Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-22 / 225. szám

2 N A P E ö 1954 SZEPTEMBER 33 A* országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés keddi ülését tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. Farkas Mihály, Hege­dűs András. Apró Antal, /les Lajos, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügymi­niszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyeiz Mihály leoltó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád köny­nyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdál­kodási miniszter, Háy László külkereskedelmi minisz­ter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomácia képviseletek több vezetője és tagja. Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkot­mány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat Az országgyűlés jelen nak célja és tárgya a tanácsok szervezetének megteremtése. A tár- g3ralási rendünkben szereplő mind­három törvényjavaslat erre vonatko­zik. A tanácsokról szóló törvényja­vaslat hozza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezése­ket, a most előttünk fekvő törvény- javaslat pedig a Magyar Népköztár­saság alkotmányának azokat a módo­sító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének és megerősítésének — megvalósítá­sára magába az alkotmányba fogla- landók — mondotta. A helyi tanácsok alkotmányunk­nak, a népi demokrácia alkotmányá­nak legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozza Harrer Fe­renc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprogramban kifejezésre ju­tott politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzé­sével e célok megvalósítására első­sorban a helyi tanácsokat tette hi­vatottakká, sőt ezért felelősekké is, szükségképpen felvetette a helvi ta­nácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tágításának és önállóságuk fokozásának szellemé­ben történhetett. A Magyar Népköztársaság alkot­mányának módosításáról szóié tör­vényjavaslat eszméje a tanácsok ál­lamhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatásköré­ben és jogi helyzetében, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. ' Harrer Ferenc ezután ismertette a módosító rendelkezéseket, majd be­fejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani tör­vényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat ál­lamigazgatási síkról valóban állam­hatalmi síkra emeli és ezzel megszi­lárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó vé­gül kérte a törvényjavaslat elfoga- uását. Ezután az országgyűlés az alkot­mány módosításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és rész­leteiben elfogadta. Az országgyűlés ezután a taná­csokról szóló törvényjavaslat tár­gyalására tért át. A javaslat elő­adója Pongrácz Kálmán, a buda­pesti városi tanács elnöke volt ülésszaká­ul A tanácsokról szóló törvényjavaslat A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsú­lyozta Pongrácz Kálmán, — pártunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű megvitatása során el­hangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámu­tatott arra, hogy az elmúlt eszten­dők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokrati­kus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a taná­csok nem tudták kellőképpen ma­gukhoz vonzani a dolgozók legszéle­sebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Nép­frontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együtt­működve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban levő hatalmasméretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakossá­gát és széles nemzeti egységet te­remt. A Hazafias Népfront és a ta­nácsok kapcsolata már most a ta­nácsválasztásra való felkészülés idő­szakában kidomborodik. Eddig hiá­nyosság volt az, hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezete­ket tömöríti és ennek kapcsán kö- zelhozza azokat egymáshoz, megte­remti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös mun­kát fejthessenek ki. A továbbiakban elmondta: a tör­vény teévezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több mint öt­ezer javaslat érkezeit a törvényter­vezet kiegészítésére és módosításá­ra. — A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága ezeket a javas­latokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra vá­lasztásra kerülő tanácsok munkájá­ban a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak résztvenni. Az új tanácstörvény világosan, részle­tesen megszabja a tanácsok felada­tait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, va­lóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékeny­séget; előmozdítja a lakosság élet- színvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szo­ciális feladatok megoldását — hang­súlyozta, majd a továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezé­sét ismertette. — Az új tanácstörvényünk meg­alkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre szocialista államéletünk fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával or­szággyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk ren­delkezései alapján tovább erősíti népi demokratikus államunkat. Jog­alkotásunknak ez az új műve mél­tán gazdagítja azokat az eredménye­ket, amelyeket országgyűlésünk ed­dig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szervek­nek a Hazafias Népfrontra támasz­kodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javas­lat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a taná­csokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módo­sításokkal fogadja el. Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese volt. Apró Antal elvtárs felszólalása A közelmúltban országunk életé­ben két nagyjelentőségű belpolitikái kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel to­vább akarjuk szélesíteni népi demo­kratikus államunk alapjait, szoro­sabbra fűzni a hazafias erők össze­fogását, a másik az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és válasz­tási törvény, amelynek alapján no­vember végén megtartjuk a tanács- választásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szoro­san összefügg a nemzetközi helyzet­tel, a béke megszilárdításának íel- a dalaival, gazdaság-politikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatok­kal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésé­vel, amely a dolgozó nép jóléte ala­kulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsú­lyozta: A békeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben köte­lességének tartja még elszántab- ban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egye­sült Nemzetek Szervezetének te­vékenységében is. i Ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a .kormány- program óta hogyan fejlődik nép­gazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézke­dést hajtottunk végre — mondotta —. 1958 június óta mintegy más- félmiíliárd forintot fordítottunk bér­emelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkoztatott költ­ségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályo­zására vonatkozó törvényerejű ren­delettel egy olyan — eddig meglévő hiányosságot számolunk fel, amely elsősoiban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülmé­nyeit megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyu galomba menjenek. Családjuk, hoz­zátartozóik számára is nagy segít­ség a nyugdíj felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-rysgállapítás egy­ben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitaliz­mus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gon­doskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudo­mású, hogy az előbb felsorolt, több mint kettőmiiliárd forintot kitevő évi bér, fizetés és nyugdíjemelések végrehajtása közben —- a fogyasz­tási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az ár­leszállítások, részben pedig a sza­badpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükrö­ződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereske­delmi forgalom 23.3 százalék­kal. ezen Tjeiül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pe­dig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a paraszt­ság vásárlóereje. A falvakban erősen megélénkült a földművesszövetkezeti boltok forgal­ma, ami elősegítette a mezőgazda­ság jobb áruellátását, a falu és vá­ros közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a korrnány- orogram óta — átlagosan 32 száza­lékkal több árut adott el. Ezen be­iül a falusi szövetkezeti boltok for­galma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett, Még sok esetben nem tudjuk ki­elégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. A falvakban é^ a városok­ban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett ter­melési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még min­dig hiány mutatkozik ekében, vető- gépben, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az í^ari cikkek minőségének megjaví­tására. összegezve az eddig elért eredmé­nyeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz, egyrészt meg­lévő kapacitásuk maximális ki­használásának biztosítása a la­kosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozá­sa érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása, és kö­vetkezetes keresztülvitele, ame­lyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcik­kek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártá­sára. Gyáriparunk első félévi tervét — a télokozta súlyos nehézségek elle­nére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat meg­valósításához. Ez év első két hó­napjában 1837 tr iktort, 1395 traktor­ekét, 719 csépK .épet, 485 vetőgépet, 518 kultivátor 37.660 mezőgazda- sági kisgépet,. tszorannyi műtrágyát kétszerannyi rezgálicot biztosítot­tunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években, } Ez a nagyarányú segítség éreztet­te jó hatását a tavaszi és nyári me­zőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan vég­zett el. Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunk­nak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségért! Az új kormányprogramul célki­tűzéseinek megvalósítása, a la­kosságnak több és jobb áruval va.ló ellátása csak a munka ter­melékenységének további növe­kedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. A minisztériumoknak, az üzemek vezetőinek fontos kötelessége, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket az önköltség és a termelékenység alakulásánál látnák, minél hama­rabb megszüntessék. Fontos szere­pük van ebben az üzemek igazga­tóinak, akiknek jogkörét a kormány a közeljövőben lényegesen kiszéle­síti. Most, amikor már nagyjából le tud. juk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — ta­valy decemberi — határozatok vég­rehajtásában. Szemléltető példája en­nek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk, így> annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évek­kel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének ré­gebben elhanyagolt állapota, vala­mint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdan­ként: termésátlag növelése egyik el­sőrendű feladata egész népgazdasá­gunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elma­radásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarha-tenyésztés. Sertésállo­mányunk több, mint egymillióval gyarapodott, a baromfiáilomány lé­nyegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra, iiogy termelőszövetkezeteink, egyéni­leg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az áfeat- hízlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedé­se, amellyel a hízottmarha árát je­lentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, hogy kapásnövényeink a gondosan végzett kapálás és gyomirtás eredmé­nyeként jó termést adnak. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó paraszt­ságunk bizalommal van a párt és a kormány új politikája iránt, s erejét nem kímélve dol­gozik a mezőgazdaság továbbfej­lesztéséért. Köszönet és elismerés jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszítésért, ame­lyet a magyar föld terméshoza­mának növeléséért, az eredmé­nyesebb és jobb gazdálkodásért tesz. Annak ellenére, .hogy a kalászo­sokban a vártnál gyengébbek a tér. méseredménye-k, dolgozó parasztsá­gunk többsége, becsületesen, a tör­vény szellemében megfelelően egye­nesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelességét. Vannak természetesen olyanok is, akik az állam iránti kötelezettségü­ket — bár annak eleget tudnának tenni, — nem teljesítik, kibújnak a törvényes kötelezettségek alól. Ilye­nekkel szemben a törvény szigorá­val fogunk eljárni. Külön kell megemlékeznünk arról hegy az elmúlt év alatt termelőszö­vetkezeteink nagy többsége megerő­södött, jó termelési eredményeket ért el s így tagjainak kielégítő jöve­delmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként több­száz egyénileg gazdálkodó kérte fel­vételét a termelőszövetkezetekbe és a tavalyi kilépett tagok közül is só­sán visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most új nagy feladatok állnak az őszi szántás-vetés és betakarítási munkák időben és jó minőség­ben való elvégzése. Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják és az idei tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy dolgi/i népünk bőséges kenyérellá­tásának biztosítása éraekében emel­nünk kell a kenyérgabona vetésterü­letét és már az idén ősszel a búza és rozs vetésterületét a tavalyihoz képest 250 ezer kát. holddal Kell nö­velnünk. Dolgozó parasztságunk, de mindenekelőtt a helyi tanácsoknak, a termelési bizottságoknak. nem utolsó sorban pedig az Hazafias Nép­front falusi bizottságainak, gondos­kodni kell arról, hogy a szükséges mértékben növekedjen a búza és rozs vetésterülete. Az állam a terméshozamok növe­lését minőségi vetőmag-csereakcióval segíti A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyérgabonát. A határidő­re és jó minőségben elvégzett őszi ‘•zíniási munkák a jövő évi gazdag termés legfőbb biztosítékai. A mcst megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy t mg ózó parasztságunkban mi- '.Hvi nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél na­gyobb termelési eredményeket érje. nek el, hogy új agrotechnikai eljá­rásokkal, új növényfajtákat honosít­sanak meg és növeljék a gabonafé­léknél, ipari növényeknél, gyümöl­csösöknél a termésátlagot és a mi­nőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye mindjobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban —, fel­tétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről, amit a Dunán le­vonuló árhullám a nyár közepén oko zott. A védekezés gyors megszervezésé- - re és elhárítására a párt, az árvíz- védelmi kormánybiztosság, a taná­csok, az árvízveszélyben lévő vidé­kek lakossága, derék honvédeink, if­júságunk, a Szovjetunió katonái hő. sies erőfeszítéseket tettek és sikerült is megakadályozni a gátszakadáso­kat. így a Duna mentén megmentet­tünk mintegy hétszázezer kát. hold árterületet. Néhány külföldi ország is segítsé- gelfnyújtott az árvízsujtóttá lakos­ságnak. A kormány nevében köszö­netét mondok mindazoknak, akik az árvízokozta károk helyreállításában segítséget nyújtottak. A miniszterta­nács elhatározta, hogy az árvízvéde­lem hősies munkájában résztvevők kitüntetésére emlékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökken­tése javította a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Több, mint ötszáz millió forint érté­kű építőanyagot és egyéb fogyasztá­si cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú mun­kaerőről. amelyet a népgazdaság más területein, mindenekelőtt a mező- gazdaságban folyó építkezésekhez tu. dunk felhasználni. Sok szó esik mostanában közvéle­ményünkben — de különösen Buda­pesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasá­gi összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dol­gozókat a racionalizálás céljáról és végrehajtásáról. Mi évek óta újból és újból megál­lapítottuk, hogy az állami munká­ban, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a feles­leges papírmunka. Széles dolgozó ré­tegek az üzemekben, a falvakban nap, mint nap felvetik, hogy feles­legesnek tartják azokat a nagy ad­minisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami veze­tésben az erős központosítás követ­keztében kialakultak. A túlmérete­zett minisztériumok, országos jelle­gű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, válla­ltiatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irá­nyítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szer­veztünk új trösztöket, középfokú irá­nyító szerveket. Ezeknek a létrehozá­sa sok esetben csak drágította a ter­melést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva picket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági inunkat bé­nító bürokratikus jelenségek fel­számolását, az állami és gazda­sági munka lényeges egyszerűsí­tését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a szám­vitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A raciona­lizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egy­szerűbbé, jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vi­gyük a dolgozó néphez. Apró Antal elvtárs hozzászólá­sának folytatását legközelebbi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents