Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-12 / 269. szám
1954 NOVEMBER ES NÄPC6 5 PÁR T ÉS PÁR TÉPITÉS ★ Á tag- és tagjelöltfelvéte! megjavítása a további jó eredmények záloga a teveli Alkotmány tsz-ben A teveli Alkotmány termelőszövetkezet tagjai most különösen erőteljesen munkához láttáik, hegy a jövő évi bő termést biztosítsák. Tapasztalatból tudják, hogy ,a korai vetés milyen sokat jelent a terméseredmények növelésénél. Ennek ered menyeképpen őszi árpájuk, rozsuk A sertés beadás utolsó részlete kivételével — mely csak decemberre van beütemezve — mindenből teljesítették beadási kötelezettségüket. Az igaz, hogy az időjárás miatt nem tuatak olyan eredményeiket elérni, mint tavaly, de a zárszámadás előtti hangulat azért bizakodó. Azon a véleményen vannak, hogy majd jövőre bepótoljuk, s a növekvő állatállomány, a takarmánybiz- tosítás és az idejében elvégzett őszi munkál: reális alapot adnak a bizakodásnak. Az idei év sem zárul éppun rosszul, amint ezt például Tinfcó György bácsi példája mutatja. Két darab egyenként közel 2 mázsás hízója van az ólban s a kenyerére sincs gondja. Ezeket az eredményeket látva, a falu egyénileg dolgozó parasztjai egymásután kérik felvételüket a tsz-be. Fodor Lőrinc, Illés Ambrus, Fenyő Pál, Bíró József és a többi új belépők már ki is veszik részüket a tsz munkáiból. Vállvetve küzdenek a régi tagokkal termelőszövetkezetük további megerősítéséért. Mindezekben az eredményekben természetesen nagy szerepe van a pártszervezetnek. A tsz pártszervezete mindössze héttagú. S bár szinte valamennyien idős emberek, ott találjuk őket mindenütt az élenjárók között. Pozsár Lőrinc. Doma Gyula s az ifjak képviselői közül például Ludas Ilona és a többiek, a pártszervezet, s ezen keresztül az egész tsz erősségei. Példamutatásuk serkenti a többieket, a pártonkívü- lieket is. Több olyan pártonkívüli jól dolgozó tsz tagot lehetne felsorolni, mint Tinkó György bácsi, vagy Miklós Menyhért. és a búza egyrésze már zöldet, s a ikukoricaszár már be van takarítva. Jövőre továbbfejlesztik az állattenyésztésüket s éppen ezért már eddig mintegy 200 köbméter silót készítettek. Még további 100 köbméter elkészítését is vállalták. Az út, amit eddig megtettek, nem volt éppen könnyű, hol jobban — mint tavaly, — hol rosszabbul, — mint az idén — sikerült. De egy bizonyossá vált: a tsz tagjai eddigi küzdelmes életük során elérkeztek oda, hogy a párt és a kormány határozatai és saját jó munkájuk nyomán végérvényesen kiharcolják fölényüket az egyéni gazdálkodás felett. A párttagok pé I da rau tatága Mint ahogy az eddigi eredmények sem születtek maguktól, úgy ä további még nagyobbak sem bízhatók a véletlenre. Az eddigi eredmények elérésének fő-motorja kétségtelen: a pártszervezet volt, amely példamutatásra mozgósította a kom. munistáikat és segített a gazdaság vezetését állandóan javítani. A továbbiakban is a pártvezetőség legfontosabb feladata tehát e lendítő erőit, a pártszervezetet erősíteni. Annál is inkább, mivel erről az utóbbi hónapokban kissé elfeledkeztek. A pártéipítés egyik legfontosabb feladatával, mint a tag- és tagjelöltfelvétel, például nem is igen foglalkoznak. Ezt mutatja, hogy a tavasz óta nem is volt tagjelöltfelvétel. Ahol pedig ilyen szép eredményeket érnek el, lehetetlen, hogy ne lenne e nagy megtiszteltetésre al_ kalrnas tsz-teg. Éppen e nagy munkákban lehet és kell nemcsak a kommunistákat, de a pártonkívülie- ket is nevelni, tanítani a pártszervezet vezetőinek. S ha megérdemlik, bátran előléptetni, megjutalmazni őket. A pártszervezet tagjai mind idős, 60 felé járó embei'ek, feltétlenül szükség van tehát fiatalokra is. Egyrészt abból a célból, hogy apart szervezet a fiatalok segítségével még harcosabb legyen, másrészt, pe dig végeredményben az idős párttagok sem tudják a végtelenségig vinni a pártszervezet, az egész tsz ügyeit. Keveset foglalkoznak a fiatalokkal A hiba gyökere ott van, hogy éppen a párt aranytartalékával, a DISZ fiatalokkal, nem törődnek eléggé. Nem is olyan régen az Alkotmány tsz DISZ fiataljai megye- szerte híresek voltaik jó munkájuk ról. Megváltoztak volna ezek a fiatalok? Kicserélődtek volna? Bizonya ra nem. A hiiba a pártszervezet velük való foglalkozásában van. Erre pálaa Biró Lőrinc párttitkár elvtárs mondása: „Csak egyedül én foglalkozóin a DISZ-szervezettel.“ Ahol nem az egész párttagság segíti a fiatalokat, ott előbb-utóbb hasonló helyzet áll elő, s ezt követően szinte törvényszerűen hatását érezteti majd a párt munkájában, de az egész tsz munkájában is. Éppen ezért a teveli Alkotmány termelőszövertíkezet pártszervezete nem hanyagolhatja el a pártépítés e fontos feladatát és a tömegszerve. zetelökel való foglalkozást. A fenti példa úgy gondoljuk élénken bizonyítja, mennyire összeforr e két feladat, s mennyire nem választható szét, mennyire vészes baj, bármelyiket is elhanyagolni. A tsz tagjai számtalanszor bebizonyították, hogy érzik a felelősséget saját jobb életük, az ország erejének biztosításáért. Napjainkban azt is megmutatták, hogy tovább akarnak fejlődni s ezért készek áldozatokat is hozni. A párt- szervezet tehát éppen saját sarainak | további erősítésével legyen rajta, hogy mindez meg is valósuljon. Kozma Gyulát,, a teveli gépállomás igazgatóját a megyei Párt-végrehajtóbizottság 1954 november 9-i ülésén figyelmeztetésben részesítette, mert nem hajtotta végre a bonyhádi Járási Pártbizottság azon határozatát, hogy a „gépállomás erőgépei teljes egészében a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok földjén dolgozzanak". Kozma Gyula, a járási pártbizottság határozata után — annak ellenére, hogy tudott a fenti határozatról, — kivonta az erőgépet a zombai Vörös Csillag tsz-ből, és azt a hő- gyészi gyapjútermelő vállalathoz irányította dolgozni és csak később került vissza a gép a tsz-be. Ezúttal felhívja a megyei pártvégrehajtóbizottság a gépállomások igazgatóinak figyelmét a párt- és a kormányhatározatok maradéktalan betartására és betartatására, Ezen határozat be nem tartása elégedetlenséget vált ki — joggal — a rosz- szabb feltételekkel dolgozó traktorosokból. A megyei párt-végrehajtóbizottság ezen megállapítása különösen érvényes a dalmandi és bölcskei, valamint a bonyhádi gépállomásra is. Elkészült ítz aparhanti Felszabadulás tsz zárszámadása Az aparhanti Felszabadulás tsz mindössze két esztendős múltra tekint vissza, ez a két év azonban nagyon gazdag volt tapasztalatokban, sőt eredményekben is. Amikor a 26 csalid szövetkezetbe tömörültfe megkezdte a közös gazdálkodást, egy kicsit mindnyájan „lutrinak” érezték: vagy sikerül, voc,:j nem. Hát sikerült: tavaly, az első év végén nem volt egyetlen tag sem, aki elégedetlen-• kedett volna, vagy visszasírta volna a regit. Pedig baj is volt ebben az évben Tagosítani nem lehetett s a szövetkezet 450 hold földje kereken TSO kisebb, nagyobb parcellából állt. Az ilyen szétszórt területen egységes gazdálkodást végezni nehezen lehetett, különösen akkor, ha hozzávesszük azt is, amit Cseri Lajos, a tsz elnöke mond, hogy ekkor még a munkafegyelemmel is sok baj volt. Nem fizettek rá az első esztendőre sem, de a második évet már megfontol tabban, okosabban kezdték. Először is addig csereberéltek a falu egyéni gazdáival, meg a tartalék földekkel, míg egy tagba került a 450 hold föld, azután pedig a kisebb hibákat is eltüntették a házuk táján. Legnagyobb bajok az állattenyésztésben voltak, ahol az az elv érvényesült, hogy ide olyan embereket kell tenni, akik nem bírják a munkát, vagy másutt úgy sem lehet őket használni, így aztán az állatállomány nem fejlődött, sem számszerűleg, sem minőségileg. Sőt ez a hányavetiség oda vezetett, hogy az egyik állatgondozó rendszeresen dézsmálta az abrakot. A tolvajt leleplezték s azonnal kizárták a szövetkezetből, A szervezettségnek, a becsületes munkának fennállásuk második esztendejében a fagy, a jégverés, az aszály sem tudott már ártani. kiló csöves helyett 2 Kiló 83 deka májusi morzsolt jut munkaegységenként. Az eredmények és az elégedettség mögött azonban munka van, szorgalmas, becsületes munka. A tsz olyan tagokkal dicsekedhet, mint Bodony Lajos, aki 1016, Läufer József aki 990 munkaegységet teljesített az idén. A nők sem tétlenkedtek, közöttük Kulcsár Margit szerzett legtöbb munkaegységet: 246-ot. Ilyen szorgalmas munka és ilyen jó eredmények mellett igaz, amit a tsz tagjai beszélnek: nincs a faluban egyetlen közép paraszt sem, akinek olyan jövedelme lenne, mint nekik. S ennek következménye az is, hogy egyre több egyéni gazda kopog be az elnökhöz, hogy meg kérdezze: — Hát Lajos, hogy is van csak nálatok? Négy családot már felvettek, három még be akar lépni, de úgy beszélik Aparhanton, hogy ezekkel sem zárul le az új belépők sora. Nem lehet megállni I fele melke fi és útján Tavaly kedvezőbb volt az időjárás, mint az idén, a mostani eredmény mégis 50 százalékkal jobb, mint a tavalyi. Kapásnövényeiket négyszer ekéz- ték, háromszor kapálták, így aztán nem csoda, ha 36 mázsa volt a kukorica termés átlaga. A cukorrépánál is kellemes meglepetés érte a tagságot: a tervezett 130 mázsa helyett 170 mázsát takaríthattak be holdanként. A legnagyobb fejlődés azonban az állatállomány nál tapasztalható. A kezdeti 5 tehén helyett jelenleg 36 szarvasmarhájuk van, ebből 17 fejőstehén, 10 előhasi üsző pedig most fog elleni. Fejősteheneik az egész bonyhádi járásban a legjobbak: 8—10 litert fejnek naponta egy- egy tehéntől. Cseri Lajos elnöknek az a véleménye: nem lehet megállni. Még mindig csak az út elején vannak, az eddigi eredmény kevés. — Elsősorban a sertésekkel nem tudunk zöldágra vergődni. Nincs helyünk, az állományt nem tudjuk szaporítani. A legfontosabb feladat most ez volt, de azt hiszem, a legnehezebbjén túl vagyunk, mert éppen most fejeztük be József majorban az építkezéseket. A falutól 5 kilométerre lévő József majorban pedig nem kis dolgok épültek. A nyár és az ősz folyamán egy csomó romos, összedőlt épület anyagából felépítettek egy 52 férőhelyes tehénistállót, egy 36 férőhelyes növendékmarha istállót, 100 férőhelyes süldőszállást, — ugyanekkora szállást a hízóknak, és 16 férőhelyes sertésfiaztatót. Ezekben a napokban költözik ki 4 állatgondozó család s a Felszabadulás tsz-ben megkezdhetik az állatállo mány szaporítását is, hisz most már mindenük meg van hozzá. — És mibe került ez az építkezés? — Sajnos nem tudtuk teljesen saját erőnkből megoldani, — mondja Cseri elvtárs, az elnök. — Sok kölcsönt is kellett felvennünk hozzá: 48 ezer forintot. — És mennyit érnek ezek az új épületek? Gondolkozik, aztán mosolyogva mondja: — Hát másfél millióért nem adnám oda. (b) Mindenki élésedéit Most készült el a zárszámadás s az aparhanti Felszabadulás tsz-ben min denki elégedett, 10 forint 80 fillért fizetnek egy munkaegységre. Búzából ugyan kevesebb, de kukoricából a tavalyi másfélPArtépités Útmutató:? wyuit a mindennapi pártnunkában A kongresszus óta világosan látom mit kell tennem Beszélgetés Hochsteiger Máriával, a szekszárdi járás tanácstag-jelölt jevel H M‘ oehsíeiger Mária, a Tolnai Textilművek fiatal sztahanovista szövőnője résztvett-a Hazafias Népfront budapesti kongresszusán. E nagy megtiszteltetést jó munkájával érdemelte ki s azóta is igyekszik bebizonyítani, hogy méltó a bizalomra: teljesítménye 106 százalék, 190 százalékos minőség mellett. — Igen nagy hatással volt rám a kongresszus beszámolója, és az ezt követő felszólalások, — mondotta. — Mint DISZ tag különösen emlékezetembe véstem Gosztonyi elvtárs, a DISZ Központi Vezetősége titkárának felszólalását. Bizony, amikor Gosztonyi e’.vtárs a fiatalok helytállásáról és nagyszerű eredményeiről beszélt, kicsit rosszul éreztem magam. Sajnos üzemünkben ezen a téren nincs minden a legnagyobb rendben. A fiatalok között még sok a 100 százalékon alul teljesítő. Hodhsteiger Mária érzi a felelősséget, egyrészt azért, mert üzemük vállalást tett a tanácsválasztáso.k tiszteletére, másrészt azért, mert körzete járási tanácstagnak jelölte. — Úgy érzem, hogy ezek után sokkal többet kell tennem, mint amennyit eddig tettem. — Bár. fogl alkozott ezelőtt is a fiatalokkal, azonban ahogy ezt maga is bevallja, elsősorban a saját teljesítményével törődött. A "kongresszus óta azonban sokkal világosabban látja, hogy mit kell tennie, s elhatározta, hogy harmadmagával harcot indít a 100 százalékon aluli teljesítés megszüntetéséért. Az elhatározást tett követte s azóta nemcsak jótanácsokkal, hanem gyakorlati fogásokkal is segítik az elmaradó szövőket. Hodhsteiger Mária, Tóth Anna és Kovács Ferenc- né minden nap munkaidő előtt 2 órát foglalkoznak a gyengébb szövőkkel. ária tudja, hogy milyen nagy segítséget nyújt akkor, amikor időben rámutat az egyes módszerek hibáira és a munkásnőket helyes gyakorlatra tanítja. A fiataloknak ez a munkamódszerátadási mozgalma eredményes, már többen elsajátították a vetélő gyors cserélését és a fonal kötözését. — Nagyon örülök ennek a munkának — mondja. — Jó érzés, hogy munkám nem veszik kárba, a műszakban egyre kevesebb a 100 százalékon alul teljesítők száma. A 3 munkamódiszerátadó lelkesen harcol az újért, azonban van néhány szövő, akik a fonalat a régi módszerrel fűzi be. így tesz Borda Anna is, aki egyszer alkalmazza Mária módszerét, másszor pedig nem. Emiatt gépe többször áll, s egy ilye.f alkalommal megkérdeztem tőle, miért dolgozik így? — Szokásból — volt a válasz. Ezt a szót gyakran lehet hallani az üzemben másoktól is, de ez nem elégíti ki a lelkes munkamódszerét adókat, mert gyakorlatból tudják, hogy a rossz, megszokott fogásokról nehéz leszokni és az újat bevezetni. A három fiatal nem félt a nehézségektől, fáradhatatlanul tanítanak és gyakorlatban mutatják be, hogy egyetlen befűzésnél, vagy szakadt szál kötésénél sok-sok percet lehet megtakarítani. gyes szövők azt gondolják, hogy a gyors munka csupán igyek- vés dolga. De ez nem így van, s ezt bizonyítja be gyakorlatban Mária. A gyors munka előfeltétele az idő pontos kiszámítása, a helyzet gyors felismerése. Előfordul például, hogy a szövőnőnél egyidőben két gép áll le, az egyiken egy, a másikon 3 szpl szakadt el. Ez történt nemrégen Borda Annával is. S mit tett ő? Először odaszaladt és kijavította azt a gépet, amelyen 3 szál szakadt el. — Ez a gép állt le először, tehát ezt javítom meg elsőnek — magyarázza fontoskodva. — Mária azonban nem értett egyet vele, s kiszámította, ha Anna azt a gépet javítja ki először, amelyen egy szál szakadt el, a gépek állási ideje csak néhány másodperc, de mivel először a nehezebb művelethez kezdett, s közben a harmadik gépről lefogyott a csévélő Is, 10—12 percet álltak a gépek. I átod, nem fogadod meg a jótanácsot, s emiatt mennyi időt ve- ^ szítettél, gondold csak el, ha naponta az ilyen állásidőket ösz- szeszámítjuk, egy-másfél órát is veszítünk. Csináljunk csak számítást, ha 10 szövőnő így gazdálkodna az idővel, ez napi 15 óra kiesést jelentene. Ezt pedig nem engedhetjük meg, sőt ez ellen valamennyiünknek küzde- nünk kell, mert tudod, hogy üzemünk lemaradt és igen sokat kell még behoznunk az évvégéig. No, meg az adott szó is kötelez, mert a tanács- • választás tiszteletére tett vállalásun kai ha törik, ha szakad teljesítenünk kell. Hochsteiger Máriának másik módszere is van, s erre tajiítja a fiatalokat: „Gyakran járj a gén hátsó o.dalánál, figyeld a láncokat, ezzel megelőzheted a fonalszakadást“. A szövőnők ma már alkalmazzák ezt a módszert,' a Tolnai Textilművekben. Megértették, hogy minél gondosabban figyelik a láncfonaiat, annál ritkábban szakad el a szál, annál za- vartalanabbul dolgozhatnak a gépek, s ezzel elősegítik a tervteljesítést, de csökken az önköltség is. A Megyei Párt-Végreliajlóbisotíság közleménye E A kötelezettségek teljesítésében is élenjár a teimeloszövetkezet