Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-16 / 220. szám

i TAT.WAT mÁO PROLETÁRJAI ECVEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata (2. o.) — Munka a faluban (2. o.) — „ A faddi tsz-ek és doigt>zó parasztok jövő évi gabonaterméséért felelős a mözsi gépállomás kollektívája is (3. o.) — Vita a tanácstörvény-tervezetről (3. o.) — Hasznos tudni­valók (4. o.) — Törvényenkívüli lovag (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954 SZEPTEMBER 16 .................................................................... .....................................———'■in............ ■ ' ..................... ' ............ " .......................... ' ■■■ H ÍREK megyénkből Heg kell gyorsítani az őszi kalászosok talajelőkészítő «lunkáját Megyénk 15 gépállomásának az őszi idény alatt közel 45.000 hold őszi (kalászos talajelőkészítő mun­káját kell elvégezni. Ehhez az elő­feltétel biztosítva van. Ennek elle­nére rendkívül lassan megy az őszi talajelőkészítő munka. A közelmúltban élenjáró szed­rest gépállomáson például az 1466 holdból, — a gépállomások megyei igazgatósága legutóbbi értékeléséig — mindössze 134 hold talajelőkészítő munkát vé­geztek el. Vagy a dunaszent- györgyi gépállomáson a 2520 holdból 190 hóidat szántottak meg. De összesítve sem mutat kedvezőb­ben a gépállomások által végzett talajelőkészítő munka. A közel 45.000 holdból nem egészen 7.500 holdat szántottak meg eddig gép­állomásaink. Ha mégis azt nézzük, hogy ebben a munkában melyik gépállomás dol­gozik legjobban, megállapíthatjuk, hogy a bölcskei. Az 1483 holdból 462 holdon vé­gezte el eddig a szántást. Vi­szonylag jól megy ez a munka Pincehelyen is. A 2248 holdból 710 holdat szántott meg eddig a gépállomás. Rendkívül lassan megy a munka a mindig élenjáró iregszemcsei gép­állomáson, ahol 8.315 holdból mind­össze csak' 655 holdat szántottak meg. Megyénk gépállomásain ai (kon­gresszusi verseny ideje alatt, majd az Alkotmány ünnepének tisztele­tére kezdeményezett verseny ideje alatt széleskörű versenymozgalom bontakozott ki. Gépállomás gépállo­mással, brigád brigáddal, traktoros traktorossal versenyzett. A verseny állását nagy érdeklődéssel kísérte mindenki, de napjainkban a ver­seny iránti érdeklődés a gépállomá­sokon kihalt. Nem látják eléggé a szakszer­vezeti bizottságok, a pártszerve­zetek — ami a gyakorlat során már annyiszor bebizonyosodott, — hogy a munkaverseny a szo­cializmus építésének kommu­nista módszere. A megye agronómusamak szep­tember 10-én megtartott gabonater­melési tanácskozásán, de számtalan értekezleten és tanácskozáson el­hangzott már, hogy a termelőszövet­kezetek terméseredményeiért a gép­állomások is felelősek. Azt is kí­vülről tudja minden gépállomás! dolgozó: „Munkánkat ma már a termelőszövetkezetek termésered­ményein keresztül értékelik'*. Csak éppen azt nem látják, hogy ennek érdekében hogyan kell dolgozni, íme itt a bizonyíték. Szeptember 10-ig megyénk 15 gépállomása a megye összes termelőszövetkezeteiben 54 hol­don vetette el az őszi árpát, ami tervnek még 1 százalékát sem teszi ki. Pedig már szeptember közepe felé járunk és maguk a gépállomási és a kihelyezett agronómusok mondják, hogy az őszi áipa vetését még szep­temberben be kell fejezni. Hát hol itt a biztosíték arra, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek őszi árpája még szeptember hónapban a földbe kerül. A biztosíték az, hogy gépállo­másainkon van elegendő gép, a termelőszövetkezetek őszi árpájának legnagyobb része olyan elővetemény után lesz vetve, amelyik már le van takarítva. Traktorosok is vannak, agronómusok is vannak. Tehát a munkát kell meggyorsítani, maxi­málisan ki kell használni minden erőgépet, minden munkagépet, hogy a vetésnek ne legyen akadályozója. Tojna megyében a minőségi rozs- és árga vetőmagét mér megkapták a termelők Csaknem 300.000 forinttal segítette a szekszárdi tanács a vízkárt szenvedetteket A dunai árvíz nem fe­nyegette Szekszárdot jú­liusban, azonban két szo­katlan erejű felhőszaka­dás zúdult a városra, sok magánház megrongáló­dott. A városi tanács azonnal a vízkárt szenve­dett lakosság segítségére sietett s 137.000 forint se­gélyt osztott ki a házak helyreállítására, míg kü­lönböző ingóságok pótlá­sára 28.000 forintot adott. Emellett a városi tanács gondoskodott arról is, hogy többen kölcsönhöz jussanak, s 16 háztulajdo­nos összesen 123.000 fo­rintot vett fel házának helyreállítására. A nyári záporok a vá­rosi tanácsnak is súlyos károkat okoztak: a hegy­ről lezúduló víztömeg fel­szaggatta a Sztálin-tér betonburkolatát, két ut­cában pedig megnehezí­tette a forgalmat. A vá­rosi tanács 380.000 forint költséggel megjavíttatta a feltépett útburkolatot, s a teljesen újjáépített Sztálin téren és a Mun­kácsy utcában most in­dult meg ismét a forga­lom. A szőlősgazdák ké­résére gyorsított ütemben végezték el a kisfoödői út­szakasz kijavítását, me­lyen a szüret kezdetére ismét lehet kocsikkal köz­lekedni. A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat szerint minden megyében négyévenként fel kell újí­tani a vetőmagot. Hinnék alapján a tolna megyei ta­nács mezőgazdasági igaz­gatósága négy részre osz­totta a megye területét. Az idén, első ízben Bony- hád és Dombóvár körze­tében kerül felújításra a vetőmag, azon a vidéken, ahol általában a leggyen­gébb szokott lenni a ka­lászosok minősége. A két körzet termelő­szövetkezetei és egyéni gazdái részére 190 vagon búza, 16 vagon rozs és 52 vagon őszi árpa vetőmagot biztosítottak az őszi ve­tésekhez. Ez a mennyiség azonban sok a két kör­zetnek, ezért a megmara­dó minőségi vetőmagból a megye más részeire is juttatnak. Tolna megye legtöbb részén a héten megkezd­ték az őszi vetéseket. A rozs és árpa minőségi ve­tőmagot mindenütt meg­kapták már a termelők, a búzavetőmagot pedig most szállítják. A szer­dáig beérkezett jelenté­sek alapján az eddig be­vetett terület nagysága meghaladja a 200 holdat. Több község súlyosan elmaradt a tojás­os baromfibeadási kötelezettség teljesítésével Még két hét és vége a III. negyedévnek. A föld­művesszövetkezetek most ismét elkészítik számadásai­kat, melyből megállapítják, hogyan teljesítették köte­lezettségeiket, nem maradtak-e adósai a nép államá­nek. Ha a baromfi- és tojásbesz^lgáltatási kötelezettsé­gek teljesítését vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg. hogy sok község dolgozó parasztsága bizony még adósa az államnak. Felsőnána- Kisdorog ttj. Baks. 49, Kakasd 41. Mucsía pedig csak 32 százalékra teljesí­tette harmadik negyedévi tojásbegyüjtési tervét. Ez a lemaradás súlyos hiba. A hanyag, kötelezettségüket nem teljesítő gazdáik nagyban megnehezítik a bányák, a gyárak, üzemek dolgozóinak jobb ellátását. Nem tetszik az iparban dolgozóknak, hogy még mindig vannak olyanok, akik elfelejtik, hogy kötelezett­ségeik is vannak. De nem tetszik azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak sem. akik kötelezettségeiket to­jásból és baromfiból már egész évre teljesítették. Mert ilyenek is akadnak bőven megyénk községeiben. Ko- csola, Dombóvár. Szakadat. Németkér és Mözs közsé­gek dolgozó parasztjai már teljesítették a harmadik ne­gyedévi baromfi, és tojásbegyüjtési tervet. Készítsenek számadást a baromfi- és tojásbeszol- gáitatásban lemaradt gazdák. Kérdezzék meg önma- guktól, hogy helyesen cseleked ték-e akkor, amikor a tojást és a baromfit szabadon értékesítették a piaco­kon, az állammal szemben pedig nem teljesítették kö­telezettségüket. A még hátralévő két hét alatt minden dolgozó parasztnak van ideje rendezni hátralékát, ne­hogy kötelezettségét 10 százalékkal felemeljék, vagy esetleg elszámoltatásra kerüljön sor. Sz. F. Az alsóleperdi állami gazdaság mangalica anyakoca kondája. A 200 darabból álló konda Halasi átlaga 6.6 százalék Éjszaka volt akkor, a földszintes ház kertre néző ablakán hívogatóan vetődött be a hold sápadt sugara. — Aludt mindenki, legalábbis az egyen­letes lélekzésről erre lehetett követ­keztetni. Hét gyermek aludt a hófe­hér párnákon, nem gondolva arra, hogy talán ez az éj lesz az utolsó, amelyet itt töltenek és holnap, hol­napután ki tudja merre, meddig rö_ piti őket' a fekete gőzös gyors kere­ke. Félig elfojtott szavak hallatszot­tak ki a szobából. — Menjünk asszony, akik szeretik a munkát, azok mindenhol megél­nék, még a jég hátán is, — szólt Cseke Boldizsár asszonyához. És vá­laszként csendes sírás tört elő az asszonyból. — Ne sírj — nyugtatta a férj. — Hiszen nem mi leszünk az egyeoü- liek, akik új hazát, új és melegebb családi fészket indulnak ikeresni. Ne szólj, tudom, engem is ezer szállal köt az a föld, az a hely, ahol szü­lettem. De nézd — és hangját, indu­latát, már nem fékezte, az eddig visszafojtott érzés szinte vulkánsze- rűen tört ki belőle, amikor azt mon­dotta: — nem élet ez így! — Csendesebben — szólt az asz- szony, még felébrednek a gyerekek. — Eh, te is csak sírsz, mintha az­zal segítenél, de . Cseke Boldizsár nem mondotta ki, amit gondolt, mégis (hehe Ojű!diziápék új élete... ő férfi, öt már jobban megedzette az élet vihara. — Na, próbáljunk aludni is vala­mit. De ezen az éjszakán nem akart Cseke Boldizsár szemére jönni álom. Számtalanszor megfordult fekhelyén idegesítette az is, hogy nem szólt az asszony, csak csendben sirdogált. Pe­dig milyen jó lenne, ha az asszony is azt mondaná, ha helyeselné, amit ő akar. Meg kell, meg fogjuk próbál­ni, rosszabb nem lehet, talán jobb. És jöttek, kergették egymást a gondo­latok. Megvirradt. A nap felkelő sugara ezüstösen ragyogta be Hadikfalva minden kis zegét-zugát. Talán még a természet is felejthetetlenné akar­ta tenni azt a napot, amikor Cseke Boldizsár elindult családjával egy boldogabb élet felé. Elmúlt mér egy pár év az emlé­kezetes átvirrasztott éjszaka óta. A „kis” Cseke-család Hadikfalvá- ról a tolnamegyei Cikó községbe ke­rült, ahol házat és földet kaptak. Egy lovacska, egy tehénke és 10 hold föld képezte egész vagyonukat. Dol­goztak látástól vakulásig, hogy ki tudjanak a földből valamit hozni, mert a kapott föld elég rossz állapot­ban volt. Talán az ég a megmondha­tója, hogy a madarakon kívül ki trá­gyázta ezeket a lankákat. Csekeék- nél pedig nagyon kellett a kenyér és a melléje való, hiszen már nem hét, hanem tíz éhes gyermek szája vár­ta a betevő falatot. Mintha átok járt volna erre a családra, nem sikerült a termés. Peoig dolgoztak és amelyik gyereket egy kicsit is munkába lehe­tett fogni, az nem henyélt otthon, hanem ott segített, ahol tudott. Nem mondották egymásnak, de mindegyi­ket nagyon bántotta, hogy hiába dol­goznak, sovány a föld. trágya kéne, de miből, honnan? Ruha is kellene, hiszen a tíz gyermek nem járhat ru­hátlanul. Cseke Boldizsár nem volt nyakas ember, aki csak azt tartotta volna, hogy csak azért is megmutatom a vi­lágnak, ha belepusztulok is, hogy majd terem nekem ez a föld bőven. Nem. Cseke Boldizsár csak tíz élő gyermekének a boldogulását tekintet­te mindenekelőtt. Sokat töprengett, gondolkozott, megrágta mondanivaló­jának minden szavát, amikor közöl­te élete párjával: — Te, asszony, lép­jünk be rái is a csooortba. Én már régóta figyelem az Alkotmány tszcs-t. Látom hogyan dolgoznak az embe­rek ha mi is belépünk ha mi is ott dolgozhatnánk, sókkal jobb lenne, könnyebb lenne. Na. mit szólsz hoz. zá? — Én is úgy gondolom, hogy jobb lesz — felelte az asszony. — Már holnap menj el, beszélj az elnökkel. Körülbelül egy év telt el e kis pár­beszéd óta. És Cseke Boldizsárék az­óta a 261 holdon gazdálkodó kis kö­zönségnek a legszorgalmasabb és leg. megelégedettebb tagjai lettek. Leg­alábbis arra következtethet minden látogató, aki — ha váratlanul is — betoppan a Cseke portéra. Gyermek- kacagástól hangos az udvar, pedig csak hét gyermek van otthon, három már „kirepült.“ Cseke néni azonnal kis birodal­mába vezeti a látogatókat, ugyanis ő a tsz baromfigondozója. Joggal büsz­kélkedhet pekingi ikacsaálloményára ugyanis 50 darab kiskacsát kaptak ég azt felnevelte elhullás nélkül. Ez szép teljesítmény, legalább olyan szép, mint az az 50 darab kacsa, me­lyek vígan úszkálnak a kis patak ki­csit zavaros vizében. — Én vagyok a baromfigondozó, férjem pedig a sertésgondozó, — mondja Cseke néni közvetlenül, és V V o iS> már mutatja is a férj gondjára bí­zott 50 darab sertést. — Aztán mi a véleménye a tsz-rői Cseke néni? — kérdeztük. — Gondolhatják, hogy nekem, vagyis nekünk mit jelent a tsz, ez az összetartó, dolgos kig család. Én azt hiszem és tudom, hogy itt a tsz. ben tisztességesen felnevelem a még itthon lévő gyermekeimet. Most már nem okoz gondot az, hogy ma még van, de holnap lesz-e kenyér. — Az urammal együtt 564 munkaegységet szereztünk, ami után 22 mázsa és 56 kiló búzát kaptunk. 22 mázsa —1 ismétli mégegyszer, mintha csak kós­tolgatná a szavak ízét. És ebből a 22 mázsa gabonából már sütött is kenyerei Cseke néni az éhes fiókák részére. Ezen a napon még keresve sem találhatott volna az ember boldogabb gyerekeket Cikón a Cseke csemetéknél, akik körüláll­ták a füstölgő kemencét és buzgón lesték azt a pillanatot, amikor a bar. napivosra sült kenyerek végre megje­lentek a kemence szájában. Hét da­rab ropogósra sült kenyér mosoly­gott ingerlőén a gyermekihadra, akik azután jóízűen fogyasztották a pe­helykönnyű fehér kenyeret. így dolgoznak, élnek Cseke Boldi­zsárék, a cikói Alkotmány tsz szor­galmas tagjai között. a a

Next

/
Thumbnails
Contents