Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-01 / 207. szám

1954. SZEPTEMBER 1. N A P E ö 3 A becsületes munka gyümölcse » Asszony, anyjukom, hoza' csak ki nekem az ünneplő fekete ruhá­mat, elmegyek a tanácsházhoz. Tu­dod-e, hogy nagy ünnep van ma, én is ott akarok lenni. Na, menj már. — Látod, hogy nem alszom, várj egy kicsit sorodra. Majd hozom a ruhát. — Jól van na, nem azért szóltam, hogy most egész nap veszekedj ve­lem. No, anyjuk, siess már. — Borzasztó, hogy milyen gyámo1- talanok ezek a férfiak. Az égvilágon mindent cda kell nekik készíteni, nem találnak meg semmit. Én nem is tudom, hogy mi lesz veled, ha fel­fordulok. — Itt a lányom, majd kiszolgál az. — A lányod, majd az is kirepül a családi fészekből, tudod, ha az idén végez gimnáziumi tanulmányaival és továbbtanul. — Anyjuk, még mindig nincs itt az a ruha, hát tényleg azt akarod, hogy utolsó legyek. — Na végre — sóhajtott fel Kecs­kés gazda és pár perc múlva már ürmeplőbevágva magát sietett a ta­nácsház felé. Kísérjük csak tovább Kecskés Gézát, Gyönk község 9 és félholdas dolgozó parasztját, ha már eddig vele tartottunk. Figyeljük csak azt, hogy miért siettette a ruhával annyira életepárját. Augusztus 20. Zászló- és virágdísz­be öltözött tanácsháza várta e napon az ünneplő embereket. Nézzünk csak' be az ablakon, miről beszélgetnek. Az ünnepélyes és megilletődött ar­cok között ismerős arcra bukkantunk. Kecskés Géza is itt van. Felállt, na. csak nem akar elmenni? Nem, mert az ünnepi asztal felé tart. Kezetfo- gott, majd munkában megkérgese- dett keze szinte remegve fogott át egy bordó dobozkát. Felnyitotta fe­delét, ahonnan elévillant egy érem, rajta a felirat: „Mintagazoa”. Meg­látszott Kecskés gazda arcán, hogy ez a megtisztelés váratlanul érte. A kis ünnepség végéig nem szólt senkihez. Nagyon elgondolkodott. Na, de ne tévesszük szem elől a gazdát, aki nagy örömét úgylátszik először is otthon akarta elmondani, mert szapora léptekkel hazafelé tar­tott. — Anyjukom, idenézz, mit kap­tam, látod, mintagazda vagyok. Ugy- látszik nem tartanak utolsó ember­nek Gyönkön. Érdemes volt dolgoz­ni, egész éven át becsülettel telje­síteni. A nagy öröm alig fért meg ebben a kis fehérfalú házban. Kecskés gaz­da szinte sugárzott a nemtitkolt öröm tői. Gyorsan repült el ennek a boldog napnak minden perce. Beköszöntőt,' az est. Kecskés gazda azonban nem tudott elaludni, csak forgolódott a hófehér párnákon, és amíg az álom jótékony tündére hatalmába nem kerítette, eszébe jutott: 1948-at írtak, amikor Felvidékről Gyönkre telepedett, földet, házat ka­pott. Utána jöttek a munkában el­töltött verejtékes évek, küzdelem a létért, a jobbért. Nehéz volt elérni ős kihozni a földből azt, amit ő, a gaz­da akart. A sovány, trágyát régen látott földet először is rendbe kellett hozni és ez nagyon nehéz volt, mert e pár év alatt bizony keveset adott a föld. Kecskés Géza azonban to­vább próbálkozott, szántott, vetett, trágyázott, állatokat nevelt, hogy csak azért is megmutassa azt, hogy jó gazdája lesz földjének. Az elmúlt egy év és az idei év termése megmutatta és megmutatja azt, hogy Kecskés gazda nem dolgo­zott hiába. Termett gabona bőven. Beadási kötelezettségét a cséplőgép­től azonnal teljesítette, megvan a fej­adagba vetőmag, de bőven jut szabad piacra is. A tarlót felszántotta, a másodvetésű kukorica és muhar na­gyon szépen fejlődik, ebből a má­sodvetésű kukoricából, illetve csa- lamádéból silótakarmányt fog készí­teni a gazda, két tehene részére. De itt van még a szépen fejlődő kuko­rica is, amely jó termést ígér, igaz, kétszer kapálta kézzel és kétszer fo­gaterővel. A jó gabona, kukorica termésered­mények, nem véletlenek, mert az alapos istálló és műtrágyázás után tudta csak a földből ezt az ered­ményt kihozni. Az idén is több. mint 5 mázsa műtrágyát szórt szét föld­jein. 4 hold őszivetésű búzája alá -pedig mór most szorgalmasan hord­ja a trágyát. Jövőre még szebb, jobb eredményt akar elérni Kecskés Gé­za. hogy bebizonyítsa: továbbra is méltó lesz e kitüntetésre. Növekszik a kiskajdacsi Március 9 tsz gazdasága AZ ELMÚLT NAPOKBAN osztot­ták harmadszor a munkaegységre já­ró búzaelőleget Kiskajdacson. — A Március 9 termelőszövetkezet tagjai harmadik esztendeje gazdálkodnak közösen. Három év nem nagy idő, hiszen a kiültetett gyümölcsfa négy év után hozza első gyér termését. A kiskajdacsiak közös gazdasága nem ilyen gyéren fejlődött. 1932 február 10-től napjainkig 130 holdról 400 holdra emelkedett a szövetkezet szán­tóterülete. Pedig a kezdet kezdetén azt „jósolgatták", hogy a kiskajda­csiak szövetkezete soha nem lesz jó gazdaság, a tagok nem találják meg számításaikat. A jóslat nem valósult meg. A kiskajdacsiak gazdasága ma már mintagazdaság, a tsz-tagok pe­dig elégedettek. Eddig minden évben annyi terményt osztottak, hogy min­den tsz-tag gabonája, kukoricája, bur_ gonyája újat ért. Tavaly például, — ha mindent átszámítunk pénzre, — átlagosan 1200 forint volt egy szö­vetkezeti tag egy hónapi tiszta jöve­delme. Ugyanakkor, a közvetlen szom szédos állami gazdaság földjét műve­lő dolgozóknak 7—800 forint volt egy ról. Őszi árpából 8.6 mázsa volt a termésátlag, a nagydorogi egyéni dol­gozó parasztok ősziárpa termésátla­ga pedig a 4 mázsát sem' haladja meg. Nem férhet kétség tehát, hogy közösen könnyebben, olcsóbban, töb­bet és jobbat lehet termelni, meg a jövedelem is jóval nagyobb. A kiskajdacsi Március 9 termelő­szövetkezet ebben az évben csak bú­zából 4 kilót osztott munkaegysé­genként. Az olyan tagok, mint pél­dául Bárdi György a 300 munkaegy­ségre 12 mázsa búzát kapott. Ez tisz­ta jövedelem. Ebből nem kell kiad­ni a cséplőgéprészt, félretenni a ve­tőmagot. Ezenkívül 3 mázsa árpát is kapott Bárdi György, közel 300 fo­rint készpénzt, dinnyét, uborkát, ká­posztát, amit nem is számítottak fel neki. Ezenkívül háztáji földje is van, melynek a termését szabadpiacon ér­tékesítheti, mert a számítás szerint kukoricából is, burgonyából is 3 kiló jut egy-egy munkaegységre. Bárdi György tehát egy év alatt közel 40 mázsa terményt és 6000 forintot ke­res a szövetkezetben. Megmásíthatat­lan tény tehát, hogy a szövetkezeti — SZÜKSÉG VAN A MUNKÁS­KÉZRE, mert a szántóterület növe­kedett. A becsületes, jól dolgozó egyé­ni parasztokat, és volt állami gazoa- sági dolgozókat örömmel magunk kö­zé is vesszük. De mindenkit azért mégsem. Igaz, hogy a föld sok, de majd az eddiginél jobban igénybe­vesszük a gépállomás segítségét, ke­vesebb munkaigényes növényt terme­lünk, — mondja Sebestyén István elvtárs, a szövetkezet elnöke. Jól mondta Sebestyén elvtárs. A példák csakugyan azt bizonyítják: akármilyen sok a munka, a gépállo­más segítségével elvégzik a szövet­kezet tagjai. Most is a 260 hold őszi kalászos talajelőkészítését már 50 százalékban elvégezték. Pedig nin­csenek sokan, mindössze huszonötén, De a kis közösség hatalmas erőt kép. visel. És ez az erő évről-évre jobban erősödik. Mindjobban növekszik a közös állatállomány, évről-évre emel­kedik a tagok jövedelme, ami mind­jobban öregbíti a szövetkezet jó hírnevét, vonzza a még egyénileg dolgozó parasztokat a közös gazdál­kodáshoz. Mit láthatunk mád a Mezőgazdasági Kiállításon a „tudomány csarnokában"? Az ősszel megnyíló mezőgazdasági kiállítás egyik érdekessége lesz, a- „tudomány csarnoka”, amelyben gazdag anyag szemlélteti majd me­zőgazdasági tudományunk eddigi eredményeit, közelebbi céljait és feladatait. A kiállításon — egyebek között — több olyan talajtérkép kerül bemu­tatásra, amelyet Kreybig Lajos két­szeres Kossuth-díjas tudósunk irá­nyításával készítettek. Az úgyneve­zett genetikai talajtérkép a talaj kö töttségéti mészállapotát, termelőré­tegének mélységét, az üzemi talaj­térkép, az éghajlati és talajviszo­nyokat tünteti fel, míg az átnézetes talajtérkép az egyes tájak tervezé­si és termelési kérdéseinek megol­dásához ad segítséget. A „tudomány csarnokában" is­mertetik a Keszthelyi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézetben kidolgozott módszereket, melyek mintegy 170 ezer hold lápterület mezőgazdasági művelését teszik lehetővé. A legújabb trágyázási módszerek közül bemutatják a többi között a csillagfürttel és somkóróval történő zöldtrágyázást és a Kreybig-féle oyersfoszfátos trágyaerjedést. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a különböző kutató intézetekben ki­nemesített új növényfajták. így a többi között a Sedlmayr Kurt két­szeres Kossuth-díjas akadémikusunk által kinemesített K 91-es cukor­répa, a Papp Endre martonvásári kutató nemesítette hibrid kukorica, a gabonafajták közül a kompolti R 23 és a karcagi 1042 szalmaszilárd­ságú és jó lisztminőségű búzafajta, az MFB 104. sörárpa, valamint a különböző újabban nemesített kapá­sok és takarmánynövények. A „tudomány csarnokának” kiál­lítási anyaga beszámolt a most fo­lyó tudományos munkáról is, mely­nek legközelebbi céljai a kombájn búza és kombájn napraforgó, továb­bá sok más jobb és bőtermő fajta kinemesítése a répa, burgonya, len és kender betakarításának gépesí­tése — mind olyan feladatok, ame­lyek a terméshozam növelését és a termelékenység fokozását mozdít­ják elő, megkönnyítve az ember munkáját. Fejlődik a bankhálósat Tolna megyében Pártunk és kormányunk új gazda­ságpolitikája, az életszínvonal ál­landó emelkedése lehetővé teszi, hogy dolgozóink megtakarított pén­züket gyümölcsözően helyezhessék el a takarékpénztárakban. A taka­rékpénztárakban elhelyezett betétek visszafizetéséért az állam szavatol, s ma már a dolgozók apránként ösz- szegyűjtött pénze különböző csator­nákon keresztül a népgazdaság vér­keringésébe jut, mert a takarék- pénztár a dolgozó nép bankja, szo­cialista államunk szakosított pénz­intézete. Az Országos Takarékpénztár a megnövekedett igényeknek megfele­lően, hogy közelebb jusson a dolgo­zókhoz és gyorsabban álljon azok rendelkezésére, járási fiókhálózatot létesített. így Tolna megyében Pak­son, Bonyhádon, Gyönkön, Dombó­váron és Tamásiban az elmúlt hó­napokban járási fiókok megkezdték munkájukat, de a terv szerint a nagyobb községek is OTP fiókot kapnak. így Tolnán már megnyílt a városi fiók. A fiókhálózat bővíté­se lehetővé teszi a dolgozók számá­ra, hogy betétjeiket nemcsak a pos­tahivataloknál, hanem közvetlenül a járási és városi fiókoknál is elhe­lyezhessék. A most felállított fiókok a betétek elhelyezésén kívül külön­féle hitelek folyósítását és nyilván­tartását is elvégzik. így a kisipari, kiskereskedői, tartalékföld, tsz, ház­táji, silóépítési, falu-villamosítási, építési kölcsön ügyekben a dolgozók rendelkezésére áll. A bankhálózat fejlesztésével a jö­vőben már nem kell messze kilomé­terekre utazniok a dolgozóknak, mert helyben, vagy pedig egész kö­zel a járási székhelyeken lebonyo­líthatják pénzügyleteiket. A járási fiókok jelentőségét éppen a közeb napokban tapasztalhattuk, amikor nyertes kötvények kifizetésénél nem kellett a megyeszékhelyre utazni. A járási fiókok a pénzügyieteken kí­vül állandó sorsolási tanácsadást nyújtanak s az eddigi államkölcsön húzásokról összesített sorsolási lista alapján azonnali kifizetéseket esz­közölnek. A megnyílt járási fiókok újabb bizonyítékai életszínvonalunk emel­kedésének, pártunk és kormányunk olyan intézkedése, amellyel bebizo­nyítja, hogy hazánkban minden a dolgozó népért történik. EZT OLV ÁSSUK... Karinthy Frigyes: OMNIBUSZ (Olcsó könyvtársorozat) Karinthy Frigyes írásai a legutób­bi hónapokban a közönség régi kí­vánságára ismét műsorra kerültek színházainkban és a „Bűvös szék’1 című egyfelvonásosát filmszínháza­inkban is játszák. Az „Omnibusz” Karinthy egész életművének legjobb darabjait tartalmazza. A kötet első felében az író humoreszkjeit és krokijait találjuk. A válogatás má­sodik fele a legismertebb Karinthy- jeleneteket és egyfelvonásosokat tar talmazza. Karinthy ezekben az írá­saiban ostorozza a Horthy-korszak kultúrpolitikáját, embertelenségét, a kispolgárok álszentességét és mu- lattatóan mutat be egy-egy emberi gyengeséget. c4, jó iiífLntoeiú hónapi keresete. De ne a múltat bon­colgassuk, — nézzük a jelent. A KISKAJDACSI MÁRCIUS 9 termelőszövetkezetnek ebben az esz­tendőben kevesebb gabonája termett, mint amire számítottak a tagok. A búza termésátlaga mégis sokkal több, mint a közvetlen szomszédos nagy­dorogi egyéni gazdáké. Míg a nagy­dorogi dolgozó parasztok búza ter­mésátlaga 4.5 mázsa volt holdan­ként, addig a termelőszövetkezet 8 mázsa búzát takarított be egy hold­Gépállomásaink vezetői, traktoro­sai munkájukban arra törekednek, hogy a körzetükbe tartozó termelő- szövetkezeteknél az idei évben még jobb munkát végezzenek, mint tavaly vagy azelőtt. A cséplés megyénk gép­állomásain befejezéshez közeledik. E nagy munka mellett a szedresi gép­állomáson például augusztus 15-én tag jövedelme jóval nagyobh, mint akármelyik középparaszté. A kiskajdacsi és nagydorogi dol­gozó parasztok látják mindezt. Mon­dogatták többen is, hogy belépnek a Március 9 termelőszövetkezetbe. De a kiskajdacsiak rtem mindenkit vesz­nek maguk közé. Azt mondják: „Csorba esik szövetkezetünk jó hír­nevén, ha magunk közé veszünk olyanokat, akik egyéni gazda koruk­ban nem példamutatóan gazdálkod­tak.“ megkezdték a körzetükbe tartozó ter­melőszövetkezeteknél a vetőszántást. Potyondi István traktoros a tenge- lici Petőfi termelőszövetkezet földjén 100 holdon végezte el a vetőszán­tást. Dömötör József traktoros pe­dig a szedresi Petőfi termelőszövet­kezetnél 20 holdon végzett vetőszán­tást, — Mióta népnevelő? — Amióta párttag vagyok. 1945. óta. Erna Jüdékét, a berlini „J. V. Sztálin” villanykészülékek gyárá­nak dolgozóját jó népnevelőnek tartják, a dolgozók bizalommal fordulnak hozzá és szívesen fogad­ják tanácsait. Miért? A középkorú, nyíltarcú asszony 1938-ban került az üzembe, amely akkor még egy részvénytársaság tulajdonában volt. Sok mindent lá­tott, tapasztalt abban az időben s az ő élete sem volt jobb a többi kizsákmányolt dolgozó életénél. Ez vezette már akkor a párt felé. Amikor az ország felszabadult és az üzem a nép kezébe került, rög tön felismerte, hogy most már a dolgozókon múlik, hogyan alakul további életük. Megértette: minél jobb eredményeket érnek el a ter­melésben, annál gyorsabban emel­kedik életszínvonaluk, annál köny- nyebb és szebb lesz életük. Kemé­nyen munkához látott s magával ragadta a többieket is. Kiváló mun kájáért hamarosan megkapta az élmunkás-, majd az érdemes él­munkás-jelvényt. Élete egyik fe­lejthetetlen élménye, amikor Bie- rut elvtárs érdemei elismeréséül átnyújtotta neki a német munkás­nőnek, a „Munka Zászlóvivője” len gyei kitüntetést. Erna Judek, az egykori tekercse lönő ma osztályvezető. Ezen a posz ton ugyanúgy helytáll, mint az üzem pártszervezetének vezetősé­gében. A dolgozók mindig biza­lommal fordulnak hozzá, mert Erna Judek jó népnevelő, aki min­den kérdésről egyszerű szavakkal» érthetően és éppeh ezért meggy'* zően beszél. Amikor egyszer a munkások figyelmetlenségéből né­hány transzformátort elrontottak, megmagyarázta, hogy az NDK a transzformátorokért élelmiszert és más cikkeket kap Lengyelország­ból. A dolgozók saját magukat ká­rosítják meg, ha nem teljesítik az exporttervet. Megtörtént egyszer, hogy az egyik tekercselőnő az el­lenség propaganda befolyása alá került. Elhanyagolta munkáját és rossz hangulatot kezdett teremte­ni maga körül. Ekkor Erna Judek barátian elbeszélgetett vele arról, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban már magának dolgozik a munkás, az ő életét teszik kelle­messé az épülő kultúrpaloták, a böl csődék, az üdülők. Persze, Adenau­er és társai ellenséges szemmel né­zik mindezt, mert a NDK-ba lá­togató dolgozók elviszik az új élet hírét Nyugat-Németországba is, ahol ilyesmiről álmodni sem mer­nek a dolgozók. A tekercselőnő so­kat gondolkozott e beszélgetés fö­lött s ma már az üzem egyik leg­jobb munkásnője. Erna Judek nemcsak tanácsot ad, hanem segít is. Az egyik mun­kásnő a háború folyamán idegbajt kapott. Állapota szépen javult, de még ma is idegenkedik a gépek­től. Erna Judek rendszerint olyan munkát ad neki, amelyet kézzel végezhet, s türelmesen tanitgatja. Sok dolgozón segített már Erna Judek, mert megérti problémáikat. Igyekszik még jobban megismerni a dolgozókat, megmagyarázza a ne­hézségek okait és ahol lehet, se­gít. Ezért jó népnevelő, ezért for­dulnak hozzá mindig bizalommal Szedresi gépállomás: Potyondi István 100 holdon végzett vetőszántást

Next

/
Thumbnails
Contents