Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-16 / 246. szám
1954 OKTOBER 16 NÄPCö 25 PARI É S PARI ÉPÍTÉS _________* í jn nagyszerű távlatok és lehetőségek pártmunkánk további megjavításához A Központi Vezetőség 1954 októberi 1—2—3-i ülésén a P. B. beszámolója élesen megmutatja, hogy a párt politikája változatlanul az 1953. évi ijúnius 27—28-i történelmi jelentőségű és a III. pártkongresszus határozatainak fő irányvonalán alapszik. Ez a beszámoló fényt derített sok olyan problémára, amelyek alapszervezetünk előtt nem voltak elég világosak. Ezzel egyidejűleg még nagyobb feladatok megoldása elé állította alapszervezetünk vezetőségét és valamennyi kommunistát. Olyan nagy feladatok elé, mint a mezőgazdaság továbbfejlesztése, a terméshozam növelése és az ezzel szervesen összekapcsolódó munkásparaszt szövetség megszilárdítása. A munkás-paraszt szövetség kérdését alapszervezetünk tagságának jó része még a mai napig sem érti eléggé. Nem is foglalkoztunk megfelelően ezzel. Ugyancsak nagy vonalakban tárgyaltuk még és ismertettük a III. pártkongresszus határozatait is. Tény az, hogy vannak eredményeink az 1953 június 27—28-i párt és kormányhatározat óta a mezőgazdaság fejlesztésében. Az eredmények megmutatkoznak Szekszárdon az Újváros területén is. Megnőtt a dolgozó parasztok termelési kedve, nincs parlagon heverő föld, mint az elmúlt esztendőben. Dolgozó parasztjaink Szekszárdon és az Újvárosban is egyetértenek pártunk politikájával. Erről tanúskodik Durgonics János Nyár utca 16 szám alatti dolgozó paraszt jó munkája is. Arról számol be: — ..Ebben az évben 9 darab szerződéses sertést adtam államunknak, az 1955- ös évben 11 darab sertést kívánok szerződéses alapon beadni. Erre megvan minden lehetőségem, mert kormányzatunk megadta a lehetőséget, hogy többet, jobbat termeljek. Most érdemes dolgozni. Én október végére elvetem az összes őszi kalászosomat, azért, hogy a jövő évben nagyobb terméseredményt tudjak elérni.” Számtalan Durgonics János van Szekszárdon az Újvárosban, akik egyetértenek pártunk politikájával és tettekkel igazolják azt. Eredményeink városunkban még magasabbak lehetnének, ha pártszervezeteink az eddigieknél sokkal tökéletesebben és szélesebb körben ismertették volna az új szakasz jelentőségét és célkitűzéseit. Ha figyelemmel kísérjük pártpolitikai munkánkat Szekszárdon, s főleg a dolgozó parasztság között, megállapíthatjuk, hogy ez a munka, ennek a munkának poLitikai tartalma az utóbbi időben nem emelkedett. A pártszervezetek, így az újvárosi alapszervezet politikai munkájába hibák csúsztak. Nem értettük meg aléggé a III. pártkongresszus határozatait, sőt egyes határozatok végrehajtásánál megalkudtunk, ingadozókká váltunk. Ez természetesen kihatott a párttagokra is. A Politikai Bizottság beszámolója nagy lehetőséget adott pártpolitikai munkánk további megjavításához. Rámutatott azokra a ferde nézetekre, amelyek munkánkban eddig előfordultak. Olyan mélyen kell tanulmányozni e beszámolót, hogy ne lehessen egyetlen pártfunkcionárius előtt sem helytelen nézet. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladat számunkra az; lerázni azt a közömbösséget, megalkuvást, amelyek eddig akadályozták alapszervezeteinknél a politikai munka továbbfejlesztését. Ehhez ad nagy segítséget a Politikai Bizottság, mostani beszámolója. Ezt mélyen tanulmányozva elterjeszteni a dolgozó tömegek között, ez most munkánk lényege. Csak így tudjuk megvalósítani, hogy minden kommunista bátran és szilárdan kiáll jón pártunk politikája mellett, mely egész dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. Bátran és őszintén meg kell mondanunk a hibákat, s harcba hívni minden becsületes dolgozót e hibák kijavítására. Horváth József Szekszárd-újvérosi MDP titkár. E héten megkezdték a gyártakaritást a Mázai Tég'agyárban Üzemi dolgozóink feladata ebben a hónapban többek között a gyár-takarítás. Ennek elvégzésére a múlt héten minisztertanácsi határozat is jelent meg, mely kimondja, hogy 1954 október 5 és 31 között gyártakarítási hónapot 'kell rendezni országszerte. A Mázai Téglagyárban szinte mindennapos a gyár- takarítás. Két munkás, mint telepfenntartók dolgoznak a gyárban, akik állandóan rendbentartják a gyár területét. Az üzem vezetősége a megjelent minisztertanácsi határozat után nyomban terepszemlét tartott, hogy meggyőződjenek arról, kell-e „nagytakarítást“ rendezni. *— Bizony kell, — mondja Faragó József gyárvezető, a művezetőnek, Juhász Mihály elvtársnak szemle közben, — [hiszen szerteszét Miszenek a sínek, a talpfák és a csilléket is egy (helyre kell tolni. A törmelék-téglák összeszedése ugyancsak fontos balesetelhárítás szem pontjából Ugyanis, ha a szerszámok, a törmelék-téglák szerte-széjjel hevernek az üzem területén, könnyen származhat baleset különösen majd a télen, amikor hó lepi el az egész gyárat. A gyárvezető ismertette Varga András és Bognár Lajos telepienntartókkal a feladatot. A gyártakarítás mielőbbi elvégzése éraekében pedig segítséget is adott a két dolgozónak azzal, hogy Mészáros Györgynét és Kovács Józsefnét is beosztotta erre a munkára. A négy tagú brigád a héten már meg is kezdte a gyártakarítást, úgy, hogy a kitűzött határidőre el is végzik ezt a fontos munkát. A Megyei Békebizottság ülése A Tolna megyei Békebizottság október 17-én délelőtt 9 órakor a megyei tanács kistermében ülést tart. Az ülésen Vida Lajos megyei békebizottsági tag mond beszédet, majd a békebizottság munkatervének ismertetésére, megvitatására kerül sor. A békebizottság új tagokkal kiegészíti sorait és megválasztja a bizottság új titkárát. lilózási verseny A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége és a Földművelésügyi Minisztérium szeptember 20 és december 10 közötti időben a helyi DlSZ-szer- vezetek bekapcsolásával országos silózási versenyt indított A DISZ ezen versenyét a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, a járási állattenyésztési állomások, a gépállomások, továbbá a községi és körzeti agronómusok a legmesszebbmenően támogatják. A silózási versenynél különösen nagy figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezeti silózási tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. A verseny értékelésére megyénkben is háromtagú bizottság alakult, melynek tagjai a megyei mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának vezetője, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője és a megyei DSZ bizottság titkára, vagy ezek helyettesei. A versenyeredmények értékelése október 1-től december 10-ig 10 naponként történik. A végleges értékelés pedig december hó 15-én lesz. Az országos eredmények értékelése céljából a végleges értékeléskor megyei viszonylatban legjobb eredményt elérők közül a három első helyezettet eredményeik részletes feltüntetésével december 20-ig kell felterjeszteni a DISZ Központi Vezetőségének és a Földművelésügyi Minisztérium Takarmánygazdálkodási Osztályának. A DISZ silózási verseny megyénkben is beindult és több helyről érkezett már be csatlakozási bejelentés. A legutóbb a tengelici Petőfi tsz DISZ-szexvezete csatlakozott az országos silózási versenyhez, hogy ezen keresztül is hozzájáruljanak állattenyésztésünk színvonalának emeléséhez. Vállalták, hogy a 2.200 köbmé_ tér éves tervüket 3.000 köbméterre fogják teljesíteni. Megalakult a Hazafias Népfront megyei bizotiságának irodája Megalakult a Hazafias Népfront megyei bizottságának irodája. Az iroda címe: Szekszáxd, Mártírok tere 11—13 szám. (Megyei Tanács épületében). A járási és községi Népfrontbizottságok vegyék fel vele a kapcsolatot. Bármilyen, a Népfront bizottságokat és a t an ács vál aszí ás o k előkészítését érintő kérdésben forduljanak a megyei irodához. Követendő példa a Dt$Z-szervezetek részére A gyönki területi DISZ-szervezet az elmúlt hónapban igen értékes és követésre méltó kezdeményezést indított eL Arra vállalkozott, hogy a DISZ-szervezet tagjai, valamint a szervezeten kívüli fiatalok általános műveltségének emelése és hazafias nevelése érdekében előadás-sorozatot szervez. Az előadás-sorozat nagy magyar írókról, és a történelmi nagyjainkról szól. Az első előadás Vörösmarty Mihály életéről és munkálkodásáról szólt. Az előadásokat DISZ gyűlések keretében Kenderesi Tibomé tanárnő tartija. A fiatalok körében igen nagy népszerűségnek örvend ez a kezdeményezés. Közös erővel, összefogással a jövő évi bő termésért rJ'1 ermelőszövetkezeteimk új gaz- dasági év előtt állnak. Ebben az időszakban kell megalapozniok a jövő évi termést, nagyrészt ebben az időszakban dől el, hogy termelőszövetkezeteink az 1955-ös gazdasági évben mennyire töltik be hivatásukat, s mennyi lesz az egy munkaegységre eső részesedés. Ez lényegében attól is függ, hogy gépállomásaink mennyiben váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, mennyiben járulnak hozzá a termelőszövetkezetek kapásnövényeinek betakarításához, a szántás-vetés jóminőségben való elvégzéséhez. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a mi gépállomásunk munkáját, jogos büszkeséggel mondjuk el, hogy a hozzánk tartozó 16 termelőszövetkezet ebben az évben sokat fejlődött, szövetkezeteink szilárdabbak mint valaha. Hogy termelőszövetkezeteink az eddigihez képest gyorsabb ütemben fejlődtek ebben az évben, ahhoz a mi traktorosaink, agronómusaink, szerelőink is nagy segítséget adtak. Traktorosaink kint a szántóföldeken, a barázdákban harcolnak a több termésért, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért. Boda István, a beleeskai Szabadság termelőszövetkezet traktorosa a legmesszebbmenő segítséget nyújtja a munkák elvégzéséhez. De van még gépállomásunkon számtalan traktoros, akinek a neve után bátran lehet írni, hogy becsületes, jól dolgozó, a nép vagyonáért felelősséget érző, szereti hivatását. em lehet letagadni, hogy gépállomásunkon fejlődés van. Azért mégis hiba lenne azt állítani, hogy most már minden rendben van, megtettünk mindent a termelőszövetkezetek és egyéni parasztok termés- eredményeinek növeléséért, a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat megvalósításáért. Nem, erről egyáltalán nincs szó. Még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy gépállomásunkról elmondhassuk: betölti hivatását. Még mindig vannak traktorosok, akik csak azt nézik, hogy a normálholdak szaporodjanak, hogy elteljen a nap. Nem becsülik meg gépeiket, közömbösséget tanúsítanak a társadalmi tulajdon megőrzésével szemben. Ilyen például Molnár elvtárs és Porteleki elvtárs, az ozorai Petőfi termelőszövetkezet agronómusai, akik terv nélkül, ötletszerűen dóit nak. A termelőszövetkezetek tagja, jogosan mondják, hogy az ilyen agronómusok nem érdemesek a nép bizalmára, munkájuk nem segíti, hanem fékezi az előrehaladást. I"1 épáliomásunk kollektívájára 17 különösen ezekben és az elkövetkezendő hetekben hárul nagy feladat. El kell vetni a termelőszövetkezetek őszi kenyérgabonájának hátralévő részét, el kell végem; a mélyszántást, hathatós segítséget kell adná a dolgozó parasztoknak is. Ennek a feladatnak megvalósítására képesek vagyunk. Van jó traktoros gárdánk, szerelőgárdánk és vannak kiváló traktorosok, akik készek elkövetni mindent a kitűzött cél megvalósítása érdekében. Ebben az évben több gépet kaptunk a kormányprogram nyomán. Jobb az anyag, és alkatrész ellátásunk, koránt sincs annyi hiba, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyedül azonban mégis képtelenek lennénk e nagy feladat megoldására. Feltétlenül fontos, hogy ebben a munkában segítsenek bennünket a termelőszövetkezetek is. Fel kell számolni azt a helytelen nézetet, amely egyes termelőszövetkezeti vezetőknél megmutatkozik, hogy minden kisehb hibáért a traktorost, vagy a gépállomást okolják. Kétség kívül a gépállomáson még sok a javítanivaló. De ugyanakkor azt is meg kell mondani egész őszintén, hogy a termelő szövetkezeteknél is van sok hiba. Nem minden esetben teremtik meg az előfeltételét annak, hogy szerződésben vállalt kötelezettségeinket maradék nélkül, határidőre teljesíteni tudjuk. Kevés megbecsülésben részesítik helyenként a traktorosokat, ami azt vonja maga után, hogy csökken munkakedvük, felelősségérzetük. IT 1 kell érnünk végre, hogy ter- ijí veinket, munkáinkat összehangoljuk. Minden termelőszövetkezeti tagnak, gépállomásunk vezetőjének és traktorosainak látni kell a tavaly június óta elért eredményeket, érezni kell a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harc további feladatait és ennek szellemében kell dolgozni. Simon Mihály a pincehelyi' - gépállomás igazgatója. . Tompa Gyula főagronómus. A Központi Vezetőség ülésének útmutatása nyomán: Súlyos hiányosságokat kell rövid idő alatt felszámolnunk A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ezév október 1— 2—3-án megtartott ülésén elhangzott beszámoló igen nagy visszhangra talált megyénk dolgozói körében. Számos helyen üzemi gyűlésen foglalkoztak az elhangzott beszámolóban felvetett problémákkal. Felkerestük Várni Gyula elvtársat, a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját, mondja el véleményét, mire hívta fel leginkább figyelmüket a Politikai Bizottság beszámolója, mit hasznosítanak ebből a maguk munkaterületén. — Különösen az a rész kötötte le figyelmemet a beszámolóból, amelyik az üzemekkel foglalkozik. Úgy érzem, mi magunk is önmagunkra ismerhetünk: Elhanyagoltuk a tervek mennyiségi és minőségi teljesítését egyaránt, — mondja többek között Várni Gyula. — Az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a termelés mennyisége. 12.7 százalékkal maradtunk el a száraz nyerstégla termelésben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az égetett kisméretű tégla termelése terén sem. Ott az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 12.4 százalékos a lemaradás. — Mi a helyzet a termelékenység területén? — Lemaradás tapasztalható e téren is. Egy óra alatt 22 fillérrel kevesebb értéket termelt egy-egy munkás az idén, mint tavaly. Ez sokezer forint kiesést jelent tervünk teljesítésében. — Ennek alapján drágábban is termelnek az egyesüléshez tartozó üzemek? — Igen. A termelékenység csökkenése magával hozta az önköltség emelkedését. Most drágábban termelünk, mint tavaly. Az előírt anyagnormákat sem sikerült mind egyik telepünkön betartani. A dombóvári II. és III. téglagyárainkban, valamint tamási üzemünkben a megengedett 1,050.000 kalória helyett másfél milliót használnak fel ezer tégla kiégetéséhez. Ez azt jelenti, hogy 1000 darab tégla kiégetésére közel másfél mázsával több szenet használnak fel, mint azt az anyagnormák előírják. — Az időjárás befolyásolta az ezévi termelést, sok olyan munkát kellett elvégezni, amit nem terveztünk be. Sok esetben fizettünk ki olyan munkadíjat, amely mögött nem volt meg a megfelelő termelési érték. — Csupán az igazolatlan mulasztások terén értünk el figyelemreméltó eredményeket. Az elmúlt élthez viszonyítva közel 70 százalékkal csökkentettük azt. — Mit tettek eddig és mit tesznek ezután annak érdekében, hogy a súlyoz mulasztásokat felszámolják — A Politikai Bizottság beszámolója után azonnal felülvizsgáltuk Egyesülésünk helyzetét. Megállapítottuk, hogy súlyos hiányosságokat kell igen rövid idő alatt felszámolni. A tervek teljesítése, az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése azonnali intézkedéseket követelt meg tőlünk. A dombóvári telepeink dolgozói részére gyűlést tartottunk, ahol ismertettük az üzemek termelését, s megmutattuk, hogyan emelkedett ott is az önköltség. A dolgozók felszólalásaikban egy sor javaslatot tettek arra, hogyan lehet és kell takarékoskodni a cseréppel, hogyan lehet a minőséget javítani és követelték, hogy a selejtgyártók ellen megfelelő intézkedést hozzunk. Az önköltség csökkentésére felhívták a figyelmünket a regálozások alkalmával elérhető önköltség csökkentésére. — Pakson is tartottunk gyűlést, ahol a legrosszabb a termelvények minősége. A gyűlésen megjelent mintegy 50 dolgozó igen sok javaslatot adott a minőség megjavításához. Ugyanakkor, a központból kihelyeztük az égetési diszpécserünket, valamint a műszaki osztály vezetőhelyettesét, hogy a termelés emeléséhez, a termelékenység nőve léséhez adjanak helyszíni segítsék get az üzem vezetőinek. — Ezek az intézkedések még csak az elsők közé tartoznak, amelyeket foganatosítani fogunk, hogy eleget tegyünk a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának: „Iparunk számára az első követelmény — 1954. évi terv maradéktalan teljesítése”, s valamint „A kongresszus határozatai alapján széleskörű intézkedéseket kell hozni a termelékenység gyors emelésének és az önköltség csökkentesének biztosítása érdekében.. 4* MIXUtWlMUWn PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt o mindennap* pártosunkéban
