Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-28 / 307. szám
1 2 NAPLÓ 1954 DECEMBER 28 <4 francia választók tömegesen her estéh fel képviselőiket• követelve9 hogy a ratifikálás ellen szavazzanak A péntek hajnali szavazta elutasító eredményéitől felbátorítva és lelkesítve az ümnepekiben a legszélesebb arányokban is viharosan bontakozott ki a népi ekenállási és tiita kozó mozgalom. A családjuk körébe hazatért képviselőket a szó szoros ea-tölmében meg ostromol Iák a mindem rendű és rangú választók küldöttségei, amelyeknek szóvivői nyomatékosan figyelmeztették képviselőiket legsúlyosabb lelkiismereti felelősségükre, amely őket terfielmé, ha bárminő nyomásnak engedve a további ratifikációs eljárás során meg vál t az tain ák korábbi elutasító magatartásukat. De nem hiányzott a figyelmeztetés azon képviselők fe_ Jé sem, akik pénteken 1 rajnaiban még hajlandók voltak kötélnek állni es megszavazni Nyugat-Németország remilitarizáiását. Különösen a munkás küldöttségek szóvivői hangoztatták, hogy az atlanti politika konok képviselői a kormányban igyekeznek a tömegek előtt elrejteni azokat a tényeket, amelyek a Franciaoi’szágoi fenyegeti» veszély meglétéről és méreteiről tanúskodnak. Hangoztatták, hogy a párizsi egyezmények nemcsak a francra, hanem a német nép érdekeit is sértik, amennyiben eltorlaszolják: Németország újraegyesítésének útját, aláássák a bizalmat az országok es népek között és a népek megkérdezése nélkül egymással szem benálüó katonai tömbökbe kénysze- rítiik Európa nemzeteit, ezzel pedig komoly mértékben bonyolítják az európai helyzetet. A küldöftségjárásJ\ern is olyan új... bon országszerte csaknem mindenütt résztvetilek a Nyugat-Németország remii itarizú 1 ásánaik veszélyével szemAz amerikai sajtó kénytelen be- ismerni, hogy a párizsi egyezmény Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló cikkelyének a francia nemzetgyűlésben történt elutasítását követő washingtoni és londoni visszhangot a franciák a parlamenti képviselőkre gyakorolt nyomásnak tekintik. A „New-York Times“ a következő címmel közli párizsi tudósítójának jelentését: — ,.A franciák fenyegetésnek tekintik a szövetségeseknek a szavazással kapcsolatos véleményét. Az amerikaiak és az angolok nyugtalanságát nyomásnak tartják." A „New-York Journal American” című lap az amerikai és angol diplomácia sakkhuzásairól szóló jelentéA szovjet írók II. kongresszusának résztvevői december 26-án koszorút helyeztek el A. M. Gorkijnak a Bjelorusz pályaudvar előtti téren lévő emlékműve talapzatán. A koszorú szalagján a következő A Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolása mindössze két órát vesz igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezúttal kevesebb nyeremény jut a kötvénytulajdonosoknak, mint a négy napig tartó sorsolások alkaimá val. A Harmadik Békekölcsön kibocsátásakor kerüli sor a sorsolás technikájánál: egyszerűsítésére. A kötve, nyéket 10Ö millió fönn ionként önálló osztályokba csoportosították. A kötvények számozása valamennyi osztály on belül azonos. E-z azt jelenti, hogy a k ö t vén y s z ám ok annyiszor ismétlődnek, ahány 100 millió névértékű kötvénycsoport kerüli forgalomba. A Harmadik. Békekölcsön kötvényeket az 1',700.000 forintos ki. bocsátásnak megfelelően tizenhét (X—XVII. számánál jelzett) osztályba sorozták. A kötvényszámob tehát ez esetben tizenhétszer ismétlődnék. Egy-egy osztályon belül a kötvények sorozatszáma 1—20.000-ig terjed. — bérű áUásföglailásukbam teljesen egyetértő kommunista, szocialista és katolikus MRP-belí választók. sét a következő clíipmel közli: „Az Egyesült Államok és Anglia nyomást gyakorol Franciaországra a felfegyverzési egyezménnyel kapcsolatban’. A .,New-York Times” párizsi tudósítója rámutat, hogy a nemzetgyűlési szavazás washingtoni és londoni visszhangját sok francia ahhoz hasonló fenyegetésként fogadta, mint amilyen fenyegetéshez az „Európai Védelmi Közösség" megteremtésére szőtt terv megvitatása és elutasítása alkalmával Dulles folyamodott. A „New-York Times” megállapítja, hogy Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében a francia választók hangulata „erősen elüt a hivatalos körök véleményétől." szavak olvashatók: „Alekszej Mak- szimovics Gorkijnak, a szovjet irodalom megalapítójának forró szeretettel és örök hálával — tanítványai, a szovjet írók H. kongresszusának küldöttei." Minden sorozatszámhoz ötven (1—50- ig számú) kötvény tartozik. A sorsoláson a kötvények sorozat. • számát húzzák ki az I. számú sorsolási kerékből. A kihúzott sorozatszám mind a tizenhét osztály 50—50 kötvényére vonatkozik. Ezzel a módszerrel tehát 17x50, vagyis 050 nyereményt sorsolnak ki egyetlen húzással. Csupán az 5000 forinton felüli nyeremények esetében kell a IX. sz. kerékből történő, újabb húzással eldönteni, hogy a sorozaton bélül melyik kötvényre esi;t a nagy nyeremény. Az osztályok számát tartalmazó kereket csak a 100 ezer forintos főnyeremény kihúzásakor veszik igényibe. Főnyeremény ugyanis minden sorsoláson csak egy van. Míg a régebbi sorsolási mód 2,500 —3.000 húzást igényelt, az új eljárás lehetővé tette, hogy 291 húzással 387.8Ö0 nyerő (kötvény számát állapítsák meg. így értél: el, hogy két óra alatt 59,613.430 forintot sorsolhatnak ki. i Az amerikai-angol fenyegetések sértik Franciaországot A szovjet írók ll. kongresszusának részt ve vői megkoszor ózták A. M. Gorkij emlékművét 850 nyeremény, egyetlen húzással A moszkvai televíziós stúdióban Az egyik távoleső moszkvai kerü letiben, Sabolovkában lácsipkézeit vastorony látható. Innen sugározzák a televízió adásait. A televíziós adás műsora igen sokoldalú: színielőadásokat, filmeké,, hangversenyeket, sport- és divatbemutatókat >,tb. láthatnak és hallhatnak a televíziós készülékek tulajdonosai. Külön adásokat sugároznak a gyermekek számára. A szovjet közönség aktívan részt vesz. a Központi Televíziós Stúdió munkájában. A közönségtől beérkezett levelek igen sok különböző kíván ságot és javaslatot tartalmaznak. A képen: Kuo Mo-zso kínai színdarabíró „Csü Jüan'' című darabjának közvetítése folyik. Az előtérben balra —■ a működésben lévő televi. zióe felvevögép, — jobbra a kerekeken guruló reflektorok. Üzlet — kiszolgálók nélkül Leningrádban kiszolgálók nélküli csemegeüzlet nyílt meg. Az üzletet különleges üvegpolcokkal látták el. Az előre kimért árukon az .árak fel vannak tüntetve, a vásárló a polcok mellett elhaladva kiválogatja magának a szükséges árukat és belerakja a kosárba, amelyet a bejáratná! adnak. Ezután, összeszámolják a vásárolt áru összegét. Az üzlet alkakna- zottainafc száma mindössze két ellenőrből, egy pénztárosból és egy cso- magolóból áll. A képen: Az új, kiszolgálók nélküli csemegé-üzletibeh. A ,,Nyugateurópai Unió'1 az ,,Európai Védelmi Közösség” ikertestvére G, Tavrov-nak a Pravda december 14-i számában megjelent cikkéből. A moszkvai értekezlet deklarációja teljes egészében megmutatja, milyen komoly következményekkel fenyegetik a békeszerető népeket a párizsi egyezmények. Ugyanazokról a veszélyes következményekről van szó, amelyekkel az „európai védelmi közösség” létrehozása járt volna. A párizsi egyezmények szerzői felre akarják vezetni a népeket. Azt a benyomást iparkodnak kelteni, mintha a „nyugateurópai unió” tervezete merőben különbözne az „euró pai védelmi közösség” tervezetétől. Pedig mind a két ten' azonos elgondoláson .alapul: Nyugat-Németország felfegyverzését és agresszív tömbbe való bevonását tervezik. Közben demagóg módon azt hangoztatják, hogy „Franciaország óhajait”, amelyekét akkor- juttatott kifejezésre, amikor elutasította az „európai hadsereg“ tervét, teljes mértékben „figvelem.be vették.” Ezekutár, vessük össze az 1954. október 23-án aláírt párizsi egyezmények szövegét az „európai védelmi közösség” létrehozásáról 1952 május 27-én aláírt párizsi szerződés szövegével. Kezdhetjük mindjárt azzal, hogy mind a két tervben 500 ezer főnyi nyugatnemet hadsereg, tekintélyes légierő, nagy páncélos egységek és iengeri erők felállításáról van szó. A párizsi egyezményekhez mellékelt 2. sz. jegyzőkönyv közvetlenül utalást tartalmaz az „európai védelmi közösségről” szóló szerződéshez csatolt „speciális egyezményre”, azzal megegyező „védelmi hozzájárulást” állapít meg. Ilyenformán a párizsi egyezmények ratifikálása lehetőié tenné a német militarizmus „legális” felélesztését, mint ahogy az „európai hadseregről” szóló szerződés ratifikálása is lehetővé tette volna. A párizsi egyezmények szerzőinek elgondolása szerint a nyugatnémet fegyveres erők a „nyugateurópai unió” fegyveres erőinek ökle lennének, mint ahogy az „európai hadseregnek” is a fő ütőerejét alkották volna. A bonni militaristák nem alaptalanul beszélnek már most arról, hogy két év múlva nekik lesznek Nyugat-Euró- pában a legerősebb páncélos alakulataik. Az „európai védelmi közösségről” szóló szerződésben és a párizsi egyez menyekben egyaránt nem a fegyveres erők csökkentéséről, hanem nö- veléséről van-szó. De ez még nem minden. A „nyu- gateuropai unió” tagállamai által az északatianti szerződés katonai szervezetének (NATO) rendelkezésére bocsátott fegyvei*es evők méreteit a Párizsban aláírt 2. sz. jegyzőkönyv értelmében a „nyugateurópai unió” vagy a NATO tanácsának határozata alapján az előírt szinthez képest is növelni lehet, s Franciaország nem akadályozhatja meg érdekeinek ellentmondó határozat meghozatalát. Az „európai védelmi közösségről” szóló szerződés előírta a tagállamok fegyveres erőinek bevonását az „európai hadseregbe”, amelyet teljes mértékben alárendeltek volna a NATO főparancsnokának. A párizsi egyezmények értelmében (2. sz .jegyzőkönyv) a „nyugateurópai unió” tag államai fegyveres erőiket közvetlenül alárendelik a NATO európai fegyveres erői főparancsnokának. Ilyenformán mind a két esetben végső fokon ugyanarról win szó: a „nyugateurópcU unió” tagállamai nem zeti fegyveres erőiket amerikai tábornok, a NATO-főparancsnok rendelkezésére bocsátják. Az „európai védelmi közösségről” szóló szerződés előírta, hogy az „euró pai védelmi erők” elhelyezését a főbiztosság (e közösség vezető szerve) állapítja még az illetékes NATO-íö- parancsnok javaslatainak megfelelően. Itt megemlítendő, hogy a nyugatnémet revansiszták a szerződés ratifikálása esetén Franciaország területén is elhelyezhették volna erőiket. Mennyiben térnek el et től a párizsi egyezmények? Tulajdonképpen semmiben sem! A párizsi egyezmények értelmében „megszilárdítják a NATO szervezetét” és kiszélesítik a NATO európai főparancsnokának hatáskörét. Az egyezményeknek megfelelően a fegyveres erők elhelyezése „a NATO stratégiájával összhangban történik. Ezt a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka tetézi az érdekelt hatóságokkal tanácskozva, azok beleegyezésével.” Az a kikötés, hogy idegen csapatok elhelyezése az adott ország területén csupán a „nemzeti hatóságok” beleegyezésével történhet, egészen formális. Különbség van beleegyezés és ..beleegyezés” között. Az adott esetben az Egyesült Államoktól függő országok végrehajtó szerveinek beleegyezéséről van szó. A tapasztalatok szerint Gruenthernek nem lesz nehéz megszereznie beleegyezésüket. Hiszen a NATO vezérkara minden további nélkül, anélkül, hogy a francia parlament beleegyezését leérte volna, amerikai csapatokat már elhelyezett Franciaország területén, s ezek jelenleg megszállva tartják az ország stratégiai fontosságú központjait. Ahhoz sem szükséges a francia parlament beleegyezése. hogy Wehrmacht-egvségeket helyezzenek el Franciaország területén. Nagy hűhót csaptak akörül, hogy Anglia bizonyos mértékben résatvesz a „nyugatéurópai unióban”. Ezt úgy állítják be, mint új tényezőt, amely lényegesen megkülönbözteti a párizsi egyezményeket az „európai védelmi közösségről” szóló szerződéstől. Mi a helyzet a valóságban? A 2. sz. jegyzőkönyv szerint Nagy- Britannia továbbra is az európai kontinensen (Németországot is beleértve) tartja a NATO fegyveres élőinek főparancsnoka alá rendelt négy hadosztályt és taktikai légierőt. — Mindössze ezek Anglia „messzemenő kötelezettségei”, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy adott esetben Anglia kivonhatja csapatait a kontinensről. Itt utalnunk kell arra, hogy 1940-ben a hitlerista Wehrmacht jóval nagyobb angol fegyveres erőket zúzott szét. Nyugat-Németország felfegyverzésének hívei azt állítják, hogy a „nyu gateurópaj unió-’ létrehozása kizárja az új német agresszió lehetőségét, mert a párizsi egyezmények értei-, mében a NATO európai főparancsnoka alá rendelt fegyveres erőket e főparancsnok beleegyezése nélkül nem lehet felhasználni hadműveletek folytatására. Mindenki tud a barmi revansisztálc és az amerikai militaristák szövetségéről. A NATO fegyveres erőinek élén, álló amerikai tábornok korántsem akadályozza meg a nyugatnémet szoldateshkat' tervei megvalósításában. A párizsi egyezményeket támogató nyugateurópai lapok sokat foglalkoznak a „nyugateurópai unió” ú. n. „fegyverzetellenőrző szervének” tervezetével s ezzel kapcsolatban nem győzik dicsérni Mendes-France miniszterelnököt, aki ezt a tervet felvetette. Ha azonban közelről megnézzük a párizsi egyezményeket, -világosan kiderül, hogy nem tartalmazna'; semmiféle reális ellenőrzést, semmiféle tényleges blztosítékoliat. — Az egyezmények szerzői csak azért beszélnek ellenőrzésről és biztosítékokról, hogy megnyugtassák a közvéleményt és álcázzák a fegyverkezési hajszát. Az ú. n. ellenőrzés csak azokra a fegyverzetekre vonatkozik, amelyek a NATO fegyveres erőinek kötelékén kívül maradó jelentéktelen kontingensek rendelkezésében maradnak. A NATO-nak átadandó fegyveres érők az „ellenőrző szerv” hatáskörén ki vül esnek. Ez a látszólagos „ellenőrzési rendszer” semmiféle szankciót nem. ír elő a szerződésszeg ők ellen. A párizsi egyezmények tehát felújítják az „európai védelmi közösségről“ szóló szerződés alaptételeit és valójában semmiben sem különböznek ettől a szerződéstől. Egyre világosabban látszik, hogy az elutasított „európai védelmi köaosség”-ről szóló szerződés új kiadásáról van szó csupán. Éppen ezért Európa országaiban természetszerűleg erősödik a párizsi . egyezmények ratifikálását ellenző mozgalom.
