Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-25 / 149. szám

7f TOLNAI rule moieniQxnirkiSiJrn** A MAI SZAMBÁN: A betolakodók a hondurasi határ felé menekülnek — jelenti a guatemalai főparancsnokság közleménye (2. o.)— Fejlődik a Magyar Autonom Tartomány he­lyi ipara (2. o.) — Aratás előtt az alsóhidvégi állami gazdaságban (3. o.) — Üzemek védnöksége a falu felett (3. o.) — ötven százalékos vasúti kedvezmény­nyel lehet utazni az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ARA 51» FILLER PENTEK, 1954 JÜNIUS 25 PártsKervezeteiuk feladata az aratás előtt Rövid idő áll rendelkezésünkre, s megkezdhetjük mezőgazdaságunk egyik legfontosabb munkáját, az ara­tást. Az aratás megkezdése előtti időszak a szervezés időszaka. Szerte a megyében egyre-másra változnak át gabonáink a haragoszöld színből egyre halványabbá, egyre szőkébbé, sárgábbá. Nincs tehát idő a haloga­tásra, mert az aratásra való felké­szülés teljes erőt kíván. Mint minőén nagy feladat sikeres végrehajtásában, úgy ebben is szin­te sorsdöntő feladata van pártszer­vezeteinknek. A kommunisták pél­damutatása, a pártszervezetek körül­tekintőbb segítsége, ellenőrzése az a döntő erő, amely mint annyi sok más harcot, ezt is győzelemre segíti. Ott mehet és megy jól a mynka, ahol a pártszervezetek vezetőségei­nek mozgósítására a falusi kommu­nisták, a növényápolás jó elvégzé­sén, az aratási munkákra való jó felkészülésen keresztül élharcosai a gyors és minél kevesebb szemvesz­teséggel történő gabona betakarítás­nak. Mindez természetesen nem hiány­zik a'rni megyénk túlnyomó részében sem. Pártszervezeteink, mint például a tolnai alapszervezet, vagy a juhé- pusztai állami gazdaság pártszerve­zete, vagy a naki Ut a Szocializmus Felé termelőszövetkezet pártszerve­zete, a mözsi gépállomás pártszer­vezete, minden erőfeszítést megtet­tek, hogy a legnagyobb sikerekkel járulhassanak hozzá népünk kenye­rének biztosításához. Természetesen hosszan lehetne még sorolni többi pártszervezeteinket is, amelyek mind mind pártunk III. kongresszusa anya gának mély tanulmányozása segít­ségével is fáradhatatlanul dolgoznak, segítenek a szervezésben, szervezik a kommunisták példamutatását. Ez­zel egyidőben erősítik kapcsolatukat a pártonkívüli dolgozó parasztokkal is, hiszen e nagy munkára vaió elő­készület is csak a kommunistáik és a pártonkivüliek nagy beszélgetése nyomán hozhatja meg a jó ered­ményt. E jó eredmény adhat továb­bi nagy lendületet ahhoz, amint ezt Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolójában mon­dotta: „...hogy a párt és a minisz­tertanács 1953 december 23-i hatá­rozata a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséről megvalósuljon, hogy me­zőgazdaságunk termelése évről évre valóban gyors ütemben emelked­jék." A másik igen fontos lépés a szer­vezési feladatok sikeres végrehajtá­sa. A tolnai alapszervezet népneve­lőinek segítségével nagyfokú segítsé­get tudott adni a tanácsnak az ara­tásra való előkészületekben. Hasonló volt a helyzet a juhépusztai állami gazdaságban is. A pártszervezetek vezetőségi ülésen tárgyalták meg e fontos munka elvégzésének lehetősé­gét. Figyelő szemek százai vigyáznak így ezeken a helyeken a határra, hogy minden darab gabonaföldön idejében megkezdhessék az aratást, s azt a legkisebb szemveszteséggel végezhessék el. A juhéi állami gazdaságban pon­tos ütemtervet is készítettek az ara­tásra, s azt megbeszélték a brigád- vezetőkkel, az aratást végző dolgo­zókkal. Tolnán a földművesszövetke- zetet is beszámoltatták, hogy meg­felelően gondoskodtak-e a dolgozó parasztság ellátásáról. Á tanácsot is ellenőrinek, hogy a megfelelő tűz­védelmi intézkedéseket megtették-e. Kölesden a község legjobb dolgozó parasztjai igyekeznek a kapálással, mert közeleg az aratás. Gépállomá­saink jól kijavított, készen álló gé­pekkel igyekeznek majd a kenyér­csatában megállni a helyüket. Nem kétséges tehát, hogy megyénk dolgozó parasztjai ha itt lesz az Ideje, vágni lehet a gabonákat, egye­sült erővel, s a növényápolásban is már megmutatkozó lendülettel fog­nak hozzá a nagy munkához. Most arról van szó, hogy pártszervezete­ink mégegyszer vizsgálják meg az előkészület munkáit, megvan-e min­den lehetőség a gyors, minél keve­sebb szemveszteséggel történő ara­tásra. Pártszervezeteinknek azonban nem árt egy lépéssel tovább menniök. — Úgy kell felkészülnünk az aratás- cséplésre, hogy ezzel egyidőben vé­gezhessük a tarlóhántási és a másod­vetési munkákat is. A népnevelők, a termelési bizottsági tagok megfelelő segítése nyomán már most az ara­tási munkák előkészítésénél meg le­het beszélni a tarlóhántás és másod­vetés óriási jelentőségét és nagy hasznát. A jövőévi még jobb termés, több állattartás, tehát nagyobb jöve­delem, boldogabb ország alapjait rak­juk le már itt. A hátralévő néhány napot párt- szervezeteinknek tehát igen jól kell és lehet kihasználniok, s ha ezt jól kihasználjuk, sokkal bizakodóbb re­ménnyel kezdhetünk hozzá teljes erő­vel a termés betakarításához. Készül az aratásra a mözsi gépállomás „A mözsi gépállomás munkaverse­nyének eddigi eredményei a napi ter­vek túlteljesítésében, új munkamód­szerek alkalmazásában nyilvánul meg" — írja levelében Szabó István, a mözsi gépállomás párttitkára. Ha azonban arra gondolunk, hogy min­den dolgozónak érdeke a termelés fo­kozása és ezzel saját maga és csa­ládjának, valamennyi dolgozótársá­nak életszínvonalát akarja növelni, akkor még igen sokat kell tanulni a szovjet sztahanovistáktól. A jó mun­kaversenynek az eredményekben kell megmutatkozni. Ha minden gépállo­mási dolgozó azért versenyez, hogy az ütemtervüket teljesíteni tudják és fokozzák eddigi eredményeiket, ak­kor a magasabb terméseredmények igazolják a szocialista munkaverseny eredményeit. Az életszínvonal növekedése a könnyebb és szebb élet megteremté­se nagyban függ attól, hogy a mun­kaversenyben résztvevők hogyan ve­szik ki részüket saját és az ország terveinek megvalósításából. A terme­lőszövetkezetek megerősödése is nagy ban attól függ, hogy milyen termés- eredményeket tudnak elérni a gépi munka segítségével. A termelés fo­kozása nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is azt jelenti: ha a múlt rendszernél többet termelünk, akkor véglegesen legyőzzük a kapi­talista termelési formát. Elképzelhetetlen a verseny, ha nincs összeegyeztetve a gépállomás munkája a termelőszövetkezetek mun kajával. Ezen a téren igen sokat se­gít a gépállomási tanács jó munká­ja. A mözsi gépállomás dolgozói meg­értették a munkaverseny fontosságát — írja Szabó elvtárs, — s nincs a gépállomáson olyan traktoros, sze­relő, aratógépkezelő, vagy kombáj- nos, aki ne tett volna felajánlást al­kotmányunk ünnepének tiszteletére, augusztus 29-ra. A gépállomáson 34 cséplőgép fe­lelősvezető tett felajánlást 40—50— 55 vagonos cséplésre. Varga József, Kardos László, Vigh Antal és még többen ígéretet tettek, hogy meg­gyorsítják az aratás és cséplés üte­mét. Szántó József pedig vállalta, hogy 250 holdat fog learatni kom­bájnnal. Az aratógépkezelők pedig 12 nap helyett 10 nap alatt végzik el a tervben meghatározott 150 hold gabona learatását. A gépállomás pártszervezete és vezetősége a gépi kiesés megakadá­lyozását úgy oldotta meg, hogy min­den géphez az aratás és cséplés ide­jére egy-egy szerelőt állít be, MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A kongresszus után még jobban megy a munka az alsópéli állami gazdaságban Az esős időjárás következtéiben a pincehelyi Rá­kóczi termelőszövetkezet alaposan megkésett a nö­vényápolási munkáikkal. Ezt még aztán tetézte az is, hogy a talaj állapota miatt a gépi növényápolást nem lehetett elvégezni, tehát kézi, illetve fogatos erővel kellett a kukoricát megkapálni. A pincehelyi gépállomás vezetői látták, hogy a Rákóczi termelőszövetkezetnek nehézségei vannak, — ezért elhatározták, hogy segítenek a tsz tagjainak. Se­gítettek is. méghozzá a következőképpen: egyetlen na­pon 40 traktorost küldtek a termelőszövetkezetbe, akik a 25 hold kukoricát egy nap alatt megkapálták. A pincehelyi gépállomástól a nagyszékely! Dózsa termelőszövetkezet is ilyen irányú segítséget kért. A gépállomás vezetői és traktoristái a segítséget meg is ígérték, az ígéret után pedig teljesítették is. Szerdán délután és csütörtökön a. gépállomás traktoristái a nagyszékely! Dózsa tsz-ben kapáltak. Az alsópéli állami gazdaságban pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére soha nem látott versenyszel­lem alakult ki.. A vezetők és a dolgozók egyaránt in­dultak harcba az elsőségért, a megyei pártbizottság zászlajáért. A törekvés nem is lett eredménytelen: a megyei pártbizottság vándorzászlaját nem kapta meg ugyan az állami gazdaság, de dicséretet és elismerő ok­levelet kaptak az állami gazdaság dolgozói, mert a kongresszus ideje alatt jól dolgoztak, mind a mezőgaz­dasági munkák területén, mind az állattenyésztés te­rületén kimagasló eredményeket értek el. A kongresszus után nem csökkent, sőt fokozódott a versenylendület, a munkakedv Alsópélen. Azon ipar­kodnak most a vezetők és dolgozók, hogy aratásig ma­guk mögött hagyják megyénk első állami gazdaságát a juhépusztai és a másodikat az alsóleperdit. Törekvé­sük most sem eredménytelen, hiszen a fokozódó ver­senylendület is elősegítette, hogy az állami gazdaság­nak jelenleg nincs gyomos területe és jó ütemben ha­lad a szénalbetakarítás. A bíkácsi Petőfi tsz-ben 7 forint 40 fillért osztottak eddig munkaegységenként A termelőszövetkeze­tek alapszabályának egyik pontja utal arra, hogy a tagoknak a ledolgozott munkaegységek arányá­ban havonta készpénzelő­leget kell osztani. Ennek alapját természetesen a vezetőségnek, illetve a tagságnak kell megterem teni. Úgy kell gazdálkod­ni, hogy a termelőszövet­kezet saját erejéből ha­vonként pénzt tudjon osz­tani a tagságnak. A biká- csi Petőfi termelőszövet­kezet tagjai jól gazdálkod nak. Bizonyítja ezt maga az a tény, hogy a június 1-ig a ledolgozott munka egységek arányában 7 fo­rint 45 fillért tudtak osz­tani. Csökkent a begyűjtési verseny lendülete megyénkben Megyénkben a kongresszusi verseny befejezésével alábbhagyott a begyűjtési verseny lendülete, Az utób­bi hetekben begyűjtött baromfii és tojás mennyiségé­nek csökkenésében mutatkozott ez meg. Főképpen áll ez Szekszárd városnál, ahol egy hét alatt szinte zu­hanásszerűen esett vissza a tojás begyűjtése. Június első hetében mintegy 4 ezer darab tojást gyűjtöttek be, ezzel szemben ez a szám az elmúlt héten alig érte .el. az ezer darabot. Itt kell megemlíteni, hogy a be­gyűjtési hivatal nem készítette el a hátralékosok ki­mutatását. így az operatív begyűjtésben sem tudtaik kellő eredményeket elérni. A gyön'ki járás tartja még az első helyet a begyűj­tésben, azonban itt is mutatkozik visszaesés. A be­gyűjtési hivatal nem lépett fel határozottan a notórius hátralékosokkal szemben. Nem indította meg az opera­tív szervező munkát, ami elősegítené a hátralékosok számának csökkenését. A paksi járás az utolsó helyen áll. Ebben a járás­ban a sertésbegyüjtés igen vontatottan halad, de nem sokkal jobb a helyzet a baromfi- és tojás begyűjtésben sem. A járás begyűjtési hivataliénak sokkal jobb mun­kát kell végezni, hogy felzárkózzon az elsők közé. A begyűjtési minisztérium „A begyűjtés kiváló dol­gozója" .kitüntetést adományozta Rovacsek Gyula szek­szárdi begyűjtési hivatal tervelőadójánaik, Nádas Pál gyönki begyűjtési hivatal csoportvezetőjének és Ferster Katalin váraljai begyűjtési megbízottnak kiváló mun­kájukért. A biritói állami gazdaság teljesítette siiózási tervét A falu és a város dol­gozóinak jobb hús és zsír ellátása megköveteli, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesszük az ál­latállományt, emeljük az állatok hozamát. Ennek egyik legalapvetőbb fel­tétele a takarmánybázis biztosítása. Az állatok té­li takarmányellátását nap jainkí an, meg az elkövet­kező hetekben kell bizto­sítani. Ana kell töreked­ni, hogy minden szál ta­karmányt betakarítsunk, megoecsüljünk. Emellett Mezőgazdasági kiállítás Sióagárdon A sióagárdi termelési bizottság tagjai és a község élenjáró gazdái június 17-én este értekezletet tartottak. Az értekezleten megbeszélték a növényápolási munkák eredményeit és feltárták azokat a hibákat, melyek egyes gazdák növényápolási munkájánál megmutatkoz­nak. Mintegy 40 gazda Ismerkedett meg a kísérlett gaz­daság növényféleségeivel. Volt alkalom tapasztalatcse­rére is. A gazdák megcsodálták a növényeket, különö­sen a lucernát. Nem kisebb volt az érdeklődés az ál­lattenyésztés iránt sem. — „Igen hasznos volt ez a nap" — vélekedtek a gazdák. Hazaérve megkezdték a tervezgetést, ki termel többet. Finta János termelési bizottság elnöke tett is javaslatot, méghozzá olyat, amilyet eddig Sióagárdon még nem hallottak. A javaslat így hangzik: „Rendez­zünk az ősz folyamán helyi mezőgazdasági kiállítást, ahol minden gazdálkodó részt vehet terményeivel.“ A javaslatot nagy lelkesedéssel fogadták. A tanács a ja­vaslatot a végrehajtóbizottság elé terjesztette, ahol elfogadták azt. Most megkezdődött a verseny, ki ter­mel többet, szebbet, jobbat a kiállításra. Gubica Ferenc 3 nap alatt 118 holdat kapált meg A k orm ányprogr amm megvalósítása nyomán egyre több mezőgazdasági gépet kúp a falu. Ennek nyomán kapta a dalman- di gépa/'omás is a „Lanez Buldog” traktort is, amely külföldi importáru. Mi­kor megérkezett a gép, mindenki megcsodálta, —• minden traktoros szere­tett volna vele dolgozni: A vezetőség mégis úgy döntött, hogy Gubica Fe­renc, az egyik legjobb traktoros lett a gép veze­tője. Gubica Ferenc ak­kor meg is fogadta, hogy az új géppel napi normá­ját 200 százalékra telje­síti. A „Lancz-Buldog”-ot a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezetben — próbálták ki, elsőnek ku­koricát kapáltak vele. A gép gyönyörűen dolgo­zott, a számításnál sokkal több növényápolást vég­zett el óránként. A napi normája ugyanis 9.4 ka­taszteri hold. Ezzel szem­ben Gubica elvtárs 3 nap alatt 118 hold kukoricát kapált meg vele. Benke István traktoros állja a szavát Benke István, a szed­res! gépállomás egyik traktoristája a párt III. kongresszusának napjai­ban megfogadta, hogy a növényápolási idény alatt Zetor traktorával 200 holdon végzi el a növény- ápolást. már most gondoskodni kell arról, hogy a télre elegendő silótakarmány legyen az állatoknak. A biritói áhami gazdasíg- ban errni is gondoskod­nak. Tervszerint az állami gazdaságnak 3.800 köb­méter si.ót kell ebben az évben készíteni, amint az állami gazdaság vezetősé­ge jelenti, június 23-ra teljesítették a siiózási ter­vet, A bogyiszlói paprikaternielők lemaradtak a növényápolásban A bogyiszlói gazdák híresek paprikatermelésükről, de az idén kissé lemaradtak a páprikaföldek ápolásá­ban. Bár meg kell mondani, hogy a sok esőzés nagy­ban hátráltatta a paprikatermelők munkáját, de emel­lett némi lazaság is mutatkozik egyes termelőknél. Egészen más a helyzet a kukorica, napraforgó és a burgonya ápolásánál. A kukorica, napraforgó máso­dik kapálását már 80 százalékban elvégezték. A bur­gonyák is nagyrészben fel vannak töltve. A növény­ápolási munkákban élenjárnak Santa József és Bognár Mihály gazdák, akik már a kukorica harmadszori ka­pálását is megkezdték. Vannak azonban Bogyiszlón könnyelmű gazdák is. akik még az első kapálást sem végezték el. Ilyenek Lifkai István és Tóbi Balázs gaz­dák. De ilyen kevés van a községben, a legtöbb gazda becsülettel végzi a növényápolást és arra törekszik, hogy aratásig elvégezze a harmadik kapálást, A kongresszus óta már eltelt néhány hét, már meg lehet állapítani, hogy Benke István vájjon áll- ja-e szavát. Állja bizony, de mennyire, hogy állja; a tengelici Petőfi terme­lőszövetkezet határában megszakítás nélkül végzi a növényápolást, ő maga több növényápolást vég­zett eddig, mint a gép­állomás másik három traktorvezetője. A jelen­tés alapján 800 holdat kapált meg eddig a gép­állomás, ebből 450 holdat végzett el Benke István; Negyven traktoros segített kapálni a pincehelyi Rákóczi tsz-nek

Next

/
Thumbnails
Contents