Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-02 / 155. szám
1954 JULIUS 2 ÍN A P E O 3 Miért nem él szervezetten egy 187 tagból álló szakszervezet Aratás előtti beszélgetés egw tanáeselnökkel AZ ELMÚLT ESZTENDŐKBEN Fadd község dolgozó parasztjai az eredményeikre nem valami nagyon lehettek büszkék. A tavaszi növényápolási munkában például igen lemaradtak, s szégyentábla mutatta lemaradásuk mértékét. Ennek oka könnyen megtalálható abban, hogy a pártszervezet és tanács együtt működése nem volt megfelelő. Az idén azonban sokkal nagyobb eredményeket értek el a községben. Elsősorban természetesen azért, mert pártunk és kormányunk határozatai nagyszerű lehetőséget nyitottak meg a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztság részére éppúgy, mint az egyénileg dolgozó parasztok számára. Ehhez járult a pártszerveket és a tanács egyre javuló együttműködése is. A nagy munka, népünk kenyerének biztosítása előtt áll most Fadd község dolgozó parasztsága is. A párt és a kormány határozatai nyomán megjelenő rendelkezések segítségével itt is nagymértékben megnövekedett a dolgozó parasztok termelési kedve. Megkérdeztük Kertész János elvtársat, a tanács végrehajtóbizottsága elnökét, hogy miként készültek fel e nagy munkákra. Kertész elvtárs elsősorban is bizonyította, hogy a pártszervezettel való kapcsolat megteremtése eredményezte, hogy a párt- és kormányhatározatokat megfelelően ki tudták vinni a község termelőszövetkezeti tagjai és egyéni dolgozó parasztjai közé. — A TANÁCS VEZETŐI — mondotta Kertész elvtárs, — a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat ismertetésénél azt a főkérdést magyarázták meg, hogy elsősorban jó munkával kell hozzájárulni dolgozó parasztságunknak e határozat sikeres végrehajtásához. Faddi viszonylatban itt is a termelőszövetkezetek jártak elől jó példával. A fejtrágyázást idejében elvégezték. — Ehhez hozzájárod természetesen az is, hogy Kertész elvtárs a tanács elnöke, aki a Szovjetunióban is járt, a dolgozó parasztok között átadta tapasztalatait, beszédes példákon keresztül magyarázta meg kisgyűléseken, gazdagyűléseken keresztül az új agrotechnikai módszerek bevezetésének jelentőségét. Az egyéniek is megfogadták a tanácsot, s mintegy 1800 hold kenyérgabona vetésterület 50 százalékát trágyázták meg szervestrágyával, sa másik 50 százalékát műtrágyával. — NAGY SEGÍTSÉGÜNKRE VOLT a tavaszi munkálatokban is a termelési bizottság — mondotta továbbiakban Kertész elvtárs. — Id. Szalai András termelési bizottsági elnök, s a 36 bizottsági tag számtalanszor összejött megbeszélni a legfontosabb feladatokat. A megbeszélések nyomán és a felvilágosító munka eredményeképpen már 2 levelében fogasolták a községben a kukoricákat. Gondoltunk arra is, hogy ' a gépállomás szakemberei is segítsék falunkban a dolgozó parasztokat. Arany elvtárs a mözsi gépállomástól meghívásunkra számtalanszor tartott szakmai előadást, s elhallgatták volna dolgozó parasztjaink akár reggelig is. Beszélt a paprika, a dohányültetés módozatairól, fontosságáról. Közel háromszázan voltak ezen az előadáson. Másnap reggel, amikor éppen a mozi felé mentem, hallottam két ember beszélgetését: „De sógor, a paprikát úgy ültesd ám, ahogy az este hallottad.'* Ezután azt kér néztük meg Kertész elvtárstól, hogy milyen eredménnyel jár a felvilágosító, nevelő munka a község területén? A DOLGOZÓKKAL való szoros kapcsolat elmélyítése nem járt eredménytelenül, különösen most a legnagyobb munka, az aratásra való felkészülés idején. Termelőszövetkezeteink már a harmadik kapálást is elvégezték. Az idén jobban magukénak érzik gazdaságukat. Természetesen én azért mindig — ha csak az időm engedi, — közöttük vagyok, beszélgetek velük. A kapásnövényekkel rendben vannak, s az idő is kedvez, ma például a Győzelem termelőszövetkezet megkezdi az aratást, mintegy 10 holdas ősziárpa táblájában. Készülnek már a 70 holdas búzatáblájuk leara- tására is, amely a legszebb a faluban. Valóságos búzatenger. Az egyénileg dolgozó parasztok között is ugyanilyen lendület tapasztalható az aratási munkák jó elvégzése tekintetében. Borda János egyénileg dolgozó paraszt már le is vágta 1 hold árpáját. — MIT TETT MÉG A TANÄCS azért, hogy biztosítsa a munkák zavartalanságát, a gyors és szemveszteség nélküli aratást? — Elsősorban is az aratási munkák előkészítésének megbeszélésére, a végrehajtóbizottság ülésére meg hívtuk 4i pártszervezet vezetőit, s mi is elmentünk a pártvezetőség ülésére megbeszélni a legfontosabb feladatokat. A pártszervezet segített bennünket abban, hogy a kommunisták példamutatását biztosítsa. B o- ros József elvárs pártvezet őségi tag és a termelési bizottság tagja, eddig is minden munkában, a beadásban, az adófizetésben élenjárt. Az aratásban is példamutató munkát fog végezni, de megemlíthetnénk M e k s z József eivtársat és a többieket is. Kívülálló dolgozó parasztjaink, mint például Márkus István tanácstag és a többiek híven követik a kommunisták példáját. — Ezenkívül azonban biztosítottuk a dolgozók ellátását is. Tavaly például nagyon jó volt a cséplés idején a íöldművesszövetkezet mozgóboltja. Most megoldottuk azt, hogy az aratás idejére is rendszeresítse a mozgóboltokat a földművesszövetkezet. Nagyobb kedvvel tudják végezni dolgozó parasztjaink munkájukat, ha egy pohár frissítővel felüdíthetik magukat, s egy-egy csomag cigarettáért nem kell a faluba be- fáradniok. — HIBÁT KÖVETTÜNK EL a dolgozók ellátásának biztosítása terén abból a szempontból, hogy nem idejében hívtuk fel a földművesszövetkezet figyelmét a dolgozók hús- és zsírellátásának biztosítására. — Mintegy 70 hízót nevelhettek volna, de megelégedtünk azzal, hogy azt mondták, nincs hely. Pedig van, a Müller-féle malom területén volna hizlalda, csak a földművesszövetkezet nem használta fel. Tanulság ez számunkra a jövőre nézve. A nehézséget azonban most is igyekszünk ennek ellenére megolaani. A TOVÁBBIAKBAN Kertész elvtárs elmondotta azt is, hogy a dolgozó parasztok lendülete, munkakészsége azért is növekedett, mert látták, hogy a tanács az ő érdekeiket képviseli. A dolgozó parasztok között élve, felvilágosítva, nevelve őket például az adófizetés területén nagyszerű eredményeket értek el. Június 25-ig például az adóbefizetési tervet lát százalékra teljesítették anélkül, hogy valakit is elszámoltatni kellett volna, vagy transzferálást kellett volna alkalmazni. Ez az eredmény abból fakad, hogy a tanács igyekezett a dolgozó parasztok kérését is teljesíteni, mintegy 150 méter beton járda épült, s további 150 méter épül még. Nagy örömmel vették a dolgozó parasztok a külterületen épült, mintegy 360 méteres járdát is, ahonnan mintegy 70 gyerek, a felnőtteket nem is számítva járt be a faluba, nagy sárban, az esős időkben. — Mindezek növelték dolgozó parasztjaink munkakedvét — mondotta Kertész elvtárs befejezésül — s biztosítják azt, hagy népünk kenyeréért vívott harcban is igyekeznek az elsők között megállni helyüket. Június 25-re túlteljesítették félévi tojás- és baromfibeadási tervüket a földművesszövetkezetek A kongresszusi versenyben föld- mű vessző ve tkeze te ink fokozottabban szorgalmazták a baromfi- és tojás- begyűjtést. Auth János, a Dombóvári Földmüvesszövetkezet felvásárlója kezdeményezésére élénk verseny alakult ki ennek érdekében, mely versenyben első helyezést a dombóvári, másodikat a hőgyészi, a harmadik helyezést pedig a tolnai földművesszövetkezet érte el. De a begyűjtési verseny nem ért véget a kongresszus után. Földművesszövetkezeteink felvásárlói arra törekedtek, hogy az I. félévi baromfi és tojásbegyüjtési tervet határidő előtt teljesítsék. Ezt jó felvilágosító népnevelő munka hatására el is érték. Június 25-re tojásbból 101.3, baromfiból 107.8 százalékra teljesítették az I. félévi tervet. Minden községben sok azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik egész évi tojás- és baromfibeszol- gáltatási kötelezettségüknek már eleget tettek. Neveket felsorolni most szinte lehetetlen. Talán elég lesz, ha néhány nevet megemlítünk Csibrák- rói. Például Bugyik József, Tösmagi János, Boros Elek, Horváth Rozália szövetkezeti vezetőségi tagok, Fugli Károly, Schmidt Ádám, Tóth János dolgozó parasztok már ezelőtt egy hónapja teljesítették évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Jó munkát végzett a felvásárló, Péntek Kálmánná is. Ezért tudta a földművesszövetkezet félévi tervét baromfiból 213 százalékra, tojásból • pedig 165 százalékra teljesíteni. A jól teljesítők mellett azonban még akadnak olyanok is, akik nem teljesítették baromfiból és tojásból kötelezettségüket. Decs a legutóbbi értékelés szerint baromfiból 59.6, míg tojásból csak 45.7 százalékra teljesítette félévi tervét. A lemaradásban nagy része-van a baromfi- és tojásfelvásárlónak, Varga Istvánné- nak is. Többször előfordult, hogy a szállási gazdák behozták a tojást a faluba, de nem volt aki átvegye. A begyüjtőhely sokszor zárva volt. Hasonló a helyzet Szakoson is. Merán Kázmér felvásárló nemhogy felvilágosító munkát végezne a dolgozó parasztság között, ehelyett azt állítja, hogy nem lehet begyűjteni, mert nincs mit. Ez meg is mutatkozik a község eredményén, baromfiból 49, tojásból pedig 52 százalékra teljesítették a féléves tervet. Az említett községekben is lehetett volna szebb eredményt elérni akkor, ha a felvásárlók Buchmüller Ádám, né, a tolnai földművesszövetkezet felvásárló módszerével végeznék mun kájukat. Buchmüller elvtársnő mindig tudja, hogy melyik gazda van hátralékban, s felkeresi azokat lakásukon. Jó felvilágosító munkán keresztül elérte, hogy csaknem minden dolgozó tisztázta adósságát, és így a község első félévi begyűjtési tervét baromfiból 155.6, tojásból pedig 122.7 százalékra teljesítette. Azok a földművesszövetkezetek, melyek még nem teljesítették az első félévi tervet, mielőbb pótolják lemaradásukat. Ha a II. félév első hónapjában adósságukat letörlesztik, egyenlő eséllyel vehetnek részt az alkotmány ünnepére beindított begyűjtési versenyben. Szabó Ferenc Szakszervezeteink élén vannak még olyan vezetők, akik nem tekintik elsőrendű feladatuknak az ember társaikról Való gondoskodást. Ezt bizonyítja világosan az alsóhidvégi állami gazdaság szakszervezetének a munkája. Az üzemi bizottság elnökéhez, Gutái Lászlóhoz nem egy esetben fordult sürgető szavaival Ma- gyari János állami gazdasági dolgozó. A szülési segélyt mégis csak három hónapra kapta meg. Nem egy esetben előfordult az is, ^íogy Gutái László önkényesen oldotta meg a kérdést. Nem hívta össze az ÜB vezetőségének tagjait, hogy együttesen határozzák meg a folyósítandó szülési segély összegének nagyságát. — Persze ez a munka Gutái elvtárs drága perceit rabolta volna el, mert hat veztőségi tagnak kellett volna szólni, 0 megoldotta a nagy kérdést, megbeszélte saját magával, hogy már pedig ennek a dolgozónak 200 forint szülési segélyt adunk — illetve adok. Ennek a felelőtlenségnek a következtében azután nem egy becsületes dolgozó kevesebb segélyt kapott, mint amennyit megérdemelt volna. Az alsóhidvégi állami gazdaság üzemi bizottságának illetve elnöké-' nek felelőtlen munkájáért felelősek a vezetőségi tagok is. Én is mondtam nem egyszer Gutái elvtársnak — mondotta Markó János ÜB-tag, hogy egyszer már illene vezetőségi értekezletet tartani, mivel hetenként, de legalábbis kéthetenként össze kell jönni. Ilyen nagy, közel háromezer holdas gazdaságban bizony egy szakszervezetnek „akad” tennivalója. Hiába tartja azonban fontosnak egy-két vezetőségi tag az értekezlet megtartását, ha az elnök ahhoz köti magát, és arra vár, hogy ha majd a MEDOSZ központból jön értesítés, akkor majd megtartjuk. Ezért folyik továbbra is egyhangúan és lassan medrében a szakszervezeti élet. Ezért nem veszik semmibe a szakszervezet működését a gazdaság dolgozói. Nincs tekintélye Gutái Lászlónak, az alsóhidvégi állami gazdaság dolgozói előtt, nem tud a szak szervezet munkáján keresztül a dolgozókhoz közelebb jutni, nem tud mindennapi életük apró problémáival megismerkedni, mert mindenki idegenkedik tőle. Az üzemi értekezleteken legtöbb bírálat is mindig a szakszervezet munkája felé hangzik el. A 187 szakszervezeti tag működése, munkája csak papíron van meg. Voltam olyan bátor és megkérdeztem, hogy mikor volt szakszervezeti taggyűlés? Komoly és fogas kérdés, körülbelül 2 éve, hogy nem volt taggyűlés, volt a válasz. — Tudja, nem lehet az embereket összehívni — mondotta Gutái László. A 187 tagnak pedig több, mint a 80 százaléka rendszeresen fizeti a tagdíjat. Úgy látszik, hogy az ÜB elnöknek az a külön véleménye, hogy csak a tagdíjat fizessék, a többi majd csak lesz valahogy. Van jelenleg is olyan tagja a szakszervezetnek, aki — ha tüzetesen megnézzük a dolgot — nem tag. Az ügy nagyobb érdekessége Rákóczi korabeli izgalmas, ifjúsági kalandregény. Hőse Eke Miska, egy fiatal parasztgyerek, akinek szüleit a labanc zsoldosok meggyilkolják. Miska néhány vele egykorú fiú val együtt bujdosó útra indul. A véletlen útjukba sodorja Toportyánt, a császári sereg egyik hirhedt spion- ját. Toportyán éppen el akarja rejteni zsákmányát, a pataki várból elrabolt kincsesládikót, amelyben a Rákóczi család ékszerei vannak. A fiúk kilesik, amikor elássa a ládikót, és éjszaka megszerzik, hogy eljut- tasák az ifjú Rákóczi Ferenchez, kedvéért megmondom azt is, hogy az illető Tóth György elvtárs, az ÜB vezetőségének is tagja. Tóth György két éve került az alsóhidvégi állami gazdaságba dolgozni. Szakszervezeti átjelentő lapját leadta az alsóhidvégi szakszervezetnek. Igen ám, de valahogy elveszett az átjelentő és azóta is valahol nyugszik, valamelyik íróasztal poros fiókjában. Tóth elvtárs pedig még mindig egy budapesti alapszervezetből kapja a ta'J- bélyeget. Érdekes, hogy tavaly összesen kettő gazdasági dolgozó érdemelte ki ió munkájával azt, hogy két hétre fürdőhelyre mehetett üdülni. Miért csak kettő? Erre a kérdésemre Gutái László a következő választ adta. — Én sokat beszélgettem a dolgozókkal, hogy menjenek üdülni, kapnak beutaló jegyet, de a dolgozók azt mondották, hogy a nyáron keresni akarok. Nehezen hiszem, hogy a 187 tag közül mindenki csak keresni szeretett volna, de két hétig gondtalanul pihenni, szórakozni nem. Az idei évben a terv szerint 10 dolgozó megy üdülni és két dolgozó külön teljesen ingyen beutalásban részesül valamelyik gyógyfürdőre. Három dolgozó jelenleg is üdül. ügy látszik, hogy az idei évben nem fűti a dolgozókat a nagy keresési láz és megengedik maguknak azt a kétheti pihenést, szórakozást. A gazdaság szakszervezeti vezetőségének nemtörődömsége ellenére is vannak eredmények, a dolgozók kihívták egymást versenyre az aratás mielőbbi befejezéséért. Molnár István, a szarvasmarhafarm dolgozói nevében, napi munkájuk elvégzése mellett 20 hold rozs learatását vállalta. Péri László kombájnvezető a tervezett 15 hold helyett 25 holdat fog kombájnnal learatni. Csik Ferenc. a sertésfarm nevében 10 hold rozs learatását vállalta. Ratilland György az építési brigád nevében 20 hold gabona learatását vállalta. És így tovább sorolhatnám még Szilágyi József, Kovács Mária, Simon Mihály, Nyúl Ferenc, Bredák István és a többi dolgozó vállalását. Ezek a tények azt mutatják, hogy van az alsóhidvégi állami gazdaság dolgozóiban kezdeményező erő, amelynek a kiszélesítéséhez nagyon is szükség lenne a szakszervezet munkájára. A megalakult és 187 taggal „papíron” működő szakszervezet vezetőségének hanyag munkájáért legfelsőbb fokon felelős a MEDOSZ megyei bizottsága. Felelősség terheli Kiss József elvtársat, a MEDOSZ me gyei bizottságának tagját, aki tudatosan megakadályozta azt, hogy az újraválasztáskor ne Tóth elvtárs legyen az ÜB elnök, hanem ismét Gutái László. Kiss József ezzel nemcsak az alsóhidvégi szakszervezeti tagokat vezette félre, hanem tudatosan elősegítette Gutái László eddigi hanyag munkájának a zavartalan folytatását, s ezen keresztül lejáratta becsületét a MEDOSZ megyei bizottságát is. Bodolay Róza Toportyán nem nyugszik bele a kincs elvesztésébe, hajszát indít a fiúk és a kincs után. Izgalmas, komoly harcra is sor kerül. Egyedül Miskának sikerül a kinccsel megmenekülnie, társai hősi harcban pusztulnak el. A kalandok, nehézségek Miskát harcos ifjúvá érlelik. Találkozik közben gyermekkori szerelmével, Ilonkával, akivel valamikor odahaza együtt őrizték a libákat. Ilonkát kiszabadítja egy várúr karmai közül és beáll Esze Tamás csapatába, EZT OLV ÁSSUK... Hollós Korvin Lajos; A vöröstarony kincse
