Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-23 / 252. szám

i-TJSpra 2 NAPCÖ 1954 OKTOBER 23 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A nép gazdaság fejlődését, vaia- mjiít a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alaku­lását 1954. harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954. harmadik negyed­évi teljes termelési tervét száz egész öt tized százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok iparvál­lalatai 1954. harmadik negyedévében teljes termelési tervüket a követke zőképpen teljesítették: a kohó- és gépipari minisztérium 99.8, a nehézipari minisztérium 99.7. a könnyűipari minisztérium 102, az élelmiszeripari minisztérium 107.5. az építésügyi minisztérium ipar- vállalatai 87.4; a közlekedési és postaügyi minisz­térium iparvállalatai 109.8 százalék­ra. 1954. harmadik negyedévében az egész gyáripar egy százalékkal., ezen belül a könnyűipar 7.7 százalékkal, az élelmiszeripar 11 százalékkal ter­melt tcfJbet. a nehézipar 5.1 száza­lékkal termelt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévében. 1954. első háromnegyed évében tizenkettő egész öt tized százalékkal több közszükségleti cikket termeltek, mint 1953. azonos időszakában. A fontosabb közszükségleti cikkek kö­zül tizennégyezerrel több kerékpárt, ezerötszázzal több motorkerékpárt, nyoicvanegyezerhatszázzal több rá­diót, ezer kilogrammal több penicil­lint, 3.100.000 négyzetméterrel több gyapjúszövetet. 564 ezer párral több selyembarisnyát. ötmillió háromszáz- ezer párral több pamutharisnyát. 106 ezer párral több bakancsot. 147 ezer négyszáz párral több férfic’pőt. 606.500 párral több gyermekcipőt, 125 ezer nyolcszáz darabbal több férfiöltönyt, 192 millió darabbal több péksüteményt, 8.100 métermázsáva1 több szalámit. 10.500 métermázsáva1 több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot és 40.500 métermázsával több szappant gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az elért jelentős eredmények el­lenére az ipar a fogyasztók megnő vekedett szükségletét nem elégítette ki teljes mértékben. Egyrészt a terv­ben előirányzott mennyiségek is alacsonyak voltak, másrészt a vál­lalatok számos esetiben tervüket sem teljesítették. Nem teljesítették a me­zőgazdaság fejlesztését szolgáló me­zőgazdasági gépek, például a kerekes traktor, a borona, a fogatos fűkasza, valamint a nitrogénműtrágya terme - 'ési tervét. Elmaradt az ipar néhány fontos alapanyag, például a szén, az acélnyersvas. a timföld, a Martin- és elektroacéi, a hengerelt acél, a tégla, stb. termelésében is. Számos tennék minősége nem ki­elégítő. A könnyűipar területén né­hány fontos közszükségleti cikknél, o^'dául a csizmánál, bakancsnál, a női és gyermekcipőnél, a pamut szö­vetnél. a kártolt gyapjúszövetnél, a selyemharisnvénál az elsőrendű mi­nőségű termékek részaránya az elő­ző negyedévhez képest csökkent. Nem minden tekintetben megfelelő a mezőgazdasági szeráruk és kisgé­pek minősége sem. A termelékenység valamelyest ala­csonyabb volt, mint a megelőző ne­gyedévben és mint a múlt év azonos :dőszakában. Az iorr önköltségcsökkentési ter­vét már hosszabb idő óta nem telje­síti. s ennek következtéiben az ön­költség az év folyamán jelentősen "melkedett. 1954 első félévében az ipar összehasonlítható termékeinek önköltsége 2.8 tized százalékkal ma- aa^abb volt. mint az előző évben. E’őzetes számítások szerint az ön- költségcsökkentési terv teljesítése terén az ioar a harmadik negyedév­ben sem ért el kedvező eredményt. iTB CKOga/flaság; A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogram végrehajtása so­rán hozott intézkedések jelentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik ne­gyedévben a többi között abban mu­tatkozott meg, hogy a parasztság sokkal több kisgépet és két és fél­szer annyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Ja­vult a tenyésztési kedv, a parasztság ezévben gondosabban művelte meg földjeit és négyszer annyi szőlőt és gyümölcsöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állami gazdasá­gok és a teimelőszö vetkezetek is; gazdálkodásuk színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett, a jobb agrotechnika következtében maga, sabb a kapás növények termésátlaga és emelkedett a tej-hozam, A jól dől. gozó termelőszövetkezetekbe a har­madik negyedévben több, mint há- romezerhatszáz család lépett be. Szá­mos állami gazdaság és termelőszö­vetkezet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem az állati termékhozam, sem a ter­mésátlagok tekintetében. Az állami gazdaságok nagyrésze még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befeje­ződött a gabcmaneműek betakarítása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona termésátlaga kisebb, mint amennyinek az előzetes becslések mutatták. A kukorica, a burgonya és cukorrépa várható ter­mésátlaga kedvező, megközelíti az 1953-ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2423 darab traktort, 302 kombájnt. 950 cséplőgépet, 332 aratógépet, több, mint 96 ezer ekét, körülbelül 17 ezer boronát és több tízezer egyéb mezőgazdasági kisgépet kapott. A mezőgazdasági gépek egy része azonban nem állott kellő idő­ben rendelkezésre. A gépállomások megnövekedett kombájn- és aratógép állományukat és általában a gépe­ket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az iparból ás a népgazdaság egyéb ágaiból át­irányított kétezer agronómus, 200 mérnök és technikus, valamint 1800 ipari szakmunkás dolgozott. Közlekedés 1954 harmadik, negyedében a vas­úti tonnakilométer teljesítmény 2.7 százalékkal kevesebb, a tehergépko­csik tonnakilométer teljesítménye 4.7 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett: vasúton kib. félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy hatmillióval többen utaztak, mint 1953 harmadik negyedében. A negyedév folyamán Budapest közúti közlekedésének megjavítására 29 vil­lamoskocsit és 40 autóbuszt adtak át a forgalomnak. Áruforgalom A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is, — 1954 harmadik negyedévi eladá­si tervét 101 százalékra teljesítette, az év első kilenc hónapjában 25 szá­zalékkal, a harmadik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bo­nyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből, péksüteményből, lisztből, cukorból, étolajtól, marga­rinból a kereskedelem a lakosság ke­resletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és a zsírellátás nem teljes mér­tékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a lakosság fogyasz­tása a nem elsőrendű fontosságú élelmiszercikkekből. Például édes­ségfélékből 127 millió forinttal töb­bet adtak el, mint a múlt év harma­dik negyedében, sörből a negyedévi fogyasztás kb. 75 millió liter volt, 10 millió literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A lakosság ke­resletét ezekből a cikkekből még így sem tudták maradéktalanul ki­elégíteni. A 30 megfigyelt város piacaira ez. év harmadik negyedében 22.2 száza­lékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos időszakában, egyes cikkek piaci ára csökkent: a megfi­gyelt városok piacain például az élő­csirkék ára 18.2 százalékkal, a vágott kacsáé 13.8 százalékkal, a paradicso­mé 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év harmadik negyedé­ben. Ugyancsak csökkent egyes fő­zelékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma," a szőlő, a káposzta ára a múlt évinél magasabb volt, Az év harmadik negyedében a szo­cialista kiskereskedelem az iparcik­kek eladási tervét 98 százalékra tel­jesítette, 35 százaléüakal több iparcik­ket adott el, mint az elmúlt év har­madik negyedében. A lakosság a fontosabb ruházati cikkek közül pél­dául pamutszövetből 2.4 millió négy­zetméterrel ( 21.6 százalékkal), gyapjú szövetből 474 ezer négyzetméterrel (21,8 százalékkal), selyemszövetből 272 ezer négyzetméterrel (29.9 száza­lékkal), férfi, női és gyermekkabát­ból 66 ezer darabbal (30.1 százalék­kal), férfiöltönyből 48 ezer darabbal (36.9 százalékkal), női- ruhától 25 ezer darabbal (26.7 százalékkal), gyermek­ruhából 207 ezer darabbal (44.7 szá­zalékkal), férfi, női és gyermekcipő­ből 226 ezer párral (12.3 százalékkal) vásárolt többet, mint a múlt év har­madik negyedében. A kereskedelem azonban a lakosság keresletét telje­sen kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az ú. n. tartós fo­gyasztási cikkek iránti kereslete igen nagy mértékben emelkedett. A ne­gyedév folyamán több, minit negyven nyolcezer rádiót, a múlt évi mennyi­ség kétszeresét, közel ötezer motor­kerékpárt, a múlt évi kétszázhatvan­at egész két tized százalékát, több, mint harmincezer kerékpárt, a múlt évi százhét egész hat tized százalékát és körülbelül ötvenöt millió forint értékű edényárut. a múlt évi száz­harminchárom egész kilenc tized szá­zalékát adták el. A kormányprogramban kitűzött céloknak megfelelően gyors ütemben emelkedett a mezőgazdasági lakosság vásárlása mind a termelési eszkö­zökből, mind a fogyasztási cikkekből. Javult a falu áruellátása: a szövetke­zeti boltok ezév harmadik negyedé­ben az összes kiskereskedelmi forga­lom huszonöt egész nyolc tized száza­lékát bonyolították le, a múlt évi huszonkét százalékkal szemben. Bcriiliá/áiok-építkezé§ek A harmadik negyedévben a beru­házások éves tervét tizenhét száza­lékkal csökken tettél^. A csökkentett beruházási terv mintegy harminc szá­zalékkal alacsonyabb az 1953 évi teljesítésnél. A beruházások csökken­tése következtében nőtt a lakosság rendelkezésére álló építőanj’ag many- nyisege. A beruházási összegek csök­kentését, illetve egyes beruházások leállítását néhány minisztérium terv- szerűtdenül hajtotta végre. Nem folynak kellő ütemben a kor­mányprogram végrehajtásához szük­séges átcsoportosítások. Az első há­romnegyed évben az 19.V3 évhez ké­pest megnőtt a mezőgazdasági, illet­ve szociális és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari ‘beruhá­zásoké, de m®ig mindig nem érték el a tervezett arányokat. Az ipari beru­házások az összes beruházásoknak mintegy 43 százalékát képviselik, a tervezett 36 százalékkal szemben, a mezőgazdasági beruházások aránya rrvntegy 21 százalék, a tervezett 24.2 százalékkal szemben és valamivel alatta maradt az előirányzottnak a szociális, kulturális, valamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyor­sult a mezőgazdasági és kismérték­ben a lakásépítkezések üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előírt mumkásiétszámnak még mindig csak körülbelül hatvan száza­lékát biztosította. A csökkentett éves beruházási ter­vet a harmadik negyedét.’ végéig a minisztériumok hatvannégy százalék­ra teljesítették. A harmadik negyedévben üzembe­helyeztek több ipari üzemet, a mező- gazdaságnak nagyszámú mezőgazda- sági gépet adtak át, de a mezőgazda­ság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az élső háromnegyed évben össze­sen közel tizenháromezer lakás ké­szült el, ebből állami erőből, illetve állami támogatással, nagyobbrészt Budapesten és a városokban ötezer­nyolcszáz lakás, főleg magánerőből, elsősorban a falvakban, mintegy hét­ezer lakás. Az év végéig még sok- ezer lakás ép (kezesének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült többek között a lőrinci fonó száz­húsz férőhelyes, a Duna Cipőgyár hatvan férőhelyes bölcsődéje, Buda­pesten egy 100 és Balmazújvárosiban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos ál­talános iskolát bővítettek és több új általános iskolát adtak át rendelte­tésének. A lakosság egészségügyi ellátásá­nak javítása érdekében az ország­ban többhelyütt új szülészeti osztá­lyokat és szülőotthonokat létesítet­tek. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az építőipar termelési feladatát nem teljesítette: a tervteljesítás mértéke csak mint­egy 75 százalékos. Az építőipari vál­lalatok több épületet, köztük lakáso­kat, szociális és kulturális létesít­ményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem adtak át határidőre a megrendelőknek. Nem folyik kellő ütemben a lakóházak tatarozása sem. Számos építkezésen az elvégzett munkák minősége nem kielégítő. Az építőipari vállalatok jelentős része az építési költségeket nem csökken­tette. Szociális és kuli orális eredmények 1954. harmadik negyedében a múlt év azonos időszakához viszonyítva a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozás arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszüléseké 7 százalékkal, a természetes szapo­rodásé 21 százalékkal volt magasabb mint a múlt év megfelelő időszaká­ban. A csecsemőhalandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A múlt év azonos időszakához vi­szonyítva a rendelőintézeti szakor­vosi < munkaórák száma 12 százalék­kal, az üzemorvosi munkaórák szá­ma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév fo­lyamán ezerháromszázötven új férő­hellyel bővült. Ez év nyarán az idény bölcsődékben 8.5 százalékkal volt több a férőhely, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. 1954. harmadik negyedévében több mint 5.000 művet adtak ki, kilenc egész hat tized millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 1953. azonos időszakához viszonyítva 2.9 százalékkal nőtt. Az ifjúsági mű­vek példányszáma 174 százalékkal, a szépirodalmi művelté 22 százalék­kal, a tankönyveké 58 százalékkal volt több mint 1953. harmadik ne­gyedévében. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 25 millió láto­gatója volt, negyven százalékkal több, mint 1953. azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal. Menkes-France november 18-ig ralilikállalni akarja a londoni egyezményeket Mendes-France miniszterelnök környezetében úgy tudják, hogy a miniszterelnök november 18-ig rati­fikál tatai szeretné a francia nemzet- gyűléssel a nyugatnémet újrafelfegy vérzésre vonatkozó egyezményeket. Mendes-France ugyanis november 18-án hivatalos látogatást tesz majd Washingtonban és azt szeretné, ha már zsebében vihetné az amerikai politika készséges kiszolgálásának bizonyítékát, a londoni egyezmények parlamenti ratifikálását. Mendes-France sietségére mutat, hogy a miniszterelnök már a jövő héten az illetékes parlamenti bizott­ságok elé akarja terjeszteni a szom­baton aláírandó egyezmények szöve­gét, hogy igy a nemzetgyűlésben a ratifikálási vita már november első napjaiban, vagyis a nemzetgyűlés összeiílése után haladéktalanul meg­kezdődhessék. Megjelent a Népnevelő októberi száma A Népnevelő legújabb száma „A népfrontpolitikáról1' címmel a Haza­fias Népfront történelmi hagyomá­nyairól közöl vezércikket. A közelgő választásokkal kapcsolatban két cik­ket közöl. „A tanács jó munkájának alapja: a tömegkapcsolat” és „A ta­nácsválasztás során továbbfejleszt­jük államelméletünk demokratizmu­sát” címmel. Foglalkozik a kenyér- gabonatermelés emelésének jelentő­ségével és magyarázatot, érveket ad a népnevelőknek a vetésterület nö­velésének szükségességéről. Külön cikkben foglalkozik az életszínvonal emelkedésének eredményeivel, vala­mint egyes üzemek exportmunká.iá- val. „A népnevelő munka tapaszta­latai" című rovatában a gyermekru­hagyár legjobb népnevelőinek mun­kájáról közöl beszámolót. „A válasz a népnevelők kérdéseire" című ro­vatban az önellátó községek zsírel­látásáról és a földek aranykorona­értékének megállapításáról feltett kérdésekre ad választ, Külföldi lapok Nehru pekingi látogatásáról Indiának majdnem valamennyi lapja első oldalán és feltűnő cím­betűkkel közölte szerdán a Nehru miniszterelnök lelkes pekingi fogad­tatásáról és Mao Ce-Tung Nehru tiszteletére rendezett fogadásáról szóló híreket. Igen sok lap Nehru és Mao Ce-Tung fényképét is közli. A „Times Of India" tudósításának címe: „Nehru miniszterelnök nagy­szabású fogadtatása Pekingben.” A lap tudósítása elmondja, hogy „Nehrunak bevonulását a repülőtér­ről a városba, éneklő és éljenző tö­meg nézte végig”. A „Frankfurter Allgemeine Zei­tung" című nyugatnémet burzsoá lap Nehru indiai miniszterelnök pe­kingi útjáról többek között a követ­kezőket írja: Nekünk nyugatiaknak eléggé ne­hezünkre esik azok tanácsát követni, akik szerint az emberiség többsége, s nem pedig a nyugat szemüvegén keresztül kell néznünk a dolgok fo­lyását. Pedig soha még ilyen szükség nem volt e tanács megtagadására, mint éppen most, amikor Nehru meg kezdte nagy ázsiai utazását. Azon be­szélgetések során, amelyeket az in­diai miniszterelnök és külügyminisz­ter Mao Ce-Tunggal, Csu Tevel és Csou En-lajjal folytat Pekingben, világtörténelmi jelentőségű esemé­nyek és kérdések merülnek fel. Ne­künk viszont hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy mindez nélkülünk, európaiak nélkül törté­nik. Négyszázéves ázsiai uralmunk után merőben új jelenség számunk­ra. A „Harian Hakiat" című lap » Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság egyezményének a délkeletázsiai béke szempontjából való fontosságá­ra utalva rámutat, hogy Nehru pe­kingi útja is az ázsiai népek közti barátság további fejlődését szolgálja. Ollenhauer Párizsban pénteken délelőtt megbeszélést tartott Ádenauerrai Ollenhauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke csütörtökön este Carlo Schmid, Herbert Wehner és Karl Mommer, szociáldemokrata kép viselők kíséretében Párizsba utazott. Ollenhauer pénteken a kora dél­előtti órákban megbeszélést folyta­tott Ádenauerrai, aki a Saar-kérdés- sel kapcsolatos francia—nyugatné­met tárgyalások állásáról tájékoztat­ta az ellenzék vezetőjét. A Szociáldemokrata Párt hivatalos sajtószolgálatának megállapítása sze­rint Ollenhauer párizsi útja nem változtat a pártvezetőség ama állás­pontján, hogy a szociáldemokraták mindaddig, amíg az illetékesek nem tesznek kísérletet újabb négyhatalmi értekezleten a német kérdés békés megoldására, elutasítják Nyugat-Né- metország új rafelf egy vérzésének ter­vét. Ollenhauer a lebourgeti repülőté­ren, megérkezésekor a Saar-kérdéssel kapcsolatban a következőket mon­dotta: „A Német Szociáldemokrata Párt­nak a Saar-kérdéssel kapcsolatos ál­láspontja közismert. A Saar-vidék, amely a Ruhr-medence természetes folytatódása, német terület és annak is kell maradnia és meg kell őriznie demokratikus szabadságjogait. Ennek leszögezése után a Német Szociál­demokrata Párt gazdasági téren kész megtenni a legmesszebbmenő enged­ményeket.”

Next

/
Thumbnails
Contents