Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-28 / 204. szám

TOLNAI NAPLÓ VFLÁC PBOLETÁBJA! ECYEfÜLJETEK! r ' ' A MAI SZAMBÁN: Kfcim nem tűri as Egyesült Államok beavatkosását Tajvan felszabadjtaaaba (2. o.) — Tibet előre halad (2. o.) — A dunaec&entgyörgyi gépállomáson javult a munka, de a feladatok maradéknélküli teljesítése töb­bet követel (3. o.) — Megváltozott az élet a kölesdi Kossuth tse-ben (3. o.) — Önköltségcsökkentés a pos­tán (3. o.) — A szőnyegről és a kiállításról... (4. o.) AZMDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJ ÄG ANAK LAPJA £1. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1954. AUGUSZTUS 2# Auguszíus 23-ig 640 vagon idei gabonát őröltek meg a tolnamegyei malmok hírek megyénkből Megkezdték az őszi munkát az alsóhidvégi állami gazdaságban A sok esőzés következtében dolgo­zó parasztságunk ebben az évben ké söbb kezdte meg az aratás és csép- lési munkálatokat, mint az előző években. így később kezdhették meg az új gabona őrlését a tolnamegyei malmok is. Július közepén azonban nagyban megindult az idei gabona beszállí­tása a malmokba. Megyénkben első­nek, július 21-én a mözsi és a dom­bóvári malmok kezdték meg az új gabona őrlését. Majd egy-két napon belül már a legtöbb tolnamegyei malom idei gabonát őrölt. A Malomipari Egyesülés terv­osztályának jelentése szerint au­gusztus 23-ig 548 vagon búzát és 92 vagon rozsot őröltek meg a tolnamegyei malmok. E nagymennyiségű gabona leőrlésé- vel azonban nem teljesítette a Tol­namegyei Malomipari Egyesülés az előirányzott tervet. A lemaradás oka, hogy a vámőrlés nem megy olyan ütemben, mint ahogyan kel­lene. S ez azért van, mert a dol­gozó parasztság a nagy mezőgazda­sági munkák miatt még nem viszi el gabonáját a malomba őrlés vé­gett. így a következő hónapokra vár ható nagyobb eredmény a vámőrlés­nél. A közellátás yonalán nincs le­maradás. A Tolnamegyei Malomipari Egye­sülés augusztus havi tervét augusz­tus 20-ig 66 százalék helyett csak 45 százalékra teljesítette, ami szin­tén a vámőrlés gyenge eredményei miatt adódott elő. A közellátás te­rén 106 százalékot értek el augusz­tus 20-ig. * A malmok közül csak a tamási és a mözsi malmok tudták tel­jesíteni 100 százalékra két de­kád terv ükét. A többi malomban 4—5, de egyes malmokban 10—15 százalékos terv­lemaradás Is mutatkozik. A malmok dolgozói most mindent elkövetnek azért, hogy a napi tervek túltelje­sítésén keresztül biztosítsák az or­szág részére a zavartalan kenyér- és lisztellátást, hogy az Egyesülés tel­jesíteni tudja III. negyedévi tervelő­irányzatát. Megyénk állami gazdaságai közül az alsóhidvégi gazdaság határidő előtt fejezte be a kalászosok cséplését. A cséplés befejzése után haladéktala­nul hozzáláttak az őszi munkák meg­kezdéséhez. Éjjel-nappal váltott műszakban dolgoznak a traktorosok, hogy mielőbb befejezzék a 830 hold terület előkészítését, amelybe őszi kalászosokat fognak vetni. Eddig 60 holdon fejezték be az istállótrágya hordását, teregetését és 40 holdon elvégezték a vetőszán­tást is. Ezen a 60 holdon őszi takar­mánykeveréket fognak termelni. Az ősz folyamán vetésre kerülő 830 hold ból 280 már vetésre készen áll, 750 holdon pedig befejezték — az ősziek alá — a talaj műtrágyázását. Uj telefonközpontot kapott a szekszárdi postahivatal A szekszárdi postahivatalban éve­ken át egy négyjmunkahelyes tele­fonközponton' keresztül bonyolították le a vállalatok, üzemek és egyéb szervek vidéki telefonbeszélgetéseit. Ez a telefonközpont azonban a meg­növekedett vidéki forgalmat nem tudta gyorsan lebonyolítani, s nem egy esetben a behívott vidéki számra órákon keresztül kellett várni, sőt előfordult olyan eset is, hogy aznap nem tudták teljesíteni a vidéki te­lefonszámot hívó kérését. Az elmúlt hetekben a szekszárdi postahivatal a régi telefonközpont helyett egy új, hat-munkahelyes te­lefonközpontot kapott, ami azt je­lenti, hogy ezután sokkal gyorsabban tudja a posta hozni a kért vidéki te­lefonszámokat; ezáltal a beszélgeté­sek zavartalanul lebonyolíthatók. A gazdaság traktorosai közül dicséret illeti Czigler Mihályt és váltótársát Kuller Józsefet, akik nappal műtrágyát szórtak, éjjel pedig szántottak. Átlagos napi teljesítményük megha­ladta a 130 százalékot. Szorgalmas és törekvő munkájuknak az lett az eredménye, hogy mindketten befejez­ték éves tervüket. A gazdaság felső­hídvégi üzemegységében Pallag Mi­hály és váltótársa, Horváth József traktorosok értek el a vetőszántás­nál kiváló eredményt. Nagy János traktoros tavaly még a nagydorogi gépállomás dolgozója volt. Mint kisegítő ment át dolgozni az alsóhídvégi állami gazdaságba. A gazdaságban eltöltött napok után szü letett meg benne az az elhatározás, Még be sem fejeződött a csépiéi a faddi Búzakalász és a Szabadság Földje tsz-eknél, amikor azok meg­kezdték az őszi munkák tervének elő készítését. Minden tag örömmel, s az_ zal a jelszóval fogott a tervkészítés­hez, hogy a jövő gazdasági évben nem lesz olyan gazos a földjük, mint az idén, s növelik az egy munkaegy­ségre eső jövedelmüket is. Három kiló búza helyett hat kiló búzát akar­nak jövőre munkaegységenként. A jövő évi magasabb termés érde­kében az idén jobban láttak hozzá a talajműveléshez is. Még zakatolt a kombájn és az aratógép a búzatáblá­kon, amikor a gépállomás Hoffher- traktora már javában szántotta a tarlót. A tarlószántás még be sem fejeződött, de a tagokat máris az a gondolat foglalkoztatta, nem lehet­ne-e megkezdeni a nyári mélyszán­tást? Háromszor akarják az idén hogy az alsóhidvégi állami gazda­ságba megy dolgozni. Tervét valóra is váltotta és ma 140 százalékos napi átlagtelje­sítményével a gazdaság többi élvonalbeli traktorosaival küzd a magasabb átlagteljesítmények eléréséért. A vetősaántás, az istálló- és műtrá­gyázás mellett a gazdaság növény- termesztő szakemberei megkezdték és még e héten befejezik a vetésre ke­rülő magok tisztítását, szelektorozá­sát. Eddig 360 mázsa búza, 150 mázsa rozs és 100 mázsa ősziárpa szelekto­rozását fejezték be. Krizsán Imre főagronómus szerint az alsóhidvégi állami gazdaságban szeptember 15-e körül kezdik meg az őszi búza veté­sét. megszántani a földeket. Az őszi kalá­szosok alá a magágy készítést máris megkezdték. Nem feledkeznek meg a talajerő növeléséről sem. A Szabad­ság Földje tsz 50 holdat, a Búzaka­lász tsz pedig 36 holdat akar meg­trágyázni az ősziek alá. Az istálló­trágyázás mellett 50 kilogramm szu- perfoszíátot is ki fognak szórni min­den hold őszi kalászos alá. Szeptem­ber 15-re az őszi árpa vetését be akarják fejezni. De a búzavetéssel sem akarnak késlekedni. Ezt októ­ber 25-re akarják elvégezni. Mindkét termelőszövetkezet ko­moly gondot fordít a silózási terv teljesítésére is. A kukoricaszárat kom bájnnal fogják vágni, így a szárleta- karitással egy időben a silózást el­végzik, a traktor pedig elő tudja ké­szíteni a talajt a búza alá. Furucz János A Másai Téglagyár as elsők kösött A Mázai Téglagyár másfél éven keresztül az egyik leggyengébben teljesítő üzeme volt a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülésnek. Augusztus 1 óta azonban megváltozott az egye­sülés dolgozóinak a véleménye, s a mázai téglagyárat az egyik legjobban teljesítő üzemnek hirdetik. Augusz­tus 26-án hívtuk fel az egyesülést, érdeklődtünk aziránt, hogy az alkot­mány ünnepe óta melyik téglagyár ér el legjobb eredményt a nyersgyár tásban. „A mázai téglagyár" — kap­juk meg azonnal a választ Veszter- gombi elvtárstól, a tervosztály ve­zetőjétől. Az üzem dolgozói augusztus hónap első dekádjában 110 szá­zalékra teljesítették tervüket. A második dekádban kissé vissza­esett a termelés menete, ami a de­kád tervteljesítési százalékán is meg látszott. Az alkotmány ünnepe után azonban nagy lendülettel fogtak hoz zá a dolgozók a lemaradás pótlásá­hoz, és augusztus 26-ig, azaz öt nap alatt 19.000 darab nyerstéglát gyártottak a napi terven felül. Ezzel pótolták lemaradásukat. Augusztus 22-én 4000 darab tég­lával, 23-án 4000-rel, 24-én 8000-rel, 25-én pedig 3000 darab nyerstéglá­val gyártottak többet a tervnél. E szép eredményekhez a nyersgyártó­kon kívül nagyban hozzájárul az új művezető, Juhász Mihály elvtárs fáradságos munkája is. Juhász elv­társ nemrégen jött a mázai tégla­gyárba a mohácsi téglagyárból, de amióta ebben a gyárban dolgozik, csak dicsérni lehet őt jó munkájá­ért. Segíti a dolgozókat a munka si­keres elvégzésében, de segíti a gyár­vezetőt, Faragó elvtársat is a munka szervezésében, irányításában. Készül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra a kurdi Dózsa tsz kertészeti brigádja is Jó termést hozott a dohány a fácán- kerti Vörös Hajnal tsz-ben Tolna megye legtöbb vidékének megvan a sajátos, legjobban bevált növénytermesztése: a Sárközben év­százados hagyomány a paprika, a Kapos völgyében a kender, a Mözs és Nagydorog közötti területen pe­dig híres dohány terem, amely mi­nőségben vetekszik a verpeléti, vagy a szuloki fajtákkal. Itt vannak a fácánkerti Vörös Hajnal tsz földjei is, s az idén öt holdon termeltek 1 dohányt. A fácánkerti tsz-tagok már június közepén megkezdték a dohány sze­dését s azóta tizenkilenc nő és férfi szüretelj a dohányt az öt holdas táblán. Az eddigi eredmények sze­rint tíz mázsás átlagtermésre szá­mít a tsz: ma már 6000 fonál do­hányt felfűztek s egy-egy fonálon átlag 80—90 deka levél van. A felfűzött és osztályozott dohányt a faddi dohánybeváltónak adják át s már számvetést is készítettek a várható jövedelemről. Eszerint a Vö­rös Hajnal tsz-nek az idén a pré­miummal együtt mintegy 110,000 fo­rint jövedelmet hoz a dohány s ezen kívül 130,000 darab Kossuth cigarettát is kapnak a dohánybe- yáltótól, önkéntelenül is az jut eszembe valahányszor ezt a vidéket járom, vájjon mit szólnának azok a nép­vándorlás-korabeli harcosok, akik ezek alatt a szelíd lankák és egy­másba boruló dombok alatt alusz- szák évezredes álmukat, ha egyszer úgy életre kelnének és körültekin­tenének a tájon. Méltán csodálkoz­nának el a kelta és avar vitézek a környék megváltozott képe felett. Hova tűntek el a dombok erdő­rengetegei, bölénycsordáikkal, a völ gyek, mocsaras, lápos tájai szila jón vágtató vadlovaikkal? Sárbogárd, Dombóvár vadvirágos vidék dallamára csattognak a gyors vonat kerekei, amikor a kurdi dombok mögül előkav”nr- pályán kivágtat a napfényben für­dő síkságra és vidám füttyökkel köszönti a vele szemben rohanó szépséget. Állj meg, állj meg! — kiáltják utána a kurdi Dózsa tsz kertésze­tében a sínek közelében felhalmo­zott aranysárga paprikahegyek. Ve­gyél fel és vigyél bennünket Buda­pestre a kiállításra, a vásárra. De a kényes, fényes vasparipa füst­füleit hátracsapva, tova vágtat, csak lovasai vetnek kacér pillantásokat az integető tarkaruhás tsz-lányok felé. Harminc, negyven barna, piros elevenség integet és hajladozik a paradicsomkarók, uborka indák és a paprikabokrok zöld tavában, mint megannyi színpompás tavirózsa és vizililiom. Az egyik minisztériumi kiküldöt­tel versenyt csattogtatjuk fényképe zőgépeinket, mire észrevesznek ben nünket a lányok, mert ugyancsak serényen hajladoznak szedve az árut, melyet még az esti vonat fő­városunkba röpít. Van is szednivaló ebben a 30 hol­das kertészetben. Igaz, eddig még nem sok „csak” 80 ezer forint fu­tott be, de ha tavaly a 10 holdról 180 ezer forint jövedelmet értek el, akkor az idén a 30 holdról leg­alább félmillió forintnak kell be­jönnie a csoport kasszájába. Szép pénz. Emeli is az egy-egy munkaegységre járó összeget. A 18 éves kis Müller Irén tsz-tagnak és leány társainak biztos, hogy nem lesz gond a ruhavásárlás, meg a sok egyéb holmi beszerzése, ami­kor majd ősszel a dombóvári taní­tónőképző falai közé tér vissza. — Mert ennek az ifjú leánybrigádnak csaknem valamennyi tagja fő fog­lalkozására nézve tsz-tag, mellék- foglalkozására meg tanítónőképzős. Biztos, hogy a kertészetükhöz hasonló gonddal és szeretettel fog­ják majd ápolni a gondjaikra bí­zott kis emberpalántákat is. Érkezésünk hírére nemsokára előkerült Csapó Gyula elvtárs, a tsz fiatal elnöke is. Amott a domb­oldalban legelésző tsz gulyánál és a baromfitelepnél 58 darab pom­pás piros-tarka, meg az 1400 da­rab szárnyasjószág is benne van ám a gazdaságban, meg aztán a közmondás is azt tartja, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Megbeszéltük az elnökkel, meg a brigádtagokkal a szeptember li- én kezdődő budapesti őszi országos mezőgazdasági vásár és kiállításra menés részleteit. A termelőszövetkezet kertészeté­ben látottak és tapasztaltak arról győztek meg bennünket, hogy ter­ményeikkel nem fognak szégyent vallani. A viszontlására a kiállításon! Sz, S. A csibráki Vihars írok tsz példát mutat A csibráki Viharsarok tsz a köz­ség-ben elsőnek teljesítette gabona­beadási kötelezettségét, s a talajmű­velés terén is jó példát mutat az egyéni gazdák felé. Gabonafoeadási kötelezettségét még augusztus 4-én .teljesítette, de a tarlóbuktatással is végeztek augusztus 20-ra . Az egyéni gazdák messze elma­radtak a tsz mögött, gabonabeadási kötelezettségüknek augusztus 19-re tettek eleget, tarlóbuktatási tervüket pedig csak 8 hold erejéig teljesítet­ték, fogaterőhi-ányra hivatkoztak s arra. hogy kevés a gépi segítség, me­lyet a gépállomástól kapnak, így a keverőszántásnak is csak a kezdeté­nél tartanak. A termelőszövetkezetnél ezen a té­ren is jobb a helyzet. A tsz-tagok ki­használják a kedvező időjárást s ve­tés alá készítik elő a talajt. Úgy terveznek, hogy a rozsot és az őszi­árpát szeptember 15-re ? föleibe te­A jövő évi bő termésért,..

Next

/
Thumbnails
Contents