1 (A bányászcsapat három gtólt büntetőrúgásból ért el.)

3. Nagymáavoki Bányász—Budapesti Kábelgyá r 0:0 (Tehetetlen csatársorok, a bányászcsapat győzelmet érdemelt volna)

4. NagymánQ oki Bányász—Kaposvári Kinizsi 1:9’. (A mezőnyben a bá- nyászcsapat jeá:b volt, de csatárai nem boldogultak a Kinizsi védőkkel. Gólját büntető Bugásból érte el)

5. Xagymáirsoki Bányász—Budapesti Húsos 3:il (Megérdemelt bányász győzelem}, küzdelmes mérkőzésen)

Mindenkire vonnikmzik

A hideg beálltával megkezdődött lakóházainkban a fűtés. Háziasszonyaink szeretnek a lakásokban jól befűteni, ami nertf is baj, hiszen szükséges, hogy munka után meleg szobában töltse a család szabad ide, jót.

A baj ott van, hogy a háziasszonyok a tüzelés folytán összegyűlt hamut, melyben legtöbb esetben még parázs van, gondatlanul kiöntik,

nem gondolnak -arra, hogy ez tüzet okozhat. Ne önfasük a hamut könv- nyen gyúló anyuig közelébe, s mielőtt kiöntenénk, locsoljuk le vízzel.

Mindenki nézz*; meg padlását, onnan távolítsa el a gyúlékony anyagokat, mert a indiánon heverő sok . lom tűzveszélyt tejt magában és ez nemcsak saját htizunkat, hanem a szomszédét vagy egy egész sor házat is veszélyeztet.

fi I 3; H u

KEDD, DECEMBER 7 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR

11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Ambrus — IDÖJÁRÁSJELENTES:

Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, néhány helyen eső. vagy havazás. Mérsékelt északnyugati, északi szél. a hőmérséklet lassan süllyed, Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—mínusz 3 fok között, nyugaton néhány helyen mínusz 3 fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 3- 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérsáklet kedden nulla—plusz 3 fok között lesz.

mindenféle bizonylatokat töltögetett ki és nem kétséges hogy az egész ásrotechnikát, amit a főis- ■ kólán tanult, már teljesen elfelejtette. Éppen a kolhozépítés nehézségei elől futamoaott meg és bujt el abban az irodában. Mi jót várhatunk ilyen hitvány embertől? Arra mindenesetre jó, hogy a területi bizottságba küldött beszámolóban szerepeljen: az agráregye tem elvégzését igazoló diplomája van.

— Mit ér az ilyen elnök? Hiszen annakidején is csak azért iratkozott be az agráregyetemre, mert nem vették fel a filmművészeti fő. iskolára, a kolhozokat pedig csak annyira ismeri, amennyire a nyári szünidei gyakorlat idején, az aratás alatt megismerhette.

— Két fiatal agronómust is megtettünk kolhozelnöknek. Ezek a fiúk egyébként tetszenek nekem. Komszomolisták, nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Sok bennük a hév, friss szemmel ész- re<vesznek olyasmit is, ami felett mi már megszokásból elsiklunk és őszintén csodálkoznak azon, hogy mi a haladó tudományunkkal és gépeinkkel nem araTOLNÁT NAPLÓ

szerkeszti a s oerkesztfíbizottság Felelős kiadó Király László Kiadja: a Tolnai Nép ló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye »összes postahivatala Szerkesztőség tel E fonsZáma: 20*10. Kiadóhivatal teLuFonszánia: 20-11

A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Szeriteayi utca 18, Előfizetéseket a meg\ o valamennyi posta- - hivatala '»felvesz ElőfiVtési díj:»l5avi H.— Ft

Baran a megyei -ázikro nyomda Becs, M nkácsy Mllsaily uica 10, sz. Telefon: i>0 2?

Nvou iáért felel: felles Rezső

tunk le lektáronk int legalább 30 mázsa % ibonát 1.. .Ha segítünk ne kik, nen is lesz bttji velük. De ha az első laptól kéz (íve ököllel verjük az asztalt: „líi szakemberek vagytok Ti többet 'tudtok, mint a többi el ök! Megnywziak benneteket ..— ha íg;P „serkentjük" őket, al tor nem tudom mire viszik ...

Ennek az elbeszélésnek egyelőre nincs folytatása. me:et javarészt a szüntelen fejlődő él É tből merítettem. Lehet, hogy egyszer kisregény lesz belőle, de ehhez az eseményeknek és magán B’k az életnek ig tovább kell fejlőditie. Az egyik kerületben hallottam ilyen vitákat és láttam olyan embereket, mint Martinov és Boitzov.

Milyen döntést hoz sí területi bizottság erről a kerületről, hogyant fejlődnek ott a dolgok, hogyan alakul az első fejezetben ábrázolt emberek egyéni sorsat? Tovább kell figyelnem az éleitnt ahhoz, hogy ezekre a kérdéseikre felelni tudjak. Lehet, hogy e megfigyeléseimről szólnak majd a következő fejezetek.

(Folytatjuk)