Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

—-—T--------— • ' . TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAI ECYCfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A 'Vietnami Munkáspárt felhívása a néphez (2. o.) — Rövid külpolitikai hírek (2. o.) — Augusztus elsején hatálybalépett a büntető és polgári perrendtartások novellája (2. o.) — A népnevelő munka megjavításával javulhat meg a népnevelő munka Pincehelyen (3. o.) — Uj fizetési rendszer bevezetése a vasútnál (3. o.) — Követendő példa... (3. o.) — A jégkárról... (4. o.) I ­AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 7 A szakadátiak válasza a Simontornyai Bőrgyár dolgozóinak: „Célunk közös, egymásért és együtt harcolunk“ Vendégek látogattak el augusztu s 4-én Szakadatra, — olyanok, akik még soha sem voltak a községben. — Látogatásuk célja az volt, hogy megismerkedjenek a paraszti műnk át végző falusi lakossággal, még jobban erősítsék, elmélyítsék államunk alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget. A látogatók, Palásti Lajos két szeres sztahánovista, Réget István sztahanovista és Perger Imre, a Si montornyai Bőrgyár dolgozóinak képviseletében látogatták meg a sza kadátiakat. Már a kora délytáni órákban megérkeztek. A község vez etőivel együtt körülnéztek a hely­beli Aranykalász termelőszövetkezet gazdaságában és több dolgozó pa­raszttal beszéltek munka közben. Este pédig a kultúrházban beszélték meg a munkás-paraszt szövetség még szorosabbá tételének feladatait. A későnjövőknek már nem jutott ülőhely, mert sokkal többen összejöttek* mint amire eredetileg számítottak a község vezetői. — A munkások és parasztok szakadáti tanácskozását Farkas István elvtárs, a helyi pártszervezet titkára nyitotta meg. Az úttörők és a DISZ-fiatalok nevében a DISZ-titkár virággal üdvözölte a bőrgyár kiváló munkásait és vezetőjét. Utána a község tanács elnöke, Gubó Géza elvtárs mondot­ta el, hogyan lett a kongresszusi ve rsenyben első község a megyében Szakadát. — A mi községünk dolgozó pa rasztjai tudják kötelességüket, min­dig időben elvégzik a mezőgazdasági munkát és pontosan teljesítik ál­lam iránti kötelezettségüket. Aligha tudnák most olyan példát mon­dani, hogy egyetlen dolgozó paraszt is adósa valamivel a nép államá­nak — hangsúlyozta a tanácselnök. — Ha arról van szó, hogy a község dolgozói közösen vállalnak valamit, a termelőszövetkezet tagjai csakúgy, mint a dolgozó parasztok, egyemberként sorakoznak fel a párt mögé, mindent elkövetnek a kormányprog ramm megvalósításáért. Elért ered­ményeinkre büszkék is vagyunk, de ez a három kongresszusi versenyzász ló. melyeket jó eredményeink elérésé nek elismerése jeléül adott a párt, arra kötelez és lelkesít bennünket, hogy harcoljunk újabb sikerek el­éréséért — fejezte be mondanivalóját a tanácselnök. Gubó Géza elvtárs utáfi Perger Imre elvtárs, a Simontornyai Bőr­gyár személyzeti osztályvezetője emelkedett szólásra. — Tolmácsolta p. Sirrujntornyai Bőrgyár dolgozóinak levelét, melyet a szakadáti parasz­tokhoz intéztek. A szóbanforgó levelet lapunk augusztus 6-i számában közöltük is. Perger elvtárs a levélhez még azt tette hozzá: — Szeret­nénk, ha a szakadáti dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok és a mi szövetségünk olyan munkás-paraszt szövetség lenne, amely fényes bizonyítéka annak, hogy ebben az országban a nép jólét emeléséért egy­emberként sorakozik fel minden hazáját szerető magyar ember. Mi a munkapadok mellett szerszámmal állunk helyt a munkában, az elvtársak pedig kint a szántóföldeken kaszával, kapával harcolnak a népjólét eme­léséért — mondotta Perger elvtárs, és így folytatta: — Mi csupán any­agit kérünk a szakadáti dolgozó parasztoktól, hogy bízzanak bennünk, igényeljék segítségünket, ránk, munkásokra viharban és napsütésben egyaránt számíthat az ország. Valóban a munkásosztályra mindannyian számíthatunk. — Hiszen a jobb élet megteremtéséért a munkásosztály eddig is nagyon sokat tett. De mint a Simontornyai Bőrgyár kétszeres sztahánovistája, Palásti Lajos elvtárs mondotta: „A mezőgazdasági termelés fellendítéséért mind­annyiunk nagyobb darab kenyeréért az eddiginél is többet akar tenni a munkásosztály.” — A boldogabb holnap megteremtéséért az eddiginél még többet akarunk tenni — mondotta a dolgozó parasztok nevében a tanácselnök. — Hiszen a célunk közös, egymásért és együtt harcolunk. Ezért a si­montornyai elvtársak Alkotmány-mű szakját mi is követjük, vállaljuk: 1. Augusztus 10-re gabonabegyüjtési tervünket 100 százalékban tel­jesítjük. 1 2. Hízottsertés, vágómarha, tojás és baromfibeadási kötelezettsé­günk III. negyedévre eső részét augusztus 10-ig teljesítjük. 3. A jövőévi több termés eléréséért a learatott területeken augusztus 15-re elvégezzük a tarlóhántást. 4. Az állatállomány fejlesztése érdekében másodvetési tervünket 150 százalékra teljesítjük. 5. Esedékes pénzadónkat mindig pontosan kifizetjük. SZAKADAT KÖZSÉG DOLGOZÖ PARASZTJAI ÉS A TERMELŐ­SZÖVETKEZET TAGJAI Csatlakozunk a kardos-brigád felhívásához: Befejezzük augusztus 20-ra a cséplést Az a csépiőmunkacsa­pat, amelyik tavaly leg­többet csépelt megyénk­ben, ebben az évben a zombai dolgozó parasztok gabonáját csépeli. A bri­gád tagjainak több mint 50 százaléka fiatal, vala­mennyien izmos, markos legények. Meg is fogják a munka végét. Olyan lel­kesen dolgoznak, hogy minden dicséretet és elis­merést megérdemelnek] Szerdán, augusztus 4-én a szóbanforgó cséplőbri­gád, amelynek vezetője Pesti Pál, meglátogatta a megyei főagronómust, meg a gépállomások megyei fő agronómusát. A cséplőbrigád tagjai­nak az volt az első kér­dése, hogy mennyit csé­Megyénk cséplő munka­csapatai közül Kardos László mözsi munkacsa­pata kezdte meg elsőnek a cséplést. Kardos László munkacsapata azóta is vezet, megyénkben legtöb­bet csépelt el eddig. Szer­dán estig 2584 mázsa a teiiesítménye. Két nappal ezelőtt Ke­rekes Antal teveli trak­Orsós Péter ezév tava­szán került a teveli gép­állomásra. A munka kez­detben nehezen ment ná- i la. Sokszor elkeseredésé­ben azt is mondta Orsós Péter: „Itthagyom a gép­állomást. mert belőlem nem lesz traktoros“. A gépállomás vezetői és ki­váló szakemberei azonban látták, hogy Orsós Péter ’ tehetséges, ha érdemlege­sen foglalkoznak vele, ha­pelt el eddig a Kardos- brigád. A főagronómusok közül erre pontos választ adni egyik sem tudott. Horváth elvtárs, a gép­állomások főagronómusa csak annyit tudott mon­dani, hogy „bizony a Kardos brigád már több mint 25 vagon gabonát el­csépelt.“ A brigád tagjait csak az foglalkoztatta, hogyan állnak a versenyben és mindenáron arra akarták rászedni a két főagronó­must, hogy „jósolják meg“ ki lesz ebben az évben a megyei cséplőmunkacsa- par.ik versenyének a győz­tese Mikor a cséplési ver­senyre1 volt szó, a munka csapat legtöbb tagja együtt volt. Pesti Pál, a cséplő­toros munkacsapata volt a második. Az utóbbi há­rom napban azonban meg előzte a sárpilisi gépál­lomás, Ruskovics István munkacsapata, össztelje­sítménye 1788 mázsa. Igv került a harmadik helyre Kerekes Antal munka­csapata, aki 1750 mázsa gabonát csépelt el. Negye­dik helyre küzdötte fel marosan elsajátítja azt a minimumot, ami a trak­tor vezetéséhez fontos. A gépállomás vezetősé­gének erre nem is olyan sokáig kellett várni. Or­sós Péterre ma már nyu­godtan rábízhatják a trak­tort, ért hozzá, kiválóan tud vele dolgozni. Bizo­nyítékul szolgáljon erre a következő számadat: Orsós Péter a kétyi Al­kotmány termelőszövetke­munkacsapat vezetője azt mondta: „Azt üzenjük an­nak a Kardos-brigádnak, hogy jól fogják meg a munka végét, mert mi úgvis lehagyjuk őket. Meg azt is üzenjük, hogy csat­lakozunk a munkacsapat, tagjainak felhívásához: mi is vállaljuk, hogy augusztus 20-ra körzetünk ben befejezzük a cséplést. Pedig ez nem kis dolog ám, mert hozzávetőleges s'ámítás szerint még több mint 30 vagon gabonát kell elcsépelni. De mi ezt merjük vállalni. Az a célkitűzésünk, hogy ebben az évben is legtöbb gabo­nát csépelünk el a me­gyében, mi kapjuk meg az ifjú cséplőmunkacsapa­tok országos legjobbjának járó jutalmat.“ magát Haraszti János munkacsapata, aki ugyan­csak a sárpilisi gépállo­máshoz tartozik, 1571 má­zsa gabonát csépelt el ed­dig. így került az ötödik helyre a volt negyedik Besenczi János, a bölcs­kei gépállomás traktorosa és annak munkacsapata, aki 1495 mázsa gabonát csépelt el szerdán estig. zetben dolgozik, a múlt hónap legnagyobb részé­ben tarlóhántást végzett. Július 20-tól 30-ig 115 hold volt a teljesítménye. Ezalatt a 10 nap alatt Or­sós Péter 113 kiló búzát és 768 forintot keresett és tegyük hozzá azt is, hogy Orsós Péter, fiatal trak­toros létére, megyénk traktorosainak tarlóhán- tási versenyében a har­madik. Simontornyai Alkotmány tsz: Az asszonyok is kiveszik részüket a közös munkából A simontornyai Alkot­mány termelőszövetkezet­nek igen kevés tagja van. — A növénytermesztés­ben — amint azt Móré József agronómus írja —• összesen 7 tag dolgozik. A munkaerőhiányt a család­tagok bevonásával, a gép­állomás segítségével és sa­ját igyekezetükkel pótol­ják. így tudták időben el­végezni 53 hold kapásnö­vény ápolását, 113 hold kalászos aratását, 36 hold pillangós és 23 hold rét kaszálását, valamint a széna betakarítását. — Nem maradnak el a munkából az asszonyok sem. Vígh Jánosné, Tóth Istvánná, Sebestyén Ist­vánná, Sebestyén Gyulá- né, Zvikli Istvánné, Ko­vács Gyuláné és az elnök felesége, Kovács Jánosné is állandóan kiveszik ré­szüket a munkából, Cseh István pedig gyermekei­vel együtt dolgozik a tsz- ben. Minden tag azon igyekszik, hogy a tsz első legyen a cséplés befejezé­sében és az állam iránti kötelezettség teljesítésé­ben is. — A múlt héten még a gabonabehordással volt elfoglalva a tagság. Mun­kájukhoz segítséget nyúj­tottak a bőrgyár és a községi tanács dolgozói is. A tsz tagok pedig a köz­ségnek nyújtottak segítsé­get azzal, hogy amíg meg nem kezdték a cséplést, a hozzájuk irányított cséplő gépet átengedték a köz­ség egyéni dolgozó paraszt janiak, hogy a község is első lehessen a cséplés és begyűjtés teljesítésében —• írja Móré elvtárs. — A tsz tagsága a szorgos mun kálatok mellett nem feled kezett meg az árvízkáro­sultak megsegítéséről sem. Egyik közgyűlésen elhatá­rozták, hogy 5 ezer forint­tal segítik az árvízkáro­sultakat.------------------------------------------7---------------------------------------------­A cséplőcsapatok versenyében Kardos László munkacsapata vezet Orsós Péter teveli traktoros 10 nap alatt 113 kilo búzát és 768 forintot keresett Éjjel-nappal szántanak a traktorok a faddi tss-ek földjein Esteledett már, amikor a faddi Kossuth tsz irodájából elindultunk. egyenesen rakták össze, úgy, hogy nem volt fennakadása a gépi mun­tábla is, melyen a beadási köte­lezettség teljesítésében több élen­* A kultúrteremben, ahol a munkások és parasztok tanácskoztak, — felmorajlott a tömeg: — Vállaljuk! Vállaljuk! — hangzott a lelkesedés. Utána szűnni nem akaró taps következett, s az ünnepséget Markovics elvtárs, az Aranykalász termelőszövetkezet párttitkára zárta be. — Be­fejezésül a következőket mondotta: — Augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét együtt ünnepeljük meg a Simontornyai Bőrgyár munkásaival. — Azon a napon kölcsönösen beszámolunk egymásnak augusztus 20-ra tett vállalásunk teljesítéséről, jogos büsz keséggel mondjuk el majd, hogy ez a nap újabb jelentős állomása népi demokráciánk fejlődésének, a munkás­paraszt szövetség erősségének. Augusztus havi munkájukkal az árvízkárosultakat segítik a tolnamegyei kultúrotthonok A tolnamegyei kultúrotthonok ve­zetőségei elhatározták, hogy augusz­tus hónapban minden előadásuk, ren­dezvényük tiszta bevételét az árvíz- károsultaknak juttatják. A legtöbb községben külön tervet készítettek erre az időre: hogyan tudnának mi­nél népszerűbb, látogatottabb előadá­sokat rendezni, hogy minél nagyobb segítséget nyújthassanak az árvíz­kárt szenvedett vidékeknek. A legelső előadás a bátai kultúr- otthonban volt, augusztus elsején. Bátát sikerült megvédeni az árvíz­től, s az országoshírű bátai népi együttes első augusztusi fellépése az árvízkárosultakat segítette. De már megmozdultak a bonyhádiak is, akik egyetlen előadásukból 3400 forintot küldtek az árvízsújtotta vidékeknek. A dunaföldváriak két előadást ter­veznek augusztus folyamán: az egyi­ken vendégművészek lépnének fel, a második előadáson pedig a község DISZ-szervezetének színjátszói adják elő a „Duda Gyuri” című komédiát A németkériek ismét a „Cigány- báró”-t tűzték műsorukra, amellyel a téli és tavaszi hónapok alatt nagy sikerük volt a megyében. _____ 1 Útközben találkoztunk Hunyadi elvtárssal, a tsz-ek agronómusával. Keze, arca fekete volt az olajtól — A Győzelem tsz-ben szántottam — mondta mosolyogva. — Meggyő­ződtem magam is, milyen munkát lehet végezni. Hunyadi elvtárs a későbbiekben á 3 termelőszövetkezet versenyé­ről beszélt. Elmondta, hogy a be­adási kötelezettség teljesítésében a Kossuth tsz volt az első. De a ver­senyben az utolsó napokban a Győzelem termelőszövetkezet meg­előzte. Az Uj Elet tsz is alig ma­radt le. A Győzelem tsz már vég­zett a tarlóhántással is. Baranyai József, Lucz János és Fodor Lász­ló traktorosok éjjel-nappal szántot­tak a tsz földjén, s ezen keresz­tül tudták elérni azt, hogy időben be tudták fejezni a tarlóhántást. Mindehhez hozzájárult az is, — mondta Hunyadi elvtárs, — hogy a tsz-tagok az aratásnál gondos munkát végeztek, a keresztsorokat kának. — A másodvetésben az Uj Elet tsz érte el a legjobb eredményt, 35 holdon vetettek másodnövényt. — Beszélgetés közben szó esett a nö­vényápolási munkákról is; — Ezen a téren a Győzelem tsz áll a leg­jobban — mondta Hunyadi elvtárs. — ők az aratás ideje alatt megka­pálták a dohányt és már szedik is, amellett a kukorica harmadik kapálását is végzik. Jó munkájuk nyomán, jó termésre számíthatnak. Hunyadi elvtárs beszélt az egyé­ni gazdák munkájáról is. Elmond­ta, hogy azok is szorgoskodnak. — Ezt láttuk mi is, a kocsik egész so­ra hordta a gabonát. — A cséplő­gépek is mennek reggeltől estig. — Már sok gazda elcsépelt, — foly­tatta Hunyadi elvtárs. Nincs hiba a beadási kötelezett­ség teljesítésével sem. A gazdák a cséplőgéptől teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Erről tanúskodik a tanácsnál elhelyezett dicsőség­járó gazda neve olvasható. Köztük Bartos József és Ferenczi János­né gazdálkodóké, akik elsők vol­tak a beadási kötelezettség telje­sítésében. Sötétség borult a falu fölé, ami­kor hazafelé indultunk. Elválásunk kor Hunyadi elvtárs a következő­ket mondta: — Mindent megte­szünk aftnak érdekében, hogy e hó 10-re befejezzük a tarlóhántást és a másodvetést. Ha kell, éjjel-nap­pal szántunk és vetünk. Hazafelé menet találkoztunk több kocsival, melyek még hordták a gabonát. Egy-egy hang hallat­szott a kocsik tetejéről, az is gyor­san elenyészett a kocsik zörgésé­ben. — „Az utolsó fordulót csak nem hagyjuk kint?” — hallottuk az egyik kocsiról. Késő éjszakáig így folyik a munka. Reggel aztán újra elölről, mindaddig, amíg el nem fogy a nagy és sok erőt kí­vánó munka — a behordás.

Next

/
Thumbnails
Contents