Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-17 / 168. szám

TOLNAI NAPLÓ világ pswLETÁQni zen/Öljetek; A MAI SZAMBÁN: Külpolitikái hírek (2. o.) — Péntek reggeli helyzet Jele«' tés a Duna felső szakaszáról (2. o.) — Ki él Jói Török­országban? (2. o.) — A megye két legjobb kombájnosa egy termelőszövetkezet földjén (3. o.) — Az aratás- cséplés gyors befejezéséért (3. o.) — Versenyaratás Fácánkertben (3. o.) — Az adófizetés is törvény, be­tartására mindenki köteles (4. o.) — A nyári fertőző bélhurútról (4. o.) / AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ARA 511 FILLÉR SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 17 Teljesítsük minden pestjeiében a havi tervet MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A párt és a kormány egy évvel ez­előtt egy olyan programmot dolgozott ki — és ismertetett az ország dol­gozó népével, melynek megvalósulá­sával a mi országunkban is rövid időn belül olyan életet élhetnek az emberek, amilyet ezelőtt soha. Te­hát ez a Programm dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez vezet. E nagy cél eléréséhez legelsősorban az szükséges, hogy az ország min­den egyes dolgozója, akár munkás, akár paraszt, megfelelően kivegye a részét a munkából és felelősséget vállaljon magára a feladat sikeres végrehajtására. Egy üzemi dolgozó például hogyan járulhat hozzá a Programm sikeres végrehajtásához? Úgy, hogy minden nap teljesíti min­den részletében a részére előírt terv­feladatot, igyekszik az árut a leg­jobb minőségben előállítani. Ehhez természetesen az szükséges, hogy munkahelyén fegyelmezett legyen és a munkaidő alatt csak arra gondol­jon, hogy előfordulhat az is. hogy az az áru, amit most gyárt, néhány nap múlva már kikerül a boltokba eladásra, amit esetleg éppen ő vá­sárol meg. Vagyis, ha jó minőség­ben készíti el az árut. akkor nem sajnálja azért a pénzt kiadni. Ha viszont selejtárut készít, akkor sa­ját magának, de az egész dolgozó népnek kárt okoz. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó né­pünk a kormányprogramm megjele­nése óta eltelt egy év alatt hősiesen küzdöttek a párt és a kormány ha­tározatainak megvalósításáért. Ezt legjobban a párt III. kongresszusá­nak tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny és az azalatt elért eredmények bizonyítják. A leg­fényesebb bizonyíték azonban az, hogy megyénk üzemi dolgozóinak 95 százaléka bekapcsolódott ebbe a ver­senybe és a legtöbben túl is teljesí­tették felajánlásukat. A nagy versengés ellenére azon­ban sok üzem nem tudta teljesíteni a Programm érdekében előirányzott 1 érvét. így sajnos még ma is sokszor előfordulnak olyan esetek, — pedig a Programm szerint nem fordulhat­nának elő, — hogy a vásárlók a bol­tokban nem kapják meg azokat az áruféleségeket, amelyeket keresnek, és amelyek szinte nélkülözhetetlenek a háztartásokban. A terv nem telje­sítése okozza legtöbbször azt is, hogy valamilyen áruféleségből csak ke­vés mennyiség jut el egy-egy bolt­ba, és így aki késve érkezik a bolt­ba, már nem kap abból az áruból. Ezekért a hibákért nem mindig az üzemek vezetőit és dolgozóit kell okolni. Sok esetben az objektív ne­hézségekből adódnak elő sorbanál- lások. Objektív nehézség ebben az évben sok volt a rossz időjárás miatt. Télen a vasút nem tudta a nyersanyagot elszállítani az üzemek­be a hóakadályok miatt. A Bony­hádi Zománcgyár is éppen emiatt nem teljesítette az elmúlt félévben tervét. De most, a nyári hónapok­ban is nagyban gátolja a tervek tel­jesítését a szeszélyes időjárás. Ken­dergyáraink, téglagyáraink, de tej­üzemeink is a sok esőzés következéé, ben csak részben tudják biztosítani a nyersanyagot más üzemek részére, az áruféleségeket a dolgozók szá­mára. Pártunk III. kongresszusán sok szó esett arról, — Rákosi elvtárs és mások is elmondták azt, — hogy az elmúlt félév olyan erőpróba elé ál­lította hős munkásosztályunkat, me­lyeknek legyőzése az utóbbi évek leg nagyobb győzelmei közé sorolható. Vagyis ipari munkásaink a nehéz­ségek ellenére is sikeresen oldották meg a feladatokat és ezáltal rész­ben pótolták adósságukat, de terven felül is gyártottak több és jobb mi­nőségű terméket népgazdaságunk­nak. Üzemeink vezetőinek és dolgo­zóinak az első félévben mutatott aka rattal és lelkesedéssel kell küzde­niük továbbra is a terv teljesítésé­ért, jóminőségű áru előállításáért. Ne tévesszék szem elől, hogy a fél- adatok állandóan növekednek, így naipról-napra nagyobb harci elszánt­ságra is .van szükség minden üzem­ben. Erre külön felhívta figyelmün­ket Rákosi elvtárs is a párt III. kon­gresszusán. A terv minden részle­tében való teljesítése — ez továbbra is a legfőbb feladat. A terv minden részletében való teljesítése megköveteli az egyöntetű harcot. A vezetőknek éppen úgy kel! küzdeniök a feladatok sikeres végre­hajtásáért. mint a dolgozóknak. Ho­gyan vehetik ki jól részüket az üze­mek vezetői a termelésből? Először is úgy. ha biztosítják a dolgozók ré­szére mindazt, amit a kollektív szer­ződés előír. Ez alatt értjük azt. hogy a nyersanyag, a munkaeszköz biz­tosítása mellett meg kell adni a dol­gozóknak a szociális juttatásokat is. például munkaruhát, védőeszközt. — Azzal is a tervért harcolnak a veze­tők. ha időben elintézik egy-egy dol­gozónak a jogos panaszát és ha mindenkor meghallgatják őket. Ko­moly hiányosság volt a kongresszusi verseny alatt és még ma is, hogy üzemeinkben nem használták fel a minisztertanács és a SZOT határo­zatát a sztahanovista cím elnyeré­sére. így nem is igen dicsekedhetünk azzal hogy a sztahánovistá cím ado­mányozása nagymértékben elősegít- tette volna a termelés emelését. — Üzemi bizottságaink e téren gyen­géknek bizonyultak és nem léptek fel kellő eréllyel. Üzemi vezetőink­nek minden olyan határozatot a leg­rövidebb időn belül végre kell hajta­ni, amely a termelés növeléséhez ve zet. De emellett állandóan mozgó­sítanak kell az élenjáró mozgalmak, a Deák-. Röder-, Loy-, Zsédely-moz- galmaik bevezetésére és felszínen tar­tására. Hiszen több éve tapasztal­juk. hogy á mozgalmak alkalmazá­sával nemcsak, hogy teljesíteni tud­juk a tervet, de jelentős eredmé­nyeket érhetünk el az önköltség­csökkentés, termelékenység eme­lésénél is. Üzemi dolgozóinknak a terv sike­res teljesítése érdekében legelsősor­ban a munkafegyelmet kell megszi- lárdítaniok. A Mázai Téglagyárban ezen a téren még van hiba, s ez nagyban akadályozza a téglaterv te­jesítését. Még ma is előfordul olyan eset, hogy egy dolgozó bejelentés nélkül 2—3 napot is távol marad igazolatlanul munkahelyétől. Ilyen eset ma mór nem fordulhat elő. mert ez teljesen a terv nem teljesítéséhez! a munkafegyelem lazaságához vezet. Dolgozóinknak munkapaajuk mellett a legnagyobb szorgalommal kell te­vékenykedniük, nap. mint nap a ter­vért. Megállapíthatjuk, hogy legtöbb üzemünkben lemaradás tapasztalható a július havi terv teljesítésénél. Te­hát a legfontosabb feladat, hogy üze­mi dolgozóink a még hátralévő 12 munkanap alatt mindent megtegye­nek a havi terv minden részletében való teljesítéséért. Pártszervezeteinkre is fontos fel­adatok várnak a havi tervek min­den részletében való teljesítésénél. Különösen nagy figyelemmel kell ellenőrizniük a termelés menetét. Ne hunyjanak szemet a hibák felett, ha­nem segítsék a hibák megszünteté­sével a havi tervek teljesítését, szó­lítsák versenyre a dolgozókat, ügy kell végezniök munkájukat, hogy ezekkel a sikerekkel megvessük a további felemelkedés alapjait. Egymással összefogva aratnak, hordanak a kccsolai dolgozó parasztok A kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tag­sága igen sokat Áiérgelődik napjainkban, lassan ha­ladnak az aratással. A gépállomástól kaptak ugyan egy aratógépet, mégpedig olyat, mellyel 3 nap alatt alig 5—6 holdat arattak le. Állandóan javítás alatt van a gép, hol itt, hol ott törik el. Kombájnt is ígért nekik a gépállomás, az ígéretet be is tartotta, de nincs a kombájnnak szalmagyüjtő kocsija. így a tsz tagsá­ga bizony idegenkedik a kombájnnal történő aratástól. A termelőszövetkezet tagsága azonban hibát követ el, ha nem fogadja el a kombájnt, mert jóllehet a kom- bájnhiány komoly szemveszteséget okozhat a termelő­szövetkezetnek . A község egyéni dolgozó parasztjai csak az idő­járással mérgelődnek sokat. Az árpa aratását már befejezték, vasárnap megkezdték a búza aratását is, és azóta minden alkalmas időt megragadnak, hogy időben végezzenek ezzel is. Viaa Ferenc és Prányik András elsők között kezdték meg az aratást. Vida Ferenc 12 holdon gazdálkodik, a növényápolással is idejében végzett, most úgy számol, hogy a héten az aratást is befejezi. Hasonló a terve Prányik András­nak is, aki akkor sem tétlenkedik, amikor az eső akadályozza az aratást, míg nem lehetett aratni, a tarlóját buktatta. Az aratás meggyorsítása érdekében több dolgozó paraszt egymással összefogva arat. Prányik András a vejével fogott össze, s így közösen fogják végezni a behordó,st is. Vámosi György, a községi tanács el­nöke Varga Lajossal, a község aipaállat gondozójával fogott össze. De a felsoroltakon kívül számos olyan dolgozó paraszt van a községben, akik egymással ösz- szefogva aratnak s látva ennek előnyét, a hordást is úgy fogják végezni. Minden dolgozó paraszt azon igvek szik, hogy mielőbb asz tagba hordja gabonáját és így biztosítsa a cséplés zavartalanságát A kopjxínyszán lói gazdák készülnek a behordásra A koppányszántói dolgozó parasz­tok közül Keszthelyi Károly 6 hol­das dolgozó paraszt elsőnek jelentet­te a tanácsnál, hogy befejezte az aratást. Keszthelyi Károly mindig az élenjáró dolgozó parasztok között volt, az ősszel elsőnek végzett a ve­téssel, a tavasszal pedig növényei­nek ápolását sem hanyagolta el. Jú­lius 14-én este pedig már azt jelen­tette a tanácsnál, hogy az aratást is befejezte. Keszthelyi Károlyhoz ha­sonló dolgozó parasztok szép szám­mal vannak Koppányszántón. Ennek az eredménye az, hogy a község rö­videsen befejezi az aratást. Több, mint 200 hold kenyérgabonát arat­tak már le a községben, az árpa ara­tását pedig be is fejezték. Jól ha­ladnak a tarlöbuktatással is, július 15-lg közel 50 holdon végeztek tarló buktatást, 10 holdon pedig másod­növényt vetettek. Különösen a köles és a muhar vetését kedvelik: kölest azért, mert arról az idén még ter­mést tudnak fogni, muharból pedig bőséges takarmányuk lesz. Azok a dolgozó parasztok, akik már befejezték az aratást, vagy rö­videsen befejezik, megtervezték a behordási munkálatok menetét is. Többen, összefogva végzik ezt a mun­kát. Azt tartják, hogy így könnyeb­ben és hamarabb is asztagtoa hord­ják gabonájukat. Ha közösen horda­nak egy-egy gazdának esetleg egy nap alatt hordják asztagba a gabo­nát. A másik előnyét pedig abban látják, hogy a cséplőgépnek folya­matosan biztosítva lesz a cséplés, és így az állam iránti kötelezettségük­nek is gyorsabban tudnak eleget ten­ni, Az alsófeperdi állami gazdaság siitvény-pusztai üzemegysége befejezte az aratást Az alsóleperdi állami gazdaság sütvényi üzemegy­ségében a dolgozók lelkesen készültek az aratásra, jövőévi kenyerünk betakarítására. Üzemi értekezleten beszélték meg feladataikat, melyen Szabó elvtárs, az üzemegység vezetője, röviden ismertette az üzemegy­ség aratási tervét. A dolgozók lelkesen fogadták a terv ismertetését és az aratás meggyorsítása érdeké­ben munkafelajánlásokat tettek: Paholik János szta­hanovista Zetoros elsőnek szólalt fel és vállalta, hogy aratási tervét, — mely 160 hold, — 16 nap helyett 14 nap alatt teljesíti. Utána Horgos István fogatos mun­kacsapatvezető tett vállalást munkacsapata nevében, vállalta, hogy napi tervüket átlagosan 160 százalékra teljesítik. Július 12-én értékelték a vállalások teljesítését. Az értékelésnél kiderült, hogy az üzemegység minden dol­gozója beváltotta adott szavát. Ezt igazolja az is, hogy 13-án estig az üzemegység teljesen befejezte az ara­tást. Igen rövid idő alatt végeztek az aratással, július 7-én kezdték meg és 6 nap múlva be is fejezték. Ez­alatt az idő alatt learattak közel 200 hold búzát, 30 hold őszi árpát és 75 hold zabosbükkönyt. Horgos István munkacsapata a váilflalt 160 szá­zalékos teljesítés helyett 232.5 százalékos teljesítményt ért el. Paholik István pedig aratópárjával 213 száza­lékra teljesítette átlagosan napi normáját. Pétermán József 300, Heilmann József és felesége pedig 219 százalékos teljesítményükkel járultak hozzá az aratás mielőbbi befejezéséhez. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárulj, az is, hogy a dolgozóik bevonták az aratásba családtagjai­kat, a vezetőség pedig gondoskodott a dolgozók jobb ellátásáról, szállásáról, és étkezéséről. De nagyban hozzájárult a simontornyai vasutasok segítsége is, akik Piuhár Ferenc munkacsapatvezető vezetésével több, mint 230 százalékos átlagteljesítményt értek el na­ponta. Udvari: Néhány nap és befejeződik az aratás A múlt hét óta megjavult kissé az időjárás, ritkábban zavarja meg az eső az aratást. Udvari község dolgozó parasztjai ki is használják ezt a jó időt. Eddig is míg esősebb volt az időjárás, minden percét ki­használták a jó időinek. Az árpa és a rozs aratását sikeresen befejezték, vasárnap óta pedig nagyban folyik a búza aratása, több dolgozó paraszt vasárnap is aratott. Csütörtökön már úgy beszéltek az aratásról, hogy 50- 60 százalékánál tartanak és a jövő hét elején befejezik azt. Kadáriyi József és Jankó Béla dolgozó pa­rasztok már le is arattak, s most tarlójukat buktatják. Jankó Béla egy hold másodnövényt is vetett, egy részében muhart, a másikban pedig kölest. Az Uj Élet termelőszövetkezet tag­sága sem tétlenkedik, minden tag példamutatóan kiveszi részét az ara­tásból. Az ÁMG pedig aratógéppel segíti a tagság munkáját, így bizto­sítva van, hogy a tsz elsők között fejezze be az aratást Udvariban, Aratóbrigád alakult az ozorai népi együttes tagjaiból Az ozorai népi együttesről sokat hallottunk az utóbbi időben. Való­ban lelkes, példamutató kultúrmun- kát végeznek az ozorai fiatalok. Né­pi hagyományokat gyűjtenek, dol­goznak fel, előadásokat rendeznek, mimikájuk eredményeit a .közelmúlt­ban megrendezett ifjúsági találkozó alkalmával az egész járás fiataljai láthatták. Most, hogy sürget az érett gabona, minden dolgos kézre szükség van, nem folynak a próbák éjfélekig, csak rövid műsorral szerepel az együttes, azt is leginkább az élenjárók tisz­teletére adja. A hét elején azonban összejött egy este ismét az együtt« nek csaknem minden tagja. Beszé gettek, tervezgettek. Ezen a megfcx szélésen született meg az a gondola hogy az együttes ne csak úgyneveze1 kultúragitációval, dallal, tánccal pr bálja elősegíteni a munkákat, he nem dolgos kézzel, könnyen haji fiatal derékkal is. Az együttesne több tagjából egy brigád alakul amely vasárnaponként, amíg ,az ara tást tart, segít olyanoknak, ahr esetleg idős, beteges a gazda, vág katona a családból az, aki kaszát tu na fogni. A sióagárdi gazdák 300 holdon vetnek másodnövényt A sióagárdi termelési bizottság példásan szervezte meg az aratást a községiben. Nyolc > fűkaszálógépet aratásra alakítottak át, gondoskod­tak a közös szérűkről és tűzvédelmi berendezésekről. A határban eddig mintegy 150 holdon arattak le, s a mostoha időjárás ellenére is 8—10 mázsás átlagos gabonatermésre szá­mítanak. Az aratás javarésze még hátra van, de a termelési bizottság már azon szorgoskodik, hogy a faluban minél nagyobbra növeljék a másod­vetés területét. A termelési bizott­sági tagok arról beszélgetnek gazda társaikkal, hogy a rossz időtjérás' okozta károkat bőven pótolja a má­sodvetés. A gazdagyűlésen tehát úgy döntöttek a dolgozó parasztok, hogy mivel a csapadékos idő is kedvez a másodvetésnek, ebben az évben a tavalyinál jóval nagyobb területen, több mint 300 holdon, vetnek másod növényt,

Next

/
Thumbnails
Contents