Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-20 / 197. szám

1954. AUGUSZTUS 20. NAPCO 7 Segítik a lemaradókat a Tolnai Textilművek DISZ-isfái A megye dolgozói a vállalások túlteljesítésével köszöntik Alkotmányunk ünnepét A Tolnai Textilgyár északi szövő nűhelyének szakszervezeti bizalmija «. fiatal Vecsei Erzsi DISZ tag, cso­portja nevében ígéretet tett, 'hogy Al­kotmányunk ünnepe tiszteletére 114 százalékra teljesítik normájukat és elsőrendű anyagot gyártanak. Vecsei Erzsi csoportjánál látszatra semmi változás nem történt. Ugyan­azon munkásnők dolgoztak továbbra is, ugyanazon szövőszékeken. De va­lamennyien fokozták munkájuk ter­melékenységét és emellett arra tö­rekedtek, hogy minél jobb anyagot gyártsanak. így például Németh Ho­na DISZ fiatal az export-zsebken­dők szövésénél 90 százalékban első­rendű zsebkendőt szőtt, s Jarovszki József művezető brigádja — az au­gusztus 20-i versenyszakaszban az élenjárók közé került. Erzsi az augusztus 20-i verseny­szakaszban többször gondolkodott Alkotmányunk egyes pontjain. Az üzemben több sző esett arról, hogy az idei augusztus 20-át a munkás­paraszt összefogás jegyében ünne­peljük, de tudta azt is, hogy üze­münk a faddi dolgozó parasztokat hívták ki párosversenyre. Az ő kis kollektívájuk is úgy tudott sikert elérni, hogy a legjobb szövőnők se­gítették a kevésbbé tapasztaltakat. Már a felajánlás megtételénél vállal­ták, hogy állandóan tovább adják módszereiket, s ezt az Ígéretüket be is tartották. öröm volt nézni, hogy mennyire ügyeltek ezek a lelkes fiatalok a A Simontomyai Bőrgyár udvarán az utak mentén tarka kukacvirágok mosolyognak a nap felé, mely mint­ha pótolni akarná az előző napi bo­rús, hűvös időt, meleg sugaraival simogatja a szirmokat. A kapu bejáratánál a virágágyak között áll a Bőrgyár hatalmas ver­senytáblája, melyen az augusztus 20-i műszak legjobbjainak neve van feltűntetve. A nevek mellé gondosan feljegyezték az elért százalékot is. Több ismerős nevet láthatunk a táb­lán, s ezek között is megakad sze­münk Dell György elvtárs, a Kony- nyűipar kiváló dolgozója, a meszes műhely tőke munkásának nevén, aki 142 százalékot teljesített. A meszes műhelybe lépve átható nyersbőr szaga csapja meg az ember orrát. Furcsa annak, aki nem szokta meg. Az első tőkén két fiatal dolgozik, s egymással szembeállva kártyázzák a bőrt. Deli elvtársat keresem, vele szeretnék beszélni. Deli elvtárs a meszes műhely végéről kerül elő, izzadó homlokát törölgetve nagy sietve mondja el. — A verseny utolsó napja van ma, s mondhatom mindenki beleadta az „apait-anyait“ — úgy ment a munka Pontosan augusztus 16-án múlott egy éve, hogy hosszabb időt töltöttem Fácánkerten, Egy évvel ezelőtt is, meg most is az volt a célom, hogy megtudjam: a falubéli dolgozó parasztok hogy vé­lekednek a helybeli Vörös Hajnal termelőszövetkezetről. Egy év elmúl­tával elárulom, hogy bizony nem valami elismerően nyilatkoztak. Sőt egyesek szájából lehetett azt is hal­lani: „Nem sok jövőt jósolunk *mi ennek a tszcs-nelí“ A falu legmódo­sabb dolgozó parasztjai, — amiben egy kis rosszindulat is volt — azt suttogták: „Jobban tennék ezek a szövetkezetbeliek, ha szétosztanák a vagyont, aztán boldogulna, ki hogy tud, mert úgy se tanulnak meg ezek jól gazdálkodni.” Sok mindenben igazuk volt akkori­ban a fácánkerti egyéni parasztok­nak. Mi tagadás benne, a Vörös Hajnal tagjai valóban nem úgy gazdálkodtak, mint más élenjáró termelőszövetkezet. A gazdasági ud­var kellős közepén hatalmas trágya­halmaz ékeskedett, ami csak arra vallott, hogy elhanyagolták a talaj tápanyagának növelését. ’A burgonya- termésük jóval alatta volt a dol­gozó parasztok termésátlagának, ami azt bizonyítja, hogy rosszul és kevés­szer kapáltak. Ezek után természetes az osztalékuk sem volt olyan sok, gyártmányok minőségére! Ami éppen nem is volt kjs dolog; négy gépen három cikkféleséget, zsebkendőt, mo­linót és pikét gyártottak. Morvainé fiatal szövőnő nemrégiben került a géphez, s kevesebb elsőrendű anya­got gyártott, mint a többiek. Ekkor Palásti Tériké, aki a szomszédos gé­peken dolgozik segítségére sietett. Javasolta, hogy a szálkiadás kielőzé­sére állandóan figyelje a láncot, s kellő időben cserélje az orsókat. — Ezenkívül még több hasznos taná­csot adott. Morvainé jó tanítvány­nak bizonyult, megfogadta a tanácso­kat, azóta 4 százalékkal fokozta telje sítményét, s emellett elsőrendű anya­got gyártott. Hasonló gondos segítséget nyújtot­tak társaiknak a többi DISZ fiata­lok is. Mindegyik szövőnő szívügyé­nek tekintette, hogy az egész kollek­tíva kiválóan dolgozik. — Egy-egy szövőnő, ha igyekszik egy méterrel többet tud szőni, de ha mindegyikük eléri ezt az eredményt, műszakonként jónéhány méter áru­val többet készíthetünk. így tehát az Alkotmány ünnepi műszakban azt tekintettük fő feladatunknak, hogy egymást segítsük — mondta Vecsei Erzsi. És ez lett a csoport aranyszabálya. így kezdődött el a mozgalom az erősebb segíti a'gyengébbet, így ala­kult ki a szövők szoros barátsága. Az üzemrésznek több fiatal szövője és 4 tanulója van. Vecsei Erzsi Hága Katót segíti. Kató a verseny első mintha senki sem akarta volna abba­hagyni. A verseny beindulása óta a me­szes üzemrész minden nap 102—105 százalék között teljesítette tervét, s úgy néz ki, hogy az utolsó nap is jó eredményt hoz. — Én mindenesetre ma is elértem a 142 százalékot mondja, nehezen leplezett büszkeséggel. Deli elvtárs 1952 óta állandóan versenyzik, s fokozatosan emeli tel­jesítményét. 1953-ban megkapta a „könnyűipar kiváló dolgozója“ jel­vényt, s azóta is állandóan túltelje­síti tervét. Az új feltételek szerint is elérte a sztahanovista címet. — Reggelenként munkatársaimmal megbeszéljük a munkaműveleteket. Többször teszünk javaslatot a mű­vezetőnek a munkabeosztás folyama­tosságára, hogy mindenki időben megkaphassa a munkadarabokat. Ezenkívül tudni és igyekezni kell, mert a tervteijesítés után kapjuk a fizetést. Deli elvtárs jól dolgozik, .s telje­sítménye után szépen keres, mely­ből rendesen élnek, ruházkodnak, fiukat taníttatják. — A felszabadulás előtt gondolni sem mertem arra, Meg a padlás sem roskadozott a ta­karmánytól. Aztán egyes tsz tagok hibáját, a munkához való rossz vi­szonyát még tetézte, hogy a gépállo­más a legnagyobb munkák kellős közepén hagyta cserben a termelő­szövetkezetet. A sok jogos és kevésbbé jogos rossz vélemény dacára a tsz megingathatatlan tagjai nem adták fel a reményt. Bíztak sa­ját magukban, abban hogy minden erejével mögöttük van a párt. Meg voltak győződve arról, hogy idővel megváltozik a dolgozó parasztok vé­leménye. A tsz feloszlatásának jóslatai, s az, hogy sohase tanulnak meg a fácánkertiek gazdálkodni, nem való­sult meg. De amit annak idején olyan szilárdan határoztak el a tsz tagjai, megvalósult. Ma már az egyé­ni parasztok is elismerik, hogy közö­sen mégis csak kevesebb idő alatt többet és jobbat lehet termelni. Ha valamelyik dolgozó paraszt a szö­vetkezetiek dohánya mellett halad, megáll, leszáll a szekérről, szakérte­lemmel .végigméri rajta tekintetét és megjegyzi: „Ilyen dohány nincs több a környékbein.“ Nincs is, hiszen az eddig beszáradt leveles dohány alap­ján ítélve, 12 mázsa átlagtermést ta­karítanak be egy holdról. Ez is vala­szakaszában 70 százalék körűi teljesí tett, ma már 90 százaléknál tart. Az üzemrész legjobb szövőnői egy­ben népnevelők is. Előfordult például, hogy Csehák Gyurka DISZ fiatal, — akinek a lakatos mesterséghez len­ne inkább kedve, mint a szövéshez nem figyelt gépére, a szálak elszáka- doztak, összekuszálódtak s az általa gyártott anyag rontotta az üzemiész mennyiségi és minőségi százalékát. A csendes és szorgalmas Petrits Adél nem szívesen áll össze vitat­kozni, de Gyurkának ezt a tényke­dését még ő sem állhatta meg szó nélkül. — Gyurka, nem szabad ilyen köny nyen venni a munkát. Tudod, hogy versenyben állunk a többi üzemré­szekkel. Üzemünk pedig Fadd község parasztságával lépett párosversenyre. Ha nem dolgozol, nem is keresel, de ezzel nemcsak saját magadat, de az egész kollektívát, az egész üzemet megkárosítod. — mondotta s gyors kézzel segítette az összekuszált szá­lakat rendibehozni. Gyurkán fogott az intelem, azóta összeszedte magát, bár teljesítménye jóval a többi szövőé alatt van, fegyelmezettebben, szor­galmasabban dolgozik. A Tolnai Textilgyár DISZ fiatal­jai között így alakult ki a kollektív összefogás, a munkaverseny, mely­nek erdeményeként emelkedett a munka termelékenység, az üzemrész minden nap 102—104 százalék között teljesítette tervét, melyet augusz­tus 20-a után is tovább tartanak a III. negyedéves terv teljesítéséért. hogy valaha saját házamban lakha­tom. 1952-ben megvalósult ez is. Szép kis hazat vettünk, a ház körül virágos és veteményes kertünk van. Szépen gyarapodnak, mindig tervez­nek. Jövőre a villanyt akarják beve­zetni, s a jelenlegi telepes rádiót világvevő készülékre cserélik át. Gyakran járok moziba, s különösen nagy érdeklődéssel várom a zenei filmhetet, mert nagyon szeretem a zenét. Deli elvtárs a saját és dolgozó tár­sai életén keresztül látja- az Alkot­mányban lefektetettek megvalósulá­sát. Becsületesen végzett munkája után megkapja a megfelelő díjazást, joga van a pihenéshez, tanuláshoz, művelődéshez, s úgy látja, ezért ér­demes dolgozni, érdemes versenyezni, mert hazánkban a munka a becsület és dicsőség dolga. Népköztársaságunk a munkások és dolgozó parasztok állama, s Deli elvtársat a munkában az az elv vezeti, hogy a jogok mellett kötelezettségei is vannak, amelyet alkotmányunk úgy összegez, s ezt szem előtt is tartja „minden munka­képes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék“. mi, de alapjábanvéve mégis kevés ahhoz, hogy a dolgozó parasztok elis­merjék a termelőszövetkezeti gazda­ság fölényét, a kisparaszti gazdaság­gal szemben. A fácánkerti egyéni gazdák igazi elismerését azzal érdemelte ki a szövetkezet, hogy a tagok jól dolgoz­nak, jól gazdálkodnak. A tavasszal •több mint 50 hold földterületet istálló­trágyával szántottak le. A kapásnö­vényeket kétszer, illetve háromszor megkapálták. Jogos büszkeséggel mondják a tagok, hogy „100 mázsa burgonya, és 30 mázsa kukorica- termést takarítunk be egy holdról”. A gabona termése ebben az évben kevesebb volt a tsz-nek, mint tavaly. De a környékben mindenki tudja, hogy miért: mert elverte a jég, helyenként pedig megszorult. De azért a kenyere minden tsz tagnak megvan, sőt egye­sek több gabonát kaptak, mint a község legmódosabb középparaszt­jainak maradt. Nyers István és fia a szövetkezetben előlegként 15.5 mázsa kenyér, illetve takarmány- gabonát kapott. Ugyanakkor Fuxler Antal 12 holdon gazdálkodó becsü­letes, élenjáró dolgozó parasztnak IC.4 mázsa gabonája maradt. De ebből neki még el is kell vetni. Nyers Istvánnak pedig nem kell vetni, sőt az év végi zárszámadásnál még kap vagy, 5 mázsát» A példák A Vegyesipari és Javító Vállalat Kuczor festő brigádja a hónap elején tette meg felajánlását az Alkotmány ünnep tiszteletére. Vállalta a brigád, hogy 220 százalékra teljesíti tervét augusztus 20-ig, és olyan munkát vé­gez, hogy minőségileg is megfeleljen a követelményeknek. Amikor a bri­gád megtette felajánlását ,tudta, hogy nagy feladat előtt áll. A festési ren­deléseket is el kell végezni a ma­gánházaknál, de emellett 50 festett gyerekágyat kell biztosítani augusz­tus 20—21-én megrendezendő Ünnepi Vásárra. Nagy lendülettel kezdték meg a munkát. Az első dekádban túlteljesítették tervüket és vállalá­sukat is. De még lendületesebb mun­kára volt szükség ázért, hogy a gye­rekágyak időre elkészüljenek. A bri­gád még nagyabb lendülettel dolgo­zott a második dekád első felében. A jó munka eredménye: 284 százalé­kos teljesítéssel augusztus 17-ig be­festették mind az 50 gyerekágyat, s így teljesítették, sőt túlteljesítették az alkotmány ünnepére tett Ígéretü­ket. A Cementipari Vállalat dombóvári üzemének dolgozói 97 százalékban vettek részt az augusztus 20 tisztele­tére beindított munkaversenybe-n. A Várong kis község, megyénk nyu­gati határán, a somogyi határ mel­lett. Az ilyen távoli községeket „is- tenhátamögötti falunak” szokták nevezni. Persze csak az olyanok nevezik így, akik nem látják az ilyen kis községek jelentőségét, Nem látják azt, hogy az ilyen kis községeknek is megvan a maguk szerepük a szocializmus építésében. A várongi gazdák éppen úgy érzik kötelességük teljesítésének súlyát, mint a járási, vagy megyei szék­helyhez közelfekvő községek la­kossága. Ök is éppen úgy igye­keztek az aratás befejezésével, a hordás elvégzésével, mint más élen­járó községek dolgozó parasztjai. Tervük az volt, hogy alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére befe­jezik a cséplést és egyben eleget tesznek állam iránti kötelezettsé­güknek is. A sors keze azonban máskép intézte a várong iák dol­gát. ök terveztek, de a dalmandi gépállomás végzett. A helyzet ugyanis az, hogy a dalmandi gép­állomás Várongra is elküldött egy cséplőgépet, hogy az elcsépelje a várongiak gabonáját. Ez a gép azonban nem sokáig csépelt a köz­ségben, elromlott. Másik gépet kért a község, a gépállomás pedig kész­séggel adott. Ez a cséplő is hama­rosan elromlott. Azóta ugyan már megjavították, de az eddig felme­rült hiba éppen elég volt ahhoz, sorozatával lehetne bizonyítani, hogy a rossz gabonatermés dacára több .esz a jövedelme egy becsületes, jól dolgozó tsz tagnak, mint akármelyik egyéni parasztnak. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parasztok ma már Fácánker­ten is világosan-látják, hogy a cél, a mezőgazdaság fellendítése az egész magyar nép ügye. Ennek is meg­másíthatatlan bizonyítékai vannak. Annak idején az egyéni parasztok elmentek aratni segíteni a termelő­szövetkezeti tagok pedig visszasegí­tették. Vagy egy másik példa: a tsz-nek 79-es fajsúlyú ősziárpája ter­mett. A parasztoké nincs ilyen jó- minőségű. De hogy jövőre jóminő­ségű és sok árpát takarítson be min­denki, a tsz kicseréli a dolgozó pa­rasztoknak a vetőmagot. Már eddig is sokat cseréltek. A község egyik legjobb gazdája, Mérei János 12 kh-n dazdálkodó dolgozó paraszt is a szö­vetkezetből vitt vetőmagot. De mint a szövetkezet raktárosa, az idős Póth bácsi mondja, még van vagy 50 má­zsa, amit ki tudnák cserélni, csak úgy „szőrért-szőrt“. * A fácán kéri i Vörös Hajnal tsz tagjai méltán érde­melték ki a dolgozó parasztok elis­merését, sokat dolgoznak és jól gaz­dálkodnak. 638 darab állata van a tsz-nék és ennek, a sok állatnak bő­verseny beindítása nagy lendületet adott a munkához, a dolgozók több­sége kimagasló eredményt ért el. Kóré Gyula betoncső gyártó 229%-ra, Martinka József kocsis brigádja 217, Deme Gy <!a vasszerelő brigádja 186, Pandur László fedélszék gyártó bri­gádja 171, Frazon Istvánná mozaik- lap gyártó, brigádja pedig 147 szá­zalékra teljesítette tervét a verseny ideje alatt. E kiemelkedő termelési eredmények mellett az üzem dol­gozói megszívlelték pártunk III. kongresszusának a takarékosságra' hozott határozatait is. A selejtet a gyártási technológia megjavításával 1.5 százalékkal szorították. A beton­csőgyártásban az országban egyedül­álló gyártási módszerekkel 16 száza­lékkal csökkentették a cementfel­használást a minőség megtartása mellett. Ezzel a módszerrel^ évenként 8 vagon cementet takarítanak meg. Űjítást alkalmaztak a vasbeton épí­tési tetőszerkezetek gyártásában is, mellyel évi 80.000 forint megtakarí­tást érnek el. S ma ' kollektíván vesznek részt az ünnepi díszfelvonu­láson. Az ünnepi nagygyűlés dísz- elnökségébe pedig Orbán János jel- vényes sztahanovista elvtársat jelöl­téit a dolgozók, ki július hónapban is 186 százalékra teljesítette tervét. | hogy a várongi gazdák közül au-* gusztus 17-ig csupán 53-nak gabo­nája legyen elcsépelve. Felvetődik a kérdés, vájjon a dal­mandi gépállomás vezetőinek és dolgozóinak nem érdeke-e a csép- lés mielőbbi befejezése? Ugylát- szik nem érdekük, vagy ha érdekük is, nem érzik teljes súlyát a csáp- lés gyors befejezésének és a beadás teljesítéséért rájuk háruló feladat­nak. Mert ha ezt éreznék, akkor a cséplőgépeket nem most, hanem még a télen, illetve a tavasszal meg javították volna, éppen úgy, mint a bölcskei gépállomás dolgozói, akik a megindulás óta zavartalanul vég­zik a cséplést, mert a gépjavítást becsülettel végezték el. A dalmandi gépállomás vezetőitől és dolgozóitól is ilyen jó munkát várnak a gép­állomás körzetéhez tartozó közsé­gek és termelőszövetkezetek, köztük Várong község is, ahol a gépállomás felelőtlen munkájának következté­ben nem tudják a gazdák valóra váltani alkotmányunk ünnepére tett vállalásukat. A cséplést nem tudják befejezni, gabonabeadásukat teljesíteni, de még a tarlóbuktatási tervük teljesítése is lassabban ha­lad, mert mindenki azt várja, hogy mikor kerül hozzá a cséplőgép. ségese.n van takarmánya. A télire közel 10 vagon szálas, illetve sze­mes takarmányt biztosított a szövet­kezet az állatállománynak. Az állat- tenyésztésre különösképpen nagy gon­dot fordítanak a szövetkezetben. Mert mint a brigádvezető. Ujj elv- tábs mondja, az állattenyésztés biz­tosít legtöbb pénzjövedelmet. — Azt hiszi valaki, hogy véletlenül tudunk 20 forint készpénzt osztani munka­egységenként? — kérdi és nyomban válaszol is: — Nem véletlen! A pénz túlnyomó többségét az állattenyész­tés hozta. Ügy vélem, egy kicsit rosszul si­került a kép. Többet kellett voina talán foglalkozni azzal, hogy még hiba is van a tsz-ben, meg azzal; hogy milyen alapot teremtenek a szövetkezetbeliek már most ahhoz, hogy jövőre még jobban elismerjék a termelőszövetkezet fölényét a kis­üzemi, parasztgazdálkodással szem­ben. De úgy gondolom, a későbbi időben bőven lesz alkalma megis­merkedni minclenkinek a fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagjainak életével; munkamódszerével, eredményeivel és hiányosságaival. De addig is szö­gezzük le: a szövetkezet évről-évre fejlődik. Az 1953-as évben' már eddig többet fejlődött, mint a múltban egy ehhez hasonló urasági gazdaság öt év alatt. i Pesti Erzsébet» ] Deli György tudja, — a jogok mellett kötelezettségek Is vannak Hanyagság vagy nemtörődömség...? Egy év után Fácánkerten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents