Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

NAPCö 1954 JŰLTUS 8 A pécsi S s*. Mnnasépítöipari Technikum tanulóinak üzemi gyakorlata Szekszárdion A felszabadulás a nagy politikai és kulturális átalakulás mellett, kü­lönösen gazdasági téren hozott gyö­keres változásokat. Az újjáépítéssel kapcsolatban igen nagy feladatokat oldott meg építőiparunk, amely ha­talmas eredményeket ért el. Ezt csak úgy tehette meg. hogy kiváló szakemberek ezreit nevelte ki a maga számára, akik elméleti és gyakorlati tudásukkal, új — első­sorban szovjet — munkamódszerek átvételével és alkalmazásával ragyo­gó eredményeket értek eL Különösen az ifjú technikus-nem­zedék előtt nyílt meg ma a legszebb, a legnemesebb feladat: a szocialista Magyarország építése. Iskolánk, a Pécsi 8. számú Ma­gasépítőipari Technikum is a Szo­cialista Magyarország építése szá­mára nevel jólképzett technikuso­kat, akik az elméleti tudás mellett a gyakorlati ismeretek megszerzésé­re és elmélyítésére is felkészülnek. Ezt célozzák a tanulók részére kö­telezően előírt nyári üzemi gyakor­latok is, melyekre az idén Szekszár- oon került sor. Az iskolánk 45 ta­nulója a 73/2 vállalatnál Szekszárdion kezdte meg a kötelezően előírt üze­mi gyakorlatát. Tanulóink amilyen büszkén vették ki részüket Komló szocialista városunk építésében az elmúlt évben, olyan örömmel töltöt­te el őket az a tudat, hogy új be­osztásukkal, a szomszédos Tolna megyével ismerkedhetnek meg. így érkeztünk meg Szekszárdra, miután felettes hatóságaink minden szüksé­ges intézkedést megtettek. Debitzky István igazgató elvtárs és Engert Ádám mérnök tanár kartárs már jóval az üzemi gyakorlatok megindu­lása előtt eljöttek Szekszárdra. a munkahelyet szemrevételezték. A le­folyt tárgyalások eredményeként nyugodtan indulhattunk lelkes kis csoportunkkal új munkaterületünk elfoglalására és ..meghódítására." Szekszárdra érkezésünk után öröm­mel állapítottuk meg, hogy várako­zásunkban nem csalódtunk. A vál­lalat vezetősége, a pártszervezet minden segítséget megadott, s biz­tosította tanulóink jó elhelyezését és ellátását. Az első munkanapon Fru­zsina elvtárs a balesetelhárítás jelen­tőségéről adott útmutatást, majd a vállalat műszaki vezetői ismertették az egyes munkahelyeket. Ezek olyan természetűek, hogy tanulóink az alapfalazástól a tető födémig az épí­tés minden fázisában résztvesznek, így elmélyíthetik mindazokat az is­mereteket, amelyeket az iskolában elméletileg és a műhelygyakorlatok során megszereztek. Tanulóink brigádokban végzik mun kájukat. Jelenleg az 1-es, 2-es és 3- as brigád a bölcsődei, 4-es brigádunk pedig a KISZÖV építkezésen dolgo­zik — jókedvvel. A pártszervezet és a vállalatvezetőség segítségén kívül állandóan tapasztaljuk az üzemi bi­zottság segítségét is. Az üzemi gya­korlatok idejére minden brigád mel­lé elsőrendű szakembert osztott be, akiknek irányítása mellett tanulóink sok gyakorlati ismeretre tehetnek szert. Igen nagy örömünkre szolgál, hogy a szaktársak elismerőleg nyi­latkoznak tanulóink magatartásáról és munkájáról. Tanulóink közül' már többen rá is szolgáltak erre az elis­merésre. így az egyes brigádból Ap­ró János. Holzer József és Füzér Margit, a 2-es brigádból Harmados Mária és Maisl Ödön, a 4-es bri­gádból Keszthelyi Gabriella, Koszto­lányi Vilma és Czilják József tűn­tek ki. A 73/2 vállalat segítségét azonban, nemcsak műszaki és szociális vona­lon. de nevelési és kulturális vona­lon is megkapjuk. Kovács Sándor üzemi bizottság elnöke, Wittinger Ferenc kul túrfelelős és Szatmári elv­társ, DISZ-titkér sokat fáradoznak azon, hogy tanulóink számára a szó­rakozási leheiőséget is biztosítsák. Fiataljaink rendszeresen járnak mo­ziba és szabadidejük jó részében szépirodalmat és sajtót olvasnak. — Igen nagy örömmel — tegyük hoz­zá — büszkeséggel értesültünk ar­ról, hogy a vállalat kultúrcsoportja tanulóink részére műsoros estet ren­dez. Mindezt egybevetve, elmond­hatjuk, hogy gyakorlati munkánk jól kezdődött, s tanulóink jól érzik magukat Szekszárdim. Tanulóink azonban a körültekin­tő intézkedéseken kívül észreveszik a hiányosságokat is és nagyon hely­telen lenne, ha nem mutatnánk rá azokra a hibákra, amelyek késlelte­tik, sokszor pedig erősen akadályoz­zák a munkát. Ilyen hiányosság pél­dául a bölcsőde építkezésénél az ala­pozási munkáknál mutatkozó mesz­es homakhiány. A vállalat igyekszik menetközben javítani — mint ezt az alapozási munkálatoknál tette — azonban még minőig bajok vannak. A KISZÖV építkezését például igen zavarja a gyakori áramszünet, amely az építkezés egyik legfontosabb fá­zisánál, a betonozásnál jelentett igen nagy hátrányt és időveszteséget. A hibákkal kapcsolatban meg kell em­lékeznünk a tanulói szállás takarí­tásának fontosságáról is, amit a vál­lalat meglehetősen könnyen kezel. A fent említett hiányok megszüntetése azon túlmenően, hogy országos ügy egész szocialista építésünk ügye, s abból a szempontból is fontos, hogy a vállalati tervteliesítésekben lema­radás ne álljon elő tanulóink pedig a gyakorlatban is lássák, hogy a tervteljesítés első legfontosabb alapja a munkálatok helyes megszervezé­se és beütemezése, valamint a he­lyes terv- és munkafegyelem leg­szigorúbb betartása így lesz szá­munkra az üzemi gyakorlat hasznos és így lesz alkalmas aura, hogy ta­nulóink szép hivatásukra jól felké­szülhessenek. Zöld G. Béla táborvezető. Gyermekjátszóteret avattak Bonyhádon Az elmúlt vasárnap délután gyer­meklárma verte fel a volt székely­udvar csendjét. A bonyhádi MNDSZ gyermekjátszóteret nyitott ezen a helyen. Az MNDSZ járási titkára mondott lelkes megnyitó beszédet, amelyben összehasonlította a kapi­talista országokban élő gyermekek sorsát a mi gyermekeink életével. A mi gyermekeink már a felsza­badult, új élet szellemében nevelked­nek. Hazánkban ma már a játszóte­rek, sportpályák állnak a régi üres telkek helyén. Már rongylabdát sem lehet igen látni, helyette modern sportfelszerelés várja a dolgozók gyermekeit — mondotta többek kö­zött. A megnyitó ünnepség keretében a Zománcgyár kultúr gárdája, az Ist- ván-majori Dózsa termelőszövetke­zet művészeti együttese és a bony­hádi kultúrotthon zeneiskolás növen­dékei szórakoztatták a szülőket és a gyermekeket. A játszóteret bársonyos gyepsző­nyeg borítja. Hinták egész sora, ho­mok, árnyas fák és padok várják a gyermekeket. Valóban szép elgondo­lás volt az MNDSZ-től, hogy az ed­dig kihasználatlan területet gyermek játszótérnek rendezte be. Dicséret illeti a bonyhádi tűzoltóságot is, amely vállalta, hogy a hét minden napján felváltva küld felügyelőket a gyermekek közé. MAJOR MÁTYÁS levelező. Hl ff EK CSÜTÖRTÖK, JÜLIUS 8 ÜGYELETES GYÓGYSZERT AH. 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Teréz. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: Felihős idő, többfelé eső, zivatar. Mérsékelt szél. A nappali hőmérsék­let kissé emelkedik. Várható hőmér­sékleti értékek: csütörtök reggel 15— 18, délben nyugaton 24—27, keleten 26—29 fok között, TÁVOLI KIKÖTÖ Színes, szovjet film A flotta parancsnoka nagy és fe- lelössegtelues feladattal bízta meg Viszotint; a távoli kikötőben hor­gonyzó „Hatatmas'‘-t tegye élhajó­vá. a hajóraj legjobb egységévé. Vi- szotinnak az a meggyőződése, hogy a parancsnok kötelessége olyan tenge­részeket nevelni, akik nem a szol­gálati kényszer, hanem a belső meg­győződésük alapján teljesítik a pa­rancsot és akik nehéz helyzetekben önálló fontos intézkedéseket is tud­nak tenni. Egy hajórajban szolgál Igor Szvje- tovval, a „Merész“ gárdahajó pa­rancsnokával. Szvjetov határozott ember, képzett tengerésztiszt. Becs­vágyó, öntelt természete miatt min­dent a saját tekintélyével akar el­érni. A két parancsnok nézeteinek ösz- szeütközése áll a film középpontjá­ban. Szvjetov más miatt is ellen- s°eesl<edik Viszotinra. Feleségének, Tatjánának még leánykorában Vi- szotint udvarolt, aki még mindig szereti az asszonyt, de az asszony már csak baráti megbecsüléssel gon­dol rá. A „Hatalmas" kifut a tengerre hadgyakorlatra, Viszotin merész vál­lalkozással keresztülliajózik az „öreg hullámtörőn'‘, amelyen még eddig egy hajó sem tudott áthaladni. A kikötőbe érve Viszotin újabb vitát folytat Szjetowal, aki csökö­nyösen ragaszkodik álláspontjához, hogy a legénység csak a parancsnok utasításainak gondolkodás nélküli végrehajtója. A nyári nagy gyakor­laton azonban kiderül, hogy Viszo- tinnak van igaza. A „Hatalmas“ és a „Merész azt a feladatot kapják, hogy hatoljanak át az „öreg hullám“ körül. A veszélyes sziklák között járnak a hajók, ami­kor parancsot küld az admirális; a gyakorlat szerint mindkét kapitány elesik. A „Merész“ legénysége tanács tálán kapitánya nélkül. Már-cnár ne­kimenne a hajó a tarajos sziklának, amikor a kapitányt a flotta parancs­noka „feléleszti“. A hajó így sértet­lenül átmegy a veszélyes helyen, de a gyakorlatot hibaponttal végezték. A „Hatalmas“-on nem okoz ilyen nagy zavart a parancsnok „halála *. A gyakorlat tapasztalatai meggyő­zik Szvjetovot téves nézeteiről és most már ő akar őszintén tanulni Viszotintól. A szekszárdi Garay János filmszín ház a filmet július 8-tól 11-ig tartja műsoron. Jelenet a „Távoli kikötő“ című színes, szovjet filmből. SPORT Nehány szó az idei láözépiskolás atlétikai bajnokségokró l Az elmúlt hét elején beszámoltunk arról, hogy a gyón ki általános gimnázium a szom­bat—vasárnap megrendezett országos kö­zépiskolai atlétikai bajnokságok során súly. lökésben, diszkoszvetésben és gerelyhajítás­ban szerzett helyezést a csapatversenyekben. A szekszárdi általános gimnázium tanulói­nak csapata pedig magasugrásban szerezte meg az 5. helyet. Ekkor azt írtuk, hogy majd a II. nap eredményeiről később számolunk be. Ez a beszámoló annál a sajnálatos ténynél fogva késett eddig, hogy a megye verseny­zői a második napi versenyek során egyet­len helyezést sem értek eJ. És e mellett a tény mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ugyanis első ízben történik meg hosszú évek után. hogy a megye középiskolás atlé­tikáját egyetlen egyén» versenyző sem kép­viselte az első hat helyezett között, ön ként merül fel a kérdés, hogy mi ennek a sikertelenségnek az oka? Van-e megoldása ennek a mai tarthatatlan helyzetnek? Mondanunk sem kell, hogy a megyei at létikai élet több. mint felerészben azonos a megyei középiskolai atlétikával. Éppen ezért a középiskolai bajnokságok sikerte­lensége az egész megyei atlétikai életét kell. hogy fofflalkoztassa. Vannak kétség­kívül olyan indokok és mentségek, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Kétségkívül az idén a gvönki diákok mentették meg a megye bposületér a csa­patversenyek során elért helyezéseikkel, de még a gyönkieket is előre nem láthatott sZerencs-étíen körülmények sújtották. Éspe­dig 'két legjobb versenyzőjük?; Kiss és Strumperger a versenyt megelőzően köz­vetlenül súlyos bél- és gyomorbántalmak- kal bajlódott,1 úgyhogy amennyiben ők egészségesen állhatnak be a dobókor be. akkor ^még a megszerzettnél is lényegesen előkelőbb helyezést érhettek volna el. — Emellett esetleg Kis szóbajölietett volna, az egyéni versenvszámokban is. A bonyhádiaknál az a mentség, bogy a bonyhádi ált. gimnázium igen nagv fel­vevőterület és a bajnokságot a tanév be­fejezése után rendezték meg, amikor már nem lehetett a tanulóifjúsáerot összetartani. Emiatt a bonvhádi ált. gimnázium felké­szülése sem lehetett teljes értékű. A szekszárdi ált .gimnázium gyenge szie- replését Puiz fegyelmezetlensége menti, mert a szekszárdi ált. gimnázium némi eséllyel fndulfl volna magasugrásban és távolugrásban a küzdelembe Puizzal. aki­nek szereplését az Oktatási Osztálv letil­totta. És sorolhatnánk tovább. Ezek a körül­mények azonban igen halványan és némi­képpen indokolják csak a gyenge szerep­lést. de semmiesetre sem mentik. A való tény az, hogy a magyar atlétika országos szinten elért nagymérvű fejlődésével a me­gyei atlétikai élet nemcsak, hogy nem tar. tott lépést, de egyes versenyszámokban visszafejlődés észlelhető, amelyet már meg­mutatott a tavaly évvég» kiértékelés is. Pedig az atlétikai élet fellendítését komoly intézkedések szolgálják. Itt van például az általános iskolás atlétikai járási baj­nokságnak a kérdése, melynek megrende­lésére a megyei Oktatási Osztály az idei kiolts ég Vetéséből is igen sokat költött. A megyei atlétika fejlődésen sajnos eddig eaek az intézkedések egyáltalán nem lát - sasainak meg. A visszafejlődésben kétségkívül része van Bessenyei Gyula távozásának is, akinek órHísi érdemei vannak a megyei atlétika fellendítésén. De a visszafejlődés nemcsak Bessenyei Gyula távozásának a számlájára írható, mert hiszen a visszafejlődés jelei itten*.tózkodásának utolsó idejében már je­lentkeztek. Sajnos úgy fest a helyzet, hogy a szekszárdi ált. gimnázium a hegemónia elvesztését nem annak köszönhette, hogy a többi intézet annvira feljavult, hanem a többi« főképpen a bonyhádi és a gyönki ált. gimnázium köszönheti fellendülését annak a körülménynek, hogy a szekszárdi atlétikai élet á!laposodott. Szektszárdnak korszerű atlétikai pályája van és' azon vajmi csekélv számú versenv. zőnek készülődését figyelhetjük meg. Ez tehát annyit jelent, hogv a szekszárdi fia­talság nem él azzal a lehetőséggel, amelyet a oályai nyújtani akar. De hilba van a testnevelőkben is. akik nem tudtalak kellő odaadással dolgozni ver­senyzőik nevelésén. Minden bizonnyal nem a versenyzők tehetségében kell a hibát el­sősorban keresnünk. Az kétségtelen, hegy az atlétikái nem máról holnapra elsajátít­ható sportág, hanem igen alaposan meg kell kiizdani a tizedmásodpercekért és a centimétereícért. És az is tény. hogy a test­nevelő. mine valamire való eredményt el­érne versenyzőivel, azon veszi észre ma­gát. hogy versenyzője leérettségizett és el­távozott nemcsak az iskola, de a város, a község, sőt talán a megye kötelékéből is. Mégis vállaljuk kell azt, hogy testneve­lőink munkájának gyümölcsét más fogja leszakítani. ímert elsősorban nem a megye számára, hane*n az ország számára nevel­jük a versenyzőket. Hogy van értelme en­nek a nevelő munkának, azt Földe.sv Ödön, Dörnyei István* és a tamási Lukács pél­dára is ékesen bizonyítja, hogy csak a leg­jobbakat említsek meg. De a baj gyöberét a patronálásban is kell kprosuiin.k. \ TTwegye sportkörei — és ez alól a megállapítás alól azok a sportkörök, sem kivételek, am el vek a megye középis­koládnak a székhelvén működnek. — szinte minden anvairi erejjüket ^ labdarúgás szol­gálatába állítják é& a többi sportág támo­gatására nem jut sem idő. sem mez. s<*to melegítő, sem pedäg versenyzés» lehetőség. Emellett a snortköTök az atlétikai szakok­tató ifizel'sé’t,. tissstMefdfiát is saánliák. Sajnálnak 400—500 Ft-ot kifizetni, áldozni erre a célra, holott a labdarúgásban ha­sonló célokra esetleg ezreket költenek. — Ezekre a bajokra mulatunk csak rá ebben a rövid írásban és azt várjuk, hogy a. megye sportjának fefledos irányítói is fel­figyelve erre a visszaesésre. igyekszenek keresni m^rd a megoldást azért, hogy a megye atlétikája úira bajnokságokkal és egy sereg helyezéssel örvendeztesse meg az ország és a megye sporíközvéltménvét. F.z n^m fog menni máról holnapra, de kitartó, céltudatos munkával minden bizonnyal el" érhető lesz. Három hónap jegyzeteiből ív. A következő vasárnap Dombóvárra láto­gattam el, mivel ezévben még Dombóváron nem voltam és célom az. hogy a levelezőket meglátogassam, s a szoros kapcsolatot ve­lük fenntartsam. Dombóvárról a Lokomotív csapat eredményeit nehezen kaptuk meg, sőt több esetben egyáltalán nem kaptunk ered­ményközlést, mivel a Lokomotív vezetője egyúttal pedagógus is, és így az úttörőivel vasárnap vidékre utazik. A Lokomotív sport­köri vezetőkkel megbeszéltem, tekintettel arra. hogy az eddigi levelezőjük nem tud rendszeresen tudósítást küldeni, így ezután a Dombóvári Postás levelezője — Sebők Gyula — láthassa el ezt a munkát. Leg­nagyobb meglepetésemre a Lokomotív ve­zetősége könnyen beleegyezett és azóta is jönnek — és pontosan jönnek — a tudó­sítások. Feltűnő volt. hogy Dombóvár lélekszá­múhoz viszonyítva milyen kevesen látogat­ják a labdarúgómérkőzéseket. Például Dombóvárnál lényegesen kisebb község Hő- gyész és háromszor annyian néznek végig egy labdarúgómérkőzést, mint például Dom­bóváron. Igyekeztem ennek okát a hely színen megfejteni és általában azt a vá­laszt kaptam a megkérdezett szurkolóktól, hogy azért látogatják ilyen kevesen Dom­bóváron a mérkőzéseket, mivel a csapat tiég gyengén szerepel. A Lokomotív labda­rúgói bizony az első félidőben gyengén sze­repeltek. A saját pályájukon két gól előny­re engedtek szert tenni az Építők csatá­rainak, sőt a második félidő elején az Építők egy 11-essel 3:0 ra növelték a gólok számát. A gól után 10 perccel megváltozott a, játék képe, mintha egy új csapatot lát­tunk volna a pályán a Lokomotív hefVett. Szívvel-lélekkel harcoltak, küzdöttek, nem ismertek elveszett labdát és így az ered­ményt 3:1, később 3:2-re tudták szépíteni. Az utolsó 10 percben megindult a harc az egyenlítő gólért. Ha utólag visszagondolok erre a mérkőzésre, újból csak azt állapít­hatom meg. hogy ez az utolsó 10 perc na. ■gyón izgalmas volt és az Építők csak an­nak köszönhetik, bogy az egy pontot meg­tudták tartani, hogy a szerencse melléjük szegődött. Az egyenlítő gólt a helyi csapat­nak a befejezés előtt 5—6 perccel sike­rült rúgni. A Lokomotív csatárok az utolsó 10 perc­ben _ valóságos pergőtüzet zúdítottak az Építők kapujára, s a lelkes védekező Épí­tők többször csak a gólvonalról tudtak menteni. Egy érdekes jelenet játszódott le a mérkőzés utolsó előtti percében. Gréi- lich. az Építők kapusa egy labdára kifutott a 16-osra, azonban a kifutása rosszul si­került, s így a Lokomotív csatár áttudta emelni a labdát a feje fölött. Ezt látta Kiss, az Építők jobbhátvédje és tclje-s erejéből Futott be a kapuba, hogy mentse kapuját a góltól. A fejmagasságban tartó labdát a gólvonal felett tudta csak elérni, illetve hátra húzni, de csak millimétereken mú­lott az, hogy nem a felső kapufának ment a labda és onnan a hálóba. Érdekes megemlíteni, hogy a dombóvári közönség széthúzás tekintetében eléri a szekszárdi közönséget. Ahelyett, hogy a csa­patot — annak tagjait bíztatnák, győze­elméleti színvonalunk emelését segíti elő az ÄMAG­MMüfllGÁLTATÁS lemre buzdítanák, csak szidják és korhol­ják. Dombóváron is akárcsak sok esetben bzekszárdon az ellenfélnek szurkol a közön­ség, Az helyes, ha a közönség tárgyilagos és az ellenfél szép játékát, akcióit tapssal jutalmazza, de szerintem amikor már ki­zárólag csak az ellenfelet buzdítja győze­lemre, a saját csapatának játékosait szid­ja — mégha azok ,azon a thérkőzésen rosz- szabbul is játszanak — eléggé el nem ítél­hető s sportszerűtlenség. Megfigyeltem pél­dául. hogy a Lokomotív egyik öreg kapu- védője. aki még egy két évvel ezelőtt já­tékos volt, szintén ennek a sportszerűt­lenségnek követője lett s ahelyett, hogy a Lokomotívnak a kapusát bíztatta volna, hogy nem baj, még ezt a mérkőzést meg­nyerhetjük, nincs még elveszve semmi, ahelyett ő is beállt azok közé, akik a ka­puvédőt ócsárolták, holott a kapus a három gól közül ,,egyikbe sem volt bennt.'* Dombóváron is a sportköröknek és ma­guknak a szurkolóknak nagyobb megértést, több megbecsülést kellene egymás iránt tanúsítani ahhoz, hogy i*jHói megindulhas­son az egészséges sportélet és kialakulhas­son az egészséges szocialista sportszellem, melyet joggal elvárhatunk a dombóvári közönségtől és a sportköröktől is. (Folytatjuk) Befejeződött a sXeksZárdi járás labdarúgó bajnokságának tavaszi fordulója. Mint a szekszárdi járási TSB közölte be- . fejeződött a szekszárdi járás területén a labdarúgó bajnokság tavaszi fordulója. Kö- ■ zölté a járási TSB. hogy az általa kiírt sporszerűségi versenyben a tavaszi for­duló után a sióagárdi sportkör vezet. A szekszárdi bajnokság állása a tavaszi forduló befejezése után: 1. őcsénv 7 6 — 1 31:4 12 2. Sióagárd 7 6 — 1 39:8 12 3. Decs 7 5 — 2 29:9 10 4. Bogviszló 1 4 — 3 26:19 8 5. Bátai VL. 7 3 — 4 18:1? 6 6. Szekszárdi VM. 7 3 — 4 1-4:36 6 7. Alsónyék 7 1 — 6 2:44 2 8. Alsónána 7 — — 7 14:26 0 9 Tolnai VL II. visszalépett 10. Bátaszéki Lok. II. törölve MOZI Garay filmszínház. Július 11-ig: TÁVOLI KIKÖTŐ. Színes szovjet film. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KlKÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszállt: j 20-10, 20-lt Szekszárd. Széchenvi-utca 18 M. N B egyszámlas2ám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi ti.— forint. • Baranyamegvei Szikra Nyomda j Pécs, Munkácsv Mihálv-utca 10 #zl Telefon: 20-2? A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents