Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-17 / 273. szám
N K P C Ö a 1954 NOVEMBER S8 A választások előtt a falu múltját és a jövő tervét ismerteti a gerjeni Hazafias Népfront-bizottság A néhány héttel ezelőtt megalakult gerjeni Hazafias Népfront-bizottság kidolgozta a község fejlesztési tervét s egybérn elhatározta: választások előtt ismerteti a falu múltját is a lakossággal. A határozatot lett követte. Egy 3 tagú bizottság, régi iratok és idős emberek segítségével feldolgozta: hogyan élt Grrirn község a ffUzíljadulá* előtt Kiderült, hogy 12 földbirtokos lakott a községben, akik a határ nagy részén uralkodtak, s a község lakóinak 60 százaléka náluk cSelédeske- dett. őket szolgálták ki a falu tisztviselői is. ügy Ezer Mihály, mint Valmer La jós főjegyző idejében, ha valakinek a községházája kellett menni, akikor félóráig gyűrögette reszketve a kalapját az ajtó előtt, mielőtt bekopogott volna. A gerjeni/ek saját maguk látják, hogy mennjdre más az élet ma a falujukban. A községi tanácsiház aj- taia mincanki előtt nyitva van és különösen most, a Hazafias Népfront megválasztása után hivatalon kívül is sokszor elbeszélgetnék velük. Ha a cselédek és napszámosok nem bírták a nyomort és magasabb fizetést '■próbáltak kérni, ott voltak a kakast oil a ^ csendőrök, akik örökre elvették kedvüket a mozgolódástól. Egy feljegyzést találtak a levéltárban a tizenkilences Tanácsköz- bukása utáni időkből amikor Szmnics uraság kijelentette: „Megálljátok kutyák! Eddig fa jármot hordtatok. de ezután vasszöges jármot rakok a nyakatokra.“ Es ezt az ígéretét valóban meg is tartotta az uraság, a többi barátjával égyütt. Dolgoztatta hétköznap, vasárnap, éjjöl-na/ppal, esőben-sár- ban; az embereket. A faluban volt ugyan 3 elemi iskola, de a cselédgyerekek nagy része nem járhatott oda, mert ahhoz cipő és ruha is kellett volna, hogy 4—5 kilométerről bejárjanak a faluba. A szegény szülők azonban ezt nem tuaták előteremteni. Továbbtanulásról nem igen álmodozhattak a cselédek és dolgozó parasztok gyermekei. Bédike Sándor és K. Szűcs József kitűnő tanuló volt. Tanítójuk mindenáron szerette volna taníttatni a gyerekeket, de az akkori rendszerben erre nem volt mód. Gyökeresen megváltozott a helyzet a felszabadulás után, amikor a munkások és parasztok gyermekei előtt megnyíltak a felsőbb iskolák. Az utóbbi években 2 tanítónő, egy óvónő, egy orvos, egy vegyészmérnek és számos éretségizett fiatal került ki a gerjeni dolgozó parasztok gyermekei közül. Ma már 9 nevelő oktatja a gyermekeket Ger- jenben és többen tanulnak a tolnai, valamint a szekszárdi gimnáziumban, a mezőgazaasági technikumon is. A községi iskola szertárát 120.000 forint értékű holmival bővítették, hogy kulturált emberként végezzék a 8 osztályt a gyermekek. Manapság sokat beszélgetnek az idősebbek arról is, hogy hova lettek a régi faklumpák? Régen még a gyerekek is abban csoszogtak, ma pedig öröm nézni, hogy a több, mint 200 iskolás gyermek jó cipőben, rendes ruhában és kabátban jár iskolába. S nem lebecsülendő az a tény sem, hogy idén 8 tanuló nyaralt két hétig ingyen, vagyis állami költséggel Csillebércein és más nyaralóhelyen. De sokat fejlődött a község kulturális élete is A községi népkönyvtárban, az állami gazdaságban és termelőszövetkezetben közel másfélezer könyv között válogathatnak az olvasók. — Mozi nem volt azelőtt a községben, most predig hetenként háromszor élvezhetik a jó filmeket. Míg azelőtt csak 4 rádió szólt Gerjenben, idén 140 háziban szórakoznak rádió mellett. A választások előtt elbeszélgetnek arról is Gerjenben, hogy milyen sokoldalú támogatást nyújt államunk a dolgozóknak. Községükben például 40 leendő anya kapott ingyen babakelengyét 16 ezer forint értékben. Emellett anyasági és szülési segély címén 20 ezer forintot fizettek ki. De felmérhetetlen segítség a dolgozók egészségvédelmében az ingyenes orvosi vizsgálás terhesség idején, szűrővizsgálat és egyéb betegséget megelőző intézkedés. De megváltozott Gerjenben a mezőgazdaság helyzete is. A felszabadulás után 210 család között. 1.700 hold földet osztottak szét és Kovács Mihály, Makovics Ádám volt cselédek már az első években megmutatták: tudnak gazdálkodni, mert 18—20 mázsa búzát termeltek holdanként. 1949-ben megalakult a Vörös Nap tsz és a tagjai 15—17.000 forint jövedelemhez jutottak ezévben préldául. A lakosság jó része az állami gazdaságban dolgozik, ahol 3.5—4 millió forintot keresnek ösz- szesen egy év alatt. Nem száraz- kenyéren és vöröshagymán dolgoznak hajnaltól késő éjszakáig, hanem naponta háromszor ízletes és bőséges meleg ételt kapnak olcsó áron, s emellett 25 új családiház épült csupán az elmúlt évben az állandó dolgozók részére. A gerjeni dolgozók egyre emelkedő életszínvonalát legjobban a földművesszövetkezeti bolt áruforgalmán lehet lemérni, ahol az elmúlt év hat hónapjában 900 ezer forint, 1954 év első hat hónapjában pedig egymillió kétszázezer forint értékű közszükségleti cikket vásároltak, emellett gyakran elmennek Szek- szárdra és másfelé is vásárolni . A Hazafias Népfront nem elégszik meg az eddigi eredményekkel, hanem szép, megvalósítható programot dolgozott ki a további fejlesztésre, aminek a végrehajtásához hoz zá is kezdtek. Az egészségház felépí téseben préldául az egészségügyi állandóbizottság tagjai több, mint 8 ezer forint értékű munkát végeztek, F’határozták. hogy kultúrház felépítéséhez szintén minden társadalmi munkával elvégezhető munkát így oldanak meg. Tervbe vették, hogy két mélyfu- ratú kutat kijavítanak, s egyik utcában mintegy 800 méter hosszan hiányzik a ‘villany, ezt is beköttetik. A Hazafias Népfront-bizottság javaslatára már megindult az ezüst- kalászos tanfolyam, ahol hétfő este 37 dolgozó paraszt hallgatta nagy érdeklődéssel Fáth Lajos agronómus I NN E N - ON Hi A Hí EGY TANÄCSTAGJELÖLT a SOK KÖZÜL. — EGY TERMELŐSZÖVETKEZET ÉLETÉBŐL. Qunaföldváron jártunk nem is olyan régen. A tanácsházán hallot- ■ .... tunk először Jákli Ferencről, akit a nép bizalma tanácstag- jelöltnek. választott. Nagy és szép feladat tanácstagjelöltnek lenni. — Választói tudják, hogy Jákli Ferenc becsülettel ellátja majd ezt a feladatát is. Hiszen, mint 6 holdas gazda a munkában mindig élenjár. — Teljesítette beadási kötelezettségét, rendezte adóját, búzavetése pedig messziről zöldéi, mert elsőnek vetette el a határban. Jákli Ferenc népszerűségét az is bizonyítja, hogy esténként a szomszédok felkeresik és^öksz&r egészen későig elbeszélgetnek a soron- lévő, vagy az elkövetkezendő munkákról. Szeretik, megbecsülik Jákli Ferencet. Ezért mondották jelölői: „Nála jobbat nem is választhattunk volna.” * gyönyörűen zöldéi a hőgyészl Uj barázda tsz októberben elvetett búzája. Iparkodtak a tsz tagjai, hogy időben földbe tegyék a magot. A vetés és a többi mezei munka mellett a tsz 29 tagjának erejéből még építkezésre is tellett. Régi épületből alakítottak át egy 100 férőhelyes szarvasmarha istállót, ahová már be is kötötték a teheneket. Átalakításra kerül egy lóistálló is. Jelenleg a magtár átalakításán szorgoskodnak. A 350 holdon gazdálkodó tagságnak két régi vágya, álma teljesült, régi problémájuk volt a központi üzemegység vízellátása« Eddig laj- tokban, kellett a vizet felhordani. Hosszú hónapok sikertelen harcát végül is siker koronázta, melynek megoldásában nem kis része volt a községi Hazafias Népfront-bizottságnak. Megoldódott a vízprobléma. — Mintegy 300 méter hosszúságban és 100 méter mairasságba nyomatiák fel a vizet. Ezzel egyidőben kigyúlt a fény is. Szálláspusztán bekapcsolták a villanyt. Szorgalmasan, jól dolgoznak a tsz tagjai, amit bizonyít az is, hogy három új belépő már dolgozik is a tsz-ben. A másik hat jelentkezőnek felvétele pedig folyamatban van. A jó munka, a lelkiismeretesség példaképe a 61 éves Gaál Ambrus, aki 319 munkaegységet szerzett. Dávid Andrásné, Werthmüller Károlyné, Szabó Antalné és még többen a tagok közül példát vehetnének róla, de észrevehetnék többi tagtársuk. Szabó Istvánná, Illés Jánosné. Szilágyi Józsefné, Törő Lajosné. Lőrincz Anna. Lőrincz Gergely. Miska Sándor eddig végzett munkáját is. akik arra törekednek, hogy a hőgyészi Uj Barázda tsz november végére teljesen befejezze a mezei munkákat. Sebők József agronómus Dunassentgyörgy egyik tanácstag-felőlije Sebők József agronómus a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” ez év tavaszán került a dunaszentgyörgyi Szabadság tsz-be. Nem lehet azt mondani, hogy mindenki örömmel fogadta megérkezését. Voltak, akik morogtak, hogy emel kedik a létszám, de a munkaerő nem. Sebők Józsefet azonban hamarosan megszerette nemcsak a Szabadság tsz és az egyes tipusú Béke termelőcsoport, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. A kiváló szakember nagy lelkesedéssel fogott munkához s már a tavasszal jó magágyban vettetett. Növényápolás és betakarítás idején kora reggeltől késő estig a tagsággal együtt kint volt a mezőn, s a dunaszentgyörgyi Szabadság tsz minden munkát határidő előtt elvégzett. Az agronómus segítsége nem kis mértékben látszik az állatenyésztésben is. Míg azelőtti évben közel 200 malac pusztult el, iáén egy sem. Azelőtt 28 • tehéntől csak 25 liter tejet fejtek egy nap alatt, most pedig 160-at, s ez évben több mint 46 ezer forintot jövedelmezett az állatállomány. Szíjártó János tsz tag szintén azok közé tartozott, akik nem szívesen fogadták az agronómust annak idején. Most predig így beszél Sebőkről: — Sebők elvtárs jó szak embeT, amellett igen lelki- ismeretes. Neki is köszönhetjük jövedelmünket. Nem is engedjük el sehova. Elmondják a tsz tagjai azt is, hogy Sebők elvtárs bámulatos türelemmel ma gyarázza meg egy-egy munka fontosságát. Soha nem kiabál, nem idegeskedik és úgy megtudja győzni a tagságot, hogy mindenki szívesen hallgat szavára. Nem kevésbé szeretik az agronómust az egyénileg dolgozó parasztok sem mert a termelési bizottság ülésein, a mezőn, úton-út- félen folyton elbeszélget velük az időszerű mező- gazdasági munkákról és szaktanácsokat ad annak elvégzéséhez. A dunaszentgyörgyiek tanácstagnak jelölték kedves szakemberüket, hogy még közvetlenebbül fordulhassanak hozzá segítségért, tanácsért. Sebők József örömmel fogadta a megtiszteltetést és megígérte: — Olyan szakmai segítséget adok a termelőszövetkezetnek és egyénieknek, hogy az eddiginél több kenyeret, húst, zsírt és tejterméket adhasson Dunaszentgyörgy a dolgozók asztalára. Igen aktív vo!t első szemináriumunk Székely János elvtárs, az iregszem- csei politikai iskola vezetője felkereste szerkesztőségünket levelével és megírta az első foglalkozáson szerzett tapasztalatait. Arról ír, hogy a propagandisták általában jól felkészültek a tanulásra kerülő III. pártkongresszus anyagából. A_ leglényegesebb kérdéseket vitatták meg és úgy érzik, hogy a propagandisták felkészülésével nem lesz baj ebben a pártoktatási évben. Ezt az elmúlt propagandista szeminárium tapasztalatai bizonyítják. — Október utolsó hetében személyesen meglátogattam minden szemináriumi hallgatót, elbeszélgettem vele, — írja többek között Székely János elvtárs. — Valamennyien megígérték, hogy rendszeresen résztvesz nek majd a III. pártkongresszus anyagának tanulmányozásában. Elmondották, hogy szeretnék a kongresszus anyagát jól elsajátitani, hogy •minél aktívabban kapcsolódhassanak ibe az új sz^Jcasz politikájának megvalósításába. — A személyes beszélgetés után meghívón Is értesítettem a konferencia kezdési időpontját minden szemináriumi hallgatóval. Ennek ellenére sem sikerült elérnem, hogy valamennyi hallgató résztvegyen a politikai iskolán. Elsősorban a párttagok példamutatásával volt baj. A szemináriumra jelentkezett párttagok közül öten nem jelentek meg az első foglalkozáson. — Annak ellenére, hogy a hallgatók mintegy 70 százaléka jelent csak meg a foglalkozáson, igen aktív volt az első szemináriumunk. Elmondották, hogy miként képzelik el az új oktatási évet, milyen terveik vannak, mik azok, amiket szeretnének az átlagosnál is jobban megtanulni, ami munkájukkal szorosan kapcsolatos. Ugyanakkor sokan méltatták a politikai oktatás jelentőségét. — Az első foglalkozás tapasztalatai azt mutatják, hogy a propagandistáknak az idén is sok segíteni akarással, meggyőző munkával, valamint helyes módszerek alkalmazásával kell az el-elmaradó hallgatóit meggyőzni az oktatás jelentőségéről, A párttagoknál azonban felhívjuk figyelmüket a szervezeti szabályzatban lefektetett kötelezettségükre is. — A mi szemináriumunk úgy határozott, hogy ebben az oktatási évben sem lesz lemorzsolódás, rendszeresen résztvesznek majd az oktatásokon és tudásuk legjavát adják majd a III. pártkongresszus anyagának elsajátításához. Székely János A Vegyesipari Vállalat november 16-án befejezte ezévi tervét A Tolna Megyei Vegyesipari és Javító Vállalat győzelmi jelentést adott. Az éves tervet november 16- ával befejezték. A nagyszerű eredmények teljesítéséhez a vállalat valamennyi dolgozója hozzájárult, a párttagok és pártonkívüliek egyaránt. November 7-re tett felajánlásukat túlteljesítették, ezután a tanácsválasztások tiszteletére újabb vállalást tettek. Az év hátralévő részében, a másfél hónap alatt 30.000 forint értékben a lakosság részére szoba, konyha bútort készítenek terven felül. Az újonnan épülő lakóházakhoz 40.000 forint értékben ajtókat, ablakokat készítenek, de készülnek a karácsonyi vásárra is, 500 darab hintalovat gyártanak a gyermekek örömére. A vállalat még ez évben 100.000 forintos beruházással bővül: anyagtároló és szárító helyiséget építenek. A vállalat dolgozói november 16. óta az éves terv túlteljesítésén dolgoznak, s emellett gondosan készítik az 1955-ös év terveit is, hogy a jövőben az eddiginél még nagyobb mértékben vehessék ki részűket a lakosság tömegcikkel való ellátásában. A Kőbányai Sörgyár dolgozói patronálják a csibráki Viharsarok tsz-t A Kőbányai Sörgyár és a csibráki Viharsarok termelőszövetkezet október elején írásos megállapodást kötöttek, melynek értelmében a kőbányai dolgozók patronálják a csibráki tsz tagokat. A szerződés nem maradt holt betű: a kőbányai dolgozók már október közepén elutaztak Cslbrák- ra, hogy megnézzék, mivel tudnák segíteni a termelőszövetkezetet. A legsürgősebb tennivaló a 25 férőhelyes sertésfiaztató és a tehénistálló vízellátásának megoldása volt, mept fáradságos munkával, havonta 60- 70 lajt vizet kellett a tagoknak ide- száilítaniok, ami közel 20 munkaegységet jelentett minden hónapban. November elején a Kőbányai Sörgyár háromtagú brigádja utazott Csibrákra, akik 40 méter vízvezetékcsövet is hoztak magukkal. Azonnal munkához láttáik, s másfél nap alatt a tsz használaton kívüli motorjával megvalósították a tsz régi tervét, az istálló és a fiazíató vízellátását. A brigád munkája azonban ez- zel nem ért véget. Egy villanymotort ajándékoztak a termelőszövetkezetnek, villamosították a répavágót, s beszerelték a termelőszövetkezetbe az ipari áramot is. A brigád még november folyamán visszatér Csibrákra, s villamosítja a tsz szecskavágó gépét is. A Kőbányai Sörgyár sokezer forintos segítsége nagy könnyebbséget jelent a Viharsarok tsz-nek, az üzemi dolgozók azonban a patronálási szerződés alapján további munkát is vállaltak. A tél folyamán kovács, bognár és lakatos utazik a gyárból a tsz-be, hogy elvégezze az összes gazdasági felszerelés javítását, de újjáépítik a termelőszövetkezet rési, tönkrement hídmérlegét is. Mikor fejezik már be az Esze Tamás utcai vízvezeték szerelését? Szekszárdon is, mint szerte az országban a párt és kormányprogram keretében új családi házak épülnek. Azonban a házépítés nem megy könnyen, mint azt sokan gondolják. Az illetékesek nem tették magukévá ezt a programot. Az építési engedélyeket kiadták ugyan, de nem gondoltak arra, hogy az építkezéshez vízre van szükség, nem gondoltak arra, hogy villany is kell, az útról természetesen nem is beszélve. Sok utánjárásra sikerült elérni azt, hogy vízvezeték legyen. A feltétele az volt, hogy társadalmi munkával mindenki ássa ki a saját háza előtt a fővezeték árkát. Szeptember hónapban megtörtént az árokásás, de a városi tanács községgazdálkodási osztályától, valamint a Vízművektől többszöri fel kérés ellenére senki sem ellenőrizte, hogy helyesen történik-e a munka. Az árkokat kiásták szeptemberben, de a vezeték lefektetése csak novemberben kezdődött meg, de az is nagyon vontatottan. Úgy látszik nem gondolnak az illetékesek arra, hogy megjöhet az esős idő, esetleg beállhat a fagy. Nem gondolnak arra, hogy három hónap óta az Esze Tamás utcába kocsi és semmiféle jármű nem jöhet fel. Ki a felelős ezért? Úgy gondoljuk, elsősorban a városi tanács községgazdálkodási osztálya és a vízművek. Jó volna, ha végre többet törődnének a dolgozók jogos kérésével, jó volna, ha végre többet cselekednének. Arról nem is merünk említést tenni, hogy legalább egy salakos járdára is szükség volna, mert a tél hamar beköszönt és azon az úton akkor nem lehet közlekedni. A villanyra most már reményünk, megvan, de szeretnénk látni, hogy a szerelést el is kezdenék. Esze Tamás utcai lakók nevében; Rugási Endre Esze Tamás utca 3. szára alatti lakos.
