Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-27 / 203. szám
»54. AUGUSZTUS 27 NÄPCÖ 3 i Nem mindennapi dologra derült íény a dunaföldvári tanácsnál, illetve a begyűjtési hivatalnál. A tanács és a földművesszövetkezet egyes vezetői gálád módon félrevezették, becsapták a nép államát. A történetet nézzük szép sorjában. Nem a . legbecsületesebb úton az elmúlt év októberében Dunaföldvá- ron 1100 holdra emelkedett a tartalékföld terület. Olyanoktól is átvették a földet, akiktől nem lett volna szabad. No, de most már nem is ez a lényeg. Most azon van a hangsúly, hogy ki és hogyan, milyen alapon műveli ezt a földterületet. Itt álljunk meg egy szóra. A helyzet így néz ki: az 1100 hold ból 77 hold a tanács kezelésében van, 903 holdat állítólag bárbeadtak. A beadási kötelezettséget mindössze 053 hold után vetették ki. 120 hold egyszerűen eltűnt. A kép, így teljes: 170 hold után egyáltalán nincs kivetve sem adó, sem beadási kötelezettség. Hogy miért? az a következőkben kiderül. A lartalékföldek ba*y nosilásával annakidején Vajat József 6 holdas dolgozó parasztot bízták meg, aki tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Mint földhasznosítási felelős 11.000 forintot kapott az államtól. Vajai mégis visszaélt a bizalommal, párttaghoz méltatlan módon cselekedett; A tartalékföldeket művelni óhajtó becsületes dolgozó parasztokat becsapta, kijátszotta a törvényt. Összepaktázott a földművesszövetkezet és a községi tanács vezetőivel és a törvények kijátszásával őket is földhöz juttatta, de arról már nem gondoskodott, hogy a bérbevétt tartalékföldek után a földművesszövetkezeti és a tanácsi vezetők a beadási kötelezettséget is teljesítsék. Gál Andrásnak, a földművesszövetkezet volt ügyvezető helyettesének például 5 hold tartalékföldet juttatott. Gál ezek után a következőket tette: Két beadási könyvet csináltatott, egyet magának, egyet pedig a feleségének. Az ő beadási könyvében szerepelt a saját földje, amely 5 hold és 87 négyszögöl szántó, rét összesen. Ezután a törvényesen előírt beadási kötelezettséget ki is vetették, ami 675 búzakilogrammot tett ki. Ez eddig rendjén is van. Most jön aztán ami nincs rendben. A felesége beadási könyvében 621 négysaögöl szőlő, szerepelt, ami után egyáltalán nincs kivetve beadás. A vele egyháztartásban lévő fia nevén, akit ifjú Gál Andrásnak hívnak 2495 négyszögöl van, ami bérelt föld, de ezután sincs kivetve beadás. Az ő nevén még 1574 négyszögöl is van, — ami szintén tartalékföld — ezután összesen 3 kiló élőállat beadási kötelezettséget vetettek ki. A vele szintén egy háztartásban lévő leánya nevén, Gíjl Eivira nevén ugyancsak egy holdat bérel, ami után az összes beadási kötelezettség 3 kiló élőállat. És egy másik, Varga Mária, névén szintén egy holdat bérel, akit a községben nem is ismernek. Ezek szerint Gál András 9 hold és 1556 négyszögöl földön gazdálkodik, az adót, valamint a beadási kötelezettségét csupán 5 hold és 87 négyszögölre vetették ki. Mivel a földművesszövetkezet vezetőivel kezdtük, folytassuk ott: azt hiszi valaki’, hogy a fent említett vezetők közül csak Gál volt ilyen „élelmes“? Szó sincs róla! Bus Lajos szintén ezek közé tartozik. Ö is bérel 4 hold földet, ami után csak 12 kiló élőállat beadási kötelezettséget teljesít. A díszes galéria sora ezzel azonban még mindig nem teljes. De menjünk tovább. \ községi tanács vezetői ahelyett, hogy megakadályozták volna a törvények kijátszását, a dolgozó nép megkárosítását, maguk is a földművesszövetkezet vezetőinek pél dáját követték. Pasker mezőgazda- sági előadó maga is bérbevett 4 hold földet, ami után nem fizet semmit. Pintér’ István a községi tanács végrehajtóbizottságának elnöke egy hold földet, Gelencsér Sándor a községi tanács végrehajtóbizottságának titkára pedig 2 holdat művel „feketén.“ A dunaföldvári becsületes dolgozó parasztok, — a becsületes tanácstagok többé-kevés’cbé tudtak ezekről a dolgokról. Maguk között suttogták, hogy a község egyes vezetői ferde úton járnak. Valóban kijátszották a törvényt, becsapták a nép államát. A feljegyzések és bejelentések alapján a járási párt végrehajtóbizottsága is tudott a dologról. Hiszen a paksi járási tanács mezőgazdasági osztálya már ezelőtt két héttel leleplezte Gál Andrást. Gál András meg is kapta a megérdemelt büntetését. De tovább azután minden maradt a régiben. Sem a járási párt végrehajtóbizottság, sem a járási tanács végrehajtó- bizottsága nem intézkedett. Pedig, mint a jelenlegi helyzet mutatja, Dunaföldváron a törvények betartásával és betartatásával sok baj van. A 170 hold föld után, — ami a dunaföldvári határból „eltűnt“ — csak a kenyérgabonabeadásí kötelezettség 200 mázsa, amely a dunaföldvári kendergyár összes dolgozóinak egész évi kenyér- és lisztszükségletét fedezné. Most már éppen ideje lenne, hogy a dunaföldvári pártbizottság, a paksi járási párt- végrehajtóbizottság és tanács tisztázza a helyzetet. Hiszen nem férhet kétség amellé, hogy Dunaföldváron becsapták, megcsalták a nép államát. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, a népjóiét emelésének programmja parancsolólag megköveteli, hogy tanács- és pártszerveink szigorúan őrködjenek a törvények betartása felett A dunaföldvári esetnél ezt nagyon sokan elfelejtették. Azt gondolták, hogy elhitetik valakivel: hogy 170 hold föld egy év alatt tengerfenék lett. A puska visszafelé sült el. Hi-, szén a közmondás is azt tartja: „A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát“. Ez így is van. Mint a példa bizonyítja a dunaföldváriak mesterkedéseire is fény derült. De nemcsak a dunafó'Idváriak puskája sült el visszafelé, mások is így járnak. Az igazságszolgáltatás —amire nem kell soká várni — a nép bírái méltó büntetést szabnak ki' azokra, akik becsapják a nép államát. Pesti Erzsébet. Megjeent az „Anyag és Adalszoigailalás“ cíupű folyóirat legújabb száma, mely közli: V. Kruzskov, P. Fedoszejev: A leni- nizmus módszerérőj. M. Jovcsuk, M. Szidorpv: Lenin harca az emberiség haladó filozófiai örökségéért. J Sztorozsev: Hogyan patronálja a város a kolhozfalut. A. Nyeszmejanov: Á, természettudományok és a műszaki tudományok eredményei és feladatai. Gh. Homenco: A pártkabinetek — a marxista-leninista propaganda- munka központjai, című cikkeket. A fenti cikkek mellett még számos fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda'Osztályának folyóirata. Évrőbévre emelkedik a kistormási Dóssá Iss tagjainak jövedelme • . . Hej, de hosszú Kistormás főutcája, különösen akkor, ha valaki utitárs nélkül, gyalog teszi meg azt. Úgy látszik, hogy a sors engem választott ki kegyeltjének, de ezen az úton mégsem unatkoztam. Az egymás után sorakozó gondolatok lekötötték érdeklődésemet, alig vettem észre és máris hirdette egy tábla Kölesd község következik. No, de térjünk vissza még egy kicsit a gondolatokhoz a leghűségesebb és legszórakoztatóbb uíi- társhoz. Itt egy vén akácfa árnyékában, mész sze az utak forgalmas zajától megpróbálom papírra vetni azokat a gondolatokat, amelyek a kis- tormási Dózsa termelő- szövetkezetben a hallottak alapján kívánkoznak töllam hegyére. Nézzük csak meg, hogy mit mutatnak a számok? 1952'-ben 7 forint, 1953- ban 7 forint 34 fillér jutott és 1954-ben több, mint 10 forint jut zárszámadáskor munkaegysé génként a termények mel lett. Ezek a számadatok .. önmagukat tekintve nem ! sokat árulnak el. Ha azon bar megpróbálunk e szürke és egyszerű számadatok mögé nézni, akkor kibontakozik előttünk egy termelőszövetkezet dolgos hadseregének a mindennapi, megfeszített küzdelme az életért, a jövőért. A tavaly előtti zárszámadáskor 7 forintot tudtak osztani a kistormást Dózsa termelőszövetkezet ben a teljesített munkaegységekre. Nem panaszkodtak, szép összeg volt. A baj azonban ott kezdődött, hogy az akkor osztásra kerülő összeg 60— 70 százalékát hitelből tud ták kiosztani, ami nem egyszer, komoly gondokat okozott a tagságnak, mert tudták, hogy ezt egyszer vissza is kell fizetni. Tavaly, ha nem is sokkal, de többet tudtak osztani, de rpég mindig maradt törlesztésre váró adósságuk. A kistormási Dózsa tér melőszövetkezet tagjai azonban nem azok az emberek, akik csak várják a hitelt, a pénzt, a segítséget, de mindezért cse rébe nem akarnak adni semmit. A harmadik szám ada* azt bizonyítja, hogy a Dózsa tsz elérkezett élete fordulópontjához, amikor nem 34 fillérrel’, hanem több, mint 3 forinttal emelkedik egyszerre az egy munkaegységre kifizetett összeg. Es ami még a legfontosabb, adósság már nem lesz a következő gazdasági évben, Azt is megmondom, mert nem titok, hogy mi bői fogják biztosítani azt a pénzösszeget, ami szükséges a közel 24.000 mun kaegység kifizetésére. Elsősorban a 10 holdon elterülő gyönyörű dohány termésből, ami a szakemberek becslése szerint is meg fogja adni 15—16 mázsa holdanképti átlagtermést. Ez pedig több, mint 300.000 forintot jelent. De a növénytermesztés mellett itt van meg az állattenyésztés is, amely az eladott hízó- és tenyészsertések árával fog ja a kiosztásra szánt ősz- szeget gyarapítani, meg a többi kisebb, nagyobb eladásból származó ösz- szegek, amelyek hatalmassá fogják duzzasztani a tőkét. így megy ez évről-évre egymásután. Mindig emel kedik egy kicsivel az az összeg, ami megilleti jó munkájáért a tsz valamennyi tagját. Jövőre újabb tényezők segítik a Dózsa tsz tagjait, amelyek növelni fog ják az egy munkaegységre eső részesedést, ehhez azonban még hozzáteszem azt is, hogyha a megyei és a járási tanács illetékes osztályai is úgy akarják, mint a kistormási Dózsa tsz tagjai. Ugyanis az elkövetkezendő időkben létesítésre kerülő kertészet mellett igen nagy lehetősége van a tagságnak halastó létesítésére. Negyven holdon tudnának halastavat létrehozni, ha valaki egy kicsit is szívügyének tekintené ennek a gondolatnak a megvalósítását. A halastó megvalósításának problémájáról nemcsak a tagság tud, hanem a járási tanács illetékes osztálya is. A járási tanács segítsége azonban úgy látszik kimerült abban, hogy adtak egy-két űrlapot a tsz könyvelőjének, Nagy Mihálynak. amelyeken továbbította felsőbb szervekhez a tsz tagjainak ké relmét, — ahonnan nem kaptak választ. Nem csüggednek el azonban a tsz tagjai, és igazuk is van, mert elveszett emberek azok, akik meghátrálnak az első akadály láttán. Most új remény csillant szenftük- be, mert a héten a megyei tanácstól kintjárt eiv társak tettek „fogadalmat“, hogy elintézik a tsz tagjainak kérelmét. A kistormási Dózsa termelő szövetkezet tagjai bíznak a megyei tanács segítségében, de ezért a tagok szeméből ki lehet olvasni ezt a ki nem mondott gon dolatot: „kiváncsiak leszünk rá.“ B. R. Képek • • r r W a ssekssárdi Ünnepi Vásárról A két nap alatt sok résztvevője volt az Ünnepi Vásárnak. Képünkön a dombóvári földművesszövetkezet pavilonja látható a sok vásárlóval Nagyon sok nézője akadt a kombájnnak is a vásáron. Képünkön a kombájn vezetője ismerteti a dolgozó parasztokkal a gép munkáját Tanulságos besiéígetés ... Szalontai János és Simon Lajos dunaszent- györgyi dolgozó paraszt nak egymás mellett van a földje. Előfordult már, hogy ugyanazon• a napon dolgozott egyik, amikor a másik. Az is megtörtént már, hogy elbeszélgettek ügyes-bajos dolgaikról. D; olyan témáról, mint legutóbb — sohasem beszélgettek. A saját ügyeik mellett foglalkoztak a közösség ügyé vei. Simon Lajos elmondotta. hogy náluk Dunaszentgyörgyön a termelési bizottság legutóbb ülést tartott. — Miről volt szó ezen a gyűlésen? — Tudja, dunaszent- györgyi viszonylatban már régóta probléma a mezőőrök beállítása. — Ebben az évben nem volt csősz, mert érdemlegesen senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A gazdák ezt hiányolták, ha összetalálkozott valamelyik dolgozó paraszt és a termelési bizottság elnöke, akkor nyomban a csőszök ügyére terelődött a szó, a dolgozó parasztok sürgették a termelési bizottságot, hogy intézkedjen. Láttuk, hogy gazdatársainknak igazuk van és ezért napirendre tűztük ezt a kérdést. Vgy döntöttünk: mi, gazdák fogadunk mezőőrt, — adunk neki egy esztendőre 12 mázsa gabonát és 5.400 forintot. Ahogy számítoltuk, 6 mezőőrre lenne szükség, 630 hold jutna egyre. A tervezetet már el is készítettük. — A legközelebbi gazdagyűlésen majd a község összes dolgozó parasztjaival ismertetjük és közösen megválasztjuk a csőszöket. A faddi gazda nagy érdeklődéssel hallgatta, amit Simon Lajos elmondott. Helyeslőén bólogatott és azt mondta: — Nálunk is ezt kellene tenni. Csak a mi termelési bizottságunk nem igen törődik ilyenekkel. — Pedig az ..ilyenekkel” törődni kell, hiszen annakidején azért választottak meg bennünket a termelési bizottságba. hogy fogíál- kozzunk a dolgozó parasztok ügyes-bajos dől gaival. .4 dunaszentgyörgyi és faddi dolgozó paraszt beszélgetése sokrétű volt. Hosszú mesébe kellene bocsátkozni, hogy mind elmondjuk. Ezért a további beszélgetésüknek csak a lényegéi írjutí. A faddi gazda felvetette, hogy kevés gabonája maradt a szabadpiacra. A dunaszentgyörgyi nagyon ■ helyesen a következőt válaszolta neki:' — Igaz, hogy ’ ebben az évben nem tudunk annyi gabonát értékesíteni a szabadpiacon, amennyit akartunk. De azt meg kell érteni min den dolgozó parasztnak, hogy ebben az évben gyenge volt a termés. Későn vetettünk el az ősszel, a kemény tél és a csapadékos tavasz után pedig gabonáink nagy részét elverte a jég. Siránkozásra azért egyáltalán nincs okunk. A kapasok, — ahol népi volt jégverés, — jó termést ígérnek, több állatot nevelünk majd, eladjuk a szabadpiacon és lesz pénzünk. Szó esett a beszélgetésen egyes szervek, munkájáról is. Szalontai János, faddi dolgozó paraszt a dohánybeváltó vállalatra neheztel. Mint mondja, két öllel kevesebbre mérték dohány földjét, mint amennyi a valóságban és ezért a 75 forint művelési előleg helyett csak 50 forintot kapott. A jégkárt megállapító bizottságra is panaszkodott, szerinte ez is igazságtalanul járt el. Jóllehet, hogy Szálon- tainak igaza is van. — Ezeket a kis , hibákat azonban rövid időn belül orvosolni lehet. Mint a dunaszentgyörgyi gazda mondotta, segíteni kell a tanács munkáját. A termelési bizottság és az állandó- bizottság rendszeresen vegyen részt áz ellenőrzésben. ..Ezzel kettős célt érünk el mondotta —, azt; hogy segítünk a tanáéinak, vigyázunk arra: hogy a törvények szerint 'járjon el. Ezenkívül eleget teszünk megbízatásunknak, megfelelően képviseljük a dolgozó parasztok érdekeit,’ A Hova „lünt" el a dunaföldvári határból 170 hold föld?!
