Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
1954 XCXJTTS 11 N A P C Ö 7 Nem fontos elmennie a kombájnnak, ha levágja a 100 holdat . . . A több, mint 900 holdon gazdálkodó kistormási Dózsa termelőszövetkezetben több, mint 300 hold kalászos vár aratásra. Idén szinte egyszerre érik be minden aratnivaló s az esős időjárás nagyon hátráltatja ezt a munkát. Ilyen körülmények között bizony alaposan neki kell gyürkőzni, hogy — vállalásukhoz híven — szemveszteség 'nélkül takaríthassák be a gabonát. — Sebaj, — mondotta Pintér Dezső, a szövetkezet elnöke néhány héttel ezelőtt. A varsádi gépállomástól kapunk egy kombájnt és egy aratógépet. Javasolom, hogy kössünk 280 holdra gépi aratási szerződést. Ha a kombájn levág 100 holdat — tekintettel arra, hogy ez mindjárt csépel is, lényegesen meggyorsul a munka. A Dózsa tsz tagságának jó része azonban nem így gondolkodott. — Nekünk nem kell kombájn, a mi drága terményünkben nem pocsékol! — kiabálták többen is egyszerre. Még Göblös Mihály munkacsapatvezető is azzal érvelt, hogy a kombájn szétszórja a szalmát, sokat kell dolgozni utána, nem jól csépeli ki a kalászokat, s a magot állandóan hordani és szárítani nehéz feladat. Inkább ne vágjon le egyetlen rendet sem a kombájn. Hasonlóan vélekedett Földes Mihály, Cseh János és még több tsz tag. A „kombájnpártiak” és a kombájn- ellenesek között hosszú napokon éles vita folyt. Major Miklós agronómus és a tsz elnöke igyekezett meggyőzni a tagokat a kombájnaratás sokoldalú előnyéről. Elismerték, hogy tavaly valóban hallottak rossz kombájnmunkáról, amelyik szétszórta a szalmát, de idén ez nem lesz így, mert szaVmagyüjtő szerkezettel dolgozik. Arról pedig nem a kombájn tehetett tavaly, hogy Gyönkön éretlen gabonát vágattak vele és nem forgatták megfelelően a szemet, s csaknem begyulladt a gabona. Az elnök az agronómussal együtt papíron kiszámolta, hogy legkevesebb 100 forinttal olcsóbb holdanként a kombájnaratás. Ha a Dózsának 100 holdat arat a kombájn, ezzel 10.000 forintot takarítanak meg. Az idei esős időben különösen nehéz feladat lesz a learatott gabona behor- dása és cséplése. A kombájn megkíméli a szövetkezetei ettől a nagy munkától. Arról nem is beszélve, hogy a Dózsa tsz gyönyörűen fejlődő 10 holdas dohány tábláján épp acsép- lés idején kell megkezdeni az első szedést, ami sok munkaerőt igényel. A hosszas vita után mégis leszerződtek 280 hold gépi aratásra s úgy döntöttek, hogy a domb tetején lévő egyenes részt — 100 holdat — a kombájn arassa. Igaz, egynéhány tagot nem sikerült teljesen meggyőzni, ők továbbra is kételkedtek a gépóriás jó munkájában. Végre elérkezett a nagy nap: aratásra érett a Dózsa tsz 60 holdas árpatáblája, ahol szerdán megjelent a kévekötő aratógép mellett a kombájn is. Egy középtermetű, gesztenye barna, gyermekarcú fiatalember magabiztosan ült az acélnyeregben s nagy hozzáértéssel vezette gépét az aranysárga árpatáblán. Ifj. Vigh József mindössze 17 éves, de az elmúlt évben már kombájnt vezetett s 180 holdról aratott-csépelt gabonát. A télen, jó eredménnyel végezte el a kombájnvezető iskolát Jánosházán. így a tanultakat és a gyakorlati tapasztalatokat egyesítve nagy lelkesedéssel látott munkához: Amikor megkezdte az aratást — mint minden kezdéskor, itt is akadt némi hiba, amit menet közben azonnal észrevett. Gyors mozdulattal állította le ilyenkor a gépet, kijavította a hibát, s gyorsan tovább folytatta a munkát. A tsz tagok elismeréssel néztek az ifjú kombájnosra, az alacsony tarlóra, a szépen sorjában rakott szalmakockákra. Nézték a szalmát, de nem találtak benne csépeletlen kalászt. A földön, szintén hiába keresték az elszórt aprószemeket. Amint előrehaladt a gép s egymásután teltek meg a zsákok, úgy növekedett a tsz tagok bizalma a kombájn iránt. „Ügyes kölyök” suttogták egymás között. S amikor elfogyott a 100 üres zsák, a kombájnnak le kellett állnia, a tagok maguk szaladtak zsák után. A vezetőség pedig megígérte, hogy megfelelő mennyiségű zsákról gondoskodik sürgősen, hogy ezután ne kelljen a gépnek leállnia. Az első napon több mint 5 holdról aratott, csépelt a kombájn, de az eső megzavarta a munkát. Csütörtök reggel nagyon vizes volt az árpa s délután, mire felszáradt volna, újból megeredt az eső. A Dózsa tsz tagjai nem töltötték tétlenül ezt a napot. Rendbehozták a 300 négyzetméternyi kombájnszérűt, elsimították a talajt s körülárkolták, hogyha jön az eső, ponyvával betakarják a kiterített szemet, s az árok elviszi a lecsurgó esővizet. Közben arról beszélgettek, hogy azért nem muszáj elmenni a kombájnnak, ha levágja a 100 holdat, arasson addig, amíg erre alkalmas terület akad a Dózsa tsz dombos földjén. Ha az idő engedi, s teljes erővel arat a kombájn, július 15-re árpából, július 20-ra pedig búzából teljesíthetik beadási kötelezettségüket, s a gyors beadásért szép kis összeg prémiumot vághatnak zsebre. Ifj. Vigh József pedig — ki tudja hányadszor — részletesen megnézte a gépét, hogy mit lehetne még javítani rajta, hogyha felszárad az árpa, azonnal arathasson. Kistormáson kívül a varsádi Szabadság tsz-szel szer ződött még 100 hold aratásra, ügy határozott, hogy 250 holdat arat az idén. Amikor az idő jó, vasárnap is egész nap dolgozik, s addig nem hagyja abba a munkát, amíg körzetében egyetlen hold kombájnaratásra alkalmas terület lesz. ARY RÓZA Naevtornvísi Állami Gazdaság 149 mázsával túlteljesítették vágómarha beadásukat Állami gazdaságainkban az elmúlt pár év alatt nagyon szépen kialakult az állattenyésztés. Egyre több lehetőség van arra, hogy állami gazdaságaink áttérjenek a minőségi állattenyésztésre. E célból tettem látogatást a nagy tormási állami gazdaságban, ahol Pelsőczy Árpád vezetőállattenyésztő tájékoztatott a nagytonmási állami gazdaság állat- tenyésztésének eredményéről és tervéről. — Én — mondotta Pelsőczy elvtárs —, az alakulástól, azaz 1949-től kezdve irányítom a gazdaság állat- tenyésztését. Nem jó visszagondolni az elmúlt küzdelemmel teli évekre, arra az időre, amikor 27 darab rossz üszővel és három pár lóval kezdtük meg az állattenyésztés kialakítását. A mai nagytormási állami gazdaság valamikor a jelenlegi juhépusztai törzsállattenyésztő gazdaság egyik üzemegysége volt. Amikor leváltunk tőlük, kaptunk 27 darab üszőt, amelyek egy jó szót nem értek. Később sem változott az állattenyésztés képe, bár darabszám szerint gyarapodott az állatállomány. 120 darab üsző, 30 tehén és 16 pár ló volt az istállóba bekötve. Ezeket az állatokat az Állatforgalmi Vállalat diszponálta hozzánk, el lehet képzelni, hogy milyen kevés tejet adtak. Az állatok amúgy- Is rossz kondícióját lerontotta még a takarmányhiány és az egészségtelen istálló. Ennek az öt küzdelmes évnek a nyomai még itt-ott ma is megtalálhatók' az állatállományban. Az a kitartó harc, amit Pelsőczy elvtárs folytatott az állatállomány kialakítása érdekében, mégis meghozta gyümölcsét. A gazdaság jelenleg 796 darab szarvasmarhával, 2592 darab ser. téssel, 150 lóval és 21 csikóval rendelkezik. Szívós munkával ma már sikerült olyan teheneket nevelni, mint a 29-es Olga és a 72-es Lencsi, amelyek 4900, illetve 4500 liter tejet adnak évente. Ezzel a két tehénnel fog a nagytormásii állami gazdaság a budapesti kiállításon is résztvenni. A gazdaság szépen teljesítette, illetve túlteljesítette a félévi szedett vágómarhabeadását is. A terv szerint az első félévben 170 darab marhát kellett volna leadni 564 mázsa súlyban. Leszállítottak 170 darab marhát, 713 mázsa súlyban. 500 darab egészévi virussüldő leadásukból 150 darabot már teljesítettek. A beadási kötelezettségük teljesítése mellett igen szép eredmények vannak a mesterséges borjúnevelőben. A borjú nevelőben állandóan 00—70 darab a létszám. Áz elmúlt félév alatt egyetlen egy elhullásuk nem volt. Ez a pár adat mind azt bizonyítja, hogy a nagytormási állami gazdaságban elindult az állattenyésztés a fejlődés útján. Pelsőczy elvtárs szerint az idén és az elkövetkezendő években arra fognak törekedni, hogy saját nevelésű növendékállományból alakítsanak ki egy jó termelőképességű, fejlett állatállományt. Ne féljenek az iíjlól a paksi téglagyár égetni A Paksi Téglagyár dolgozói az elmúlt napokban hősies munkát végeztek. A község felett háromszor hatalmas zivatar vonult végig. A Sánc-hegyről lezúduló víz és iszap nagy kárt okozott, mert többezer nyerstéglát eláztatott, ezenkívül az eltakarítás a legutóbbi zivtatar ' alkalmával négy napi munkát adott a telep dolgozóinak. Az elmúlt hónapokban például 7 munkanap kiesésük volt. A sok nehézség ellenére azonban, mégis vannak eredmények, nyerstégla gyártási tervüket 87 százalékban teljesítették az elmúlt hónapban. Sokkal nagyobb a lemaradás az égetési tervnél, amelyet 82.1 százalékra teljesítettek, s ezt azonban nem lehet csupán az időjárás viszontagságaival magyarázni. A téglagyár égető kemencéje Ho.ff- m arm- rendszer ű körkemence — amelynél minden technikai berende- aés beépítése «léikül =— egy kis jó akarattal alkalmazhatnák a szovjet rendszerű „Duvanov-féle“ égetési módszert. A Paksi Téglagyárban négy vizsgázott égető végzi a téglaégetést. Mi az oka annak, hogy szaktudásukat nem használják fel kellőképpen? Az oka, a régi módszerekhez való görcsös ragaszkodás. Túlságosan beleélték magukat abba „kár a fáradságért, az eddigi kísérletek sem hoztak eredményt, ebben a kemencében többet égetni nem lehet'1 — mondogatják. Erre adott cáfolatot Fischl József elvtárs, aki egy-két hónapja került a telepre. Igaz nem is fél az újtó, nem fél a több munkától. Bebizonyította, hogy a szén keverésével emelni lehet a kalóriát, s ezzel a minőséget is — mert nagyobb hőfokon nagyobb szilárdságú a tégla. A kísérlet tehát bevált, így növekedett a tűz sebessége is, nyolc óra alatt 3—4 sorral tudott előre menni ■— míg a régi módszerhez ragaszkodó Övári elvtárs egy sorral jutott előre egy műszak alatt. Fischl elvtárs úgy látja — javítani lehetne a munkát a téglarakásnál is. Javasolja, hogy a berakok egyenletesebben rakják a kamrákat, így kisebb a légellenállás. A fűtőharangok helyes kezelésével pedig a füstgázakat, a nyerstégla előre szárítására használhatják fel. „Minden terv és javaslat annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítunk azokból“ — mondja a közmondás. A Paksi Téglagyárnál is most ez a feladat. Segítsék egymást az égetők, alakuljon ki az égetésnél is az a kollektív szellem, amely a veszély elhárításánál, az iszap eltakarításánál mutatkozott meg. Ne féljenek az újtól, használják fel a jó tapasztalainkat. így ők is felzárkózhatnak az élenjáróik színvonalára — mert ennek minden feltétele megvan, A jó munkát megérdemelt jutalom követi Az adófizetés éppen olyan törvény és éppen úgy kötelez minden egyes dolgozó parasztot, akár a beadás maradéktalan teljesítése. Dunaföldvár dolgozó parasztsága ezt nagyon jól tudja. Nincs is panasz e téren, hiszen a félévi adófizetésüket 121.8 százalékra teljesítették. A dolgozó parasztok közül csak egy-két jó gazdát említünk meg; ilyen például Jaki Ferenc 10 holdas is, aki 2075 forint évi adófizetéséből 1045 forintot rendezett. Vagy Kispál István fehérvári- úti dolgozó paraszt, ki 2266 forint adójából 2179 forintot már befizetett. Dunafölavár község kétségen kívül ezzel az adóteljesítéssel a járás legjobb helyére küzdötte fel magát. Általában az a tapasztalat, hogy ahol az egyik munka jól megy, ott a többi munka miatt sem kell szégyenkezni. Ez így is van. Nemcsak az adófizetés szívügye a dolgozó parasztoknak, hanem a begyűjtés és a mezőgazdasági munkák határidőre való elvégzése is. Pögl János 5 holdas dolgozó paraszt például már teljesítette jövő évi sertésbeadását. Tavaly is elsőnek csépelt és elsőnek teljesítette ga- bonabeaoási kötelezettségét. — Az idén sem akarok lemaradni — mondotta — és vállalom, hogy 4 mázsa kenyérgabona beadási kötelezettségemet cséplőgéptől fogom teljesíteni. A mezőgazdasági munkák elvégzésénél •is példát mutat Pögl János. 24 00 négyszögöl kukoricáját és 400 négyszögöl takarmányrépáját háromszor kapálta. Mestyán István 8 holdas dolgozó paraszt sertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének maradéktalan teljesítéséért jutalomként egy kukoricamorzsolót kapott. Beadása mellett azonban nem hanyagolja a növényápolást sem. A megyeszerte meginduló aratáshoz elsők között csatlakoztak a duna- földvári parasztok. Katonás rendbe rakott gabonakeresztek az alapos és körültekintő munkát hirdetik. Révész János dolgozó paraszt 800 négyszögölön befejezte a rozs aratását, sőt a tarlóhántást is elvégezte. Mészáros György már learatta a 3 hold őszi- búzáját is. A gazda szerint a gyönyörű búza 12 mázsa átlagtermést ígér. Az aratás mellett már megindult a borsó cséplése. A bölcskei gépállomás cséplőgépe, mintegy 10—12 dolgozó paraszt, közöttük Sürü Imre 5 holdas és Kiüti János 12 holdás dolgozó paraszt takarmányborsó^t csépelte el. Nagyon szépek ezek az eredmények, amelyeket a dunaföldvári dolgozó parasztok eddig elértek. Lelkes munkájukat nem kéri ingyen tőlük az ország. A második 5 éves tervben Duna- földvár község óriási változáson, átalakuláson fog keresztülmenni. Egy 16 tantermes iskola fog épülni a Tol- buchim-utcában. A Kossuth Lajos- utcáiban egy 4 tantermes iskola építését ■vették tervbe. Épül egy népfürdő és egy gőzfürdő is. Tervbe vették a vezetékesrádió beszerelését, továbbá körülbelül 5 kilométeres útszakaszon a németkéri bekötőút le- kövezését, a község főútvonalának parkosítását, fásítását, új ártézikutak építését, a villanyhálózat kibővítését, SZTK kirendeltség létesítését és 3 kétemeletes bérház építését. Egyszóval Dunaföldvár község lakossága sok mindent kap jó munkájáért. Ezek a tények arra ösztönzik a község valamennyi lakóját, hogy még jobban dolgozzék, még többet termeljen, ezzel is kifejezze háláját a dolgozó nép államának. A papírgyűjtő hónap eredményei Több, mint három hete tart a papír- és a textilhulladékgyűjtés országszerte. Megyénk dolgozói arról tettek tanúságot, hogy megértették a papírgyűjtés fontosságát, amely jelentős famegtakarítást jelent a népgazdaság számára. Begyűjtési tervet eddig 134.5 százalékra teljesítettük. A járások között első a dombóvári 168 százalékával, a második helyezést a szekszárdi járás szerezte meg tervének 149.2 százalékos teljesítésével. Megyénk öt járása jóval túlteljesítette előirányzatát, azonban az átlagot erősen lerontja a paksi járás, amely mint sereghajtó, mindössze 88.6 százalékot ért el. A papírgyűjtés és a textilhulladék gyűjtése élénk visszhangra talált a lakóterületeken, ahol 3.177 kilogramm papír gyűlt össze, de a hivatalok is megértették a papírgyűjtés fontosságát. A Tolnamegyei Terményforgalmi Vállalat például 10 mázsa papírt vitt a szekszárdi MÉH-telepre. Az iskolaév befejeződött ugyan, de az úttörő fiatalok is lelkesen kiveszik részüket a papírgyűjtésből. Somogyi Andor bonyhádi úttörő 106 kilogramm papírt gyűjtött, amiért 53 bélyegpontot kapott. Szekszárdon Komád Márta, húga Éva és Szij- jártó Juliska jélvényes fémgyűjtők vezetnek, akik már a fémgyűjtő hónapban is — nagyszerű eredményt értek el — most szintén kitűntek jó munkájukkal, mert több, mint 100 kilogramm papírt és 70 kilogramm rongyot gyűjtöttek. Rendet a szekszárdi Népfürdőben! Szabadságom egy részét Szekszárdon töltöm. Itt tartózkodásom ideje alatt többször ellátogattam a Népfürdőbe (strandfürdő). Azonban már a második napon szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a fürdőben tűrhetetlen, mondhatnám botrányos állapotok uralkodnak. Sorozatos lopások fordulnak elő, s ennek megakadályozására semmit sem tesznek. A férfiöltöző fogasakkal ellátott termében például a vetkőzök ötletszerűen oda akasztják ruhájukat, ahová akarják. S mivel állandóan jönnek-men- nek, az a legtöbbször nyitva van. A kabinos közben a női oldalra is kénytelen átmenni, öltözködőkre nem ügyel senki. így a fogason függő ruha és egyéb holmi szabad préda tárgya lesz. A felügyelő kabinosnak fogalma sincs (az aoott körülményeik között nem is lehet), hogy aki öltözködik az a saját, vagy éppen másnak a ruhájával bíbelődik-e? Ki is jelentették, amikor e sorok írója egy vadonatúj zokni károsultjaként panaszt tett, hogy a fogasokon elhelyezett ruhákért nem vállalhatnak felelősséget. S mintegy vigaszként elmondták, hogy eltűnt már onnan nagyobb érték is. A fővárosi strandok jó példával szolgálnak az ilyen ruhafogasos rendszerű öltöző ruháinak elhelyezésére. Egyszerű drót ruhaakasztó alumínium számmal van ellátva, a számnak azonos mását a fürdőző kapja meg. Eltávozáskor a leadott szám ellenében a kabinos adja ki a ruhát, de idegen soha nem megy a ruhák közé. így a kabinos is felelősséget vállalhat a beaaott ruhákért. Csodálom, hogy ezt a jól bevált módszert a szekszárdi stranfürdő vezetősége nem vette át, nyilván helytelenül értelmezett személyzet-takarékosságból, vagy talán vétkes gondatlanságból. A magam és többszáz dolgozótársam, valamint azok munkás és diák fiai nevében (akik leginkább veszik igénybe az olcsóbb fogast) kérem haladéktalanul teremtsenek rendet a Népfürdőben! Vezessék be a fentebb javasolt módszert! Gyors, megnyugtató és eredményes intézkedéssel szüntessék meg a rendetlen állapotot, hogy a füroőbe ellátogató dolgozó zavartalanul élvezhesse a városban lévő egyetlen uszoda hűs vizének jótékony hatását. Gáncsov Károly ált. isk. tanár. Olvasd a minden számó». fimél éti fejlődésedet segíti »t611
