Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

I ^ TOLNAI NAPLÓ A MAI SZAMBAN: Megkezdődött a Magyar írók Szövetségének közgyűlése (2. o.) — A július 6-i genfi zárt ülésről (2. o.) — Kül­politikai hírek (2. o.) — A gépállomás becsületéért (3. o.) — Pártszervezeteink segítsék a DISZ-fiatalok lendületének további kibontakozását (3. o.) — Verseny a „legjobb műhely“ cím elnyeréséért (3. o.) — Távoli kikötő (4. o.) — Gyermekjátszóteret avattak Bonyhádon (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG AN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ARA ÖO FILLER CSÜTÖRTÖK. 1954 JÜLIÜS « MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 51 villanycséplő dolgozik az idén tolna megyében Elsők akarnak lenni... Gyorsan halad az aratás a pári Béke tsz-ben Az ősziárpa után, pár nap múlva megkezdik a búza aratását is Tolná­ban, s hamarosan sor kerül a csép­iéire. A kedvezőtlen időjárás ellené­re jó termés Ígérkezik, aminek az elcséplése komoly feladatok elé állít­ja a gépállomásokat. Idén, többek között 51 villanycséplő dolgozik a megyében, s ennek a zavartalan munkáját alaposan elő kell készíte­ni. A megye 15 gépállomásán minde­nütt lesz villanycséplés. Az 51 közül 45 közösszérűn csépel, ami lénye­gesen megkönnyíti a munkát. A tol­nai dombok között nehézkes a vil­lanymotorok és cséplők huzatása, azonkívül az egyéni portákon való cséplésnél minden huzatás után újból kapcsolni kell a vezetéket, míg a közös szérűkre — erre a célra külön vezetéket szereltek fel. Az olyan községekből, mint Nagydorog, Závod és Dunakömlőd, — ahol tavaly sem tudták kihasználni a villanycséplő­ket, most más, erre alkalmas közsé­gekbe vitték át a vezetékeket. A MEGYEVILL és az AVESZ dolgozói már 90 százalékban elvégezték a szerelési munkákat. A hiányzó mun­kát azért nem tudták eddig befejez­ni, mert bizonyos alkatrészek hiány­zanak, amit már két hónappal ez­előtt megrendeltek a budapesti VIL- LÉRT l. számú üzletéből, de még a mai napig sem érkeztek meg a szük­séges kapcsolók és dugaszolók. A MEGYEV1LL minden villany­cséplőhöz kijelölte a saját emberét, aki a helyszínen mindig segítséget nyújt a munkákhoz. Emellett azon­ban arra is fel kell készülniük, hogy vihar esetén azonnal javítsák meg a rongálást, hogy valóban gyorsan, za­vartalanul folyjon a munka. A ta­valyi tapasztalatok ezenkívül arra figyelmeztetik a MEGYEVILL-t, hogy megfelelő áramfeszültségről gondoskodjon, mert áramingadozás miatt sok kiesés volt a cséplésben. Tolna megyében ezenkívül több mint 400 cséplőgép dolgozik az idén, köztük olyan új 47 cséplő, amelyik a napokban érkezik a gépállomások­ra. A munkásokat minden géphez leszerződtették, s megfelelő tűzren­dészen és balesetelhárítási rendsza­bályokról a tanácsokkal karöltve gon doskodtak a gépállomások. Üzemanyag és nyomtatvány hiánya miatt nem dolgozik a kombájn Napjainkban egyik legdöntőbb fel­adat a kenyérgabona gyors és szem- veszteségnélküli betakarítása. Hogy ezt sikerrel el tudjuk végezni, elen­gedhetetlenül fontos, hogy a kevés jó idő minden percét kihasználjuk. Ahol meg lehet kezdeni az aratást, azonnal megkezdjük. A mi termelő- szövetkezetünk is időben felkészült az aratásra. Száz hold learatására szerződést kötött a mözsi gépállo­mással. A szerződés megkötése után örültünk mi is, örült a gépállomás is. Mi azért örültünk, mert kom­bájnnal aratunk, a gépállomás pedig azért, mert nagy területet szerződött le a kombájnra. Készültünk is .ne­hogy az aratás váratlanul érjen ben­nünket. Amikor június utolsó napjaiban be jelentettük a gépállomásnak, hogy július 2-án megkezdjük az aratást, — örömmel fogadták a hírt. Meg is jelent nálunk hamarosan Farkas Ferenc brigádvezető, aki azt mond­ta, hogy 1-re itt lesz a kombájn. A kombájn helyett azonban Szabó elv- társ, a gépállomás párttitkára jött meg. Szombaton Hunyadi elvtárs. a gép állomás agronómusa látogatott meg bennünket, őt kértem meg, szóljon be a gépállomáshoz, hogy küldjék már a gépet. A gép megérkezett vasárnap, de üzemanyagot nem küldött vele a gépállomás. Délig állt üzemanyag nélkül, a nyolc ember és a fogatok pedig várták az üzemanyag megér­kezését. Délután újabb meglepetés következett, volt üzemanyag, de nem voltak- nyomtatványok. Úgy látszik, hogy nemcsak a gépállomáson van kapkodás, nemcsak ott „készülnek*' most az aratásra, hanem a járási és a községi tanácsnál is. Kapkodnak fűhöz-fához, most keresnek ellenőrt és szerzik be a könyveléshez szük­séges nyomtatványokat. Apt hiszem, ezek után szövetkeze­tünk tagsága és vezetősége jogosan veti fel a felelősség kérdését, mind a gépállomás, mind a járási tariács felé. Bokros József Fadd, Uj Elet tsz elnöke. Üdülnek a dolgozók — szépül a Bonyhádi Cipőgyár Néhány nappal ezelőtt látogatást tettünk a Bonyhádi Cipőgyárban, hogy megnézzük, müyen eredménye­ket értek el az üzem dolgozói a kon­gresszus óta, hogyan javult a cipők minősége. A gyártelepen szokatlan csend van, nem zúgnak a gépek. Vájjon, mi az oka? — kérdezem. Kérdésemre Kovács Béla, az üzemi pártszervezet titkára ad felvilágosí­tást, aki olaiosan, sietve jön ke­resztül az udvaron. „Nagy munkában vagyunk elvtárs nő, — mondja. — A kollektív szer­ződésben vállaltaknak teszünk ele­get. Ugyanis szerződésünk 108. pont­ja kimondja, hogy ezévben az összes Üzemrészeket meszeltetjük, takarít- tatjuk, hogy dolgozóink teljesen tisz­ta, egészséges műhelyben kezdhessék meg a munkát a kétheti leállási idő után.'* A takarítási és karbantartási idő alatt a gyár dolgozói megérdemelt szabadságidejüket töltik. Több mint 50 dolgozó az ország legszebb helyein üdül. Horváth József, az üzem mun­kaügyi előadója feleségével, aki szintén az üzem dolgozója, Lillafü­reden tölt két hetet. Égi Erzsébet, Hajdúszoboszlón pihen, de több mint huszonötén Keszthelyen, a többiek pedig a gyár hévizi üdülőjében töl­tik szabadságukat. Míg az üzem dolgozóinak nagy­része pihen, a gépkarbantartó mű­helyben szorgos munka folyik. Fel­szegi Ferenc elvtárs részlegvezető irányításával most javítják ki azo­kat a gépeket, melyeket a termelés ideje alatt nem lehet kivonni. „Csak kifogástalan géppark biz­tosíthatja az ütemes termelést és a jóminőségű munkát“ — ez a karban­tartórészleg dolgozóinak jelszava. Ennek végrehajtásán dolgozik Mül­ler Mihály ifi is, aki a sarokszegelő gépeket javítja nagy lelkiismeretes­séggel. Kovács elvtárs, üzemi párttitkár büszkén számol be arról, hogy a dol­gozók segítőtársuknak érzik a gépet, példás rendben tartják, mert tudják: minél jobban gondozzák azokat, an­nál többet várhatnak tőlük, A pári Béke tsz tagsága idejében végzett a soron lévő növényápolási munkákkal. Jó munkájuk eredmé­nyeként növényeik gyommentesek, cukorrépájuk pedig átlagosan eléri darabonként a 26 dekát. Gaboná­ból is jó termésre számítanak. Mint Sógorka Mihály, a tsz agronómusa írja, 12 mázsás átlagtermést takarí­tanak be. Az aratást már megkezd­ték, learattak már 5 hold ősziárpát, 10 hold borsót. Folyamatosan végzik az aratást. Nagy gondot fordítanak a tarló­buktatásra is, mert a jövő évi ma­gasabb termés előfeltételeinek meg­teremtését látják benne. Azért, hogy a tarlóbuktatást folyamatosan tud­ják végezni és ezzel is elősegítsék a gépállomás munkáját, állandóan két lógereblye járja a tarlókat, utána pedig hárman szedik a kaparékot. Az aratógép után is úgy szervezték meg a munkacsapatokat, hogy azok egymást váltják. így állandóan friss erő hordja a kévéket és folyamato­san biztosítva van a gabona össze­hordása. . A tsz tagsága már a cséplési mun­kára is felikészült. Saját erejükből szervezték meg a munkacsapatot. — Ebben a munkacsapatban főleg a fiatalok vesznek részt. Az időseb­bek és az asszonyok pedig a növény­ápolási munkálatokat fogják végez­ni. Tudják jól, hogy az esős időjá­rás következtében erősen fognak nő­ni a gyomok, éppen ezért egy perc­re sem szüntetik meg a harcot el­lenük. A tavaszi munkák során el­ső volt * tsz a tamási járásban. Az elsőséget meg akarják tartani egész évben. Az aratás megkezdéséig befejezik a harmadik kapálást A szárazd: Világszabadság terme­lőszövetkezetben még nem kezdték meg az aratást — írja Cser László agronómus. — Jelenleg még a nö­vényápolási munkákat végzik. öt kataszteri hold heterózis kukoricá­jukat már háromszor megkapálták. Nagy gonaot fordítanak erre a te­rületre, mert a jövőévi vetőmagju­kat heterózis kukoricából akarják előállítani. A többi kukoricájukat is kétszer megkapálták. A közös mun­kában élenjárnak Bereczki Gyuláné. Józsa Lajosné és Kocsis Margit, aki a könyvelés mellett reggel és este kivételével állandóan kint van és teljesíti vállalását, melyet a növény­ápolási munkák megkezdése előtt tett. Bereczki Gyuláné ugyanakkor tett vállalást, amikor Kocsis Mária, együtt vállalták, hogy a betegekre eső terület megmunkálásában részt- vesznek, most a munkában eleget is tesz vállalásának. Az ő rá kimért terület mellett még másoknak is se­gít és az a terület, amelyet munkál, szinte kiválik a többi közül, olyan szép. A határban szépek a tsz kapásnö­vényei, de ezzel még nem eléged­nek meg, legalább háromszor meg­kapálják aratásig kukoricájukat és burgonyájukat még egyszer feltöl­tögetik. Az aratást a jövő héten kez­dik meg. Addig is szorgalmasan vég­zik a növényápolási munkákat. Tel­jes felkészüléssel kezdenek hozzá az aratáshoz és azt úgy végzik el. hogy a legkisebb szemveszteséggel taka­rítsák be. A cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket. Tíz perc Reglíídy Lászlóval, a szekszárdi tüdóffondozó ..érdemes orvosával“ Az elmúlt napokban, egymást érték a szerencsekívánó táviratok, gratuláló barátok, ismerősök dr. Reglödy László, szekszárdi orvos lakásán. De ugyanilyen szeretettel köszöntötték munkatársai is a tüdő­gondozó intézetben, amikor hírül vették, hogy az intézet vezetője „Ér­demes orvos" kitüntetést kapott. — Nehéz dolog ilyen ünnepi per­cekben magamról beszélni — hárítja el a dicséreteket Reglődi doktor. — ügy érzem, a kitüntetés elsősorban arra kötelez, hogy felmérjem eddig végzett munkámat s azt is, mit kell tennem a jövőben. A szekszárdi in­tézetnél s az egész megyében is, be­szélhetünk eredményekről, de na­gyok az előttünk álló feladatok is, hisz a tbc elleni védekezés az egyik legfontosabb, s örökké időszerű or­vosi feladat. Valóban vannak eredmények, ame­lyek különösen jelentősek itt Tolna megyébent amely a háború előtt a tbc egyik fészke volt. Ma már a ha­lálozási arányszám a megyében a háború előttinek negyedére, a meg­betegedések száma pedig az 1953-as állapotokhoz viszonyítva több, mint felére csökkent. Ez nagy eredmény, amelynek elérésében jelentős része van dr. Reglödy Lászlónak, a most kitüntetett orvosnak is. — 21 éve folytatok orvosi gya­korlatot, — mondja, — s bár szü­lésznek készültem, tudom, hogy a tbc elleni küzdelem az igazi terüle­tem. Ha összeszámolom, az elmúlt 21 év alatt, melyből 5 éve vagyok a szekszárdi intézet vezetője, több, mint 200 ezer tüdőszűrést végeztem. Komoly eredményeket azonban csak a felszabadulás óta könyvelhetek el, A megbetegedések, halálozások szá­mának csökkenése mellett legna­gyobb eredménynek azt tartom, hogy a dolgozók nagyobb része ma már önként, előzetes orvosi tanács nél­kül keresi fel intézetünket s vizs­gáltatja meg magát a legkisebb gya­nús jelre. Naponta 120—150 beteg fordul meg a szekszárdi intézetben, ezek közül 40—50 mindig „önkéntes” jelentkező. Ez azt mutatja, hogy megnövekedett az intézet iránti bi­zalom. Dr. Reglödy Lászlónak különös ér­demei vannak a BCG védőoltások terén. Az oltás a tbc korai, életve­szélyes kórformái ellen ad védelmet éppen a legveszélyesebb korcsoportok nál. ezért állította Reglödy doktor munkája középpontjába a BCG-ol- tások kérdését. Az újszülöttek beol- tására ma már törvény van, az is­kolás korúaknái, ahol az oltások ép­pen olyan fontosak, önkéntes. A szekszárdi tüdőgondozó jó munkáját dicséri, hogy a BCÓ védőoltásokat minden iskolás korúnál elvégezték, nemcsak a szekszárdi, hanem a gyönki és a paksi járásban is. Az év végére az egész megye területén befejezik a védőoltásokat, s ez olyan eredmény, amivel az országban csak Tolna megye dicsekedhet. Az oltásokkal kapcsolatban tudo­mányos munkát is végez az intézet: eddig 12 ezer iskolás korúról gyűj­töttek adatot a BCG yédőhatásának kimutatására. A járványtani szem­pontból rendkívül értékes, tudomá­nyos munka tovább folyik. S most, a nagy kitüntetés után, fokozott erő­vel, még nagyobb lelkesedéssel vég­zi munkáját Reglödy doktorral az élen a szekszárdi tüdőgondozó in­tézet. (s. z.) Gőgös Ignác tsz: A zivatar után melkezdték a gabona megmentését Ez a hét bizony rosszul kezdődött. Sok ember számítását húzta keresz­tül. Hétfőn a délutáni órákban az utóbbi évek talán legnagyobb ziva­tara tombolt végig megyénk terüle­tén. Ez a zivatar több helyen jéggel járt. Rövid ideig tartott, mégis a nagymennyiségű csapadék sok he­lyen kárt okozott a terményekben, másutt pedig hátráltatta a munkát. Szekszárdon már másodízben lom­bolt ilyen zivatar a nyár kezdete óta. Az elsőt még el sem tudtuk fe­lejteni, máris újabb zivatart kellett keresztül vészelni. A vihar valóság­gal lehengerelte, leverte a sárba az aratásra kerülő gabonákat. Mi lesz most a fekvő gabonákkal? — vető­dik fel a kérdés. Az egyéni gazdák learatják kézierővel kisebb területei két és nem is érte mindenhol a zi­vatar gabonájukat. De mit tesznek a termelőszövetkezetek, akik gépi­erőre is számítottak. Nem tétlenked­nek azok sem. A szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetnek is közel 200 hold gabonája fekszik a földön. Kombájn, aratógép azt már szinte képtelen lenne aratni. De a tsz ta­gok képesek. A zivatar után „amit lehet megmenteni” jelszóval indul­tak a vizet leereszteni a földekről. Kedden reggel pedig kaszával, sarló­val mentek a ledőlt ősziárpa aratá­sát megkezdeni. Az időjárás változatlanul szeszé­lyes, szinte úgy kell elrabolni az órákat és minden percet ki kell hasz nálni, hogy sikeresen be tudják fe­jezni az aratást. A jó termés, amely mutatkozik, könnyen kárba veszheti ha nem látnak hozzá a gyors beta­karításhoz. A szekszárdi „Gőgös Ig­nác” tsz tagjai ezt tudják, azért men tek kaszákkal, sarlókkal, hogy meg­mentsék munkájuk gyümölcsét. „A jó idő minden percét kihasználjuk“ Termelőszövetkezetünk tagsága már jó előre felkészült az aratásra. Megtisztítottuk a gyomoktól az ösz- szes kapásnövényeinket. Takarmá­nyunkat pedig még jó időben be- hordtuk a pajtába. így biztosak va­gyunk benne, hogy a tető alatt nem ázik át és így minden szálat fel tu­dunk belőle használni. A soronlévő munkálatokból asszo­nyaink is kiveszik a részüket. De bevontuk a családtagokat is. Most amikor megkezdődött az aratás, több asszony tett vállalást, hogy az ara­tás ideje alatt állandóan kötözni fog­ják a kévéket. Ezek között az asz- szonyok között van Kovács Lászlóné, Fülöp Gvörgyné, Szabó Józsefné, Bar tos Istvánné és ifj. Fülöp Istvánná is. Asszonyaink munkájának köszön hetjük, hogy az aratásban állandóan 12 kasza tud dolgozni. Tudjuk, hogy nehéz lesz az aratás, éppen ezért a kevés jó idő minden percét kihasz­náljuk a szemveszteség nélküli beta­karítás érdekében. Úgy dolgozunk, hogy továbbra is az országos elsők között legyünk, s a zárszámadáskor jó eredménnyel zárjuk le a gazdasá­gi évet. Ezt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha éves tervünket maradék­talanul teljesítjük is. FÜLÖP JÓZSEF Zomba, Szabadság tsz*

Next

/
Thumbnails
Contents