Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-12 / 242. szám

JLflU, fávyyja* Ajtóiul■ '------------- VILÁG PPŰlETÁBTAt ElYtfÜLJETEK] T OLKAI — A MAI SZAMBÁN: Népgazdaságunk helyzete és feladatai Cl—2—3. o.) — Kezdődik a tanulás a DISZ Petőfi iskolán (3. o.) — A bátaszéki tanács gondoskodása a lakosságról (4. o.) — Jó ha tudják a gazdák (4. o.) — Könyvheti vásár a szekszárdi vállalatoknál (4. o.) I AZ M DTP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄG AN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 OKTOBER 12 Népgazdaságunk helyzete és feladatai A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3-án ülést tartott. A Központi Veze­tőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről, és feladatairól. A beszá­molót Szalai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollek­tív munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ennek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót és megfe­lelő határozatokat hozott. A Politikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszámolója melyet Szalai Béla elvtárs terjesztett Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 11)53 júniusi határozata és a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány- határozat alapján az 1953-—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltsé­gének növelésére vonatkozó intéz­kedéseik hatására a parasztság ter­melési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tag­jának aktív közreműködésével az el­múlt év őszén és ez év tavaszán el- ■ ismerésreméltó lépések történték a föld termőerejének növelése érdeké­ben. Az 1953—1954 gazdasági évben mintegy kétmillió katasztrális hold- nyi területet szervestrágyáztak, töb­bet, mint a felszabadulás óta, bár­melyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének szá­mos egyéb mutatója van: a tartalék- területeik bérbevétele, évelő kultú­rák iránti megnövekedétt érdeklőaés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 százalékkal több szőlőt telepítet­tek, mint az elmúlt évben) stb. A növénytermesztés' terén jelentős eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagymértékben sikerült kiter­jeszteni az öntözéses gazdálkodást. Az öntözött területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal növeltük. Rizs­termelő területünk elérte a 73.000 kát. holdat, 'hazánk Európa egyik legnagyobb rizstermelő országává vált. A kukorica vetésterülete jóval na­gyobb a tervezettnél. Nőtt zöldség­A közszükség’eli cikkek gyártásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és pártunk III. kongresszusa fő feladatként a mezőgazdaság korszerű gépekkel és egyéb termelőeszközökkel való jó ellátását, közszükségleti cikkek ter­melésének jelentős növelését állítot­ta. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata óta eltelt egy és negyed év alatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításában. Ké­séssel, huzavonával ugyan, de meg­kezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari termelés át­csoportosítása. A lakosság áruellátása, az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogram bejelenté­se óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkásak és alkalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen je­lentős mértékben emelkedett 1964 I. félévében a munkások és alkal­mazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953. I. félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. Ennek meg­felelően emelkedett, a reálbér át­laga 1963. I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az 1953. I. féléve, amihez ké­pest a reálbérek emelkedtek, a leg­kedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952 évi rossz ter­més következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal maga. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását? nyekre, amelyek meggyőzően bizo­nyítják az új szakasz politikájának helyességét. év júniusi határozata nyomán a me­zőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1954-ben 50 százalékkal több műtrá­gyát használtak fel, mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicellátás stb. Augusztus 31-ig a mezőgazdaság 1082 G—35-ös traktort, 1308 traktor­ekét, 948 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A parasztság által legjobban keresett termelőesz­közök közül ez év első nyolc hónap­jában több mint H.OüjO fogatos ekét állított elő az ipar tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mini tizenegyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazdasági gép gyár­tása indult meg. így a többi között fejőgépé, permetező-porozóé, rét- gyaiué. st'o. A felsorolt- tények mutatják, hogv bá" még asa-k. az > 1%aí lépéseket let­tük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató ígéret, kedvező jelenség mutatkozik és meg vannak az e’ső eredmények. A fel­adat abban áll. hogy még határozot­tabban menjünk a megkezdett úton. ne sajnáljuk a fáradságot és áldoza­tokat, egy-ikét éven belül azok bő­ven megtérülnek. A beszámoló ezután megállapítot­ta, hogy begyűjtési rendszerünk he­lyesnek bizonyult, ismertette a be­gyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnöveke­dett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minő. sége miatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új sza­kaszban, különösen pedig az élet­színvonal gyors emelkedése 19Ö3 má­sodik felében, megnövelte a dolgo­zókban a párt iránti bizalmat. Meg­szilárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegek­hez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bi­zonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Az elért jelentős eredmények mel­lett súlyos hiányosságok tapasztalha­tók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése las­a Központi Vezetőség elé, beveze­tőben rámutatott azokra az eredmé­termelésünik is. Különösen jelentős eredmények vannak a hagyma- és s. paprikatermesztés fejlődésében. A megnövekedett termelés és felhoza­tal nyomén a zöldségárak az előző évihez képest csökkentek. A szarvasimarhatenyésztés kivéte­lével lényeges javulás van az állat- tenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1,100.000-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előre láthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-el növekedett a juhállomány is. örvendetesen növek­szik baromfiállományunk, ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő tá­mogatásával. Kalászosok közül a búza és a rozs terméseredményei az állami gazdaságokban valamelyest meghaladják az országos átlagot. Az elmúlt évihez képest a tavaszi nö­vényápolási munkában is van javu­lás, ennek ellenére a kapásak vár­ható termése még mindig alacsony. A termelőszövetkezetek zöme meg­erősödött a multévi kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munka­egységek száma, a kötelező számú munkaegységet nem teljesítő tagok aránya alacsonyabb, mint a múltban bármikor. Javult a Központi Vezetőség múlt A közszükségleti cikkek termelése 1954 első 8 hónapjában 12.4 száza­lékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek te­rületén a legnagyobb mértékű át­csoportosításra volt és van szükség. 1954 első 8 hónapjában 27 százalék­kal több közszükségleti cikket ©’’ár­tott, mint az elmúlt év azonos idő­szakában és 22.2 százalékkal emelte a mezőgazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgé­pek, alkatrészek és szeráruk terme­lését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisioari szövetkezetek sabb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál, A földművesszövet­kezetek forgalmának növekedése en­nél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általá­ban jó volt a kormányprogram óta eltelt időben. Zavartalan volt a ke­nyér-, liszt-, cukorellátás. A fonto­sabb élelmiszerek közül a húg és hús­készítmények kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakos­ság igényeit. Különösen nagymértékben emel­kedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, mint egy évvel ezelőtt. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 százalékkal emelkedett súbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a ká_ derekkel való ellátás terén nem kap. ja meg időben azt, amit a külön­böző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A kohó- és gép- iöQBLminisztérium az előírt határidő­re a G—3ő-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalé­kát, fogatos fűkaszálók 48 százalé­kát, kazalozók 6? százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a me­zőgazdaságiba való káderátcsoportosú tós is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a me­zei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasz­nálását a túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsá_ tott gépeket és egyéb anyagi esz­közöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsalt azért, mert a mezőgazdaság számá­ra nagy késéssel szállítja a szüksé­ges gepeket és felszereléseket, ha­nem többek között azért sem. mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 hónapjában kevesebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhát, húsdarálót, kartont, flanellt ©’ártot­tak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és u©Tanakkor magas devizahozamot biztosító, gazdaságo­sabb cikkek exportját, figyelembe- véve természetesen a baráti orszá­gok szükségleteit és a tőkés orszá­gokban való é^ekesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azonban egyelőre nem következeit be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az ex­portra való gyártás terén nem követ, kezett be lényeges javulás a termé­kek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója ezutámmámutatott arra, hogy a ter­melés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapanyagtermelésj, vi­szonylagos elmaradása fokozódott. ^Szénbányászat az első nyolc hó­napban tejvét 98.4 százalékra teljesí­tene. A kohászat ugyanezen idő alatt sem a martinacéltenmelés ter­vét, sem a hengereltacélét nem tel­jesítette. Az ópítőanyagipar tervtel­jesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Szénből, hengéreltacélból és építőanyagokból ez év első nyolc hó­napjában kevesebbet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lemaradások közül e©relőre leg­súlyosabb kihatása a szénbányászat­nak van. A szénbányászat adóssága, amely szeptember i-ig közel 300 ezer tonna volt, szeptember 20-ig több, mint 350 ezer tonnára emelkedett. Ennek a helyzetnek kialakulásában nagy szerepe van a bányáknál ural­kodó nagyfokú fegyelmezetlenségnek, ami a nagyszámú új munkaerő beál­lítása mellett elsősorban a vezetés hiányosságával függ össze. Rendkí­vül elhanyagolták a szénbányászat gépesítését, valamint az új, terme­lékenyebb murikamódszerek alkal­mazását. A gépi jövesztéssel termelt szén aránya es a geppel rakott szén aránya 1952 óta csökkent. A telje­sítmények csökkenéséhez hozzájárul­nak sok bányában az ígért rossz munkakörülmények, a bányák elha­nyagolt állapota, mely nagyrészben a túlzott ütemű iparosítás következ­ménye. Mivel a szocialista iparosítás to­vábbra is a szocializmus építésének fő eszköze és az ipari termelés eme­lése a nemzeti jövedelem növelésé­nek^ fő forrása, további előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen feltétele az ipari termelés egyhelyben topogásá- nak megszüntetése. Egész népgazda­ságunk felemelkedésének alapvető előfeltétele az ipari átcsoportosítás meggyorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése, mindenek előtt mezőgazdasági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cik­kekben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés vi­szonylagos elmaradásának felszámo­lása. 3. Tűrhetetlenül alakul a termelé­kenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgaz­daságunk fejlesztésének, az életszín­vonal emelésének döntő előfeltétele­ként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ázt a fordulatot, ameiyet a kongresz- szUg e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtottál! végre. Az iparban az év első felében egy- milliárddal több anyagot és munka­bért használtak fel. mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehason­lítható termelésének önköltsége 1964 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0 2 százalékos csökkenés helyett 2.8 szá­zalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűr­hetetlen alakulásának? Mindenek­előtt az. hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás egy napra eső ter­melése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év meg felelő időszakához viszonyítva 3.3 százalékkal csökkent. ^ A béralaptúllépésekhez és az ön­költség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a mi­nisztériumi iparban 1954 augusztu­sában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve veit Az önköltségcsökkentés terén te* pasztaiható lemaradásnak másik fő tényezője az anyagpazarlás. Ennek méreteire elég megemlíteni, hogy a KGM vállalatai az I. félévben 136 millió forinttal, az építésügyi mi­nisztérium, vállalatai 40 millió forint­tal lépték túl a megengedett anyag- költségeket. Nem sok történt a kongresszus óta annak éraekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a ter­melékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig vi­lágos, hogy enél'kül előbbre nem ju­tunk. Gyökeres változtatásokra van szükség; helyenként az ár- és bér­rendszer hibái következtében a mun­kások többet keresnek, ha az anya­got pazarolják, mintha azzal taka­rékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökkentést figyelembe kell venni a műszaki és adminisztratív személyzet pré­mium megállapításánál. Ennek érvé­nyesítése azonban rendkívül vonta­tottan megy. Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles terü­letein hosiszú hónapok óta nem ön­költségcsökkentés van. hanem ön- költségemelkeoés. A pártnak és a kormánynak kemény kézzel, sürgő­sen változtatni keli a helyzeten. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl maga­sak. Túlzottan magas a fogyasztáson be­lül az úgynevezett közületi fogyasz­tás, más szóval a nemzeti jövede­lemnek túlságosan nagy részét for­dítjuk a költségvetési kiaaásck fe­dezésére. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását és biz­tosítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a la­kosság számaira leginkább érezhető juttatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az el­múlt években a költsé©’etési kiadá­sok emelkedése, mint a nemzeti jö­vedelem növekedése. Az államigaz­gatás létszáma 1949-he^ viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Ezt a nagyarányú ugrást nem in­dokolják a szocialista állam jellegé­ből és tevékenységéből adódó új fel­adatok. Államapparátusunk létszánta nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az állami költsé©’etésből 1954-ben sporttámogatásra fordított kiadások több, mint ötszörösét teszik ki az IFolytatás a 2. oldalon) 32 százalékkal termeltek többet ez ív első nyolc hónapjában, mint ta­valy ugyanezen időszakban és ezen belül ;s lényegesen emelkedett a la­kosság •• ászáré termelt áruk. végzett javítások és ipari szolgáltatások ér­téke. A rrtsgánkisipart is beleszámít­va, a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag 1.1 milliárd forinttal több iparcikket, javítást és szolgál­tatást juttat a lakosságnak, mint 1953 második felében. Teljesen he­lyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikáiénak az a célkitű­zése. mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irányult.

Next

/
Thumbnails
Contents