Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-10 / 215. szám

1954 SZEPTEMBER 10

NAPLÓ

3

Vita a tanácstörvény-tervezetről

A szekszárdi járási tanács végrehajtóbizottságánál az elmúlt napokban az új tanács- ‘ iirvényvczettel kapcsolatban vitagyűlést tartottak. A vitában elhangzott javaslatokat az alábbiakban közöljük:

Schütt Henrik igazgatási osztály- vezető:

V 11. § uiófJosítilsára

a köveik esőket avasolom

— Az (!) bekezdésnél. ..A fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács, valamint a járási tanács háromha- vonként, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi és a közvetlenül járási tanács alá rendelt városi, továbbá a városi kerületi tanács és a községi tanács pedig kéthavimként köteles ülést tartani.

— A (2) bekezdésnél a tanács ösz- szohivásáról a végrehajtóbizoltság gondoskodik és a meghívókat a tanácsülést megelőző 8. napon köteles kiadni.

— Szerintem elég, ha a fővárosi, a megye1, az Elnöki Tanács alá rendéit városi, valamidt a járási tanácsok üléseiket negyedévenként, a negyedév: tervidőszakot megelőző hónapban 1 ártják, míg az egyéb városi és községi tanácsok üléseiket kéthavonkéiit tartják és ez utóbbiak mái. egy-agy ülés a tervnegyedévet megelőző hónapban van. Ezeken az üléseken megtárgyalhatok az elmúlt negyedévi, valamint a következő negyedévben megvalósításra kerülő munkálatok. Lehetnek rendkívüli ülések is.

— A meghívók időbeni kiadását azért látom szükségesnek, hegy az egyes választókerületekben lévő tanácstagok, választóikkal megbeszélést folytathassanak, és ennek alapján már kész anyaggal jelenhessenek meg a tanácsüléseken, ahol felvethetik a lakosság kérelmét, panaszát, kezdeményezését, javaslatát, stb.

—■ A 13. §. módosítására a következőket javasolom a (3) bekezdés után (4) bekezdésnek:

— (4) A végrehajtóbizottság a tanácsülés összehívására kiadandó

meghívókra vezesse rá napirendi pontonként, határozati javaslatát.

— Ez azért lenne jó, mert a tanácstagok a meghívó kézhezvétele és a tanácsülés ideje közötti időben a határozati javaslatokat választóikkal megtárgyalhatnák, így a tanácsülésen már sokkal könnyebben lehet a határozatokat meghozni.

—- A 27. §. módosítására a következőket javaslom az f) pont után új pontként:

— g) a tanácsülés megtörténte után 8 napon belül tájékoztassa a választókerületében lévő lakosságot a tanácsülésen hozott határozatokról.

— Ezzel biztosítva lenne az, hogy a község egész lakossága tudomást szerezne a tanácsülésen hozott határozatokról és azoknak végrehajtásához sokkal eredményesebben tudna hozzájárulni.

Észrevétel az 59. §-hoz

— Járásunk területén eddig 5 v. b. kirendeltség megszervezéséről kellett lemondanunk azért, mert azok szervezése létszámemeléssel nem járhatott és így7 a községi tanácsok hetenként egv-cgy napon járnak oda ki, de a külterületi lakosságnak is többször kell ügyes-bajos dolgaiért bejönnie a községbe. Ezt a kérdést is sürgősen rendezni kellene és ezt a megkötöttséget fel kellene oldani és lehetővé tenni azt, hogy a v. b. kirendeltségeket, ha kell új állások szervezésével, létszámemeléssel is fel lehessen állítani. Különösen szükséges ez, mert. külterületi lakott helyeinket legjavarészben csak földesükön lehet megközelíteni, ha pedig rossz időjárás van, akkor azok megközelítése szinte lehetetlen. Maga a külterületi lakott rész dolgozói sem veszítenének munkaidőt, ha helyben elintézhetnék ügyeiket.

— A tanácsokról szóló törvény- tervezetben nincsen szó arról, hogy a határozatképtelen tanácsüléseket és végrehajtóbizottsági üléseket milyen záros határidőn belül kell újból összehívni. Javasolom ennek megállapítását és a törvénybe való belefoglalását. Ugyancsak helyes lenne arra kitérni, hogy ez esetben az ülések mikor határozatképesek.

A hivalali munkálatok könnyebb elvégzéséhez javaslatom a következő:

Az egyes rendeleteket helyes lenne úgy meghozni, hogy azoknak rövid időn belüli módosítására ne lenne szükség. Ezt annak alapos kidolgozásával el lehetne kerülni.

Olyan rendeletekről, mint például a lakásügyekre, stb-re vonatkozó rendeletekről, melyekből igen sok jelent meg már, helyes lenne egy rendelet elkészítése, így egy ügyre vonatkozó összes rendelet egy helyen lenne megtalálható, minden hosszas keresés nélkül és sokkal több idő jutna más ügyek intézésére.

Helyes lenne egy olyan tájékoztató kiadása, amely magába foglalná az eddig megjelent és érvényben lévő rendeleteket, szám- és tárgyszerinti megjelöléssel.

Helyes lenne az időszak: jelentések csökkentése és minden módosítás nélküli megállapítása. Ezzel kapcsolatosan például elég lenne az információs jelentések 2 hetenkénti bekérése. Különösen a titkárság adminisztrációs munkájának csökkentésére lenne szükség, hogy a v. b. titkár minél többször mehessen ki az alsóbbtokú tanácsokhoz, tehát ne lenne annyira íróasztalához kötve.

Ha a közületi elhelyezéseket nézzük, helyes lenne ezen a téren is olyan rendeletet hozni, amely teljes egészében magábanfoglainá , az eddig kiadott összes rendeleteket, és hatáskör leadásával a közületi ügyekben II. fokon a megyei tanács dönthetne, ezzp.l is elkerülnénk azt, hogy az iratokat II. fokra Budapestre a KÖZELBIZ-hez nem kellene szolgálati úton felterjeszteni, hanem lövidebb idő alatt a -fellebbezések elintézést nyernének.

Végül utolsó kérdésként hagytam a légoltalmi ügyeket, melyeket mindenütt elsőrendű feladatnak kellene tekinti. A légoltalmi munkálatok elvégzése vontatott, különösen ott, ahol a törzsparancsnok személyében gyakran van személyi változás. Tökéletes légoltalmi munkát csak akkor várhatunk, ha annak elintézésére függetlenített törzsparancsnokok lesznek beállítva, úgy a járási, mint

a városi tanácsokhoz. így sokkal több segítséget tudnánk nyújtani a községi tanács légoltalmi szerveinek is, de biztosítva lenne valamennyi légoltalmi munka helyes és jó elvégzése, szervezése, irányítása. Eddig már több alkalommal felvetettem ezt a kérdést és mindig az volt a válasz, hogy új állás szervezését az OLB nem engedélyez. Erre talán nem is lenne szükség, mert majdnem minden járásnál és vámosnál van katonai előadó és munkájuk mellett a légoltalmi munkákat is el tudnák végezni. Hiszen a honvédelem szerves része a légoltalom, a kettőt egymástól elválasztani nem lehet és dolgozó népünk el is várja

tőlünk, hogy légoltalmi szervezetünk élő és ütőképes legyen. Ezért helyes lenne, hogy ezeken a helyeken és a sorolt községekben függetlenített törzsparancsnokok lennének, akik egyúttal ellátnák a katonai előadói munkakörrel járó feladatokat, vagy fordítva.

Uhrin Péter instruktor:

A fiijzgetlenítelt tagok legyenek kötelesek beszámolni a tanácsülésnek

— A 15. §. (3) pontjához javaslom, hogy ne csak a v. b. által meghívott személyeknek legyen tanácskozási joguk, hanem az ülésen vendégként megjelent, de nem tanácskozási joggal meghívott dolgozóknak is. Ilyen módon biztosítottabb- nak látom az államhatalom gyakorlását a dolgozóknak. Emellett továbbra is csak a tanácstagoknak legyen szavazati joguk.

— Javasolom tovább, hogy a tanácsüléseket ne havonta, hanem két havonta tartsák. Ez helyes lenne azért, mert a v. b.-nek nem kellene mindjárt az ülés után jóformán a másik szervezéséhez fogni. Csak a meghívók készítése napokat vesz igénybe, ugyanakkor a v. b. tagok, akik a meghívókat kötelesek kézbesíteni, ugyancsak sűrűn ki vannak vonva a munkájukból. A kéthavonkénti ülésezésnél volna idő a hozott határozatok végrehajtására és nem olyan határozatokat hoznának, amit a rendelet egyébként is megold, vagy olyat, amit már végrehajtottak nagyjából. Iktassák törvénybe azt is, hogy a függetlenített tagok a hozott határozatok végrehajtásáról részletesen legyenek kötelesek beszámolni a tanácsülésnek.

— A szakigazgatási szervezetek rendezésénél javasolom figyelembevenni a községi apparátus felemelését, legalább egy fővel. Ezt indokoltnak látom azért, mert a községek több helyen csak az elnök, titkár és hivatalsegédből áll. így a titkár minden idejét az irodai munka foglalja le, illetve ő csinál az anyakönyvi kivonat kiállításától a marhalevél kezelésig mindent. Az elnök viszont az elnöki teendőkkel van elfoglalva teljesen, így a titkárnak az adminisztrációkban segíteni nem tud, nem is feladata.

Javaslom továbbá, hogy a szak- igazgatási kérdések szervezésénél pénzügyi vonalon rendezzék a napidijak kérdését olyan módon, hogy csak egy címen lehessen felvenni napidíjat. Ne tegyen különbséget a rendelet, hogy külszolgálatos 15, 19, vagy 23 forint, a kiküldetései pedig 31 forint. A napidíjak fizetése ne funkció és beosztástól legyen függővé téve, hanem egységesen kapja mindenki.

PARI ÉS PÁRTÉ Pl TÉS

A népnevelők segítése. ellenőrzése emeli az agitáció színvonalát

A tolnai alapszerveret munkájáról

Tolna község az elmúlt években jóformán valamennyi munkaiatokban a járás községei között élenjárt. Döntő szerepe volt ebben a pártszervezetnek, a kommunistáknak. Fáradhatatlanul járták a népnevelők a falu dolgozó parasztjait, s felvilágosító nevelő szavuk párosulva példamutatással mindig meghozta a kívánt eredményeket. Hozzájárult ehhez elsősoriban az is, hogy a pártszervezet vezetősége a kellő időben mindig megfelelő érveiket ’bocsájtott az agitá. t.iyok rendelkezésére, s a tanáccsal jól együttműködve — magyarul mondva — jó talajt biztosítottak a népnevelőmunka tovább erősítéséhez.

Az árvízveszély iaéjén különösen megmutatkozott a pártszervezet jó szervező, mozgósító munkája. A falu dolgozó parasztjai szinte egyember- ként küzdöttek nemcsak saját javaik, de a környező veszélyeztetett helyek megmentéséért is.

A népnevelők e munkák közben nemcsak felvilágosító szavukkal, példa- mutatásukkal segítették a dolgozó parasztok munkáját, hanem egyéni bajaikat is meghallgatták. Mindezt a népnevelő értekezleteken a pártvezetőség tudomására hozták, amely e tapasztalatok nyomán megtette a megfelelő intézkedéseket a hibák ki. küszöbölésére. Ez nagyban növelte a pártszervezet, a kommunisták tekintélyét. Bíztak a falu dolgozói a pártszervezetben, szívesen keresték fel problémáikkal, s természetes, hogy amikor a pártszervezet kommunistái, népnevelői keresték fel őket, szívesen hallgattak szavukra.

Most a nagy munkák idején, mint az aratás, cséplés, begyűjtés, az őszi munkák előkészítése terén hasonló szellemben szervezték meg a párt- szervezet felvilágosító munkáját, legalábbis szervezés tekintetében. Sőt a tanácsválasztások fontos feladatára való tekintettel tovább mentek egy lépéssel. Lényegében az utcák szerint elosztott népnevelő területek megegyeznek a tanácsválasztások körzeteivel. Ez még jobban segíti a népnevelőket, hogy a mozgósítás a felvilágosítás közben egyformán foglalkozva valamennyi problémával állandósítsák helyzetüket a hozzájuk tartozó dolgozók körében. Jó munkát nem is tudhat az a népnevelő végezni, aki nem érdeklődik a hozzátartozó dolgozók családi körülményei, egyéni problémái iránt, s nemigyek. szik segíteni is, ahol kell.

Vannak ilyen népnevelők Tolnán is. Buchmüller Ádérnné, Bar- t o s Ferenc és sorolhatnánk tovább is a legjobbak neveit. Máté József elvtárs, a pártvezetőség tagja saját példájával támasztja alá felvilágosító szavát.

Mindezek után bárki azt gondolhatná, hogy Tolna község ma is a

járás legjobb községe. Ezt éppen nem lehet elmondani. A gafoonabegyűjtés teién az augusztus 30-i értékelés sze. rint az utolsó. Az állat és állati termékek begyűjtése tarén ötödik, s hasonló a helyzet a mezőgazdasági műn hálátokkal is. Nem akarunk itt a különböző nehézségek mérlegelésével foglalkozni, minthogy a gabonabe- gyüjtési tervnél kétszer vették fel a termelőcsoport búzabeadási kötelezettségét. s így e nem létező meny- nyiség hiánya rontja a tarvteljesítést. Azzal sem, hogy baromfivész miatt lezárták a községet, s így a barom- fibeadás áll, vagy azzal sem, hogy a tanács szerint a nagy községhez viszonyítva keivé« fogaterő áll rendelkezésre.

Annál inkább azzal, hogy a párt- szervezet milyen erőfeszítéseket tesz az agitációs munka állandó fejlesztése érdekében. Ha felületesen nézzük a fent említett helyzet alakul ki előttünk, azzal a kibővítéssel, hagy minőén két hétben rendszeresen megtartják a népnevelő értekezleteket. Mélyebben vizsgálva azonban az agitációs munkát, sok mindenre rá lehet jönni. Először is arra, hogy a népnevelőkkel való törődés területén bizony vannak hiányosságok, az utóbbi időben.

A pártszervezet vezetőségének nemcsak az a fontos feladata, hogy jól szervezze meg a népnevelflháló- zatot. Feltétlenül szükséges, hogy a további állandó segítség is meg legyen. párosulva a rendszeres ellenőrzéssel. E két feladat tulajdonképpen eg}-, s nem választható szét. A népnevelőértekezletek legfontosabb célja az, hogy itt a népnevelők elmondják tapasztalataikat, miután kioktatásuk megtörtént. Tanulnak itt a népnevelők is. a pártvezetőség is. Ha ezeken a megbeszéléseken egy-egy agitátort beszámoltatnak munkamódszeréről. ellenőrizni is tudják, de a jó módszereket közkinccsé tudják tenni.

Ez az, ami hiányzik az alapszervezet munkájából. Ezt bizonyítja az is, hogy akár Szauter Mihály élvtársat, a községi párt végrehajtóbizottság titkárhelyettesét, akár D á g i Zoltán elvtársat, az alapszervezet titkárát kérdezzük, konkrétan nem tudnak válaszolni arra: hogyan, milyen módszerekkel agitálnak, mit mondanak a népnevelőik. Ha a beszámoltatások rendszeresen megtörténnének, mindezekről tudniok kellene, Enélkül nem is lehet eredményesen segíteni az agitációs munkát.

E módszerek maradéktalan megvalósítása. párosulva a meglévő jó szervezési munkával, eredményezheti, hogy Tolna község újra elfoglalhatja régi jó helyezését a járás községei között.

MEGJEGYZÉS

•y

Sok as ellenőr — mégis beásik a naki most

Eldugott, istenhátamögötti község Nah. A tolnai és a somogyi dombok alján csendesen meghúzódna, ha . .. Hiába, ez a község sem menekülhet az „ellenőrök” hadától. A községben készített jegyzeteimből csupán két tételt ragadok ki, amelyek az ellenőrök végtelenül türelmes „jó” munkáját bizonyítja.

A paloták közé halálos vétek lenne sorolni a naki mozit. De ennél nagyobb bűn az, hogy azt kul- túrhelyiségként tartják nyilván. — önteltség lenne, ha azt állítanám, hogy jelen esetben is én „fedeztem fel” a dolgot. Okmányok bizonyítják, hogy legalább olyan jól ismerték az ellenőrök a mozi helyzetét. mint ahogy én ismerem. Az alábbi kivonatok a mozi ellenőrző könyvéből valók:

1953 augusztus 7, ellenőr: Sági

István. Megállapította, hogy a mozi mennyezete beázik.

1953 november 21. Az ellenőr Bakk Lajos volt. A következőket írta az ellenőrző könyvbe: „A terem piszkos, poros, mert a plafon

potyog és a lehullt rész port és piszkot képez.”

A tény világos. De úgy látszik, valami mégsem világos. Újabb „ellenőrzést” tartott március 19-én Bakk Lajos, a naki moziban. Ekkor így írt: ..A terem csúnya, ez a csúnyaság abból adódik, hogy a tető beázik és a plafon potyog.”

Nagyot lélegzett Kovács István üzemvezető gépész — azt remélte, hogy ennyi bejegyzés, ceruzakoptatás után végre lesz valami pozitív eredmény. Nem is kellett várni sokáig, jelentkezett a pozitívum, újabb ellenőr, Cserák János képében, ez év április 25-én. ö is megnézte a termet és megállapította: „A nézőtér nagyon rossz. Hullik a mennyezetről a vakolat, könnyen baleset is lehet. Feltétlen javításra szorul.“

Hátha ez sem segít, akkor igazán bürokrácia van valahol — sóhajtott ismét nagyot Kovács István. — Hiába nem segített, sőt... Le sem telt egy hónap, május 20- án Barna Tibor jelent meg, aki kertmozi létesítésére tett javaslatot (mert az épület valóban életveszélyes). Pénzhiányban ez a terv is füstbe ment.

De nini, július 8-án ismét Bakk „ellenőr” nevét lehet olvasni, aki ezúttal ugyanazt állapította meg, amit félévvel ezelőtt. így írt: „Ellenőrzésemnél megállapítottam, hogy a mozi egész területe az esőzések miatt ki van téve annak, hogy ... a plafonon keresztül a közönségre hull a víz!”

Kezdett a türelem kifogyni Kovács Istvánnál is. de hiába türelmetlenkedett, az ellenőrök türelme úgy látszik kifogyhatatlan. Augusz tus 27-én Cserák János jelent meg „ellenőrzésre”. Ö talán feltalált valami újat? Dehogy, 6 „konkrét” dolgot fedezhetett fel.

„A nézőtér csúnya. 22-én az előadás alatt ráeredt az eső úgy, hogy a beázás miatt az előadást félne kellett szakítani.”

&

Az előadást a sok-sok „ellenőrzés", a sok-sok „tapasztalat” és a még több „intézkedés” juttatta ide. De ne higyje senki, hogy ezzel az

ügy bezárult. Nem olyan könnyű az ellenőröktől megszabadulni.

Kovács István látva a tehetetlen „ellenőrök munkáját”, elhatározta, hogy ellenőrök nélkül fog dolgozni. Anélkül, hogy a központnak jelentette volna: megoldotta, hogy nem kell már egy szövetkezeti bolton és raktáron keresztülmászva a mozihelyiségbe jutni, hanem kényelmes bejárót épített társadalmi munkával. Ellenőrök nélkül létrehozott egy pénztárfülkét is.

De a láthatáron ismét ellenőr jelentkezik és felfuvalkodva a mérhetetlen dühtől, felelösségrevoná3- sal fenyegette meg Kovácsot, aki bebizonyította, hogy többet ér egy alkotó kéz ezer „ellenőrző“ feljegyzésénél.-*

Az első bejegyzés óta letelt egy év... A MOKÉP-nél lévő sok „üresjárat” költsége bőségesen fedezné a naki mozi tatarozóéi költségeit. Nem hiszik? Vegyenek elő papírt, ceruzát és számoljanak ...

K. BALOG JÁNOS