Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-20 / 276. szám

***.smm. Éljen és erősödjék boldog jövőnk biztosítéka, népi demokráciánk szilárd alapja, a munkás-paraszt szövetség! Népnevelőért eh esiet Szakeson PÁRT ÉS PÁRTÉPITilS ___* A kommunisták példamutatása, segítsége nyomáu értek el kiváló eredményeket a dombóvári Rákóczi tsz-ben A dombóvári Rákóczi termelöszö- • vetkezet tagjai jól dolgoztak ebben az évben. Befejezték a vetést, a be­takarítást, teljesítették az álla/ n iránti, kötelezettségüket, sőt végez­tek a mélyszántással is. Része volt ebben annak is, hogy széles körb en bontakozott ki a november 7-re, és a tanácsyálasztáspk napjára in/lult versenymozgalom. Most a zárszámadások idején 'kéz­zelfogható eredmények bizonyít/ják a tsz-tagok lelkiismeretes jó mun> úját Nem kis :eredmény 17.32 forintot ősz tani munkaegységenként. S h?i eh­hez hozzávesszük a 2.32 kiló I búzát, a 94 deka árpát, a 2.40 kiló V lurgo- nyát, a 4.42 kiló kukoricát, a '18 de­ka zöldséget, az 1 kiló hagymát, a 3.60 kiló répát, a 10 deka m ákot, a 3.S0 kiló szalmát, az 1.33 kiló szé­nát, az olajat, a szappant munkaegy­ségenként, méltán elhihető, hogy w járás egyik leggazdagabb tsz-e a - dom­bóvári Rákóczi. Csak li önnye- dén számolva is mintegy 40—42 forint jut pénzre átszámítva min­dent egy-egy munkáé / ységre. Emellett azonban nőtt. ; növekedett a közös vagyon is. melyet 80. ezer forint értékű beruházásnál szaporí­tották, s 1 méghozzá saját erejükből. ■Lószerszámokat, tejszeparátort, fű­kaszálógépet, a darálói).pz szíjjakat szereztek be, s a 23 ll'irőhelyes te­hénistálló nagy részét Ifs e 80 ezer forintból fedezték. , A jó eredményeik nc|/yban köszön­hetők a pártszervezet jó munkájá­nak. Mindössze 8 tagú a pártszerve­zet, de a kommun istákat minoenütt ott találjuk az élenjárók között. A példa is azt mutatja, 'hogy ilyen kis Néhány napja kezdődött meg a Béke Világtanátos ülése. A pú me­gyénk békeszerető népe is nagy vá­rakozással tekint ; munkájukra. Egy­másután érkezne! fc a megyei béke­irodához továbbítás végett a külön­böző táviratok, iinelyekben a mi me­gyénk dolgozói is tiltakoznak Nyu- gat-Németország; új ráfelf egy vérzésé ellen. Decs közs égből például a Sár­pártszervezet is nagy erő, ha a kom­munistáik tudatában vannak felelős­ségüknek, ha ismerik feladataikat, s minden alkalmat megragadnak a tsz-tagok nevelésére. Saját példájuk­kal is szinte maguk után húzzák a többieket. Fábián József, Oláh Sán- domé elvtársak jó példáját követték a pártonkívüli tsz-tagok, mint Bán Ferenc, Balatoni András, Frei János, de lehetne szinte a tsz minden tag­ját sorolni. A pártíjzeivezet, a kommunisták ió , munkájának egyik titka az, hogy a pártvezetóség megfelelően segítet­te munkájukat. Mindé nagyobb feladat előtt vezetőségi ülésen tárgyalták meg a snronkövetkező munkákat, s erre meghívták a tsz vezetőit is. így volt, pékiául ez az őszi munkál: előtt is, ahol a pártvezetőség jó ja­vaslatokat adott. Utána ezeket tag­gyűlésen beszélték meg, mozgósítva ezzel elsősorban a kommunistákat, s rajtuk keresztül az egész tsz-tagsá-< got. Először is azt javasolta a pártveze. tőség, hogy mérjék fel az erőket. Er­ről Gyarmati János elvtárs, a tsz pártszervezetének titkára így be­szél: — Megállapítottuk, hogy van 6 és fél pár lovunk, s két vetőgé­pünk. Kémünk kellett még két ve­tőgépet, s így naponta 20 holdat tudtunk elvetni, tehát 3 és fél nap alatt a búzánkat földbe is tettük. — Ezzel egyidőben azonban a be­takarítást is szorgalmaznunk kellett, mert ezek helyébe került a búza. Javasoltuk, hogy a burgonya, kuko­rica, cukor, és takarmányrépa be­takarításánál helyes sorrendet álla­pítson meg a vezetőség. — Itt is fel­mérték az erőket, s csak a taggyű­közi Népművészeti Háziipari Szövet­kezetből, a Búzakalász termelőszö­vetkezetből, a KTSZ-ből, a földmű- vesszövetkezetből érkezett tiltakozó távirat. A Hazafias Népfrpqt-bizptt- ság távirata még azt is tartáimazza: „Követeljük a négyhatalmi értekez­let összehívását.” Az egész község békevágyának erejét az alábbi táv­irat is mutatja: lésen derült ki, hogy a vetéshez es a betakarításhoz együtt kevés less a fogat. Nem sokáig gondolkodtak, — szinte mindjárt kész volt az újabb javaslat. Szerezni kell kölcsönben egy vontatót a szállításhoz. Újabb akadály merült azonban fel, miiko- a vontató már megvolt. Nem tud. csak éjjel jönni. Ez sem foghatott ki rajtuk. Gyarmati elvtárs és Joö Sámuel pártvezetőségi tag vezetésével Bán Ferenc, Vámosi' József, Csasznyi Ferenc, Balatoni And­rás vállalták az éjszakai mun­kát, s utána nappal is helytáll­tak. Egy éjszaka például 240 mázsa ta­karmányrépát horatak be. Nem állt tehát le a munka. Tisztult a földte­rület, bekerült a termény is, de szánthatott, vethetett a tsz többi tagja. A pártvezetőségnek gondja van arra is, hogy e munkákban kitűntek legjobbjaival erősíthessék a párt- szervezet sorait. Most bevonták őket a pártoktatásba is, hogy még jobban megismerkedhessenek a párt politi­kájával, s a továbbiakban még ered­ményesebben dolgozhassanak a ter­melésben éppúgy, mint a nevelő, fel- világosító, mozgósító munkában. A kommunisták segítsége, példa­mutatása, az egész tsz tagság áldo­zatos, megfeszített munkája jó ered­ményeket hozott. Ez azonban nem­csak a fent említettekben mutatko­zik meg, hanem abban is, hogy egy­re több még kívülálló találja von­zónak a nagyüzemi gazdálkodást. — Már eddig belépett és dolgozik is Balogh László feleségével, Hetesi Magdolna, Magyar Ilona, Hqrváth István. Megyénkben is megalakult a Néprajzi Társaság November 12-én a Megyei Könyv­tár helyiségében gyűltek össze a Néprajzi Társaság alapító tagjál, — Ezek között van dr. Novák József, Földi István, a gimnázium helyet­tes igazgatója, Szakáts Antal tanár, Szegfű Lajos kultúrotthon igazgató, Moldovány Vilma tanítónő, Bogár István, megyei népművészeti felelős. A társaság titkárának, Tóth Nán­dort választotta meg, aki azt vall­ja, hogy nemzetünk szocialista kul­túrájának alapjai a néphagyomá­nyokban keresendők. A szervezési kérdések megvitatása során a me­gyei tanács népművelési osztálya hat­hatós segítséget ígért a társaság mű­ködéséhez. Ugyanerről beszélt Simon Józsefné, a Népművészet; Intézet ne­vében és dr. Hadnagy Albert, a me­gyei levéltár vezetője. Az elmúlt héten népnevelő érte­kezlet volt Szakeson, ahol a kommu­nista és pártonkívüli! népnevelők megvitatták a Központi Vezetőség októberi határozatát, a Hazafias Népfrontról szóló tanításokat és a soronlévő feladatokat. A párttagok mellett szép számmal jelentek meg pártonkívüli dolgozó parasztok, új tanácstagjelöltek, népfront-bizottsági tagok, olyanok, akik mindezidáig tá­volmaradtak a népnevelő értekezle­tekről. A vita során számos javaslat és felajánlás született. A soronlévő fel­adatok között elsősorban a földek letakarításáról és a vetésről esett szó. A beszámoló ismertette a község lemaradását a beadásban, amely leg­jobban foglalkoztatja a népnevelőket. Többen elmondták, szégyennek tartják, hogy Szakos község a leg­utolsó helyen áll a begyűjtésben a járásban. A pártonkívüli dolgozó pa­rasztok javasolták, hogy minden kés lekedő gazdával beszélgetni kell, s így meggyőzni őket a beadás fontos­ságáról. Dudás László például vállalta,' hogy egy jelölő körzet összes hátraléko­saihoz elmegy, s meggyőzi őket a beadás teljesítésének fontosságáról öt követve, egymásután álltak fel az új tanácstagjelöltek, népfrontbizolr- sági tagok, mint Bán Vendel, Nagy Lajos, Horváth József, Pintér János, ifj. Bán István és sokan mások. Va­lamennyien elhatározták, hogy jelölő körzetenként, utcánként minden hát- — ..........................— ■■■1 ■■... A lig hihető,-hogy . van a földön-bol­dogabb ember annál a közel 40 sió- agárdi úttörő pajtásnál, aki most Csillebércen üdül. Ezek a pajtások nemcsak a maguk szorgalmával nyerték el ezt a nagy kitüntetést, szüleik érdeme is hozzájárult ehhez. Az értékelésnél, az illető osztályok kiválasztásánál ugyanis az erre n célra alakult bizottság figyelembe- vetie elsősorban az osztályok tanul­mányi eredményét és a község be­gyűjtési teljesítményét. Sióagardon találkozott ez a két tényező olyan szerencsésen, hogy innen, ment, el két teljes osztály Csillebércre. Mikor értesültek a gyerekei: az örömhírről, azon az órán i'egysze- ribe végeszakadt a komoly munká­nak. lázas öröm fűtötte a gyereke­ket. Egyre-másra hangzottak ei a kí­váncsi kérdések: Milyen az a Csille­bérc? Mit lehet ott csinálni? Kell-e ott is tanulni majd? Dunkler Valé­ria, fiatal tanítónő türelmesen vála- szolgatott a »kérdésekre sorban. El­mesélte, hogy amikor ő Csillebércen volt. mivel töltötte idejét és isi rmn­ralékost felkeresnek, s beszélgetnek velük a kötelezettségteljesítésről. — Nem engedjük, — volt az általános vélemény, — hogy egy pár banya." gazda miatt szégyenkezzen közsé­günk. A mi községünk állattenyész­tő, község és országosan híres az ál- iattenvésztésben.' azt akarjuk, hogy beadásban is példát mutasson. Egyúttal kérték a népnevelők a hátralékos gazdák kimutatását, mert a tanácsválasztásokig el akarják ér­ni, -hogy a falu minden rétegéhez e.- jusson a párt felvilágosító szava. - s így az egész község lakossága egy1 emberként harcoljon a Központi Ve­zetőség által megszabott feladatok­ért. Igv is ünnepélyesebbé akarják tenni a tanácsválasztás napját. .A népnevelők, köztük az új jelöltek, már most segítene« a tanácsnak és szinte várják a megbízatásokat, azon dolgoznak, hogy ne legyen egy hát­ralékos sem a tanácsválasztások nap­jára a községben. Befejezésül Hangya György elv­társ, a pártszervezet titkára beszélt a népnevelőknek arról, hogy példa- mutatásukkal, s agitációs munkájuk segítségével emeljék a községet a'' elsők közé. Horváth Imre élvtárs, a tanácselnök arról beszélt, hogy első­sorban népnevelő-munkával hozzák heiyre a község becsületét, s ne le­gyen szükség szankciókra, alszámo.- tatásokra. Tolnai Lajos Dombóvár. fiam, kislányom.’' Azután laitrí/i- néninek is külön a lelkére köti min­denki, hogy „Vigyázzon ám rájuk"’ Ö meg is ígéri, hiszen érzi a felelős­séget, amelyet a negyven gyere* kí­séretével vállait. Háború, hétig biosí nemcsak tanítónénijük lesz, mint ed­dig volt, hanem az édesanyjuk, édes apjuk, vagy nagymamájuk, kinek ki hiányzik jobban. Valószínű azonban, hogy nem na­gyon érnek rá a pajtások az ittho­niak után sóhajtozni, hiszen idejü­ket úgy osztották be, hogy minden napra jusson valami érdekes, valami szép esemény a tanuláson kívül. Mert tanulni azért az üdülés idején is kell. Csökkentett óraszámban ugyan, de a tanítónéni ugyanúgy fog­lalkozik tanítványaival, rmnt it-thöh. A tanulás után azonban jön a mozi, a színház, bábszínház, kirándulás, különféle társas játékok, egyszóval szépen beosztva minden, ami égy gyermeknek örömet szerezhet. Itthon, Sióagárdon aggódva várják a kis levélkéket, pedig nincs ok az aggodalomra. Erről .azonban csak maguk a gyermekek győzhetik meg „Mint Decs, község békebizottságának választmányi tagja, ezennel tiltakozásomat fejezem ki Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, mély az egész világ békéjét veszélyezteti. A rám bt Ktt feladat fontosságának tudatában továbbra is arra tö­rekszem jniinij'.pn erőmmel, továbbra is azon leszek, hogy a békét to­vábbra is fenntartsuk és minden erővel megvédjük. — Békében, békes­ségben akarom a szocializmust tovább építeni és ezen keresztül csalá­dom és az lész ország jólétét elősegíteni. SZAVAI MIHÁLYNE békebizottsági tag, Decs.” Bajor János négy esztendeje a tanácsnál Tiltakozás Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Negyven síóagúrdi úttörő Csillebércen üdül A SZERDAI és szombati napo­kon nagtt a forgalom a szekszár­di járás, i tanács mezőgazdasági osztályául. A járás termelőszövet- 'kezeteUiek elnökei, vezetői, egyé- iij gazdálkodók szinte egymás ke­sébe ad ipák a kilincset és nem megy el senki anélkül, hogy ne kapott volna tennivalót Bajor János elv- tärstöf, a mezőgazdasági osztály vezetőjétől. A termelőszövetkeze­tek iugyszólván minden problémá­ját inmeri, de az egyéni gazdák is .bizalommal fordulhatnak hozzá bármilyen kéréssel. Bajor elvtárs ismerheti is munkaterületét, hi­szen olyan tapasztalatokat szerzett amelyeket — lehet mondani, ke­retien — egy osztályon eltöltött t'óhb, mint négy év alatt. Ugyanis aj;; 1950 októberi tanácsválasztások óta állandóan a mezőgazdasági osztályon dolgozott. Bajor elvtárs •gondolatban visszatekint négy éves működésére. Nem könnyű a .visszaemlékezés, lassan, gondol- Itodva önti szavakba gondolatait: — 1950 őszén kerültem ide, mi­kor a járási tanácsok megalakul­tak, szőlészeti és kertészeti segéd­előadónak. Igyekeztem azon, hogy minél jobban elvégezzem a felada­tomat munkakörömben. Ennek azonban hamarosan a hátrányai is Jelentkeztek. Egy év múlva már előadó ' voltam, ugyanakkor gya­potagronómus és a növényegész­ségügyi feladatokat is nekem kel­lett elvégeznem, sőt még a halá­szat ügyeit is intéztem. így sok­szor nem tudtam, melyik feladatot kellene elsősorban végeznem. — IGEN SÚLYOS HIBA VOLT akkoriban a tanácsok munkájá­ban, hogy a szakembereket nem a szakmájukban foglalkoztatták. A legtöbben a tsz szervezéssel fog­lalkoztak, s a saját munkaterüle­tüköni nem tudtak tevékenykedni. — Sokszor nehéz feladatot je­lentett az emberek meggyőzése, különösen az 1952-es évben, az idő­járás okozta nehézségek miatt. — Nagy feladatot jelentett például az őszi vetésterv. Faddon történt például a következő eset: Egy dolgozó parasztot legalább tízszer felkerestünk, hogy vesse el a bú­záját. Végül mégis csak elvetett. A következő nyáron újból jártunk nála, akkor már örült, hogy hall­gatott ránk, mert 10 mázsás bú­zája termett egy holdon. — EGY MÁSIK ESET: A fácán- kerti Vörös Hajnal termelőszövet­kezet egyesit m akart a mözsi Út­törővel, mert elég gyengén álltak. Rábeszéltük a tagságot, hogy in­kább jobban támaszkodjanak a saját erejükre, használják ki az ott rejlő lehetőségeket és akkor meg tog erősödni a szövetkezet. A tagság hallgatott ránk és most ott állnak, hogy sokban meg is előzik a mözsi Úttörőt. Elért ered­ményeiknek biztosítéka lesz majd az évvégi zárszámadás. Bajor elvtárs a továbbiakban az egyéni gazdálkodók közt végzett munkáról beszél. — A tavaly jú­niusi határozat előtt állandóan zaklattuk a dolgozó parasztokat az állam iránti kötelezettség teljesí­tésére, s ezzel sok esetben inkább magunk ellen fordítottuk őket. A párt- és kormányhatározat szá­munkra is új utat szabott mcj. Beláttuk azt, hogy felesleges a sok zaklatás, mert parasztságunk­ban megvan a készség kötelezec',- ségének teljesítésbe. Helyes az, hogy a hanyagokat, lustákat fi­gyelmeztetjük, de nem szabad egy kalap alá venni velük a többségei, a becsületes dolgozókat. — Ma már megváltozott a he'y- zet itt, az osztályon 's, — mondja Bajor elvtárs. — Minden szakem­ber képzettséginek megfelelő he­lyen van, nincs ac. hopp minden :"■ egy feladatot v é jez, történetes >i, ami pillanatnyilag a legjontosa'm. A közel 'i*. év alatt megszerettem ezt a munkzkö V, és még annyit, hogy ezalv-l az idő -'Jatt mi.Ti- össze másfél napot hiányoztam be­tegség min,. den van, ami szórakozást n.'ujdiat a gyerekhadnak. Hétfőn, 15-én reggel — a/, indu’ás reggelén — ott tolongtak a gyerekek kis csomagjaikkal az autóbusznál, de a szülők is elkísérték féltő aggódás­sal csemetéiket. Még egy utoiső jó­tanács a gyerekeknek, „Jó légy k:sj szüleiket igazán elbeszéléseikkel. Akkor tudják majd a kitüntetés, az ajándék nagyságát is felmérni, ha a csillogó gyermekszemeken, mesélő ajkakon keresztül ők is visszapillan­tanak majd a Csillebércen töltött három hétre. I Fémgyűjtő Hónap hírei Nagy lendülettel folyik megyénk­ben a fémgyűjtés. Derekasan veszik ki részüket a munkából az úttörők. Szíjártó Julianna, a szekszárdi álta­lános iskola VI/c. osztályának tanu­lója hattagú brigádjával eddig 832 kilogramm vasat és 107 kg színesfé­met gyűjtött. Magyar Erzsébet 771 kilót, Budavári Éva pedig 080 kilo vasat gyűjtöttek össze eddig és szál­lították be a MÉH telepre. Mindket­ten az általános iskola nyolcadik osztályába, járnak. Csíki Irén, a köz­gazdasági technikum tanulója 73 kg kovácsolt vasat és 93 kg színesfémet gyűjtött össze eddig. Jól megy a gyűjtés a községekben is. öcsényből 37 mázsa, Bátárol 30 mázsa, Tengelicről 40 mázsa vasat szállítottak már be. Állami gazdasá­gainkban, gépállomásainkon is leg­több helyen . már összegyűjtötték a hulladékvasat és színesfémet, egy­másután jelentkeznek a MÉH-r»éi, kérik az elszállítást. A szekszárd1 Malomipari Egyesülésnél 105 mázsa vashulladék gyűlt már össze. Az összegyűjtött fémhulladék rövidesén elindul a gyárak felé, hogy belőle új gépek, szerszámok, háztartási cikkek készüljenek. Közei 20.000 Totó-nyertes között több, mint B40.000 Ft kerül szétosztásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents