Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-01 / 285. szám

V dU~JJL­TOimAl fíLÁC PRŰLETÁSmi EOYFJÜLJETEK! ff NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: Megnyílt Moszkvában az európai béke és biztonság kér­désével foglalkozó értekezlet (2. o.) — Gyorslista az Első Békekölcsön hetedik sorsolásának 3., 4. napjáról (2. o.) — Azt kérjük elvtársak, hogy jobban javítsál: ki traktorainkat, mint tavaiy (3. o.) — Közel négymiilió az alsónyéki Világszabadság tsz közös vagyona 13. o.) — Tolnai Napló gazda tanácsadója (3. o.i — Osztályok kö­zötti kultúrverseny a szekszárdi közg. technikumban AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJACANAKT LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ARA Síi FILLER ■ SZERDA, 1954 DECEMBER 1 Az Országos Választási Elnökség közleménye November 28-i, vasárnapi, helyitanácsok választása alkalmával leadott szavazatok ösSzeszámlálása fo­lyamatban van. A hétfő estig összeszámolt szavazatok részeiedménye a következő: A községi tanácstag'jelöltekre leadott szavazatok részeredménye: X a 3 u 4) ét »O •+S || fi névjegyzékbe lvett választók áma 1 í G £9 Cí > S3 cc ■*» e «*■» c c N <s m ® " Jt k i w a iE J &í3 — X ■s? t x Érvénytelen szavazatok száma Hazafias Nép­o nt jelöltjeire le­lőtt szavazatok áma jelöltek ellen a dott szavazatok áma £ “ «í NJ S x N O 3 Sf EJ ■ ® S if Sj / tn S /II —1 - n ~ cfl <2 ö 2 «ÜÜ s s 5! S J z 2 Baranya 5.429 165 235 163.700 163.458 242 159.495 3963 5382 47 1.454 73.606 71 263 70.932 331 69.853 1079 1452 2 Békés 1837 107.318 104.363 103.359 1004 101.081 2278 1833 4 Borsod 1841 61.511 61.253 61.074 179 60.402 575 1835 6 Csongrád 1032 54.249 52.088 52.816 272 51.273 1543 1025 7 Fejér 3577 168.117 165.878 165.409 469 182.226 3183 3566 11 Győr 3290 82452 81 684 81.468 216 79.814 1854 3274 16 Hajdú 3468 • 200.459 198.033 194.454 1.579 192.206 2248 3465 3 Heves 2892 120.630 118.717 118.148 569 115.630 2518 2883 0 Komárom 1607 69.465 68.560 68.371 189 67.384 987 1601 6 Nógrád 3500 125.855 124.696 124.506 190 121.717 2789 3486 14 Pest 2609 124.929 120.275 119.844 431 117.226 2618 2606 3 Somogy 5907 200.485 198.383 197.772 611 190.934 6838 5808 99 Szabolcs 3055 131.133 130.661 129.986 675 127.589 2797 3037 18 Szolnok 2989 189.372 183.425 132.039 1386 177.663 3476 2979 10 Tolna 7486 112.427 109.618 109.144 474 106.979 2165 2479 7 Vas 3280 99.879 99.059 98.687 372 95.356 3331 3232 48 Veszprém 4935 165.806 163.361 162.548 813 159.075 3473 4899 36 Zala 4590 176.712 174.987 174.538 449 170.675 3863. 4539 51 §%ek§%ái*d tíz éve sxalmcl — 1944 NOVEMBER 30-a ködös, hideg hajnalán történt — emléke­zik vissza id. Urbán Bála, a szek­szárdi posta távbeszélő központjá­nak üzemvezetője, összehúzza őszü iő szemöldökét, szómé Visszaréved arra a 10 esztendő előtti hajnalra és mesélni kezd. Az alábbi törté­netet mondja el. — Akinek félnivalója volt, az már elmenekült a városból, a ka­tonák jórésze is elvonult. Az egséz várost úgy feküdte meg a várako­zás feszült némasága, mint az eső előtt alászálló füst. A hír ugyanis, mintha millió drótszáll vezette vol­na, már minden zugba behatolt, — jönnek az oroszok. Két oldalról is közelednek; Bátaszék és Paks irá­nyából. — A MEG SZEKSZÁRDON lévő katonai parancsnoksághoz parancs érkezett: „Meg kell akadályozni minden hírközlési lehetőséget, fel kell robbantani a postaközpontot”. A posta műszaki dolgozóit, veze­tőit, villamosáramként érte a hír. Felrobbantják a többmilliós beren­dezést, amelyet két évig építettek nagy gonddal! Id. Urbán Béla el­ment az ezredeshez, beszélt vele, megpróbálta jobb belátásra bírni, de ő katonája vállára tette a kezét — aki a megbízatást kapta a rob­bantásra — és megkérdezte: a parancs?” A katona hapták1 vágta magát és szinte büszkén mondta: „Felrobbantani a közpon­tot". „Megvert minket az isten” — ennyit mondott még a jóakaratai postásnak az ezredes „vigasztalá­sul” mintegy az istenre hárítva tettének felelősségét. Amint Urbán Béla meséli, a robbantással meg­bízott katona lelketlen fráter lehe­tett, mert ilyen feladatot jóérzést! ember nem lett volna képes végre­hajtani, amikor száz alkalom kínál­kozott volna az elkerülésére. Mi­közben gyorsan, szakértelemmel megtette az előkészületeket a rob­bantásra, azzal hencegett, hogy ne féltsék őt, neki már nem ez az első esete. Persze őt nem is féltették. Az udvarra vezette ki a zsinórokat, amelyeknek egy-egy rántással elő 'keüeU idézniük az embertelen rom- f bolást. A katona azonban meglepe- léssel tapasztalta, hogy csak az \ egyik zsinór működött, egyetlen rob (| bánás dörejét hallotta. A postások tudták, hogy miért. Egyik társuk, Lás 2ló Károly titokban a fűtőtest­hez kötözte a zsinórokat. így na­gyobb rombolás nem történt, a köz­pont legértékesebb részé, az autö- J mai a távbeszélő és az interközpont épen maradt. — November 30-án délben már a Paks felől érkező szovjet kato­nák hozták is magukkal a mene­külés közben elfogott „hős” rob­ban tót. — Érdekes, — mondja Urbán Béla — hogy amikor már Decsen voltak az oroszok, öcsénnyel még mindig tudtunk beszélni. Nem vág­ták el a vonalakat, holott ők saját vonalukon beszéltek. Itt bent is megvédtek bennünket minden erő­szaktól és ami legjobban megindí­tott bennünket: tökéletesen megbíz­tak munkánkban. így a hírközlés lehetősége egy pillanatra sem szűnt meg. HÁNY ÉS HÁNY EMBERNEK van hasonló élménye a városban, amely most a tizedik évfordulón felelevenedik, amelyet az elmúlt tíz esztendő nem fakított meg, el­lenkezőleg, szivárványszínekkel ra­gyogja be a munkában, a gondok­ban, a közös örömökben eltöltött évek távlata. Merész tervek nyo­mán épült, bontakozott ki az új szabad élet, amelynek a csillagokig ívelő útját a szovjet katonák se­perték tisztára. Az egész tíz eszten­dős fejlődés eredményeit hosszadal­mas lenne felsorolni, hiszen köny­vet lehetne írni róla, a költőknek azonban kivételes tehetségük van ahhoz, hogy egye ^-.n versszakba súlyos töntörsegg&f*foglalják öasze a szabad évek eseményeit. Idéz­zük talán Kiss István „Felszabadu­lás” című versének egyik strófáját: „És oszlott gyászunk, éjszakánk, gyógyult a gyalázat ütötte seb Gyűlt csille, traktor durrogott, erőddé állt sokszáz szövetkezet S az igazság betűiből került vasnál is védőbb vértezek.. Azóta jobb a kenyerünk, álmunk is szebb, csókunk is édesebb.” SZEKSZÁRD város felszabadulá­sát ünnepli és közben amíg a lam- pioncs, fáklyás menet elvonult vé­gig a városon, egy-egy kivilágított kirakat előtt sokan arra gondoltak, hogy mivel lepjék meg szeretteiket a közelgő karácsony ünnepén. Egyik fiatalasszony ismerősömnek, egy­szerű tisztviselőnőnek az jut eszé­be, hogy holnap visszaviszi az al- vósbaibát és kicserélteti, mert ennek nem mozog a szeme s a tízéves Zsuzsika határozottan reklamálni fog Lelkesen adták szavazataikat megyénk dolgozói a Hazafias Népfront jelölt*e re Tengelic A Tengelici Általános Iskola VII. osztályában helyezték el a II. számú szavazó kerületet. A VII. osztályos Ids úttörők igyekeztek az osztály szépítésén keresztül meleggé vará­zsolni azt a szavazóhelyiséget, állo­va édes szüleik menték szavazni a népfrontra, a béliére. A II. számú kerületben Kertai Vendel háromholdas dolgozó paraszt elsőnek adta le szavazatát. Sorolhat­nánk még tovább a dolgozó parasz­tok, vagy a községben lakó tsz-tagok neveit, akik egymásután keresték fel a szavazóhelyiséget, aminek eredmé nye lett, hogy Tengelic község II. számú kerületének szavazói 12 óra 35 perckor befejezte a. szavazást. A Petőfi termelőszövetkezet tag­ságának legnagyobb része Kózép- Tengelicen szavazott. A Közép-Ten- gelicen lakó és az ehhez a körzet­hez tartozó tagság fél 9 órára fejez­te be a szavazást. A kis úttörők tevékenysége ezzel még nem ért véget, mert a szava­zókat a szavazó helyiségeknél daliái és tánccal köszöntötték. Itog-yiszló Tolna Namzetiszfnű zászlók erdejét len­gette Tolna község utcáin az őszi szél. A kom hajnali csendet a hon­védzenekar pattogó ritmusú zenéje verte fel. November 28-a, a tanács- választás napjára virradt Tolna köz. sóg lakossága. Reggel 7 órakor a község 8 srava óhelyiségében szinte egyszerre kez­dődött meg a szavazás. A két üzem, a Selyem- és a Textilgyár dolgozói csoportosan keresték fel, s adták le szavazataikat. Délelőtt 9 órakor már a helyi DISZ-szervezet fiataljai hangoshír- acón keresztül köszöntötték Tornócz ki Mihály tszcs-tagot, aki a VII. kör­zetben, Puxler Mihály 7 holdas dol­gozó parasztot, aki a III. körzetben elsőnek adta le szavazatát. Mozs Gyönyörű őszi napra ébredt no- ■ember 28-án Mözs község lakossága. A késői napfény melege, és a nagy' ünnep hangulata vidámmá, boldog­gá tette a szevazóhelyiségek felé igyekvő dolgozókat. Az utcákon sé­tálva még az idegen is könnyen rá­találhatott Izsák Kálmán, Csuka István, vagy a többi 37 tanácstag­jelölt házára, mert a kis úttörők szí­nes és rajzos köszöntő emléklapok­kal díszítették házaikat. ] November 28-ám, a lanácsvalasz- tás napján zeneszóra ébredt Bogyisz- ló község lakossága. A helybeli tűz­öl tózenekar pattogó dallamai a kis község valamennyi lakójához elju­tottak. Boldog napra virradt *a nép. Alig múlt el pár perccel reggel 7 óra. mikor egymásután nyíltak ki a házak kiskapui, s az ünneplőbe ÖL tözött férfiak, asszonyok, lányok és legények siettek, hogy mielőbb le­adják szavazataikat. A helybeli MNDSZ-szervezet asz- szonyai szőttesekkel, virágokkal dí­szítették fel a község három szavazó helyiségét. A pirosnyakkendős kis úttörők pedig boldogan köszöntötték a még boldogabb Tolnai Béni 4 hol­das dolgozó parasztot, aki a II. szá­mú kerületben elsőnek szavazott le, Szedresen az iskoláiban vasárnap már a kora reggeli órákban megkezdődött a jö-i vés-menés. Csak pár perccel múlott 7 óra, de máris párosával hagyják el az iskolát. A II. számú szavazó-* helyiség ez. Most pár perccel 7 óra után Böröcz János és felesége lép ki a szavazóhelyiségből. — Mi az János, az első utad sza­vazni vezetett? — kérdi Varga bá­csi. — Oda, — válaszolt felcsillant sze­mekkel Böröcz János. — Az ember tudja kötelességét és cselekszik. Ezzel Böröcz János ég élete párja eltávozták. Utánuk két fiatalember lépett ki a szavazóterem ajtaján. Az egyiket Kuti Gyulának, a másikat Simon Józsefnek hívják. Mindketten életükben először szavaztak. A két fiatal kedvetlen volt. — Miért ilyen rosszkedvűek? —* kérdeztem tőlük. — Elsőnek akartuk leadni szava­zatunkat a népfront jelöltjeire. Azért is jöttünk ilyen korán. Aztán mégis megelőztek bennünket. Néhány perc­cel múlott csak 7 óra, mégis huszon- harmadiknak szavazhattunk csak le — mondja Kuti Gyula. Mikor a két fiatal az Iskola kijá- rati ajtajához ér, a Hazafias Nép­front-bizottság egyik tagja éppen azt mondja a mikrofonba: ..Szeretettel t köszöntjük az első szavazókat." A £fiatalok egymásra néztek, elmosoiyog J ták magukat és boldogan mennek az é utcáin tovább. t Várdombon virággal és dallal köszöntötték a ta- \ nácselnököt. é Még nincs egészen féléve, hogy fLucska Anarás, a tanácselnök Vár- J dombon. A rövid félév alatt jól irá- t nyitotta a községet, amit bizonyít, J hogy a beadásiban legtöbbször hátul kullogó község a tanácsválasztás tisz. leletére indított versenyben az elsők közé küzdötte fel magát. A várdom. biak szeretik a tanácselnököt, va­sárnap ő rá is szavazott, az egesz |község. A szeretet jeléül virággal es > dallal köszöntötték. A várdombiak nemcsak Lueska 1 Andrást szeretik. A többi tanácstag­iban ig bíznak. Azért siettek annyira fszavazni. Negyed 11 órakor a község | összes szavazati joggal bíró valasz- rtója leadta szavazatát a Hazafias J Népfront jelöltjeire. ! Dunaföldvár 5-ös számú szavazókörzeteben az eisoií közi szavaz Méhes Katalin, kende»~-ari munkás, járási tanácstag jelölt.

Next

/
Thumbnails
Contents