Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-07 / 159. szám
TOLNAI NAPLÓ TiLÍC PfíOL EmnjATLVVkSihlWTEWf A MAI SZAMBÁN: A külföldi sajtó döntöbcli veresége ellenére Is szinte osztatlanul a magyar labdarúgóválogatottat tartja a világ legjobb együttesének (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — A guaíeinalai kérdésről (2. o.) — A kanacsi állami gazdaságban javult a munka, de a népgazdaság többet követel (3. o.) — Az idén nyolcvan vagon gabonát csépelünk (3. r.-.) — Amit a fogszuvasodásról tudni kell (4. o.) AZMDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA ;&***• XI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1954 JtJLIUS 7 A jövoévi kenyerünkért Elmúlt már Péter-Pál napja. Az elmúlt években erre az időre nagyon sok gabonakereszt szokta hirdetni az aratás gyors ütemét. Az idén — bár július elején járunk, — még nem kezdődött meg az általános aratás, éretlenek a gabonák. Ez az állapot a szeszélyes időjárásnak tudható be. Telnek-múlinak a napok, oe a gyakran változó Időjárás ellenére is azért érnek a gabonák. Még egy-két nap és mondhatjuk: Tolna megyében ifi megkezdődik az általános aratás. Most az aratás előtt minden pillanatot ki kell használni termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és dolgozó parasztságunknak. Szerte a határban a gabonák betakarításán kívül ezer munka van még. Harmadik, vagy negyedik kapálás, szénabetakarítás, tarlóhántás és a másodvetések. A másodvetések különösen a termelőszövetkezeteink életében döntő fontosságúak, mert kevés a szálastakarmány vetés- terület. Ezt a hiányzó szálastakarmányt fogja kiegészíteni a másodvetés. A fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet állatállományának összesen körülbelül 600 mázra a szénaszükséglete. Gondos és iparkodó munkával 240 mázsa széna már fedél alatt is van. Az állatállomány téli ellátásának biztosítása érdekében 2t> holdon fognak aratás után mohait és kölest vetni, mint másodveteményt. A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága 60 holdon vet másodnövényt, állataik téli ellátásának biztosítására. Ha azonban szétnézünk megyénk határában, akkor találkozhatunk már gabonakeresztekkel. Learatta gabonáját Steibach Mihály tolnai dolgozó paraszt, de befejezte az őszi árpa aratását a mözsi Béke I. típusú termelőszövetkezet is. Állami gazdaságaink közül elsőnek az alsóleper- di állami gazdaságból jelentették, hogy megkezdték s azóta már régen befejezték 27 hold ősziárpa aratását. Jelenleg még leginkább az ősziárpa, vagy a rozs aratása van folyamatban. Ezek a gabonaféleségek érnek meg kasza alá a leghamarabb. Mészáros György Dunaföldvár Gyu. laj-hegyi dolgozó paraszt azonban már 3 hold őszi búzáját is learatta. Első feladat idejében megkezdeni az aratást. Nincsen megállapított idő pont, hogy mikor kell elkezdeni az aratást, mert az egyik, vagy másik határrészen előbb, vagy később érik be a gabona. A jó agronómus, a jó dolgozó paraszt azonban már napokkal előbb megállapítja az aratás megkezdésének idejét. Ezért nagyon fontos, hogy mindenütt meghallgassák az agronómusok és a tapasztalt gazdák véleményét. Egy-egy járás vagy falu határában a többszáz, vagy ezer- hold gabona szemveszteség nélküli learatása csakis szervezett munkával lehetséges. Ehhez a munkához kell nagy segítséget adni a tanácsnak, a termelési és állandóbizottságok minden egyes tagjának. Akkor cselekszenek helyesen pártszervezeteink, ha most mozgósítanak mindén erőt, mert az aratás megkezdésének pillanatától a betakarításig minden percet úgy kell kihasználni, hogy a legkevesebb szemveszteséget érjék el. Nagy szervezettséget, fegyelmezett munkát igényel az aratás. Különösen vonatkozik ez az állami gazdaságainkra és a termelőszövetkezeteinkre, ahol többszáz hold gabona egyszerre érik be. Ezeknek a betakarítása gyors munkát, erős kezet, tapasztalt irányítást követel. Állami gazdaságainknak és termelőszövetkezeteinknek a munkáját megköny. nyiti a gép. a kombájnok és a kévekötő aratógépek munkája. Ipari mun kásáink fáradságot nem ismerve dolgoznák azért, hogy minél több kombájnt és kévekötő aratógépet adhassanak a mezőgazdaságnak. A gépek azonban csak akkor végezhetnek jó munkát, ha az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gépállomások szakemberei úgy szervezik meg a munkát, hogy az a legkisebb gépkiesés nélkül tudjon működni az aratási idő alatt. Tavaly elég gyakori volt az, hogy egy-egy kombájn, vagy kévekötő aratógép huzamosabb ideig állt. Szervezetlenség következtében — nem tudtak elég területet biztosítani a gépeknek. Amikor valaki ilyen dolgot lát, akkor joggal felmerül benne az a kérdés, hogy mit érdemel az az igazgató, aki nem ellenőrizte a gépek javítását, vagy mit érdemel az a kombájnvezető, aki felelőtlen vagy lelkiismeretlen munkájával tömi hagyja a gépét. Ezek az emberek nem tekintik azt, hogy azért vannak ezek a hatalmas gépek, hogy sokkal kevesebbet szenvedjen a dolgozó nép az aratás és cséplés hatalmas, minden erőt igénybevevő munkája alatt. Mi alatt áll a gép, érik a gabona, pereg a szem — kevesebb a kenyér. Ennek a harcnak, ennek a csatának, az aratásnak megnyerésf egész dolgozó társadalmunknak közös ügye. A különböző vállalások a nagyszerű kezdeményezések mindmind azt bizonyítják, hogy az ország kenyerének gyors betakarításáért váll-váll mellett együtt harcol a város és a falu. A nép, a falvak népe életnek nevezi a búzát, azért, mert a kenyér, a mindennapi feladatot jelenti, hogy erőt, életet merítsen a további munkák elvégzéséhez. De ahhoz, hogy hazánk valamennyi dolgozójának asztalára kenyér kerüljön, szükség van arra, hogy dolgozó parasztságunk saját családjának és gazdaságának gondoskodásán kívül gondját viselje az egész országnak is. Nagyon fontos a gabonák szemveszte- ségnélküli learatása, de éppen olyan fontos a gabona beadása is. Dolgozó parasztságunk előtt jelszóvá kell válnia a törvény szavának „cséplőgéptől a begyüjtőhelyre." Dolgozó parasztságunknak ezt meg kell érteni és meg is fogják érteni, hiszen a beadás gyors teljesítése, nemcsak népünket gazdagítja, de érdeke dolgozó parasztságnak is. A gabonabe- adás teljesítése után fokozatosan emelkedik az egész ország népének életszínvonala. Ipari munkásaink még jobban segítik a parasztok munkáját, több, jobb és olcsóbb iparcikket adnak a falvakba. Ennek meg valósításához elengedhetetlenül szü'k séges, hogy minden dolgozó paraszt segítse államunkat: ezért rögtön a cséplőgéptől kell teljesítenie beadási kötelezettségét. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Péter György befejezte az őszi árpa és a rozs aratását Pusztahencse község dolgozó parasztjai a növényápolás során igyekeztek kihasználni a kevés jó idő minden percét. így sikerült elérniök, hogy az aratás előtt a kukoricát harmadszor is megkaoálták. Ma már a kasza csengése váltja fel a pár nappal ezelőtti kapa pengéseket. Megkezdődött az ősziárpa aratása. A dolgozó parasztok közül elsőnek Péter György kezdte meg az aratást. Az ő példáját követték a pusztahen- cseiek. Péter György a növényápolásban is az élenjáró gazdák közé tartozott, az ősszel is idejében végzett a vetéssel. Jó munkája eredményeként, nemcsak az őszi árpája, de a rozsa is elsőnek érett be a községben, amelynek aratását is már elvégezte. Markó Jánosné Pusztahencse. Aratás alatt se hanyagoljuk el a növényápolást Medina határában is megkezdődött az aratás. Ezt igazolja az. hogy nap- ról-napra több gabonakereszt áll a tarlókon, meg az is. hogy egyre több dolgozó paraszt jelenti a tanácsnak, learatta ősziárpáját. A medinai dolgozó parasztok között most az a jelszó: „Harc minden szem gabonáért, harc a szemveszteség nélküli aratásért.” A községi tanács is állandóan figyelemmel kíséri a határt. Figyelmeztetik a dolgozó parasztokat, hogy minden gabonát idejében arassanak, de arra is felhívják a dolgozó parasztok figyelmét, hogy az aratás ideje alatt se feledkezzenek meg a növényápolási munkálatok folyamatos végzéséről. Országos első a Nagydorogi Szeszgyár A Nagydorogi Szeszgyár dolgozóit az elmúlt napokban kettős öröm érte. Üzemük a gyártási év befejezésével megkapta az országos elsőséget: gyártási tervét 119 százalékra teljesítette. Az elsőség megszerzését, melyre az üzem valamennyi dolgozója méltán büszke lehet, elsősorban az állandósult versenymozgalom segítette elő, dd nagy érdemeiket szerzett újításával Kövecses István, a Szeszgyár kazánfűtője is. aki nemcsak a termelés fokozását segítette elő újításával, hanem jelentős fűtőanyagmegtakarítást is ért el. Kövecses István jó munkája népgazdaságunknak jelentős megtakarítást jelent, amiért mint országos első szeszgyári kazánfűtő dicséretben és jutalomban részesült. Várdombon elsőnek a Gábor Áron tsz tagjai kezdték meg az aratást Megyénk több községében június utolsó napjaiban megkezdődött az ősziárpa aratása. Várdombon a „Gábor Áron” termelőszövetkezet tagjai voltak az elsők, akik megkezdték az aratást. Az aratást megelőzően hosz- szú időn keresztül figyelemmel kísérték az egyre jobban sárguló gabonatáblákat és a legalkalmasabb időben hozzákezdtek a beérett ősziárpa aratásához. Gabonájuk nagyobb részét géppel aratják és ezzel megkönnyítik, illetve meggyorsítják a munkát. A tsz példáját követve, a községben több egyéni gazda is hozzákezdett az ősziárpa learatásához. A kedvezőtlen időjárás nagyban hátráltatja a gazdákat, de ők minden percet kihasználnak, hogy sikeresen be tudják fejezni a legkisebb szemveszteség mellett. Sokkal jobb termést várnak a tavalyinál. Megteremtették a gyors betakarítás előfeltételeit is. Kijavították az utakat, rendbehozták a hidakat, hogy a takarodásnál az se akadályozza a gazdák munkáját. Most teljesen felkészülve kezdtek az aratáshoz. A munkában az állandóbizottsági tagok személyes példamutatása szinte magávalragadja a többi gazdát is. A várdombi gazdák már több éven keresztül bebizonyították, hogy Hídnak többet, jobbat termelni. Ezt akarják az idén is elérni. Az eredmények már meg is mutatkoznak. A szemveszteség elkerülése érdekében az állandóbizottsági tagok figyelik a beérő gabonákat és felhívják a gazdák figyelmét az aratás megkezdésére. A szocialista társadalomban jó munkájáért a dolgozót jutalomban részesítik. Üzemeinkben, állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben ma már minden dolgozó arra törekszik, hogy jó munkáján keresztül többet termeljen. Ezt tartotta szem előtt a nagyszé- kelyi Dózsa Népe termelőszövetkezet kiváló sertésgondozója, Nagy Imre bácsi. Mindig tudta, mennyi a terv, mit kell végrehajtani, de azt is tudta, hogyan lehet a tervet végrehajtani. Sikerült is a számítása. Az idén a fiialási tervet jóval túlteljesítette. A tervben meghatározott évi 310 malac szaporulatot már júniusban elérte, sőt túl is haladta, mert a leválasztott malacok száma eléri a 400 darabot. A kukoricát háromszor kapálták, a burgonyát kétszer töltögették a szedrest Pt'löfi tsz-ben „Kicsiny a bors, de erős”, tartja a régi közmondás. Ez a közmondás ha nem is teljes egészében, de mégis ráillik a szedresi Petőfi tsz tagságára. És pedig azért illik rá, mert a kevés tagsággal is megbirkóztunk a növényápolás nagy csatájával. — Most, amikor már minden időnket az aratás köti le, nyugodtak vagyunk. Növényeinket nem eszi a gyom, a takarmány és a cukorrépát négyszer kapáltuk meg, a burgonyát háromszor kapáltuk és kétszer töltögettük. A kukoricát is megkapáltuk háromszor, hasonlóan a napraforgót is. Kerti növényeinket, az uborkát, paprikát, paradicsomot, káposztát szintén megtisztítottuk a gyomoktól. A növényápolás sikeres elvégzését nagyban segítette a tsz tagok példamutatása. A tagság megértette pár tunk politikáját és minden igyekezetével harcol a magasabb terméseredmények eléréséért. Termelőszövetkezetünk valamennyi tagja dicséretet érdemel szorgos munkájáért, de legjobban mégis Sovány Mihály, Németh József, Kertainé és Nagyné elvtársak és elvtársnők vették ki részüket a munkából. Eredményeink elérését nagyban segítette az is, hogy pártunk új gazdasági politikája folytén megteremtettük a lehetőségét a munkaegységelőleg kiosztásának. Eddig munkaegységenként 10 forint- előleget osztottunk. Ez nagyban serkenti a tagság munkakedvét. Az aratási munkában sem akarunk lemaradni, úgy igyekszünk, hogy határidőn belül’ betakarítsuk kalászosainkat. Nagy bácsi meg is kapta jó munkájáért a megfelelő jutalmat. Amikor a prémiumot kiosztották, 25 választási malacot kapott. Meghatottam mondta: — Sokat dolgoztam, de nem volt hiábavaló a munkám, én is jól jártam, meg a termelőszövetkezet is. A malacokat Nagy bácsi eladta, szép pénzt kapott értük. A pénzből feleségével együtt felruház- kodtak és még rádióra is jutott. — Most már megvan a Nagy néni vágya is. mert ő nagyon szereti a rádiót hallgatni. Ahogy mondta, most már meghallhatja, ha a Nagy bácsinak „jó munkáért, szép muzsikát“ küldenek. A vásárlás után boldogan tértek haza és otthon nagy örömmel mutatták meg szomszédaik nak, mit is vettek munkájuk gvü- mölcséből. Uvéqes János levelező, Szedres. Ruha, csizma, rádió jutott a prémiumból Nagy bácsinak Levél a zombai Béke termelőszövetkezetből Az utóbbi napokban hangos lett a zombai határ. A Béke termelőszövet kezeiben tizenöt aratóvár kaszája suhog a borsóföldeken. Húsz hold borsót már le is kaszáltak. A borsó kaszálása után sem volt ideje a tagságnak pihenésre. Alig végeztek a borsó kaszálásával, beérett az ősziárpa és ma már az ősziárpa földeken hangzik a kasza csengése, és a tsz tagok vidám éneke kacagása. Mindhárom egybevegyül, de egy negyedik hangnem is vegyül a kellemes zsibongáshoz, a tereli gépállomás kévekötő aratógépének zörgése, mert az is könnyíti a tsz tagok nehéz munkáját. A tsz vezetősége és tagsága mindent elkövet annak érdekében. hogy az aranysárga kalászok minél előb'ff, a legkisebb szemveszteséggel kerüljenek a zsákba, onnét pedig a magtárba. A kapásnövényekre jelenleg nem sok gondot kell fordítaniok, hiszen az aratás előtt mindent gyommente- sítQttek. Azért most is szemmel tartják a kapások gyomosodását, és ha az aratás közben idejük van, akkor a gyomok ellen indítanak ismét harcot. A tsz tagságának kedvét még inkább fokozná, ha magasabb munkaegység előleget tudna osztani a tsz vezetősége. A szövetkezet mintegy 8.300 liter szabadtejet szállított le a tejátvevőnek. Ezután bizony nagyobb mennyiségű korpát kellett volna kap nia a tsz-nek, de a kölesdi vajüzem majosi üzemegysége megfeledkezett a korpa kiutalásról, s ezzel akadályt gördített a tejtermelés növekedése elé. így az elé is, hogy magasabb legyen a tagság között kiosztandó munkaegységelőleg. Úgy látszik, a kölesdi vajüzem majosi üzemegységének vezetői nem gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okoznak mind a tsz-nek, mind a nemzetgaz- o'asagnak. A tehenek ugyanis a tejtermeléshez megkövetelik a jó abrak takarmányt, s vele együtt a jó búzakorpát. Ha nincs abrak, nincs tej. Kevés tejből kevés a beszolgáltatás és amellett, hogy kevesebb tej jut a dolgozók asztalára, csökken a tsz jövedelme, kevesebb lesz az egy mun kaegységre osztandó előleg, de romlik a tagság munkakedve is: TÖRÖK IDA agronómus.
