Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-02 / 260. szám
CLL CJrfjJurfjöUocL • VILÁG PROLETÁRJA / EG YEJÜL JETEK f TOLNAI NAPLÓ Jw^Mi HhaHMi Mr Adi ® A MAI SZAMBÁN: Keljen lel a világ közvéleménye a londoni és párizsi egyezményekkel szemben (2. o.) — Befejezte az őszi munkát a bonyhádvarasdi Petőfi tsz tagsága (3. o.) — Ahol az ígéret csak puszta szó maradt (3. o.) — A Hazafias Népfront-bizottságok hírei (3. o.) — A szovjet technika újdonságai (4. o.) — Egy szép tanyai iskola... 14. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PARTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM ARA 51* FILLER KEDD. 193« NOVEMBER 2 Megjelent a propagandista: legújabb száma A propagandista most megjelent; október-novemberi kettős száma segítséget nyújt a propagandistáknak a kongresszusi anyag első témájához. Emellett a lap fontos cikkeket közöl aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről a kongresszusi anyag második témájához. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a lap: Molnár János cikkét: „Népi demokráciánk fejlődésének két szakasza- ról." A cikk elemzi a hatalom jellegét és a fő politikai célkitűzéseket népi demokráciánk fejlődésének első: és második szakaszában. Vizsgálja _ fejlődés, s különösen a két szakasz közötti átmenet sajátosságait, s megmutatja a fejlődés sajátosságainak okait. Sántha Pál: „A szocialista nemzet kialakulásának néhány kérdéséről”; című cikkében a klasszikusok tanításai alapján elemzi a szocialista nemzetek kialakulását. Rámutat a párt és a szocialista állam szerepére a szocialista nemzet kialakulásában hazánkban. Megmutatja a népi nemzeti egység szerepét szocialista nemzetünk fejlődésének mai szakaszán. Tímár Mátyás: „A takarékosság népgazdaságunk minden területén — az életszínvonal emelésének feltétele” c. cikke az 1934. október 1— 3-i K. V. ülés szellemében elemzi a takarékosság problémáit. Megmutatja, miért szükségszerű velejárója a szocialista gazdálkodásnak a takarékosság, s konkrét tények segítségével rávilágít, milyen feladatokat kell megoldani a gazdasági élet legkülönbözőbb területein a takarékosság fokozása érdekében. Tóth József cikkében: „A fegye-; lem megszilárdításának feladatai az: iparban” — a technológiai, — a: munka- és bérfegyelem körüli laza-' Ságokat vizsgálja, s megmutatja ezek; nek káros gazdasági és politikai ki-: hatását. : .,Válasz a propagandisták kérdései- : re" c. rovatban közli a folyóirat: 1 Gyenes Antal cikkét: „A munkás-: osztály és a parasztság érdekeinek: azonosságáról és a köztük lévő ellen- '■ tétek jellegéről" címmel. A cikk vá-; laszt ad arra, hogy mi a két osztály: érdekközösségének gazdasági alapja, i s milyen kérdésekben mutatkozik; meg az érdekazonosság. Ugyanakkor- megmutatja, milyen kérdésekben és: miért mutatkozik ellentét a két ősz-: tály között; s hogy milyen jellegűek: ezek az ellentétek. E rovatban közli; a lap a VII. kerületi párt-végrehajtó: bizottság elméleti tanácsadójának konzultációs válaszát: „Az erkölcsi politikai egységről” címmel. „Nemzetközi kérdések’1 c. rovatban hozza a folyóirat Sümegi Endre: „A Kínai Népköztársaság harca Tajvan felszabadításáért" c. cikkét. A cikkíró végigkíséri a tajvani kérdés alakulását 1945-től napjainkig. A propagandamunka tapasztalatai-'- j ból c. rovatban közli a folyóirat: Illés Lajos cikké/: „Az irodalom,: színház és film felhasználása a pro-; pagandamunkában" címmel. A szer-: ző megmutatja, hol és milyen mó-: dón tudják propagandistáink az első: témánál új irodalmunk egyes kiváló; alkotásait felhasználni, s ezáltal a: foglalkozást érdekesebbé, szemléié-: tesebbé tenni. Búza Márton: „A klasszikusok ta- - nulmányozásának néliány kérdésé- ■ ről” c. cikke arra hívja fel a figyel-; met, hogy a III. kongresszus anyagai: jó tanulmányozásának elengedhelet-: len feltétele a klasszikusok tanítá- • sainak ismerete. Mit olvasson a propagandista? c. • rovatban a folyóirat Molnár Endre: ismertetését közli Varga Jenő: „Az: imperializmus gazdasági válságának: és politikájának fő kérdései” című- művéről. ; H. Gy. : Tapasztalataikról, terveikről beszélnek a kongresszusról hazatért küldöttek * ► ► ► ► ► ► ► A Hazafias Népfront első országos kongresszusa véget ért. De nem ért végei az a lelkes lettekre vágyó hangulat, melyet e nagy találkozó adott. A küldöttek — akiket falugyűléseken, nagygyűléseken vá lasztottak meg — visszatértek mun katerületükre, az üzemekbe, a falvakba, a hivatalokba, a családi tűzhelyek mellé, hggy a kongreszszus felhívásának megfelelően a népjÓLet emeléséért, a nemzeti egységért munkálkodjanak. Megyénket 64 küldött képviselte a kongresszuson: Legjobbjainkat küldtük el, akik hazatérve, személyes példamutatásukkal is elősegítik népünk nagy összefogását. Elmondják nagyszerű élményeiket s szerte a •negyében tervfcrcsfc Versenyben a* őszi munkák gyors elvégzéséért, a több termésért Szendi Pál elvtársat, a városi pártbizottság első titkárát is kongresszusi küldöttnek választották meg Székszárd város lakói, örömmel tett eleget ennek a megbízatásnak. A Hazafias Népfront kongresszusa után visszaérkezve élményedről, tapasztalatairól és terveiről a következőket mondotta: — Ilyen nagy, lelkes és foglalkozásra oly sokrétű tömeget én még nem láttam. Lenyűgöző volt a látvány; a sok-sok 'küldött azért jött fel Budapestre, hogy hitet tegyen a párt politikája, a népi, nemzeti egység mellett, s új lendületet adjon a júniusi határozatok végrehajtásáért folyó munkánknak. Olyan hatást tettek rám a nagyjelentőségű kongresszus résztvevői, mintha régi ismerősök lennének, mintha egy területről valók lettek volna. Annyira szilárd egységet mutatott e nagy sereg. A nép jólétéért, a nemzeti egység kimunkálása kovácsolta őket eggyé. Ez jellemezte a kongresszus tanácskozásait ii. Látszott minden kongresszusi küldöttön, hogy érzi küldetésének nagyszerűségét, és nagy jelentőségét. — A Hazafias Népfront- kongresszusa a nemzeti egység jegyében zajlott le. A kongresszuson mindenki egyetértett abban, hogy a júniusi út helyes, célhoz vezető út, s most az a feladat, hogy a megadott úton. egyre magabiztosabban, egyre lendületesebben haladjunk előre. László Istvánná: „Bebizonyosodott esen a kongresszuson hogy a Hazafias Népfront programja az, amelyet érdemes követni.. . — Elég sokszor jártam ínár Pesten, de ilyen mély nyomot, ennyi kellemes emléket még egyik utam sem hagyott bennem — kezdi visszaemlékezését a Hazafias Népfront kongresszusára László Istvánné, aki mint küldött vett részt ezen a kongresszuson. — Már maga az az előzékenység, figyelmesség, amellyel lépten-nyomon találkoztam, sokszáz küldöítársam körében azt az érzést váltotta ki belőlem, hogy íme ez már talán az új ember. Pe azt is mutatta ez, hogy csakugyan a legkivá- ótabakat, az arra legérdemesebb embereket küldték a falvak, városok, üzemek dolgozói a kongresszusra. — Minden olyan ünnepélyes volt ez alkalommal, a 'egszebb azonban az Erkel színház gyönyörűen kivilágított nagyterme, Nagyszerű, felemelő érzéssel töltötte el az embert az a gondolat, hogy itt az egész nemzet színe-java gyűlt össze a legkülönbözőbb munkaterületről és valóban az egész nemzet képviselve van a kongresszuson. Itt tárgyalják meg közösen a magyar nép egfontosabb problémáit. Meglepett, de őszintén szólva kellemesen lepett meg az az új viszony, amely a vezetők és vezetettek között kialakult: az az őszinteség, amellyel egyszerű emberek tárták fel ügyes-bajos dolgaikat a kormány vezetői előtt; az a bizakodó segítség- zárás. A vezetők nagy megértéssel fogadták mindezt. Az egész megbeszélés úgy tűnt, mintha a nemzet egy vagy családként tárgyalná meg tennivalóit. Bebizonyosodott ezen a kongresszuson, hogy a Hazafias Népfront programja az, amelyet érdemes követni és mun- cálkodni annak megvalósításán. 1— Én nem szólaltam fel — mondja tovább Lászlódé elvtársnő, — mert amihez szerettem volna hozzákötni, afelett a kérdés felett már nem nyitottak vitát,, így írásban adtam be, amit el akartam mondani. — Az általános benyomásaimon kívül volt még Inéhány Igen kedves élményem, apró kis epizódok ezek jesztik a közös nagy felelősség ér-j zését, melyet minél többen érzünk, j annál hamarabb, biztosabban épít- j hetiülc egész dolgozó népünk szebb, j boldogabb jövőjét. Felkerestünk két kongresszusi j küldöttet, hogy elmondják élmé-i nyeiket, gazdag tapasztalataikat és \ további terveiket. Szendi Pál: „Most az a feladat, hogy a megadott álon egyre magabiztosabban, egyre lendületesebben haladjunk előre“ — Számomra igen tanulságos volt a kétnapos tanácskozás. Sok-sok hasznos tapasztalatra tettem szert, amit a mindennapi munkámban alkalmazni is kívánok. Egyik legnagyobb tanulságom az volt. hogy sokkal jobban kell bízni a tömegben, mint ahogy eddig bíztam. Sok-sok problémát helyesen megoldhattunk volna, ha sokkal nagyobb mértékben hallgattunk volna a dolgozók véleményére, megvizsgáltuk volna javaslataikat. Sokkal kevesebb hibával dolgozhattak volna a pártszervezetek, ha ezeket az alapvető tételeket szem előtt tartják. Szendi Pál elvtárs ezután néhány szóban ismertette terveknek lényegét, amelyet a Hazafias Népfront kongresszusán szerzett tapasztalataira épített fel. — A legfontosabb feladataink közé tartózik most, hogy varosunk minden dolgozójával megismertessük a part júniusi határozatait. Enélkül nem lehet egyetlen lépést sem előre menni a júniusi úton. A kommunistáikkal, elsősorban a párttaggyűléseken ismertetjük, m-i' a páctonkivüli dolgozók széles tömegével kisgyű- léseken, csoportos beszélgetéseken és az aghácionak számos más eszközével ismertetjük. —1 Szekszárd városból több kongresszusi küldött volt. Ezek a küldötteik most a munkahelyükön és lakó. helyük környékén lévő dolgozókkal fogják ismertetni élményeiket, tapasztalataikat. Községünkben, hogy meggyorsít-1 suk az őszi mezőgazdasági munkálatok ütemét, versenyt indítottunk be. A verseny során számos dolgozó paraszt harcba indult a magasabb terméseredmény eléréséért. So- : kan egymással versenyeznek s a ver- 1 seny eredményeként nem is talá- : lünk a községben két-háromhónapos ; trágyatelepeket, mert minden gazda : első akar lenni és a múlt évinél a 1 mostani gazdasági évben magasabb ■ termésátlagot akar elérni. Tavaly 5 ; mázsás volt az átlagtermésünk bú- : zából. Az új gazdasági évben leg- 1 alább 8—9 mázsás átlagtermést aka• runk elérni. Az őszi kalászosoknak ; már 95 százalékát elvetettük. Meg- : győződtek a gazdák arról, hogy az 1 istállótrágya műtrágyával együtt ■ nagyobb terméshozamot ad. Éppen ; ezért sokan használtak az őszi vetés- 1 hez műtrágyát is. Az eddigi munké- 1 latokban legjobb példát mutatnak ; Strigens Imire ifj. Lovász Sándor, • Hambuch Mátyás és Szalai Boldi- ; zsár dolgozó parasztok. A soronlévő 1 munkálatok mellett minden gazda ; azon igyekszik, hogy az összes mű- : vélhető területen elvégezze az őszi ; mélyszántást is. : Községünk állatállományának fej; lesztése terén is jó eredményt ér- : tünk e!. Míg a múlt évben csak 5 1 kancát fedeztettünk be, az idén már 1 tizenötöt. — Saarvasmarhaállomá- ; nyűnk szaporítás“ érdekében is több ; növendéiküszőt fogunk párosba In i. A ; sertésállományunk fejlesztése terén I is szép .eredményről számolhatunk ; be. Tavaly csak 16 anyakoca volt a ; községben. Ezek száma az idén hu- ; szonötre növekedett. Állatállomá- 1 nyűnk fejlesztésére éppúgy, mint a • növénytermelés növelésére nagy len- ; düietet adott Nagy Imre elvtárs be- 1 széde. ; A községünkben működő Vörös : Zászló termelőszövetkezet is szép 1 eredményről számolhat be: baromfi■ telepén most is több mint ezer ba- : romfi van. A tsz 40 anyakocája ré- : szére modern párosfiaztatóval rendel 1 kezik. Az anyakocákhoz két darab apaállata van, ezenkívül még 150 : darab süldője. Ezekből 35 darabot 1 hizlalnak már. Rövidesen egy 100 férőhelyes istállóval is gyarapszik a tsz gazdasági épületeinek száma. ifj. Lovász Sándor a termelési bizottság elnöke Mucsi. t I II 'o’nanrg 'ei székelyek ta a kszót : rendeznek a ielszaba'ulás évíordu óién ; A felszabadulás után Tolna megye 1 több községében az itt lakó volks- 1 bundisták helyére mintegy 1200 szé- 1 keiy települt. A bukovinai és erdé- ; lyi székelyek most elhatározták, hogy I új otthonuk felszabadulása tizedik 1 évfordulója alkalmaiból találkozót ■ rendeznek Majos községben, amely • Tolna megye legnagyobb székeiy- : lakta települése. A kétnapos talál- 1 kozóra december első napjaiban ke• rül sor s résztvesznek ezen a leg- ; jobb székely kultűrcsoportok és né- : piegyüttesek is. Az ünnepségeken találkoznak a : székely népművészek is, a lengyeii szövőasszonyok, a majosi fafaragók, gelencsérek, hogy megbeszéljék egy : székely háziipari szövetkezet létrehozását. Erre a megbeszélésre meghívják a megye egyéb népművészét is, a decsi háziipari szövetkezet tagjait és a szekszárdi népi fazekasokat, hogy tanácsaikkal segítsék elő a székelyek háziipari szövetkezetének megalakítását. A tervek szerint a majosi székely találkozón többezer résztvevőre számítanak. és közülük is a legbájosabto a következő, amit feltétlenül szeretnék elmondani, tudjanak róla azok is, akiknek neim volt módjukban látni. — A parlamenti fogadáson történt. Lent a kupola, csarnokiban már szólt a zene. Egyszercsak egy színpam. pás népviseletbe öltözött leány perdül Nagy Imre elvtárs elé a küldöttek közül és kéri, hogy táncoljon vele egy csárdást. — Hogyan kell? — évődött a leánykával Nagy Imre elvtárs komoly hangon. — Egyszerű az, kettőt jobbra, kettőt balra, — magyarázza a leány. — Nagy Imre először ügyetlenkedett, mintha nem tudná ae azután úgy megpörgette a sokszoknyás küldöttet hogy annak csak elnyílt a szeme a boldog csodálkozástól. Tud, hát mégiscsak tud Nagy Imre elvtérs csárdás! táncolni. — Most a legközelebbi teendőnk, mármint a szekszárdi népfrontbizottságnak, hogy legintenzívebben be. kapcsolódjék a tanácsválasztás munkájába — tér visz. sza Lászlóné, aki a városi népfronthizottság elnöke is terveihez. — Ezenkívül az én munkaterületemen a dolgozók iskolája, esti iskolák ügyeinek intézése. Ezen s vonalon azt szeretném, ha minden beiratkozott dolgozó megmaradna, nem morzsolódna le egy sem az oktatás év közben. Fontos az is, hogy ne csak vizsgázzanak a dolgozók, hanem a vizsgaeredmény mögött komoly tudás legyen, amit hasznosítani tudnak munkájuk közben. Az oktatás tartalmában leshet jelentős javítást végrehajtani. A történelem, földrajz és a magyar nyelv tanítása során el lehet mélyíteni a hazafias érzést, a hazafias szellemet, a nemzeti egység gondolatát. A Hazafias Népfrontnak a programjában a dolgozók kultú-j rájának emelése is szerepel. Ez közvetlenül az én mun-| katerületemmel is összefügg. Meg is teszek minden tő-j lem telhetőt, hogy ezek az elgondolások a gyakorlat-i ban is érvényesüljenek.
