Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-24 / 200. szám

TOLNAI VJtAG PROLETÁRJA! EGYEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Gyorslisia az ötéves Tervkölcsön kilencedik sorsolásá­nak harmadik napjáról (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) Élüzem a Tamási Erdőgazdaság (3. o.) — Országos első a Bonyhádi Vas- és Műszaki Telep (3. o.) — Ismeret­len halott költő... (3. o.) — Hivatalos sorsolási jegy­zék (4. o.) — Kultúrműsor a várdombi gépállomás építői tiszteletére (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBfZOTTJA'GA'NAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ARA 5» FILLÉR KEDD. AUGUSZTUS 24 A Szekszárdi Ünnepi Vásáron Érsekcsanádról kerékpárért A vásár reggelén még 20 kerék­pár állt a bátaszéki földművesszö­vetkezet elárusító sátrában: férfi és nói kerékpárok — kisebb és nagyobb méretben. De amikor 20-án délelőtt fél 11 órakor arra megyünk, tizenhét már elfogyott és éppen a tizennyol­cadikat viszik. Fiatal, szőke lány a vásárló. He­gedűs Erzsébet. Próbálgatja, nézegeti a gépet, még a csengőt is meghúzza, jó-e? De most valami hibát vesz észre. — Nézze csak — szól az elárusító­nak, — hiányzik a pumpáról a „slág’'. — Tényleg hiányzik — nézi meg az és rögvest elsiet, hogy másikat hozzon helyébe. Felhasználjuk ezt az időt és elbe­szélgetünk Hegedűs Erzsébettel. A kislány elmondja, hogy Érsekcsaná- dón lakik, s a Vidám Vásár hírére jött át ide a rokonaihoz Bogyiszlóra, mert Baján nem lehetett kerékpárt kapni, a remélte, hogy itt a vásáron lesz... Kapott is — szépet és jót, »milyent csak akart. — Es mire kell a kerékpár? — Jó a háznál! Elromolhat a von­tató és akkor meg gyalogolhatnék ki a gazdaságba. — Ott dolgozik? — Igen. kertészetben. — S a pénzt is a gazdaságban ke­reste? — Hát persze. Félretettem egy ha­vi fizetésemet, meg az édesapám is segített hozzá egy keveset. De ezt. már búcsúzóul mondja, mert közben került új „slág" a hi­ányzó helyett, ki is fizette az árát és boldogan indul el a tömegben az új kerékpárral. Játékbolt előtt Megálltam az egyik játékbolt előtt és néztem a gyerekeket, s a gyerek­ként örvendező felnőtteket. A játékország minden kincse ott pompázott az elárusító asztalon. Az egyik sarokban szende, nagy szem- pillájú baba kacérkodott egy kato­nával. Főzőedény várta amott meg, hogy valamelyik kislány legkedve­sebb játékszere legyen. Nagy, sárga rr—ké nevetett ki a rács mögül és nyújtogatta két karját a gyerekek felé: — Itt vagyok, vigyetek, jó kis mackótok leszek! A kisfiúk és kislá­nyok boldogan, örömmel táncolták körül a sátort. Hízelkedve, nagy kérő szemekkel nézett anyukájára a 6 éves szöszke kis Zsuzsika: — Anyu, azt a puskát vedd meg nekem... — Zsuzsika, minek neked a puska? — Zsuzsi nem tudta megindokolni, csak hajtogatta egyre, hogy keü. kell, mert ő nagyon rossz lesz, ha nem kapja meg azt a puskát. Anyu akkor azt mondta, hogy a puska fiúknak való játék. Zsuzsinál ekkor e’tört a mécses s nagy hüpögés közepette csak any- nyit mondott: — Anyu, hát nem tudod, hogy egyenjogúak vagyunk a fiúkkal... Olyan nevetés tört ki szavaira, hogy a körülállók szemüket törölgették már végül — az emancipáció 6 éves kis harcosának szavaira. Tíz Boccaccio, húsz szakácskönyv Régen is lehetett könyveket ta­lálni a vásárokon. Az árusok pony­vára rakták ki maguk elé a verses, szép históriákat, a betyártörténete­ket, s a kincseskalendáriumokat. De nehezén vitték az emberek — legfel­jebb ráadásként egy csizmához vagy egy drágább ruhához. A Vidám Vásáron nem ponyva- könyveket árultak, nem is ajándék­ként adogatták. És mégis sok könyv elkelt -r. összehasonlíthatatlanul több, mint egy ilyen régi vásáron. A szekszárdi könyvesbolt együtt árusí­tott a bátaszéki földművesszövetke­zettel, s mind a kettő a legkereset­tebb, legjobb könyveket hozta a vá­sárra. Elárulom, hogy tíz Boccaccio volt. Nem hinném, hogy az ország­ban másutt össze lehetne még szed­ni együvé 10 darabot ebből a könyv­ből, mert a kiadás utáni napokban azonnal elfogyott. Húsz új szakácskönyv is gazdát talált. — Kár, hogy nem volt belőle több, a fiatal, új asszonykák szinte egymás kezéből kapkodták — mondja Baura József, a bátaszéki részleg vezetője. — Nem is gondoltuk, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés — mutat a foghíj jas polcokra Leposa Dezső elvtárs. Vannak, akik egyszerre két- három könyvet is vesznek. Itt van például Lajtai Orbánná, a bátaszéki földművesszövetkezetnél cukrász a férje. Nagyobbik lányának megvette Móricz: Légy jó mindhalálig c. köny­vét, a kétéves csöppség orosz képes mesekönyvet kapott, s a férje pedig egy jó regényt. A kasszánál éppen most fizet. Szá­molja a tízeseket: tíz •— húsz — har­minc — negyven ... s itt van még 3 forint. Megkapja a blokkot, s már viszi is haza a családnak a szek­szárdi vásárfiát. A panasziroda Azt mondják, hogy keveset lehet panaszkodni a vásárra. Van minden és nem is a pult alatt, udvariasak az elárusítók — és nemcsak az isme­rőseikkel. De mégis vannak panaszok. Am bárki bemehetett a Belkereskedelmi Minisztérium panaszirodájába és ott elmondhatta szíve bánatát/ segítet­tek rajta. Nézzük meg, milyen pana­szok voltak. A Tolnamegyei Népbolt 100-as vá­sározó részlegében 206 forintért ad­ták a 178 forintos barna szandált, — S hogyan segítettek a panasz­tevőnek? — Greinfenstein Ádámné vissza­kapta pénzét, s a vállalatot pedig figyelmeztették, hagy felelőtlenül járt el és még vigyázatlanságból sem lehet a dolgozókat megkárosítani — mondja a panasziroda megbízottja. — Nem volt panasz a fagylaltáru­sokra? — kérdem saját tapasztala­tomból kiindulva. — Dehogynem Különösen sok baj volt a bátaszéki földművesszövetke­zet női mozgó fagylaltárusával. Egy forintért 5 deka fagylalt jár s ő kö­vetkezetesen csak 2 és fél—3 dekát adott. Pedig egyszer már megbün­tettük, s a vásáron is háromszor fi­gyelmeztetve lett. — Azután a Paksi Halászcsárdával is baj volt — vesz elő egy újabb jegyzőkönyvet, A pultnál állva is 1.60 forintért adták a sört, pedig csak asztalnál kiszolgálva lehet ezt az árat kérni. Nem sok persze az a tíz fil­lér, de a sok kicsi sokra megy, Fi­gyelmeztettük őket és azután nem is jött újabb panasz. Persze ilyen kisebb-nagyobb hibák mindenütt vannak, nincsenek tökéle­tes emberek. Ha dolgozunk, — hibát követünk el. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Félóra a színpad előtt Nem tudom hirtelenjében melyik félórát ragadjam ki a sok közül, mert bizony sokat ácsorogtam én — s mi­lyen sok szépet is láttam — a szín­pad előtt. Láttam a bátaszéki szé­kely csoport vidáman friss arató tán­cát. Együtt tapsoltam, éljeneztem a tömeggel, amikor a decsiek mű sora került sorra. S bizony gyorsan fel­jegyeztem Kati Éva népi nótáját, hogy még sokan derüljenek a esúfo- lódóan kedves szövegen: „Néném asszony, bátyám uram, az egekre kérem, Ezt a csinos barna lányát feleségül kérem, Ne nézzék, hogy szegény vagyok, mint aíéle árva, Kendtek se jött hatókörrel e széles világra:“ Kedvesek voltak a nagyszokolyi úttörő zenészek, sok szép dallal szó­rakoztatták a közönséget. Persze a legnagyobb sikert most is a bátaiak aratták. Elég volt, hogy megjelenje­nek a színpadon, s már felzúgott a taps. A csaiogatót járták: „Ezért a legényért nem adnék egy krajcárt...' No, de csak az tudja igazán, hogy milyen nagyszerű is ez a tánc, aki látta már; hogyanig lehetne szavak­ba önteni a lábak művészetét, nem fogja azt a toll. Majosi táncosok, mözsi énekesek, őcsényi táncosok és még sokan-sokan mások tették színessé, széppé, feled­hetetlenné ezt a napot. Az állatvásáron Török Imre, az Állat- és Zsírbe­gy üj tő Vállalat felvásárlója odamegy a gazdához: — Hány éves ez az üsző? — A negyedikbe van már — mond­ja Pálos Márton. Megnézi tőgyeit, megfogja haskor- cát, hogy húsos-e, zsíros-e s aztán mondja: — Hét ötvenet adok érte. Vagyis 7 forint 50 fillért kínál a vállalat nevében minden kilóért, a legnagyobb árat. A gazda még töb­bet szeretne. Gondolkodik számol, meglesz-e a számítása. Félrevonul, beszél az asszonnyal. Lányát is be­levonja a nagy megbeszélésbe. Mi addig várunk. De hamarosan jör. vissza az öreg: — Hát sajnálom nagyon, mert jó állat volt, de odaadom mégis, mert kell a pénz. Török Imre belecsap a feléje nyúj­tott kézbe és már meg is van kötve az üzlet. A gazda utoljára fogja meg az üsző kötelét, s elindul vele a má­zsáié hely felé. Lánya vidáman néz utána: — Szép lovat veszünk az árán. El­adjuk a lovunkat is. a régit, s ha ki­kerül. még egy kisborjú is jut az istállóba — Hát a vásáron semmit sem vesznek? — Dehogynem ... lélekzetet — tréfál meg és máris tovább perdül, s a vásári tömeg pillanatok alatt nyeii el magában. A divatbemutató körül Hogy igazán szép volt a divatbp- mutató és tetszett a szekszárdiaknak, ezt egy mulatságos kis eset is do­kumentálja. Fiatal házaspár nézi. Az asszony­kának majd kiesik a szeme — any- nyira tetszenek a ruhák, a férfinek maja kiesik a szeme — annyira tet­szenek a modelleket bemutató nők. Egy óvatlan pillanat, a feleség rá­gyönyörködik egy síró-rívó csöppség­re, férjem uramnak elég ez a pilla­nat: előkapja fényképezőgépét és már meg is örökíti — éppen a íe.g- szebbiket — persze nem ruhát, ha­nem viselőjét. Az asszonyka vissza­néz, észreveszi a dolgot, s megütköz­ve mondja: — Egy filmet elpocsékolni!... Ezt a ruhát ki is másolhattam volna bár­melyik divatlapból, ha annyira tet­szik neked. A ruháknak nem kellett cégér, ön­magukért beszéltek, a bemondó még­is ilymódon biztatta például a több­nyire apákból és anyákból álló né­zőközönséget: — Öltöztessük gyermekeinket szebben, jobban, hiszen ma legféltet­tebb kincsünk a gyermek! önöd? György Új belépők a feveli Augusztus 16-án a kora reggeli órákban gabonával megrakott sze­kerek indultait útnak Tevel község utcáin. Az Alkotmány tsz szekerei voltak azok. amelyek a tagságnak szállították évi munkájuk gyümöl­csét, a munkaegységre kiosztott ga­bona-előleget. Ezen a napon meg­mutatkozott, hogy melyik tag, ho­gyan vette ki részét a közös mun­kából. Csapó János például 28 má­zsát, Pongrác Mihály pedig 18 má­zsát vitt haza. A tsz egyetlen tagja sem panaszkodhat, hogy 'kevés a jövedelme. Marsai Mihály és a töb­bi szorgalmas tagoknak sem kell bűsulniok, — tele a kamrájuk. A tsz tagságának jövedelme lát­tán az egyéni dolgozó parasztok is Alkotmány tsi-ben közelebb kerültek a tsz-hez. Vesz­prémi Sándor 8 holdas dolgozó pa­raszt például azt mondotta: már látja, hogy egy hozzá hasonló tsz- tagnak, — mint például Csapó Já­nosnak — sokkal magasabb az évi jövedelme, mint neki, egyéni gaz­dának, Igv gondolkozik Fejő Pái és Illés András dolgozó paraszt is. A jövedelem elosztás láttán beléptek a tsz-be, és ma már mint tsz-ta- gok veszik ki részüket a közös műn kából. Ök is ott szorgoskodnak a lucerna kaszálásnál. melyet az idén már harmadszor végez a tag­ság. Ludas András Tevel. Diósberényi Vörös Csillag tsz : Egy munkaegységre 3 kg búzaelőleg A diósberényi Vörös Csillag ter­melőszövetkezetben a csép'.és ideje alatt megkezdődött a dohánytörés is. A tsz tagságának és vezetősé­gének számítása szerint legalább 7 mázsás holdanként! átlagtermésük lesz. Finta Lajos tsz-tag vezetésé­vel férfiak és nők egyaránt harcol­nak azért, hogy a dohányt kellő időben betakarítsák. A nők közül Szalai Istvánná és Papócs Katalin tűnnek ki a legjobban. A soronlévő munkálatok mellett a cséplést is befejezte már a tsz. — Jobb eredményt vártak, mint ami­lyent elértek, de azért megvannak elégedve. — írja levelében Szabó Lajos, a tsz könyvelője. — Búzá­ból és árpából alig haladták meg a 6 mázsás holdankénti átlagot. Zab­ból több mint 7 mázsás volt a hol­danként átlagtermés. Az alacsony termés ellenére is termett azonban annyi gabonájuk, hogy állam iránti kötelezettségüket teljesíteni tudták és a tagság között az október 1-től napjainkig elért munkaegységekre 3 kilogramm búzaelőleget tudtak ki­osztani. A kenyérgabona kiosztás még jobb munkára serkentette a tagságot. Mindenki örül, hogy biz­tosítva van az évi kenyérgabona szükséglete, s lelkesebben végzi a munkáját is, hogy a kapásnövények bői jobb termésátlagot tudjanak be­takarítani. A kapásnövények maga­sabb terméshozamának érdekében most a gazoló kapálások folynak. A kukorica gyomtalanítását végzi a tagság. , Báia : A két ünnepnapon 9.5 vagon gabonát csépelek e1 Báta község dolgozó parasztsága munkával ünnepelte alkotmányunk ünnepét. Az első napon rövid ün­nepséget rendeztek, majd tovább folytatták a munkát. Mindkét nap búgott az öt cséplőgép és szomba­ton estig 9.5 vagon gabona került zsákokba. Vasárnap már a kora reggeli órákban gabonával megrakott ko­csik hosszú sora érkezett a oegyűj- tőheiyre. Több gazdakocsijár. ekével indult a határba, hogy elvégezze a még visszalévő tarlóhántást. Süme­gi Dénes 14 holdas élenjáró gazda a tarlóhántást befejezte, most az őszi vetésre készül. A vetőmagot már kitisztította, a földeket is elő­készítette és most készen áll, hogy elsőnek kezdje meg az ősziek ve­tését. K- Szabó Péter 10 holdas gazda is ugyanezt tette. Mint ta­nácstag egész nyáron át élenjárt a munkákban. Most az őszi vetések megkezdése előtt sem akart lema­radni a többi élenjárótól. Ezért földjét már előkészítette a vetéshez és kapásnövényeit is gondosan ápolja, hogy azok helyében ?s ;,ó gabona teremjen jövőre. Példájukat Bátán már sokan követik, hordták a trágyát, szántják a földet, s el­készítik a vetőmagokat az ősziek ve­téséhez. Győréi Kossuth tsz: Kiosztották a munkaegység előleget A györei „Kossuth“ termef.őszö- vetkezetben a cséplés befejezése óta megélénkült az élet. A tagság az eddiginél sokkal jobb kedvvel dolgozik, megtörtént a kenyérga­bona előleg kiosztása. Három kiló búzát osztottak egy munkaegység­re. Van olyan család, amely közel 15 mázsa búzát visz haza. Drobszai János egymaga 735, felesége pedig 660 kiló búzát kapott előlegül, Bencze Mihály 831, felesége pedig 255 kiló búzát vitt haza eddigi munkaegységeire. így lehetne to­vább sorolni azoknak a tsz-tagok- Mk nevét, akik jó munkájukkal elérték, hogy egész évre biztosítva van kenyérnek valójuk. A kenyér- gabonán kívül azonban még termé­szetbeni és pénzjuttatásban is ré­szesül a tagság. J Nagykónyi Új Élet tsz: Készü’nek az őszi vetéshez A nagykónyi ,.Uj Élet“ tsz a cséplés befejezése után azonnal hoz­záfogott a kaoásnövények nyári ga­zolásához. Minden tag saját parce1- iáját művelte. Ezt a munkát a c.iép lés ideje alatt is végezték, azt le­hetne mondani, hogy a csépiás be­fejezésével egyidőben elvégezték a nyári kapálást 40 hold kukoricán, 10 hold cukorrépán és 2 hold dug­ványrépáin. Ebben a munkában Prv- ga Józsefné, Juhász Antalné és Se­lyem Júlia jártak az élen. Ök fe­jezték be elsőnek a részükre kiosz­tott növények ápolását. A cséplés befejezésével megálla­pította a tsz tagsága, hogy s 4i hold keresztsorosan vetett búzájuk, és az őszi árpájuk magasabb ter­mésátlagot adott, mint a régimódon sorra vetett kalászosok. Hogy jö­vőre még jobb termést érjenek el, már most hozzá készültek az őszi yetés megkezdéséhez. Az ősz' árpa alá már 20 holdat letrágyáztak, így trágyázást tervüket 140 százalékra teljesítették. A 20 hold letrágya- zott földbe az őszi árpát keresztso­rosan fogják vetni, ügy terveznek, hogy augusztus 25-ig eivelnek 10 hold repcét, szeptember ’.0-ig az őszi árpát, szeptember 15-ig a rozs­vetéssel is végeznek. A vetés alá már most végzik a vetőszántást. így akarják biztosítani, hogy növényeik idejében a földbe kerüljenek. Lehőcz István Tamási.

Next

/
Thumbnails
Contents