Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-11 / 268. szám

2 N K P C ö í. 1954 NOVEMBER 11 A. J. Visinszkij elvtárs ünnepi fogadása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóba alkalmából Newyork (TASZSZ): A. J. Visin­szkij, az ENSZJközgyűlés 9. ülés­szakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője november 8-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából fogadást adott. A fogadáson több. mint öt­százan vettek részt, köztük Anglia, Franciaország, India, I.engyelország. Csehszlovákia. Jugoszlávia és más országok küldöttségének vezetői. A fogadáson jelen voltaic még a newyorki városi hatóságok, az ame_ rikai üzleti körök és az amerikai közvélemény képviselői is. A vendégek között volt a nem­zetközi Sztálin-békedíjas Howard Fast és Paul Robeson. Ugyancsak jelen voltak: Van Kleffens, az ENSZ 'közgyűlés elnöke, Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára. Abbott, a Chase National Bank elnöke, valamint Ber­nard Baruch, továbbá az amerikai és a külföldi sajtó képviselői. A fogadás baráti légkörben folyt le. Dulles sajtóérteheslete (MTI): Dulles amerikai külügy­miniszter kedden este sajtóértekez­letet tartott. Sajtóértekezletén meg­ismételte azt a jólismert amerikai álláspontot, hogy egy négyhatalmi értekezletet .konstruktív eredmé­nyeire csak a párizsi egyezmények ratifikálása után lehet számítani.“ Egy feltett kérdésre válaszolva azon­ban a "külügyminiszter hozzáfűzte: ezzel nem azt akarta mondani, hogy ,.a Moszkvával való tárgyalás előtt várni kell. amíg a párizsi egyezmé­nyeket teljesen végrehajtják. Annak bevárása a fontos, — mondotta, — hogy a párizsi egyezményekkel elő­irányzott alapvető politikai döntése­ket meghozzák.“ A külügyminiszterhez ezután azt a kérdést intézték, vajon az Egye­sült Államok törekedni fog-e arra, hogy lebeszélje szövetségeseit a Szovjetunióval való „párhuzamos“ tanácskozásokról, amíg a párizsi egyezményeket nem ratifikálják. — Dulles válaszában elmondotta, hogy „ebben az ügyben igen bizalmas ta­nácskozások folynak az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Francia- ország között.“ Azzal az elgondolással kapcsolat­ban, amelyet Adenauer kancellár a Nyugateurópai Unióhoz tartozó or­szágok és a keleteurópai államok között kötendő megnemtámadási szerződésről mondott, Dulles hangoz tatta, hogy Adenauer csak saját ál­láspontját nyilvánította, „az Egye­sült Államokkal való előzetes ta­nácskozás nélkül.“ Dulles a továbbiakban a többi között kijelentette, hogy az Eisen- hower-kormány „a preventív hábo­rú elvénék teljes és végérvényes ki­zárását vallja", majd egy további kérdésre válaszolva azt mondta, nem hiszi, hogy a Szovjetuniónak szándékában áll megtámadni a Nyu_ gatot. Az olasz kormán) koalíció fenyegető válságát kis időre elodázta a szociáldemokraták teljes kapitulációja Róma (MTI): Az olasz kormány­koalícióban résztvevő pártok közö.t a kormánykoalíciót egy ideje kínzó ellentétek kérdésében hétfőn meg­egyezés jött létre. A megegyezés kö­vetkeztében a kormánynak a szociál demokraták által kért átalakításá­ból nem lett semmi és a kormány általános válságát sikerült egy időre elodázni. Á megegyezést programnyilatko­zat fői-májában hozták nyilvánosság ra. A nyilatkozat megerősíti a kor­mány megalakulásakor februárban hirdetett program főbb pontjait: a hivatalos politika kommunista-elle- nességét, a korábbi keresztény-ae- mokrata kormányok külpolitikájá­nak folytatását, az eddig követett iskolapolitika fenntartását. A mező- gazdasági szerződések reformja kér­désében a pártok kompromisszum­ra léptek. A nyilatkozat teljesen for­mális jellegű, nem jelent semmiféle változást, sőt bizonyos visszafejlő­dés a kormány' szociális-gazdasági politikájában, mert nem tesz emlí­tést az állami ipar átszervezéséről és a monopóliumok elleni harcról. A megegyezés a szociáldemokraták teljes meghátrálását jelenti. Tekintettel arra, hogy a meg­egyezést az érdekeit pártok vezető­ségének még rafitikálniok kell, vár­ható, hogy a Szociáldemokrata Pár­ton belül csak növelni fogja a már meglévő ellentéteket. A szociáldemo_ kraták hivatalos lapja keddi számá­ban a megegyezést máris „átmene­tinek“ minősíti. A rUnitá szerint egyeseknek ta­lán az a céljuik, hogy a megoldás el­odázásával rontsák a demokratikus rendszer hitelét és ezáltal előkészít­sék a talajt egy reakciós irányú fordulat számára. Gaston Palewski gaulleista nemzetgyűlési alelnök nyilatkozata a tárgyalások politikájának szükségességéről Párizs (MTI): A Le Monde kedd esti számában közli Gaston Palew­ski, a francia nemzetgyűlés ARS- párti gaulleista alelnökének nyilat­kozatát a tárgyalások politikájának helyességéről és szükségességéről. Palewski a következőiket jelentette ki a lap tudósítója előtt: — A magunk részéről nem zár­kózhatunk el annak felismerése elől, hogy nem azonosíthatjuk ma­gunkat azzal a széles körökben el­terjedt véleménnyel, miszerint a londoni és párizsi szerződések és egyezmények francia ratifikálását megelőzően nem lenne helye újabb eszmecseréket folytatni a Szovjet­unióval. Meggyőződésem szerint, mi­előtt még túlkéső lenne, minden rendelkezésre álló eszközzel biztosí­tani kell az erők egyensúlyán ala­puló békés tárgyalások lehetőségét. A nyugatnémet közvélemény kutató intézet szerint gyorsan fokozódik a lakossás ellen­állása Adenauer politikájával szemben Berlin (MTI): A bielefeldi közvé­leménykutató intézet, amely a bon­ni kormány fennhatósága alatt áll, a következő körkérdéssel fordult Nyugat-Németország lakosságához: ,.Kelet_ és Nyugat-Németország új­raegyesítését vagy Nyugat-Európa egyesülését tartja-e fontosabbnak és (sürgősebbnek?“ A megkérdezettek 73 százaléka a német újraegyesítés fontossága' mellett foglalt állást, 8 százalék nem kívánt nyilatkozni és csak 19 százalék helyeselte Ade­nauer politikáját. Az intézet régeb­ben végrehajtott közivéleménykuta- tásának eredménye alapján megál­lapította, hogy Nyugat-Németország lakossága körében gyors ütemben fokozódik az ellenállás Adenauer kancellár politikájával szemben. William-Gayfon Turner amerikai katona politikai menedékjogot kért és kapott a Szovjetunióban Bécs (TASZSZ): Az österreichi­sche Zeitung című osztrák lap no­vember 9-i számában megjelent William Clayton Turnernek, az ame­rikai hadsereg szakaszvezetőjének levele. Turner az ausztriai szovjet hatóságokhoz intézett levelében kér­te, adjanak neki politikai menedék­jogot a Szovjetunióban. Turner le­velében többek között ezeket írja: „Elhatároztam, hogy elmegyek oda, ahol az egyszerű embernek valóban osztályrészül jut a szabadság. Kérem, engedjék meg, hogy a Szovjetunióban élhessek és dolgoz­hassak." William Clayton Turner politikai monedákiogot kapott a Szovjetunió­ba!; A délkeietázsiai szerződés vitája az angol alsóházban Szőrei társada’mi szervek segítsége a természeti csapás sújtotta saternoi lakosságnak Róma (TASZSZ): Bogomolov, a Szovjetunió római nagykövete no­vember 5-én levelet küldött Marti- nő, olasz külügyminiszternek, amely­ben a szovjet kormány nevében mélységes együttérzését fejezte ki a Salemo és környéke lakosságát sújtó természeti csapás alkalmából. A Szovjetunió nagykövete egyúttal közölte, hogy a Szovjetunió Vörös- kereszt és Vörös Félhold társasági szövetségének végre Jraj tóbizottsága az elemi csapás-sújtotta salemo! la­kosság megsegítése javára huszon­ötezer rubelt adományoz az Olasz Vöröskeresztnek. Japán szakszervezeti küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba Bertm (MTI): A Szabad Német Szakszervezetek Szövetségiének meg_ hívására kedden 3ő tagú japán szak_ szervezeti küldöttség érkezett Ber­lin demokratikus körzetébe, hogy tanulmányutat tegyen a Német De­mokratikus Köztársaságban. A kül­döttséget Aisava Shigeaki és Seiki Koiame. a Japán Szakszervezetek Központi Tanácsának két alelnöke vezeti. Az Egyesült Államok légi haderejének egységei behatoltak a csöcsiani partvidék fölé Peking (Uj Kína): November 7-én és 8-án amerikai katonai repülőgé­pek hat hullámban behatoltak Csö- csian tartomány partvidéke fölé és ott fegyveres provokációt hajtottak végre. Ez Kína légi terének újabb megsértését jelenti. A Kínai Népköztársaság légteré­nek ezek a súlyos megsértései nagy felháborodást váltottak ki a csö­csiani arcvonalon szolgálatot telje­sítő tisztek és legénység körében. A felszabadító néphadseregnek ezek a katonái komoly figyelemmel kísé­rik a helyzet fejleményeit és ké­szen állnak arra, hogy súlyos csa­pást mérjenek az amerikai behato­lókra. „McCarthy hurokra került“ A Yorkshire Post vezércikke London (MTI): A kormánypárthoz közelálló Yorkshire Post írja „Mc­Carthy hurokra került“ című vezér­cikkében: — McCarthy sorsának fordulása vadnyugati igazságszolgáltatásra em_ lékeztet. Sokáig volt a falu rossza és réme, de végre bíró elé került és a szenátus dönti el, hogy meg­rója-e üzelmeiért. McCarthy nyolc éven át portyázott az amerikai po­litikai élet porondján. Lesipuskázá- sa több ártatlan, mint bűnös em­bert sebesített meg. A szenátus, ha megrója, még nem vet véget poli­tikai pályájának, még szenátor ma­radhat 1958-ig. Világos azonban, hogy a közvélemény ellene fordult és a nép támogatása nélkül fegy­vertelen lesz. A szenátus elmondhat, ja majd, hogy 1954. novemberéiben itt csikarta ki a felháborodott pol­gárság a fegyvert McCarthy kezé­ből.“ Kivégezték Fatemit Teherán (Reuter): Az iráni had­sereg egyik kivégző osztaga novem­ber 10-én, szerdán végrehajtotta a halálos ítéletet Husszein Fatemi volt iráni külügyminiszteren. London (MTI) A délkeietázsiai védelmi szerződés vitája során K. G. Younger volt munkáspárti kül­ügyi állammíniszter hangoztatta, hogy a Munkáspárt kezdettől fogva aggodalommal figyelte a szerződés előkészületeit, jól tudva, hogy az ázsiai szerződés az összes ázsiai nemzetek általános támogatása nél­kül értéktelen, sőt veszedelmes le­het. — Attól is tartottunk: — mondotta — az amerikaiak, hogy kiköszörül­jék a genfi értekezleten szenvedett súlyos diplomáciai vereségük csorbá­ját, olyasmit fognak összetákolni, ami inkább árt, mint használ Dél- kelet-Ázsia érdekeinek. A szerződés aligha nevezhető délkeletázsiainak, mert India, Ceylon, Burma és Indo­nézia nem írták alá. Mint katonai csoport nem nagyon imponál. A leg­súlyosabban aggasztó a szerződés azon vonása, amely más nemzetek belügyeibe való beavatkozásra jogo­sít fel olyan cselekmények alapján, amelyek nem tekintendők támadás­nak az ENSZ alapokmánya értelmé­ben. — Ez rendkívül veszedelmes tan­tétel. Nehru joggal mondta, hogy a szerződés nem segíti elő a béke biztosítását Délkelet-Ázsiában. Néze­[ bem szerint — folytatta a szónok — a békepolitika kellékei többek kö-. zött: kölcsönös biztosítékok, amelyek nek ki kell teriedniök Kínára, to­vábbá a kapcsolatok normalizálása Kína és szomszédai között a Távol- Keleten, a formozai ügy elintézése, a Kínai Népköztársaság elismerése, felvétele az ENSZ-be és Délkelet - Ázsia gazdasági segélyezésének nagy méretű növelése. Harold Davies (munkáspárti): Ha­lálosan megundorodtam attól a gya­korlattól, amely a kommunizmus szót használja ürügyül mindenféle üzelmekhez. Sohasem voltam a Kom­munista Párt tagja, de jogom van azt mondani, hogy igazuk van, ha tényleg azt hiszem, hogy igazuk van ... Azt mondják a délkeletázsiai szerződés csodaszer a világ összes bajaira. De a valóságban nem védi, hanem felháborítja Délkelet-Azsiát. Üszkös sebeket nem lehet illatsze­rekkel gyógyítani. A délkeletázsiai szerződés, bármilyen illatos legyen is, nem orvosolja az éhínséget, nyo­mort és szenvedéseket, ami pedig alapvető oka az ázsiai népek felsza- badítjási küzdelmeinek. Gazdasági segítség nyújtásával többet használ­nánk a béke ügyének a Csendes- Óceán környékén, mint azzal, ha szerződést kötünk, hogy kedvében járjunk az Egyesült Államoknak, amelyet felbőszített diplomáciai ve­resége. — Tartottam felolvasásokat az Egyesült Államokban és a Szovjet­unióban — mondotta a szónok. — Tudom, hogy a köznép békét akar, az amerikai anyák éppúgy, mint a szovjet anyáik és Délkelet-Ázsia né­pei is. Nem örülnél; ennek a szer­ződésnek, amely aláaknázza az ENSZ-et. Minden tíz évben erőn alapuló békét támogatunk. Négy évig tartó háború és harminc millió sírkő Európában és Ázsiában tanú­sítják éleslátásunkat. Ki tudja meg­határozni, mit értsünk kommuniz­mus alatt? Harminc évvel az indokínai küz­delmek előtt forradalmi mozgalmak voltak Francia Indokínában, de ak­kor nem nevezték kommunizmus­nak. Manapság a kommunizmus szó­val jelöljük meg bármely éhező, le- igázott nép jogos erőfeszítését, amely lyel szólásszabadságát és önkormány zati jogát igyekszik elnyerni. Csak egyetlen biztonsági rendszer lehet­séges a Távol-Keleten. A külügymi­niszter igyekezzék konferenciát ösz- szehozni Kína, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia között Genfben, hogy megvitassák a délke­letázsiai biztonság összes kérdéseit. William Warbey (munkáspárti): — Szemfényvesztés az az állítás, hogy a délkeletázsiai szerződés célja a szabad világot és a demokrata elve­ket védeni. Mi mindnyájan, akik Nehru példá­jára békés területet szeretnénk te­remteni Délkelet-Ázsiában, örömmel vehetjük tudomásul, a szerződésnek csak az a célja, hogy lehetővé tegye Dulles számára, hogy ne szenved­jen túl súlyos vereséget az amerikai választások során. És most, miután teljesítette ezt a kötelességét, — ha­bár nem valami fényes sikerrel — szép csendben temessék el az irat­tárakban és lássunk hozzá igazi bé­kés terület felépítéséhez, Délkelet- ázsiában Indiával, Burmával és In­donéziával karöltve. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK • • Onkonminvzat és önkénv Októberben Puerto- Rico és az Egyesült Állomok remdörhatósá_ gai letartóztattak 11 puertoricoi kommunis ta vezetőt azzal a vád­dal, hogy megsértet­ték az úgynevezett Smith-törvényt, mely­nek alapján az ameri­kai hatóságok már több, mint száz mun­kásmozgalmi vezetőt, és más haladógondol- kozású amerikai pol­gárt börtönöztek be. Mint Hoover, a Szövet ségi Nyomozó Hivatal igazgatója kijelentet­te, a letartóztatottak „Puerto-Rico felszab«, dítása mellett agitál­tak." Köztudomású, hojfy az Egyesült Államok kormánya még két év­vel ezelőtt önkormány zati statútumot adóit Puerto-Rico amerikai gyarmatnak. Egyidejű leg közzétették „oez Egyesült Államokhoz szabadon csatlakozott Puerto-Rico állam al­kotmányát“, amely az amerikai hatóságok gyarmati önkényét volt hivatva álcázni. Az Egyesült Államok kormánya tavaly meg­tagadta az ENSZ rena_ szeres évi tájékoztató, sát erről a területről. Hivatalosan kijelentet te, hogv „Puerto-Rico népe Puerto-Rico ál­lam megalakításával elnyerte a teljes ön­kormányzatot.“ Az alkotmány elfo­gadása ürügyül szol­gált arra, hogy Puerto Rácot töröljék az ENSZ gyámsági taná­csánál az önkormány­zattal nem rendelkező területek listájáról, jóllehet e terület gyár. rosti helyzete nem változott. Az alkot­mány ellenére Puerto Ricot az 1917. évi úgy­nevezett Johnsetör- vény alapján kormán nyozzálk. Puerto-Rico gazdaságát és külkeres kedelmét amerikai mo- íHopál rumok ellenőr­zik. Az amerikai szol- dateszka szemérmetle­nül garázdálkodik a sziget területén, bő­víti ott haditengeré­szeti és légi támasz­pontjainak hálózatát. A koreai háború ide­jén puerto-ricoi fiata­lokat amerikai egyen­ruhába öltöztettek és a vágóhídra hajtottak. A washingtoni ható­ságok, most, amikor nyíltan reakciós ame­rikai törvényt alkal­maznak a puerto-ricoi nemzeti felszabadító- mozgalom vezetői el­len, akik igazi függet­lenséget követelnek, ország-világ előtt be­vallják, hogy a puer­to-ricoi „alkotmány“ és '..önkormányzat“ csak szemfényvesztés, arra való, hogy félrevezes­se a közvéleményt. Két talitlkozö Tizenkét éve az egyip­tomi sivatagban támadás­ba lendültek az angol csa­patok Rommel afrikai hadteste ellen. Angliában azóta már hagyománnyá vált, hogy megülik az ei- alameini csata évforduló­ját. Most, október 22-én, az el-alameini csata 9. év­fordulóján rendezett em­lékgyűlésen hatezren vet­tek részt, zömmel a csatá­ban résztvett volt front­harcosok. A vendégek kö­zött ott volt Montgomery tábornagy, aki annakide­jén az el-alameini angol csapatok parancsnoka volt továbbá Templer, volt ma!á.]földi angol főbiztos és Butler pénzügyminisz­ter. Az emlékgyűlés megrer. dezésében nem volt sem­mi rendkívüli. A rendkí­vüli az, hogy a találkozó részvevői a szövetségesek északafrikai győzelmének évfordulóján egy szóval sem emlékeztek meg a hitleristákról. Az angol lapok beszámolóiból azt hiihetné az ember, hogy 1942-ben az angol csapa­tok a délibáb ellen har­coltak az egyiptomi siva­tagban. Annál több szó esik ezekben a beszámo­lókban a „kommunista veszélyről”(?) Ez a furcsaság persze mindenkinek feltűnik, úgy hogy a „Manchester Guar dián“ a találkozót követő napon megpróbált rá ma­gyarázatot adni. „Bármilyen furcsa is, — írta a lap, — a szónokok nem emlegették a némete­ket, vagy a nácikat, a 12 év előtti eseményekkel kapcsolatosam. Ezt a szót, hogy „ellenség”, mindösz- sze egyetlen egyszer ejtet­ték ki. Lehetséges, hogy azért történt ez, mert Pá­rizsban ezekben a napok­ból veszik fel a volt el­lenséget a NATO-'ba ...“ Ez a magyarázat meg­lehetősen közeljár a való­sághoz és eléggé csiklan­dós is. Különösen, ha ezt a találkozót összevetjük egy másik találkozóval, amely Nyugat-Németor- szágban folyt le szeptem­berben. Ott „a német afri- kaharcosok" találkoztak, s ugyancsak a „Manches­ter Guardian” adott róla hírt. Rommel „afrikai had testének” 15.000 volt ka­tonája a heidelbergi talál­kozón el-alemeini ellen­feleinél jóval tapintatla- nabbul viselkedett... — Cnieveli hitlerista tábor­nok például egészen hatá­rozott revansiszta követe­lésekkel állott elő. Az „erők egyensúlyát“ kíván­ta, — Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzése út ján, — új agresszív Vehr- machtot követelt... Egyfelől tehát az angol tábornokok és politikusok szemérmesen elhallgatják még azt is, hogy az egy­kori ellenség ellen vívott harcban 12 évvel ezelőtt angol katonák vére öm­lött, másfelől az El-Ala- meinmél legyőzött hitleris­ták korántsem szégyelle-. nek semmi jót nem ígérő követelésekkel előhoza­kodni. Igaza van az angol köz­mondásnak: csak az sü­ket igazán, aki nem akar hallani! A

Next

/
Thumbnails
Contents