Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-20 / 197. szám

VILÁG PROLETÁR JA! EGYESÜL JETEK! * ' ' ­--------­A MAI SZAMBÁN: A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása (1—2. o.) — A CGT harcra szólítja fel a francia dolgozókat az „európai védelmi közösség“ el­len (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — „Tanácsaink eltépheteilen kapcsolatban vannak és kell, hogy le­gyenek a dolgozókkal.“ (4. o.) — Tolna megye feltá­masztja a bonyhádi tájfajta szarvasmarhát. (5. o.) — Ünnepi jegyzetek (6. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÁCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM A KA .»»i FILLÉR PÉNTEK, 1951. AUGUSZTUS 2« A dolgozó nép alkotmánya fl Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az országgyűlés elé kerül. A Népfront Országos Előkészí tő Bizottsága felhívja az ország dől gozó népét, az összes dolgozókat, hogy vitassák meg a törvényterveze tét, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat és így cselekvőén, alko­tó módon vegyenek részt új tanácstörvényünk létrehozásában. A Népfront Előkészítő Bizotts ága felkéri a lapok szerkesztőségeit, hogy a lakosság észrevételeinek és javaslatainak biztosítsanak széles ny ilvánosságot. Az észrevételeket és javaslato kát: Budapest, Országház, I. kapu, I. era. 8. címre „Tanácstörvény" jel­zéssel kérjük megküldeni. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA Törvény tervezet a tanácsokról Az elmúlt néhány év történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az, hogy dolgozó népünk egy-egy ki­emelkedő eseményt, jelentős évfor­dulót munkaversennyel, újabb ki­emelkedő termelési eredményekkel köszönt. Most is, napjainkban az üzemek és falvak versenytábláira napról napra újabb nevek kerülnek fel, azoké a dolgozóké, akik példát mutatnak az alkotmányunk ünnepe tiszteletére széleskörben kibontako­zott munkaversenyben. öt esztendőve] ezelőtt, széleskörű nyilvános vita után az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, öt esztendővel ezelőtt született meg az első magyar alkot­mány. A felszabadulás előtt csupán akkor hivatkoztak a magyar alkot­mányra (amely valójában sohasem létezett), amikor d földesúr, vagy a tőkés a dolgozók éllen bírósági el­járást indíttatott. Mint annyi min­dent, alkotmányt is a kommunisták adtak a dolgozó népnek. 1949-ben a kommunisták vezetésével kidolgo­zott, és a dolgozók által megvitatott, kibővített alkotmánytervezetet az országgyűlés elfogadta. öt esztendő rövid idő, mégis ele­gendő arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsuk a munkások és a dol­gozó parasztok államában nyugati tőkebefektetés nélkül is elmaradt mezőgazdasági országból ipari orszá­got lehet teiemteni, s ennek a jelen­tős iparral rendelkező országnak jut ereje arra is, hogy a dolgozók hat­hatós közreműködésével megvalósít­sa egész népünk anyagi jólétét, az életszínvonal emelését. Elképzelhetetlen és megvalósítha­tatlan célkitűzések lettek volna ezek a feudál-kapitalista Magyarorszá­gon. Nem a dolgozókról való gon­doskodás eszméje vefeette megyénk és egyben az úri Magyarország leg­gazdagabb földesurát, „herceg“ Esz- terházy Pált akkor, amikor több mint 200 ezer hold földet „gyűjtö­getett“ össze. Amíg az ő bárok és rokokó stílusban épített kastélyaiban százával voltak lakatlan, fénnyel, pompával berendezett szobák, addig a hatalmas birtokán élő cselédek nyomortanyáin egyetlen szobában két családnak, 10—12 taggal kellett meghúzódni. Az emberek a nyomo­rúságukban több helyen kénytelenek voltak putrit ásni és ott kerestek menedéket az időjárás viszontagsá­gaival szemben, ott hajtották álomra fejüket egész napi nehéz munkájuk után. Ki ne ismerte volna ezeket a nyomortanyákat, amelyek tbc és más népbetegség melegágyai voltak. Az éhségtől, nélkülözéstől legyen­gült, betegségtől szenvedő emberek kívánságát József Attila, a proletá- riátus költője foglalta össze a „Ha­zám“ című versében: „Az ország nem kérdi, mivégre engedik meggyűlni a bajt s mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart." „S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk." A szovjet hadsereg dicsőséges har­cokban meghozta a lehetőséget arra, hogy „a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében” az országgyűlésen vitassák meg a munkások és a dol­gozó parasztság helyzetét. Határoza­tok születtek földosztásról, a jó fo­rint megteremtéséről, az ország újjá­építéséről, a munaknélküliség meg­szüntetéséről, az életszínvonal eme­léséről, a munkához való jogról, a nők egyenjogúságáról, a fiatalok megbecsüléséről. És mindezek össze­foglalásaként 1949. augusztus 20-án megszületett a magyar népköztársa­ság alkotmánya. Ma, alkotmányunk ötödik évfordu­lóján munkás-paraszt találkozók vannak. A dolgozó parasztok meg­hívják az üzemek, gyárak dolgozóit és viszont, hogy nézzék meg, ho­gyan, miként termelnek, milyen munkával járulnak hozzá a munkás­paraszt szövetség további megerősí­téséhez, népünk anyagi jólétének felemeléséhez. Az üzemek dolgozói elmondhatják, hogy az elmúlt ne­gyedévben ismét megállták helyüket és igen sok termelési eszközt, köz­szükségleti cikket g> ártottak a falu dolgozói részére. Csupán a mi me­gyénkben az elmúlt negyedévben többek között 313 ekét, 235 boronát, 225 permetezőgépet, csaknem 4 mil­lió téglát, 740 ezer cserepet, 66 va­gon cementet, 135 tonna meszel és 403 köbméter fűrészárut vásároltak a dolgozó parasztok. Ez a vásárlás mintegy hétszerese az elmúlt év ha­sonló időszakában történt vásárlá­soknak. Az elmúlt negyedévben tovább növekedett a dolgozók életszínvona­la, amit bizonyít többek közöt' az >s, hogy a megye kereskedelmi szervei az elmúlt negyedévben ruházati cik­kek eladási tervét 116.7 a vegyes­ipari cikkekből pedig 102.5 százalék­ra teljesítette. Még jobban megmu­tatja megyénk dolgozói életkörülmé­nyeinek további javulását az, hogy az elmúlt negyedévben csupán a megyében közel 1 millió forint ér­tékű bútort, 139 motorkerékpárt, 1170 darab kerékpárt vásároltak . Szekszárdon a munkás-paraszt ta­lálkozón, valamint a helyi ünnepsé­geken ma több mint 600 dolgozónak aaják át a „Kiváló dolgozó“, „Minta- gazda“, „Kiváló termelőszövetkezeti tag“ és a „Kiváló állattenyésztő“ című kitüntetést. Budapesten számos tolnamegyei dolgozó paraszt kor­mánykitüntetésben részesül. Ezek a kitüntetések azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság is jelentős sikere, két ért el az utóbbi időben. A mözsi dolgozó parasztok arról adhatnak szá­mot a szövetséges osztály küldöttei­nek, hogy megyénkben ők teljesítet­ték elsőnek, 13 nappal a határidő előtt, gabonabeadási kötelezettségü­ket. A zombai. „Vörös Csillag“ ter­melőszövetkezet küldöttei viszont el­mondhatják azt. hogy a kenyérgabo­na termesztésére kedvezőtlen viszo­nyok ellenére is 9.5. a keresztsorosan vetett területen pedig 12.5 mázsás holaankénti átlagtermést értek búzá­ból. Ök is eleget tettek beadási kö­telezettségüknek és munkaegységen­ként is bőven jut gabona. ' Az alkotmányunk megállapítja, hogy „minden munkaképes polgár­nak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dol­gozzék“, munkásosztályunk és dől. gozó parasztságunk túlnyomó több­sége eleget tesz az alkotmányban elő­írt ilyenirányú kötelességének. Mun­kájuk nyomán egyre inkább érezhe­tővé válik az árubőség, egyre inkább növekszik dolgozó népünk életszín­vonala. Az alkotmányban biztosított joga minden dolgozónak a szórakozás, a pihenés, az üdülés. Megyénkből Is igen sok dolgozó ment és megy üdül­ni a Balaton mellékére, vagy éppen a legszebb hegyvidékeinkkel ismer­kedik meg üdülése közben. Az alkotmány törvénybeiktatása óta jelentős mértékben nőtt me­gyénkben is a oolgozók általános műveltsége. Uj tantermekkel bővült, új tanerőkkel gazdagodott, jól fel­szerelt iskolákban tanulhatnak a dol­gozók fiai. Akik pedig a termelésben vesznek részt, azok részére az esti oktatás biztosítja az általános mű­veltség megszerzésének lehetőségét. Az alkotmány szövege nem ma­radt papíron, — megvalósult. Sorol- juk-e fel azokat az egészségügyi lé­tesítményeket, amelyekkel a dolgozók egészségét védelmezzük a kóroko­zókkal szemben? Vagy a napközi- otthonok és bölcsődék jelentőségéről szóljunk, amelyet a dolgozók gyer­mekei élveznek? Vagy a népkönyv­A magyar dolgozó nép az alkot­mányban lerögzített elvek alapján 1950 október 2i2-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság egységes államhatal­mának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevéke- kenyen és döntő szóval részt vegyen az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munká­jában. A tanácsok munkájának eddigi ta­pasztalatai, valamint a népi demo­kráciánk fejlődése folytán előttünk álló megnövekedett feladatok szük­ségessé teszik, hogy tovább fejlesz­tjük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az alkotmányban lefekte­tett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfelelően a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép leg­szélesebb tömegszervezetei, amelyek kizárólag a felsőbb államhatalmi szer veknek vannak alárendelve. Tevé­kenységükben a lakosság alkotó együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális °eJ adatokat. A tanácsok államigazgatási szer­vei a kettős alárendeltség elve alap­ién látják el igazgatási feladataikat: egyfelől gondoskodnak a felsőbb igaz­gatási szervek rendelkezéseinek vég­rehajtásáról. másfelől ezekkel össz­hangban megvalósítják az államhata- om helyi szerveinek utasításait. A tanácsoknak államhatalmi és államigazgatási munkájukban a Ma­gyar Dolgozók Pártja irányításává; fokozottabb mértékben kell támasz- kodnick a lakosságra, a hazafias teink vannak, olyanok, mint például Puha Lászlóné kétszeres sztahano­vista, a szocialista munka hőse. vagy Bogos Domokos, a bonyhádi „Dózsa Népe“ termelőszövetkezet kiváló el­nöke, és tapasztalataik alapján a dolgozók érdekei figyelembevételével hozzák meg a törvényeket. A taná­csokban. az államhatalom helyi szer­veiben is ott vannak küldötteink, akik ott veszik ki részüket az állam- igazgatásból, a hatalom gyakorlásá­ból. Ma, alkotmányunk születésnapján visszapillantva az elért eredményekre megállapíthatjuk, hogy büszkék le­hetünk. örülhetünk népünk anyagi jóléte emelkedésének, a szántóföldön dolgozó gépek sokaságának, az épülő és már működő gyárainknak, új or­vosi rendelőknek és az üdülőknek. Mégis a sok-sok siker ne tegyen bennünket elbizakodottá. Van még bőven mit tenni. Üzemeinkben, vál­lalatainknál még igen nagy a szerve­zetlenség, sok esetben a kifizetett bérek mögött nincsen tényleges ter­melés, az önköltség ahelyett hogy állandóan csökkenne, vannak válla­latok, ahol lényegesen emelkedett. Az építőanyaggal és más nyersanyag­Népfrontra és a dolgozók tömegszer­vezeteire. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése mindezek alapján, felhasznál va a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irányelveket, új törvényben határoz­za meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok. A tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tö­megszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együtt­működve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és ál­landó részvételre. A tanácsok demokratikus alapel­vek szerint választott és a demokra­tikus centralizmus alapián működő testületi szervek. Működési területü­kön a dolgozó nép egységes állam- hatalmát képviselik, ellátják a gaz­dasági. társadalmi és kulturális ve- :etés feladatait. A tanácsok munkájukban közvet­lenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny rész­vételét. kezdeményezését és ellenőr- 'ését az államhatalom gyakorlásá­ban. Az ország területi igazgatási egy­ségek szerinti tagozódásának megfe- elően tanácsok működnek a fővá­rosban. a megyében és a közvetle­nül Elnöki Tanács alá rendelt város­ban. a járásban, a közvetlenül me­gyei tanács alá rendelt városban, to­minden négy-öt fizikai munkásra jut egy improduktív munkaerő, s ugyan­akkor mukareőhiánnyal küzdenek ál­lami gazdaságaink. Gépállomásaink az idén jobban javították ki gépei­ket, mint az előző évek bármelyiké, ben. de a jobb gépek kapacitásának teljes kihasználásával bajok vannak. A két műszak bevezetése, a gépállá­sok csökkentése még csak a kezdet kezdeténél tart. Most az ősziek vetése előtt szor­galmazni kell a trágyázást és annak alászántását. Sokkal nagyobb mér­tékben kell alkalmazni a helyes agro­technikai eljárásokat. Az idén, a ke­nyérgabonára kedvezőtlen időjárás ellenére is, 2—3 mázsával termett több gabona a keresztsoros vetése­ken, mint a hossz vetéseken. Növelni kell jelentős mértékben az állatte­nyésztés hozamát is. Javult az állam- polgári fegyelem. Adófizetési tervün­ket teljesítettük, de sok a tenni­való még a terméhybeadási kötele­zettség teljesítésének megszilárdítása terén. „ ;:. a már elért eredmények csok- rosításából önként adódik bizo­nyos utalás a jövő fejlődésre, mint ahogy a fiatal fa is sejteti, hová veti vábbá a városi kerületben, a közvet­lenül járási tanács alá rendelt vá­rosban és a községben. A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak. A tanács csak a felsőbb államha­talmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Ennek meg­felelően: A fővárosi tanács, a megyei ta­nács és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az ország- gyűlésnek, illetőleg a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának, a járási ta­nács és a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi tanács a megyei tanácsnak, a városi kerületi tanács a városi tanácsnak, a közvetlenül já­rási tanács alá rendelt .városi tanács és a községi tanács a járási tanács­nak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az országgyűlés, illetőleg a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa látja" el. A törvény a továbbiakban szabá­lyozza az országgyűlés és az Elnöki Tanács részletes jogkörét. A tanácsok működési területükön az alkotmány, a jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gyako­rolják államhatalmi tevékenységü­ket. A tanácsok e tevékenységük kö­rében gondoskodnak a törvények és Tiás jogszabályok végrehajtásáról, ha tároznak a helyi jelentőségű kérdé­sekben és végrehajtják a hatáskö- •ükbp utalt feladatokat. A tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenysé­get. Ebben a körben: (Folytatás a 2. oldalon1 unió. segítségével, a béketóbor olda­lán. A megteremtett ipar még csak most kezdi ontani az életszínvonal emeléséhez szükséges iparcikkek tö­megét, a szocialista átszervezés alatt álló mezőgazdaság még csak most kezdi meg igazán terméshozamainak jelentős emelését. De amíg ez a fia­tal fa kiterebélyesedik, még igen sok feladatot kell a kommunisták ,a pártszervezetek segítségével megol­dani. Csupán az első lépéseket tet­tük meg — és már ezek is milyen nagyszerű eredményeket hoztak — a múlt év júniusában meghirdetett kor- mányprogramm megvalósításának út­ján. örömünnep a mi ünnepünk. Együtt örül velünk a szovjet, a román, a csehszlovák és a többi népi demo­kratikus állam minden dolgozója. Elért eredményeink reményt, bizako­dást keltenek a kapitalista elnyomás alatt élő munkásokban, új erőt köl­csönöznek további • harcukhoz. Ne­künk pedig az elért eredményeinkből új erőt kell merítenünk és kemény munkával folytatni kell az építésben elért sikereinket, amelyeket a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmánya már eddig összefoglalt. , tárak, mozik, kul túrotthonok nagy jelentőségéről írjunk, amelyek a munkások és a dolgozó parasztok ál­lamában a dolgozók kultúrigényeit elégítik ki? Az országgyűlésben, a dolgozó nép okos gyülekezetében a mi küldöt­gal pocsékolás történik, rosszul tárol­ják és tönkremegy. Sokkal nagyobb göncöt kell fordítani a minőségre, de a tervek teljesítésével is vannak ba­jok egyes üzemekben. A mezőgazdaságban sincs minden rendben. Az állami gazdaságokban árnyát, ha kiterebélyesedik." (Rákosi elvtárs 1919 augusztus 17-i ország- gyűlési előadói beszédéből.) Ez a fia­tal fa, a népi aemokráciánk, kezd terebélyesedni, még csak azt tudjuk, hogy erőteljesen, szépen fejlődik a baráti államok, köztük a Szovjet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents