Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-15 / 166. szám
TOLNAI VH.AG PROLETÁOjAI EGYE/ÜLJETEK) A MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek (2. o.) — Hivatalos közleményt adnak ki a három nyugati nagyhatalom minisztereinek párisi tárgyalásairól (2. o.) — A folt (2. o.) — A várdombi kommunisták harca a gyors aratás-cséplés-begyüjtésórt (3 o.; — A báíaszéki vasútállomás dolgozói jó munkával készülnek a Vasutas Napra (3. o.) — Másodve- tesii takarmánynövények (3. o.) — Apa lett a fiam (4. '>.) — Földművesszövetkezeteink az aratás-cséplés sikeréért (4. o.) — AZMDP TOLNAMtCYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM AHA ivu* FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜL1US 15 HÍREK megyénkből Felkészítek az árvizvélelemre Tolna megyéken A székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szekszárdi kirendeltségéhez tartozó területen, Paks és Báta között rendszeresen kiépített védógát van. A kellő védekezést azonban itt is megszervezték, azonnal amikor várható vízemelkedést jeleztek. A védekezéshez szükséges szerszámokat fa és más anyagokat időben leszállították, de még készültség elrendelésére nem volt szükség, mivel 604 volt a vízállás kedd réggel. Sokkal nagyobb gondot okozott a védelem megszervezése Paks fölött, a bölcskei és madocsai szakaszon, ahol nincs rendszeres védőgát, töltés kiépítve. A lakosságot azonban itt sem fenyegeti komoly veszély, mert kellő időben megkezdték a nyulgátak építését. A vízügyi igazgatóságtól kirendelt mérnökök és technikusok irányi tása mellett Dunakömlődön és Ma- docsáin a kétszázfőnyi helyi lakos mellett mintegy kétszáz katona is segíti a védőmunkálatokat. Bölcskén a holt-Dunaág által körülvett sziget védelmére a község dolgozói napok óta építik a gátakat. A hullámtereken és a holt Duna ágak mellett mindenütt aratják, hord ják a gabonát, hogy a víz emelkedése ne tehessen kárt benne. A Duna emelkedése előreláthatólag jóval kisebb lesz, mint azt az első napokban jelezték. Ezenkívül a jól megszer vezett munka biztosíték arra, hogy Tolna megyében nyugodtan dolgozhatnak a Dunához közel lakók is, nem kell félniök az árvíztől. A hátai dolgozó parasztok az órvíz- Tcszílyeztette területről már behordták a gabonát és a szénát A hátai tanács, amikor értesült a Duna veszélyes áradásáról, azonnal mozgósította a község lakosságát, így már a múlt hét péntekjén megkezdték az árvíz által veszélyeztetett területek letakarítását. így a gabonát már le is' takarították. A széna termésüket is nagyrészben már behordták az árvíz veszélyeztette területekről. Július 13-án pedig ezt is teljesen biztonságba helyeztek. így Báta község dolgozó paraszt jaj biztonságba helyezték vaiameny- nyi terményüket, mely az árvíz veszélyeztette területeken volt. Az előkészületek azonban továbbra is folynak, esetleges nagyobb veszély elhárítása érdekében. Ezek mellett a munkálatok mellett azonban más területeken is gyorsan halad az aratás, a hét végére be akarják azt fejezni. Eddig körülbelül 50 százalékánál tartanak az aratásnak. Már több dolgozó paraszt elmondhatja, hogy befejezte az aratást: Fábián József, Hegedűs József és még jónéhányan, akik elsőnek kezdték meg az aratást, már a tarlójuk nagy részét is megbuktatták. A község dolgozói az idén komoly gondot fordítanak a tarlóbuktatásra, igen sokan vetnek másodnövényt is. Eddig mintegy 17 holdba vetettek már napraforgót, burgonyát és különböző takarmánynövényeket má- sodnóvénynek. A bátai dolgozó parasztok bizakodva néznek a jövő elé. Jó termést igér gabonájuk, rövidesen megkezdik a cséplést is. Úgy bíznak, hogy átlagtermésük búzábói eléri, sőt meg is haladja a holdanként! 10 mázsás termést, árpából pedig a 13-at is eléri. Mintegy másfélkilométeres gátat építenek Bölcskén az árvíz ellen A Duna menti községek lakosainak igen komoly gondot okoz napjainkban a Duna vizének áradása. Számos község határának egyrésze lenyúlik a Duna árterébe. Ezek köze a községek közé tartozik Bölcs'ke is, ahol szintén hatalmas terület fekszik az ártérben és ki van téve az árvíz veszélyének. A község lakosainak most minden erejüket latba kell vetni, hogy megmentsék terményeiket és a község határát a víztől. Az árvízvédelmi előkészületek már foly nak. Kedd estig az ártéren, úgynevezett „szigeten!“ lévő terményeik nagy részét, mintegy 90 százalékát biztonságba helyezték, szerdán pedig a még visszalévő 10 százalékát is betakarították. Ez azonban még nem minden ahhoz, hogy minden tőlük telhető szükséges intézkedést megtegyenek és biztonságban érezzék magukat. Mint egy másfél kilométeres „nyulgátat“ kell megépíteniük, melynek építését már serényen végzik. A szorongatott helyzetben lévő lakosságot a honvédség is segíti. Július 13-ra virradó éjjel 80 honvéd sietett segítségükre. A szomszédos Dunaföidvárra is eljutott a hír, hogy Bölcskét árvíz fenyegeti, mely ellen „nyulgátat“ kell építeni. Mintegy 120 duna- földvári dolgozó sietett a veszélyeztetett helyre, hogy a gátat időben elkészítsék, a bölcskeiek pedig ezen a napon minden erejüket a gát építésére összpontosították. A madocsaiak harca as árrís ellen Madocsa község lakosságának igen komoly gondot okoz a Duna vizének áradása, a község határának nagyrésze árterületen fekszik, de mintegy 800 hold a különösen veszélyeztetett terület. A madocsaiak most azon szorgoskodnak, hogy ennek a 800 holdnak a termését is megmentsék. A kaszára érett gabonákat azonnal learatják és igyekeznek azt biztonságosabb helyekre szállítani. Más területeken is szorgalmazzák az aratást, hisz köztudomású az, hogy nagyobb áradás esetén az egész község víz alá kerülhet. A lakosságnak most kettős harcot Jsell folytatnia, egyiket a termény betakarításáért, a másikat pedig a község lakosságának és terményeinek megmentéséért. A községnek az esetleges árvíztől való megmentésére az előkészületek már folynak. A dolgozó lakosságának egy része arat, másik része pedig úgynevezett „nyúl gátakat“ épít. A községet ötfelől fenyegeti az ár, vagyis ötfelől kell tartani annak betörésétől. A legkisebb hely, ahol az ár betörhet, körülbelül 120 méter széles, de van olyan hely is, ahol közel másfél kilométer széles betöréstől kell tartani. Ezekre a helyekre építik most a madocsaiak a „nyulgátakat“. A község lakossága nincs egyedül ebben a nehéz munkában. Velük van nak a dolgozó nép fiai, mintegy 200 honvéd segíti őket a falu megmentésében, A pálíai dolgozó parasztok egymással összeíogva akarnak hordani Ha az ember végignéz a pálíai határon, azt látja, hogy a szépen megmunkált növények mellett egyre inkább növekednek a gabonakeresztek és bámulnák a tarlók. A község dolgozó parasztsága július 3-án kezdte meg az aratást. Azóta a kevés jó idő minden percét ki kellett használniuk,« hogy a bő termést ígérő gabonát idejében learathassák. Az őszi és tavaszi árpát már mindenki learatta, legtöbben a helyét is megbuktatták. Náf István 9 holdas dolgozó paraszt szombaton már teljesen befejezte az aratást, neki már a búzája is keresztelőben van, hasonlóan Enyedi György hatholdas dolgozó paraszté is. Mécső József 7 holdas dolgozó paraszt is büszkén mondhatja, hogy befejezte az aratást. Ezek a dolgozó parasztok a tarlóbuktatásnak is végefelé járnak és valamennyien vetettek másodnövényt is. Mécső József megbuktatott tarlójában 500 öl rövid tenyészidejű kukoricát és 700 öl mohart vetett másodnövénynek. Enyedi György is rövid tenyészidejű kukoricát vetett árpatarlójába. A községiben számos dolgozó paraszt követte az élenjáró gazdák példáját, így többen befejezték már az aratást és a tarlóbuktatást, de sokan vetettek már másodnövényt is. Úgy terveznek a pálíai gazdák, ha az időjárás megengedi, a héten befejezik az aratást. A községben már a cséplési előkészületek is meg- örténtek. A cséplőgépek kiálltak a kijelölt szérűkre, a dolgozó parasztok pedig régi szokás szerint, egymással összefogva, kalákáiban akarják végezni a betakaro. dást. hogy ezzel állandóan biztosítva legyen a cséplés zavartalansága. Azt határoztuk, hogy augusztus 2Q-:g betakarítjuk a gabonát, elvégezz«* a növényápolást „Termelőszövetkezetünkben július 10-én rendkívüli csoportértekezlet volt, hol értékeltük az eddigi munkákat és megbeszéltük, az aratás, cséplés. növény- ápolás és szénabetakarítás további feladatait — írja levelében Bogos Domonkos elvtárs, a bonyhádi Dózsa Népe tsz elnöke. — A közgyűlésen örömmel állapítottuk meg, hogy szövetkezetünk minden tagja. — ideértve a családtagokat is, — soha nem látott lelkesedéssel dolgozik. A sok objektív körülmény dacára is, sikerült minden időszerű mezőgazdasági munkát időben elvégezni. — A közgyűlésen az egész tagság azt a határozatot hozta, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére elvégezzük az aratást, cséplést, teljesítjük állam iránti kötelezettségünket, és a még hátralévő növény- ápolást is befejezzük. Ennek érdekében Sarkadi Józsefeié, a női munkacsapat vezetője a csapat nevében ígéretet tett arra, hogy augusztus 20-ig minden asz- szóny, minden lány kora reggeltől késő estig dolgozik, senki sem hiányzik egy napot sem. — Az egész tagság megfogadta: míg az aratás, cséplés tart, minden vasárnap dolgoznak. »V — A bonyhádi járás egyes termelőszövetkezeteit soha nem látott elemi csapás érte. Több termelőszövetkezetben teljesen elverte a jég a gabonát. Ilyen szerencsétlen helyzetben vannak a mázai Petőfi termelőszövetkezet tagjai. Tagságunk a közgyűlésen úgy határozott, hogy segítünk a szerencsétlen termelőszö- vetkezeti tagoknak, 20 mázsa búzát adunk a termelőszövetkezetnek, amiért csupán azt kérjük, cserébe, hogy továbbra is dolgozzanak lelkiismeretesen, tartsanak ki szilárdan szövetkezetük mellett.'“ Bogos Domonkos tsz-elnök A tolmtiiiegyei malmok készülnek az új gabona elír lésére Megyeszerte szorgalmasan folyik a gabona aratása, s dolgozó parasztságunk az idő viszontagságaival dacolva, takarítja be az „életet", hogy minél több kenyér kerüljön népünk asztalára. Az aratás után rövidesen megkezdődik a cséplés is. A cséplés után a gabona egy része a bagyüjtőhely- re, másrésze a gazda padlására, illetve a malomba kerül. A dolgozók már várják az új kenyeret. A Tolnamegyei Malomipari Egyesüléshez tartozó malmok pedig már felkészül tek a gabonaőrlés zavartalan biztosítására. Ebben az évben megyénk malmai közül két községben, Faddon és Hőgyészen teljesen újra szerelik, modernizálják a malmokat. A faddi malom 1 millió 200 ezer forintos beruházással új koptatóhelyiséggel bővül, ezenkívül új felvonók, garatok, sziták és hengerszékek szerelése folyik. A malom napi kapacitását az eddigi 150 mázsás teljesítményről 200 mázsára emelik, ezzel nemcsak a község, hanem a környék szükségletét is ki tudják, elégíteni. A hőgyészi malmot a Gazda-mozgalom keretében részben elfekvő alkatrészek felihasználásával szerelik át, Magyarkeszin pedig villamosítás, sál napi 1 vagonra növelik az őrlést. Megyénk minden malmában folyik a nagyjavítás. Több községben az erőgépiek, másutt pedig a henger- rovátkolás munkálatai^ végzik. A javítási munkálatok mellett a liszt- raktárak és cseretelepek fertőtlenítése is folyamatban van, s a tervek szerint július li5-e után már készen várják az új gabonát. A megnövekedett igények kielégítésére és a dolgozók zavartalan lisztellátásának érdekében a Malomipari Egyesülés Szekszárdon egy 60 vagonos gabonaraktár, illetve lisztraktár építését látta szükségesnek. Az építési munkálatok elvégzésére a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalattal kötött megállapodást. A szerződésben vállaltak alapján avál lalat még a múlt ®v novemberében elkezdte az építkezést. Bár a raktár átadásának határideje június 30-ával lejárt, az épület falai tető nélkül meredeznek az ég felé, s efo- ből arra következtetünk, — semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a raktárt rövidesen átadják rendeltetésének. A jó idő minden percét kihasználva... Várong község határában az eső zés következtében kissé nehezen értek be a gabonák. A dolgozó parasztok azonban nem késlekedtek az aratásra való felkészüléssel. Míg a gabona érését várták, addig a nö- vényápolási munkálatokat végezték. Megtisztították a kapásnövényeket a gyomoktól, hogy az aratás ideje alatt ne kelljen szégyenkezniük azért, hogy a kapásnövényeik elgazosodtak. Komoly nehézségekkel kellett megküzdeniök a várongiak- nak. Az eső állandóan hátráltatta őket munkájukban, de a jó idő minden percét kihasználva ma már nyugodtan aratnak. Július 10-én kezdődött meg az aratás a községben. Győréi István 8 holdas dolgozó paraszt, Tóth Imre ’s még többen állandóan figyelemmel kísérik a gabona érését és elsőnek kezdték meg az aratást. A község gazdái közül többen árpavetésüket már learatták, folyamatban van a búza és a rozs aratása is. Úgy számolnak, hogy a jó idő minden percét kihasználva pótolják a lemaradást, melyet az esős időjárás okozott a községnek. A gyulaji termelési bizottság mozgósít a kalákában tiirténó behordásra Gyulaj község dolgozó parasztsága már a növényápolási munkálatok idején felkészült az aratásra. Persze nem rftent egész simán. A helyi pártszervezet vezetőségének és tagságának komoly erőfeszítésébe került a tömegek mozgósítása. Nehéz volt a feladat, mert az esős időjárás komoly akadályt gördített a növényápolás! munkálatok elé. A fáradság azonban nem volt hiábavaló. A község határa tiszta a gyomoktól. Az „Uj Barázda“ termelő- szövetkezet cukorrépájának például párját nem találjuk a környéken, — 200 mázsás holdanként! átlagtermést ígér' .. A helyi pártszervezet munkáját a tanács is minden erejével támogatta, de segített a termelési bizottság is. Közösen tárgyalták meg az előttük álló feladatokat, melynek megvalósítása szükséges az aratás mielőbbi befejezéséhez. A községben például nem működött termelési bizottság, ezt életre kellett hívni, — sikerült is. Július 4-én meg is tartotta egyik igen fontos gyűlését a termelési bizottság; Bíró Qyula ,a termelési bizottság elnöke javasolta, hogy a Gyulaj községben lévő két malmot helyezzék üzembe, ne kelljen a gyu- lajiaknak Kurdra járni őröltetni. Foglalkozott a gyűlés a mezei lopásokkal is. melyek megszüntetésére mezőőrök beállítását határozták el. A továbbiak során pedig az aratás és a betakarítás munkálatait tárgyalták meg. A termelési bizottság elhatározta, hogy meggyőzi a dolgozó parasztokat a kalákában történő hordás előnyéről. A tanács felé pedig javasolta, hogy lépjen érintkezésbe a helyi földművesszövetkezet vezetőségével, hogy az idei évben biztosítsa a másodvetéshez szükséges vetőmagvakat. A községi tanács miután megkapta a termelési bizottság javaslatait, azonnal intézkedett, és a továbbiak során minden segítséget megad a termelési bizottság tagjainak, hogy azok sikerrel végezhessék munkájukat. Madaras László Gyulajs )
