Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-17 / 273. szám

N K P C Ö a 1954 NOVEMBER S8 A választások előtt a falu múltját és a jövő tervét ismerteti a gerjeni Hazafias Népfront-bizottság A néhány héttel ezelőtt megala­kult gerjeni Hazafias Népfront-bi­zottság kidolgozta a község fejlesz­tési tervét s egybérn elhatározta: vá­lasztások előtt ismerteti a falu múlt­ját is a lakossággal. A határozatot lett követte. Egy 3 tagú bizottság, régi iratok és idős emberek segítségével feldolgozta: hogyan élt Grrirn község a ffUzíljadulá* előtt Kiderült, hogy 12 földbirtokos la­kott a községben, akik a határ nagy részén uralkodtak, s a község lakói­nak 60 százaléka náluk cSelédeske- dett. őket szolgálták ki a falu tiszt­viselői is. ügy Ezer Mihály, mint Valmer La jós főjegyző idejében, ha valakinek a községházája kellett menni, akikor félóráig gyűrögette reszketve a ka­lapját az ajtó előtt, mielőtt bekopo­gott volna. A gerjeni/ek saját maguk látják, hogy mennjdre más az élet ma a falujukban. A községi tanácsiház aj- taia mincanki előtt nyitva van és különösen most, a Hazafias Nép­front megválasztása után hivatalon kívül is sokszor elbeszélgetnék ve­lük. Ha a cselédek és napszámosok nem bírták a nyomort és magasabb fizetést '■próbáltak kérni, ott voltak a kakast oil a ^ csendőrök, akik örök­re elvették kedvüket a mozgolódás­tól. Egy feljegyzést találtak a levél­tárban a tizenkilences Tanácsköz- bukása utáni időkből ami­kor Szmnics uraság kijelentette: „Megálljátok kutyák! Eddig fa jármot hordtatok. de ezután vas­szöges jármot rakok a nyakatokra.“ Es ezt az ígéretét valóban meg is tartotta az uraság, a többi barátjá­val égyütt. Dolgoztatta hétköznap, vasárnap, éjjöl-na/ppal, esőben-sár- ban; az embereket. A faluban volt ugyan 3 elemi iskola, de a cseléd­gyerekek nagy része nem járhatott oda, mert ahhoz cipő és ruha is kellett volna, hogy 4—5 kilométer­ről bejárjanak a faluba. A szegény szülők azonban ezt nem tuaták elő­teremteni. Továbbtanulásról nem igen álmo­dozhattak a cselédek és dolgozó pa­rasztok gyermekei. Bédike Sándor és K. Szűcs József kitűnő tanuló volt. Tanítójuk mindenáron szerette volna taníttatni a gyerekeket, de az ak­kori rendszerben erre nem volt mód. Gyökeresen megváltozott a hely­zet a felszabadulás után, amikor a munkások és parasztok gyermekei előtt megnyíltak a felsőbb iskolák. Az utóbbi években 2 tanítónő, egy óvónő, egy orvos, egy vegyészmér­nek és számos éretségizett fiatal került ki a gerjeni dolgozó parasz­tok gyermekei közül. Ma már 9 nevelő oktatja a gyermekeket Ger- jenben és többen tanulnak a tolnai, valamint a szekszárdi gimnázium­ban, a mezőgazaasági technikumon is. A községi iskola szertárát 120.000 forint értékű holmival bővítették, hogy kulturált emberként végezzék a 8 osztályt a gyermekek. Manapság sokat beszélgetnek az idősebbek arról is, hogy hova lettek a régi faklumpák? Régen még a gyerekek is abban csoszogtak, ma pe­dig öröm nézni, hogy a több, mint 200 iskolás gyermek jó cipőben, ren­des ruhában és kabátban jár isko­lába. S nem lebecsülendő az a tény sem, hogy idén 8 tanuló nyaralt két hétig ingyen, vagyis állami költség­gel Csillebércein és más nyaralóhe­lyen. De sokat fejlődött a község kulturális élete is A községi népkönyvtárban, az ál­lami gazdaságban és termelőszövet­kezetben közel másfélezer könyv között válogathatnak az olvasók. — Mozi nem volt azelőtt a községben, most predig hetenként háromszor él­vezhetik a jó filmeket. Míg azelőtt csak 4 rádió szólt Gerjenben, idén 140 háziban szórakoznak rádió mel­lett. A választások előtt elbeszélgetnek arról is Gerjenben, hogy milyen sokoldalú támogatást nyújt álla­munk a dolgozóknak. Községükben például 40 leendő anya kapott in­gyen babakelengyét 16 ezer forint értékben. Emellett anyasági és szü­lési segély címén 20 ezer forintot fizettek ki. De felmérhetetlen segít­ség a dolgozók egészségvédelmében az ingyenes orvosi vizsgálás terhes­ség idején, szűrővizsgálat és egyéb betegséget megelőző intézkedés. De megváltozott Gerjenben a me­zőgazdaság helyzete is. A felszaba­dulás után 210 család között. 1.700 hold földet osztottak szét és Kovács Mihály, Makovics Ádám volt cselédek már az első években megmutatták: tudnak gazdálkodni, mert 18—20 mázsa búzát termeltek holdanként. 1949-ben megalakult a Vörös Nap tsz és a tagjai 15—17.000 forint jövedelemhez jutottak ezév­ben préldául. A lakosság jó része az állami gazdaságban dolgozik, ahol 3.5—4 millió forintot keresnek ösz- szesen egy év alatt. Nem száraz- kenyéren és vöröshagymán dolgoz­nak hajnaltól késő éjszakáig, ha­nem naponta háromszor ízletes és bőséges meleg ételt kapnak olcsó áron, s emellett 25 új családiház épült csupán az elmúlt évben az ál­landó dolgozók részére. A gerjeni dolgozók egyre emelke­dő életszínvonalát legjobban a föld­művesszövetkezeti bolt áruforgal­mán lehet lemérni, ahol az elmúlt év hat hónapjában 900 ezer forint, 1954 év első hat hónapjában pedig egymillió kétszázezer forint értékű közszükségleti cikket vásároltak, emellett gyakran elmennek Szek- szárdra és másfelé is vásárolni . A Hazafias Népfront nem elégszik meg az eddigi eredményekkel, ha­nem szép, megvalósítható progra­mot dolgozott ki a további fejlesz­tésre, aminek a végrehajtásához hoz zá is kezdtek. Az egészségház felépí téseben préldául az egészségügyi ál­landóbizottság tagjai több, mint 8 ezer forint értékű munkát végeztek, F’határozták. hogy kultúrház felépíté­séhez szintén minden társadalmi munkával elvégezhető munkát így oldanak meg. Tervbe vették, hogy két mélyfu- ratú kutat kijavítanak, s egyik ut­cában mintegy 800 méter hosszan hiányzik a ‘villany, ezt is beköttetik. A Hazafias Népfront-bizottság ja­vaslatára már megindult az ezüst- kalászos tanfolyam, ahol hétfő este 37 dolgozó paraszt hallgatta nagy érdeklődéssel Fáth Lajos agronómus I NN E N - ON Hi A Hí EGY TANÄCSTAGJELÖLT a SOK KÖZÜL. — EGY TERMELŐSZÖ­VETKEZET ÉLETÉBŐL. Qunaföldváron jártunk nem is olyan régen. A tanácsházán hallot- ■ .... tunk először Jákli Ferencről, akit a nép bizalma tanácstag- jelöltnek. választott. Nagy és szép feladat tanácstagjelöltnek lenni. — Választói tudják, hogy Jákli Ferenc becsülettel ellátja majd ezt a fel­adatát is. Hiszen, mint 6 holdas gazda a munkában mindig élenjár. — Teljesítette beadási kötelezettségét, rendezte adóját, búzavetése pedig messziről zöldéi, mert elsőnek vetette el a határban. Jákli Ferenc népszerűségét az is bizonyítja, hogy esténként a szomszédok felkeresik és^öksz&r egészen későig elbeszélgetnek a soron- lévő, vagy az elkövetkezendő munkákról. Szeretik, megbecsülik Jákli Ferencet. Ezért mondották jelölői: „Nála jobbat nem is választhattunk volna.” * gyönyörűen zöldéi a hőgyészl Uj barázda tsz októberben elvetett búzája. Iparkodtak a tsz tagjai, hogy időben földbe tegyék a magot. A vetés és a többi mezei munka mellett a tsz 29 tagjának erejéből még építkezésre is tellett. Régi épületből alakítottak át egy 100 férőhelyes szarvasmarha istállót, ahová már be is kötötték a tehe­neket. Átalakításra kerül egy lóistálló is. Jelenleg a magtár átalakítá­sán szorgoskodnak. A 350 holdon gazdálkodó tagságnak két régi vágya, álma teljesült, régi problémájuk volt a központi üzemegység vízellátása« Eddig laj- tokban, kellett a vizet felhordani. Hosszú hónapok sikertelen harcát végül is siker koronázta, melynek megoldásában nem kis része volt a községi Hazafias Népfront-bizottságnak. Megoldódott a vízprobléma. — Mintegy 300 méter hosszúságban és 100 méter mairasságba nyomatiák fel a vizet. Ezzel egyidőben kigyúlt a fény is. Szálláspusztán bekap­csolták a villanyt. Szorgalmasan, jól dolgoznak a tsz tagjai, amit bizonyít az is, hogy három új belépő már dolgozik is a tsz-ben. A másik hat jelentkezőnek felvétele pedig folyamatban van. A jó munka, a lelkiismeretesség példaképe a 61 éves Gaál Amb­rus, aki 319 munkaegységet szerzett. Dávid Andrásné, Werthmüller Károlyné, Szabó Antalné és még többen a tagok közül példát vehet­nének róla, de észrevehetnék többi tagtársuk. Szabó Istvánná, Illés Jánosné. Szilágyi Józsefné, Törő Lajosné. Lőrincz Anna. Lőrincz Ger­gely. Miska Sándor eddig végzett munkáját is. akik arra törekednek, hogy a hőgyészi Uj Barázda tsz november végére teljesen befejezze a mezei munkákat. Sebők József agronómus Dunassentgyörgy egyik tanácstag-felőlije Sebők József agronómus a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” ez év tavaszán került a dunaszentgyörgyi Szabadság tsz-be. Nem le­het azt mondani, hogy mindenki örömmel fogad­ta megérkezését. Voltak, akik morogtak, hogy emel kedik a létszám, de a munkaerő nem. Sebők Józsefet azon­ban hamarosan megszeret­te nemcsak a Szabadság tsz és az egyes tipusú Bé­ke termelőcsoport, hanem az egyénileg dolgozó pa­rasztok is. A kiváló szak­ember nagy lelkesedéssel fogott munkához s már a tavasszal jó magágyban vettetett. Növényápolás és betakarítás idején ko­ra reggeltől késő estig a tagsággal együtt kint volt a mezőn, s a dunaszent­györgyi Szabadság tsz minden munkát határidő előtt elvégzett. Az agronómus segítsége nem kis mértékben lát­szik az állatenyésztésben is. Míg azelőtti évben kö­zel 200 malac pusztult el, iáén egy sem. Azelőtt 28 • tehéntől csak 25 liter te­jet fejtek egy nap alatt, most pedig 160-at, s ez év­ben több mint 46 ezer fo­rintot jövedelmezett az állatállomány. Szíjártó János tsz tag szintén azok közé tarto­zott, akik nem szívesen fogadták az agronómust annak idején. Most predig így beszél Sebőkről: — Sebők elvtárs jó szak embeT, amellett igen lelki- ismeretes. Neki is köszön­hetjük jövedelmünket. Nem is engedjük el seho­va. Elmondják a tsz tagjai azt is, hogy Sebők elvtárs bámulatos türelemmel ma gyarázza meg egy-egy munka fontosságát. Soha nem kiabál, nem ideges­kedik és úgy megtudja győzni a tagságot, hogy mindenki szívesen hallgat szavára. Nem kevésbé szeretik az agronómust az egyéni­leg dolgozó parasztok sem mert a termelési bizottság ülésein, a mezőn, úton-út- félen folyton elbeszélget velük az időszerű mező- gazdasági munkákról és szaktanácsokat ad annak elvégzéséhez. A dunaszentgyörgyiek tanácstagnak jelölték ked­ves szakemberüket, hogy még közvetlenebbül for­dulhassanak hozzá segít­ségért, tanácsért. Sebők József örömmel fogadta a megtiszteltetést és meg­ígérte: — Olyan szakmai segít­séget adok a termelőszö­vetkezetnek és egyéniek­nek, hogy az eddiginél több kenyeret, húst, zsírt és tejterméket adhasson Dunaszentgyörgy a dolgo­zók asztalára. Igen aktív vo!t első szemináriumunk Székely János elvtárs, az iregszem- csei politikai iskola vezetője felke­reste szerkesztőségünket levelével és megírta az első foglalkozáson szerzett tapasztalatait. Arról ír, hogy a propagandisták általában jól fel­készültek a tanulásra kerülő III. pártkongresszus anyagából. A_ leglé­nyegesebb kérdéseket vitatták meg és úgy érzik, hogy a propagandisták felkészülésével nem lesz baj ebben a pártoktatási évben. Ezt az elmúlt propagandista szeminárium tapasz­talatai bizonyítják. — Október utolsó hetében szemé­lyesen meglátogattam minden szemi­náriumi hallgatót, elbeszélgettem vele, — írja többek között Székely János elvtárs. — Valamennyien meg­ígérték, hogy rendszeresen résztvesz nek majd a III. pártkongresszus anyagának tanulmányozásában. El­mondották, hogy szeretnék a kong­resszus anyagát jól elsajátitani, hogy •minél aktívabban kapcsolódhassanak ibe az új sz^Jcasz politikájának meg­valósításába. — A személyes beszélgetés után meghívón Is értesítettem a konfe­rencia kezdési időpontját minden szemináriumi hallgatóval. Ennek el­lenére sem sikerült elérnem, hogy valamennyi hallgató résztvegyen a politikai iskolán. Elsősorban a párt­tagok példamutatásával volt baj. A szemináriumra jelentkezett pártta­gok közül öten nem jelentek meg az első foglalkozáson. — Annak ellenére, hogy a hall­gatók mintegy 70 százaléka jelent csak meg a foglalkozáson, igen aktív volt az első szemináriumunk. El­mondották, hogy miként képzelik el az új oktatási évet, milyen terveik vannak, mik azok, amiket szeretné­nek az átlagosnál is jobban megta­nulni, ami munkájukkal szorosan kapcsolatos. Ugyanakkor sokan mél­tatták a politikai oktatás jelentősé­gét. — Az első foglalkozás tapasztala­tai azt mutatják, hogy a propagan­distáknak az idén is sok segíteni akarással, meggyőző munkával, va­lamint helyes módszerek alkalmazá­sával kell az el-elmaradó hallgatóit meggyőzni az oktatás jelentőségéről, A párttagoknál azonban felhívjuk figyelmüket a szervezeti szabályzat­ban lefektetett kötelezettségükre is. — A mi szemináriumunk úgy ha­tározott, hogy ebben az oktatási év­ben sem lesz lemorzsolódás, rend­szeresen résztvesznek majd az okta­tásokon és tudásuk legjavát adják majd a III. pártkongresszus anyagá­nak elsajátításához. Székely János A Vegyesipari Vállalat november 16-án befejezte ezévi tervét A Tolna Megyei Vegyesipari és Javító Vállalat győzelmi jelentést adott. Az éves tervet november 16- ával befejezték. A nagyszerű ered­mények teljesítéséhez a vállalat va­lamennyi dolgozója hozzájárult, a párttagok és pártonkívüliek egyaránt. November 7-re tett felajánlásukat túlteljesítették, ezután a tanácsvá­lasztások tiszteletére újabb vállalást tettek. Az év hátralévő részében, a más­fél hónap alatt 30.000 forint érték­ben a lakosság részére szoba, kony­ha bútort készítenek terven felül. Az újonnan épülő lakóházakhoz 40.000 forint értékben ajtókat, abla­kokat készítenek, de készülnek a karácsonyi vásárra is, 500 darab hintalovat gyártanak a gyermekek örömére. A vállalat még ez évben 100.000 forintos beruházással bővül: anyagtároló és szárító helyiséget építenek. A vállalat dolgozói novem­ber 16. óta az éves terv túlteljesíté­sén dolgoznak, s emellett gondosan készítik az 1955-ös év terveit is, hogy a jövőben az eddiginél még na­gyobb mértékben vehessék ki részű­ket a lakosság tömegcikkel való el­látásában. A Kőbányai Sörgyár dolgozói patronálják a csibráki Viharsarok tsz-t A Kőbányai Sörgyár és a csibráki Viharsarok termelőszövetkezet októ­ber elején írásos megállapodást kö­töttek, melynek értelmében a kőbá­nyai dolgozók patronálják a csibráki tsz tagokat. A szerződés nem maradt holt betű: a kőbányai dolgozók már október közepén elutaztak Cslbrák- ra, hogy megnézzék, mivel tudnák segíteni a termelőszövetkezetet. A legsürgősebb tennivaló a 25 férőhe­lyes sertésfiaztató és a tehénistálló vízellátásának megoldása volt, mept fáradságos munkával, havonta 60- 70 lajt vizet kellett a tagoknak ide- száilítaniok, ami közel 20 munkaegy­séget jelentett minden hónapban. November elején a Kőbányai Sör­gyár háromtagú brigádja utazott Csibrákra, akik 40 méter vízvezeték­csövet is hoztak magukkal. Azon­nal munkához láttáik, s másfél nap alatt a tsz használaton kívüli motor­jával megvalósították a tsz régi ter­vét, az istálló és a fiazíató vízellátá­sát. A brigád munkája azonban ez- zel nem ért véget. Egy villanymotort ajándékoztak a termelőszövetkezet­nek, villamosították a répavágót, s beszerelték a termelőszövetkezetbe az ipari áramot is. A brigád még no­vember folyamán visszatér Csibrák­ra, s villamosítja a tsz szecskavágó gépét is. A Kőbányai Sörgyár sokezer fo­rintos segítsége nagy könnyebbséget jelent a Viharsarok tsz-nek, az üze­mi dolgozók azonban a patronálási szerződés alapján további munkát is vállaltak. A tél folyamán kovács, bognár és lakatos utazik a gyárból a tsz-be, hogy elvégezze az összes gazdasági felszerelés javítását, de újjáépítik a termelőszövetkezet rési, tönkrement hídmérlegét is. Mikor fejezik már be az Esze Tamás utcai vízvezeték szerelését? Szekszárdon is, mint szerte az országban a párt és kormányprog­ram keretében új családi házak épülnek. Azonban a házépítés nem megy könnyen, mint azt sokan gondol­ják. Az illetékesek nem tették ma­gukévá ezt a programot. Az épí­tési engedélyeket kiadták ugyan, de nem gondoltak arra, hogy az építkezéshez vízre van szükség, nem gondoltak arra, hogy villany is kell, az útról természetesen nem is beszélve. Sok utánjárásra sikerült elérni azt, hogy vízvezeték legyen. A fel­tétele az volt, hogy társadalmi munkával mindenki ássa ki a sa­ját háza előtt a fővezeték árkát. Szeptember hónapban megtörtént az árokásás, de a városi tanács községgazdálkodási osztályától, va­lamint a Vízművektől többszöri fel kérés ellenére senki sem ellenőriz­te, hogy helyesen történik-e a mun­ka. Az árkokat kiásták szeptember­ben, de a vezeték lefektetése csak novemberben kezdődött meg, de az is nagyon vontatottan. Úgy látszik nem gondolnak az illetékesek arra, hogy megjöhet az esős idő, esetleg beállhat a fagy. Nem gondolnak arra, hogy három hónap óta az Esze Tamás utcába kocsi és semmiféle jármű nem jö­het fel. Ki a felelős ezért? Úgy gondol­juk, elsősorban a városi tanács köz­séggazdálkodási osztálya és a víz­művek. Jó volna, ha végre többet törődnének a dolgozók jogos kéré­sével, jó volna, ha végre többet cselekednének. Arról nem is merünk említést tenni, hogy legalább egy salakos járdára is szükség volna, mert a tél hamar beköszönt és azon az úton akkor nem lehet közlekedni. A villanyra most már reményünk, megvan, de szeretnénk látni, hogy a szerelést el is kezdenék. Esze Tamás utcai lakók nevében; Rugási Endre Esze Tamás utca 3. szára alatti lakos.

Next

/
Thumbnails
Contents