Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

1954 AUGUSZTUS 7 NAPLÓ 3 RAR'l ÉSRÁRIÉPHÉS _________* A népnevelő munka megjavításával javulhat meg a népnevelő munka Pincehelyen „Hazádnak rendületlenül, légy Új fizetési rendszer bevezetése a vasúinál híve, óh magyar..— írta jó né­hány évtizeddel ezelőtt. Vörösmarty Mihály. Az a Vörösmarty, aki Pin­cehelyen is járt és dolgozott, mint nevelő a Dőrvek kastélyában. A hazaszeretet lángját hosszú év­tizedeken keresztül segített éleszteni Vörösmarty munkássága. Ma is nagy tanulság számunkra: rendületlenül híveknek kell lennünk hazámikíioz.— Híveknek kell lennünk, s mindent meg kell tennünk erősítésére. Ma 'ez még inkább mérvadó, ma kapott ez a nagyszerű érzés igazi értelmet. Jelenti az igaz hazafiság ma azt is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat céljait megvalósítjuk. Jelenti azt, hogy munkánkkal, kötelezettségeink teljesítésével teszünk hitet a haza, népünk szeretető mellett. Jelenti azt is, hogy mindezek segítségével első­sorban élni akarunk ebben a meg- újhodott hazáiban. Elegendő hús és zsír. tej és tojás, kenyér jut-e a következő hetekben é3 hónapokban minden dolgozó asz­talára? Ha a pincehelyi eredmények, kel válaszolnánk e kérdésre, azt kel­lene felelnünk, hogy jut, de nem biz­tos, hogy elegendő. A község a be­gyűjtésben bizony a járásban az utolsók között van. Még most a csáp lésnél is „ráérünk arra még" han­gulat uralkodik. A legutóbbi értéke­lésnél például 23 gazda nem teljesí­tette gabonabeadási kötelezettségét a cséplőgéptől. De még három-négy nap múlva sem. Ez pedig nemcsak törvény, de becsület dolga is. — A munkás-paraszt szövetség erősítésé­nek egyik legfontosabb követelmé­nye. Az ipari munkások jórészt eleget tettek a falu dolgozó parasztjaival szembeni kötelezettségüknek. A kór. ház, a gépállomás, a mozi, a két új I artézi kút, a Kapos-híd, a pásztorház, A len és a kender textiliparunk fontos alapanyaga. Megyénkben kü­lönösen a Sió- és a Kapós-völgyében nagyjelentőségű a kender, és a len­termelés, mivel az-ottani éghajlati és talajviszonyokat igen szereti. Nép­gazdaságunk fejlődésével együtt jár a kendertermő területek nagyságá­nak és hozamának fokozatos emel­kedése. A növekvő mennyiségű nyers anyag feldolgozására üzemeink kor­szerűsítése vált szükségessé, s mi­vel megyénk üzemeinek jó részét 50 évvel ezelőtt építették, a régi gépek­kel felszerelt üzemek nem tartottak lé- 'st a fejlődéssel. A könnyűipar előtt álló feladat szükségszerűen megkívánja, a rost feldolgozó üzemek modernizálását, s ennek keretében több, mint 5 millió forintos beruházással, új épületrészek kel és új gépekkel bővül a Tolna- némedi Kendergyár. Az elmúlt hó­napban befejeződött a kendertároló építése, amely lehetővé teszi a fel­dolgozásra kerülő anyag nagyabb ará — mind-mind azt bizonyítja. A nö­vekedő áruforgalom is ennek be­szédes példája. Mi lehet mégis az oka, hogy a testvéri összefogás, a kölcsönös se­gítség másik oldala nem valami jó képet mutat? Nem volnának itt is, mint mindenütt jól teljesítő dolgozó parasztok? Vannak, akik megértik, hogy a begyűjtés, a lakosság jobb el­látása, nemcsak Pincehely, vagy az egész ország közös ügye, de egyéni érdeke is minden dolgozó paraszt­nak. Horváth Bertalan, Patkó Jó­zsef, Pintér István, Németh József, Major István és sokan mások, ezek közé tartoznak. Kommunisták, ta­nácstagok, pártonkívüliek, ők azok, akik próbálják tartani a község be­csületét. ök azok, akik — ha öntu­datlanul is, —• hívek Vörösmarty költeményének nagyszerű szellemé­hez, de öntudatosan ápolják népi demokráciánk alapját a munkás-pa­raszt szövetséget. A hiba oka igen kézenfekvő. A pártszervezet. — amelynek e nagy­szerű csapatot össze kell fognia — elég gyengén működik. Az új párt- vezetőség megválasztásával volt bi­zonyos fellendülés a pártmunkában. Rendszeresebbek lettek a taggyűlé­sek és többen is elmentek a gyűlé­sekre, mint azelőtt. Az egyik leg­fontosabb kémesben, — mint a nép­nevelők mozgósítása — azonban nem jutottak előbbre. Ma is csak papíron vannak, hetek óta össze sem hívták őket. Nem is csoda, hogy tért hódí­tott a ,.Pató Pálok" káros nézete. Ennek felszámolására feltétlenül jól szervezett, a pártvezetőség által irányított és segített népnevelőgár­dára van szükség. Egymagában azon­ban a népnevelőmunka nem elég a jó eredmények eléréséhez. A begyűj­tési hivatal vezetőjét, Ruzsinszki Ist­vánt például már jóval előbb be kellett volna számoltatni munkájá­nyú tárolását. Beszerelték a rostipar legmodernebb kenaerfeldolgozó túr. bináját is, amely 16 ember munká­ját végzi el, s átlagos napi teljesít­ménye 10 mázsa szálkender és 22 mázsa kóc. Körülbelül 2 hét múlva kezdi meg munkáját a 12 gépből ál­ló új tiloló állás, s ezzel a Tolnané- medi Kendergyár az ország legmo­dernebb rostfeldolgozó üzemei közé kerül. Az üzem dolgozói nagy örömmel ismerkednek az új gépekkel, melyek nagymértékben emelik a termelést és megkönnyítik a munkát. A dol­gozók 65 százaléka felajánlást tett augusztus 20-a tiszteletére. A tiloló- sok vállalták, hogy július havi lema­radásukból 30 mázsa szálkendert tilolnak ki terven felül. A tilolósok mellett az áztatósok és törősök is harcba indultak. Eddig az áztatósok viszik az elsőséget, július havi ter­vüket jóval 100 százalék felett telje­sítették. A minőség megjavítására bevezették a kóró osztályozását, s ezzel két. célt értek el: először egy­öntetű anyag kerül feldolgozásra, má­ról. A tanács ezt elmulasztotta, vagy legalább is könnyen hagyta. A párt- szervezetnek ezt meg kellett volna látnia. így a népnevelők mozgósí­tásán és az egyes szervek ellenőrzé­sén keresztül megjavult volna a munka. Ruzsinszki elvtárs egyéb­ként még azt sem tudta, hogy ki a pártszervezet titkára. Az ellenőrzés megmutatta volna azt is, hogy a begyűjtési hivatal dol­gozói sem veszik elég komolyan a begyűjtést. Erre vall, hogy bár július 25—26-án megkezdték a cséplést á községben, július 31-én jelentettek 23 hátralékost, de augusztus 4-én még nem történt semmi érdemleges intézkedés a hátralékosokkal szem­ben. Zubor István, Fülöp Dezső azok­hoz tartozik, akik elcsépeltek, de még mindig késlekednek. Ha a fel- világosító szó — amit eddig nem igen tettek meg — nem használ, eré­lyesebb eszközökhöz kell nyúlni. Ezt nemcsak az ország érdeke, de min­den becsületes, kötelességét teljesítő dolgozó paraszt is megköveteli. Van tehát feladat a pártvezetőség számára, csak hozzá kell fogni. Tö­möríteni a kommunisták és kiváló pártonkívüli dolgozó parasztok köré az egész falut. Meg van a lehetőség. Zólyomi Ferenc, Kovács Ferenc elv­társak a pártvezetőség tagjai élen­járó dolgozó parasztok. A példamu­tatásban tehát nincs hiány, s ha ez párosul a politikai felvilágosító mun­kával, a legjobbak összefogásával el­söpörhetik a „ráérünk arra még" hangulat terjesztőit. így lehet és kell letörleszteni Pincehely községnek az adósságot államunkkal, s a falu mun­káját nagy erőfeszítésekkel támoga­tó munkásosztályunkkal szemben. A nagy történelmi hagyomány Vö­rösmarty pincehelyi munkássága is ezt követeli. Ha élne, ma még erő­teljesebben hirdetné: „Hazádnak ren­dületlenül, légy híve óh magyar!" sodszor a gépeket ennek megfelelő­en állítják be, s ezzel nagymérték­ben javítják a minőséget. «A kender­gyár áztatósai az augusztus 20-i ver­senyszakaszban még tovább akarják fokozni teljesítményüket, az áztató medencék jobb kihasználásával, mert elhatározták, hogy augusztus 20-ig megszerzik az országos elsőséget. Brigád-brigáddal, tilós-tilóssal ver. senyzik a Tolnanémedi Kendergyár­ban, s naponta újabb és újabb ne­vek kerülnek a versenytáblára. Az elsők között vannak Szilágyi Aladár száltilós és Bocs Mihály sztaháno- vista, akik párosversenyben harcol­nak az elsőségért. Az elmúlt napok­ban Szilágyi Aladár 275 kiló szál­kender tilolásával megelőzte sztahá- novista versenytársát. A rázós bri­gádok között Csirke Józsefné brigád­ja vezet, aki 213 százalékával az első. A Tolnanémedi Kendergyár dol­gozói az alkotmány ünnepét eddigi­nél magasabb teljesítményekkel akar ják köszönteni, hogy ezzel is előse­gítsék népünk életszínvonalának emelését. Az elmúlt napokban a miniszter­tanács nagyfontosságú döntést ho­zott. A vasutas dolgozók számára augusztus hó elsejével új fizetési rendszert vezettek be, mely a dol­gozók jelentékeny részénél bérreni dezést jelent. A határozat nyomán a béralap 9 millió forinttal emelkedik a havidíjas vasutasoknál. Ez az emel­kedés, figyelembevéve az érintett dolgoz.k létszámát, átlagban 1 főre 98 forintos emelkedés. Pártunk és kormányunk erőfeszí­tései nem új keletűek. 1950 tavaszán már lényeges változások történtek a vasúti bérezésben, 55 millió forint költségkihatással a munkaköri bér­rendszer bevezetése, a különböző prémiumok alkalmazása nagymérték­ben hozzájárul a vasutas dolgozók életszínvonalának emeléséhez. A szo­cialista bérrendszer kialakításához hozzájárult még az 1951 .októberé­ben mintegy 75 millió forintnyi évi béremelés, ezév februárjában pedig az 1—25-ös bérosztályba a fizikai dogozóknál került sor egy átmeneti íizetésrendezésre, s amelynek évi 33 millió forint béralap növekedés volt az eredménye. Március 1-től a pálya- fenntartási dolgozók kategóriái mó­dosítást kaptak, harmadikból a ne­gyedik bérkategóriába. így valósítja meg pártunk és kormányunk a Központi Vezetőség június 28-i hatá­rozatát, amely egyik legfőbb feladat­ként a dolgozó emberről való foko­zottabb gondoskodást, a dolgozók életszínvonalának gyorsabb növelé­sét tűzte ki célul. Vasutas dolgozóink ismét meggyő­ződhettek arról, hogy a párt szavára építeni lehet, minden vasutasnak Megyeszerte megindult a készülő­dés augusztus 20-a megünneplésére. A népi együttesek, kultúrcsoportok, új műsort állítanak össze erre ■ z alkalomra és tanulnak, próbálnak szorgalmasan. A bonyhádi járási kultúrotthon igazgatója az alábbiak­ban a járás kultúrotthonainak ké­szülődéséről számol be; „A községi kultúrházak eddig be­küldött munkatervei azt mutatják, hogy komoly előkészületek történnek e nap méltó megünneplésére. Závodon például 19-én este tábor­tűzzel kezdődik az ünnepség, maid 20rán reggel zenés ébresztővel, élen­járók köszöntésével, ünnepi gyűlés­sel, jól dolgozók jutalmazásával foly­tatódik, délután sportversenyek zaj­lanak le, este pedig műsor és bál lesz. A závodi székely népi együttes bemutatja ez alkalommal a „Szé­kely lakosdalmas“-t. A járás egyik legkisebb községe, Tabód, mégis igen szép műsort ter­veznek a kultúrmunkások. Ve i kei János pedagógus népművelési ügyve­zető irányítja a készülődést 'elitesen és hozzáértéssel. Sajnos azonban a járás több nagy­községében nem mutatkozik hason­ló lelkes készülődés. Tévéiről, Z.en- báról és Kétyről még a mur.katerve- ket sem küldték be a kultúrotthonok, pedig mindegyik községben székely együttesek vannak és különösen Zcmbán igen élénk a kulturális élet. Illő lenne, ha a járási kultúr- ház munkáját legalább annyiban elő­tisztán kell látnia, hogy ez az új szakasz politikájának gyakorlati meg valósítása. Az új rendszer változat­lanul hagyja a vasutas dolgozók rangfokozati bérét és alapfizetését, ebből következik, hogy a kinevezési, előléptetési rendszerünk továbbra is a jelenleg fennálló szabályok sze­rint történik. Lényegesen változik még azonban a vasutas dolgozók munkaköri bére. Bevezetésre kerül az iparban már régóta használatos „tól-ig" alkalmazotti bérrendszer. Ennek lényege, hogy egyes munka­körökben alsó és felső határokat ál­lapítottak meg. Ezeken a határokon belül a szolgálati főnök a mozgalmi szervek meghallgatása alapján saját egyéni felelőssége mellett sorolja be a dolgozókat végzett munkájuk meny nyisége és minősége alapján. — Meg szűnik a havidíjas dolgozóknál a TI. területi bercsoport, mely az I. terü­leti bércsoport bértételeihez igazodiK. Ez a II. területi ‘bércsoportban lévő dolgozóknál jelentékeny mértékű bér­emelést jelent. Tudjuk, hogy e bérrendezés elis­merése vasutasaink jó munkájának, de azt is, hogy a reálbérek további növekedése, az életszínvonal emel­kedése csak úgy várható, ha a; előt­tünk álló nagy őszi feladatokat pon­tosan, pártunk III. kongresszusának szellemében, a gazdaságosság, az ön­költségcsökkentés és a munka minő­ségi megjavításával oldjuk meg. Ép­pen ezért teljes lendülettel kell har­colnunk a vasutasnap, valamint az alkotmányunk ünnepére indított munkaverseny sikeres teljesítéséért. V. L. segítenék, hogy időben bekü'.dcaék jelentéseiket. Aparhantról mindössze annyit je­lentettek, hogy nyáron át minden­féle kulturális tevékenység szünete'., mert a pedagógus, népművelési üaj- vezető tanfolyamra ment, azután pedig szabadságon lesz. Helyettese nincs. Ez mindenesetre szomorú ké­pet mutat a község kulturális életé­vel való törődésről. Ha Simon Ká­roly népművelési ügyvezető a parttal és- a községi tanáccsal megbeszú.i problémáit, bizonyára segítséget kap és nyáron sem marad gazdátlanul a kuitúrmunka és nem szünetel a kul- túragitáció, amelyre bizony Aparhan- ton is szükség lett volna. Több pe­dagógus is van a községben és vala­melyik közülük elláthatta volna ezt a munkakört.1' Párt hírek Értesítjük Szekszárd város párt és állami, valamint tömegszervezeti funkcionáriusait, a város párttagjait, pártonkívüli dolgozóit, hogy augusz­tus 10-én 6 órai kezdettel a pártok­tatás házában a III. pártkongresz- szus anyagából részükre előadást tar­tunk „Népi demokráciánk 10 esz­tendeje" címmel. Pártoktatás Háza Brigád-brigáddal, tilós-tilóssal versenyzik a Tolnanémedi Kendergyárban Augusztus 20-ra készülnek a bonyhádi járás községei KÖVETENDŐ PÉLDA... Elnémultak a cséplőgépek. Az esti szürkület ránehezedett a köz­ségre. A házak ablakain csak iniitt amott szűrődött ki lámpafény. A mözsiek nyugovóra tértek. A ta­nácsháznál bezzeg még mindig nagy a lárma. Noha egy kicsit túlzásba is viszik a dolgot, mert annyira beszélnek, hogy az ablak alatt min­den elhangzott szót tisztán lehet érteni. No, de teljesen felesleges lett volna bármelyik helybelinek is hallgatózni, hiszen július 21-én már az egész 1 ~ tudta, hogy 20-án miről volt a tanácsnál. Július 21-e ezelőtt három héttel volt. Azt hiszem most már nem sér­tődnek meg a mözsiek, ha nemcsak a helybeliek, hanem mások is meg tudják, hogy miről volt szó, ezen a „bizalmas” megbeszélésen. Nem kell azt hinni, hogy halálra ítélt sorsa felett döntöttek ezen az estén a mözsi tanácsteremben, Nem, egyáltalán nem. A begyűjtési ál­landóbizottság tanácskozott, ahova meghívtak több élenjáró dolgozó parasztot is. Ezen a tanácskozáson készült el a „haditerv”, melyben meghatározták, hogy a gabonabe­adási tervek időbeni és maradék- nélküli teljesítése érdekében mit kell tenni az 58 aktívának, az ál­landóbizottság tagjainak, meg a helybeli begyűjtési hivatalnak. Mikor elkészült a „haditerv”, a pártvezetőség és az állandó bizott­ság vezetői megfujták a „harci kürtöt”. Mindenki munkához látott. A népnevelők kisgyüléseket tartot­tak. Csika István élenjáró dolgozó paraszt például Deák Gyula gazda­társánál tartott kisgyűlést. A tanács elnök a cséplőmunkásokkal, meg a cséplőgépek vezetőivel tanácskozott. A helybeli begyűjtési hivatal veze­tője, Lizák Mária pedig mégegy- szer átnézte a Begyűjtési Köziönyö két, meg a dolgozó parasztok be­adási könyvecskéjét, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Lám, ebben az időben a legkevesebb tett is sok eredménnyel járt, amit leg­inkább napjainkban lehet felmérni. Nagyon megérte, hogy átnézte a rendeletet, és a beadási könyvecs­kéket, mert talált hibát. Annak idején vagy a Közlöny nem írta jól. vagy a begyűjtési hivatal dolgozói tévedtek, mert 10 dolgozó paraszt jogtalanul kapott beadási kedvez­ményt. A begyűjtési hivatal veze­tője nagyon helyesen követelte a beadást ezektől a parasztoktól, így aztán tiszta lett az egész kép, egy deka sem hiányzik a község be­gyűjtési tervéből. * A cséplőgépvezetők megértették, kétszeres hasznuk lesz az iparko­dásból. Először: ha jobban dolgoz­nak, többet keresnek, másodszor pedig azért, mert a dolgozó parasz­tok vállalásuk alapján teljesíteni tudják augusztus 5-ig gabonabe­adási kötelezettségüket, nem esik csorba községük tekintélyén. A dol­gozó parasztok pedig megértették, hogy a cséplőgéptől való gabona­beadási tervteljesítés elsősorban mindenkinek kötelessége, de egyébként érdeke is. Augusztus 3-án, amikor érdek­lődtünk a begyűjtési hivatal veze­tőjétől a begyűjtési tervek teljesí­tése iránt,, azt válaszolta: „Nem sok kell már, aug. 5-én este jelent­jük, hogy községünk gabonabeadá­si tervét 100 százalékig teljesítette”. Ezenkívül azt is elmondotta, Lizák elvtársnő, hogy a dolgozó parasztok közül egyet sem kellett elszámol­tatni, mindenki a cséplőgéptől ele­get tett beadási kötelezettségének, a községben egyetlen hátralékos sincs. & Lehet, hogy egy kicsit rosszul si­került a kép, többet kellett volna talán foglalkozni a begyűjtési ál­landó bizottság érdemeivel, a párt- szervezet tevékenységével, meg a cséplőmunkások helytállásával, szorgalmával. De ez sok időbe tel­ne, amire most nincs lehetőség. De talán nem is nagyon fontos, hiszen röviden, egyetlen mondatban ki le­het fejezni mindent: „A gabonacsa­táért folytatott harcban derekasan helytálltak a mözsiek, példájuk kö­vetendő” ..

Next

/
Thumbnails
Contents