Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-19 / 196. szám

1984. AUGUSZTUS 19 NAPLÓ 8 WA tömegekkel — a tömegekért valósítjuk meg eélkitüzéseiuket“ A szekszárdi járás pártaktiva ülése Szombaton, augusztus 15-én ta- lácskozásra gyűltek össze a szek­szárdi járás kommunista vezetői, pártfunkciónáriusai, az állami és gazdasági élet legtevékenyebb kom- xiunistái. A pártaktíva ülésen a já­rási pártbizottság beszámolóját a já- *ási párt-végrehajtóbizottságának el­ső titkára, Somi Benjamin elv­társ ismertet. — A pártszervezetek, a helyi ta­nácsok és tömegszervezetek eredmé­nyesen mozgósították a íalu dolgo­zóit a Központi Vezetőség júniusi és decemberi határozatának meg­valósításáért. A pártkongresszus, — mely magasabb színvonalra emelte a határozatot, — új lendületet adott munkánknak. Cselekvő visszhangra talált, hogy államunk alapja a mun­kás-paraszt szövetség erősítése meg­követeli az életszínvonal emelését — mondotta Somi elvtárs. A beszámoló részleteiben tárgyalta a járás gazdasági fejlődését, mai helyzetét és megszabta az elkövet­kezendő idők feladatait. A járási pártbizottság beszámolójából, a be­számolót követő vitából félreérthe­tetlenül azt a tanulságot lehet le­vonni, hogy a legnagyobb feladat most: mindenekelőtt a pártszerveze­tek megerősítése, a pazarlás meg­szüntetése, a párt és tömegek kap­csolatának erősítése. Ennek megva­lósításától függ valamennyiünk élet- színvonalának emelése, a népjólét programmjámak megvalósítása. A szekszárdi járásban, — csak­úgy,- mint az ország többi részében., — a legfontosabb feladat most az, hogy harcba induljunk a pazarlás ellen, ‘ olcsóbban, többet és jobbat termeljünk. A beszámoló egyik része leszögez­te: „Állami gazdaságaink méreg drá­gán termelnek." Osztermayer János elvtárs a kaj- rnádi állami gazdaság igazgatója felszólalásában elmondotta, hogy mi drágítja meg termelésüket. — A mi állami gazdaságunk viszonylag kis gazdaság, mégis 31 ember irányítja a termelést. Merem állítani, hogy gazdaságunkat 16 függetlenített em­ber, úgy, — vagy még jobban — elirányítaná, mint a jelenlegi har­mincegy. Ha a gyakorlati oldalát nézzük a felszólalásának, arra a megállapítás­ra jutunk, hogy a 18 feleslegesen függetlenített ember munkabére, ami legkevesebb 180 ezer forint évente, — az állami gazdaság gabonájának a learatását fedezte volna. íme. ez a gyakorlati példa szemléltetően bi­zonyítja, hogy nem jól gazdálkod­nak a kajmádiak. Nézzünk egy má­sik példát. A tolnaszigeti sertéste­nyésztő és hizlaló vállalatnál két gépkocsinak egy függetlenített gép­kocsi-előadója van. Mit jelent ez? Csak azt, hogy felelőtlenül „gazdál­kodnak" a nép pénzével. Egy má­sik példa: A szedresi gépállomáson minden harmadik emberre jut egy improduktív munkát végző. Vagy egy harmadik példa: a furkópusztai kendergyár ebben az évben még egyetlen alkalommal sem teljesítet­te tervét, ugyanakkor minden alka­lommái többezer forinttal túllépte a béralapot. A felsorolt példák nem mai kele­tűek. Egyikről-másikról tudtak a pártvezetők, a gazdasági vezetők. — Tehát azt kell mondani, hogy a part szeme láttára pazarolják az ál­lam pénzét. Ennek a tűrhetetlen ál­lapotnak megszüntetéséről tanács­koztak a szekszárdi járás kommunis­tái, a gazdasági élet legtevékenyebb pártvezetői. — Súlyos hiba, hogy ezt eddig tétlenül néztük, — mondotta felszó­lalásában Bániczky György elvtárs, a szedresi gépállomás párttitkára. — De ezután nem nézzük tétlenül. A pártvezetőség közösen a gazdasági vezetőkkel, haladéktalanul számba- veszi a lehetőségeket, hozzáfogunk eddigi mulasztásaink pótlásához. Ja­vasoljuk — és ha így nem megy, követeljük — az improduktív mun­kaerő csökkentését. A szedresi gépállomáson minden biztosíték megvan ahhoz, hogy ez a célkitűzés megvalósuljon. Jól mű­ködő pártszervezet van, olyan be­csületes dolgozókkal emelkedett a párttagok száma, mint Pfeiffer János ifjú traktoros, aki napsütésben és viharban egyaránt helytáll. Képe­sek lesznek mindent elkövetni a párt III. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáért. Nem megy ez ilyen könnyen a já­rás jónéhány termelőszövetkezeté­ben, a sárközi állami gazdaságban és több alapszervezetnél. Helyesen mondotta az egyik felszólaló, Ke­mény István elvtárs, a járási párt­végrehajtóbizottságának tagja, hogy a pártkongresszus határozatainak to_ vábbi megvalósítását, a pártszerveze­tek megerősítésénél kell kezdeni. — Halaszthatatlan feladat: a párt- építési munka megjavítása, az egész párttagság pártmunkára való aktivi­zálása. Járásunkban a kongresszusi verseny során a gabonabetakarítás során új hősök születtek, olyanok, akik méltón megérdemlik, hogy fel­vegyék őket a párt sorai közé. — Mégis az utóbbi időben a pártszer­vezetek ilyen irányú munkája nem javult, hanem gyengült. A faddi ter­melőszövetkezetekben például ebben az évben egyetlen új tagot sem vett I fel a pártszervezet. Ugyanez áll a kajmádi állami gazdaságra is. A kül­ső üzemegységek dolgozói közül há­rom év óta nem vettek fel pártta­got. Kemény elvtárs hozzászólásában foglalkozott a pártvezetőségi ülések és taggyűlések színvonalának emelé­sével is. Ezzel a kérdéssel is nagyon időszerű foglalkozni, amit bizonyít Hidegh Mihály elvtárs, a bátaszé- ki párt-végrehajtóbizottsága titkárá­nak felszólalása is. — Az alapszervezeti titkárok közül többen és néhány párttag csak abban látja feladatát, hogy megjelenjen a gyűléseken. Az már kevésbbé fog­lalkoztatja a pártvezetőket és párt­tagokat, hogy a vezetőségi üléseken és a taggyűléseken hozott határoza­tok végre is legyenek hajtva. Ezt a hibát még tetőzi az, hogy a pártve­zetőségi ülésen és a taggyűlésen rit­kán, vagy egyáltalán nem kérik szá­mon egy-egy kommunistától, egy- egy pártvezetőségi tagtól, hogy a ka­pott feladatot, hogyan hajtotta végre. Ezen is, meg még sok mindenen változtatni kell. Helyesen mondotta felszólalásában Király László elv- társ, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság első titkára: „Ezekben a hetek­ben, hónapokban olyan feladatokat kell megvalósítanunk, ami a párt- szervezetek munkájának megjavítá­sa nélkül lehetetlen. A pártszerve­zetek munkájának megjavítása nem lesz könnyű feladat, mert lélekzet- vételre most nincs Idő. A minden­napi munka közben a tömegekkel — a tömegekért kell harcba indulni, hogy az előttünk álló sokrétű fel­adatot sikerrel tudjuk megvalósítani. Azért kétség nem férhet amellé, hogy a szekszárdi járás kommunistái a tömegekkel közösen újabb, nagysze­rű sikereket érnek majd el a III. pártkongresszus határozatainak meg­valósításában. Az aktíva-értekezleten résztvett kommunisták felszólalása, lelkesedé­se azt bizonyítja, hogy szoros kap­csolat van a tömegekkel, megoldják a sokrétű és nagy feladatot, amelyet mindannyiunk jobblétének emelése érdekében nap, mint nap végre kell hajtani. Teljesítik felajánlásukat a KöSesdi Vajüzem dolgozói A Kölesdi Vajüzem dolgozói az anyag takarékosságra, az önköltség csökkentésére tettek felajánlást augusztus 20-a tiszteletére. A gép­kocsikísérők, Pintér László, Bálái János az állásidők 10 százalékos csökkentését vállalták, melynek ed­digi eredménye mintegy 600 forintot tesz ki. Kovács Józsefné sztahanovista, Lengyel László pasztörössel lépett párosversenyre, s napi 6 liter tej csorgatásra tettek felajánlást. Vál­lalásukat mapról-napra túlteljesítik, mert egy-egy műszak alatt 8 liter tejet takarítanak meg. Az üzem kannamosói ugyancsak a takarékos-1 ságra tettek felajánlást. Bercsényi | Istvánná, Magyart Komrádné naponta 8—8 liter tejet csorgatnak össze, me­lyet murikaigazoló lapjukon naponta értékelnek. Az üzem dolgozói e vál­lalásukon kívül elhatározták, hogy beadási kötelezettségüknek is mara­déktalanul eleget tesznek augusztus 20-ig. Valamennyien büszkék arra, hogy e felajánlásukat már teljesí­tették. Pintér János a kenyérgabona beadásán kívül egészévi tojás, ba- rorrjfi, sertés és marhahús beadásá­nak eleget tett. Boros József miután kenyérgabona, tojás és baromfi be­adását már teljesítette, 2 darab te­nyészkant készít a mezőgazdasági ki- I állításra, s úgy számítja, hogy ezzel I sertés beadásának is eleget tesz. A dunaföldvúri kössy vesszekrény . . • Több, mint tízezer lako­sa van Dunaföldvárnak, s a könyvtárában mégis ír­va és olvasva se több a könyv, mint 252. Vagyis jó, ha száz emberre jut 2 könyv. Megdöbbentő statiszti­ka! ... ötven ember sehogyse tud egyszerre egy könyvet olvasni! Hát a többi negy­venkilenc nem vesz kezé­be könyvet? Vagy csak akkor, ha rákerült a sor? Megdöbbentő állapot!... Hiszen 1954-et mutat a naptár, s a XX. század kultúrált embereinek vall­juk magunkat büszkén. S maga a könyvtár is milyen!... Kereshetnéd, ha meg nem mutatnák. Egy ócska, ütött-kopott fe­kete szekrényhez vezet oda a kultúrház gondnoka, Horváth Mihályné. Ö a könyvtáros is egyben. — Ez az! — mondja. — Ez? — nézem az át­járóhelyiség egyik sarká­ba odaállított ódon bútor­darabot. Hiszen ebbe alig fér könyv. — Alig bizony, — ke­seredik el — de ami van, az belemegy. Bele bizony. 252 könyv az egész. A ne férne bele?! Úgy hangzik ez, mint Dunaföldvár kultúréleté- nek gyászjelentése!... — Nem kaptunk már könyvet, nem tudom, mióta. — És elég ez a könyv? Furcsálkodva néz rám: — Hát hogy lenne elég? Azért maradtak ki töb­ben az olvasóim közül is, mert kiolvasták egykettő re az egészet. — És cserélni nem lehet a könyvállományt? — De igen. Most cserél­tünk ki 75 könyvet. — És régebben? — Akkor bizony nem! Hát ez viszont hiba. Ha már ilyen butítóan ször­nyű körülmények között kell dolgozniok, ha már új könyvet nem ád a já­rási könyvtár, annak kéne fejleszteni a járásba tar­tozókat, legalább cserél­ték volna, újra és újra frissítették volna az állo­mányt. Csak Horváth néninek nincs sok kedve már hoz­zá. Ingyen dolgozik már hosszú idő óta és egyetlen egyszer sem kapott még jutalmat sem. Pedig egy­két forint neki is do jól esett volna. S bizony ezer más dolga is akadna. De azért megteszi mégis. A megyei könyvtár azt mondja, nem kap pré­miumot, vagy jutalmat — nevezzük bárminek ezt az összeget — mert nem éri el a „normáját“, nem tel­jesíti „tervét”. Hát lehet, hogy normá­ban dolgoznak a könyvtá­rosok is, mint a munká­sok? Maradjunk abban, hogy ez helyes. De vala­mennyien tudjuk, hogy a gyárakban is lemarad >f a munkás, akinek nem biz tosítjálc a zavartalan anyagellátást és akinek rossz gépét nem javítják meg. Bizony segíteni • kell üt!... Mert az emberek ebben a kis dunamenti városkában is megtanul­ták szeretni az irodalmat és szeretettel ismernék meg mindazt a szellemi magasabbrendűséget, amit az emberiség nagyjai év­ezredeken át megfigyeltek és bőkezűen osztogattak szét nekünk. Segíteni kéne és lehet­ne is. Láttam, van a pak­si járási könyvtár letéti állományában elég könyv. Adni kell belőle. Nem le­het persze egyszerre szá­zakkal növelni a könyvek számát, nem is szeretnék mást, csak azt, hogy 1964- ben ne csak újra 252-vel legyen több könyv, fej­lesszék „kicsit erőteljeseb­ben” az elkövetkezendő tíz év alatt, mint most a felszabadulás óta. ÖNODY GYÖRGY Augusztus 20-án megyénk minden községében a népiegyüttesek, kultúr- csoportofk műsora, szereplése teszi színesebbé, szebbé, hangulatosabbá az ünnepet. A készülődés már a hó­nap elején elkezdődött. Régi dara­bokat, táncokat elevenítenek fel a csoportok — és ez a gyakoribb — de több helyen újakat is tanulnak. ■*£ Megyénk székhelyén, Szekszárdon lesz a legnagyobbméretű ünnepség. A tervek szerint 20—21-én 4—4 órás műsor szórakoztatja majd a Vidám Vásárra és a munkás-paraszt talál­kozóra a megye minden részéből ösz- szegyűlt tömeget. A műsort népi együtteseink, kultúrcsoportjaink szí- ne-java adja. Összesen 24 vidéki és 6 helyi együttes szerepel maid a két napon. A zombai székely népi együttes, a „Székely lakodalmasat újítja fel erre az alkalomra. Lel­kesen készül a nagyszokolyi úttörő- kórus és úttörőzenekar is. Kedves műsorszámnak ígérkezik a nagyszo­kolyi és pincehelyi úttörőzenekar együttes szereplése. Az összevont ze­nekar helyi népdalokat játszik majd, amelyeket a pajtások és a pedagógu­sok gyűjtöttek. A Tolnai Textilgyár táncosoportja is szerepel, majd, a- Vidám Vásáron, az együttes a járási kultúrversenyen tűnt fel szép táncá­val. A dombóvári földművesszövet­kezet táncegyüttese a „Jegykendö“ c. helyi tánckompozícióval mutatko­zik majd be. A decsi állami gazda­ság népi együttese a már régóta ké­szülő „Jöttment“ című népi operá­ból mutat be már elkészült részlete­ket. Igen szépnek ígérkezik a száz­tagú tolnai úttörőkórus szereplése. A gfarkönyieknek kétszeresen nagy ünnep lesz augusztus 20-a. Ezen a napon avatják ugyanis újon­nan átalakított kultúrházukat. Volt ugyan Györkönyben kultúrotthon, il­letve egy, ezt a hangzatos nevet vi­selő épület, de ebben volt a mozi is és sehogy sem felelt meg rendelte­tésének. A györkönyiek nem vártak semmiféle segítséget, hanem öntevé­kenyen, a saját maguk erejéből meg­oldották a problémát. Egy épületet átalakítottak és kultúr otthonnak ren deztek be. A megyei tanács népmű­velési osztályát a befejezett ténnyel lepték meg, annyit írtak: „Augusztus 20-án avatjuk a kultúrházunkatf‘ * Koppányszántón az ünnepi műsor keretében bemutatják az országosan ismert, híres, régi kop'pányszántói kanásztáncot. Illés Ferencné tanító­nő azért dolgozik lelkesen, hogy ösz- szehozza a falu fiatalságát és most a tánc felelevenítésével állandó, folya­matos kulturális munkát indítson el. * Tengelicen ünnepi nagygyűléssel kezdődik az augusztus 20-i ünnepség. Majd a felnőttekből és az iskolások­ból álló kultúrcsoport műsorával foly tatódik. A községi könyvtár ez alka­lommal könyvkiállítást és könyvvá­sárt rendez. Augusztus 24-én délután a község három futballcsapata mér­kőzik a „község bajnoka“ címért. A DISZ-fiatalok röplabdacsapata egy vendég röplatodacsapattal játszik. A sportműsor után tréfás versenyt ren­deznek, lepényevést, cseréptörést, zsákbafutást. A paksi járásbíróság két ítélete A kormányprogramul megvalósítá­sa s ezen keresztül az életszínvonal gyors emelkedése érdekében szüksé­ges, hogy állampolgári kötelezettsé­gének mindenki kivétel nélkül eleget tegyen. Dolgozó parasztságunk nagy része megérti, hogy mit jelent az állampolgári kötelezettség1 mielőbbi teljesítése. Igen sokan határidő előtt tesznek eleget beadási kötelezettsé­güknek. fizetik ki adójukat. Még min dig akadnak azonban olyanok, akik ezen a téren nemcsak hogy el van­nak maradva, hanem rossz példájuk­kal másokat is arra vezetnek, hogy elhanyagolják állampolgári kötele­zettségüket, sőt nem egy esetben fe­nyegetőiig lépnek fel a kötelezett­ségek teljesítését törvényes eszközök­kel szorgalmazó hatósági közegekkel szemben. . így tett özv. Bőcz Lászlóné duna- szentgyörgyi lakos is, aki 2.000 forint adóval tartozott, s a tartozás besze­dése céljából nála megjelent pénz-1 ügyi dolgozóra fejszét fogott. Agyon- csapással fenyegette, özv. Mol­nár Pálné ugyancsak dunaszemt- györgyi lakos is hasonló fogadtatás­ban részesítette a pénzügyi dolgozó­kat ahelyett, hogy adóját igyekezett volna rendezni. A paksi járásbíróság augusztus 11-én felelősségre vonta őket,1 s kiszabta rájuk a méltó bün­tetést. özv. Bőcz Lászlónét 2 hónapi, özv. Molnár Pálnét pedig 4 hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetés­re ítélte. Augusztus 23-tól megkezdődik az idei tanév tankönyveinek kiadása Városokban és járási székhelye­ken az általános iskolai tankönyvek a helyi állami könyvesboltokban kaphatók már, a tanulók tehát je­lentkezzenek az iskolában a vásár­lásra jogosító ■ tankönyvutalványok átvétele végett. A falvakban az ál­talános iskolai tankönyvek helyben az iskolákban kaphatók, tehát a diá­kok szüleinek idén nem kell beutaz­niok a városba a tankönyvekért, ha­nem az iskolai tankönyvfelelősnél megkaphatják. A középiskolai tan­könyvek augusztus 23-a után ugyan­csak kaphatók már akár az állami könyvesboltokban, 'akár helyben, az iskolai tanikönyvfelelősnél. — Idén. ugyanis a nagyobb középiskolákban a tankönyveket helyszíni árusítással hozzák forgalomba. EZT OLVASSUK... Réti Ervin: HÄBORU A BANÁNOK FÖLDJÉN Az Országos Béketanács legújabb külpolitikai kiadványa Guatemala népének küzdelmes életét, sorsát tár. ja elénk. Réti Ervin írása bemutat­ja azt az áldozatos harcot, amelyet a szabadságszerető guatemalai nép az amerikai imperialisták meg-meg- újuló kísérleteivel szemben demokra­tikus vívmányainak védelméért, füg­getlenségének megőrzéséért folyta» • tott. A számos érdekes képpel tarkí­tott füzet feltárja az amerikai im­perialisták bűnös szerepét a Gua­temala elleni fegyveres támadásban és megmutatja: hogyan küzdenek a világ békeszerető emberei együtt Guatemala népével, e kis ország füg­getlenségének visszaszerzéséért. A szekszárdi járási szparta kiad döntő röplabdamérkőzése A taddi és a teagelici röplabdátok küzdelme. Készül a megye augusztus 20-ra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents