Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-19 / 275. szám
1954 NOVEMBER 19 N A P CO a A majosi Hazafias Népfront-bizottság hozzászólása az iregszemcseiek akcióprogramjához A Tolnai Napló november 7-i számában megjelent az iregszemcséi Hazafias Népfront-bizottság akció- programja. Ez a program valóban az alulról jövő kezdeményezéseket karolja fel. Megvalósulása nagymértékben fogja emelni a község élet- színvonalát, gazdasági és kulturális felemelkedését. De csak részben a vetésterület növelésével, inkább a jobb trágyázással és a gondosabb talajműveléssel. Gondot fordítunk arra, hogy ne maradjon kihordatlan sehol.sem a trágya, s ne maradjon szántatian egyetlen négyszögölnyi szántó. A jobb termés- eredmények érdekében megalakítjuk a tsz és a kultúrotthon keretében á kísérleti kertet és a mezőgazdasági szakkört. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a tagosítás idején kijelölt 260 kataszteri hold kiterjedésű földterületen legelőt létesítünk. Az a célunk hogy á világhíressé vált bonyhádi pirostarka tajfajtát ismét kitenyész- szük, s ezek tej hozamát a lehető legmagasabbra fokozzuk. De nemcsak a szarvasmarhatenyésztés megjavítása a célunk, hanem a lótenyésztés fejlesztése is. A mi népünk nagyon szereti a lovat. Az utóbbi időkben azon ban mind kevesebb a szaporulat. Ennek érdekében a szomszédos Aparhant községgel együtt természetes fedeztető állomást létesítünk. De még ez nem minden. A sertés- tenyésztés terén azt tervezzük, hogy minél több tiszta fajállatot nevelMinthogy a mi községünk Hazafias Népfront-bizottságának programjában is nagyon sok olyan jellegű javaslat szerepel, mint amilyen az övékében, megvitattuk és közöljük, mennyiben kívánjuk mi máskép pen megoldani a község általános felemelkedését. Elsősorban mi is jünk s a mangalicát is fokozott mértékben tenyésszük. Mindezek érdekében a tél folyamán a kultúrotthon- ban állattenyésztési tanfolyamot tartunk. Határunkban igen kevés a fa. Hogy ezt a hiányt pótoljuk, a község területén a patakok mentén, mintegy 15 kilométeres hosszúságban körülbelül tízezer szilvacsemetét és 400 jegenyét ültetünk. Mi is tervbevettük a földekhez vezető utak és az utakat átszelő hidak mielőbbi megjavítását, továbbá a régi, rossz gyümölcsösök helyett új csemeték ültetését. Kulturális vonalon is nagy terveink vannak. Elsősorban meg kell teremtenünk a szükség- tanterem átalakítását s ezt társadalmi úton kívánjuk létrehozni. Az iskola mellé sportteret és öltözőt létesítünk, s a napköziotthonnak élelmiszerraktárt építünk. A kultúrotthon előadóterme kicsinek bizonyul. Ezért az otthon udvarán meglévő gazdasági épületekből új kultúrtermet létesítünk, a meglévőben pedig elhelyezzük a falu szélén lévő mozihelyiséget, hogy mindkét helyet jobban megközelíthessék a község dolgozói. Szükségesnek látjuk, hogy a községben végre megteremtsünk egy orvosi rendelőt s azt felszereljük a legszükségesebb anyagokkal. Gondoskodunk arról, hogy a község lakosságának a helyi tanács autóbusz váróhelyiséget biztosítson, főleg a bányászdolgozók érdekében. Harcolni fogunk azért, hogy az új betonút építése miatt a megállóhely ne kerüljön ki a falu felső végére, mert ez nagyon megnehezítené a járási székhely megközelítését. Javaslatot fogunk tenni arra, hogy a kultúrotthon díszítésében minél nagyobb szerepet kapjon a népi jelleg. Továbbfejlesztésre fogjuk javasolni a tánc- és faragószakkör működését, hogy az értékes népi tehetségek ne vesszenek kárba. Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy az üzletek állandóan megfelelő meny nyiségben rendelkezzenek a lakosság szükségleteinek kielégítésére szol gáló árucikkekkel. Az a célunk, hogy a község lakosságának életét minél szebbé tegyük, minél könnyebbé. S bízunk abban, hogy ebben a munkában a mi községünk minden dolgozója lelkesedéssel, odaadással segíti a Hazafias Népfrontot, ezért a tervek megvalósítása sem lesz nehéz. Terveik megvalósítását kívánjuk az iregszemcseiefcnek is. Hazafias Nepfwwti-btaottiwg Majog. a kenyérgabona termelését kívánjuk növelni 40.000 forint megtakarítás, s 15 százalékkal emelkedik a termelékenység egy újítás nyomán a Tolnai Selyemfonóban Straubinger Mihály, a- termeléskiesést megelőző brigád vezetője olyan újítást alkalmazott a Tolnai Selyemfonóban, aminek a segítségével a saját maguk gyártotta selyemfonállal hajtatják meg a fonófejeket, nem pedig külön zsinórral, mint azt eddig tették. A fonógépet meghajtó zsinórt tartó szerkezeten kívül több alkatrészt mellőzhetnek, s így 40 ezer forintot takarítanak meg egy év alatt. De lő százalékkal emelkedik a termelékenység is, mert zsinórszaka- üás é3 egyéb gépkiesés veszélye nem fenyegeti többé a fonókat. Duzson háromszor annyi disznót vágnak az idén, miot két éve Alig száz család lakik Duzs községben, ahol két évvel ezelőtt, 1952 telén á falu lakóinak fele sem tudott disznót vágni. Az elmúlt télen már majdnem minden családnak jutott egy hízó, az idén pedig köze! 200 disznó hízik a duzsi dolgozó parasztok óljaiban. Az idei esztendő különösen kedvező volt: a tavasszal kedvezményes áron sok választási malacot vásároltak a szomszédos alsóleperdi állami gazdaságból, de jó voH a kukoricatermés is a község határában, mert a hob dankénti átlag eléri a 30 mázsát. Eddig csali egy vágási engedélyt adott ki a községi tanács, a hideg idő beálltával azonban az idén körülbelül 150 hízó kerül levágásra az egyéni gazdáknál. A vágásokra már felkészült a falu földmúvesszövetke- zete is: megfelelő mennyiségű só, bél és fűszer van raktáron, úgyhogy az idén semmiben nem lesz hiány Duzs községben. . Egy levél nyomában ... Pár nappal ezelőtt panaszos levelet hozott a posta Grábócról A levél tartalma arról szólt, hogy a grá- bóei földmúvesszövetkezet boltkezelője igen goromba a vásárlókkal. A szomszéd 'községbe küldi őket vásárolni, ha valaki türelmetlenkedik. Nem egy esetben előfordult, hogy valaki kenyeret kért s mivel pillanatnyilag nem volt, vagy éppen nem akaródzott neki a kenyeres polchoz fáradni, a vásárlónak azt mondta: „Ha nem tud várni, úgy menjen a szomszéd községbe kenyeret venni.“ Ha pedig cigány, vagy pipás ember közeledett felé, azokat nem tűrte. Olyankor gyorsabban járt a szája, mint a keze, perlekedett velük. „így megy ez már hosszabb idő óta — írja a levél írója. — A dolgozók már egypárszor figyelmeztették is őt, de nem hajlott a jó szóra. A főellenőr figyelmeztetését is figyelmen kívül hagyta. Ugylátszik úgy gondolta, hogy a dolgozók vannak ő érte." Csakhogy nincs olyan mérték, ami egyszer be.ne teljék. így van ez a jelen esetben is. A levél nyomán megindult a vizsgálat, mely megállapítottá, hogy a levél írójának igaza van. A boltkezelő valóban elkövette a levélben felsorolt súlyos hibákat. A vizsgálat eredménye az lett, hogy az illetékesek tudomására hozzák a grábóci boltkezelőnek, hogy tévedett, amikor azt gondolta, hogy a dolgozók vannak ő érte. Meg is tették a szükséges intézkedéseket, melynek eredménye, ként rövidesen felmentik őt munkája alól. •élküiözh »felien as agitócNe «unkában „Nem bántam meg, hogy termelőszövetkezeti tag lettem“ Szárazdon vagyunk. A tanácsháza előtt népes tömeg várakozik. Egy 40 év körüli zömök, köté- tiyes parasztember nagy lendülettel magyaráz valamit a várakozóknak. Mivel teljesen ismeretlen számunkra ez a község. érdeklődünk a várakozóktól, hogy merre van itt. a termelőszövetkezet. A kötény es paraszt félbeszakítja a mondanivalóját és érthetően megmagyarázza, hogy a Világszabadság termelőszövetkezet székháza hol van. Sőt el is kísér bennünket. Útközben kiderül, hogy ő is a közös gazdálkodás útját választotta. Ma már nem egyéni gazda, hanem szövetkezeti tag, méghozzá nem is akármilyen, mert a közelmúltban „mintagazda“ címmel tüntették fci. „Legyenek szívesek meg írni, az újságba, hogy nem bántam meg, amit tettem, örülök, hogy a közös gazdálkodásba léptem“. Teljesül kívánsága. írjon toliunk arról, hogy Szita József, volt 10 holdon gazdálkodó középparasztnak miért éri meg termelő- szövetkezetben dolgozni. Bevezetőül annyit, hogy a Szita-család évi jövedelme átlagosan 2485 forint havonta. Szita János és felesége nem olyan régen vitték 10 hold földjüket a közösbe. Mint Szita gazda mondja, túlzás nélkül el lehet mondani, hogy mióta tsz-ben vannak, megváltozott egész életük. Közösén dolgoznak, közösen viselik a terheket. Ha van is néha gond és baj, összehasonlíthatatlanul ke vesebb, mint az egyéni paraszt gazdaságában. De mi baja is lehetne Szila Józsefnek és feleségének? Még ez év januárjában kaptak a közösből 3 süldőt. Kettőt saját részükre hizlalnak, egyet pedig júniusban 1600 forintért eladtak. Tíz mázsa kenyérgabona is jutott a közösből. Szita Jánosnak 50 mázsa kukoricája termett, 6 mázsa burgonya részesedése volt, 50 mázsa takarmányrépa, kö zel 10 kocsi széna van az udvarában. Ha mindent felszámítunk, amit Szitáik a közösből kaptak, úgy jön ki, hogy pontosan 2485 forint a havi jövedelmük. Szita Jánosék gazdaságában tehén is van. Mivel leözösen gazdálkodnak, a tehén után nincs tejbeadás. A Cifra annyi tejet ad, hogy ebből is minden hónapban 400 forint tiszta jövedelem van. Szitáik anyadisznót nem tartanak mert a közösből minden évben kapnak öt-hat malacot. Ezek után nem kell különösképpen magyarázgat- ni, hogy miért tette Szita János azt a kijelentést: — „Megéri közösen gazdálkodni“. Es sajnos mégis akadnak a Világszabadság termelőszövetkezetben olyanok, mint Balog Pál, akinek 12 sertés röfög az óljában — és panaszkodik. Egyedül 13 kocsi takarmányt vitt haza. Nem árt. ha az ilyen balogpál-féle emberek egy kicsit is elgondolkodnak. Bizonyára hamar rájönnek, hogy az egyéni parasztok fel- emelkedésének, egyedüli járható útja, a nagyüzemi kollektív gazdálkodás. Mi újság Duna földváron? Javítják a kutakat — Munkában a tanácstagjelöltek — Az Alkotmány tsz-ben felkészülnek a télre — Országos vásár — Választási verseny az üzemekben 4 dunaföldvári Hazafias Nép} ront-bizottság programjában szere- pel a község artézi kútjaina ,j, megjavítása. E munkák már be fejezéshez közelekednek. Az öt kút közül kettő már teljesen kész, rövid időn belül mind az öt bőségesen fogja ontani a tiszta, egészséges ivóvizet. A népfront-bizottság ugyancs ak programbavette a piactéren 25 db 5 méteres beton árusító asztal felállítását. Az asztalokat már megrendelték. f iolgoznak a tanácstagjelöltek. Nagy Mihály, községi tanácstagje- ^ lölt gyakran ellátogat a körzetében lakó dolgozó parasztokhoz, elbeszélget velük a tanácsválasztás jelentőségéről, az őszi munkákról, a szerződéses termelésről, foglalkozik a dolgozó parasztok problémaival. Mancsi István külső-bölcskei úti jelölt saját házánál hívja össze a környék lakóit. „Pista bácsi“ tagja volt a régi tanácsnak is Földváron. Most újra jelölték. Sokat foglalkozik választóinak gondjával-bajával. Legutóbb arról beszéltek, hogy majd rendet kell teremteni a cséplőgépek körül, mert bizony az idén sok hiba volt, a dolgozó parasztok nem voltak megelégedve. Hibák voltak a gépek menetirányának megállapításával, a minőségi munkával is. * J z Alkotmány termelőszövetke zet felkészül a télre. Ezévi jő trred- ^ menyei láttán több dolgozó paraszt kérte felvételét a csoportba. Az ősszel eddig már 11 új tag lépett be, köztük négyen az iparból jöttek vissza. Az állatállomány átte Ültetése biztosítva lesz, már eddig 364 köbméter takarmányt süóztak le. * 'Ty- a.sárnap országos vásár volt Dunaföldváron. A dolgozó parasztság ' megnövekedett termelési kedvét mutatják a vásár adatai: 700- ndl több sertés, 200 ló, ugyanennyi szarvasmarha cserélt gazdát a vásáron. Sok helyi és környékbeli kisiparos is kirakodott. A földváriak elmondják, hogy már nagyon régóta nem volt ilyen nagyforgalmu vásár a községben. Egy hiba volt csak: ke vés helyen lehetett áldomást inni. Csak két sátor volt, pedig tíz is elk élt volna. * C| ok dolgozó paraszt már besze rezte műtrágyaszükségletét. A föld- művesszövetkezeti boltban az ősz folyamán már eddig eladtak közel kétszáz mázsa pétisót, 80 mázsa szuperfoszfátot, 131 mázsa szem csézett szuperfoszfátot, 20 mázsa ká lisót. * 4 kendergyárban hétfőn kimagasló eredmények születiek a tanács választási versenyben. Legjobban a tilósok tettek ki magukért. Puha György 300 százalékot, Födele vits Imréné 278, Piroska Tamásna 272, Molnár Dezsőné 270 százalékot ért el. A versenyzászló jelenleg a Vörös Csillag rázósbrigádnál van, akik a forradalmi műszakban is a legjobbak voltak. Igyekezniük kell, ha meg akarják tartani, mert a tilósok most nagyon rákapcsoltak. A kendergyári DISZ fiatalok nemcsak a versenyben vesznek részt, hanem kultúrműsorral is készülnek a tanácsválasztás napjára. Régi vágyuk fog teljesülni a napokban, helyiséget kapnak, ahol kultúrcso- portjuk, táncegyüttesük nyugodtan gyakorolhat. Magas jövedelmet biztosít a dohánytermelés Megyerikben az egyik legrégibb idő óta termesztett ipari növény a dohány. Faadon és környékén történelmi dohány termo táj alakult ki és megyénk dolgos parasztsága szorgalmas munkájával híressé tette, dohánytermelését. A jóminőségú „fad- di kerti dohány“ ismert és keresett cikk. A belföldi szükséglet kielégítésén felül termésünkért értékes, iparunk számára nélkülözhetetlen külföldi nyersanyagokat kaphatunk, amelynek feldolgozásával népünk több és jobb iparcikkel való ellátása még tovább javul. Kormányzatunk a dohánytermelési kedv fokozása érdekében 1955. évre a dohánybeváltási árakat 64 százalékkal felemelte és ezenkívül még külön kedvezményeket biztosított a termelőknek. így például a világos I. osztályú dohány átvételi ára a minőségi prémiummal egvütt métermázsánként 2.209 forint, a II. osztályúé 1 800, a III. osztályúé J.410 forint. Hasonlóképpen emelkedtek a másfajta dohány átvételi árai is. Ezenkívül. ha a termés holdanként a 470 kilogrammot meghaladja, a dohánybeváltó a termelői áron felül többtermelési prémiumot is fizet. Ha 1—100 kilogrammal haladja meg a .470 kilót, 40 százalék a prémium. 101—200 kg-nál 60 százalék, 210—400 kg többi ettermés- nél 100 százalék, 401—600 kg-ig 150 százalék, 600 kg-on felül az egész többtermés után 200 százalék többtermelési prémium kerül kifizetésre a rendes termelői áron felül. A beszállított termés után természetbeni cigarettajuttatásban is részesülnek a termelők. Minden átadott mázsa szárazdohány után 1000 darab cigaretta jár ingyen. Ha a terméshozam a holdankénti 470 kg- ot meghaladja, a többtermés minden mázsája után még további 1060 cigarettát kap ingyen a termelő A dohánnyal beültetett terület mentesül úgy a termény, mint az állat és állati termékbeadási kötelezettség alól. A dohánybeváltó kamatmentesen hitelezi a szükséges molinó, fűző- zsineg, műtrágya árát és ezenkívül termelési előleget is folyósít a termelőknek. Úgy az egyéni dolgozó parasztoknak, (mint a termelőszövetkezeteknek nagyon kifizetődő a dohánytermelés. Például a tengelici Petőfi termelőszövetkezet 13 kát. holdon termelt dohányt az idén. A terméshozam 119 mázsa, melynek értéke a minőségi és többtermelési prémiummal együtt 281 ezer forint. Ha ehhez hozzászámítjuk a 226 ezer darab cigaretta értékét, 27 ezer forintot, akkor ennek a 13 holdnak az ússz hozama 308 ezer forint, egy holdra 23.692 forint esik. Ugyanezért a termésért a szövetkezet a jövő évben 412.788 forint készpénzt kap. Ez a szövetkezet a jövő évre 15 hold ra kötött szerződést. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz ezévben 5 holdon 54 mázsa dohányt termelt. Ennek értéke 122.402 forint és 114.800 darab cigaretta. Ha a jövő évben ilyen termést érnek el, akkor a cigarettán kívül 187.583 forintot kapnak, ami holdanként 40 ezer forint, jövedelmet jelent. Igen szép jövedelemre tesznek szert az egyéni dohánytermelők is. Özv. Cschak Andrásné faddi egyénileg gazdálkodó parasztasz- szony az idén 1069 ölön termelt dohányt. Termése 650 kg lett, aminek értéke 12.132 forint, és 9575 db cigaretta. Egy holdra átszámítva ez majdnem húszezer forintot tesz ki. özv. Cse- hákné már meg is kötötte a jövő évi termelési szerződést egy kát. holdra. A jó táperőben lévő és megfelelően előkészített talaj nagy termést é3 jó minőséget biztosít. Ezért a dohánytermelési szerződéseket igyekezzünk a községi dohánytermelési felelősnél, vagy a dohánytermelési körzeti felügyelőnél már most megkötni, hogy a kamatmentesen igénybevehető műtrágya felhasználásával és az őszi mélyszántás alkalmazásával, jól előkészített talajt biztosíthassunk dohánypalántáink számára. Ez esetben a magas jövedelem nem marad el. Kovács István a faddi dohánybeváltó üaem vezetője.