Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-01 / 233. szám
k TOLNAI 004 (JawIá,. * / c / 5in “Afl ■•- - --j NAPLÓ V ILÁG PROtETÁPJA / k'GYF/ÜL JETEK! — . . - " " *“* A MAI SZAMBAN: A mtatsztertunáos határozata az 1954—55. évi fűtési idényről {2. o.) — Dédanyám bölcsője (2. o.) — A köl- csönjegyzés tapasztalatait felhasználja a mőcsényi alapszervezet (3. o.) — Munkás-paraszt találkozó Bony- hádon (3. o.) — Jó úton halad az őcsényi kultúrotthon (4. o.) — Útmutató a dohány szedéséhez, tárolásához (4. 0.) I- . . AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ARA 511 fillEK PENTEK, 1954 OKTÓBER 1 Benánflis mm igazgatók Jogkörének kibővítéséről sasélé rendeletbe* A megnőve kedett jogkör nagyobb felelősséget is jelent A napokban jelent meg a minise tertanács határozata, mely félreérthetetlenül kifejezi a szocialista ipar- vezetéshez szükséges hatáskör biztosítását, az igazgatók jogait és kötelezettségeit. E nagyjelentőségű határozat, amely pártunk bizalmát jelenti, az eddiginél nagyobb lehetőséget ad mindennapi munkánk sikeres elvégzéséhez, nagyobb önállóságot biztosít. Mi, gazdasági vezetők, igazgatók a dolgozó nép tulajdonával gazdálkodunk és nem mindegy, hogyan kezeljük a reánk bízott vagyont. A dolgozó nép tulajdonával nekünk úgy kell gazdálkodnunk, hogy gyarapítsuk népgazdaságunkat, s dolgozó népünk életszínvonalát állandóan emeljük. De nemcsak bizalmat ad pártunk határozata, hanem egyben nagyobb felelősséget is a vállalat egyszemélyi vezetésében, mert a felelősségteljes munka elvégzéséhez biztosítja a feltételeket is: a kisebb beruházások saját hatáskörben való megoldását, a béralappal, a prémiummal történő önálóbb gazdálkodást. Pártunk ezen határozata megszünteti azt a gyámkodást, amely nálam is fennállt, különösképpen addig, amíg a vállalat az egyesüléshez tartozott. Intézkedési köröm egészen szűkre korlátozódott, nem éreztem magam teljesjogú vezetőnek. Ez a kötöttség a dolgozók előtt is kisebbítette tekintélyemet. Változott a helyzet, amikor a vállalat a helyi tanács irányítása alá került, de gyökeres változást vezető munkámban az új határozat jelenti, melynek alapján a vállalat felelős vezetőjének érezhetem magamat. Ez a meg,növekedett jogkör azonban nagyobb felelősséget is jelent, mert nem lehet úgy mint eddig az objektív nehézségeket vesszőparipának felhasználni. Nem vitás, hogy feladataink megoldására a jövőben is sok nehézséget kell leküzdenünk, mert az igazgatók önállóságának növelésével, a tervek jobb teljesítését, az olcsóbb termelést kell elősegítenünk. Ahhoz, hogy a minisztertanács határozatát eredményesen végre tudjuk hajtani és élni tudjunk vele, az kell, hogy a vezetés színvonalát szün telenül emeljük, a tanuláson keresztül, mely biztos alapja annak, hogy intézkedésünk határozott és bátor lesz. Odepka Rezső Toinamegyei Nyomda igazgatója. Jutalmat koptak a gabonabegyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok Az elmúlt héten kibővített v. b.- ülések keretében adták át a begyűjtési miniszter tárgyjutalmait a ga- -oonabegyűjtésben- élenjáró dolgozó parasztoknak. Megyénk területén 16.725 forint értékű mezőgazdasági íunkaeszközt osztottak ki, darabon- ént 5—600 forintnyi értékben. 44 len járó dolgozó parasztot jutalmazlak meg. A jutalomtárgyak között szerepelitek: eke, ekekapa, borona, fukorícadaráló, kukoricamorzsoló, » permetező, népszuperrádió, néprádió, férfi kerékpár és rögtörő-fogas. Minden megjutalmazott termelő a jutalomtárgy mellett még egy-egy mezőgazdasági szakkönyvet, vagy szépirodalmi művet is kapott. A jutalmazottak tábora a november 7-i, az őszi kapások begyűjtési versenyében ismét szaporodni fog. Az eddigi versemyváilalásokból és teljesítésekből ugyanis úgy látszik, hogy igen sok jutalmazásra érdemes munkaeredmény születik majd a verseny során. fJőkésziilelek az „Ünnepi Könyvhétére Szekszárdon szombaton este ünnepi műsorral kezdődik a Könyvhét Az Ünnepi Könyvhét megnyitásának ideje rohamosan közeledik. Talán ekkora érdeklődés még sohasem volt az Ünnepi Könyvhét iránt, mint most, így vélekednek a szekszárdi könyvesbolt dolgozói. Az érdeklődést nyilvánvalóan a sok új kiadvány idézi elő elsősorban. Ez a népszerűség kötelez is egyben, kötelezi a könyvesboltok, földművesszövetkezetek:, könyvtárak dolgozóit az alapos 'felkészülésre, hogy az igényeket ki tudják elégíteni és emellett újakat támasszanak, ezalatt a hét alatt minél több emberrel szerettessék meg a tudás forrását, a könyvet. A szekszárdi könyvesbolt felkészült a könyv ünnepére, alapos, széleskörű szervezőmunkát végzett. A megyében 100 helyen lesz könyvvásár. Csak a szekszárdi járásban állítanak 38 könyvsátrat. Szekszárdon pedig a könyvesbolt előtt három napig fog állni a könyvsátor, amelyet mindenki megnézhet, akit a gazdag könyvállomány öda csalogat és mindjárt vásárolhat is. A könyvesbolt dolgozói a szekszárdi iskolák tanulóit, hivatalok és üzemek dolgozóit csoportos sátorlátogatásra hívják meg. A szekszárdi járási kuitúrotthon- ban könyvkiállítás nyílik ez alkalommal, amely október 2-án este nyílik meg. Ugyanakkor műsoros megnyitó ünnepély lesz, amelyen Tamási Lajos költő is szerepel. Műsort ad ezen az ünnepélyen a sárpilisi népi együttes is. A könyv ünnepe alkalmával megyénk öt legnagyobb üzemében, a Bonyhádi Zománc- és Cipőgyárban, a Tolnai Selyemfonóban és a Textilgyárban, a Simontornyai Bőrgyárban szakkönyv ankétot rendez a könyvesbolt. — Legjobban a magyar klasszikus könyveknek örülünk, azokat is keresik leginkább. Már egész csomó előjegyzést kaptunk — meséli Lete- nyei Györgyné, a könyvesbolt Vezetője. .— Az idén sokkal jobban felkészültünk a könyvhétre, mint bármikor eddig — mondja tovább Lete- nyei Györgyné. — A csomagokat is kiküldtük a legtöbb helyre, ahol könyvvásár lesz. Üzemi munkások, dolgozó parasztok, kiskereskedők, nyugdíjasok lelkesen jegyeznek békekölcsönt Az új kormányprogram megjelenése után a magán-kisiparosok és kiskereskedők előtt is nagyobb lehetőségek nyíltak meg. A mi megyénk területén is számtalan kiskereskedő ■kapott iparengedélyt, s az új kormányprogram lehetővé teszi számukra, hogy központi árukészletekből kapjanak árut. Most, amikor ■kormányunk felhívással fordult egész népünkhöz, az ötödik Békekölcsön jegyzésére, megyénk magan- kiskereskedői sem akarnak lemaradni a jegyzésben. Láng Sándor öcsény, Hollender Ödön bonyhádi, Máj Ádámné dombóvári kiskereskedők 7—800 forintos jegyzésükkel járultak hozzá a kölcsönjegyzés sikeréhez. Özv. Bánki Sándomé dombóvári dohányárus 500, Vég János utcai árus 700, és Rónai Gyuláné szekA bonyhádi járás területén folyik a békekölcsön-jegyzés. A falvakban és az üzemekben a DISZ-fiatalok is kiveszik részüket a jegyeztetésből épp úgy, mint a jegyzésből. A DISZ-fiataloknak is nagy részük van abban, hogy Mőcsényben például minden dolgozó paraszt lejegyzett 100—150 forintot. Szentes Ambrus tsz-tag például 200, György József 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt 150 forintot jegyzett. A Eonyíiádi Cipőgyárban Horváth Antal a cipőgyár DISZ-titkára 500, Auth Henrik ipari tanuló 150 forinCsütörtökön reggel már a munka megkezdése előtt sokkal nagyobb volt a mozgolódás az alsóhidvégi állami gazdaság egész területén, mint bármely másik napon. Az Ötödik Békekölcsön jegyzése indult be. A népnevelők jó munkáiénak ered ményeként az alsóhidvégi állami gazdaság dolgozóinak egy része szombatig 39.700 forintot jegyzett. Az első napokon azonban nem tudtak a jegyeztetőpárok minden dolgozóhoz eljutni, de nem is kellett, mert igen sok dolgozó maga kereste fel a jegyeztetőpárokat azért, hogy jegyezhessenek békekölcsönt. Ezek között volt Hujbert József fogatos is. Amikor megkérdezték tőle, miért siet eny nyire a jegyzéssel, azt válaszolta: „Minden becsületes állampolgár arra törekszik, hogy az elsők között legyen, elsőnek teljesítse kötelességét. szárdi gyümölcs- és zöldségkereskedő 700 forintos összeget jegyzett. * Szekszárdon a nyugdíjas dolgozok Is lelkesen jegyeznek. Nem egy esetben fordult már elő, hogy a városi . tanács pénzügyi osztályát keresték fel jegyezni, mivel akkor nem voltak otthon, amikor a népnevelők kintjártak, özv. Schütter Laiosné Beloiannisz utca 19. szám alatti lakos is felkereste a városi tanács pénzügyi osztályát és elmondotta: „Tudomáson szerint lakásomon jártak a népnevelők, mikor nem voltam otthon. Én sem akarok kimaradni a békekölcsönjegyzésből, azért jöttem, ha lehet itt kívánok lejegyezni". Le is jegyzett 200 forintot. László Aladár, aki a megyei tanács dolgozója, ugyancsak felkereste a városi tanácsot és a következőket mondotta: ,.A tot jegyzett. A Zománcgyárban Deb- már Anna 500, Takács Margit 400, Kovács Mária 400, Gáti Jolán 450. Ripsz Irén 450, Balázs Imre 600, Tóth István és Gein József 500—500 forintot jegyzett. A bonvhádi gépállomáson Müller István 400, ifj. Brücker Ferenc 800 forintos fizetéséből 600 forint békekölcsönt jegyzett. A járási tanácsnál Donáth Erzsébet 400, Dezsényi Gyula 400, Lucz Vera 350, Soltész Anna 450, Horváth Elemér DISZ-titkár 550. Regős Olga 500, Máthé Irén 400 forintot jegyzett. Én sem akarok utolsó lenni.” Beszélgetés után a jegyzőpárok megkérdezték tőle, mennyit jegyez: „400 forintot — volt a válasz, — de nem, ne Írjátok még be, a mi államunk ennél sokkal többet adott az én 8 tagú családomnak és én most 1000 forintot jegyzek.” Hujbert József a múlt rendszerben uradalmi cseléd volt és sok nyomorúságot átélt, amelynek emlékei még most is élénken emlékezetében vannak. — Ma, amikor a dolgozók ilyen megbecsülésben részesülnek, — mondotta Hujbert József, — nem szabad, hogy sajnáljuk az államtól az anyagi támogatást sem. Nemcsak a jegyzésben akarok első lenni a gazdaság dolgozói között, de a munkából is kiveszem a részen'1 TÓTH ISTVÁN munkahelyemen már jegyeztem ugyan, de még itt is kívánok jegyezni a nyugdíjam után 100 forintot.“ * Megyénk területén a kölcsönjegyzés továbbra is folyik. Gyulaj községben Vicze János, a tanács végre*. hajtóoizottság tagja 200 forintot jegyzett. Kocsolán Tóth József és Varga Gyula tsz tagok 200—200 forintot jegyeztek. Miszlán Simon József kijelentette, hogy 100 forinttal nem szégyenkezik, hanem 200 forintot jegyez. * A dombóvári lengyárban befejeződött az ötödik Békekölcsön jegyzése. Az üzem valamennyi dolgozója eleget tett hazafias kötelezettségének. fizetésükhöz mérten jegyeztek békekölcsönt, amely 19.700 forintot tesz ki. Példamutalóan jegyeznek a biritói állami gazdaság dolgozói „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt“. Ezt a jelmondatot tartották szem előtt a biritói állami gazdaság dolgozói is* amikor lejegyezték azt az összeget, amelyet jó szívvel adtak államunknak. 28-án estig a biritói állami gazdaság dolgozói több mint 56.000 forintot jegyeztek. Még nem fejeződött be a jegyzés, de a gazdaság dolgozói az eddigi eredmények alapján körülbelül 8.000 forinttal többet jegyeztek mint tavaly. Az állami gazdaság területét 30 jegyeztetőpár között osztották fel, akik saját területükön elbeszélgettek a gazdaság dolgozóival a jegyzés jelentőségéről. Az eredmény nem maradt el. A dicsőség tábla már messziről hirdeti Szauter Sándor, Szilágyi Károly és Molnár Ferenc, a gazdaság állandó dolgozóinak nevét, akik 500, 600 illetve 400 forintot jegyeztek. Kaszlovszki Rozália időszaki dolgozó 200 forint jegy zésével mutat példát a gazdaság többi iíhjszaki dolgozói előtt. Ifjú' Tóth János gépkezelő 500 forintot jegyzett. Amikor gépe mellett neve mellé írta a lejegyzett összeget, azt mondotta; „Örömmel adom ezt az összeget, mert én ennek a többszörösét kaptam már vissza. Tavaly hosszú ideig beteg, keresőképtelen voltam, a gazdaság, az állam a betegség alatt segélyt adott. A napokban pedig pihenni, üdülni küld 2 hétre a gazdaság“. A biritói állami gazdaság fogato- sai is jó példát mutatnak. Bsnedeez- ki Pál és Piros László fogatosok például 300—300 forintot jegyeztek. DISZ-fiatalok példamutatása Az alsóhidvégi ál ami gazdaság dolgozói is tudják kötelességüket Az ovódák korszerűsítésire fordítják Dombóvárolt az Ötödik Békekölcsönből visszamaradt 25 százalékot A dombóvári községi tanács titkárát, Lengyel elvtársat naponta többször keresik fel a békekölcsönt jegyeztető párok, s beszámolnak munkájukról. Tóth Júlia a gyakorló iskola tanítónője az Erzsébet-utca lakói között végezte felvilágosító munkáját. így tért be Váncsa Sándor 8 holdas egvéni paraszt portájára, ahol elbeszélgetett a gazdával, a családtagokkal. Elmondotta, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy minden egyénileg dolgozó paraszt eleget tegyen hazafias kötelességének. — Kölcsönadott pénzünkkel a saját jólétünk emelését segítjük elő, hisz községünk már eddig is sokat kapott a dolgozó nép államától. Az Erzsébet-utcában, melynek lakói vízhiányban szenvedtek, most végzik a vízvezeték szerelését. — De beszélt a Bezerédj-utcai korszerű óvodáról is, amely már elkészült és 80 kisgyerek elhelyezését teszi lehetővé. — Nézzünk körül községünk milyen szépen fejlődik — magyarázza lelkesen, •— most épül, a hattantermes típusiskolánk, de kormányzatunk a dolgozó parasztsággal is törődik, utak, kutak készülnek. A szak- csi dűlőben elkészült az új kút, a közeljövőben községünk határában több új kút készül majd a tervek szerint. Nem közömbös az sem községünknek, hogy a iegyzett kölcsön 25 százaléka megmarad, s ebből a pénzből, figyelembevéve a lakosság kérését, a két régi ovódát korszerű bútorokkal és berendezéssel látjuk el. így beszélget el Tóth Júlia az Erzsébet-utca dolgozó parasztjaival, s munkája nem hiábavaló. Váncsa Sándor 8 holdas dolgozó paraszt 250 forintot jegyzett, szomszédja Váncsa Ferencné pedig 100 forintot jegyzett le jó szívvel, s mindketten ígéretet tettek arra. hogy a következő napon már be is fizetik. Újvári Ferenc a vasipari termelő- szövetkezet üzemvezetője és népnevelőtársa a kisiparosokat látogatják meg. Baráti beszélgetésük eredményes, a legtöbb házban jegyeznek Békekölcsönt kisebb, nagyobb összegben. Viramerné csak 100 forintot akart jegyezni. Újvári elvtárs azonban az időközben megérkező férjjel beszélgetett el, melynek eredményeként 200 forintos jegyzéssel hagyta el a házat. A dombóvári népnevelők nagy alapossággal végzik munkájukat, türelmes szóval figyelmeztetik a lakosságot, hazafias kötelezettségük teljesítésére. És a békekölcsönjeevzés hatodik napján 31.000 forint békekölcsönt jegyeztettek a dolgozó parasztság és a kisiparosok körében.
