Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-22 / 225. szám
2 N A P E ö 1954 SZEPTEMBER 33 A* országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés keddi ülését tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Farkas Mihály, Hegedűs András. Apró Antal, /les Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyeiz Mihály leoltó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könynyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomácia képviseletek több vezetője és tagja. Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat Az országgyűlés jelen nak célja és tárgya a tanácsok szervezetének megteremtése. A tár- g3ralási rendünkben szereplő mindhárom törvényjavaslat erre vonatkozik. A tanácsokról szóló törvényjavaslat hozza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezéseket, a most előttünk fekvő törvény- javaslat pedig a Magyar Népköztársaság alkotmányának azokat a módosító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének és megerősítésének — megvalósítására magába az alkotmányba fogla- landók — mondotta. A helyi tanácsok alkotmányunknak, a népi demokrácia alkotmányának legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozza Harrer Ferenc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprogramban kifejezésre jutott politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e célok megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat tette hivatottakká, sőt ezért felelősekké is, szükségképpen felvetette a helvi tanácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tágításának és önállóságuk fokozásának szellemében történhetett. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóié törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatáskörében és jogi helyzetében, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. ' Harrer Ferenc ezután ismertette a módosító rendelkezéseket, majd befejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat államigazgatási síkról valóban államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó végül kérte a törvényjavaslat elfoga- uását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át. A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács elnöke volt ülésszakául A tanácsokról szóló törvényjavaslat A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán, — pártunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű megvitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokratikus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban levő hatalmasméretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakosságát és széles nemzeti egységet teremt. A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most a tanácsválasztásra való felkészülés időszakában kidomborodik. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezeteket tömöríti és ennek kapcsán kö- zelhozza azokat egymáshoz, megteremti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. A továbbiakban elmondta: a törvény teévezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több mint ötezer javaslat érkezeit a törvénytervezet kiegészítésére és módosítására. — A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága ezeket a javaslatokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra választásra kerülő tanácsok munkájában a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak résztvenni. Az új tanácstörvény világosan, részletesen megszabja a tanácsok feladatait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, valóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet; előmozdítja a lakosság élet- színvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását — hangsúlyozta, majd a továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezését ismertette. — Az új tanácstörvényünk megalkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre szocialista államéletünk fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával országgyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk rendelkezései alapján tovább erősíti népi demokratikus államunkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gazdagítja azokat az eredményeket, amelyeket országgyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szerveknek a Hazafias Népfrontra támaszkodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. Apró Antal elvtárs felszólalása A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikái kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők összefogását, a másik az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvény, amelynek alapján november végén megtartjuk a tanács- választásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel, a béke megszilárdításának íel- a dalaival, gazdaság-politikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatokkal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésével, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsúlyozta: A békeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben kötelességének tartja még elszántab- ban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is. i Ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a .kormány- program óta hogyan fejlődik népgazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézkedést hajtottunk végre — mondotta —. 1958 június óta mintegy más- félmiíliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkoztatott költségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő hiányosságot számolunk fel, amely elsősoiban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyu galomba menjenek. Családjuk, hozzátartozóik számára is nagy segítség a nyugdíj felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-rysgállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondoskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több mint kettőmiiliárd forintot kitevő évi bér, fizetés és nyugdíjemelések végrehajtása közben —- a fogyasztási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az árleszállítások, részben pedig a szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereskedelmi forgalom 23.3 százalékkal. ezen Tjeiül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pedig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a parasztság vásárlóereje. A falvakban erősen megélénkült a földművesszövetkezeti boltok forgalma, ami elősegítette a mezőgazdaság jobb áruellátását, a falu és város közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a korrnány- orogram óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen beiül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett, Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. A falvakban é^ a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még mindig hiány mutatkozik ekében, vető- gépben, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az í^ari cikkek minőségének megjavítására. összegezve az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz, egyrészt meglévő kapacitásuk maximális kihasználásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása, és következetes keresztülvitele, amelyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét — a télokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Ez év első két hónapjában 1837 tr iktort, 1395 traktorekét, 719 csépK .épet, 485 vetőgépet, 518 kultivátor 37.660 mezőgazda- sági kisgépet,. tszorannyi műtrágyát kétszerannyi rezgálicot biztosítottunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években, } Ez a nagyarányú segítség éreztette jó hatását a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan végzett el. Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunknak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségért! Az új kormányprogramul célkitűzéseinek megvalósítása, a lakosságnak több és jobb áruval va.ló ellátása csak a munka termelékenységének további növekedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. A minisztériumoknak, az üzemek vezetőinek fontos kötelessége, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket az önköltség és a termelékenység alakulásánál látnák, minél hamarabb megszüntessék. Fontos szerepük van ebben az üzemek igazgatóinak, akiknek jogkörét a kormány a közeljövőben lényegesen kiszélesíti. Most, amikor már nagyjából le tud. juk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — tavaly decemberi — határozatok végrehajtásában. Szemléltető példája ennek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk, így> annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régebben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdanként: termésátlag növelése egyik elsőrendű feladata egész népgazdaságunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarha-tenyésztés. Sertésállományunk több, mint egymillióval gyarapodott, a baromfiáilomány lényegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra, iiogy termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az áfeat- hízlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árát jelentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, hogy kapásnövényeink a gondosan végzett kapálás és gyomirtás eredményeként jó termést adnak. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó parasztságunk bizalommal van a párt és a kormány új politikája iránt, s erejét nem kímélve dolgozik a mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Köszönet és elismerés jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszítésért, amelyet a magyar föld terméshozamának növeléséért, az eredményesebb és jobb gazdálkodásért tesz. Annak ellenére, .hogy a kalászosokban a vártnál gyengébbek a tér. méseredménye-k, dolgozó parasztságunk többsége, becsületesen, a törvény szellemében megfelelően egyenesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelességét. Vannak természetesen olyanok is, akik az állam iránti kötelezettségüket — bár annak eleget tudnának tenni, — nem teljesítik, kibújnak a törvényes kötelezettségek alól. Ilyenekkel szemben a törvény szigorával fogunk eljárni. Külön kell megemlékeznünk arról hegy az elmúlt év alatt termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, jó termelési eredményeket ért el s így tagjainak kielégítő jövedelmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként többszáz egyénileg gazdálkodó kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe és a tavalyi kilépett tagok közül is sósán visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most új nagy feladatok állnak az őszi szántás-vetés és betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése. Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják és az idei tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy dolgi/i népünk bőséges kenyérellátásának biztosítása éraekében emelnünk kell a kenyérgabona vetésterületét és már az idén ősszel a búza és rozs vetésterületét a tavalyihoz képest 250 ezer kát. holddal Kell növelnünk. Dolgozó parasztságunk, de mindenekelőtt a helyi tanácsoknak, a termelési bizottságoknak. nem utolsó sorban pedig az Hazafias Népfront falusi bizottságainak, gondoskodni kell arról, hogy a szükséges mértékben növekedjen a búza és rozs vetésterülete. Az állam a terméshozamok növelését minőségi vetőmag-csereakcióval segíti A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyérgabonát. A határidőre és jó minőségben elvégzett őszi ‘•zíniási munkák a jövő évi gazdag termés legfőbb biztosítékai. A mcst megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy t mg ózó parasztságunkban mi- '.Hvi nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél nagyobb termelési eredményeket érje. nek el, hogy új agrotechnikai eljárásokkal, új növényfajtákat honosítsanak meg és növeljék a gabonaféléknél, ipari növényeknél, gyümölcsösöknél a termésátlagot és a minőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye mindjobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban —, feltétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről, amit a Dunán levonuló árhullám a nyár közepén oko zott. A védekezés gyors megszervezésé- - re és elhárítására a párt, az árvíz- védelmi kormánybiztosság, a tanácsok, az árvízveszélyben lévő vidékek lakossága, derék honvédeink, ifjúságunk, a Szovjetunió katonái hő. sies erőfeszítéseket tettek és sikerült is megakadályozni a gátszakadásokat. így a Duna mentén megmentettünk mintegy hétszázezer kát. hold árterületet. Néhány külföldi ország is segítsé- gelfnyújtott az árvízsujtóttá lakosságnak. A kormány nevében köszönetét mondok mindazoknak, akik az árvízokozta károk helyreállításában segítséget nyújtottak. A minisztertanács elhatározta, hogy az árvízvédelem hősies munkájában résztvevők kitüntetésére emlékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökkentése javította a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Több, mint ötszáz millió forint értékű építőanyagot és egyéb fogyasztási cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú munkaerőről. amelyet a népgazdaság más területein, mindenekelőtt a mező- gazdaságban folyó építkezésekhez tu. dunk felhasználni. Sok szó esik mostanában közvéleményünkben — de különösen Budapesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasági összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racionalizálás céljáról és végrehajtásáról. Mi évek óta újból és újból megállapítottuk, hogy az állami munkában, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a felesleges papírmunka. Széles dolgozó rétegek az üzemekben, a falvakban nap, mint nap felvetik, hogy feleslegesnek tartják azokat a nagy adminisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami vezetésben az erős központosítás következtében kialakultak. A túlméretezett minisztériumok, országos jellegű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, vállaltiatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva picket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági inunkat bénító bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Apró Antal elvtárs hozzászólásának folytatását legközelebbi számunkban közöljük.
