Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-04 / 210. szám
1954 SZEPTEMBER 4 NAPCÖ 8 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A tag- és tagjelölt felvételi munha elválaszthatatlan a tsz megszilárdításáért folyó hordái A kocsolai Vörös Csillag tsz pártszervezetének munkájáról A nyárvégi és az őszeleji hetekben mindéin gazdaságban összetorlódik a munka. Még jóformán be sem fejeződik a cséplés, .máris lehet kezdeni a nyári mélyszántást, az őszi gabonák talajelőkészítését, s a kukoricatöréssel, í’épasziedéssel egyidőben — vetni kell a búzát. Ez a nagy gond foglalkoztatja a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet apraját-nagy- ját is, mindenekelőtt a pártszervezet, a tsz vezetőit. Van már jó tapasztalatuk ahhoz, hogyan kell, ezeket a munkákat is- eredményesen segíteni, szervezni. A megszilárdítás, az eredmények növelése tehén’ itt is komolyam éreztette hatását a párt és a kormány mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozata, az abban lefektetett irányelvek, szakmai útmutatások és módszerek. Lényegében azonban a pártszervezet érdeme, hogy mindezeket széles kör. ben mond ja el a tsz-tagok között, serkentve , őket nagyobb erőfeszítésekre. Módszere a munkák állandó javításának a yersenymozgalom megszervezése,. segítése volt. Ennek tudható be, hogy a tsz tagjai különösen jó munkát végeztek az aratásban, a be. hordásban. Az aratás megkezdése előtti tsz-gyűlésen beszélték meg az alkotmány ünnepére induló verseny módozatait. 'A pártszervezet javaslatára jutalmat is tűztek ki a legjobb eredményt elérő munkacsapatok számára. " A felvilágosító szó. s az anyagi érdekeltséget fokozó dijaik megtették hatásukat, Lelkes verseng,és indult meg, hogy minél kevesebb szem veszteséggel takarítsák be munkájuk gyű. mölcsét. Ebben a harcban négy tsz- tag, Éppel József, Takács Ferenc, Zóiki Lajos és Tárnok Péter olyan odáadóam küzdöttek, hogy augusztus 20-án, alkotmányunk nagy ünnepén „Kiváló termelőszövetkezeti tag" jelvényt kaptak. Ezen a napon értékelték a brigádok versenyét is végérvényesen. — Fellinger János munkacsapata lett az első s 300 forintos jutalomban részesült. Kecske József munkacsapata 200, Sárai Ferencé pedig 100 forint pénzjutalmat kapott. Több termelőszövetkezeti tag, mint Hohner József, Effinger Jánosné, Dubinyák Vincéné a brigád legjobb dolgozója című oklevelet kapta. Mindez meglátszik a tsz eddigi eredményein, a tagok jövedelmén is. Előlegképpen kapott eddig már Takács Ferenc 20, Csizmadia István 10, Pestalics Géza 13 mázsa búzát. De lehetne sorolni a többiek nevét is. Természetesen elsősorban az állammali szembeni kötelezettségüknek tét. tek eleget, példát mutatva a község egyénileg dolgozó parasztjainak. — Pénzben is 6 forintnál többet osztottak ki eddig munkaegységenként. A következő termelési tervükben szereplő 100 darab sertés meghízlalása is azt a célt szolgálja, hogy tovább emelje a tagok jövedelmét, fokozva ezzel munkaikedvüket. A pártszervezetnek gondja van e nagy munkák közben arra is, hogy a tsz tagjai szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a falu dolgozó parasztjaival, s egyben szövetkezeti tapasztalatukat együtt bővíthessék, gyarapít- hassé.k. Ezt a célt szolgálja a vasárnapi közös tsz látogatásuk is. A neki Ut a Szocializmus Felé tsz portájára szerveztek látogatást, tizenöt részt, vevővel, köztük a négy kitüntetett tsz-tag és 6 egyénileg dolgozó paraszt. Kövécs Gyula, Vaszari István, Németh József, Gelle András, Iváh Jánosné, Szarkali János egyénileg dolgozó parasztok vasárnap Nakon győződnek meg a társas gazdálkodás előnyeiről, nagyszerű eredményeiről. A kocsolai tsz tagjainak is jót tesz ez a látogatás, hogy gazdaságukat az erősebb, a fejlettebb tsz példája nyomán tovább fejleszthessék. Annál is inkább, mivel a meglévő eredmények mellett vannak a kocsolai tsz- ben hiányosságok is. E cikken belül elsősorban csak a pártszervezet munkájának hiányosságaival kívánunk foglalkozni. Mint ahogy az eddigi jó eredmények is a pártszervezet, a kommunistáik mozgósítása, segítése nyomán jöttek létre, úgy a további fejlődés záloga is az kezükbe van letéve. A jó példa követői is egyre sokasodnak a tsz-ben, amint az a fentiekből is látszik. Nem. csak a politikai munkának kell azonban erősödnie a tsz-ben, hanem magának pártszervezetnek is, mégpedig számszerűleg is. Ez egyébként is soha nem választható szét. Nem lehet jó politikai felvilágosító munkát végezni, ha közben nem neveljük a aolgozók legjobbjait az élcsapat tagjaivá, de így van ez természetesen fordítva is. A kocsolai Vörös Csillag pártáján járva olyan érzés fog el bennünket, — természetesen nem minden vonatkozásban, — mintha az Aratás című szovjet szépirodalmi mű lapjait forgatnánk. Adva van egy tsz több, mint száz taggal, s a motor, a mozgósító erő, a pártszervezet 4 tagú. Eddig megtették a magukét, amint a fentiek is bizonyítják. De vájjon elég-e ez az erő továbbra is, bizonyára nem. Éppen ezért a most következő munkáiknál a további betakarítás, az őszi szántás, vetés előkészítésénél, végzésénél. — amelyben hasznosítják az alkotmány-ünnepi verseny tapasztalatait — erre a fontos feladatra is fel kell figyelniük. Van sok-sok becsületes, kiválóan dolgozó pártonkí- vüli tsz-tag, csak a pártszervezetnek ilyen irányban is a fentiekhez hasonlóan következetességgel kell dolgoznia. Csak így erősödhet igazán a tsz, csak így nőhet még nagyobbra tekintélyük, becsületük, a falu dolgozói előtt, olyannyira, hogy mind többen akarnak velük együtt a közös gazdaságban harcolni a szebb, boldogabb életért. Kezdeti eredmények már vannak ezen a területen is. Kövécs Gyula, Vaszari István már kérték felvételüket s a tsz taggyűlése a napalmban veszi fel őket. A pártszervezet további erősödése a jó eredmények növekedésén kívül fokmérője lesz az egyénileg dolgozó parasztok növekedő vonzalmának is. Módosították, egyszerűsítették a tanácsok pénzgazdálkodását A tanácsok pénzgazdálkodásában mutatkozó hiányosságok megszüntetésére a minisztertanács elhatározta: biztosítani kell, hogy valameny- nyi tanács végrehajtóbizottsága már a költségvetés tervezésének időszakában — figyelemmel a népgazdasági tervek irányelveire és éves pénzügyi tervszámaira — kifejezhesse a költségvetéssel kapcsolatos reális igényeit. A tanácsok végrehajtóbizottságai az egyes költségvetési címek azonos rovatai között átcsoportosítást hajthatnak végre. A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai az irányításuk alatt álló vállalatok terven felüli nyereségét, az előirányzaton felüli saját bevételeket, valamint az adóprémiumot saját hatáskörben — a felsőbb tanács végrehajtóbizottsága engedélye nélkül — a minisztertanács által meghatározott szociális, kulturális, valamint város- és községgazdálkodási (kommunális) célokra használhatják fel. A tanácsok irányítása alatt működő helyi vállalatok irányításával kapcsolatban a határozat kimondja, hogy az egyes minisztériumok az illetékes tanács végrehajtóbizottságának határozata nélkül nem adhatnak át tanácsi kezelésbe és nem vehetnek minisztériumi kezelésbs vállalatokat. A helyi vállalatok pénzügyi terveit a megyei tanács végrehajtóbizottságának illetékes szak- igazgatási szervei, az iparági pénzügyi terveket pedig a végrehajtó- bizottságok hagyják jóvá. A határozat kimondja, hogy az adóbevételi terveket a pénzügyminisztérium irányszámai alapján a végrehajtóbizottságofc állapítják meg, amelyeket végsősorban a minisztertanács hagy jóvá. A vegre- hajtóblzoUság. feladata továbbá: ellenőrzi a pénzügyi szervezet adó- beszedési munkáiét: felülvizsgálja, hogy ez a munka a törvényesség kereteinek megfelel-e; széleskörű politikai munkával mozgósítja az adózókat az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítésére. A határozat befejező része a szak- igazgatási szervek pénzügyi vonatkozású feladatúit szabályozza. Kimondja, hogy a pénzgazdálkodási feladatok eredményesebb ellátása érdekében valamennyi operatív pénzgazdálkodási feladatot — az adóbeszedési feladatok kivételével — a pénzügyi osztálytól a végre- hajtófcizottság szakigazgatási szervei nék kell átadni. A szakigazgatási szervek költségvetési kereteikkel önállóan gazdálkodnak. A pénzügyi osztályt a pénzgazdálkodásban az eddiginél nagyobb hatáskörrel keil felruházni a megyei, járási és városi tanácsoknál egyaránt. A pénzügyi osztályok a pénzügyminisztérium és a tanács végrehajtóbizottságának kettős irányítása alatt állanak. A határozat végül kimondja: a megyei, a járási és a városi tanácsok és vésrehaitóbizottsáea’k rendszeresen számoltassák be a területükön lévő más pénzügyi szervek (Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank. Országos Takarékpénztár, Állami Biztosító) vezetőit, ellenőrizzék a törvények, minisztertanácsi határozatok és rendeletek végrehajtását. fi megye dolgozói tiltakoznak az Amerikai Kommunista Párt betiltása ellen: Egymásután érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe, amelyekben megyénk dolgozói tiltakozásukat fejezik ki az Egyesült Államok Kommunista Pártjának betiltásáért. Elítélik a dolgozók azokat, akik ezt az aljas merényletet elkövették, akik minden áron a sárba akarják taposni az emberi jogokat. A Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat tervező csoport dolgozói levelükben a következőket írják: „Mi, a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat Tervező Csoport dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki egyöntetűen az amerikai kormány terrorcselekménye ellen. Felháborodással vettük tudomásul, hogy az Egyesült Államok, amely demokratikus jogokról beszél, nap, mint nap aljasul megsérti a szabadságjogokat. Ezt bizonyítja az a rendelkezés is, amely betiltotta az Egyesült Államok Kommunista Pártját, a békéért folytatott harc zászlóvivőjét. Ezzel a cselekedetükkel bebizonyították, hogy háborús törekvéseiket még inkább fokozzák és a fasizmus útjára léptek. Éppen ezért tiltakozunk és követeljük a fasiszta törvény hatálytalanítását." A levelet tizenegy dolgozó írta alá MEGJEGYZÉS „Takarékos" gazdálkodás —- újra fürdő nélkül a Mázai Téglagyár dolgozói A párt és a kormány az elmúlt évben egy olyan programmot dolgozott ki, melynek megvalósítása az eddiginél sokkal jobban elősegíti a dolgozók életszínvonaliának emelését. A párt és a kormány az új Programm készítésénél a dolgozó embert tartotta szem előtt, így azok a célkitűzések is, amelyek e programúiban szerepelnek, teljesen a dolgozó ember jobb életének megteremtésére épültek fel. A Mázai Téglagyár dolgozói már évekkel ezelőtt kérték a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülést, hogy építtessenek részükre üzemi fürdőt, hogy a napi munka után le tudják mosni magukról a piszkot. Az Egyesülés a gyár dogozói- nak e kérését csak a múlt év decemberében tudta teljesíteni, amikor is több mint 200.000 forintot utalt ki e szociális célt szolgáló épület elkészítésére. „Egyedül rajtunk múlik, hogy a könnyebb, gondtalanabb élet részesei lehessünk11 (Munkatársunk jelentése Nakról) L’ yorsan, zavartalanul megy ^ már az idén a munka a na- ki Ut a Szocializmus Felé termelő- szövetkezetben. A dombóvári járás legjobbjai lettek, a megyében is elsők között találni a termelőszövetkezet nevét. Eredményes munka nyomán megnőtt a termelőszövetkezet tekintélye az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében is. Tavaly még kilépők voltak a szövetkezetből, idén viszont már eddig mintegy 20 dolgozó paraszt határozta el, hogy a nagyüzemi gazdálkodást választja belép a már' működő termelőszövetkezetbe, vagy pedig újat alakítanak. 'T'aszári hajós 7 holdas dolgozó paraszt is úgy határozott, hogy a kis parcellákat felcseréli a társas műveléssel. Még egy évvel ezelőtt is azok közé tartozott Taszári Lajos, akik úgy gondolkodtak: „kísérletezzen más az új úton, ha jól sikerül, mi is követjük példáját.” Most már a tények birtokában ő is elmondotta, hogy a kezdeményezők munkáját siker koronázta. — Sok kedvezményt kaptunk mi, egyénileg gazdálkodó dolgozó va. rasztok az államtól az új kormány- programúi megjelenése után, hogy gazdaságunkat fejlesszük. Élünk is ezzel a lehetőséggel. Az előttünk álló példa azonban megmutatja, hogy sokkal jobban lehet értékesíteni ezeket a kedvezményeket a szövetkezetben. _ C okszor megcsodáltam a t ermelőszövetkezet sertés- állományát, melyet nyugodtan nevezhetünk egyik legfontosabb jövedelem-forrásnak. Ha a szövetkezetiek kitartó munkával a tavalyi 2—3 literes fejésí átlagot 10 liter fölé emelik, néhány hónap alatt az állattenyésztésnek ez az ága is jövedelmezővé lesz. — Kiváló terméseredményeket várnak kukoricából is. A termelő- szövetkezet elnökével igen sokat beszélgettem, elmondotta, hogy egy-egy átlagteljesítményt elérő termelőszövetkezeti tag is 10—12 mázsa búzát kap, a legjobbak pedig 16—17 mázsát is hazavisznek. Számos termelőszövetkezeti tagnál az új búza még a padláson éri a tavalyit is. Kelemen Ignácéknál például még mintegy 6 mázsa tavalyi búza van, az idei osztalékot csak február felé kell beőrletniök. Ezenkívül nem megvetendő a mintegy 20 forint sem, amit munkaegységenként kapnak a szövetkezetiek. __ em gondtalan, de könyn yebb a termelőszövetkezeti tagok élete, munkája, mint az egyénileg gazdálkodóké — mond ja Taszári Lajos szinte levonva a tanulságot az előzőkből. — Reggeltől, késő estig dolgozunk, még sem olyan eredményes a munkánk, mint az övék. Egyedül rajtunk múlik az, hogy ennek a könnyebb, gondtalanabb életnek részesei lehessünk. A tények meggyőztek, én is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépek, A bátaszéki tatarozó még a múlt év decemberében meg is kezdte az építkezést és vállalta, hogy 1954 június végéig elkészíti az üzemi fürdőt. December végéig felhúzták az épület falait. A nagy hideg, majd munkaerőhiány miatt körülbelül 4 hónapig „állt1’ az építkezés. Emiatt az idén módosítani kellett a vállaláson, így nem június, hanem szeptember végéig vállalták az üzemi fürdő elkészítését. Májusban ismét hozzákezdtek a munkához. Augusztus végéig csaknem teljesen elkészítették a fürdőt. Körülbelül két és fél, három heti munka maradt még visz- sza. A gyár dolgozói, mintegy százan nagyon örültek annak, hogy a Tatarozó Vállalat még a határidő előtt egy héttel elkészíti a várva-várt • üzemi fürdőt. Augusztus vége felé azonban belevágott a „mennykő“ az üzemi fürdőbe. Ugyanis az egyik napon az Egyesüléstől Pala elvtárs ment ki a Mázai Téglagyárba, aki bejelentette a gyár vezetőjének, Faragó elvtársnak, hogy az Építésügyi Minisztérium utasítására le kell állni a fürdő építésével, mert az erre fordított pénzt más célokra kell fordítani. Az Egyesülés közben értesítette a Tatarozót is minderről és egyben kérte a vállalatot, hogy tegye meg a védőintézkedést az épületen. Úgy, hogy e héten szerdán, szeptember 1-én az építómunkások megkezdték az ablakok és ajtók elfalazását. A gyár dolgozói meglepődve figyelték az építők munkáját. Felháborodva érdeklődtek aziránt, hogy miért tesznek ilyet akkor, amikor már csaknem teljesen elkészítették az épületet. A tatarozó dolgozói a gyárvezetőhöz küldték a felháborodott munkásokat. Farggó elvtárs röviden megmagyarázta, mi a helyzet. — Márpedig ezt nem hagyjuk! — Dühöngtek — valljuk be «jogosan — a dolgozók. Ilyen intézkedéseket ma már nem lehet tenni. Hiszen a fürdő már csaknem teljesen elkészült. A téglagyár dolgozóinak felháborodása jogos. Éspedig azért, mert a csaknem teljesen elkészült épület már több mint 140.000 forintot emésztett fél, s most egy bürokratikus intézkedés miatt az épület kihasználatlanul áll a gyártelepén és vátrja a „jobb sorsát". Az Építésügyi Minisztérium ezzel az intézkedésével nagy összeget kidobott az ablakon. 'Nem beszélve arról, hogy a dolgozókról való gondoskodás ügyét is semmibe vette. A Máizai Téglagyár- dolgozói kérik — de mi is szeretnénk — ha az Építésügyi Minfsztérium megtalálná a helyes utat ebben az ügyben, s sürgősen biztosítaná a fürdő befejezését. Stétz János Mű soros-est Pakson A Paksi Vöröskereszt-szervezete műsoros táncmulatságot rendezett augusztus végén az árvízkárosultak javára. Dr. Pataki Sándor tisztiorvos mondott ünnepi 'beszédet, amelyben megemlékezett a Vöröskereszt aktíváinak áldozatkész munkájáról. A műsorban két kis óvódás is szerepelt és műsorszámuk nagy tetszést aratott. Kántor Antalné szavalata, mint mindig, a paksi közönségtől' fergetes tapsot kapott. A kultúrotthon tánccsoportja is igen szépen szerepelt. Szabó János népdalcsokrot énekelt. Az igen ötletes és gördülékeny összekötő szöveget Horváth Istvánná írta és mondotta el. Tombola is volt, ami jónéhánv forintot hozott a bevételhez. A tiszta bevételt, 2000 forintot, az árvízkárosultaknak küldte el a Vöröskereszt.
