Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-16 / 220. szám
i TAT.WAT mÁO PROLETÁRJAI ECVEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata (2. o.) — Munka a faluban (2. o.) — „ A faddi tsz-ek és doigt>zó parasztok jövő évi gabonaterméséért felelős a mözsi gépállomás kollektívája is (3. o.) — Vita a tanácstörvény-tervezetről (3. o.) — Hasznos tudnivalók (4. o.) — Törvényenkívüli lovag (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954 SZEPTEMBER 16 .................................................................... .....................................———'■in............ ■ ' ..................... ' ............ " .......................... ' ■■■ H ÍREK megyénkből Heg kell gyorsítani az őszi kalászosok talajelőkészítő «lunkáját Megyénk 15 gépállomásának az őszi idény alatt közel 45.000 hold őszi (kalászos talajelőkészítő munkáját kell elvégezni. Ehhez az előfeltétel biztosítva van. Ennek ellenére rendkívül lassan megy az őszi talajelőkészítő munka. A közelmúltban élenjáró szedrest gépállomáson például az 1466 holdból, — a gépállomások megyei igazgatósága legutóbbi értékeléséig — mindössze 134 hold talajelőkészítő munkát végeztek el. Vagy a dunaszent- györgyi gépállomáson a 2520 holdból 190 hóidat szántottak meg. De összesítve sem mutat kedvezőbben a gépállomások által végzett talajelőkészítő munka. A közel 45.000 holdból nem egészen 7.500 holdat szántottak meg eddig gépállomásaink. Ha mégis azt nézzük, hogy ebben a munkában melyik gépállomás dolgozik legjobban, megállapíthatjuk, hogy a bölcskei. Az 1483 holdból 462 holdon végezte el eddig a szántást. Viszonylag jól megy ez a munka Pincehelyen is. A 2248 holdból 710 holdat szántott meg eddig a gépállomás. Rendkívül lassan megy a munka a mindig élenjáró iregszemcsei gépállomáson, ahol 8.315 holdból mindössze csak' 655 holdat szántottak meg. Megyénk gépállomásain ai (kongresszusi verseny ideje alatt, majd az Alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett verseny ideje alatt széleskörű versenymozgalom bontakozott ki. Gépállomás gépállomással, brigád brigáddal, traktoros traktorossal versenyzett. A verseny állását nagy érdeklődéssel kísérte mindenki, de napjainkban a verseny iránti érdeklődés a gépállomásokon kihalt. Nem látják eléggé a szakszervezeti bizottságok, a pártszervezetek — ami a gyakorlat során már annyiszor bebizonyosodott, — hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A megye agronómusamak szeptember 10-én megtartott gabonatermelési tanácskozásán, de számtalan értekezleten és tanácskozáson elhangzott már, hogy a termelőszövetkezetek terméseredményeiért a gépállomások is felelősek. Azt is kívülről tudja minden gépállomás! dolgozó: „Munkánkat ma már a termelőszövetkezetek terméseredményein keresztül értékelik'*. Csak éppen azt nem látják, hogy ennek érdekében hogyan kell dolgozni, íme itt a bizonyíték. Szeptember 10-ig megyénk 15 gépállomása a megye összes termelőszövetkezeteiben 54 holdon vetette el az őszi árpát, ami tervnek még 1 százalékát sem teszi ki. Pedig már szeptember közepe felé járunk és maguk a gépállomási és a kihelyezett agronómusok mondják, hogy az őszi áipa vetését még szeptemberben be kell fejezni. Hát hol itt a biztosíték arra, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek őszi árpája még szeptember hónapban a földbe kerül. A biztosíték az, hogy gépállomásainkon van elegendő gép, a termelőszövetkezetek őszi árpájának legnagyobb része olyan elővetemény után lesz vetve, amelyik már le van takarítva. Traktorosok is vannak, agronómusok is vannak. Tehát a munkát kell meggyorsítani, maximálisan ki kell használni minden erőgépet, minden munkagépet, hogy a vetésnek ne legyen akadályozója. Tojna megyében a minőségi rozs- és árga vetőmagét mér megkapták a termelők Csaknem 300.000 forinttal segítette a szekszárdi tanács a vízkárt szenvedetteket A dunai árvíz nem fenyegette Szekszárdot júliusban, azonban két szokatlan erejű felhőszakadás zúdult a városra, sok magánház megrongálódott. A városi tanács azonnal a vízkárt szenvedett lakosság segítségére sietett s 137.000 forint segélyt osztott ki a házak helyreállítására, míg különböző ingóságok pótlására 28.000 forintot adott. Emellett a városi tanács gondoskodott arról is, hogy többen kölcsönhöz jussanak, s 16 háztulajdonos összesen 123.000 forintot vett fel házának helyreállítására. A nyári záporok a városi tanácsnak is súlyos károkat okoztak: a hegyről lezúduló víztömeg felszaggatta a Sztálin-tér betonburkolatát, két utcában pedig megnehezítette a forgalmat. A városi tanács 380.000 forint költséggel megjavíttatta a feltépett útburkolatot, s a teljesen újjáépített Sztálin téren és a Munkácsy utcában most indult meg ismét a forgalom. A szőlősgazdák kérésére gyorsított ütemben végezték el a kisfoödői útszakasz kijavítását, melyen a szüret kezdetére ismét lehet kocsikkal közlekedni. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat szerint minden megyében négyévenként fel kell újítani a vetőmagot. Hinnék alapján a tolna megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága négy részre osztotta a megye területét. Az idén, első ízben Bony- hád és Dombóvár körzetében kerül felújításra a vetőmag, azon a vidéken, ahol általában a leggyengébb szokott lenni a kalászosok minősége. A két körzet termelőszövetkezetei és egyéni gazdái részére 190 vagon búza, 16 vagon rozs és 52 vagon őszi árpa vetőmagot biztosítottak az őszi vetésekhez. Ez a mennyiség azonban sok a két körzetnek, ezért a megmaradó minőségi vetőmagból a megye más részeire is juttatnak. Tolna megye legtöbb részén a héten megkezdték az őszi vetéseket. A rozs és árpa minőségi vetőmagot mindenütt megkapták már a termelők, a búzavetőmagot pedig most szállítják. A szerdáig beérkezett jelentések alapján az eddig bevetett terület nagysága meghaladja a 200 holdat. Több község súlyosan elmaradt a tojásos baromfibeadási kötelezettség teljesítésével Még két hét és vége a III. negyedévnek. A földművesszövetkezetek most ismét elkészítik számadásaikat, melyből megállapítják, hogyan teljesítették kötelezettségeiket, nem maradtak-e adósai a nép államánek. Ha a baromfi- és tojásbesz^lgáltatási kötelezettségek teljesítését vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg. hogy sok község dolgozó parasztsága bizony még adósa az államnak. Felsőnána- Kisdorog ttj. Baks. 49, Kakasd 41. Mucsía pedig csak 32 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tojásbegyüjtési tervét. Ez a lemaradás súlyos hiba. A hanyag, kötelezettségüket nem teljesítő gazdáik nagyban megnehezítik a bányák, a gyárak, üzemek dolgozóinak jobb ellátását. Nem tetszik az iparban dolgozóknak, hogy még mindig vannak olyanok, akik elfelejtik, hogy kötelezettségeik is vannak. De nem tetszik azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak sem. akik kötelezettségeiket tojásból és baromfiból már egész évre teljesítették. Mert ilyenek is akadnak bőven megyénk községeiben. Ko- csola, Dombóvár. Szakadat. Németkér és Mözs községek dolgozó parasztjai már teljesítették a harmadik negyedévi baromfi, és tojásbegyüjtési tervet. Készítsenek számadást a baromfi- és tojásbeszol- gáitatásban lemaradt gazdák. Kérdezzék meg önma- guktól, hogy helyesen cseleked ték-e akkor, amikor a tojást és a baromfit szabadon értékesítették a piacokon, az állammal szemben pedig nem teljesítették kötelezettségüket. A még hátralévő két hét alatt minden dolgozó parasztnak van ideje rendezni hátralékát, nehogy kötelezettségét 10 százalékkal felemeljék, vagy esetleg elszámoltatásra kerüljön sor. Sz. F. Az alsóleperdi állami gazdaság mangalica anyakoca kondája. A 200 darabból álló konda Halasi átlaga 6.6 százalék Éjszaka volt akkor, a földszintes ház kertre néző ablakán hívogatóan vetődött be a hold sápadt sugara. — Aludt mindenki, legalábbis az egyenletes lélekzésről erre lehetett következtetni. Hét gyermek aludt a hófehér párnákon, nem gondolva arra, hogy talán ez az éj lesz az utolsó, amelyet itt töltenek és holnap, holnapután ki tudja merre, meddig rö_ piti őket' a fekete gőzös gyors kereke. Félig elfojtott szavak hallatszottak ki a szobából. — Menjünk asszony, akik szeretik a munkát, azok mindenhol megélnék, még a jég hátán is, — szólt Cseke Boldizsár asszonyához. És válaszként csendes sírás tört elő az asszonyból. — Ne sírj — nyugtatta a férj. — Hiszen nem mi leszünk az egyeoü- liek, akik új hazát, új és melegebb családi fészket indulnak ikeresni. Ne szólj, tudom, engem is ezer szállal köt az a föld, az a hely, ahol születtem. De nézd — és hangját, indulatát, már nem fékezte, az eddig visszafojtott érzés szinte vulkánsze- rűen tört ki belőle, amikor azt mondotta: — nem élet ez így! — Csendesebben — szólt az asz- szony, még felébrednek a gyerekek. — Eh, te is csak sírsz, mintha azzal segítenél, de . Cseke Boldizsár nem mondotta ki, amit gondolt, mégis (hehe Ojű!diziápék új élete... ő férfi, öt már jobban megedzette az élet vihara. — Na, próbáljunk aludni is valamit. De ezen az éjszakán nem akart Cseke Boldizsár szemére jönni álom. Számtalanszor megfordult fekhelyén idegesítette az is, hogy nem szólt az asszony, csak csendben sirdogált. Pedig milyen jó lenne, ha az asszony is azt mondaná, ha helyeselné, amit ő akar. Meg kell, meg fogjuk próbálni, rosszabb nem lehet, talán jobb. És jöttek, kergették egymást a gondolatok. Megvirradt. A nap felkelő sugara ezüstösen ragyogta be Hadikfalva minden kis zegét-zugát. Talán még a természet is felejthetetlenné akarta tenni azt a napot, amikor Cseke Boldizsár elindult családjával egy boldogabb élet felé. Elmúlt mér egy pár év az emlékezetes átvirrasztott éjszaka óta. A „kis” Cseke-család Hadikfalvá- ról a tolnamegyei Cikó községbe került, ahol házat és földet kaptak. Egy lovacska, egy tehénke és 10 hold föld képezte egész vagyonukat. Dolgoztak látástól vakulásig, hogy ki tudjanak a földből valamit hozni, mert a kapott föld elég rossz állapotban volt. Talán az ég a megmondhatója, hogy a madarakon kívül ki trágyázta ezeket a lankákat. Csekeék- nél pedig nagyon kellett a kenyér és a melléje való, hiszen már nem hét, hanem tíz éhes gyermek szája várta a betevő falatot. Mintha átok járt volna erre a családra, nem sikerült a termés. Peoig dolgoztak és amelyik gyereket egy kicsit is munkába lehetett fogni, az nem henyélt otthon, hanem ott segített, ahol tudott. Nem mondották egymásnak, de mindegyiket nagyon bántotta, hogy hiába dolgoznak, sovány a föld. trágya kéne, de miből, honnan? Ruha is kellene, hiszen a tíz gyermek nem járhat ruhátlanul. Cseke Boldizsár nem volt nyakas ember, aki csak azt tartotta volna, hogy csak azért is megmutatom a világnak, ha belepusztulok is, hogy majd terem nekem ez a föld bőven. Nem. Cseke Boldizsár csak tíz élő gyermekének a boldogulását tekintette mindenekelőtt. Sokat töprengett, gondolkozott, megrágta mondanivalójának minden szavát, amikor közölte élete párjával: — Te, asszony, lépjünk be rái is a csooortba. Én már régóta figyelem az Alkotmány tszcs-t. Látom hogyan dolgoznak az emberek ha mi is belépünk ha mi is ott dolgozhatnánk, sókkal jobb lenne, könnyebb lenne. Na. mit szólsz hoz. zá? — Én is úgy gondolom, hogy jobb lesz — felelte az asszony. — Már holnap menj el, beszélj az elnökkel. Körülbelül egy év telt el e kis párbeszéd óta. És Cseke Boldizsárék azóta a 261 holdon gazdálkodó kis közönségnek a legszorgalmasabb és leg. megelégedettebb tagjai lettek. Legalábbis arra következtethet minden látogató, aki — ha váratlanul is — betoppan a Cseke portéra. Gyermek- kacagástól hangos az udvar, pedig csak hét gyermek van otthon, három már „kirepült.“ Cseke néni azonnal kis birodalmába vezeti a látogatókat, ugyanis ő a tsz baromfigondozója. Joggal büszkélkedhet pekingi ikacsaálloményára ugyanis 50 darab kiskacsát kaptak ég azt felnevelte elhullás nélkül. Ez szép teljesítmény, legalább olyan szép, mint az az 50 darab kacsa, melyek vígan úszkálnak a kis patak kicsit zavaros vizében. — Én vagyok a baromfigondozó, férjem pedig a sertésgondozó, — mondja Cseke néni közvetlenül, és V V o iS> már mutatja is a férj gondjára bízott 50 darab sertést. — Aztán mi a véleménye a tsz-rői Cseke néni? — kérdeztük. — Gondolhatják, hogy nekem, vagyis nekünk mit jelent a tsz, ez az összetartó, dolgos kig család. Én azt hiszem és tudom, hogy itt a tsz. ben tisztességesen felnevelem a még itthon lévő gyermekeimet. Most már nem okoz gondot az, hogy ma még van, de holnap lesz-e kenyér. — Az urammal együtt 564 munkaegységet szereztünk, ami után 22 mázsa és 56 kiló búzát kaptunk. 22 mázsa —1 ismétli mégegyszer, mintha csak kóstolgatná a szavak ízét. És ebből a 22 mázsa gabonából már sütött is kenyerei Cseke néni az éhes fiókák részére. Ezen a napon még keresve sem találhatott volna az ember boldogabb gyerekeket Cikón a Cseke csemetéknél, akik körülállták a füstölgő kemencét és buzgón lesték azt a pillanatot, amikor a bar. napivosra sült kenyerek végre megjelentek a kemence szájában. Hét darab ropogósra sült kenyér mosolygott ingerlőén a gyermekihadra, akik azután jóízűen fogyasztották a pehelykönnyű fehér kenyeret. így dolgoznak, élnek Cseke Boldizsárék, a cikói Alkotmány tsz szorgalmas tagjai között. a a
