Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-26 / 202. szám

1954. AUGUSZTUS 26 NÄPCO 3 A tamási járás gépállomásainak munkájáról A gépállomások munkája nagyje­lentőségű a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a szocialista mezőgaz­daság építésében. A gépi munka le­hetővé teszi a termelőszövetkezetek- Den, hogy jobban, könnyebben meg­műveljék a földeket és nagyobb jö­vedelmet érjenék el. Emellett a gép­állomások sok egyéni paraszt mun­káját is könnyebbé teszik azzal, hogy a legnehezebb munkában, kü­lönösen az őszi mélyszántásban, de egyéb téren is, mint például a vető­magtisztításban és a silózásban se­gítséget nyújtanak. Az elmúlt hónapokban Pék János elvtárs a tamási, Bödő István elvtárs a pincehelyi, Suri Géza elvtárs, az iregszemcsei gépállomás traktorosai növényápolásban, valamint az ara­tásban végzett jóminőségű munká­jukkal, fegyelmezett magatartásuk­kal nemcsak jelentős mennyiségű munkát végeztek el, hanem nagy­mértékben hozzájárultak a munka- fegyelem és a munka szervezettségé, nek megjavításához is. A tamási járás gépállomásainak munkája az utóbbi 'hónapokban je­lentősen javult az előző időkhöz vi­szonyítva. Ennek ellenére még sem lehetünk megelégedve az eredmé­nyekkel, komoly fogyatékosságok van nak a munkaszervezésben, a gépek karbantartásában, igen gyakori az üzemanyag és egyéb anyagok po­csékolása. Dobai János a pincehelvi gépállomás traktorosa elhanyagolta a traktor reflektorának kijavítását, holott ezt rövid idő alatt csekély mun kával megtehette volna. Emiatt a gép három éjjeli műszakban nem dolgozott. Számos apróbb, nagyobb hiányosság miatt a gépállomások gépkapacitása az aratás időszakában mintegy 60—70 százalékig volt csak kihasználva. Ez a döntő oka annak, hogy a tarlóhántásban komoly elma­radás volt járásunkban. A gépkihasz nálást akadályozta az is, hogy a ter­melőszövetkezetek aratási munkájá­nak szervezettsége nem volt. kielé­gítő. vész a napi munkában, nem tanul­mányozza alaposan a termelőszövet­kezetek helyzetét, ezért nein is tud megfelelő, a termelőszövetkezetek fejlődését előbbrevivő segítséget ad­ni. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy a gépállomás! agronómusok nem kapnak kielégítő segítséget a járási tanács mezőgazdasági osztályé tói sem. Ennek egyik alapvető oka az, hogy nincsenek kidolgozva a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat meg­valósításával kapcsolatos helyi, kon­krét feladatok. Ezen a helyzeten vál­toztatni kell, mert ez az egyik fel­tétele annak, hogy az agronómusok munkája céltudatosabb legyen, sok­kal eredményesebben harcolhassanak a termelőszövetkezetek megszilárdi- tásáért és fejlesztéséért. A gépállomások munkáját az jel­lemzi, amit P.ákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség kongresszusi beszá­molójában mondott: „Még távolról sem töltik be teljes mértékben hi­vatásukat, mint a mezőgazdasági ter­melés élenjáró szervezői és mint a jövedelmező, magashozamú termelő­szövetkezeti gazdálkodás támaszai." A gépállomásoknak minden lehe­tőségük megvan arra, hogy munká­jukat a kongresszus határozatainak szellemében megjavítsák. Ehhez most elsősorban az szükséges, hogy a közvetlenül előttük álló feladato­kat, trágyakihordást és alászántást, a vetőmagtisztítást, az őszi szántás­vetési és betakarítási munkákat idő ben és jó minőségben elvégezzék. Ne legyen kihasználatlan gép. A gépállomások a vezetőségekkel kar­öltve a tsz-ek fogatos és kézi mun­kaerejének figyelembe vételével ál­lapítsák meg a tsz-ek gazdaságában végzendő gépi munkák mennyisé­gét, határidejét, az agrotechnikai el­járást. Az összes munkagépek és szállítóeszközök felhasználását úgy tervezzék meg, hogy elsősorban a tsz-ek igényeit elégítsék ki. Az ag­ronómusok és a traktoros brigád­vezetők dolgozzanak öntevékenyen, és hangolják össze teljes mértékben a traktorosbrigád munkáját a tsz növénytermelési brigádjának mun­kájával. De a gépállomások jelentős mennyiségű munkát végezhetnek az egyéni dolgozó parasztok gazdaságai ban is. Például a tamási gépállo­más gépkapacitásának mintegy t>0 százalékát lehet az egyéni dol­gozó parasztok gazdaságaiban mű­ködtetni. Ez azt mutatja, hogy a gépállo­másoknak komoly felvilágosító és szervező munkát kell végezniük az egyéni dolgozó parasztok között és szorosabbá kell tenniök velük a kapcsolatot. Ezt különösen aláhúzza az a tapasztalat, hogy az egyéni dől gozó parasztok gazdaságában végzett gépi munkák szervezetlensége miatt sok az üresjárat. Az egyéni paraszti gazdaságok földjein dolgozó trakto­rosbrigádok munkáját nagyban elő­segíti a tanácsok és a termelési bi­zottságok felvilágosító és szervező munkája. A traktoros brigádok a gépi munkát végeztető dolgozó pa­rasztokkal állapodjanak meg a mun­kák sorrendjében és velük együtt szervezzék meg a munkát. A gépállomások pártszervezetei politikai és nevelő munkával kell, hogy segítsék a feladatok megvaló­sítását, Legfőbb feladatuk, hogy megértessék a dolgozókkal jó mun­kájuk nagy jelentőségét a termelés emelésében, a mezőgazdaság szocia­lista építésében, egész népünk jólé­tének növelésében. Nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók politikai és szakmai fel- készültségére. A gépállomások dol­gozói csak akkor tudnak jó mun­kát végezni, ha teljes mértékben saját ügyüknek tekintik a termelő- szövetkezetek termelésének emelé­sét, szervezeti megszilárdítását és soraik növelését. Polányi Máté Tamási J. B. titkár. Szerződéses bika (tinó) hizlalás Hiba volna azt állítani, hogy a gép állomások agronómusai ijem fejlesz­tették a termelőszövetkezetek gazaál. kodását, munkaszervezését. Több ag- ronómus. mint például Kovács Ist­ván és Huny ás István elvtárs, a pin­cehelyi gépállomás kihelyezett agro- nómusa, Máthé József elvtárs, a tamási gépállomás vezető agronómu- sa jó javaslatokkal segítik a termelő- szövetkezeteket a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztésében. Az agronómusok többsége azonban el­Kormányzatunk szeptember 1-vel szerződéses bika (tinó) hízlalási ak­ciót indít be. Az akció keretén belül leszerződ­tethető 70 kilogrammtól 250 kilo­grammig bika( tinó) borjú. A szer­ződés bármely szállítási hónapra köthető, a szerződéskötéstől számí­tott 12 hónapon belül. Átadási legalacsonyabb súlyhatár 400 kilogramm. A szerződés alapján 300 forint ne­velési előleget kap egy összegben állat darabonként a szerződő, to­vábbá a minisztertanács 3 1954. sz. rendelete alapján 400 forint adóked­vezményben részesül. Az átvételi ár az állat minőségé­től függően: extrém íl forint, I. osz­tályú 10 forint, II. osztályú 9 forint. A szerződés köthető a Tolname­gyei Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalat dolgozóival, részletes felvilágosítást nyújtanak fenti vállalat járási ki- rendeltségei. Az idén is lehet silóépítési hitelt igényelni A tavalyihoz hasonlóan az állam az idén ismét jelentős támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek, tér melőszövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak gazdaságuk fejlesztésé­hez. A minisztertanács az elmúlt na­pokban határozatot hozott, amely szerint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és az alapszabály szerint működő, közös állattenyésztést foly­tató termelőcsoportok állandó — tégla, beton, kő silóépítéséhez hosz- szúlejáratú hitelt igényelhetnek. A hitelt a folyósítástól számított tíz év alatt kell visszafizetni évi egyszázalékos kamat mellett. A tör­lesztést 1959. november 1-én kell megkezdeni. A termelőszövetkezetek közös si­lóépítkezéseihez köbméterenként leg feljebb 110 forint hosszúlejáratú hi­tel folyósítható, amelyből építőanyag vásárlására köbméterenként 80 fo­rint, továbbá, ha az építéshez szük­séges anyag szállításához, vagy az építéshez elegendő saját munkaerő­vel és fuvarral a termelőszövetke­zet nem rendelkezik, idegen munka­erő és a fuvar igénybevételére köb­méterenként 30 forint fordítható. Az idegen munkaerő és fuvar igénybe­vételének szükségességét a községi, vagy városi tanács igazolja. Azok a termelőszövetkezetek, ame lyek az illetékes tanács igazolása szerint a silóépítkezést 1954. no vem­ben 15-ig befejezik, és az elkészült silókat december 10-ig megtöltik, a megépített silótérfogat minden köb­métere után 22 forint anyagárvisz- szatérítésben részesülnek, A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz tok részére az építési anyagköltsé­gekre köbméterenként legfeljebb 100. forint középlejáratú hitel folyósít­ható. A hitelt ötszázalékos kamattal a folyósítástól számított öt’ év alatt évi egyenlő részletekben kell vissza­fizetni. Az első részletet 1955. no­vember 1-én kell fizetni. * Azoknak a termelőszövetkezeti ta­goknak, vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik a siló­építéshez hitelt nem vesznek igény­be, a silót 1954. november 15-ig meg­építik és azt december 10-ig meg­töltik, az építési anyag fogyasztói árából köbméterenként tíz forintot vissza kell téríteni. A silóépítésre jelenleg rendelke­zésre álló ötmillió forint igénybevé­tele után pénzügyi kormányzatunk újabb kétmillió forint középlejáratú hitel folyósításáról gondoskodik. Gon doskodnak arról is, hogy 460 ezer köbméter állandó jellegű silóépítés­hez szükséges épitési anyag rendel­kezésre álljon. Termelőszövetkeeeti tagoknál és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknál siióépítést az is vállalhat, aki iparigazolvánnyal nem rendelke­zik, de ehhez a munkához megfelelő szakértelme és gyakorlata van. Ter­melőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztok vegyék igénybe minél nagyobb számban kormány­zatunk segítségét. Tegyék biztonsá­gosabbá állataink takarmányozását, tegyék termelésüket korszerűbbé, emeljék jövedelmüket, segítsék elő az ország dolgozóinak jobb ellátását. Területi DlSZ-ízervezet alakult Bonybádon Régi terve teljesült a bonyhádi já­rási DISZ-bizottságnak, amikor most, közvetlenül, augusztus 20-a előtt megalakult Bonyhád község­ben a területi DISZ-szervezet. Az alakuló gyűlésen ipegjelent fiatalok­kal a járási DISZ-bizottság képvise­lője és a kultúrotthon igazgatója is­mertette a lehetőségeket, amelyek szórakozásban, művelődésben, tanu­lásban, sportban az ifjúság rendel­kezésére állnak. A felszólalásokból általában az csendült ki, hogy az újonnan megalakult szervezet nem lesz -magára hagyatva, sok segítsé­get kap, hogy tulajdonképpeni cél­ját elérhesse: magába tömörítse a község parasztfiataljait. Eddig bi­zony még nem sok parasztifjú van a szervezetben. A vezetőséget az arra méltó fia­talok közül választották meg. Gál Antal lett az elnök, nemrégen le­szerelt tartalékos katonatiszt. Az egész falu ismeri és szereti. A töb­bi vezetőségi tag munkakedve, lel­kesedése is arra enged következtet­ni, hogy az új szervezet, friss élet­tel teli lesz és megfelel hivatásá­nak. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti «Ml Á baromfitenyésztés érdekében A baromfitenyésztés érdekében fon­tos, hogy korai keltetésű csibéink kö­zül kiválogassuk a továbbtartásra meghagyni szándékozott egyedeket. Ma már megfelelő tartás mellett, ko­rai csibéink szépen fejlődött, min­den tulajdonságaikat magukon vise­lő egyedekké nőttek. így a váloga­tásnál nincs nehéz dolgunk. Állatállo­mányunkat átnézve az arányosan fej­lődőiteket, széles hátúakat, széles és mély tojóhasúakat, hibátlan láb-, szárny- és fejalkatúakat válogassuk ki, ügyelve, hogy lehetőleg egyszínű- ek legyenek. Ezzel a válogatással biztosítjuk a jövőévi jó termelőképességű és egy­öntetű baromfi anyaállományt. A vá­logatáskor, továbbtartásra meg nem felelt egyedek kerüljenek aztán fo­gyasztásra, illetve értékesítésre, nem pedig a legszebben fejlettek. Bár örülünk, különösen a háztáji gazdál­kodásnál, hogy minél előbb van már levágni való csirkénk, de ezt mindig gondoljuk meg és inkább várjunk egy kicsit, minthogy a jövőévi állo­mányunk leendő legértékesebb egye­beit pusztítsuk ki. így a későbben ki­fejlődött csibéink maradnak meg őszre, s miután akkor már más vá- logatnivaló állományunk nincs, ezek maradnak meg jövőévi tojóállómány- nak is. Ezzel a káros gyakorlattal magunk alatt vágjuk a fát, mert évről-évre kiirtva a gyorsan és jól fejlődő egyedeinket mesterségesen fontjuk baromfiállományunk minőségét. En­nek elkerülése érdekében már előre jelöljük ki azokat a szépen fejlődött egyedeket, melyek tartandó állomá­nyunk tenyészanyaga lesz. A leendő tojóállomány minőségi Válogatása után kialakult létszámhoz viszonyítva igen fontos a jól fejlődő és magas termelőképességű utódok nyerése érdekében az évenkénti ka­kascsere. A gyakorlat az, hogy úgy a saját keltetésű, mint a keltető állo­másokról beszerzétt csibéinket felne­velve a legtetszetősebb kakasokat hagyjuk meg. Ez helytelen, mert mi lesz a hely­zet. A meghagyott kakas a vele egy- időben kelt, egy helyről számlázó, együtt nevelt egyedek bizonyos száza, zalékával feltétlenül testvérek, illet­ve saját keltetésnél pedig az anya­állomány fiai. Ez a leghelytelenetob rökontenyésztés, melynek igen káros hatásai csak azért nem jelentkeznek hamarosan, mert közben természetes keveredés is történik, de nem egy egyedet látunk, amelyen aztán tűnő­dünk, hogy a többi aránylag jól fej­lődik; ezek pedig hogy lemaradtak, elkorcsosodtak, nyomorékok. Ezt ön­tudatlanul is folytatva igen veszélyes sé válhat, mert. a rokontenyésztés évről-évre szűkebb körben fog mo­zogni, mellyel együtt növekszik si­kertelen csibéink száma is, a beteg­ségekkel szemben pedig ezen egye­dek ellenálló képessége meggyöngül­ve, még mielőtt a rokontenyésztés káros hatása teljes mértékben je­lentkezne egész állományunknál egy fellépő nyári vész elpusztítja állo­mányunk nagy százalékát. Mindezen káros és veszélyes követ­kezményeket elkerülhetjük, ha éven. te idegen helyről, de állományunkkal azonos fajtájú kakasokat szerzünk. Ez a kakas aztán úgy az idei állo­mányhoz, mint az anyaállományunk­hoz jó lesz, mert azokkal közeli ro­konságban nincs. így biztosítjuk, hogy a következő tavasszal keltetett csibéink mind életerős, szépen fej­lődő egyedek lesznek, melyek úgy a tojáshozam terén, mint a betegségek­kel szemben való ellenállásban mesz- sze felülmúlják a rokontenyésztés­ben nyert egyedeket. Kormányzatunk abban is segítsé­get nyújt az ezév őszén lebonyolí­tásra kerülő tenyészkakas akcióval, melynek során termelőszövetkezete­ink, valamint egyénileg dolgozó pa­rasztságunk baromfiállománya ré­szére tenyészkakasolcat biztosít. Vegyünk mindnyájan részt az ak­cióban, biztosítsuk állományunk ré­szére az idegenből származó tenyész. kakasokat. Ezzel is elősegítjük és biz. tosítjuk, hogy állományunk fejlődő- képessége, ellenálló képessége és ter­melése jobb lesz. Több tojást és ba­romfihúst tudunk ugyanazon állo­mányon belül rövidebb idő alatt elő­állítani. az állomány minőségének növelése és biztosítása mellett. Blaskovich Walter főállattenyésztő. A naki földmihesszövetkezetröl... Nakon a földművesszövetkezet mun kája sok kívánnivalót hagy maga után. Illés kartárs, a szövetkezet ügyvezetője nem irányítja megfelelő­en a szövetkezet gazdasági és tötfieg- szervezeti munkáját. A dolgozók kö­zött laza a munkafegyelem, nem jó a munkaszervezés. Nem is csoda, hi­szen Illés kartárs is, de az irodai dol­gozók is délelőttönként csak „benéz­nek“ az irodába. A napi 8 órai mun­kaidő betartása, a pontos munkakez­dés és befejezés előttük ismeretlen. A bolti és a felvásárlási dolgozók előtt teljesen ismeretlen a munka- fegyelem. Akkor rendelnek árut, ami­kor akarnak, nem érdekli őket, hogy a falu dolgozóinak jó áruellátásáért a földművesszövetkezet minden dol­gozója egyformán felelős. Lápafőn a legnagyobb mezőgazda- sági munkák idején nem volt kocsi­kenőcs, ugyanakkor a naki főboltban bőven volt. Többször kapott utasítást az ügyvezető és a főből tkezelő Szé­les kartárs is, hogy küldjenek át a szövetkezet kocsijával kocsikenőcsöt, de nem tették meg, egészen addig, míg a fogyasztási ellenőr személyesen nem ment ki. Akkor is az ügyveze­tőnek kellett a kocsikenőcsöt a má­sik hordóból kiszedni, lemérni, míg a boltkezelő a pulton ült. Szerinte ezért nem kap prémiumot, nem is törődik vele. Balogh Lajos szövetkezeti felvá­sárlót sokszor napokig nem lehet lát­ni, pedig felvásárlási tervét sem tel­jesíti. A szövetkezet vezetőségét egy­általán nem hívják össze, hogy meg­beszélje velük a szövetkezet előtt álló feladatokat, pedig szívesen segí­tenének úgy, mint ahogyan azt más szövetkezetnél teszik. Illés ügyvezető mindezt tétlenül nézi és hanyag mun­káját még tetézi azzal, hogy maga sem jár elöl jó példával a munkafe­gyelem megszilárdítása terén. Nem tudjuk, bár jó lenné tudni, hogy nem éreznek-e lelkiismeretfur- dalást a szövetkezet dolgozói else­jén, amikor a le nem dolgozott idő­ért felveszik jogtalanul a fizetést? Sz. F. Beszélgessünk könyvekről... Gergely Sándor: FELSZAKADNAK a KÖNNYEK A regény hőse vidéki tanító, aki a kizsákmányolt népnek úgy akar segítségére lenni, hogy engedménye­kért könyörög számára az uraknál — akik felismerve a helyzetet, — eze­ket az engedményeket meg is adják. A tanító vissza is tartja a népet a lázadástól, de saját maga az urak engedelmes eszközévé válik: az enged­ményeknek ez volt az ára. Besúgó sra, spicliségre azonban már nem vállal­kozik. Alkoholista lesz, valóságos em­beri roncs mái", mire eljön számara is a félszabadulás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents