Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-01 / 181. szám
1954 AUGUSZTUS 1 NÄPCO 7 A selymes Tolna és a hímes Fácánkert írta: Csákvárv Margit II. SEMMIKÉPPEN sem lehet szántán kihagyni a „kishalak bölcsődéjét“: a tavaly létesült Alsó-Dunántúli Haltenyésztő Állomás tolnai telepét, ahol Kern Ferenc, az „óvóbácsi“, éppen vagy 150 ezer zsenge hali vadé kot nevel .szovjet tapasztalatok szerint á betontnedencékben, tavakban és a Holt-Dunától elhódított, mintegy S5 hold víztarületen — egynyaras korukig. A kis pontybébiket mes terséges megtermékenyítéssel tenyész tik ki, és amikor már tudnak védekezni a rabló halaik ellen, vízrebo- esátják őket, hogy benépesítsék folyó inkát és halastavainkat: főleg a Halászati KTSZ vizeit és a tsz halastavakat. Feltétlenül meg kell nézni Tolna, sziget szenzációját, a „csinosokat" is: az új magyar sertésfajtát, a közepes- testű, nemesített felhér hússertéseket. A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dél - tol na megyei telepein már 1949 óta kísérleteznek ennek a fajtának a kitenyésztésével, de ez a mostani generáció az első, amelyik már „szem nek is, szájnak is ingere". A tolnaszigeti ’ központ telepein e pillanatban 300 szapora „csinos“ szülő neveli többezer kiscsinosát. Igen helyesen, a tavaszi nagy akció során min den tolnai gazda vásárolhatott már egy-egy nemeshúsú, jobhszaporaságú malacot. ÉS MOST VISSZAKANYARODUNK a tolnai gazdákhoz, a tolnai néphez, az emberekhez. Az új gondolatok, tettek kohójában lassan-lassan ők is formálódnak. Nos, az új gondolatok tüze nehezebben alakítja ott az embereket, ahol az terjeszti a lángot, aki éppen jön, aki éppen akad. Ennek következménye, hogy tömegszervezeti élet itt semilyen nincs, egyenlőre csak az új vezetőit ígérik, hogy lesz. A községi kultúrotthon vezetője egész héten Pécsett dolgozik, a textilgyár „gyáron belül jól működő“ kultúrpalotájához nehéz télen két kilométert kimászni. Pedig igényes nép ez, minden iránt érdeklődik, — csak éppen a nekik megfelelő módon, a megfelelő irooalommal kellene az új kultúra táborába toborozni őket. Es nem azzal, amit kéretlenül küldenek le Pestről a népművelési emberek, mert a küldeményből legtöbb itt csak a polcot dekorálja. Pesti népművelési ember mondja légy intve: — Tolna? Süket hely ... Hát persze. De tessék csak a maguk nyelvén beszélni a tolnaiakkal — majd meglátjuk, milyen finom a hallásuk. PACÁNKÉRT. Szegről-végre Tolna rokona ez a kis község, amely úgy fekszik itt a „nagy" Tolna mellett, hogyha amaz egy legény süvege volna, ez lenne éppen a fácántoll rajta. Tulajdonképepn a felszabadulás után született Fácánkert, a Kunfy- Illés — Kiss — Csötönyi — Barsi uradalmak sok-sok majorságából, pusztáiból, gazdasági cselédeiből. Most is jobbára szétszórva él itt ez a kétezer ember, egy-egy távoleső majors ágközpontban, vagy csak úgy magányosan a pusztában, mint egy balladában ... Esik majorság 8 kilométer távolra is, a csöpp kis tanácsházától, és ugyancsak balladába illő rossz utón zötyög ki az emberből a lélek, ha eső után innen be akar kerékpározná a központba. Mert kerékpár itt minden házban van és rádió is. 1952 óta, amikor minden kis pusztai házban kigyulladtak Iljics lám- pácskái és jobbára odalett a balladai homály. Alig egy hónapja kaptak mosót, fcultúrházat. Persze ezt még úgy viselik, akár az új ruhát — ünnepélyes alkalmakkor. Most épült új Szövetkezeti Bolt is, dohányszárító, és új iskola is a már meglévő Öt pusztai iskola mellé. Csak még bölcsődét, meg óvodát óhajtanának, hisz any. nyi itt a kis pulya, hogy ha az ember bemegy a pusztába, mást se lát, csak gyereket. Egy családban nyolc-kilenc új hajtás. HOGY ÉLNEK MOST ezek a volt gazdasági cselédek? Jórészük az állami gazdaságban, a tolnaszigeti sertéstenyésztő telep itteni üzemegységén dolgozik. 300 egyéni gazdálkodó van, 58 tagja van a 600 holdas „Vörös Hajnal" tsz-mek. Két év előtt még lehangoló volt itt körülnézni, a tagok hanyagsága miatt. Most mindenkinek megvan a maga „művelési csíkja“. Gyönyörű dohányföldek, cukorrépa, — burgonyatáblák... De a szép közt is legszebb a 15 éves Telekvári Mari gondozta rész. Mindenből annyit vállal, akár egy felnőtt férfiember, mégis övé a leggondozottabb. Mellette bizony ugyancsak szégyenlősen pislog egy-két elmaradt tag földjén az a pár szál gyom is ... Mikor a tsz irodába belépek, négy harcias menyecske ront be: — Hogy szedjünk markot, mikor el viszik a kaszásokat más munkára? Mi lesz most a prémiummal ? Az már kútba esett, lemaradt, legjobb lenne megszökni innét. LOBODA TSZ ELNÖK hallgatja a kárálást. Persze, hogy félóra múlva már békén arat együtt az egész csapat, de még az elnök, meg a könyvelő is, sőt a járási kiküldöttet is befogták, hisz* az időjárás miatt összetorlódott a munka: Egyszerre kall árpát, rozsot aratni, borsót csépelni, terményt behordani. De érdemes is sietni, mert a tsz h t csapata munkaversenyben van 300 forint jutalom vár az elsőre. Tavaly 30 forint jutott munkaegységenként, egy jól dolgozó tag 28 ezer forintot is kapott elszámoláskor. Az idén 54 forint jut egy munkaegységbe. Mióta a tsz fenn áll, még nem dolgoztak ilyen lelkesen! Szegény olasz halászfalu temlomá. ban láttam egyszer egy gyönyörű hi- mes, ékköves falkárpítot. Sokszáz évvel ezelőtt egy lovag ajándékozta a templomnak, mert itt mentették ki a tengerből a halászok. A kárpiton aranyszállal kivart fácánok, ékköves donnák sétálnak. Fejedelmi fácán- kertet ábrázol. És épen, amikar ott jártam a falunak ezt az egyetlen díszét egy ,idegenforgalmi szempontból jelentősebb" templomba akarták elszállítani. Végül is a pap elmagyarázta, hogy a kárpitfüggöny neki hit buzgalmi fegyver, ha elhúza, alatta ott a csupasz szürke kő, amire azt mondja a halászoknak: Látjátok? Igaz ugyan, hogy a ti életetek most ilyen sivár, mint ez a kőfal, de ... és visszahúzza a függönyt — ... a másvilágon ilyen ragyogó lesz!” No6 a mi Fácánkertünknél nyugodtan el lehet húzni a függönyt. A valósáig is himes, a kis Telekvári Ma rik hímezik saját kezükkel. Üzemi hírek — Strumiberger István, a Bonyhádi Cipőgyár egyik legjobb csákozó- ja. Jó munkájáért már megkapta a „Könyűipar Kiváló Dolgozója" címet. De azóta is nagy lelkesedéssel dolgozik, résztvesz a mozgalmakban és mindent elkövet a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Június hónapban kiváló minőségi munkája mellett 185 százalékos tervteljesítést ért el és több mint 9.000 forint értékű anyagot takarított meg * — A dombóvári VI. számú pályamesteri szakasz dolgozói jó eredményeket érnek el a Vasutas Nap tisz teleiére tett vállalások teljesítésében. A pántvaskészítőknél Frezik Antal és Petrákovics Mihály több mint 140 százalékra teljesítették elmúlt havi tervüket. A Petöfi-brigád,- mely a fes tési és íjiázolási munkákat végzi, 128 százalékot teljesített. A földmOvesszővelkezetek öngólt ségcsOkkentésének jelenti Jégé írta: Szabó Ferenc II. Ha a szakályi földművesszövetkezet gazdaságának átlagos- eredményeit vizsgáljuk, azt állapítjuk meg az első látásra, hogy az I. félévi majdnem 40 ezer, ezen belül a II. negyedévi több mint 23 ezer forint nyereséggel jövedelmezően működött és — mivel kis szövetkezet — az önkölt ségcsökkentésben és a tervteljesítésben jó eredményt ért el. Ha azonban az egyes üzemágak működését nézzük, akkor láthatjuk, hogy S2a- kályban nem tettek meg mindent a takarékos gazdálkodás érdekében, fél évi eredményük jóval nagyobb lehetett volna, ha menetközben ellenőrzik a költségfelhasználást és a kiskereskedelmi üzemág tervteljesítése megfelelő lett volna. A föidművesszövetkezet közétkeztetési üzemága tervét 165 százalékra teljesítette. Jó volt ennél az üzemágnál a munka termelékenysége, mert a terv túlteljesítése következtében csak a munkabéreknél 1.54% volt a megtakarítás, amely 2.900 forintnak felel meg. 038%-al csökkentették a vegyes költségeket, 0.16%-al az igazgatási költségeket, míg az ősz szes költségeknél 3.91 %-al kevesebbet használtak fel, mint az engedélyezett összeg. Ennek következtében 7.300 forint volt az üzemág költségmegtakarítása. Nem így volt ez a kiskereskedelmi üzemágnál. Tervüket csak 93.5 százalékra teljesítették, ennek követkéz ménye egyrészt a tervezett költségek túllépése. Hiba volt az is, hogy menetközben nem ellenőrizték a terv teljesítés és a költségek alakulását, így 1.65 százalékkal több költséget fizettek ki, mely több mint 13.000 forint. Ezen belül a vegyes költségeknél 0.76 százalék, igazgatási költségeknél 0.39 százalék, munkabéreknél 0.15 százalék volt a többletfizetés. Több mint 13.000 forint volt a fel- vásárlási üzemágnál is a költségtöbblet kifizetése. A munkabéreknél 23.21 százalékkal, több mint 5.000 forinttal lépték túl a tervezett munkabérköltségeket, azért mert a felvásárlási üzemág tervteljesítése nem állt arányban a felhasznált munkabérekkel. Sok volt az idegen fuvarkifizetés is, több mint 3.000 forinttal több volt az engedélyezettnél. A szakályi földművesszövetkezet tehát nem gazdálkodott elég takarékosan, amit fenti adatok is bizonyítanak. Ha a tervüket a kiskereskedelemnél teljesítették volna, nem lép ték volna túl az engedélyezett költségeket, akkor több mint 27.000 forinttal emelhették volna még működési nyereségüket, mely összeg több mint a II. negyedévi kimutatott működési felesleg. A szakályi földművesszövetkezetnek pedig minden lehetősége megvan arra, hogy takarékosan gazdálkodjon, tervét teljesíthesse. Ez évben kapott új vegyesboltot, mely március 1 ban nyílt meg, július 4-én megnyílt az új italboltjuk is. A népgazdaság, többet vár a szövetkezet vezetőségétől és dolgozóitól. Elvárja, hogy a III. negyedév hátralévő 2 hónapjában állandóan figyeljék a költségek alakulását, kísérjék figyelemmel a tervteljesítést, és a lemaradás vagy költségtúllépés esetén azonnal keressék meg a hibát és azt menetközben kijavítva érjék el azt, hogy a III. negyedévben a szövetkezet ne csak globálisan teljesítse a forgalmi és a költségterveket, hanem minden üzem ág részleteiben is. Ha ezt végrehajtják, akkor egészen biztos, hogy jó eredményt érnek el az önköltségcsök kentésben is. A szekszárdi földművesszövetkezet kiskereskedelmi üzem ■ ága II. negyedévi tervét 121,14 százalékra teljesítette. A kiskereskedelmi üzemág megtakarítása az összes költ ségeknél 0.33 százalék, 25 237 forint. Ha részleteiben vizsgáljuk a II. negyedév költséggazdálkodását, akkor nem találunk mindent rendben. Vegyes költségeknél 0.99 százalék, = 75.711 forint, igazgatási költségeknél 0.34 százalék, = 26.000 forint volt a megtakarítás. Jogosan kérdezheti a kívülálló: hogy lehet, hogy mégis csak 25 ezer forint a megtakarítás, mikor a vegyesköltségeknél és az igazgatási költségeknél több mint 101 ezer forinttal kevesebbet fizettek ki az engedélyezettnél. A szövetkezet az önköltségcsöken- tést csak részben, egyes költségeknél teljesítette. Több gondot kellett volna fordítani a takarékos gazdálkodásra, mert így amit egyik költséghelyen megtakarított, azt ráfizette a másik helyen. Munkabérnél 0.27 százalékkal. 20. 648 forinttal, fuvaroknál pedig 0.58 százalékkal 44. 356 forinttal lépték túl az engedélyezett költségeket. Ha helyesen gazdálkodnak a költségekkel, akkor a II. negyedévben elért 5.79 százalékos összköltség felhasználást, csökkenteni tudták vol na, ebben az esetben a kiskereskedelmi üzemág költségmegtakarítása nem 23 ezer forint, Ttanem megközelítette volna a 100 ezer forintot. Különösen indokolatlan az idegen fuvarköltség túllépése. A szekszárdi szövetkezet a legelőnyösebb helyzetben van a megyében. Az összes nagy kereskedelmi vállalatok Szekszárdon vannak — 1—2 kivétellel — a szállítási költség lényegesen alacsonyabb mint például Dunaföldvárnak, vagy Szakálynak. Saját fogata is van az áru széthordására. A szekszárdi főid művesszövetkezetnek sürgősen változtatni kell ezen, már csak azért is, mert a helyes költséggazdálkodás mel lett az önköltségcsökkentésre a legnagyobb adottsága van, csak tervszerű munkával, a költségek állandó figyelésével ki kell használni. A hely télén költséggazdálkodás következtében a magasabb tervteljesítés a szék szárdi földműveszövetkezet költség- csökkentésénél nem érezteti hatását úgy, ahogy kellene. Ezen pedig változtatni kell a szövetkezetnek. (Folytatjuk.) A fiatalok versenye a Tolnai Textilben Lestálk Rózsit mindenki ismeri a Tolnai Textilgyárban. Pirospettyes ruhája, fehér fejkendője — hol az egyik, hol a másik szövőgép mellett villanijk fel. Naponta számtalanszor teszi meg az utat könnyed járásával 4 szövőgépe között. Mozdulatai pontosak, kimértek. Egyetlen apróság sem kerüli el a figyelmét. Az egyik gépein fejkendőt sző, itt lefogyott az orsó, úgyszólván másodpercek alatt cseréli ki az elkészített vetélőt, a má sík gépen elszakadt a szál, gyors moz dulatal összecsomózza s máris megy a gép tovább. Lesték Rózsi 4 évvel ezelőtt került az üzembe és mint tanulólány is kitűnt nagy szorgalmával: rövid gyakorlat után már teljesítménybérben dolgozott. Mo6t 22 éves, s kétszer érte el a sztahanovista szintet. Először az elmúlt évben a Nagy Ok. tóberi Forradalom tiszteletére indít- tott versenyben, másodszor a kongresszusi műszakban tűnt ki, amikor az új feltételek szerint 121 százalékot ért el, amit azóta is tart. — Megvallom őszintén, kezdetben nehezen ment és sokszor bizony irigy seggel néztem Pauli Mária, Frölich Mária és a többi díszisták teljesítményét, akik jóval magasabb százalékot értek el mint én. Folyton az ő példájuk állt előttem és elhatároztam, ha ők elérték, én sem maradok el, én is sztahanovista leszek. Azóta már másodszor érdemeltem ki a sztahanovista címet, s mondhatom nincs is benne különösebb ördöngösség. Az a legfontosabb, hogy az ember szeresse gépét, szeresse munkáját, s törekedjen a nagyob eredmények eléréséért. Rózsi a „C“ műszakban dolgozik, amely délután 2 órakor kezdődik, ö azonban 15 perccel korábban mindig munkahelyén van. Váltótársától Izsgum Ferencnétől úgy veszi át a gépeket, megbeszélik, hogy ment a munka .milyen rendellenességek, hibák adódtak, így könnyebb kijavíta. ni azokat. Gépeit gyorsan körülvizsgálja, megtisztítja a keresztezett szálakat helyrefűzi. Elsőnek azt a gépet indítja el, amellyel legkevesebb mun kaja van, ezzel is időt nyer. Így érte el a sztahanovista szintet, s bár erős a „blokk“, mert az üzem legjobb szövőnői ebben a műszakiban dolgoznak, őket választotta Rózsi pél oaképül. Győzött az erős elhatározás, s az üzemrész átlagát 10 százalékkal túlteljesítette és ez mellett 100 százalékos minőségi munkát is végzett. A Tolnai Textilgyár dolgozói közül kétszáznegyvenöten tettek vállalást alkotmányunk ötödik évfordulója tisz teletére. Vállalták, hogy a III. negyedéves tervük 102 százalékos teljesítése mellett, a tervezett 86.3 százalékos elsőrendű áru részarányát 89 százalékra emelik. A takrékosságra is tettele vállalást az üzem dolgozói és elhatározták, hogy az önköltséget 0.5 százalékai, a fonalhulladékot a tervezett 2 százaiéit helyett 1.8 százalékra csökkentik Vállalások alapján indult meg a verseny, s szövőnő, szövőnőt, üzemvezető, üzemvezetőt hívott ki párosversenyre. Rózsi párosversenytársa Tanos Éva ugyancsak DISZ fiatal, az üzem jó sportolója, alti szintén már kétszer érte el a sztahanovista szintet, s néhány százalékkal magasabb teljesítménnyel dolgozik, mint versenytársa. — Igaz, Éva teljesítménye jobb, mint az enyém, s ügyesebb is mint én, de éppen ezért választom őt versenytársamul, hogy legyen cél előttem, amiért érdemes versenyezni. A Tolnai Textilgyár fiataljai lelkesen versenyeznek, mert a termelékenység emeléséért vívott harcot szívügyüknek tekintik. Az üzemben most az a feladat, hogy a párt és a szakszervezet segítse a kibontakozott versenymozgalmat. Használják ki a versenylendületet, s fejlesszék tovább a jó tapasztalatokat. Az eddigieknél azonban sokkal nagyobb gondot kell fordítani a verseny nyilvánosságára, de a jó eredményt elérők mellett fog lalkozzanak a lemaradókkal is. Tárják fel időben a hibákat, hogy kijavíthassák azokat. Ez a feltétele annak, hogy a Tolnai Textilgyár becsülettel törleszthesse a félévből vissza, maradt adósságát. Olvasd a Társadalmi Szemle MnmTTmiTOiwiittriuiaiiiimMWTiM • , ' 'T'’ j ' minden számút. ftméleti fejlődésedet segfH «Ml .1 ér 3 J3 t4* s rfi
