Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-12 / 242. szám
JLflU, fávyyja* Ajtóiul■ '------------- VILÁG PPŰlETÁBTAt ElYtfÜLJETEK] T OLKAI — A MAI SZAMBÁN: Népgazdaságunk helyzete és feladatai Cl—2—3. o.) — Kezdődik a tanulás a DISZ Petőfi iskolán (3. o.) — A bátaszéki tanács gondoskodása a lakosságról (4. o.) — Jó ha tudják a gazdák (4. o.) — Könyvheti vásár a szekszárdi vállalatoknál (4. o.) I AZ M DTP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄG AN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 OKTOBER 12 Népgazdaságunk helyzete és feladatai A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről, és feladatairól. A beszámolót Szalai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektív munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ennek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott. A Politikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszámolója melyet Szalai Béla elvtárs terjesztett Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 11)53 júniusi határozata és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat alapján az 1953-—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedéseik hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán el- ■ ismerésreméltó lépések történték a föld termőerejének növelése érdekében. Az 1953—1954 gazdasági évben mintegy kétmillió katasztrális hold- nyi területet szervestrágyáztak, többet, mint a felszabadulás óta, bármelyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalék- területeik bérbevétele, évelő kultúrák iránti megnövekedétt érdeklőaés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 százalékkal több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb. A növénytermesztés' terén jelentős eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagymértékben sikerült kiterjeszteni az öntözéses gazdálkodást. Az öntözött területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal növeltük. Rizstermelő területünk elérte a 73.000 kát. holdat, 'hazánk Európa egyik legnagyobb rizstermelő országává vált. A kukorica vetésterülete jóval nagyobb a tervezettnél. Nőtt zöldségA közszükség’eli cikkek gyártásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és pártunk III. kongresszusa fő feladatként a mezőgazdaság korszerű gépekkel és egyéb termelőeszközökkel való jó ellátását, közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését állította. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt egy és negyed év alatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításában. Késéssel, huzavonával ugyan, de megkezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari termelés átcsoportosítása. A lakosság áruellátása, az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogram bejelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkásak és alkalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett 1964 I. félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953. I. félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. Ennek megfelelően emelkedett, a reálbér átlaga 1963. I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az 1953. I. féléve, amihez képest a reálbérek emelkedtek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952 évi rossz termés következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal maga. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását? nyekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának helyességét. év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1954-ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicellátás stb. Augusztus 31-ig a mezőgazdaság 1082 G—35-ös traktort, 1308 traktorekét, 948 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A parasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint H.OüjO fogatos ekét állított elő az ipar tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mini tizenegyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazdasági gép gyártása indult meg. így a többi között fejőgépé, permetező-porozóé, rét- gyaiué. st'o. A felsorolt- tények mutatják, hogv bá" még asa-k. az > 1%aí lépéseket lettük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató ígéret, kedvező jelenség mutatkozik és meg vannak az e’ső eredmények. A feladat abban áll. hogy még határozottabban menjünk a megkezdett úton. ne sajnáljuk a fáradságot és áldozatokat, egy-ikét éven belül azok bőven megtérülnek. A beszámoló ezután megállapította, hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minő. sége miatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az életszínvonal gyors emelkedése 19Ö3 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Az elért jelentős eredmények mellett súlyos hiányosságok tapasztalhatók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lasa Központi Vezetőség elé, bevezetőben rámutatott azokra az eredmétermelésünik is. Különösen jelentős eredmények vannak a hagyma- és s. paprikatermesztés fejlődésében. A megnövekedett termelés és felhozatal nyomén a zöldségárak az előző évihez képest csökkentek. A szarvasimarhatenyésztés kivételével lényeges javulás van az állat- tenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1,100.000-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előre láthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-el növekedett a juhállomány is. örvendetesen növekszik baromfiállományunk, ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő támogatásával. Kalászosok közül a búza és a rozs terméseredményei az állami gazdaságokban valamelyest meghaladják az országos átlagot. Az elmúlt évihez képest a tavaszi növényápolási munkában is van javulás, ennek ellenére a kapásak várható termése még mindig alacsony. A termelőszövetkezetek zöme megerősödött a multévi kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma, a kötelező számú munkaegységet nem teljesítő tagok aránya alacsonyabb, mint a múltban bármikor. Javult a Központi Vezetőség múlt A közszükségleti cikkek termelése 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség. 1954 első 8 hónapjában 27 százalékkal több közszükségleti cikket ©’’ártott, mint az elmúlt év azonos időszakában és 22.2 százalékkal emelte a mezőgazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisioari szövetkezetek sabb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál, A földművesszövetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általában jó volt a kormányprogram óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukorellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a húg és húskészítmények kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagymértékben emelkedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, mint egy évvel ezelőtt. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 százalékkal emelkedett súbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a ká_ derekkel való ellátás terén nem kap. ja meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A kohó- és gép- iöQBLminisztérium az előírt határidőre a G—3ő-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogatos fűkaszálók 48 százalékát, kazalozók 6? százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a mezőgazdaságiba való káderátcsoportosú tós is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasználását a túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsá_ tott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsalt azért, mert a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gepeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem. mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 hónapjában kevesebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhát, húsdarálót, kartont, flanellt ©’ártottak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és u©Tanakkor magas devizahozamot biztosító, gazdaságosabb cikkek exportját, figyelembe- véve természetesen a baráti országok szükségleteit és a tőkés országokban való é^ekesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azonban egyelőre nem következeit be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem követ, kezett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója ezutámmámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapanyagtermelésj, viszonylagos elmaradása fokozódott. ^Szénbányászat az első nyolc hónapban tejvét 98.4 százalékra teljesítene. A kohászat ugyanezen idő alatt sem a martinacéltenmelés tervét, sem a hengereltacélét nem teljesítette. Az ópítőanyagipar tervteljesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Szénből, hengéreltacélból és építőanyagokból ez év első nyolc hónapjában kevesebbet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lemaradások közül e©relőre legsúlyosabb kihatása a szénbányászatnak van. A szénbányászat adóssága, amely szeptember i-ig közel 300 ezer tonna volt, szeptember 20-ig több, mint 350 ezer tonnára emelkedett. Ennek a helyzetnek kialakulásában nagy szerepe van a bányáknál uralkodó nagyfokú fegyelmezetlenségnek, ami a nagyszámú új munkaerő beállítása mellett elsősorban a vezetés hiányosságával függ össze. Rendkívül elhanyagolták a szénbányászat gépesítését, valamint az új, termelékenyebb murikamódszerek alkalmazását. A gépi jövesztéssel termelt szén aránya es a geppel rakott szén aránya 1952 óta csökkent. A teljesítmények csökkenéséhez hozzájárulnak sok bányában az ígért rossz munkakörülmények, a bányák elhanyagolt állapota, mely nagyrészben a túlzott ütemű iparosítás következménye. Mivel a szocialista iparosítás továbbra is a szocializmus építésének fő eszköze és az ipari termelés emelése a nemzeti jövedelem növelésének^ fő forrása, további előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele az ipari termelés egyhelyben topogásá- nak megszüntetése. Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvető előfeltétele az ipari átcsoportosítás meggyorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése, mindenek előtt mezőgazdasági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradásának felszámolása. 3. Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének döntő előfeltételeként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ázt a fordulatot, ameiyet a kongresz- szUg e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtottál! végre. Az iparban az év első felében egy- milliárddal több anyagot és munkabért használtak fel. mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehasonlítható termelésének önköltsége 1964 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0 2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűrhetetlen alakulásának? Mindenekelőtt az. hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás egy napra eső termelése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év meg felelő időszakához viszonyítva 3.3 százalékkal csökkent. ^ A béralaptúllépésekhez és az önköltség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a minisztériumi iparban 1954 augusztusában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve veit Az önköltségcsökkentés terén te* pasztaiható lemaradásnak másik fő tényezője az anyagpazarlás. Ennek méreteire elég megemlíteni, hogy a KGM vállalatai az I. félévben 136 millió forinttal, az építésügyi minisztérium, vállalatai 40 millió forinttal lépték túl a megengedett anyag- költségeket. Nem sok történt a kongresszus óta annak éraekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enél'kül előbbre nem jutunk. Gyökeres változtatásokra van szükség; helyenként az ár- és bérrendszer hibái következtében a munkások többet keresnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökkentést figyelembe kell venni a műszaki és adminisztratív személyzet prémium megállapításánál. Ennek érvényesítése azonban rendkívül vontatottan megy. Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles területein hosiszú hónapok óta nem önköltségcsökkentés van. hanem ön- költségemelkeoés. A pártnak és a kormánynak kemény kézzel, sürgősen változtatni keli a helyzeten. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak. Túlzottan magas a fogyasztáson belül az úgynevezett közületi fogyasztás, más szóval a nemzeti jövedelemnek túlságosan nagy részét fordítjuk a költségvetési kiaaásck fedezésére. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását és biztosítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a lakosság számaira leginkább érezhető juttatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költsé©’etési kiadások emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az államigazgatás létszáma 1949-he^ viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Ezt a nagyarányú ugrást nem indokolják a szocialista állam jellegéből és tevékenységéből adódó új feladatok. Államapparátusunk létszánta nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az állami költsé©’etésből 1954-ben sporttámogatásra fordított kiadások több, mint ötszörösét teszik ki az IFolytatás a 2. oldalon) 32 százalékkal termeltek többet ez ív első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül ;s lényegesen emelkedett a lakosság •• ászáré termelt áruk. végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A rrtsgánkisipart is beleszámítva, a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag 1.1 milliárd forinttal több iparcikket, javítást és szolgáltatást juttat a lakosságnak, mint 1953 második felében. Teljesen helyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikáiénak az a célkitűzése. mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irányult.
