Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-31 / 310. szám

4 N A P C ö 1954 DECEMBg* 54 Nagy lorga’mat bonyolít le kisgépekben is a szakályi iö dmOtesszüvelkezel A szakályi földművesszövetkezet márciusban kapott egy, kisáruháznak is beillő vegyesboltot. Az előző hó­napokhoz viszonyítva akkor már jelentősen emelke­dett a forgalmuk, azon! n még sokáig hiba volt a tervteljesítéssel. Kaptak i; bírálatot a vezetők a má­sodik negyedévi terv nem teljesítése miatt. A bírálatra a szövetkezet dolgozói jobb munkával válaszoltak. Kiss Ferenc elvtárs, a bolt vezetője nem elégszik meg azzal, ha a szekszárdi nagykereskedelmi vállalattól nem kap megfelelő mennyiségben és válasz­tékban árut. A hiányzó, és a fogyasztók által keresett cikkeket nem egyszer Pécsről, Budapestről szerzi be és nyugodtan elmondhatjuk, hogy szinte nincs olyan árucikk, amit ne lehetne megvásárolni a szakályi föld­művesszövetkezeti boltban. Nagy forgalmat bonyolít le mezőgazdasági kisgépekben is. Nemrég kapott két szecskavágót, az egyiket már el is adták. Beszerzési tervüket már a hónap elején túlteljesítették, a szövet­kezet tcrvteljesítése november 30-ig 93 százalék volt, ebből a vegyesbolté 109.8 százalék. Kiss elvtárs, a boltvezető komoly munkát végez a lakosság jobb áruellátása érdekében, de ebben a munkában nincs egyedül. Vass Lajos és Csöglei István eladók mindenben támogatják, segítenek neki, a kiváló eredmény az összes bolti dolgozó jó munkájának kö­szönhető. A földművesszövetkezet dolgozói a mozgalmi mun­kában is élenjárnak. Részjegybefizetési és tagszerve­zési téren is jól 'dolgoznak. Británszki Lajosné bolti pénztáros egyedül tíz tagot szervezett és 270 forint részjegyet fizettetett be. Kelemen Béla felvásárló mun­kája eredményeképpen 6 új taggal gyarapodott a szö­vetkezet és 170 forint részjegyet fizettek be. SZABÖ FERENC A „Bor1' SárszenHőrincen Sárszentlőrinc fiatalsága karácsony napján, nagy­sikerű előadást rendezett a kultúrházban. Színre került, Móricz Zsigmond háromfelvonásom színműve a „Bor.” Az előadást Bus Pál általános is­kolai nevelő rendezte, méghozzá alig három hét alatt. Hihetetlennek hangzik, de mégis igaz. Dicséret illeti őket, hogy ilyen rövid idő alatt összehozták az elő­adást. Csak úgy tudták megoldani ezt a feladatot, ki­tűzték a célt maguk elé, s mind lelkesen, nagy igye­kezettel, estéről—estére tanultak és próbáltak (otthon most valamennyien ráérnek, hisz nincs dolog a gazda­ságban) tanultak a szó legszorosabb értelmében, s a kitűzött időre, felkészülve bátran odaáiIhattak a köz­ség színe elé és méltán megérdemelt tapsot kaptak. Igen, így kellene tenni minden községben a fiatal­ságnak. Igaz, hogy akkor minden községben olyan vezetőnek is kellene lenni, mint Bus Pál „bácsi”, aki nem sajnált időt és fáradságot, hanem ott tanyázott valósággal a kultúrházban, az igazgatóval és a fiatalok­kal összefogva közösen készítették el, még a színpadi kelléket is. Mikor kint járt a népművelési csoport ve­zetője, a próbán, szemeláttára épült fel az igazi nád­tetős kis ház. így kell nekünk, népművelésnek, dol­goznunk, együtt az ifjúsággal, nevelni, tanítani őket. így láthatjuk meg, mit ér az összefogás, mit tud te­remteni, alkotni a közös. akarat. Kérjük az ottani fiatalságot, hogy vigyék tovább a közeli községekbe Móricz Zsigmond szép magyar sza­vait, ízes magyar nyelvén tolmácsolják az ő gondo­latait, mely a szavakon keresztül nevel és tanít ,egy szebb életre inti mindazokat, akik elbotlanak. de meg­mutatja: igenis fel kell állni, fel lehet állni és menni előre a helyes úton. KÁNTOR ANTALNÉ V. Ovecskin: FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LELEK MÉRNÖKÉI XXX. — De vezető elvtársak, mégis csak törődni kellene a leendő bajnokkal, — folytatta az öreg. — Azt kérdezte tőlem, Martinov elvtárs, miért sóhaj­tottam? Poddubnij jutott az eszem­be. Azt mondja, most is vannak jó birkózóink. Vannak, de-olyan legyőz­hetetlen óriásról, amilyen Poddub- n j volt, nem hallottam. Nevelni kell ilyeneket! Tanítani kell a gyereke­ket, gyakorlatozni kell velük, hogy kicsi koruktól fejleszthessék erejüKet és ügyességüket. Poddubnij maga is azt mondja, hogy ereje meghárom­szorozódott a 'tréningtől és a birkó­zástól. Titkár elvtárs — fejezte be az öreg kérő hangon .«— nem kérek fizetést. Sportszereiéiből foglalko­zom mad a fiatalokkal. Nagy ked­vem kerekedett már a birkózásra. Most, hogy megöregedtem, mindin­kább visszatérnek az emlékeim, most még nehezebb ilyen nagy nyugalom­ban élni! Rendben van, én már nem léphetek ki a porondra, de legalább mások ügyességében és erejében sze­retnék gyönyönködni. Átadom tudá­somat az ifjúságnak: mi' mást csinál­jak vele, vigyem talán a sírba ma­gammal? ... Martinov Medvegyevre és a kerü­leti komszomolbizottság titkárára né­zett. — Az iskolai tanterviben nincse­nek olyan órák — mondta Medve- gyev, — amelyeken a tanulók bir­kózással foglalkozhatnának ... — Hogy-hogy nincsenek — ellen­kezett Rizskov, — hát a tornaórák?... De azt hiszem, ez még sem lenne helyes, mert a birkózásban nem ve­het részt mindenki, de a tornában igen. Hanem birkózóköröket kellene szervezni. Ezt a kultúrotthonok és az iskolák is megtehetik és este tanu­lás után gyakorolhatnának a gyere­kek a tornateremben. Ha pedig az edzés után későre jár az idő, ne fél­jen, Andrej Markovics, a komszo- molisták hazakísérik a gyerekeket, nehogy egy sötét mellékutcában meg támadja őket valaki... Olyan hangosat csattant a neve­tés, hogy Szasa Trubicin már másod­szor dugta be fejét a szobába. — Rizs'kov elvtárs tudod-e, mi tör­tént Lisztvennyicsnijben? — kérdez­te Martinov. — Nem, nem tudom, Pjort Illa- rionovics. Mi történt? — Elég baj az, hogy nem tudod. Betörők behálóztak három középiskolai tanulót és együtt gyújtogattak meg raboltak. Az ügyész ma tett nekem erről jelen tést. Komoly figyelmeztetés ez ne­künk! . — Mondom, titkár elvtárs, ma ma­lomkövet visznek fel a háztetőre, holnap felgyújíá'k az asztagot! — A politikai Oktatás egymagában nem elégíti ki az ifjúság érdeklődé­sét . — A tanárak panaszkodnak, Pjotr Iliarionovics — folytatta Kozsem.ia- kin, — hogy a fiúk az órákon za jonganaik, csintalankodnak. Magya ráztam nekik, hogy sportoltassák a i fiatalságot... És hadd zajongjanak a szünetekben. Ott adják ki az ere­jüket; meg esténként, meg vasárna­ponként. Ha bajnokságokon mérik majd össze az erejüket, akkor a ver­senyeken fogják majd kitombolni magukat és nem az osztályban, nem az iskolapadban. Akkor csend lesz az órákon!... — Rendben van, Andrei; Marko­vics. — Martinov felállt és két kéz­zel melegen megszorította Kozsem- jakin kezét. — Költözzék ide, a ke­rületi központba. Ha szüksége lesz a mi segítségünkre, számíthat ránk. És mi számítunk a maga segítségére. Nem minden kerületiben találunk Európa-bajnokot. Hadd legyen vala­mi hasznunk belőle... Meglátja, még majd engem és Medvegyev elvtársat is megtanít arra a cselgáncsra ... Kozsemnjakin széles vállával kilök­te az ajtót és megállt a küszöbön. — Kerületi párttitfeár elvtárs, még is csak rosszul állunk mi most. Az utóbbi időben kevesebb bajnokunk van. Nem a birkózókról beszélek, ha­nem általában .. . Emlékszik rá, hogy is volt a háború előtt? Valerij Csika- lov átrepült az Északi Sarkon, öt követte Gromov. Lányok is többezer kilométert repültek távolkeletre, le­zállás nélkül. Paganyin jégtáblán úszott. Kokkinaki a repülés magas­sági világrekordjait döntötte meg. Sztratoszféra-repülőink pedig már majdnem a hetedik mennyországba repültek fel. Ezek voltak csak az orosz óriások! Vagy csak azért em- lékszerh én erre, mert rajongok a versengésért? Egész életemet azzal töltöttem: „ki kit győz le”. -De nem­csak én. egész Oroszország velem iz­gult. A rádiónál tömegek gyűltek össze. Az újságokat elkapkodták. Es az izgalom nem egy napig tartott. Paganyin úszó jégtáblái'át egész éven át figyelemmel kísérték. A gyerekek az utcán sarkkutatósdit játszottak. Az volt aztán az élet! Miért csende­sedett úgy el minden? Talán nin­csenek Cskalovjaink? Ez nem lehet; most is vannak! A technikánk pedig mennyit fejlődött azóta! Most leszál­lás nélkül sokkal messzebb repül" SPORT Az 1954. évi megyei labílarúgóbajnokság eredményei, hiányosságai III. közlemény. hetünk, mint egykor! Itt az ideje, hogy a Marsba repüljünk!... Vagy talán kormányunknak most más dol­ga van? Csatornáikat, kolhozokat és más egyebet épít? Rendben van. De jó volna ha a versenyezésre is figyel met fordítanánk. Az ifjúságról be­széltünk. Hősiesség, romantika ... ez kell az ifjúságnak. Vigyázzunk, ne­hogy elragadják tőlünk az elsőséget Hátha valamelyik ördög nekiszemte- lenkedik és előbb kirándul a szom­szédos planétáikra, mint mi? ... . — Bő és változatos termést hozot nekünk a mai nap — mondotta Mar­tinov, a bajnok távozása után cs visszaült íróasztalához. — Térjünk csak vissza most a görög-római bir­kózástól és a Marsba repüléstől a kerület hétköznapi kérdéseihez! Ki következik? ... — Én, Martinov elvtárs! — Gera- szim Ivanovics Hrapov, egy negyven­öt év körüli férfi, az „Iszikra" kol­hoz javítóműhelyének vezetője mond ta ezt. Kovács volt és a kolhoz párt- szervezetének titkára. — Éppen ilyen hétköznapi kérdésről szeretnek magával beszélgetni... A mi kérdé­sünk szintén malomkőre vonatkozik, csakhogy más oldaláról közelíti ük meg. Miért nincs az a bizonyos ma­lomkő a kugyineovói malomban? Onnan nem került volna a háztető­re! A kugyineovói malom már vagy tíz éve nem dolgozik!... Elvtársak! Mindenféle nagy munkába fogunk, terveket kovácsolunk, hogy ez ;s, meg az is legyen a faluban, arról ál­modozunk, hogy a falu idővel beérje a várost, de ugyanakkor ' a legegy­szerűbb, a legszükségesebb aprósá­gok még hiányzanak nálunk! Pél­dául nincs a faluban malom! Hí őrölhetik meg a kolhozparaszto-k a gabonájukat? Sehol! A szuhanovi kerületbe, nyolcvan kilométerre kell elvimniük a gabonát, mert nincs kö­zelebb malom. — Miért hozzánk, a pártbizottság hoz jöttél, Hrapov elvtárs, ezzel a kérdéssel? — kérdezte Martinov. — Ez gazdasági kérdés, miért nem for­dulsz a kerületi tanácshoz? (Folytatjuk) Első két cikkünkben az P954. évi megyei bajnokság sikertelenségének okaival foglal­koztunk, most a fegyelmi hethyzetről számo lünk be. Ä Ebből a szem pontból sem volt zökkenő- mentes az 1954. évi megyei labda rugó baj­nok« ág, hiszen a szövetség az adódott bot­rányok megtorlásaképpen kénytelen volt drákói intézkedéseket hozni. Így pl. Mázán betiltotta a pályát, majd pedig, amikor a Szászváron megrendezett mérkőzés is bot­rányba fulladt, akkor megvonta a sportkör pályaválasztói jogát. Ugyanígy járt a Báoa széki Lokomotiv is. De ami a legszomorúbb. Szekszárdon is csúnya esetekre került sor. Végülis a szövetség megvonta a Szekszárdi Dózsa pályaválasztói jogát. Pedig Szekszár­don ezelőtt a mérkőzések síri csendben zaj­lottak le. Sók munkát adtak ai kiállított játékosok is a szövetségnek. Az 1953-as évhez hason­lóan is 65 kiállításra kenuit sor. Addig, amíg azonban a büntetések .alatta maradtak az 1955. évi büntetéseknek, két olyan esetre került sor 1954-iben, amni példa nélkül áll megyei labdarugóba) mokságok történeté­ben Póta József a Szekszárdi Dózsa uagv- tudású kapusa, miután ezt megelőzőleg egyetlen esetben sem volt kiállítva, a játék­vezetőt a Dózsa—Petőfi mérkőzésen több esetben is megütötte, ainí miatt a mérkő­zés félbeszakadt. Emiatt a, szövetség a já­tékost örökre eltiltotta a játéktól. Ugyancsak a játékvezető tettleges bántal­mazása miatt került sor Ifiorváth Lajos Bá­taszéki Lokomotiv 5 éves eltiltására is. Fzen kívül még 4 esetben hozott a szövetség 5 hónapos, vagy annál nagyobb fegyelmi bűn tetést Berkes Ferenc Szekszárdi Dózsa, Mar kovics Béla Mázai Bányász, Schlarb Frigye, és Terebessy Géza Szekszárdi Dózsa játéko­sak ügyében. Egy hónaptól 3 hónapig ter­jedő eltiltást 17 játékos kapott, amely lé. nyeges javulást jelent tavalyihoz képest amikor ugyancsak 65 esetből 35-*ben hozott a fegyelmi bizottság 1—3 hovil eltöltési íté letet. Ez azonban megítélésűn!: szerint nem annyira a játékosok javulásával, hanem in kább a fegyelmi bizottság szívének enyhü­lésével magyarázható. 28 esetben 1—4 bajnoki mérkőzéstől nyer­teik a kiállított játékosok eltiltást. 14 eset­ben pedig dorgáüást kaptak a játékosok vagy pedig a bizottság a kiállítássá) meg. büntetetteknek tekintette őket. A fegyelmezetlenségben az 1954-es bajnoki évben a statisztika adata) szerint -a Szék s'zárdi Dózsa csapata járt elől. Klem ke-ve sebb, mint II játékosa került a kiállító sorsára és ezek 33 bajnoki mérkőzéstől nyertek eltiltást. A Simontornyai VL 9 já­tékosa került kiállításra és összesen 21 hé1 összbüntetést kaptak. Dima-földvár, Holna. Dombóvári Lokomotív is a sportszerűt!' csapatok közé tartoztak 1954-ben. Dianaföld- várnak 7, Tolnának és a Dombóvári Loko, motivnak 6—6 játékosát állították ki a já­tékvezetők, és «z egyes csapatok: játékosai 24, 20, állletve 15 hét eltiltást kaptak. Igen érdekes, hogy a Hőgyészi Traktornak is játékosát zárták ki a játékvezetők a üátélk bői. mégis csak 7 hét eltiltást kaptak la ja tékasok összesen. Az elmúlt esztendőben nem akadfe egyet­len olyan sportkör sem, amelynek »e akadt volna kiiállított játékosa. A legjobban ebből a szempontból mégis a Nagymányoki ^ Bá* nyász, a Bonyhádi Vasas és a Dombóvár Postás szerepelt, mert csapatukból mind* össze 1-—T kiállítás történt. Ez első két esetben 3—3, a harmadikban 9 f*ét eltil« .ás követte a kiállítást. Érdekességként ein* .ít.jülk meg azt is, hogy a Szekszárdi Épí­tők egyetlen játékosa sem n^ert a*z elmúl* évben eltiltást, de itt viszont két kiállítás s akadt, amely dorgálással végződött. Voíltak visszaeső ..bűnösök*4 is. így pl. Sohlarb Frigyes Szekszárdi Dózsa játékos három esetben állt a fegyelmi bizottság előtt. Baimi Ferenc Simontornyai W., Dob- rádi János Simontornyai VL, Kelenfi Károly Dombóvári Lokomotiv, Sebestyén Jamos Si­montornyai VL és Terebessi Géza Szekszár­di Dózsa is két ízben „szerencséltette“ az elmúlt esztendőben a fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottság igyekezett ítéleteibe egyöntetűséget vinni és ez jobban ás sike­rült,- mint az elmúlt esztendőben. Ennek el­lenére hiányosság a fegyelmi bizottság munkájában az, hogy az I. fokú ítéletek túl szigorúak voltak. £élda erre az, hogy a megfellebbezett ítéletek ügyében a fel- lehbviteli bizottság általában’ mérséklést hozott. Hiányosságnak tartjuk továbbá a szövetség munkájában azt is, hogy a fol- lebbviteli bizottság általában azokból került ki, akik az I. fokú ítélet meghoziataláhan nem vettek részt s a , fegyelmi bizottság nem volt teljesen elkülönítve a fellebbviteii bi­zottságtól. A fejlődés azt kívánja, hogy a fegyelmi és a fellebbviteii bizottság egy. mástól^ teljesen függetlenül, külön előadó­val működjék. Hiányosságnak jelöljük meg azt is, hogy a fegyelmi tárgyalásokon a ki­állított játékosok általában nem ismerték o»l a terhűkre rótt cselekményeket és igye­keztek magukat ártatlanoknak feltüntetni. A játékosoknak ebben komoly segédkezet nyúj­tottak a sportköri vezetők, ahelyett, hogy játékosaik nevelésére fordítottak volna gon­dot. Igen ritkán fordult elő, hogy a kiállí­tott játékos mindenben egyetértett volna a játékvezetői jelentéssel. S ha már megem­lítettük Schlarb Frigyest azok között, akik legtöbbször nyertek 1954-ben kiállítást, em­lítsük meg azt is. hogy ő egyike volt azok­nak. akik mindig becsülettel elismerték hibáikat. Ezt az őszinteségét a fegyelmi bi­zottság kellően méltányolta is. Mi mindezekből a tanulság a jövőre vo­natkozóan? Az, hogy lényegesen többet kell foglal­koznunk a játékosak nevelésével. A holi- idényt fel kell használnunk szabálymagva- rázó estók. szurkoló gyűlések tartására. Ki kell alakítani már most télen a következő bajnoki idény játékosainak a kollektívája . hogy 1955-ben a csapat tagjai, mint egy család /tagiári kezdhessenek neki az új baj­noki évnek. Szorosabbá kell tenni már most télen a vezetőség és a játékosok kapcso­latát. A vezetőség, szeretettel, a csapattal való lelkiismeretes foglalkozással vívhatja ki .magának a csapat tagjai részéről a bi­zalmat és a megbecsülést. Erre kell tehát törekednünk annak érdekében, hogy fe­gyelmi szempontból is fejlődésnek induljon a megye labdarúgása az 1955 ös és az ezt követő években. 138 CM-T UGROTT MAGASBA GYŐR FF Y MÁRIA, a Szekszárdi Dózsa az MTSB terematlétikai versenyén. Az MTSB terematlétikai versenyt rende­zett az elmúlt héten a Garay gimnázium tornatermében. A versenyen szekszárdi, sió.. gárdi, bátaszéki és dombóvári versenyzők vettek reszt. Az egyes versenyszámokban akadt néhány figyelemreméltó eredmény, így Győrffy Mária teremben is megugrottá a 138 cm t. Figyelemreméltó a kis Gáram- völgyinek a helyből magasugrásban elért 135 cm es eredménye is. Részletes eredmé­nyek a következők: Lányok: Rajíverseny: 1. Bicskei Sz. Dózsa, 2. Tóka Sz. Dózsa, 3. Pintér Sz. Dóz-sa, Magasugrás: 1. Bicskei Sz. Dózsa 138, 2. Szűcs Sz. Dózsa 135, 3. Szekrényes Sz. Dó­zsa 130, 4. Lombos Paks 130, 5. Pintér Sz. Dózsa 130. 6. Müller Sz. Dózsa 115. Labdadobás: 1. Győrffy Sz. Dózsa 10.32 m, 2. Szűcs Sz. Dózsa 796, 3. Bicskei Sz. Dózsa 785. ^ Távolugrás helyből: 1. Szűcs Sz. Dózsa 210 cm, 2. Győrffy Sz. Dózsa 205, 3. Müller Sz. Dózisa 200, 4. Pintér Sz. Dózsa 200, 5. Bicskei Sz. Dózsa 185. Fiúk: Rajtverseny: 1. Garamvölgyi Bátaszéki Lo­komotiv és Galambosi Szekszárdi Dózsa, 3. Sohuszter Dombóvár. Magasugrás helyből: 1. Garamvölgyi Bá­taszéki Lokomotiv 135. 2. Cih Bátaszéki Lo­komotiv 130, 5. Galambosi Sz. Dózsa 125. 4. Görbéi Sz. Dózsa 125, 5. Lázár Sz. Dózsa 120. 6. Szabadi Sióagárd 120. Távolugrás helyből: 1. Görbéi Sz. Dózsa 263. 2. Kőszegi Sióagárd 255 , 3. Polgár Szek­szárdi Dózsa 250, 4. Szőke Bátaszéki Loko­motiv 249, 5. Garamvölgyi Bátaszéki Loko­motiv 249, 6. Lázár Szekszárdi Dózsa 246. Hármasugrás helyből: 1. Garamvölgyi Bá­taszéki Lokomotiv 821. o. Kőszegi Sióagárd 797, 3. Szőke Bátaszéki Lokomotiv 792. 4. Földesj Szekszárdi Dózsa 774, 5. Bie.n Szek­szárdi Petőfi 770’ 6. Dályai István, Szek­szárdi Dózsa 667. Gyógylabdadobás: 1. Görbéi Sz. Dózsa 13.63. 2. Kőszegi Sióagárd 15.00, 3. Schuszter Dombóvár 12.67. A medinai jjízda^yűlés tiltakozása iNyu.at-lNémetorszá» felfegyverzése ellen Mi, medinai dolgozó parasztok, az elmúlt hitleri fasiszta háború borzalmaira emlékezve, mimaen erőnket la/tíbavetve .tiltakozóink Nyugat- Német ország újrafelfegyverzése ellen, a revansvágyó fasiszta katonai erők feltámasztása ellen. Nem akarunk háborút. Mi békében akarunk élni és dolgozni. Eddi­gi munkánk jó eredményeit, családunk és gyermekeink nyugodt, boldog életét akarjuk biztosítani. Ezért egy emberként tiltakozunk községünk egész lakossága nevében a párizsi egyezmények ratifikálása eilen. Egy emberként állunk kormányunk mellett, hogy a moszkvai érte­kezlet határozatainak alapján az európai kollektív biztonságot teremt­sék meg a nagyhatalmak. A medinai «razdagyűlés 80 résztvevője. VÁGYÉI ^ Előfizetők figyelmébe! Közöljük kedves elő­fizetőinkkel, olvasóink- kal9hogy a Tolnai Napló 1955. évi színesnyomású falinaptárát lapunk 1955. jamiár 5-i számá­hoz díjmentesen mellé­keljük. 19 1 IS K K PÉNTEK, DECEMBER 31 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR £1/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP Szilveszter. IDÖJARASJELENTF Várható időjárás pénteken estig: Változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen eső vagy havazás. Időnként rra'g éiénJk északi szél, hidegebb idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 1—mínusz 4 fok között, helyenként mínusz 4 fo.: alatt, legmagasabb nappali hőmé: • séklet pénteken 0—-plusz 3 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 0—plusz 3 fok között. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az mG­íAMZOIMLTATÍS MOZI Garay filmszínház: 1955 január hó 3-ig: 2X2 NÉHA 5. Zene, vidámság, szerelem! Színes magyar fiknoperett! Kezdések: vasár- és ünnepnap. 4, 6 ég 8 árakor Hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ szerkesöíti a szerkesztőbizottság Felelők- kiadó: Király László Kiadja: a Talnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség falefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkeszttfciég és kiadóhivatal címe: Szekszátsd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket e megye valamennyi post** hivatala felvesz Előfizetés díj: havi 11.— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. sz. Tatafon: 20-27 Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents