Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-30 / 179. szám
1*54 JÚLIUS 30 N A P.C ö 3 Javult a cipők minősége üzemünkben Elmondta ; ERETH ISTVÁN elvtárs, a Bonyhádi Cipőgyár MEO-csoport vezetője Traktorosok, brigád reset ők, agronómusok l A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói »z elmúlt év második felében gyenge minőségű-cipőt gyártottak. Előfordult olyan eset, hogy az egy hét alatt legyártott cipők 80 százaléka harmad osztályú volt, vagyis nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. Az 1954-es tervév elején az üzem dolgozói és vezetői megfogadták, hogy javítanak a cipők minőségén, és az év végéig elérik azt, hogy a legyártott cipők 95 százaléka elsőosztályú lesz. Ma már elmondhatjuk, hogy a cipőgyár dolgozói az év első felében megtettek mindent annak érdekében, hogy jobb minőségű cipőt adhassanak az ország, a megye lakói részére. És ezt legjobban-a számok bizonyítják. Februárban 63.45 százalékban gyártottak elsőosztályú cipőt, márciusban már 74.08, áprilisban 79.31, májusban 81.46, júniusban pedig a minőségi százalék már 85.37- re emelkedett. Hogyan tudták a/z üzem dolgozói hónapról-hónapra javítani minőségi munkájukat? — erre Ereth István, a Bonyhádi Cipőgyár MEO csoportvezetője adja meg a választ az alábbi sorokban. — Legelőször is röviden arról szeretnék beszámolni, hogy mi okozta az elmúlt év második felében üzemünkben a hirtelen minőségi romlást. Abban az időben került dolgozó népünk elé az új kormányprog- ramm, mely a cipőipart is komoly feladatokkal bízta meg. Ezután már : nem tehettük meg azt, hogy egy cipőfajtát hónapokig gyártsunk, hiszen most már az a cél, hogy többféle színekben és modellekben biztosítsuk a cipőellátást. így előfordult olyan eset, hogy egy hét alatt kétszer is, változtattunk modelt. És emiatt romlott részbeni a cipők minősége. Ugyanis az állandó modelváltozás gátolta a munka lendületét és a gyakorlottság hiánya miatt nagyban befolyásolta a minőséget is. A másik ok pedig az volt, hogy a bőrgyárak sem biztosítottak megfelelő anyagot részünkre. Olyan bőrt kaptunk, amelyből nem lehetett zárt cipőket gyártani, mert feldolgozás közben ki nyúltak. Ezt -később a Pécsi Bőrgyár is elismerte. Mi a legtöbb anyagot tőlük kaptuk. — A minőség romlása abból is adódott, hogy a munkafegyelem meg lazult üzemünkben. Több szakmunkás hagyta el ekkor a gyárat. A régiek helyébe új munkaerők álltak be, akiknek tudása a cipőgyártáshoz, akkor még úgyszólván semmi sem volt. Ezeket előbb be kellett tanítanunk. De közben termelnünk is kellett, s az új munkaerőkkel sajnos nem tudtunk jó minőségű cipőt gyártani. Üzemi pártszervezetünk gyengeségét bizonyítja ez az eset. Hiszen nekik meg kellett volna győzni agitációs munkán keresztül a kilépő dolgozókat arról, hogy mit vétenek azzal, ha a legnagyobb munkában hagyják el az üzemet. De meg mondva őszintén, úgy éreztük, mintha akkor nem is lett volna pártszervezetünk, kommunista irányítónk. — Hogyan tudtunk hónaprólhónapra javítani a minőségen? — hát azt is elmondom áz elvtársnak az én meglátásom szerint. Legelőször is a MEO munkájáról szólók néhány szót, mivel a MEO csoport vezetője vagyok. Mi úgy segítettük a minőség javítását, hogy kiszélesítettük üzemünkben az ellenőrző munkát. Már a beérkező anyagot a raktárban minőségileg leellenőrizzük és osztályozzuk. A raktárból az anyag a szabászatra kerül, ahol 3 MEO-s végez ellenőrző munkát a felsőbőr készítésénél. A kiszabott bélésbőröket pedig id. Havasi János ellenőrzi. A kiszabott áru azután a tűződébe kerül, ahol szintén három minőségi ellenőr van, akik a kész felsőrész összeszerelési munkálatait vizsgálják minőségi szempontból. A csákózóban a talpbélést, a talpat és a sarokkérget készítik, ahol két ellén őr dolgozik. A csákozók, a szabászok és a tűzök által készült munkadarabok a félkészáruraktárba, majd az Alja-üzembe kerül, ahol szalagrendszerrel készülnek el a cipők. Az Aljában különösen a gyártásközi MEO-snak van nagy feladata, akinek állandóan figyelemmel kell kísérnie a gyártás menetét. Én is itt tartózkodom legtöbbet, itt adom a legtöbb segítséget a gyártásközi MEO-soknak. Ezenkívül van még végtermék minősítőnk is, aki már a kész cipőket ellenőrzi, mielőtt azok még a készáruraktárba nem kerülnek. Az ellenőrző munkát üzemünk legjobb szakemberei, mint Galambos Henrik, Misetics László, Nemes Gyula, Schulteisz Imre, Schwarcz Jakab végzik, akik csaknem valamennyien már letették a MEO-s vizsgát a Cipőipari Igazgatóság jelenlétében. Ezek az elvtársak ellenőrző munkájukon keresztül mindent elkövetnek azért, hogy a Bonyhádi Cipőgyár is jó minőségű cipők gyártásával segítse a párt- és a kormány programmjának sikeres végrehajtását. — A minőség javulását kétség kí-‘ vül az eredményezte, hogy a fiatal szakmunkások elsajátították a cipőgyártás technikáját. Ma már sok végez közülük kiváló minőségi munkát a mennyiségi terv teljesítése mellett. Reményik Dezső például június hónapban 116 százalékos terv teljesítés mellett 99.95 százalékos minőséget ért el és 5 százalékos anyagmegtakarítása is volt. Vagy Szélig János, aki júniusban 99.93 szá zalékban végzett elsőosztályu munkát a terv 114 százalékra való teljesítése mellett. De sorolhatnám még tovább a jó munkát végző fiatal szakmunkások neveit. — Az elmúlt félévben is olyan anyagot dolgoztunk fel, mint az 1953-as év második felében. De mert nyitott cipőket gyártottunk abból a bőrből, így jobb minőséget is tudtunk gyártani. A Szabadság-kör például női szandált gyártott az elmúlt negyedévben 93.5 százalékos átlagminőséggel. A Béke- és a Petőfi- brigádok férfi két részes szandált készítettek. E cipőfajta megmunkálása, vagyis a körön való legyártása véleményem szerint sokkal nehezebb feladat elé állította az ott dolgozókat. így ezeken a körökön nem tudtak olyan magas minőségi százalékot elérni, ami miatt az üzemi minő ségi terv teljesítése a II. negyedév végéig nem haladta túl a 90 százalékot. De elért eredményeink is bizonyítékok arra, hogy megtettünk mindent tőlünk telhetőén a feladat sikeres végrehajtásáért. — Végül szeretném megemlíteni azt, hogy a minőség javulását nagyban segítette a műszakiak szorgalmas munkája is, akik több olyan intézkedéseket hoztak az utóbbi félévben, melyeknek végrehajtásával a dolgozók jobb minőséget tudtak előállítani. Ha mi MEO-sok jelentjük a műszakiaknak, hogy baj történt valahol a minőség romlására vonatkozóan, úgy a műszakiak, a pártós a szakszervezeti bizalmiak bevonásával közvetlen a baj megtörténte után rövid, 10—15 perces röpgyfliest tartanak a dolgozóknak arról, hogy milyen formában hárítsák el a bajokat a munkánál. Ilyen röpgyű- lést többször tartottunk az elmúlt félévben, melyek általában később eredményekre is találtak. — Minden törekvésünk az, hogy ebben a félévben még emeljük a cipők minőségét. Ehhez nagy segítséget adott a Cipőgyári Igazgatóság azzal, hogy olyan modelleket biztosított részünkre, amelyekből többezer párat kell legyártanunk. Július elején tértünk át a férfi vadász és női sertésből félcipő gyártására, amelyekből 35.000, illetve 20 ezer párat kell elkészítenünk. A vadászcipőt egyedül a Petőfi-kör gyártja, amely kör július 26-án például 94.5 százalékos minőséget ért el. Jó minő ségi eredmények születnek nap mint nap a női sertésbőr félcipő gyártásánál is. Ha ilyen ütemben dolgozunk, biztos, hogy az év végéig teljesen lemossuk magunkról a szégyent, és olyan minőségi cipőket biztosítunk az ország dolgozó népe számára, amilyet joggal elvár tőlünk. Képek a tolnai Sertéstenyéssíő és Hislaló Vállalat tolnaszigeti telepéről Első képünk a tolnaszigeti telep választott fehér hússertés malacállo- mányát ábrázolja. A malacok választási átlagsúlya 9.1 százalék, a darabonkénti átlagsúly pedig 14.60 kilogramm, Második képünkön pedig Molnár Teréz sertésgondozónő látható etetés közben, előhasi anyakocájával és annak 10 darab 3 hetes malacával. Néhány héttel ezelőtt a hazánkba betört árvíz hatalmas pusztítást végzett a Szigetközben és végig a Duna mentén. Az áradat elhárítására és kártételének csökkentésére pártunk és kormányunk veze lésével emberfeletti küzdelmet vívott dolgozó népünk. A nagy erőfeszi tések ellenére is a kár megvan és jelentős összegtől, melyet életszínvonalunk emelésére fordíthattunk volna. — fosztotta meg a dolgozó népünket. Ezen a kiesésen egy szocializ must építő államban, ahol a dolgozó nép az államhatalom birtoko sa, könnyen lehet segíteni. Hogyan segíthetünk mi, műszaki és mezőgazdasági szakemberek a kártétel csökentésén? Mindenekelőtt úgy, hogy gyors an elvégezzük a tarlóhántást és a másodvetést. A tarlóhántásnak igen nagy jelentősége van, ezért irta elő minisztertanácsunk, hogy az aratás elvégzése csak akkor jelenthető le, amikor a tarlóhántással is végeztünk. A tarlóhántás jelentősége elsősorban a gyomirtásban, a talaj mór- zsalékos szerkezetének kialakításában és a nedvesség megőrzésében van! Ha a tarlóhántást elvégezzük, a kormányprogrammot hajtjuk végre. A jövőévben magasabb terméseredményeket érünk el és ezen keresztül az életszínvonal emeléséhez járulunk hozzá! Az időben elvégzett tarlóhántásban még az idén is nyerhetünk különböző terményeket. Az ebben termelt másodnövényekkel pótolhatjuk nagy mértékben az ár pusztította terméskiesést. Elvtársak! Legdöntőbb feladat most a tarló hántás elvégzése és minél több másodvetés bevetése. Legyenek a traktorosok, agronómusok ennek a munkának élharcosai. Ne ismerjenek fáradságot, amíg területükön egy talpalatnyi felszán- tatlan terület van. Minden szabad erőgép éjjel-nappal tarlót hántson, a cséplőgépek traktorai pedig éjszaka végezzenek tarlóhántást. Nem könnyű feladat, nehéz munka így dolgozni, de az adott helyzetben elvárja tőlünk a párt, a kormány és az egész dolgozó népünk. A két műszakban dolgozó gépek traktorosai is jól járnak, mert napi jövedelmük emelkedik. A tarlóhántásban és másodvetés ben mutassanak példát legjobbjaink: Rein, Pék, Benke, Balogh, Bödő, Lubik, Horváth, Varga. Tibai, Szijj, Fehérvári, Virág, Potyondi, Szántó, Ujj, Récsei, Szűcs elvtársak és sorakozzanak fel hozzájuk fiatal traktorosaink is. Vegyék fel a harcot azok ellen, akik lebecsülik ezeknek a munkáknak a jelentőségét és azt harmadrendű kérdésként kezelik. Mindent kövessenek el a következő három hét alatt, hogy eltűnjön megyénkből a gyomos tarló. Követeljék meg traktorosaink, vezetőiktől, hogy biztosítsanak számukra elegendő területet. Fejlesszék nemes vetél kedéssé, versennyé a tarlóhántást, legyen ez a mozgalom traktorosainknak egyik legnemesebb hazafias moz galma. A brigádvezetők, agronómusok akkor végeznek jó munkát, akkor segítik elő a munkás-paraszt szövetség további erősítését, ha minden talpalatnyi tarlót rövid idő alatt lebuktatunk. Ehhez segítsék hozzá a brigádvezetők, agronómusok az egyéni dolgozókat is, szakmai tanáccsal és gépi munkával egyaránt. Agronómusok! A tarlóhántás, másodvetés sikere függ a munkájuktól, mutassák meg. hogy a bizalomra reá szolgálnak. Vessék meg alapját a jövőévi termésnek. Ne feled jók, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért felelősek! Előre a tarlóhántás és másod vet és minél előbbi befejezéséért! Kétéves mezőgazdasági szakiskola indul szeptemberben Lengyelben A lengyeli mezőgazdasági szakiskolából már eddig is sok szakember került ki. Ezév szeptember 1-ével ismét beindul- egy kétéves általános mezőgazdasági szakiskola, melyre a jelentkezők kérvényeiket szeptember 1-től augusztus 1-ig küldhetik be. Az iskolán résztvehetnek mindazok az állami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, vagy egyéni dolgozó paraszitszülők^iai, akik elvégezték a VIII. általános iskolát és kétéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek, valamint betöltötték a 17. életévüket és 21 évesnél nem idő sebbek. Az iskola elvégzése után aranykalászos gazdák lesznek. Elhelyezkedhetnek mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban, vagy tovább képezhetik magukat. Az iskolához tartozik egy 1000 holdas tangazdaság nagy állatállománnyal, melyben a tanulók az elméletben tanultakat a gyakorlatban is elsajátíthatják. A jelentkezők a tanulás ideje alatt teljes ellátásban és ingyenes tanulásban részesülnek. Kérvényeikre az iskola igazgatósága idejében értesíti őket az iskolaév megkezdéséről. Gépállomások figyelem! A tarlóhántásnál el kell kerülni a kötbért A tavaszi munkák ideje alatt megyénkben csaknem minden gép állomás pontosan teljesítette szerződésileg vállalt kötelezettségét. Az aratásnál azonban nem minden gépállomás tett eleget a szerződésileg vállalt kötelezettségének. A dunaszentgyörgyi gépállomás nem aratta le a paksi Vörös Sugár tsz nek 70 hold gabonáját, ezért a termelőszövetkezet kötbérigénnyel lépett fel, a gépállomást kötelezték 661 búzakiló kártérítésére. A nagydorogi gépállomás már ebben az évben többször elmulasztotta szerződésileg vállalt kötelezettségének teljesítését a kajdacsi Március 9 termelőszövetkezetben. Nem végzett el 36 hold simitózást, 32 hold gépikapálást és 30 hold aratást. Ez a termelőszövetkezet is kötbérigénnyel lépett fel, a gépállomást kötelezték 495 búzakiló kár térítésre. Megyénkben a tarlóhántás rend kívül lassan megy, már most lehet tapasztalni, hogy egyes gépállomások, — például a mözsi, — nem végzik el a szerződésileg vállalt tarlóhántást. Ez nagyon helytelen, a gépállomásoknak végre meg kell érteni, hogy nem szabad becsapni a termelőszövetkezetek tagjait. A lehetőségek megvannak arra, hogy a tarlóhántásnál minden gépállomás elkerülje a kötbért. —? Meg kell szervezni a munkát, nappal csépeljenek, éjjel pedig tarlót bántsanak az erőgépek. Kell ezt tenni annál is inkább, mert a jövőévi termésről van szó.
