Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-05 / 263. szám

N A P C ö 1954 NOVEMBER 5 mÍEiisx(ei*tanáe§ határozata a tanácsok gazdasági megerősítéséről A minisztertanács legutóbbi ülé­sén megállapította, hogy a tanácsok — a műköaésük négy éve alatt elért eredmények ellenére — gazdasági gúzsbakötöttségü-k miatt, nem min­dig tudtak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyi kezdeményezések kibontako- jtását, a helyi szükségletek fokozatos kielégítését. A felszabadulás utáni években meginduló élénk községpoli- ti'kai munka a tanácsok megalakulás­sá után csaknem teljesen megszűnt, jórészt azért, mert a tanácsok nem rendelkeztek a szocialista községpoli. tika kialakításához és végrehajtásá­hoz szükséges eszközökkel és jogok­kal (vállalatok, intézmények, bevé­teli források, stb.) A minisztertanács mégállapította: a tanácsok csak abban az eset­ben válnak területük igazi gaz­dáivá, ha a gazdasági gúzsba- kötöttségüket megszüntetve, to­vábbfejlesztik önállóságukat a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi felté­teleinek megteremtése és a la­kosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése terén. Ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdeké, ben határozatot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. A határozat kimondja, hogy a ta­nácsok gazdasági önállóságának ki­alakítása és megszilárdítása érdeké­ben biztosítani kell. hogy a tanácsok — az új tanácstörvényben előírt fel­adataik megvalósításához — mind nagyobb mértékben rendelkezzenek saját eszközökkel. Ezáltal is lehetővé kell tenni, hogy a tanácsok fokozot­tabban kielégíthessék a lakosság gaz­dasági, kulturális, kommunális és szociális .igényeit. E célok megvalósítása érdekében lényegesen növelni kell a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok kul­turális és szociális, intézmények kö­rét, 'továbbá a tanácsok hatáskörét, önállóságát és anyagi érdekeltségét a helyi gazdaság irányításában. A határozat értelmében a tanácsok irányítása alá kell rendelni mindazokat az ipari, építési, közlekedési, kereskedel­mi, népművelési és egyéb válla­latokat, illetve intézményeket és piacokat, amelyek a helyi lakos­ság fogyasztási vágy szolgálta­tási szükségleteinek kielégítését biztosítják, helyi anyagokat vagy a nagyiparban gazdaságosan fel nem használható mellékterméke­ket és hulladékokat dolgoznak fel. A helyi szükségletek kielégítését biztosító üzemek,' vállalatok, intéz­mények, stb. irányítását a tanácsok a helyi adottságok folytán gazdaságo­sabban tudják biztosítani. Ennek valóraváltása érdekében a minisztertanács elrendelte mintegy 7.600 bolt, üzemegység és intézmény — köztük az összes budapesti és megyei gyógyszertárak, 641 malom, 2767 filmszínház, 80 járási, 15 városi és mintegy 3800 községi jellegű könyvtár, 98 bolt, 15 színház, 59 mú­zeum, 4 gyermekkórház, 15 szülésznő és ápolónőképző iskola és még sok jelentős helyiipari és közlekedési vállalat átadását a tanácsoknak. A határozat intézkedik a tanácsok vezetése alatt álló vállalatok jelen­legi túlzott központosításának meg­szüntetéséről is. A tanácsi vállalatokat, intézmé­nyeket általában városi, közsé- ki, esetleg járási, városi kerületi tanács irányítása alá kell helyez­ni. A megyei tanács közvetlen irányítása alatt a vállalatok csak kivételes esetben maradhatnak. A megyei tanácsok végrehajtó- bizottságai kötelesek visszaadni a megyei jogú városoknak mindazokat a vállalatokat és intézményeket, amelyek az 1950. évi tanácstörvény hatálybalépése előtt ezeknek a váro­soknak tulajdonában voltak, vagy irányításuk alatt állottak. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények köre a fentiek eredményeként jelentősen ki­bővül. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok osztályai és végrehajtóbi­zottságai munkájukat lényegesen meg javítsák, mert e vállalatok eredmé­nyes gazdasági tevékenysége biztosít­ja számukra a lakosság igényeinek kielégítéséhez szükséges anyagi for­rások jelentős részét. A minisztertanács határozata a ta­nácsok pénzügyi hatáskörét — a ta­nácsok pénzgazdálkodásáról szóló 1954 augusztus hó 29-én hozott hatá­rozaton túlmenően — jelentősen to­vább növeli. Ezzel e téren is meg­teremti a lehetőségét annak, hogy tanácsaink területük irányítóivá vál­janak. A határozat segítséget nyújt a ta­nácsoknak ahhoz, hogy a lakosság szükségleteinek jotob kielégítését szol­gáló beruházási és felújítási hite­leknek anyag- és kapacitáshiány miatt évről-évre bekövetkező nem­teljesítése ezévben elkerülhető le­gyen. A minisztertanács ezért felelős­sé teszi a tanácselnököket, s egy­ben felhatalmazza őket, hogy azokról a beruházásokról, ame­lyeknek teljesítésére ezévben már nincs lehetőség, a hiteleket, a kapacitást, az anyagot olyan jóváhagyott beruházásokra cso­portosítsák át, amelyeket ezáltal 1954-ben be lehet fejezni. A mi­nisztertanács a felújítások cél­jára terven felül 150 millió fo­rintot is engedélyezett. A határozat meghonosítja a köz- ségpolitifcai távlati tervek rendsze­rét is. A város és községipolitikai ter­vek a Hazafias Népfront program­ja ,a lakosságnak, a tanácsok bizott­ságainak és a tanácstagoknak javas­latai alapján a népgazdasági és a helyi erőforrások figyelembevételé­vel készülnek. A községpolitikai ter­vet, — amely magában foglalja a helyi erőforrásokat, a társadalmi munkát és a lakosság önkéntes vál­lalásai által nyújtott lehetőségeket — a tanács fogadja eL A tanácsok községpolitikai tervükön belül gaz­dálkodásukat természetesen tovább­ra is a minisztertanács által jóváha­gyott éves népgazdasági tervnek és az országgyűlés által jóváhagyott költségvetésnek megfelelően folytat­ják. A tanács területén működő mi­nisztériumi vállalatoknak, termelő- szövetkezeteknek és kisipari terme­lőszövetkezeteknek terveik elkészíté­sénél figyelembe kell venniök a ta­nács községpolitikai tervét. A határozat a továbbiakban irány­elveket ad a tanácsok gazdálkodása, a tervezés, beruházás, anyaggazdál­kodás, létszám- és béralapgazdálko- dás területén. Intézkedik a tanácsok hatáskörének bővítéséről mindeze­ken a területeken. A minisztertanács határozata jelen­tős segítséget jelent a tanácsoknak a helyi politika kialakításához, a la­kosság igényeinek, szükségleteinek kielégítéséhez. A határozat a taná­csok hatáskörének kiszélesítésével növeli államhatalmi tekintélyüket, területük igazi gazdáivá teszi a ta­nácsokat. Ssovjet-Üshekisstán A képen: A taskenti konzervgyár paradicsomfeldolgozó műhelye Épületelemgyár a Volga partján A demokraták a szenátusban is megszerezték a többséget Angol sajtókommeniárok az amerikai választásokról Washington (MTI): A csütörtök reggeli jelentések arról számolnak be, hogy a függőben lévő szenátusi mandátumok sorsának megállapítása — az előző napi várakozásoktól el­térően — tovább erősítette a Demo­krata Párt helyzetét. A Reuter ugya­nis hírt ad arról, hogy nem hivata­los adatok szerint Oregon államban Richard Neuberger demokrata sze­nátor-jelölt szerezte meg a többséget, így' tehát a szenátusban a demokra­ták negyvennyolc helyet birtokolnak a republikánusok negyvenhét man­dátumával szemben. Hozzá kell még tenni, hogy Wayne Morse, az egyet­len pártoinkívüLi szenátor bejelentet­te: a szavazások alkalmival a demo­kratákkal tart. Ugyancsak teljes, de még nem hi­vatalos jelentések szerint a képvise­lőházi mandátumok 232:203 arányban oszlanak meg a demokraták és a köztársaságipártiak között. Ilymódon a Demokrata Párt jórtéhámnyal több szavazattal rendelkezik a többséghez szükséges 218-mál. * Az amerikai választások eredmé­nye, a republikánusok veresége, szé­les visszhangra ösztönözte az angol sajtót. A Daily Herald bizakodóan jelenti ki: „Amerika barátai remélhetik, hogy az Egyesült Államok végleg megszabadítja önmagát McCarthy politikájától.“ A News Chronicle szerint vá­lasztás közvetett megrovás Eisen­hower számára." Mente-Fmce a francia nemzetgyűlés külügyi bizotiságálian teszí mali a Móni és párizsi egyezményeiről Párizs (MTI): Mena'es-France mi­niszterelnök szerdán délután a nem­zetgyűlés külügyi bizottságában - be­számolt a (londoni és párizsi egyez­ményekről. A miniszterelnök kifeje­zésre juttatta azt az elhatározását, hogy még az év vége előtt ratifikál- tatni akarja az egyezményeket. — MendescFrance ez alkalommal új­ból megismételte azt az állítását, hogy Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése „elkerülhetetlen/1 A Saar-viidékre vonatkozó egyez­ményről Mendes-France kijelentette, hogy gazdasági szempontból tovább­ra is megmarad a Francia-Saar-vi- déki Unió. A miniszterelnök megerő­sítette, hogy az új elrendezés csak ideiglenes és a Németországgal kö­tendő békeszerződés aláírásáig marad érvényben. „Ezt a szerződést azonban talán so­hasem fogják aláírni“ — jelentette ki Mendes-France a bizottság tagjai­nak általános megrökönyödésére. A német kérdés békés megoldásáért küldő munkaközösség európai békeértekezle! összehívását kivágja Berlin (MTI): A német kérdés bé­kés megoldásáért küzdő nyugatné­metországi munkaközösség Wilhelm Elíesneld, München—Gladbach volt főpolgármesterének elnökletével ülést tartott Düsseldorfban. A megbeszé­lésen a Német Demokratikus Köz­társaság, Franciaország, Olaszország és, Hollandia képviselői is resztvet­tek. Az ülésen elfogadott határozat a többi között á következőket hangsú lyozza: „ A béke fenntartására vállalt kö­telezettségünk teljesítése nem tűr ha lasztást. Európa népei, emeljétek fel szavatokat! Követeljük: hívják össze a megegyezés híveinek európai béke. értekezletét a német kérdés demo­kratikus és békés rendezésének, a bélié biztosításának előmozdítására! Hivatalos közlemény a salemoi katasztrófa áldozatainak számáról Róma (MTI) Hivatalos közleményt adtak ki a Salemo-vidéki katasztrófa áldozatainak számáról. A közlemény bői kiderül, hogy 211 halottat talál­tak, ezen közül 169-nek a személy­azonosságát sikerült megállapítani, negyvenkettőt pedig nem tudtak ag- noszkálni. Kilencvenkét ember el­tűnt, 113-e.n pedig megsebesültek. A közlemény hozzáteszi, hogy Sa­lerno vidékén a hajléktalanok száma eléri az 5466 főt. Szovjet-Üzbekisztán a Szovjetunió fő gyapottermelő bázisa. A napsu­gárral bearanyozott gyapotcserjét a köztársaság címerén is megtaláljuk. Üzbekisztán fő iparágai a gyapottal kapcsolatosak. A Taskent közelében lévő Csircsik folyón a szovjethata­lom éveiben hatalmas villamos ve­gyikombinát épült, amely Közép- Ázsia gyapotföldjeit nitrogéntartal­mú trágyával látja el. Az üzbég ve­gyiipar más üzemei foszforos trágyát gyártanak. A gépgyártáshoz fémre van szükség. Szovjet-Üzbekisztán rö­vid idő alatt megteremtette saját kohászatát. Begova városban hatal­mas kohászati kombinát épült, mely nemcsak Üzbekisztánt, hanem Közép- Azsia más köztársaságait is ellátja fémmel és hengereltáruval. Szovjet-Üzbekisztán mezőgazdasá­ga sok nyersanyagot ad a könnyű- és élelmiszeripar különböző ágainak. Az üzbég bor és gyümölcskonzerv is híres. A köztársaságban 30 év alatt több, mint ezer ipari üzemet, közülük Tas- kentben, az üzbég fővárosban, több, mint százat építettek. Ma az egész Közel- és Közép-Kelet legnagyobb ipari városa: Taskent. Csebokszáritól 100 kilométernyire (Csuvas ASzSzK), a Volga partján terül el Kozlovka munkástelep. Koz- lovka azelőtt kis erdei falucska volt és vajmi kevesen tudtak létezéséről. Az ötéves tervek során Kozlovka. a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyik ipari központjává változott Több, mint 20 évvel ezelőtt léte­sült a gyönyörű Volga partján, a kozlovkai épületelemgyár, az első öt éves terv 518 ipari vállalatának egyi­ke. A gyár gyorsan fejlődött és egy­re több, a lakosság számára nélkü­lözhetetlen terméket állít elő. A fa- feldolgozás valamennyi folyamatát — a fűrészelést, a megmunkálást és az alkatrészek összeállítását, az eny- vezést és a szárítást teljesen gépesí­tették. Csupán a legutóbbi hat év alatt a gyár összesen 250 ezer négy­zetméter szabványos előregyártott házat, nagymennyiségű különféle bútort és sokszáz vagon elsőrendű parkettet gyártott, A képen: A kozlovkai épületelemgyár rendszerint nem végzi el a házak összeállítását. Az összeállítás a helyszínen történik. Előfordul azonban, hogy néhány újtípusú házat a gyár területén állítanak össze. A munká­sok maguk akarnak meggyőződni saját munkájuk minőségéről. — A ké­pen egy munkásszállót láthatunk, amelyet a gyár munkásai maguk állíta­nak össze A szovjet népek törhetetlen barátsága Irt*: G. RZSANOV A Nagy Októberi Szocialista For- ^ radalom szétzúzta Oroszország ban a politikai és nemzetiségi elnyo_ más láncait, megteremtette a feltéte­leket a népek barátságához és test­véri együttműködéséhez, lerakta alap­ját az új szocialista nemzetek ki­alakulásának. A szovjet kormány már a szovjet hatalom első napjaiban kimondta az Oroszország népeinek jogairól szóló deklarációban, hogy a szovjet állam­ban nem lehetnek sem uralkodó, sem leigázott népek. Minden nemzet önrendelkezési jogot kapott. Harminchét esztendeje áll fenn a szovjet hatalom. Az egykori elnyo­mott nemzetek felvirágzottak, gazda, sági életük és kultúrájuk jelentős eredményeket ért el. A szovjet népek barátsága a szov­jet rendszer erejének egyik forrása. Ez a barátság -kiállt minden megpró_ báltatást és még jobban összeková- csolódott a Nagy Honvédő Háború tüzében. A Szovjetunió valamennyi, köztár­sasága és nemzetiségi területe fel­számolta egykori elmaradottságát és virágzó ipari és kolhozmezőgazdasá­gi állammá vált. Kazahsztán népgazdaságában pél­dául 1920-ban csak 6.3 százalék volt az ipar. Ez az arány a háborúelőtti ötéves tervek során 60 százalékra J emelkedett, Üzbekisztán ipari terme. lése 1024-től 1953-ig több, mint öt­venszeresére, áramtermelése 222-sze- resére emelkedett. Hatalmas eredményeket ért el az ukrán nép. A háború óta Ukrajná­ban több, mint ÍMXK) ipari üzem épült, vagy épült újjá, új iparágak létesültek. Egyedül a zaporozsjei acélgyár több vásat ad égy év alatt, mint az első világháború előtt Uk­rajna összes kohászati üzemei. ti italmas eredményeket értek el a szovjet népek a kulturális fejlődés terén. Kazahsztániban a forradalom előtt a lakosságnak csak 1.1 százaléka tu­dott írni-olvasni. Ma már teljesen fel számolták az írástudatlanságot. Ka­zahsztánban jelenleg 9.000 iskolában tanulnak a gyermekek. Turkméniában az 1897-es össze­írás adatai szerint 0.7 százalék volt az írástudók aránya. Ma a Turkmen SzSzKjban 1.200 iskolában 11 ezer tanító tanít. A forradalom előtt Kirgiziában volt a legkevesebb írni-olvasni tudó: 0.6 százalék. Ma Kirgiziáiban 1.609 iskola, 10 egyetem és 26 technikum van. A forradalom előtt Bjelorusszia, Örményország, Azerbajdzsán, Turk- ménia, Üzbekisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán egész területén egyetlen főiskola sem volt, míg ma ezekben a köztársaságokban 140 főiskolán több, mint 100 ezer hallgató tanul. A nemzetiségi köztársaságokban kibomtakozott a tartalmában szocia­lista, formájában nemzeti szovjet kui. túra. A népek, amelyeknek a forra­dalom előtt írásuk sem volt. megte-' remtették nemzeti irodalmukat. A kazah Dzsambul. a tadzsik Sz. Ajni, a dagesztáni Szulejman Sztalszkij és a többiek nevét nemcsak a szovjet hazában, de a Szovjetunió határain túl is jól ismerik. A szövetségi köztársaságokban nemzeti tudományos akadémiák foly­tatnak’kutatásokat a tudomány min­den területén. A szocialista nemzetek új szelle­mi arculatának jellemző vonása a szovjet hazaíiság és nemzetköziség. A szovjet emberek forrón szeretik hazájukat, de távol áll tőlük más népek lebecsülése. Tiszteletben tart­ják minden kis és nagy nép függet­lenségét és jogait. A Szovjetunió népei békében és barátságban akarnak élni minden néppel. Ez a forrása a Szovjetunió és a világ minden szabadságszerető népe egyre fejlődő és erősödő kap­csolatainak. A soknemzetiségű szovjet állam az egész emberiség előtt a né­pek barátságának és testvériségének 'bástyájaként, a béke zászlóvivőjeként emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents