Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-01 / 181. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAI EGYE/ÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Az elmélet napi kérdései (2. o.) — Vasárnapi jegyzetek (2 o.) — Bata István altábornagy, honvédelmi minisz­ter üdvözlő távirata Csu Te-hoz, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához (3. o.) — Nemzetközi szem­le (4. o.) — Jean-Baptiste Lamarck születésének 210. évfordulójára (4. o.) — Három ének a búzamezőről (4—5. o.) — Madocsa évszázados küzdelme a dunai hullámokkal (6. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOmÁGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS % Nem működik a termelési bizottság áll" a tarlóbuktatás a kölesdi határban n Július 26-án szokatlanul élénk zaj­tól lett hangos a kölesdi határ. Ezt a zajt a cséplőgépek zúgása okozta, mert ezen a napon kezdődött el a cséplés. Négy cséplőgép látott mun­kához, hogy a község dolgozó pa­rasztságának gabonája mielőbb ren­deltetési helyére, a begyüjtőhelyre és a gazdák padlására kerüljön. Azóta már több dolgozó paraszt csé­pelte el gabonáját és tett eleget állam iránti kötelezettségének. Idős Hegedűs Ferenc, ősz Ferenc, idős Szabó Sándor, a borjádpusztai Len­gyel Ferenc és még sokan mások teljesítették már gabonabeadási kö­telezettségüket, de ezek a dolgozó parasztok egyéb beadási kötelezett­ségük teljesítésével sem maradtak le. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy a gabonabeadás teljesítése terén nem volna baj, a gazdák tudják kö­telességüket. A hiba inkább a csép­lőgépek körül van, mert ahogy azt Dér elvtárs, a községi tanács titkára és Németh János, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke' mondották, a cséplés beindulása óta a 4 gép közül 2—3 gép kisebb, nagyobb hi­bával áll. A cséplőgépek állása komoly hiba. Értesülésünk szerint, azonban ezeket a hibákat, melyek a cséplés kezdetén szoktak bekövetkezni, kijavította a gépállomás. Most már sokkal na­gyobb hiba az, hogy a községben „áll" a tarlóbuktatás. Van ugyan egy pár dolgozó paraszt, olyanok, mint Szabó József, Házi György, Szabó János, Pintér Ignác és a bor- jádi Jankó János, akik tarlójuk nagy részét megszántották és másodnö­vényt is vetettek, összesen mintegy 80 holdat. Ez a mennyiség a másod­növény vetési terv 100 százaléka kö­rül van, de a tarlóknak csak mind­össze 15 százaléka van megszántva. Ez a gyenge eredmény rányomja bélyegét a község mezőgazdasági állandó bizottságának és termelési bizottságának munkájára. Azt mu­tatja, hogy azok nem működnek, vagy ha működnek is, de gyengén. Nem is csoda, hogy így van .A ter­melési bizottságnak nincs elnöke, aki összefogja és irányítsa a külön­böző szakcsoportokat, így a növény- termesztési szakcsoportot is. A mező- gazdasági állandó bizottság elnöke, Németh János elvtárs, pedig elfog­laltságára hivatkozva maga sem vé­gezte el a tarlóbuktatást. Meg kell gyorsítani a cséplést Várongon is Mindössze félezer lakosú kisközség Várong. Dolgos lakossága évről-évre arra törekedett, hogy mennél töb­bet termeljen és jobb életmódot biz­tosítson magának. Ez többé-kevésbbé mindig sikerrel járt. Az idén külö­nösen nagy munkát végeztek a vá- rongi gazdák. A szeszélyes időjárás próbára tette a termelőt. Úgy kellett elrabolni minden percét a jó idő­nek, hogy a munka is el legyen vé­gezve. A lelkes munka túlszárnyalta az idő viszontagságait. Sikeresen használták ki a jo időt. Az aratás kezdetén még zivataros idő tom­bolt, és nagyrészt hátráltatta is az aratást. A későbbiek során jóra for­dult az idő, úgy hogy zökkenőmen­tesen tudták végezni az aratást. Be is fejezték határidőre. Az aratás befejeztével a legtöbb gazda hozzákezdett a tarlóhántáshoz és a másodvetéshez. Elsőnek Ba- kicza József és V. Nagy János gaz­dák vetettek másodnövényt. Majd V. Nagy Lajos és Fót Imre gazdák vetettek 2—2 holdat. A tarlóhántás és másodvetés mellett jó ütemben halad a behordás is. A legtöbb gazda már azzal is végzett. A köz­ségben egy cséplőgép indult. — „Nem is lenne ez kevés, ha menne“ — mondják a gazdák. De napokig áll. Ha megy egy félnapot, elromlik és 3—4 napig javítani kell, hogy újra indulhasson. Ezen a téren na­gyobb felelősséget kellene érezni a gépállomásnak és gyakrabban kel­lene ellenőrizni a munkában lévő gépeket. Ha ezt tennék, akkor nem lenne annyi kiesés a munkából és nem vélekednének úgy a gazdák, hogy: „Karácsonyig majd csak el­csépelik, a beadást meg januárban teljesítjük.“ Mi úgy gondoljuk, hogy ez így nem helyes és ezt be kell látni a gépállomásnak is. Minél ha­marabb oda kell hatni, hogy rendes géppel minden időt kihasználva meg kell gyorsítani a cséplést Várangon is, Simontornyai Bőrgyár dolgozói 16.950 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak megsegítésére A Simontornyai Bőrgyár dolgozói mély együttérzéssel figyelték azt a hősi küzdelmet, amelyet az ország 'dolgozói folytattak a tajtékzó Duna megfékezéséért. Amíg tartott a harc Bölcske, Madocsa térségében a meg­vadult folyóval, a gyár dolgozói kö­zül közel 300 ember egymást váltva éjjel-nappal, lapáttal, csákánnyal állt őrt a Duna partján. Majd amikor megérkezett a váltás, sokszor fá­radtan álltak gépük mellé, hogy maradéktalanul eledet tegyenek kö­telezettségeiknek is. Ezekben a na­pokban a munkásosztály példamuta­tásának és helytállásának lehetett tanúja járásunk dolgozó népe. , Július 22-én mór nem volt szük­ség arra, hogy a dolgozók kettős mű­szakban, éjjel a gáton, nappal a műhelyekben dolgozzanak, az élet visszazökkent rendes kerékvágásába. A gyár műhelyeiben izzó hangú röpgyűlések zajlottak le. Üzem­részenként vitatták, tárgyalták meg a dolgozók, mivel járulhatnak hozzá az érvízkárok helyreállításához, A meszesműhely Deli György elvtárs lelkeshangú felszólalása után úgy határozott, hogy egyhangúlag egy napi keresetüket ajánlják fel, amely fejenként 50 forintot tesz ki. Ezt követték a többi dolgozók is, Ra- bóczki János, Takács Sándor, Gu­lyás István elvtársak, akik egy cso­portban dolgoznak, szintén egy napi keresetüket, 57 forintot ajánlottak fel. Harmath János elvtárs tűzoltó 700 forint havi fizetéséből 100 fo­rintot adott az árvízkárosultak meg­segítésére. A munkások szívbőljövő segítő szándéka magával ragadta a gyár műszaki vezetőit is: Küzdy Endre elvtárs az ásvány cseres műhely ve­zetője fizetése 10 százalékát, 220 forintot adott a bajbajutottak meg­segítésére. Július 26-ig az üzem dol­gozói eddig 16.950 forinttal járultak hozzá az árvízkárok helyreállításá­hoz, az árvízkárosultak megsegíté­séhez, Gyuricza István Jó munkával hálálja me? az árvízvédelemben a dott segítséget a bölcskei gépállomás Vasárnapi tarláhántás Az árvíz nem veszélyez­tette a dunaföldvári „Al­kotmány" tsz földjeit, an­nál súlyosabb volt azon­ban ahelyett Bölcskén, ahol az egész falut elön­téssel fenyegette a Duna. A községgel együtt ve­szélyben forgott a gépállo­más is, mely a dunaföld­vári dolgozó parasztság földjeit műveli. Az árvíz- veszély idején naponta 5—600 dunaiföldvári dolgo­zó paraszt építette a gá­takat Bölcske határában s a hősi munkával sike­rült megvédeni nemcsak Bölcskét, hanem a falu határában lévő gépállo­mást is. A gátakon ott voltak a dunaföldvári „Alkotmány“ tsz tagjai is, s amíg építet­ték a gátakat, vagy az asszonyok főztek, a gép­állomás úgy dolgozott a dunaföldvári határban, mintha semmi veszély nem fenyegetne. Kora reg géltől késő estig ment a kombájn s nyomában 3—4 traktor végezte a tarló­hántást, hogy minél előbb Az utóbbi évek során a kisvejkei gazdák meg­győződtek arról, hogy a tarlókat legcélszerűbb köz vetlen az aratás után fel­szántani. Az előző évek­ben ezt elhanyagolták, és ehhez hozzájárult még a nagy szárazság is, a föld nem tudta megőrizni a kevés nedvességét sem. Ebből aztán az adódott, hogy az őszi vetést egy­szeri szántásba és gyen­gén munkált földbe vetet­ték. A másodvetésről nem is beszélve, valósággal fél­tek a gazdák a másod­növény vetésétől. Hogy miért? Azt csak most mondogatják: — Féltünk, hogy a következő évben nem lesz azon a területen termésünk. Később azon­ban meggyőződtünk áriról, A dombóvári járásban befejeződött az aratás. El­sőnek a kurdi Dózsa Népe tsz, majd a kocsolai Vö­rös Csillag tsz fejezte be A tsz-ek egymással ver­senyben dolgoznak az ara­tás, cséplés és a beadás sikeréért. A beadási ver­senyben a legjobb ered­ményt a szakcsi Uj Élet tsz érte el. A beadási kö­telezettségük teljesítésére A simontornyai Alkot­mány tsz július 26-án köz­gyűlést tartott, melyen a vezetőség ismertette a tag­sággal, hogy munkaegysé- genkint az előzetes számí­tások szerint 4—5 kiló ga­bonát fognak osztani. A tsz tagok eddig 17 forint készpénzt kaptak munka­egységenként, de remény van arra, hogy a zárszám­adáskor még ugyanennyit fognak kapni, földbe kerülhessen a má­sodvetés. Az ártól sikerült meg­védeni a bölcskei gépállo­mást s a dolgozók most megfogadták: az eddiginél is jobb munkával hálálják meg az „Alkotmány“ tsz tagjainak és a dunaföld­vári gazdáknak segítségü­ket. Ez a gondolat fűtötte a gépállomás dolgozóit, amikor 10 nap alatt be­fejezték 220 holdon a tarlóhántást s nyomában 80 holdon azonnal elve­tették a másodvetésű ta­karmányt. Pénteken reg­gel pedig munkához fo­gott a gépállomás cséplő­gépe. Van csépelnivaló bőven az „Alkotmány" tsz-nél: 26 hold árpa, 20 hold zab termése mellett még hátra van 110 hold búza cséplése is, mert a kombájn csak 1:10 holdon tudta elvégezni az aratást. A gépállomás azonban megfogadta: egy hét algtt befejezik a tsz-ben a csép­lést, hogy minél előbb magkaphassák gabona- részesedésüket a szövet­kezet tagjai. hogy a földet ki lehet használni kétszer is, ha az rendszeresen van trá­gyázva, művelve. Az idén már nem ide­genkednek a kisvejkei gazdák a másodnöványek termelésétől .A községben több mint 100 hold má­sodnövény vetés van. A tarlóhántást 40—50 száza­lékban már elvégezték. A Boldogulás és Sza­badság tsz-ekben is jól halad a munka. Mindkét tsz,, teljesítette másod­vetési, tervét. A Szabad­ság tsz-ben a teveli gép­állomás 50 hold tarló hán tását már elvégezte, azon­ban a Boldogulás tsz is számított a gépi erőre. A gépállomással 50 hold tar­lóhántásra szerződtek, ezt a gépállomás még a mai napig sem kezdte el. július 22-ig 364 mázsa ke­nyérgabonát és 117 mázsa takarmánygabonát adtak az államnak. Másodiknak a kocsolai Vörös Csillag tsz teljesítette gabona­beadását. A 800 mázsa he­lyett 900 mázsa gabonát adtak államunknak. Mind. két tsz tagsága kombájn­nal aratott és gondos sza­ggatással érte el, hogy időben tudta teljesíteni be adási kötelezettségét. A közgyűlés foglalko­zott az árvízkárosultak megsegítésével is, egyhan­gúlag úgy határoztak, hogy 5000 forint-kénzpénz- zel és 20 mázsa szálas­takarmánnyal segítik az árvízkárosultakat. A pénzt már el is küldték, a szá­lastakarmányt pedig an­nak betakarítása után küldik el, illetve adják át a felvásárlónak. Ez a se­gítség egy-egy tagra szá­mítva 236 forintot tesz ki. A dunaszentgyörgyi gép­állomás nem nagyon di­csekedhet a tarlóhántás terén elért eredményeivel. Eddig ugyanis, a tervhez viszonyítva, mintegy 20— 25 százalékát végezték el. A munkák minőségére se­hol sincs panasz, de a mennyiség az bizony igen kevés. Érzik ezt ők ma­guk is. Valamit tenni kell e súlyos helyzet felszámo­lására. Éppen ennek érdekében A Bonyhádi Zománc­gyár július havi tervének második dekádját 90.4 szá­zalékra teljesítette. A le­maradást a gyár vezető­sége objektív nehézsé­gekre hivatkozva igyek­szik megmagyarázni. Az objektív nehézségek mel­lett azonban nagyfokú az üzemen belüli szervezet­lenség, amelyet feltétle­nül meg kell szüntetni. Meg kell javítani az új munkaerőkkel való fog­lalkozást, így nemcsak a mennyiség, de a minőség is javul. A Tolnai Selyemfonó 115.6 százalékra teljesítet­te a július havi második dekádtervét. Az üzem fo­nodái része két hétre le­állt a szokásos évi gép­karbantartás céljából. A munkaszervezés hiá­nya megmutatkozik a Bonyhádi Cipőgyárban is, ahol a felsőrészkészítő részleg nem biztosítja az aljaüzem számára a szük­séges felsőrészt. Hiba az, hogy a nagy karbantartás után az előző hónap ered­ményeihez viszonyítva csökkent a tervteljesítés, s a III. negyedév második dekádja mindössze 78.4 százalék. Bár az utóbbi időben másfél százalékkal javult a misőség, még ezen a téren is van tennivaló. A Szekszárdi Sütőipari Vállalat július havi de­kádtervét teljesítette. A vállalatnál azonban ko­moly hiányosság mutat­kozik az irányítás terén. Szűcs Nándor igazgató a kihordó szerepét is igyek­szik betölteni — nem tud­juk mi szükség van erre. így nem tudja a vállalatot kellőképpen irányítani, ami megmutatkozik ab­ban, hogy az elmúlt hét szombatján például nem volt elegendő kenyér biz­tosítva Szekszárdon. A 73/2. Építőipari Vál­lalat dekádtervét 70 szá­zalékra teljesítette, de még ennél is nagyobb a Tolna megyei Tatarozó Vállalat lemaradása, ahol mind­össze 50 százalékos terv­teljesítésről adhatnak szá­mot, a pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy ha egy kicsit későn is, de beszél a kommunistákkal, a leg­jobb pártonkívüli traktoro sokkal, műhelymunkások­kal. Személyesen tárgyal­ják meg velük, mit tehet­nének az elmaradás beho­zására. Kovács János elv- társ például már vállalta, hogy ma egész nap és éj­jel is tarlóhántást végez. Ezt a nagyszerű kezdemé­nyezést igyekezett a párt- szervezet kiszélesíteni. A Tolnanémedi Kender- gyár 78 százalékra teljesí­tette a III. negyedév má­sodik dekádtervét. A* üzem a félévről is adó« maradt a tervvel, s a dol­gozók nagy összefogására van szükség ahhoz, hogy adósságukat törleszthes- sék. • 109 százalékra teljesítet­te tervét a Tolnamegyei Textilnagykereskedelmi Vállalat. Az eredmények mellett még hiányosság van a férfi konfekció, a cérna- és pamutárukban, Hiánycikk még a gyer­mekszandál, de nem ki­elégítő a választék a női és férfi szandálokban sem. A cipőárusítással fog lalkozó üzletek kirakatai­ban szép gojzervarrott őszi és téli cipőket látha­tunk, s ebből arra követ­keztethetünk, hogy a télre valószínű nagyobb válasz­ték lesz nyári szandálok­ból. • A Tolnamegyei Tanács Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülésnél a lema­radás 26 százalék. Az Egyesülés vezetősége a lemaradás okát abban látja, hogy vannak olyan telepek, mint például a kölesdi téglagyár, ahol 2 napig fogaskeréktörés miatt állt az üzem. De van olyan üzemük is, mint a keszőhidegkúti te­lep, ahol egész dekád alatt a gépek munkaerőhiány miatt nem üzemeltek. Nem jobb a helyzet a Tolnamegyei Építőanyag- ipari Egyesülésnél sem, ahol az esős időre való hivatkozással 78.4 száza­lékban teljesítették a IIL negyedév második dekád­tervét. A Dunaföldvári Malom dolgozói pártunk szavát és a tatabányai bányászok kezdeményezését követve elhatározták, hogy az ár­vízkárosultak megsegíté­sére árvízműszakot tarta­nak, s az erre a napra eső keresetüket az árvíz- károsultaknak adják. A malom dolgozóinak válla­lása elősegíti a malom tervteljesítését is, mert a felajánlás eredményekép­pen 52.000 forint értékű lisztet őrölnek. A kisvejkei gazdák több mint 100 hold másodnövényt vetettek Termelőszövetkezetek versenye Simontornyai Alkotmány tsz: Pénzzel, takarmánnyal segítik az árvízkárosultakat Mozaikok üzemeink életébííl Közeledik augusztus 20-a, Alkotmányunk ötödik ( í évfordulója. Üzemeink, vállalataink dolgozói a megye { , műiden részén készülődnek e nagy nap méltó meg­ünneplésére. Számos felajánlást tettek a dolgozók, , melynek jórésze a féléves tervlemaradás behozását , , célozza. Vannak eredmények, de vannak hiányos­ságok is: több üzemünk a III. negyedév második ( I dekádját is adóssággal zárta. Ez azt jelenti, hogy van ( i mit behozni. ^

Next

/
Thumbnails
Contents