Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-30 / 309. szám
2 fiÄPCÖ lev DECEMBER “9 f?Áz ipari építkezési módszerek meghonosításáról, az építési munkák minőségének javításáról és költségének csökkentéséről'1 N. Sz. Hruscsov az Országos Építőipari Értekezleten elmondott beszédének kivonata Momfcva (TASZSZ): Kolhoselnök-tan folyamon A Szovjetunió számos kerületéből érkeztek koUuraelaSkök a moszkvai „K. A. Tyirnirjazev" mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmus-lenmizmus, matematika-, kémia-, fizika és orosz nyelv tanulásán kívül földműveléssel, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és rétműveléssel foglalkoznak. A képen: a villamosítási tanszék tantermében. Lisztov professzor a kothozközi tanfolyam hallgatóinak jegyzeteit ellen órai. Balról-jobbra: Vaszilij Ljusin, a „Sztálin” kolhoz elnöke (Moszkva terület), Konsztasi- tyin Petrifeov a „Harmadik ötéves Terv” kolhoz elnöke (Moszkva terület). Magyar textilkiállítás Moszkvában Moszkvában, a „Vörös Tcxtilmunkások"-gyár klubjában magyar tex- tilkiállítás nyílt meg, amelyen bemutatják a textil-, konfekció- és köt- szövű-iparban alkalmazott ellenőrző és mérő készülékeket, A kiállításon körülbelül 300 kiállítási tárgyat mutatnak be. A kiállítást megtekintette A, N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és N. Sz. Rizsov, a Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek, minisztere. képen: Tihanyi Tibor magyar mérnök elmagyarázza A. N. Koséi- ginnek a gyapot tisztító készülék felépítését és munkáját. Köprülii török külügyminiszter nyilatkozata Épátőinfoneik régóte. nem vott országos ertekertetoik. Nagyon megérlelőd ott egy ilyen értekezlet szükségességé. Úgy gosiöoüom, hogy a jelen értekezlet nagy hasznára lesz nemcsak az építésügynek, hanem egész munkánknak is, mind az iparban, mind a népgazdaság egyéb agaiban. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetéseved óriási eredményeket ért el hazánk iparosítása terén. Ezekre az eredményedére büszke a Szovjetunió munkásosztálya, kolhozparaszt- saga és értelmisége. ezek az eredmények örömmel töltik el külföldi barátainkat is. A szovjet ország iparosítását az tette lehetővé, hogy pártunk következetesen valóraváltotta Lenin és Sztálin útmutatásait. Ez volt legfőbb feladatunk és ez marad legfőbb feladatunk a jövőbeli is. Minden eszközzel fejlesztenünk kel! a nehézipart. A nehézipar a népgazdaság alapja, a szocialista állam gazdasági hatalmának, védelmi képességének forrása, a dolgozók jómódú és kulturált életének forrása. Csakis a nehézipar további fejlesztésének feltétele mellett lendíthetjük előre sikeresen a népgazdaság összes ágazatait, fokozhatjuk szakadatlanul a nép jólétét és biztosíthat juk a Szovjetunió határainak sérthetetlenségét. A párt és a kormány a nehézipar fejlesztésében elért eredpiényekre támaszkodva jelentős figyelmet fordít a közszükségleti cikkek termelésének fokozására is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet unió Minisztertanácsának november 8-án a sajtóban megjelent közleményéből ismerik a mezőgazdasági év eredményeire vonatkozó számadatokat. Ezt a közleményt olvasták és tudják, hogy 1954-ben lényegesen több gabonát, húst. tejet é,s zöldségfélét gyűjtöttünk be, mint a múlt évben. A part és a kormány intézkedései ugyanakkor megteremtették a feltételeket a dolgozók vásárlóképességének jelentős fokozásához. A mi feladatunk a lakosság megnövekedett kereste' tének teljesebb kielégítése. N. Sz. Hruscsov ezután a gabona, termelés fokozásának jelentőségét méltatta az állattenyésztés és a nép gazdaság egytb ágazatainak fejlesztése szempontjából. Rámutatott a gabonatermelés külkereskedelmi jelentőségére is. Hangsúlyozta, hogy az ipái- és a mezőgazdaság fejlesztését célzó intézkedések a szovjet ál. iám hatalmának fokozását, a szovjet nép életszínvonalának rendszeres emelését szolgálják, majd így folytatta: ' Fontos szerep hárul ezen a területen évről-évre terebélyesedő építőiparunkra -— építőmunkásainkra, éoítőanyagiipail dolgozóinkra, építő- gépipari dolgozóinkra, az epülefter- vezőlore, a műépítészekre és építőink egész hadseregére. Ezért határozta el pántunk Központi Bizottsága es a Szovjetunió Minisztertanácsa ennek az értekezletnek az összehívását, hogy Önökkel együtt megvitassuk az építkezéseik lényegbevágó kérdéseit, ráviflágítsuinik az előadódó hibákra, konkrét intézkedéseket tűzzünk ki az építkezések gyökeres megjavítására. N. Sz. Hruscsov beezéK az építkezések ipari módszereinek időszerű kérdéseiről, az építkezések szervezeti és technikai irányításáról, az épülettervezés hibáinak kiküszöböléséről. a műépítészek munkájának megjavításáról. N. Sz. Hruscsov az építkezések pénzügyi kérdéseiről szólva ad ahúzta a költségvetés jelentőségét, majd le. szögezte, hogy az építkezése!.: pénzügyi kérdéseinek elemzésével maguknak az építőmuníkásoknak is foglalkozniuk kell. A továbbiakban a munkatermelékenység további emelésének kérdésével foglalkozott és rámutatott arra, hogy az építkezéseiméi jelentős tartatókek «’ínak rendelkezésre a munka termelékenységének és ezen keresztül a munkások keresetének emelkedéséhez. E tartalékok — az építési munkák gépesítése, a technika helyes kihasználása, áttérés az építkezés ipari módszereire, a munká sok szakképzettségének emelése. az újítók tapasztalatainak jobb kihasználása, a termelési fegyelem megszilárdítása. E ténvezők kihasználásában rejlenek a munkabérek emelkedésének tartalékai. Hruscsov a továbbiakban az építőipari káderhullámzás problémájú, val foglalkozott, és .rámutatott arra. hogy rendezni kell a muaikatoérrend- szert. Hruscsov ezután rátért az építő ká- aerekrö! való fokozottabb gondoskodás kérdéseire, majd az útépítés és a falusi építkezés kérdéseiről szólott. Olyan lakóházakat kell építeni, 3me_ Ivek megfelelnek a kolhozparasztok megnövekedett kulturális igényednek -f- mondotta. Végül beszélni kell — mondotta — a filmszínházak építéséről. Városokban, de különösen falvakban, nincs elég filmszínház. Több filmszínházat kell építeni, több jó filmet kell gyártani. Nagy ég fontos dolog ez népünk további kulturális emelkedése, a szovjet emberek szellemi gyarapodása szempontjából. Évről-évre növekszik a szovjet állam hatalma. Gyors ütemben fejlődik országunk népgazdasága, szakadatlanul emelkedik a nép jóléte és kultúrája. Ez a Kommunista Párt helyes, lenini politikájának eredménye. Minden sikerünk ékesszólóan bizonyítja a szovjet nép teljes ösz- szeforrottságát, a kommunizmus nagy ügye iránt érzett odaadását. Ma az egész világ elismeri a szovjet állam hatalmát, világhatalmi helyzetét és az imperialisták is kény. telének ezzel számolni. A szovjet nép mindezt a Kommunista Párt kipróbált vezetésével érte eí. E tény Marx—Engels—Lenin—Sztálin eszméi megtestesüiésénedf eredménye. Eredményetekre támaszkodva továbbra is minden eszközzel fejlesztjük nehéziparunkat, fáradhatatlanul erősítjük hazánk hatalmát, harcolunk a népgazdaság továbbá fel lendiiesé&rt, a nép jólétének fokozásáért. A kommunista építésnek e nagyszerű alkotómunkájában pá- rwtSan szerepet tölt be az építőik; ha. lakna* serege. Értekezletünkön sok heáyes javaslat hangzott el. E pozitív tapasztalatokra felépülő javaslatokkal sokezer építő fog megismerkedni szerte a Szovjetunióban. Ha ósszefogfaljtik és adt&lane sítjuk az itt ismerteteti hasznos tapasztalatokat és lelkesen hozzáfogunk az előterjesztett javaslatok végrehajtásához, az élenjárók munkamódszereinek meghonosításához, ha erélyes harcot kezdünk a hibák kiküszöböléséért, akkor lényegesen meggyorsítjuk az építkezések ütemét és javítjuk azok minőségét. Meg kell bízná Szokoiov eiwtáisaí, az állami építésügyi bizottság elnökét, valamint a minisztereket, tanúi- mányozzák az értekezlet anyagait és a felszólalásokat.. Ki kedl dolgozrü konkrét javaslatokat, amelyek eset. leg három csoporti-;, tagozódhatnának: az első csoportba azok a javaslatok, amelyek a szövetségi köztársaságokat és az egyes területiekéi érintik. Meg kell teremteni az ellen, őrzést e javaslatok végrehajtása fölött. Annak a meggyőződésemnek hangoztatásával zárom beszédem. — mondotta Hruscsov —, hogy az építők, a műépítészek, a tervezőmérnö. kök. az építőany&gipar, az építési és útépítési gépipar, a bervezőválLalátok és a tudományos kutatóintézmények dolgozói becsülettel teljesítik a párt és a kormány által rájuk bízott feladatokat, még magasabbra emelik építkezéseink színvonalát. ütemét és minőségét, gyorsáé, ban átadj ák rendeltetésüknek az új gyárakat, bányáikat és erőművöket, olcsóbban, jobban és szebben fogják felépíteni a lakóházakat, iskolákat és kórházakat. A legközelebbi építőipari értekezletig is újabb sikereket kívánok önöknek. (Hosszantartó, viharos taps. Mindenki feláll.) Aradon megnyílt az 1848-as forradalom múzeuma Bukarest (Agerpres): Az aradi kultúrpalotában nemrégiben felavatták az 1818-as forradalom múzeumát. A kiállított okiratok ismertetik az 1848. as forradalom előkészítését, lefolyását es végső fejleményeit Ausztriában,, Magyarországon, Erdélyben, Moldvában és HavasaJföidön. Ez az anyag történelmi hűségével összezúzza a román és magyar burzsoá tör- téneiemírás s®k koholmányát. Ankara (TASZSZ) A Zafer, a HaPkcsi és több más török lap. közli azt a nyilatkozatot, amelyet Köprülü török külügyminiszter néíhány nappal ezelőtt adott Párizsban a l’Inifor- mation című lapnak. „Kétségtelen, hogy az atomenergia terén történt felfedezések — mondta Köprülü — pusztító célokra történő alkalmazásuk esetén szörnyű következményekkel járnak. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy eltiltsák e fegyver alkalmazását és bevezessék a szigorú ellenőrzést. Éppen ezért Törökország az általános leszerelés szempontjaiból nemzetközi egyezmény megkötését óhajtja az atomfegyver eltiltására." Aiairrikai-angol nyomás Fra ii c*iaorszá}íra Hitlerista hangok a bonni siövetségi gyűlésben Irta: J. PRALNV1KOV — Rövidítés — Newvork (TASZSZ) Amerikai politikai személyiségek és az amerikai burzsoá sajtó „megelégedésének" ad kifejezést, hogy a francia nemzet- gyűlés megszavazta Ny ugat-Németországnak az észskatianti szövetségije való bevonását. Sokan közülük azonban számot vetnék azzal, hogy a szavazás eredményei korántsem jelentik a francia közvélemény hozzá iárulását Nyugat-Németország felfegyverzéséhez, hanem a szavazás csupán az amerikai-angol nyomás- nak és azoknak a parlamenti manővereknek volt a . következménye, amelyekhez Mendes-France íolyamo dőlt azután, hogy elutasították a párizsi egyezmények első cikkelyét. Kingsbury Smith a New-York Journal American című lapban fel- iebbentve a fátylat ezekről a parlamenti mesterkedésekről. Mendes- Francehoz közelálló körökre hivatkoz va közli, hogy a francia miniszter- elnök megkötötte a vásárt az MRP vezetőivel. Annak fejében, hogy e párt képviselőinek jelentős része a párizsi egyezmények ratifikálása mellett szavaz, a többiek pedig tartózkodnak .a szavazástól, Mendes- France Robert Schumarmak, az MRP vezetőjének (küttigymánászteri tisztséget ígér. A Wall Street Journal szerkesztőségi cikkében a következőket írja: „Függetlenül attól, hogy a francia nemzetgyűlés végső fokon hogyan szavaz Németország felfegyverzésének kérdéséiben, e tervezet december 24-én történt elutasítása kifejezte a törvényhozó gyűlés többségének és az országban sok személynek az álláspontját. Meg kell érteni, hogy a végleges elutasító szavazás vitathatatlanul Franciaország hangja, a pozitív szavazás pedig kétértelmű és határozattan nyilatkozat lesz. tele kérdőjelekkel a jövőre nézve.’’ Az amerikai propaganda nem iá masztva illúziókat a francia nemzetgyűlésben és az országban uralkodó tényleges hangulatot illetően, fenyegetésekkel, zsarolással, Franciaország nemzeti büszkeségének megsértésével továbbra is nyomást gyakorol a francia, parlamenti személyiségekre, A bonni szövetségi gyűlés december 16-án 236 szavazattal 153 ellenében (három képviselő taríózko dott a szavazástól), elutasította a szociáldemokrata parlamenti csoportnak azt a javaslatát, hogy a pá" rizsi egyezmények ratifikálásáról mindaddig ne hozzanak -határozatot, amíg nem tartanak négyhatalmi tárgyalásokat Németország egyesítése kérdésében. A szövetségi gyű lés a párizsi egyezményeket első olvasás után szavazás nélkül bizottságai elé utalta. Második olvasásban 1955 januárjában tárgyalja az egyezményeket. A végső döntés idejét februárra tűzték ki. fi párizsi egyezmények eisö olvasása a bonni szö- I vétség! gyűlésben riasztó j légkörien folyt le. A vita j során beigazolódott: — < Adenauer kormánya el- I utasítja a német kérdés 5 békés, lend ezé sót és mielőbb keresztül »karja haj szólni a parlamenten a párizsi egyezményeket, hogy felállíthassa a Wehr machtot s Nyugat-Német- országot bevonhassa az agresszív északatlanti tömbbe és a „nyugateuró- pai unióba". Adenauer kormán ykoa- liciójámak politikusai még sohasem beszéltek ilyen nyíltan, ilyen cinikusan agresszív szándékaikról. A „kereszténydemokrata unió”, a „szabad demokrata párt” és a „német párt’1 képviselői fenyegetésekkel halmozták el a Német Demokratikus Köz társaságot, Lengyelországot, Csehszlovákiát és Európa más országait. A hangnemet Adenauer adta meg. Egyes képviselők abon- ni miniszterek ösztönzésére egészen hitlerista stílusban beszéltek. Jäger kereszténydemokrata képviselő az őrült „Führer- hez" hasonlóan hisztérikus hangnemben háborúra uszított a Szovjetunió és más békeszerető országok ellen s arra célzott, hogy a párizsi egyezményeket ,kerülő útnak” kell tekinteni, amelyen haladva a revansiszták elérhetik régi céljukat: meg hódíthatják egész Európát. Hasonló hangnemben szólalt fel Mende szabad demokrata párti képviselő. Megfenyegette Francia országot és szemérmetlenül azt követelte, hogy az oradouri gyilkosságokért Fraaiciaországban elítélt SS-legényeket „még karácsony előtt engedjék haza Nyugat-Németországba." Azt hangoztatta, hogy az új nyugatnémet hadsereg szellemének az agresszív hitlerista hadsereg „hagyományaihoz kell iga zednia.” Jäger, Mende és más fékevesztett bonni hitleristák uszító beszédei óriási felháborodást váltottak ki Németország nyugati és keleti részén. Kiderült, hogy Washington és Bonn a hitlerista martálócok céljait tűzik az új Wehrmacht elé. ■— „Hitler utódai —• írja a „Neues Deutschland" — a szövetségi gyűlést arra használták fel, hogy meg fenyegessék majdnem az egész világot és bejelentsék: más országok megszállása, népek megsemmi sítése a céljuk." A német nép igazi akaratát az NDK népi kamarájának elnöksége fejezte ki a szövetségi gyűlés kép viselőihez intézett felhívásában. Arra szólította fel a képviselőket, hogy gondoljanak felelősségükre, amellyel a német népnek tartoznak, s a még rendel kezesre álló lehetőségeket használják fel Németország békés újraegyesítése és az európai béke erősítése érdekében. Ne egyez zenék bele a párizsi egyez menyek megvalósításába.
