Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-04 / 262. szám

if -.mr*11 > . - S2rlf£7l~T\ ^ TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGVEfÜLIETEKl------————------ ­A MAI SZAMBÁN: Kossá István nyilatkozata a munkaeriHrányítá* és az ipari tanulóképzés néhány fontos kérdéséről (2. o.l — Karpovka elfoglalása (2. o.) — A taggyűlések tapasz­talataiból (3. o.) — Megjelent az új közgazdasági folyó­irat első száma (3. o.) — Miért késlekednek a vetéssel a bonyhádi gazdák? (3. o.) — ..Elnémult" a zenekar — megszűnt a kultúrélet a gerjeni állami gazdaságban (4. o.) AZ M D ft TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4 A november 7-i verseny a tolnai gubóraktárban A forradalmi műszak hírei Eredményes munka folyilk a tolnai gubóraktárban és nem túlozunk ak­kor, amikor azt mondjuk, hogy a megye legcsendesebb üzeme. Hosz- szú körlépcsőn vezet az út a kelle­mesen fűtött válogató termekbe, aihol csák a selyemgubó halk zizegóse hal. latszik. Itt dolgoznak a gutoó osztá­lyozok, munkájuk sok türelmet és nagy kézügyességet igényel. A if&gy gubóhalmazokra tekintve önkéntele­nül az ötlik az ember eszébe, vajon hány kilogramm gubót tud egy-egy válogatónő naponta átnézni. Szarka Annához, az üzem DISZ titkárához vezet Windics telep­vezető elvtárs. Annusba napi telje­sítménye 27—28 kilogramm, ő a leg­jobb válogató. Kezei, beszélgetés köz ben is fürgén mozognak. Hogyne, minden perc kihasználására szükség van, hisz ők is versenyben vannak. — Figyelemmel kísérem, nemcsak a meigye, hanem az ország DISZ- f tataijainak versenymozgalmát — mondja, s az aznapi Szabad Ifjúság, ra mutat, mely a fiatalok versenyét értékeli. Az üzemiben valamennyi fia­tal tagja a DISZ-nek, s mindany- nyian rész tvesznek a november 1-i munka verseny ben. Emellett részt vesznek a Petőfi-iskola politikai ok­tatáséiban is, de időt találnak a kul- túrmunkárta: a színjátszó csoport no. vember 7-re készül. Szarka elvtárs­nő mosolygós fiatal lány, akii nem ok nélkül jókedvű. Az üzemben már jó ideje nincs későnjövő, igazolatlan mulasztó, mindenki pontosan, lelki- ismeretesen látja el munkáját. — Szinte második otthonunknak te­kintjük ezt a kis üzemét. Olykor­olykor bekapcsoljuk a rádiót, s halk beszélgetés közben megbeszéljük a verseny állását, a legutóbbi jutalma­zásokat, s felvetődik az is, vajon ki lesz a kitüntetett november 7-re. Az üzemben a mennyiségi verseny mel. lett minőségi verseny folyik, s az októberi verseny győztesei Keresz­tes Jánosné, Varga Sándomé és Werner Éva voltak. Büszkék arra, hogy fizetésük mellé 200 forint mi­nőségi prémiumot kaptak. Sokat javult a gubóraktári dolgo­zók helyzete az utóbbi években. Er­ről Strumpf Bold/izsárné. az üzem legrégibb dolgozója tud legtöbbet me_ sélni. Negyven éve dolgozik az üzem ben, sokezer kilogramm gubó ment át a keze alatt. Strumpf néni most 62 éves, mindig jókedvű előmunkás, aki úgy mozog a fiatalok között, mintha anyjuk lenne. — Azelőtt a tavaszi hónapokban szünetelt a mun­ka nálunk, most egész évben dolgoz, hatunk, biztosítva van a keresetünk. Nincs is itt más baj, csak az, hogy elmúltak az évek, és már 62 éves vagyok. De jó is lenne most fiatal­nak lenni. Fogadom, hogy akárme­lyik fiatalon túltennék. Strumpf néni ugyanis néhány nap múlva nyugdíjba vonni' forint havi nyugdíjat kap az új nyugdíj to r_ vények értelmében. — Szinte ma­gam sem akarom elhinni, hogy eny- nyi pénzt kapok, miikor már nem is dolgozok az üzemben — mondogat­ja. — Most érzem csak igazán, hogy mit jelent a dolgozó nép államában élni. Szeretik és megbecsülik az idős előmunkásnőt az üzem dolgozói. Ezt bizonyítja a 'vállalat ajándéka, a ba­latonfüredi üdülőjegy, amely külö­nös gondot okoz Strumpf néninek.— Üdülőben még nem voltam, —mond­ja, sőt eddig csak a vállalat meg­Kilenc millió forintot fizet ki idén a jégkórt szenvedett gazdáknak az Állami Biztosító Tolna megyében Július első napjaiban súlyos jég­kár érte számos tolnamegyei gazda termését, s különösen a Szekszárd- tól északra húzódó szakasz szenve­dett a jégveréstől. A kötelező bizto­sítás révén azonban a gazdák kárá­nak legnagyobb része megtérült. Az Állami Biztosító közvetlenül a jég­verés után 7 jégkárbecslő bizottságot aiakított, mely szeptember közepéig felmérte a gazdákat ért károsodást, s azonnal meg is kezdte a kártérí­tések kifizetését. Az elpusztult ku­korica, kender, és szőlő, valamint a kalászosokat ért veszteség fejében novemberig 4 millió egyszázezer fo­rintot fizettek ki, s a közeli hetek­ben pedig újabb 4 és félmillió forin. A MAJOSI DOLGOZÓ PARAS7- TOli — többek között — Szóts Lajos 7 holdas, egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztot választot­ták meg jelöltjüknek. Már 1950- ben is tanácstaggá választották öt. Nem csalódtak. Ha hozzáfordullak tanácsért, a jó szót nem taqadia meg senkitől, s ha segíteni kellett, ó az elsők között volt. Mindent meglátott, ami akadá­lyozhatta a munkát, ami zavarhat­ta volna a dolgozó parasztok ter­melését: Észrevételeit azonnal to­vábbította a tanácshoz. A községi tanács a tanácstag javaslatait rr.eg valósította, s az általa benyújtott panaszokat, amit hatáskörileg elin­tézhetett gyorsan orvosolt. * MINDENKI ÜGY ISMERI Szóts Lajost, mint példamutató, mint a község legjobbjainak egyikét. A mezőgazdasági munkákban, a be­.tot kapnak az állami biztosítótól a jégkárt szenvedett gazdák. Különösen súlyos pusztítást végzett a jégverés Fadd községben, ahol a kalászosakért és kapásokért több, mint félmillió forint, vagy Duna- szentgyörgyön, ahol több, mint egy­millió forint kárpótlást kaptak a gaz dák. Madocsán az árvízveszélyt meg tudták akadályozni, lég azonban itt is súlyos károkat tett. Eddig az Állami Biztosító több, mint félmillió forint biztosítási díjat fizetett ki a mado- csai gazdáknak, amivel a kár jelen­tős része megtérült. Szekszárd kör­nyékén a híres szekszárdi szőlőket ér­te súlyos károsodás, s kártalanítás fe­jében eddig másfélmillió forintot kaptak a szekszárdi szőlőtermelők. adásban mindig az elsők között van. A terméshozamok növelése ér­dekében az idén műtrágyakísérle­tet végzett. Egy hold kukoricát pé­tisózott, egy holdnak szuperfoszfá­tot adott és egy másik holdon min­den műtrágya nélkül vetett el ku­koricát. Az egész község figyelte e kezdeményezést. Most a betaka­rítás után közismertté lett a kísér­let eredménye: a pétisózott terület mintegy 25 százalékkal magasabb termést adott, mint a trágyázatlan terület. A szuperfoszfát nem nö­velte lényegesen a termésátlagot. Ebből a kísérletből azt a tanulsá­got vonta le a kísérletező tanácstag hogy nitrogénben szegény a terület, a termésátlagok növelése az istálló­trágya alkalmazása mellett a péti­sót is megköveteli. * A DOMBOLDALON fekvő Ma- jos dűlőútjait, hídjait a nyári zi­bízásából utaztam. Egyszer Győrbe, egyszer meg Pesten vóltam. A saját költségemen csak Bogyiszlóiig jutot­tam el. — Éppen ezért lázasan ké­szülődik a nagy útra, élete nagy él­ményére. Folyik a munka, versenyeznek a dolgozók, egymásután telnek a válo­gató kosaraik. A gubóihalmazlban igen sok a selejtes „süiket-guibó ', amelyet szaknyelven „boszkó“-inak neveznek a gubóraktáiriak. A boszikót eddig külföldön dolgozták fel, az idén a Tolnai Selyemfonógyár újítása foly­tán már ezt a gubóféleséget is Tói­mén dolgozzák fel, s a boszkóból ké­szült fonalból jóminőségű vastagabb selyemszövetet szőnek szövőgyáraink. Meggyorsult az őszi kalászotok vetése 7o na megyében Tolna megyéiben hétfő estig az őszi kalászosok vetésterületének 89.5 százalékán került földbe a mag, s még a napok óta élenjáró tamási já­rás sem készült el ezzel a munkával. Leggyengébb eredményt a dombó­vári járásban értek el, ahol a feltű­nően sok egérkár miatt várakozási álláspontra helyezkedtek tsz-ek és egyéniek egyaránt. Az utóbbi napokban több, mint 30 mázsa Arvalin egérirtó szert hasz­náltak fel a megyében, s ezzel egy- időben fellendült a vetés üteme is. Az iregszemcsei Uj Élet, a dombó­vári Rákóczi és más élenjáró ter­melőszövetkezel mellett egyre többen jelentik, hogv--befejezték az őszi ka­lászosok vetését. Miszla, Belecska, Kisszékely és a megye több községé­nek egyénileg dolgozó parasztjai szin­tén október végére elvetették az őszieket. Az utóbbi napokban különösen meg elevenedett a határ. Kedden a kora reggeli óráikban csupán Mőzs és Szék szárd között 12 vetőgép kezdte meg a munkát. A szakemberek vélemé­nye szerint olyan ütemben folyik a munka, hogy november 5-ig Tolna megyében befejezik az őszi kalászo­sok vetését. November 5-én tartja a Kisipari Szövetkezetek Tolnamegyei Szövet­sége és a Kisipari Szövetkezeti Köl­csönös Biztosító Intézet Tolnamegyei Alközpontja első közös küldöttgyű­lését Szakszárdon. A két szerv együt tes gyűlése, melyet az országos ve­zetőségek együttes határozata alap­ján hívnak egybe, nagy jelentőséggel bír a szövetkezeti mozgalom további vatarok gyakran megrongálják. Sok-sok gondot okozott a község dolgozó parasztjainak az, hogyan menjenek ki a határba? A Bony- hád felé vezető földesút hídja is, valamint az út maga is a sok eső­től megrongálódott. Szóts Lajos a környék lakóival beszélgetett er­ről a tarthatatlan helyzetről. Szót szó követett, s egyik nap összefog­tak, megjavították a hidat. Azóta zavartalan a közlekedés ezen az úton. A tanácstag azonban tovább látott, tudta, hogy a híd csak ideig óráig bírja az idő ostromát. Javas­latot tett a tanácsnak a hid átépí­tésére. A javaslatot tett követte: a költségek fedezésére rendelkezésre áll már a megfelelő összeg, hama­rosan betongyűrű is lesz, s még ezen az őszön átépítik a Bonyhád felé vezető út hídját. * A Bonyhádi Cipőgyárban hétfőn reggel ünnepélyesen indult be a forradalmi műszak. Az üzemré­szekben a szakszervezeti bizalmiak röpgyűléseket tartottak, majd bein­dult a verseny az adósság törlesz­téséért, a minőség javításáért. A Bonyhádi Cipőgyárban nagy gondot fordítanak a verseny rendszeres ér­tékelésére, s a délutáni órákban már hanglemezes üdvözlettel köszöntöt­ték a termelés élenjáróit, a nap hő­seit. * Szép és kimagasló eredményeket hozott a november 7-i műszak a Tolnatnegvei Nyomdában Az üzem dolgozói, többek közt az éves terv lerövidítésén kívül 36.000 forint értékű áru elkészítésére tet­tek vállalást terven felül. Az üzem­ben ezeknek a vállalásoknak a tel­jesítéséért folyik a verseny és hogy a dolgozók mennyire magukénak ér­zik a vállalást, ezt a kapu alatt el­helyezett versenytábla eredményei mutatják. De ezt erősíti meg az üzem szakszervezeti Ü. B. elnöke, Füstös elvtárs is, aki büszkén mondta el, hogy az üzemben jó ideje, hogy nincs 100 százalékon alul teljesítő, sőt nehezen lehet olyan dolgozót ta­lálni, akinek teljesítménye 110 szá­zalék alatt van. Állítását azonnal be is bizonyítja, és septében néhány ne­vet sorol fel. Kertai Gábor sztaha­novista szedő 170.7, Nepp Béla, Ónodi József könyvkötők 130, illet­ve 134 százalékot értek el. A fér­Már csak napok kérdése és Szed­res község dolgozó parasztjai befe­jezik az őszi búza és a rozs vetését. Eddig a búzavetés 94, a rozsvetés 98 fejlődésére. A közös küldöttgyűlésen lehetőség nyílik arra, hogy a küldöt­tek mindkét szerv munkáját együt­tesen értékelhessék, s helyes bírála­tukkal elősegítsék a hibák kijavítá­sát. A közös küldöttgyűlés jelentő­ségét elsősorban a szövetkezeti ta­gok fogiák érezni, mert együttes erő. vei segíthetik elő a fejlődést a szö­vetkezeti tagság soraiban. — A MI KÖRZETÜNK csak ak­kor jelöl jól, ha Szöts Lajost je­löli. — Méltóbb nem igen van közöt­tünk. — Legyen ő a mi jelöltünk! A jelölőgyűlés mind a 18 részt­vevője hozzászólt a vitához, s min­denki egyetértett a javaslattal. Amikor a jelölőgyűlés éppen befe­jezte munkáját, akkor jelent meg az ajtóban — a körzet jelöltje. Ez alkalommal — tőle ez szokatlan — elkésett a gyűlésről. Most is a köz­ség érdekében volt távol. — Téged jelöltünk ismét a ta­nácsba! — Rád bízzuk ügyeink intézését. * A Kajtár Gergely lakásán hozott határozathoz csatlakoztak az I-es és a IlI-as számú tanya lakói is. fiák mögött azonban nem maradnak el a női dolgozók sem. Marosi Mi- hályné sztahanovista 133, Szabó Ró­zsi 132, Dobolyi Jenőné 130 száza­lékot értek el a november 7-i mű­szakban. * A Vegyesipari Vállalat dolgozói egy emberként követik az üzem párttagjait a november 7-i versenyben. Valamennyien felelős­séget éreznek a felajánlások telje­sítéséért, mely többek között az éves terv határidő előtti befejezéséért fo­lyik. Ennek teljesítéséért versenyez­nek a hegesztők, bádogosok, festők, asztalosok, de az üzem valamennyi dolgozója, ezért a célért küzd. „Le­rövidíteni a vállalt határidőt, s no­vember 30-a helyett 15-re fejezzük be az éves tervet”. Ez a jelszó a for­radalmi műszakban. Nagy a tét, hisz már csak két hét van vissza, s ha tekintetbe vesszük, a 12 napból köz­beeső két vasárnapot, csak 10 munka napot lehet számítani. Az üzem dol­gozói azonban a forradalmi műszak alatt kitesznek magukért, mert el akarják érni, hogy úgy mint az el­múlt évben, a megyei tanács vál­lalatai közül az idén is elsőnek fe­jezzék be éves tervüket. Ennek min­den feltétele megvan, hisz a válla­latnak olyan dolgozói vannak, mint Nagy János, Weisz József és a töb­biek, akik becsületbeli kötelességük­nek érzik a vállalások teljesítését. A vállalat dolgozói november 7-e elő­estéjén számot adnak a tervek tel­jesítéséről, illetve túlteljesítéséről, s ezen a napon házi ünnepség kereté­ben újabb sztahanovistákat avatnak, s a szakszervezet megjutalmazza a termelés legjobbjait. százalékra áll a községben. Mindezt úgy érték el. hogy a községi tanács kisgyűléseket szervezett, amelyeket a leg jobb élen iáró dolsozó parasztok tartottak, mint Ferkelt János, F. Horváth Ferenc és a többiek. E kis- gyűléseken beszélték meg, — külö­nösen a kenyérgabona vetésterület növelésének fontos kérdését. A párt- szervezet is nagy segítséget adott ehhez. Népnevelő értekezleteket tar­tottak ennek érdekében, amelyekre meghívták a község legjobban dol­gozói gazdáit is. Azokat is, akik ed­dig nem végeztek népnevelőmunkát. A népnevelők szerte a faluban meg­győző érvekkel agitálnak a szántás­vetés időbeni elvégzéséről, s a ke­nyérgabona vetés növeléséről. Ennek meg is lett az eredménye. Nemcsak azon a téren, hogy a veté­si munkálatok immár a végefelé jár­nak, hanem azon a téren is, hogy eddig közel 50 gazda teljesítette túl búzavetés tervét 400—600—800 négy­szögöllel, de többen még többel is. Ez nem is csoda, hiszen elsősorban a tanácstagok érezték kötelességük­nek e téren a példamutatást. Kispál Ferenc, a végrehajtóbizottság elnök helyettese például 1000 négyszögöl­nél többel teljesítette túl búza ve­téstervét. Ezenkívül mélyszántását is 70 százalékra elvégezte. A jó pél­da ragadós, — szokták mondani, — így volt ez Szedres községben is. Lacz István 1200, Pilisi József 800, Ferkelt János 800, Kuti István 400 négyszögöllel vetett több búzát. De lehetne sorolni a többieket, mint Acsádi József, Kovács István, Pretz József, Zöld József, akik mind benne vannak azoknak a névsorában, akik tettekkel bizonyítják be: mindent megtesznek a kormányprogram si­keres végrehajtása érdekében. Pél­dát mutatnak egyúttal Szedres köz­ség többi dolgozó parasztjai számá­ra is. A dolgozók ügyeit képviselte: Esért jelölték ismét tanácstagnak Ssőts Lajost Közös KISZÖV—KSZKBI küldött«vűlés Szekszárdon Mintegy 50 jjazd • teljesítette túl búza vetéstervét Szedresen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents