Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-15 / 219. szám

mH SZEPTEMBER 15 NÄPCÖ 5 Vita a tanácstörvény-tervezetről Az új tanácstagoknak több támogatást adjanak a felettes hatóságok A lóistállótól a barom ff ól i£ mindenütt találunk to Ina megyei kitüntetett állatot a mezőgazdasági kiállításon Budapesten, vasárnap reggel a j megszokottnál is jóval nagyobb a forgalom. Zsúfolásig megtelt villamo­sok és autóbuszok szállítják minőén irányból a látogatókat a mezőgazda- sági kiállításra. Különböző népvise­letbe öltözött lányok és asszonyok tömegét látni, akik az éjszaka nagy- részét átutazták, hogy megnézzék a vásárt. Jönnek az állami gazdaság, a gépállomás és termelőszövetkezet dol­gozói, az egyénileg dolgozó parasztok végeláthatatlan hosszú sorokban. So­kan gyermeket is hoznak. A nagyob­bakat kézenfogva vezetik, a kisebbek pedig apjuk válláról élvezik a szo­katlan látványt. „Kár lett volna ott- honhagyni, hisz nagypapa koráiban is visszaemlékszik erre a napra" — mondogatják a megértő szülők. A látogatók nagyrésze az istállók felé tart. Nemcsak a mezőgazdaság dolgozói, de a városi munkások és munkásnők, sőt gyermekek is szí­vesen töltenek órákat a számukra szokatlanul kellemetlen levegőjű is­tállóban. Már odahaza hallottuk, hogy a Nagy Díj mellett több I., II. III.: díjjal és elismerő oklevéllel ki­tüntetett állat szerepel Tolnáiból. — Most itt a kiállításon, szemtől-szem- be állunk a bonyhádi vöröstarkák legszebbjeivel és olyan büszkén húz­zuk ki magunkat, mintha mi nevel­tük volna valamennyit. „Mindjárt az első istállóban, a „faj­tabemutatódban, a szép ipolyvölgyi tájfajta és a sziimentáli tehenek mel­leit ott látjuk a Juhépusztai Törzs- á'llattenyésztő Állami Gazdaság szép 15 vöröstarka tehenét — köztük a nagydíjas Terkát, — amelyek szép küllemükkel, egyöntetű színükkel és kiváló tej termelési eredményeikkel nemcsak a bonyhádi tájfajtának, de a kiállításnak is egyik szép feltűnő- ségei. Katonás sorrendben állnak a tömeghez nem szokott állatok, mint­ha figyelnék a kérdezősködést. Mennyi tejel ad a Terka ,— Apukám, tudod mennyi tejet ad a Terka egy év alatt? — kia,bálja egy 8 év körüli gyermek, s amint el. olvassa-a táblát, mindjárt meg is fe­lel'rá: — 6030 kilót! Az ám, a Terka! Mindenki látni szeretné az értékes tehenet, amelyik szép küllemével, nagymennyiségű és zsíros tejtermelésével a kiállításon szereplő tehenek között, 92 ponttal á Nagy-díjat nyerte el. A magyar faj­ta állattenyésztő alföldi gazdák nagy érdeklődéssel simogatják a bonyhá­di vöröstarkák kívánatos típusú te­henét, megnézik a tej erét és rész­letesen érdeklődnek életéről. Pencz József „kiváló állattenyésztő”, két­szeres éltehenész pedig örömmel be­— Hogyan tudjunk felkészülni jól az új oktatási évre. ha ilyen nehe­zen megy az anyag biztosítása — ezzel a panasszal kezdi a választ Vozdecki elvtárs, a tolnai alapszer­vezet egyik propagandistája arra a kérdésemre: hogyan készül propa­gandista munkájára. Voltam a járá­si párt bizottságnál, az alapszervezet­nél is, de ott is azt mondták, hogy nincs, majd lesz. Ilyen bevezetés után arra számítot­tam, hogy Vozdecki elvtárs várako­zó álláspontra helyezkedett. Öröm­mel tapasztaltam, hegy nem így van. — Nem. is azért kezdtem így, mert én várakozom, hanem úgy gon­dolom az új propagandistáit nem sok segítséget kapnak így. Én könnyebb helyzetben vagyok, mivel már régóta foglalkozom a propagandista mun­kával. Tavaly elsőéves politikai isko­lát vezettem, azelőtt magasabb fokon is tanítottam. Most azonban az elmúlt évi tapasz­talatairól kérdezem. Elmondja, hogy At* 'Mlflilfll HtlrtlilW« pártépités lAwrtotőít Nyújt a mindennapi pártmvakábaa szél arról a kedvencéről, amelyiket már ötödik éve nagy gonddal és szeretettel nevel. Az újszülött — Az én Terkám, nemcsak szép és jó tehén, hanem okos jószág is, — magyarázza nem kis büszkeség­gel. — Mintha csak kiszámította vol­na a lépéseket, szépen eljött a bíráló bizottság elé, pedig amint láttam, akkor már szülési fájdalmak gyötör­ték. Amikor megkapta a kitüntetést, két óra múlva, mintha csak hálál­kodna, egy egészséges, jólfejlett bika­borjúnak adott életet. Ez az ötödik borja, bár negyedszer ellett, de egy­szer ikreket. Derült kacagás futott végig az is­tállón és a jelenlévők azonnal látni szerették volna az értékes utódot. — Látni lehet a csalódást az arcokon, amikor megtudták, hogy az ..fiiszü­löttet” 24 óra múlva elszállították a juhépusztai állami gazdaságba, hogy a legfejlettebb módszerrel, hidegbor­jú neveléssel fejlődjön mielőbb „apává.” Szabó elvtárs, a gazdaság igazga­tója, ugyanis elmondja: a kis bikát úgy akarják felnevelni, hogy a gaz­daság jövendő törzsalapító törzsbiká­ja legyen, a kiváló szülőktől szárma­zott utód. Amikor a Terka tejtermelése után érdeklődünk, szorgalmas gondozója nem felel mindjárt. Mélyen elgondol­kodik, s később így válaszol: — Eddig, 33 liter volt a legmaga­sabb napi tejhozama. De ez .már a múlté, mert így készítettem elő, hogy napi 40 literes tejhozam mellett, egy évben 10 ezer litert akarok tőle fejni. — Vállalom, hogy a Terka és tár­sai egyedi takarmányozásához jómi­nőségű abrakról gondoskodom. — Ez, — szól közbe az igazgató, — ez az én feladatom, a tied pedig a gon­dozás. Pencz József eddig is mindent meg­tett a teheneiért, — hisz a 15 kiállí­tott közül 7 az ő neveltje, — de most, a nagy kitüntetés még jobb, odaadóbb munkára serkenti őt is. Itt találjuk a II. díjjal kitüntetett Annust is, de jogosan büszkék a juhépusztaiak azokra a teheneikre is, amelyeket nem tüntettek ki. A hikaistállóban A tömeg pedig minden lépéssel ooébb sodor bennünket. Itt-ott. éri csak lábunk a földet. így jutunk el lassan, szinte lépésről-lépésre a bikaistálló­ba, ahol az alsóleperdi állami gaz­daság III. díjjal kitüntetett Sachra nevű bikáját és az ugyancsak III. díias Fickót, amit Bétáról, Keresztes Mihály egyénileg dolgozó paraszt ho­zott Budapestre. A Fickó igen érté­elég jó eredményt ért el. Két hallga­tó kivételével — akiket elhelyeztek a községből, — valamennyien ered­ményesen levizsgáztak. De egész év­ben is szorgalmasan jártak az okta­tásra. Ennek elérésében végzett munkájáról így beszél. — Többéves tapasztalatom megmutatta, hogy a propagandista nem hagyhatja ma­gukra a hallgatóit. Beszélgetni kell velük, állandóan tanítani őket és ta­nulni tőlük. Bárhol találkoztam ve­lük, sohasem mulasztottam el, hogy beszéljek velük a tanulás fontossá­gáról és arról, mikor, hol tartjuk a legközélehbi foglalkozást, milyen anyagot tárgyalunk, melyek azok a legfontosabb elvi kérdések, amelye­ket különösen tanulmányozzanak át. Ezután arról beszél, hogy a megje­lenések biztosításában nagy szerepe volt a bizalmiaknak is. A szeminá­riumon belül 4 bizalmit választottak, akik a hallgatók segítése mellett mozgósították őket a foglalkozásokon való megjelenésre is. — Természete­sen ezt a módszert az idén is hasz­nosítani . fogom. *— Könnyebb helyzetben vagyok, azért is, mert én a kongresszusról szóló újságcikkeket megtartottam úgy, hogy máj- most készülök, tanul­mányozom az anyagot. Ebben az év­ben magasabb fokon tanítok, s jó­kés még azért is, mert apja, a mes­terséges megtermékenyítő állomáson lévő „Legény", a bonyhádi tájfajta egyik híres alapító Iancsi-család le­származottja. Többen kérték már a Fickót, s végül úgy döntöttek, hogy Tolna megye egyik híres állatte­nyésztő községébe, Nakra adják, a jó tulajdonsággal rendelkező szép küllemű bikát. Keresztes Mihály amint ül a já­szol előtt, jóízűen ropogtatja a kirán­tott halat és sültcsirkét, elégedetten nézegeti a 16 hónapos bikát. Miköz­ben jókat húz a bátai vörösborból, el­mondja: most megfigyelte a ponto­zásnál, hogy mennyire fontos az ál­lat szép külleme mellett a jó tejterme­lő anyától való származás. „Ha ha­zamegyek, jól tejelő tehenem kis bi­kaborjúját ismét leszerződöm és ab­ból is kiváló apaállatot nevelek.” A 7-es számú istállóban újabb meglepetés ért bennünket. A harci Uj Élet tsz „Cifra” nevű tehe­ne elismerő oklevelet kapott. A mel­lette lévő „Narancs” Jauch Mihály kakasdi apaállatgondozó tehene, szin­tén elismerő oklevelet. Laborcz János zdmbai gazda „Marcsá'’-ja szintén el­ismerő okleveles, s hasonló kitünte­tést kapott „Szekfű” nevű szomszéd­ja, Illés Ferencné kisdorogi paraszt­asszony tehene is. A györei Kossuth tsz „Piros” nevű üszőjét pedig II. díjjal tüntették ki. Amikor egymás mellett láttam eze­ket a különböző díjakkal kitüntetett állatokat, arra gondoltam, hogy ezek az eredmények Tolna megye kiváló állattenyésztő szakembereinek és ál­latgondozóinak összefogott jó munká­jából erednek. Egy másik istállóban a niadocsai Igazság termelőszövetkezet és a sár­közi állami gazdaság kitüntetett biká­ját láttuk. • A hatalmas lóistállóban a regölyi lovakkal, a baromfiólban pedig a ten- gelici Petőfi kacsáival és a duna- kömlődi Szabadság tsz gyönyörű lúd- jaival és pulykáival dicsekedhetnek a tolnaiak; de a sertésólban sem kell szégyfhkezni. Nem kis mértékben le­hetünk büszkék arra is, hogy az ál­lattenyésztésről híres Tolna megyé­nek csupán a dombóvári járásából több állatot vettek fel a mezőgazda- sági kiállításra, mint Borsod és He­ves megyéből összesen. Az őszi me­zőgazdasági kiállításon sok szép álla­tot tüntettek ki megyénkből, ami még nagyobb odaadásra serkenti a megye állattenvésztő szakembereit és állat- gondozóit. Valamennyien úgy hatá­rozták, hogy egy év múlva a mos­taninál még több és szebb állatokat visznek Budapestre. ARY RÓZA részt tavalyi hallgatóimat. Újra a ta­valyi módszer szerint bárhol talál­kozom velük, nem felejtem el emlé­keztetni őket a tanítás, a politikai képzés nagy jelentőségére. — Naivon fontosnak tartom — mondja továbbá, — hogy minőén tudásommal segítsem hallgatóimat a tanulásban. Tudom, nem lesz könnyű feladatom, hogy hallgatóim az okta­tás nyomán a III. pártkongresszus anyagát alaposan megértve, annak szellemében dolgozzanak. Én termé­szetesen minden tőlem telhetőt meg­teszek. Befejezésül arról beszél, hogy az idén is támaszkodik a legjobb hall­gatókra. Népszerűsíti, megdicséri, bá­torítja őket. Támaszkodik az olya­nokra, mint tavaly Potyondi János, a tolnaszigeti állami gazdaság dol­gozója, aki bármilyen rossz időben is pontosan megjelent az oktatáson. — Nagy segítség volt a pártvezetőségi tagok, mint Majsai József és Máté József elvtársak példamutatása is. — Remélem, az idén sem lesz benne hiány — mondotta Vozdecki elvtárs, s én mindkettőt elhiszem: elhiszem, hogy mindent megtesz az oktatás si­keréért, elhiszem, hogy a kommu­nisták példamutatása is meglesz. És sok sikert kívánok a munkájához. (i—e) Bacs Jftwsné madocsai tanácstag a következőket javasolta: „Az új tanácstagoknak több és megértőbb támogatást adjanak a fe­lettes hatóságok és vállalatok". El­mondotta, hogy miként tudjon egy tanácstag jó munkát kifejteni és beszámolni választóinak sérelmeik elintézéséről, ha úgy járnak, mint ő. A madocsai új településen ugyan­is, ahol nem volt villany, 1953 feb­ruárjában a MEGYEVILL dolgozói beszerelték 47 házhoz a villanyt az­zal az Ígérettel, hogy még 1953 jú­niusában be is kötik. Sok házhoz megvették a rádiót is ebben a re­ményben. Ennek ellenére még a mai napig sem kötötték be a villanyt. Bacs Jánosné tanácstagot ostromol­ták az összes érdekeltek, hogy mint tanácstag tegye meg a szükséges Fábián József v. b. titkár azt ja­vasolta, hogy a tanácsüléseket ne­gyedévenként tartsák meg. és ezek legyenek zártak. Ezt azért javasol­ta, mert szerinte a tanács elég ha negyedévenként foglalkozik az idő­szerű problémákkal, s ezáltal a ta­nácsülések nem fognak ellaposodni. Ellenben, ha időközben olyan fon­tos probléma merülne fel, hogy szükséges a tanácsülés összehívása, akkor rendkívüli tanácsülés kereté­ben a felmerült kérdéseket le lehet tárgyalni. Hogy . zártak legyeneü a tanácsülések, azt azért , javasoja, mert minden körzet lakói bizalmuk jeléül válasszák meg a tanács tag­jait. A tanácstagok kötelessége vol­na, hogy a körzetükben tartozó dol­gozók ügyes-bajos dolgait a tanács­ülés elé vigyék. DECS: Mányoki Lőrinc helyesnek tarta­ná, ha egy-egy kerületben legalább két-három jelölt lenne, hogy a vá­lasztók a jelöltek közül arra szavaz­hassanak, aki a legmegfelelőbb. — Bogdán Imre azt javasolja, hogy amikor a tanács megválasztotta a végrehajtóbizottságot, ne a v. b. vá­lassza meg az elnököt és a titkárt, hanem azt szintén a tanács. DOMBÓVÁR: Tengerdi Gyula kifogásolja, hogy a párt szerepe a törvénytervezetben nincs biztosítva. Ez nem lehet kö­zömbös senki számára. Helyes vol­na az, ha a tervezet törvényesen is módot adna ahhoz, hogy a felsőbb pártszervek tanácskozási joggal ve­hessenek részt a v. b. üléseken. — Ujj József elmondotta, hogy helyes volna, ha a törvénytervezet az ap­parátus dolgozóival kapcsolatban valami módon szabályozná az appa­rátus dolgozóinak a falu dolgozói­hoz való viszonyát. Ma még az a helyzet, hogy a'pártkongresszus óta nincs változás ezen a téren. Nagy­fokú a türelmetlenség és ezért tör­vényesen nem lehet senkit felelős­ségre vonni. Ez kihatással van a tömegkapcsolatokra is. — Lengyel János azt javasolja, hogy a törvény- tervezet magába foglalhatná, hogy a tanácstag bizonyos határidőn belül köteles elintézni, vagy választ adni a kerületéből, illetve választói részé­ről felvetett problémákra. Ez növel­né a tanácstagok felelősségét is. DUNAFÖLDVÄR: Deák István egyénileg dolgozó paraszt nagyon helyeselte, hogy a tanácstagokat terület és személy sze­rint választják. így legalább kikü­szöbölődik az, hogy náluk is. pél­dául a Bölcskei utcában sok a ta­nácstag. a másik utcában egy, eset­leg kettő van csak. Javasolja, hogy ha abban a kerületben nincs arra érdemes ember, legyen arra lehető­ség, hogy más kerületben lakót le­hessen választani. Tamás Istvánná fontosnak tartja, hogy olyan embert válasszanak, aki hajlandó a dolgozók ügyével foglal­kozni. Itt ne csak a kötelességtel­jesítést vegyék figyelembe, hanem a rátermettséget is. Javasolja ezért, hogy a jelölő bizottságokat kerüle­tenként állítsák össze. Molnár János egyénileg dolgozó paraszt javasolja, hogy bizonyos ke­retek közt operatív utasítási joggal ruházzák fel a tanácsokat. A föld­művesszövetkezet például a szerző­déssel lekötött babot és borsót nem vette át. Milyen jó lett volna, ha a tanács szakértők bevonásával meg­lépéseket a villany bekötése érdeké­ben. Bacs Jánosné, a községi taná­cson keresztül, a járási, majd a me­gyei tanácson, földművelésügyi mi­nisztériumon és a DÉDÁV-on keresz­tül mozgatta, sürgette az ügyet. Mindenhonnan elutasító választ ka­pott, egyik szerv a másikhoz utasí­totta. Irt a Rádió ,.Ki a ludas" osz­tályához is, erre még választ sem kapott." Ez a 47 madocsai háztulajdonos és háza népe joggal vonja meg a vállát, amikor a tanácsok választá­sáról van szó, ha azt mondja, hogy ugyan mire kell nekünk az a tanács­tag, aki még az ilyen teljesen jogos és fontos kérdést sem tudja elintéz­ni és sérelmüket orvosoltatni. Törjék Ferencné v. b. elnök, Madocsa. Banké József KTSZ dolgozo java­solja. hogy a tanácstagok összetéte­le a szociális szempontok figyelem- bevételével történjék. Mégpedig Ügy, hogy ne csak a dolgozó parasztság­ból álljon, hanem legyen közöttük kisiparos,' üzemi munkás és nyug­díjas. Nyirati István v. b. elnökhelyettes iavasolja, hogy a végrehaj főbizott­ságot ruházzák fel olyan joggal, amely szerint a kihágási ügyeket saját hatáskörén bélül intézhesse el, a helyi ismeretek alapján. Ez­által a járási „tanácsok munkáját nagyban megkönnyítenék. Nyirati István javaslatát a jelenlévő dol­gozó parasztok is igen helyeselték azzal az Indokkal, hogy így a mezei lopásokat jobban meg lehetne aka­dályozni. állapította volna az áru minőséget és adott esetben utasíthatta volna a szövetkezetét az áru átvételére. Ez­zel a dolgozók érdekeit megvédte volna. Csizmadia Ferenc hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az állandó- bizottságok elnökei oljfgn tanács­tagok legyenek, akik értenek gz ap­parátus ellenőrzéséhez. Deák István felveti azt,, hogy' ak­kor lesz majd jó a tanács és a tö­megek kapcsolata, ha a dolgozók jogos panaszait meghallgatják és cl is intézik. PAKS: Közel 300 dolgozó paraszt, jelent meg Pakson a törvénytervezet vitá­ján. Wolf János, Tumpek Ádám.és •Weisz Károly hozzászólásaikban az­zal foglalkoztak, hogy a tanácstagok a múltban nemigen jelentek meg a tanácsüléseken, nem, képviselték a dolgozók * érdekeit. Javasolják, nogy kötelezővé kell tenni a tanácstagok­nak az üléseken való részvételt, ­SZEKSZÁRDI A 73/2. Építőipari Tröszt dolgozói azt javasolták, hogy a felettes taná­csi szervek ne változtassák meg az I. fokú határozatot, ha az nem tör­vénysértés és találkozik a tanácsta­gok véleményével. A városi tanács például hozott egy határozatot, amely szerint a bérházat „x“ utcá­ban kell építeni. Ezt a határozatot alaposan megtárgyalták és minden­ki helyesnek tartotta. Erre a 1 felet­tes tanácsi szerv ezt megváltoztatva, máshova építteti, illetve jelöli ki az építés helyét, noha ezzel a vártái la­kossága nem ért egyet. TOLNA: A Selyemfonógyárban . javasolták, hogy a törvénytervezet 6. §. b, .pont­ja után vegyék be. hogy a helyi tanács, a helyi kereskedelmi szer­vek felett is gyakorolhasson ellen­őrzést és irányítóiag folyjon be erek munkájába. Továbbá túl gyakorinak találják a havonkénti tanácsülést. Többen felvetették, hogy szerintük kéthavonta is elegendő lenne; .. ta­nácsülések megtartása. SIMONTORNYAI BŐRGYÁR: Sörös elvtárs beszélt arról, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tanácstagok kiválasztására, mint az a. múltban történt. Serényi ’ elvtárs azt vetette. fel, hogy a helyi tanácsnak nagyobbjog- kört kell biztosítani, mint eddig volt. Javasolta, hogy gyakorolhas­sanak felügyeletet az üzemekben is. Megemlítette, hogy sok az ellenőr­zés a felsőbb szervektől, de kevés a segítségadás. Vozdecki elvtárs készül a propagandista munkára Fadd községben közel 70 dolgozó paraszt jelenlétében vitatták meg a tanácstörvény-tervezetet A törvénytervezethez hozzászólók javaslataiból t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents