Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-24 / 253. szám

1954 OKTOBER 24 NíPCÖ 7 Az üzemrész építésének halogatása gátolja a közszükségleti cikkek fokozottabb termelését Elmondta: Óvári Dezső, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatója Nagy Imre elvtárs vezércikke, mely a Szabad Nép október 20-i szá­mában jelent meg, elemezte a Köz­ponti Vezetőségi ülés nagy tanulsá­gait, s felhívta a figyelmünket ar­ra, hogy bátrabban merítsünk abból az erőforrásból, melyet pártunk Köz­ponti Vezetősége képvisel. Sokkal bátrabban küzdjünk a nehézségek megszüntetéséért, mint ezt bármikor tettük. Üzemünk, a Bonyhádi Zománc­müvek közszükségleti cikkeket gyár­tó üzem. A júniusi határozat és a kormányprogram után jelentős vál­tozás állt be üzemünk életében. Az új szakasz politikájának megvalósí­tására 6 níillió forintos beruházást kaptunk üzemünk bővítésére, a la­kosság iparcikkel való jobb áru ellá­tása érdekében. Április 9-ével annak rendje és módja szerint megkötöttük a szerződést a kivitelező 73/2 Építő Vállalattal. Ezután hozzá is fogtak a földmunkálatokhoz, melyre a tervek szerint 3 hónapot irányoztak elő. A földmunkák határideje már július 15-ével lejárt. Azonban a földmunka még a mai napig sem nyert befeje­zést. Ennek ellenére a vállalat megkezd te az alapozást, sőt két oldalon a fa­lak felhúzását is, mert a tervek sze­rint a zománcozó csarnok egy részét még tél beállta előtt tető alá kellett volna hozni, hogy ezzel biztosítani tudják a tető alatti téli építkezést. Ugyanis az a helyzet, hogv a 73/2. Építő Vállalat és Építésügyi Minisz­térium utasítására állandóan mun­kaerő átcsoportosítást végez, amelyet igazol az is, hogy jelenleg 3—4 se­gédmunkás lézeng az építkezésen. Október 12-én felsőbb utasításra hi­vatkozva átcsoportosították a kubi­kusokat, betonosokat és a kőművese­ket is. Az új szakasz gazdasági politikája az ipar átcsoportosításával a közszük ségleti cikkek fokozottabb termelé­sét, a mezőgazdaság fejlesztését tűz­te ki feladatul. Ebből következik az a feladatunk: többet, jobbat, olcsób­bat termelni. A várost, a falut bőven ellátni iparcikkel. így alakulhat ki a város és a falu között egységes áruforgalom. Üzemünk dolgozói hozzáfogtak a program végrehajtásához. Tervünket január és február hónapok kivételé­vel teljesítettük. Fokozottan több közszükségleti cikket termeltünk. A ÍII. negyedévben 7 százalékos önkölt ség csökkentést értünk el. Dolgozó- irílt azonban elvárják azt, hogy az Építési Minisztérium ne gátolja, ha­nem segítse elő üzemünk építését, hajtsa végre a júniusi párthatároza­tot, mert az ipar átállítása szoros kapcsolatban áll az életszínvonal emelésével, a munkás-paraszt szö­vetség erősítésével. Összeírják a DlSZ-tagokat Sok DISZ-tagot foglalkoztatott már az elmúlt hónapban az a gondolat, hogy mi lesz az 1954 decemberében betelt DISZ tagsági könyv sorsa. Sokan új könyvet vártak, de a DISZ Központi Vezetősége olyan határoza­tot hozott, hogy az 1955-ös évre be­tétlapot adnak ki. Tehát a tagsági könyvek 1955-ben csak betétlappal érvényesek. A betétlapok kiadásához szükség van minden DISZ-tag ösz- szeírására, ami nem kis munkát je­lent DISZ bizottságaink és alap­szervi vezetőségeink részére. Lelki- ismeretes és pontos munkával tud­juk csak elérni azt, hogy egyetlen DISZ-tas se maradjon ki az össze­írásnál. Az alapszervezeti vezetősé­geknek tervet kell készíteni arról, hogy a vezetőségi tagokon kívül kik vesznek még részt az összeírás mun­kájában. Hiba, hogy sok alapszer­vezet nem veszi fel a kapcsolatot a pártszervezet titkárával, aki a fiatal párttagokon keresztül komoly segít­séget tudna adni az összeírásnál. A tagösszeírás lehetőséget ad ar­ra, hogy minden fiatalt felkeressen az alapszervezet vezetősége. Olyan helyeken, ahol a vezetőség megosztja az összeírás munkáját, sok új taggal is tudják erősíteni a DlSZ-szerveze- tet. Az elmúlt hónapban például Pörbölyön, Leperdpusztán, Bátaszé- ken több fiatal kérte felvételét a DISZ-be mint az elmúlt 10 hónap alatt Ezeken a helyeken értékes azoknak a régi ifjúmunkás vezetők­nek aktív bekapcsolódása a DISZ- szervezetek életébe, akiknek sokéves tapasztalatait az elmúlt évben nem használták fel. A DISZ-tagokat munkahelyükön kell összeírni, az idénymunkásokat eredeti alapiszervezet ülmél. Az álla. mi gazdaságok és községek alapszer­vezeteinek összefogására van szük­ség ahhoz, hogy az állami gazdasá­gokban leszerződött idénymunkáso­kat a községi alapszervezetek: mun­kahelyükön felkeresve a községi DISZ-szervezet összeíró lapjaira fel­vegyék. Minden DISZ-tagot csak egy helyen lehet nyilvántartásba venni. Az összeírás alatt belépő új tagok neveit — akik most töltik ki a be­lépési nyilatkozatukat, ugyancsak rá kell vezetni az összeírólapra és a tagkönyv száma helyett „uj- tag” megjegyzést kell bevezetni. A DISZ-ből senkit sem szabad ki­zárni az összeírásnál még akkor sem, ha az illető tag nem jár el taggyű­lésekre, rendezvényekre. Kizártnak csak az a tag tekinthető, akinek ki­zárását a taggyűlés és a felsőbb DlSZ-biz'ottság elfogadta. Több he­lyen előfordul, hogy a vezetőséghez most olyan fiatalok fordulnak, akik elvesztették tagsági könyvüket. Ezek nek ügyét a taggyűlésen kell tár­gyalni, s amennyiben a taggyűlés úgy dönt, az illető új tagkönyV ki­állítását kérheti. Taggyűléseken, aktíva értekezlete­ken meg kell magyarázni minden fia talnak az összeírás jelentőségét, szűk ségességét. Az összeírólapok adatait pontosan, olvashatóan kell kitölteni, hogy amikor a taggyűlésen felolvas­sák az összes tag nevét és adatait, ne kelljen sok javítást végezni a la­pokon. A felolvasás után meg kell kérdezni a fiatalokat, hogy tudnak-e olyan társukról, aki DISZ-tag és az összeíráson nem szerepel. Az ilyen tagok nevét fel kell jegyezni, az összeírólapra adatait pedig pótló­lag beírni. Helytelen az a módszer, hogy a járási bizottság munkatársával együtt akarja elvégezni az összeírást, mint például a paksi járás több köz­ségében történt. A bizottság munka­társai nem ismerik a község összes fiataljait, nem tudják ki, hol dolgo­zik, így fennállhat annak a veszélye, hogy sokan kimaradnának az össze­írásból. A tagnyilvántartás elkészítése min­den DISZ-tag ügye. A jó tagnyilván­tartás megkönnyíti az alapszervezet munkáját, lehetővé teszi, hogy a DISZ-vezetőség a szervezet minden tagjáról tudjon, számításba vehesse őket és segítségükkel jobbá, élénkeb bé tegye a munkát. A Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége, amikor az elsők kö­zött csatlakozott a Hazafias Nép­front felhívásához, vállalta, hogy az egész magyar ifjúságot mozgósítani fogja a Hazafias Népfront program­jának megvalósítására. A népfront- bizottságokban dolgozó fiatalok, DISZ-tagok feladata, hogy községük, üzemük minden fiataljával szoros kapcsolatot tartsanak fenn, hogy ja­vaslataikat megismerjék és érde­keikért harcoljanak. A DISZ-tagság mostani összeírása rendkívül kedvező lehetőséget nyújt arra, hogy DISZ-szervezetünk és a népfront bizottságokban dolgozó fia­talok együttesen keressenek fel min­den fiatalt, beszéljenek velük arról, hogy községükben, üzemükben az If­júság megbecsülését, nagy tettekre való mozgósítását csak erős DISZ- szervezeteken keresztül tudják elér­ni. Márpedig nem erős az a DISZ- szervezet, amely tagságának lét­számával a község ifjúságának hely­zetével nincs tisztában. Olyan he­lyeken, ahol nem működik a DISZ- szervezet, nehezebben érvényesülnek a fiatalok javaslatai a község, vágj’ üzem életében. DISZ-fiatalok a tag­összeírás sikeres elvégzésével erősít­sétek meg az alapszervezeteket’. Ferencz Károly kibővítették Kölesden a villanyhálózatot J Még pár nap és Kölesd újabb négy utcájában kigyulladnak a villanyok, megszólalnak a rádiók, s nem kell a hosszú téli estéket pislogó lámpafény mellett eltölteni az utcák lakóinak. Nagy örömmel beszélnek a Vörös­hadsereg utcában a villanyhálózat elkészüléséről. Ebben az utcában ko­séi 50 házban gyullad kj a villany. Kölesd község dolgozói a tavasz- szal kérték a villanyhálózat kibőví­tését azzal a feltétellel, hogy az osz­lopok kitermelését és leállítását tár­örömmel olvastuk a KISZÖV hír­adóból, hogy a hőgyészi Vegyesipari KTSZ keretén belül villanymotoro­kat, motorvédő automatákat, transz­formátorokat javítanak, továbbá ipa­ri és világítási berendezéseket ké­szítenek. Helyesen látta a helyi szövetkezet, ho„y megyei viszonylatban is ipa­runk és fejlődő mezőgazdaságunk megkívánja, hogy a villanymotorokat me üzemekben, gazdaságokban helr­sadalmi munkával elvégzik. Kérésü­ket e felsőbb szervek jóváhagyták. A munka már a nyáron megindult, a hálózat egy részét még akkor el­készítették. Ott már égnek a villa­nyok, s most újabb négy utcában gyúlnak ki pár napon belül. A régen várt vágyak beteljesültek, s sportrajongók hallgathatják a mér­kőzéseket, eljuthat a „szívküldi”- műsora minden házba, s jó munká­juk eredményeképpen hallgathatják a zenét a lelkes kölesdi dolgozóit. színen, vagy legalábbis közeleső he­lyen javítsák már azért is, hogy a gép minél rövidebb ideig essen ki a termelésből, állandó szakszerű kar bantartást a hőgyészi elektroműsze­részek biztosítani tudják, másrészt nem kell hosszú szállításról gondos­kodni. Úgy látom a megválasztott új vezetőség jó szervező munkája segíti népgazdaságunk és kormányunk programjának megvalósítását. Juhász János Mikor javilja már ires kocsinkat a iaddi KTSZ? A Nagydorog és vidéke körzeti földművesszövetkezethez 9 helyi szervezet tartozik. Neki kell áru­val ellátni e községek lakosságát. E feladatnak megoldására ezév feb­ruárjában engedélyt kapott, hogy teherautót vásároljon. Csakhogy a megvásárolt teherautó javításra szorult, melyet a faddi Fémipari KTSZ vállalt el még februárban. Azóta már eltelt egy pár hónap, a KTSZ azonban még mindig javítgatja, illetve generá- lozza. Ha érdeklődünk az iránt, hogy kész van-e már a kocsi, azt a választ kapjuk, hogy rövidesen kész lesz. Jelenleg olyan állapot­ban van, hogyha most hozzá kez­denek a javításhoz, akkor is még legalább három hét kell, amíg el­készülnek vele. Az a kérésünk a faddi Fémipari KTSZ dolgozóihoz, hogy ne halogassák már a javí­tást. Gondoljanak arra, hogy a felsorolt községek áruellátásának a biztosítására havonta 20.000 fo­rint fuvart kell kifizetni addig, amíg azt nem bonyolíthatjuk le a saját teherautónkkal. Javasoljuk, hogyha még nem tettek volna, úgy tegyenek vállalást november 7 tisz­teletére, melynek keretén belül el­készítik a mi kocsinkat is. GERESD1 JÓZSEF, Nagydorog, Hőgyészen is tekercseinek már villanymotort... A november 7-re és a tanácsvátasztások tiszteletére indított verseoymozgalom hírei Megyénkben nyolc üzem, illetve vállalat csatlakozott a MÁVAG dol­gozóinak versenyéhez, melyet november 7 és a tanácsválasztások tisz­teletére kezdeményeztek. Vannak üzemek, ahol jó a versenynyilvános­ság, s szinte minden nap tudják a dolgozók, hogyan is állnak tervük, vállalásuk teljesítésével. Az eredmények láttán azután elénk verseny alakul ki. A BONYHÁDI ZOMÄNCMÜVEK- BEN a párt- és a szakszervezet a műszakiakkal karöltve alaposan fel­készült a verseny előkészítésére. Az üzemrészekben röpgyűléseket tartot­tak, majd a szakszervezeti bizal­miak személyesen is elbeszélgettek a dolgozókkal, melynek eredménye- kép 446 dolgozó egyéni vállalást tett. Kreucz János sajtoló ifjúmunkásnak példánl szeptember havi tervteljesí­tése 140 százalék volt, melyre két százalék emelést vállalt. Kreucz elv­társ ma már a 147 százaléknál tart. Györköíiyi Márta szerszámlakatos szeptember havi 125 százalékos tel­jesítményére ugyancsak 2 százalékos vállalást tett, s jelenleg elérte a 135 százalékot. De nézzünk meg egy üzemrészt, a zománcozok ahol október hónapban 100 százalékon alul teljesítő nincs, s a műhelyrész a hónap első dekádjá- ban 144 százalékra teljesítette tervét. — A továbbiakban a mennyiség mellett a minőséget kell javítanunk — mondja Wugrigné elvtársnő, az üzemrész főművezetője, s ennek meg valósításának is megtaláltuk a mód­ját. Minőségi brigádokat szerveztünk, mert elejét akarjuk venni annak, hogy a versenymozgalom a minőség csökkenéséhez vezessen. Valóban a zománcozóban eleven a verseny, er­ről magunk Is meggyőződtünk. A zománcozok, égetők, szállítómunká­sok, de még a takarítók is érzik a felelősséget a munkáért. A Bony­hádi Zománcgyárban tehát nem „papírízű'4 a verseny, melyet ékesen , bizonyít az is, hogy a hónap első dekádjában a termelésben dolgozók 42.2 százaléka naponta túlteljesítette a felajánlott százalékot. A DOMBÓVÁRI lengyarban, mely a kongresszusi műszakban el­nyerte a megyei pártbizottság ver­senyzászlóját, a dolgozók 94 száza­léka tett szocialista munkavállalást. Az üzemben a párttagok álltak a versenymozgalom élére, mivel a szak szervezet nem karolta fel a dolgozók kezdeményezéseit. A pártszervezet és a vezetőség javaslatára, a verseny nyilvánosságára új értékelési módot vezettek be. Az üzem tervét lebontot­ták műhelyrészekre, majd egyénekre, s naponta értékelik az elért eredmé­nyeket. A dolgozó a versenytáblán naponta láthatja, hogy vállalásából mennyit teljesített. Az eredmények láttán élénk verseny alakult ki. Orbán Ferencné tilos például már október 30-i tervénél tart, Figyasz Istvánné pedig 28-i tervét fejezte be. A TOLNAI SELYEMFONÓ III. negyedéves tervét 107.4 százalékra teljesítette. A rendszeres tervteljesi- tés „titka“ a dolgozók közötti élénk versenymozgalom, melynek szervezé­sében a szakszervezet irányításával a műszakiak is résztvesznek. Az üzem­ben nagy gondot fordítanak a jói be­vált termelési módszerek, munka­fogások kialakítására, s a dolgozók élénk figyelemmel, úgyszólván fél­tékenyen ellenőrzik egymás mennyi­ségi és minőségi teljesítményét. Az üzemnek sok olyan dolgozója van, mint Lóridon Józsefné cémázói fűző. aki 100 százalékos minőségi munkál végez és állandóan 112 százalékot teljesít. A PAKSI KONZERVGYÁR azok közé az üzemek közé tartozik, ahol a szakszervezet nem sokat törődik a versennyel. Az üb. elnök, Badacso­nyi elvtársnőnek például az a véle­ménye, hogy „nem lehet versenyt szervezni és nagy elfoglaltsága miatt nincs is ideje arra, hogy a dolgozók­kal foglalkozzon”. Pedig a dolgozók szívesen versenyeznek és szeretnének a versenytáblákon friss eredménye­ket látni, nem pedig a 2—3 hónappal ezelőtt elért teljesítések népszerűsí­tésében .,gyönyörködni A TOLNAI TEXTILMÜVEKBEN sem jobb a helyzet. Az udvaron ha­talmas tábla hirdeti az üzem ver­senyvállalását. A szakszervezet itt is megelégszik annyival, hogy az üzem­nek van egynéhány jól teljesítője, s azt hiszi, hogy ezzel a verseny szervezésének eleget is tett. A Textil­gyár szakszervezetének vezetősége tanulhatna a Tolnai Sclyemfonótól, ahol Novákné elvtársnő üb. elnök a munkatermekben személyesen keresi fe! a doigozókat és megbeszéli velük a versenymozga!írni eredményeit, de foglalkozik a dolgozók egyéni problé­máival is. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VALLALATNÁ^L az elmúlt napok­ban o szerelőcsarnok verseny tábláján az alábbi versenyértékelést láttuk: „A szerelőbrigád tervteljesítése 1934 február hónap 24-én 62 százalék." Pedig az üzemben vannak jól dolgo­zók, akik tudják, hogy a mezőgazda­ság fejlesztésére több jól kijavított traktorra van szükség és szívesen versenyeznének, ha ennek feltételeit a vezetőség megteremtené. * A felsorolt példák ékesen bizonyít­ják, hogy megyénk üzemeiben a szak szervezetek nem mindenütt gazdái a versenymozgalomnak. Sok helyen felszínes, formális a szervezés, s a dolgozók gyakran a tervfeladatoktól függetlenül teszik meg vállalásaikat De hiba az is, hogy némely helyen a verseny a tömegmozgalomból tel­jesen kiszakítva csak néhányak ver­senye. Éppen ezért a szakszervezet vezetőségének az a feladata, hogy minél előbb rendet teremtsen a ver­seny szervezésében, a verseny nyil­vánosságában. A papíron történő „adminisztratív” versenyszervezést váltsa fel a politikai munka, amely lépést tart a dolgozók lelkesedésével és győzniakarásával. A szakszervezet a jó versenynyil­vánosság biztosításával, az élenjáró dolgozók népszerűsítésével, a hanya­gok bírálásával nagyban elősegíthe­tik, hogy megyénk üzemei az év vé­gére behozzák III. negyedévi tarto­zásukat. Ha a versenytáblákon az idejét múlt eredményeket a „frissek” váltják fel, a dolgozók között eleve­nebb lesz a versenymozgalom. Harc kérdése tehát, hogy a no vem, bér 7 és a tanácsválasztások tiszte­letére beindított verseny eleven való­sággá váljon. Álljanak a szakszerve­zetek a versenymozgalom élére, szer­vezzék és vezessék azt, s olyan me­derbe irányítsák, hogy magával ra­gadja dolgozóink ezreit, köztük a műszaki értelmiségieket is. Mert csakis így tudjuk biztosítani népünk jólétét szolgáló nagyszerű feladatok végrehajtását, amelyeket pártunk és kormányunk megszabott. Olvasd a Társadalmi .Szftmlfc aCTmTrsim»;.'. n-.<LitnmT»w»uTinp.Tni«lBi; minden szómét. ffméleti fejlődésedet segíti elől Szőlőtermelők figyelem! Minden mennyiségben vásárolunk nemes szőlővesszőt és vadalany- vesszőt. Fajtiszta, gombabetegségtől és jégkártól mentes európai nemes szőlővesszőért 60 cm hosszban, 6—12 mm vastagságig, 200-as kötegek- ben fűzvesszővel átkötve, darabonként —,12 Ft. Vad (síma alany) vesszőért a fenti méret és kötegelés szerint darabon­ként —,20 Ft-ot fizetünk. A szabvány szerint begyűjtött síma európai- és vad vesszőkre gyökerez- tetési szerződést köthet a vállalatnál. Az ajánlatot írásban kérjük megküldeni. Cím: Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat Budapest, VII., Rottenbiller-u. 33. Levélcím: Budapest 7. Posta fi ók 17.

Next

/
Thumbnails
Contents