Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-23 / 147. szám
TOZJMA1 NAPLÓ VILÁG PROL ETÄRJAF EGVEfŐlJEYBMM r A MAI SZAMBÁN: A líuatpmalai kormány csapatai visszaverik a betolakodókat (2. o.) — Offenbach (2. o.) — Hogyan rendelkezik a „Life" Franciaország területeivel (2. o.) — A Középdunántúli Aknamélyítő Vállalat június 17-én befejezte első féléves tervét (3. o.) — Az alulróljövő kezdeményezés és a vezetők kötelességei (3. o.) — A napfogyatkozás és annak jelentősége (4. o.) Mire vár a Tatarozó Vállalat (4. o.) xi. Évfolyam, 147. szám ________ _____________________________ ara 50 fillér szerda, 1954 jünius 23 B ecsüljük meg a jó gazdákat! MEG Y Éfii KÉL ÉTÉBŐL Dombóvári Vajiisem : Húsz napos tervüket 107*3 százalékra teljesítették Az ország minden részén szép számmal találhatunk példásan gazdálkodó, a föloet kiválóan megműve- velő termelőszövetkezeteket, dolgozó parasztokat. Az egyik kitünően ért a szép, jóállású lovak neveléséhez, a másik mestere a burgonyatermelésnek, a harmadik pedig rövid idő alatt 180—200 kilósra hizlalja a sertéseket. A tamási Vörös Szikra tsz ősszel és tavasszal műtrágyázott búzája tavaly 19 és félmázsés termést adott holdanként; Huny a István gyomai dolgozó paraszt pedig 40 mázsa kukoricát termelt. Hunya István nagy kukoricatermésének titka nem titok: őszi mélyszántás, rendszeres istállótrágyázás, négyszeri ekekapálás és háromszori kézikapálás. A gazdálkodásnak ezt a módszerét egy-egy falu határában mindenütt megvalósíthatjuk. De ehhez az szükséges, hogy a jó tsz-ek, a jó gazdák tapasztalatai széles körben elterjedjenek, tudásuk kincsestárából minél többen merítsenek — ez segíti az egész falu és az ország gazdagodását. Szomor Ferenc, a bonyhádi járás főagmnómusa például elmondta, hogy Kakasdon Sebestyén József dolgozó paraszt érdekes módszerrel ülteti a burgonyát: a földet keresztben-hosz- szában megvonalazza, a vetőgumókat négyzetesen lerakja, majd a sorközöket mindkét irányban töltögető lókapával meghuzatja. így a burgonya bakhát alá kerül, s az ültetéssel együtt kész az első töltögetés is. — Sebestyén József módszere hasznosnak bizonyult: tavaly 145 mázsa burgonyát termelt holdanként. Szomor elvtárs most a burgonyaültetésnek ezt a módszerét továbbfejleszti a járásban. A gazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok képessége, nagyszerű tudása különösen a termelőszövetkezetekben bontakozhat ki igazán. A jól dolgozó szövetkezetekben, brigádokban, munkacsapatokban mindenkinek pontos beosztása van, minden tag mindennap megtalálja a munkáját, felelős a rábízott föleiért vagy állatokért. A gazdálkodás egy-egy ágával foglalkozhat, gyarapíthatja ismereteit, egyre kiválóbb szakemberré válhat. A turkevei Vörös Csillag tsz-ben a tenyészkanokat Erdei Sándor volt 11 holdas középparaszt gondozza. Azelőtt is értett a jószághoz, de a szövetkezetben képzett szakemberré vált. Kezemunkája nyomán szemlátomást fejlődik a tsz sertésállománya. Az ő tudása is hozzájárult, hogy a Vörös Csillag az idén csaknem nyolcmillió forint jövedelmet vár a sertéstenyésztésből. S vájjon a ma még gyenge termelőszövetkezetek talán azért gyengék, mert ott nincsenek kiváló emberek, vagy nincs a közelben olyan tsz, amelytől tanulhatnának? Szó sincs róla. Orosházán például a jó szövetkezetek között emlegetik a Dózsa tsz-t. Vele szomszédos a Rákóczi — itt még éppen hogy csak döcög a munka, rossz a termésátlag, kevés az állatállomány. Két szövetkezet él egy más mellett, tuonak egymás eredményeiről, bajairól, de a saját földjük határán nem néznek túl. Pedig milyen hasznos .lenne, ha a Dózsa- beliek azt mondanák: „Segítsünk a gyengébb szomszédon!" — vagy ha a Rákóczi vezetői és tagjai mennének át a Dózsába: „Magyarázzátok meg, hogyan gazdálkodtok, mert a ti tapasztalataitokból mi is tanulni akarunk." Mindenütt ezer meg ezer lehetőség van a jó tsz-ek és a kiváló egyéni dolgozó parasztok tapasztalatainak megismerésére. Csak nagyobb szenvedéllyel, erősebb akarattal kell kutatni a gazdálkodás, a segítés különféle formáit. A pártszervezetek és a tanácsok vezetőinek egyik legfontosabb feladatuk, hogy kibontakoztassák a nagy hasznot hajtó, az egész országot gazdagító paraszti tapasztalatcseréket: hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek kincset érő tapasztalatai, a falu legjobb gazdáinak tudása minél inkább érvényesüljön az egész falu, az egész ország javára. Az év elején minden községben termelési bizottság alakult. Ezek a bizottságok sokhelyütt máris gyümölcsözően dolgoznak, törődnek a falu ügyeivel, a falu dolgozóinak gazdálkodásával. Biatorbágyon például a termelési bizottság kezdeményezésére felújítják a kiöregedett szőlőket, — Ócsán gyümölcsfa-csemetekertet létesítenek. Sárrétudvarin a műtrágya termésfoikoeó hatásának bizonyítására kísérleti parcellákat jelöltek ká. A termelési bizottságok csak akkor dolgozhatnak mindenütt igazán eredményesen, ha munkájukat a párt- szervezetek és a tanácsok is segítik. A bácsmegyei Páhi községben például a termelési bizottság néhány tagját is meghívták arra a pártvezetőségi ülésre és tanácsülésre, amelyen az aratás, cséplés és a gabona- begyűjtés megszervezését tárgyalták. A pártszervezet és a tanács vezetői is résztvesznek a termelési bizottság megbeszélésein. így a .termelési bizottságtól sok új, hasznos gazdálkodási és szervezési kezdeményezés indult, A termelési bizottság tagjai más-más határrészein laknak, most ott ellenőrzik a növényápolást; a legjobb gazdák hasznos tanácsokkal, tapasztalataik átadásával segítik dolgozó paraszttársaikat; a termelési bizottság állandóan rajta tartja szemét a földművesszövetkezeti bolton is. hogy van-e elegendő rézgálic, kapa. ásó, kasza vagy egyéb nélkülözhetetlen szerszám, s már most gondoskodik róla. hogy a szüret idejére legyen elegendő hordó, abroncs és kén. Sok községiben azonban korántsem ilyen élénk a termelési bizottság munkája. Pedig a jó gazdák mindenütt szívesen veszik, ha megkérdezik véleményüket, s ha helyes elgondolásaikat, javaslataikat megvalósítják. De még jónéhány községben a pártszervezet és a tanács vezetői oktalanul szűk mederbe akarják terelni a termelési bizottság munkáját s ezzel akarva-akaratlanul, visszautasítják a jó gazdák segíteniakarását. Egyes helyeken a pártszervezet vezetői siránkoznak, hogy náluk nosz- szul megy a növényápolás, elmaradtak a begyűjtéssel, s nincsenek jó népnevelőik, akiknek segítségével kijavíthatnák e hibákat. S közben megfeledkeznek róla, hogy a legjobb gazdák soraiból kiváló népnevelőkkel erősíthetnék a pártszervezet népnevelőgárdáját. Egyetlen pártszervezetünk és tanácsunk sem végezhet igazán eredményes munkát a falu dolgozó parasztjainak bevonása, a legjobb gazdák javaslatainak felkarolása nélkül. Különösen nagy jelentősége van ennek most, a növényápolás idején és a közelgő aratás előtt Hiszen mindkét munka rendkívül nagy gondot, körültekintést igényel. Különösen az ilyen sürgős, nagy munka idején az aranynál is értékesebb a jó gazdák tapasztalata. A párt- szervezetek és a tanácsok vezetői a legjobb gazdákat páldának állíthatják az egész falu elé: így érdemes dolgozni, így kell jól gazdálkodni. Sehol ne sajnálják tehát a jó gazdáktól a dicsőséget, eredményeik népszerűsítését, mert minden falu úgy szerezhet magának jó hírnevet, ha az egész. határban mintaszerűen művelik a földet. A jó gazdák tapasztalatainak, a jó termelőszövetkezetek termelési módszereinek elterjesztése s gyümöl- csöztetése nemcsak több terményben jelentkezik, hanem szilárdítja a falu dolgozó parasztjainak egységét is, a munkás-paraszt szövetséget, erő siti a párt és a dolgozó parasztok kap csolatát. S éppen ezért a termelési bizottságoknak nemcsak a terméshozam növelésében van rendkívül fontos szerepük, hanem páldául a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok baráti jóviszonyának erősítésében is. Hiszen a termelési bizottságokban Sok tejre, vajra, sajtra, túróra és más egyéb tejtermékekre van szüksége az ország lakosságának. A tejtermékeket csaknem minden ember szereti, mert nemcsak, hogy Ízletes. de jó tápanyag is. Éppien ezért az olvasók tábora nem ki6 figyelemmel kíséri a tejfeldolgozó üzemek dolgozóinak munkáját, s örülnek annak, ha az újságban arról szereznek tudomást, hogy az egyik, vagy másik gyár túlteljesítette termelési tervét. A Dombóvári Vajüzem dolgozói tudják, hogy nagyon sok ember fogyasztja az általuk gyártott tejtermékeket. De azzal is tisztáiban vannak. hogy napról-naipra, hónapról- hónapra mindig többet kell termel- niök. mert a „fogyasztók tábora“ is állandóan növekszik. Éppien ezért foA nyári nagy munkákat megelőző szemlét már ezelőtt két héttel megtartották a teveli gépállomáson. A szemlebizottság megállapítása alapján műszakilag jól felkészült a gépállomás az aratás-cséplésre, meg az ezzel egyidejű munkákra. Ez azonban csak résziben biztosíték arra, hogy a tévéit gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben időben befejeződnek a nyári nagy munkák. Emellé fontos az is, hogy a gépállomás vezetősége, a termelő szövetkezetek vezetői, brigádvezetői közösen készítsék el a gép>ek menet- iránytervét, közösen állapodjanak meg abban, hogy hol, melyik táblát, milyen időben lebet és kell aratni, hol melyik munkacsapat csépel, ki lesz a gép felelős vezetője. Ezek megbeszélésére hivatott a gépállomási tanácsértekezlet, amit Tevelen az elmúlt napokban tartottak meg. A tanácsértekezleten 12 termelőszövetkezeti elnök, brigádveegyütt dolgoznak a szövetkezetiek az egyéniekkel. Az egyéni gazdák közelebbről meggyőződhetnek a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban rejlő nagyszerű lehetőségek: a gépok használatának, a helyes vetésforgó és az új agrotechnikai módszerek meghonosításának elő nyeiről, s néhány módszerrel — a kicsiny, egyéni parcella korlátái ellenére is —• kísérletezhetnek saját gazdaságukban. Ha a termelési bizottságok, egyéniek és termelőszövetkezetiek közös akarattal dolgoznak a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, ez biztos eredményre vezet, gyakozzák versenyeken keresztül terme lési kedvüket és használják ki a munkaidő minden percét, de nem utolsó sorban tanulmányozzák az élenjáró szovjet módszereket is. A kongresszusi versenyben minden dolgozó túlteljesítette vállalását az üzemben. így biztosítani is tudták ezen idő alatt a tejtermékeket a megye, az ország dolgozói számára. A kongresszusi verseny lendületével fogtak hozzá június elsején a II. negyedév utolsó hónapja tervének teljesítéséhez. Munkájuk a hónap első két dekádjában, azaz 20-áig eredménnyel is járt, 107.3 százalékra teljesítették tervüket. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél sokkal több vajat, sajtot termeltek. A Dombóvári Vajüzem dolgozói 20 nap alatt több mint 380 hektoliter tejet, 13.3 hektózető vett részt. Kozma Gyula elvtárs, a gépállomás igazgatója a tsz képviselők jelenlétében értékelte a gépállomás által végzett munkát, ki tért arra; hogyan végezték el ebben az évben szerződésileg vállalt kötelezettségüket. Kozma elvtárs értékeléséből és a tsz képviselők felszólalásából félreérthetetlenül kitűnt, hogy bizony eddig nem valami példásan teljesítette kötelességét a gépállomás. — Molnár elvtárs, a szentgálpusztai Szabadság tsz elnöke azt panaszolta, hogy a kifogástalan minőségi munka mellett, mennyiségileg rendkívül rosszul dolgozik a gépállomás. Ez bizony nagy hiba, mert a kettő együttesen ér csak valamit. Mayer elvtárs, a závodi Előre tsz elnöke meg minőségileg kifogásolta a gépállomás által végzett munkát. Többen p>edig azt kifogásolták, hogy az Ígért gépet nem mindig pontosan küldi a gépállomás. rapszik a falu és gazdagszik az egész ország. A jó gazdák, a kiváló termelőszövetkezeti tagok véleményének meghallgatása. elgondolásaik megvalósítása erősíti egy-egy község pártszervezetét, növeli pártunk tekintélyét is. Egy-egy jól gazdálkodó dolgozó paraszt szavára az egész falu figyel; kiváló termelőszövetkezeteink eredményeinek messze környéken híre megy. Pártszervezeteink tehát akkor cselekszenek helyesen, ha a mezőgazdasági termelés kérdéseiben, döntéseiket, határozataikat a legjobb termelőszövetkezeti tagokkal és pélliter tejszínt, 13 5 mázsa túrét, 33 mázsa kazeint, 25.3 mázsa sajtot és 22.5 mázsa vajat biztosítottak az ország, a megye dolgozói részére. E szép eredmény elérése további lelkes munkára ösztönzi a Dombóvári Vajüzem dolgozóit. A hónap harmadik dekádjában is hasonlóan küzdenek a terv túlteljesítéséért, az első féléves terv sikeréért. De Ígérik a fogyasztóknak, hogy egész éven keresztül nagy harcot folytatnak a terv túlteljesítéséért, hogy ezután még több, még jobb minőségű vaj, sajt, túró kerüljön a dolgozók asztalára. A siker érdekében azonban kérik a megye dolgozó parasztjait, hogy biztosítsák mindenkor a terv túlteljesítéséhez szükséges tejmennyiséget A fent említett három hiba W nem küszöbölése éppen elég lenne ahhoz, hogy felmérhetetlenül nagy legyen a szemveszteség, későn fejeződjön be a tarlóhántás, másodvetés. De azért tartottak tanácsértekezletet, hogy megteremtsék az alap ját a hibák kiküszöbölésének. Ebből a szempontból a tanácsértekezlet betöltötte hivatását. A tsz vezetők javaslatára úgy osztották be a gépieket, a gépiek vezetőit, hogy annakidején semmi hiba ne legyen. Most már tehát nem hiányos a nyári nagy munkákra való felkészülés. Ki vannak javítva a gépek, meg van a határozat, melynek alapján majd dolgoznak a gépiek. Most már csak az a fontos, a termelőszövetkezetek segítsék a gépállomást, a gépállomás pedig igyekezzenek a határozatot maradék nélkül végrehajtaná. damutatóan gazdálkodó parasztokkal való megbeszélés után hozzák. — Ezeknek a határozatoknak céljai kézzelfoghatóbbak lesznek, sokkal jobban segítik az egész falu gazdálkodásának javítását. Az ilyen határozatokat jobban magáénak érzi a falu minden dolgozója is. így eredményesebben dolgozhatnak pártszervezeteink, mert e határozatok megvalósításáért, a falu és az egész ország további felemelkedéséért a kommunistákkal együtt küzd a falu egész népié. (Megjelent a Szabad Nép június 21-i számában.) Egy hét alatt 8-ról 13 literre növekedett az istállóátlag A fadoi Búzakalász tsz tagsága nagy gondot fordít a növényápiolásra. öröm nézni a tsz kapásnövényeit, melyek szépien fejlődnek, s földjeik sem gazosak. Az őszi vetésekkel sem kell szégyenkezmiök. gondos fej- trágyázással helyrehozták a gyengének mutatkozó vetéseket és most úgy számolnak, hogy búzából holdanként legalább 10—12 mázsás átlagtermést takarítanak be. Az Uj Élet termelőszövetkezet tagsága sem hanyagolja el a növények ápolását, ők is gondosan megtisztították kapásnövényeiket a gyomoktól, de az Uj Élet tsz-nél az állattenyésztésben is jó eredmények mutatkoznak. Körösi István, a tsz tehenésze nemrég bevezette a háromszori fejest. Ezzel a módszerrel egy hét alatt 8 literről 13 literre növelte az istállóátlagot. Körösi István piéldáját kell követnie a tsz baromfigondozójának is. akinek gondozása alatt nem fejlődik eléggé a szövetkezet baromfiállománya, piedig a baromfiállomány fejlesztésével nagyszerűen lehet növelni a tsz jövedelmét. Ezt mutatja a faddi Szabadság Földje termelőszövetkezet piéldája is, ahol a munkaegységelőlegeket nagy részben az állattenyésztés jövedelméből tudják biztosítani. Kertész János Fadd. Nagytormási állami gazdaság: Készülnek az aratásra „A nagytormási állami gazdaság dolgozói minden erővel azon dolgoznak, hogy fennakadás nélkül elvégezzék a növényápiolési munkákat és felkészüljenek az aratásra: — írja levelében Petz István ÜB-elnök. — A gazdaság dolgozói tudják, hogy még nem állnak a nehéz munkák közepén, mégis igyekeznek, nehogy torlódás legyen a munkábán. Dolgozók között sokan értek el kimagasló eredményeket a növényápolási munkákban, Peszt Katalin például a répa mélykapálásánál 142 százalékos eredményt ért el, s napi keresete meghaladta a 35 forintot. A ka- laznói üzemegység fogatosai a kukorica ekézésben 200 százalékos eredményt értek el: keresetük napi 50 forint volt. Vagy ha a Táncsics-brigád munkáját nézzük: a dugványrépa egyelésben 350 százalékos volt az eredményük, napi keresetük elérte a 75 forintot. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a gazdaság dolgozói szem előtt tartják a munka fontosságát és felelősséget éreznek munkájukért. Ezzel érte el a gazdaság, hogy ma már a mennyiségi munka helyett a minőségi munlka jutott érvényre. Gépállomás! tanácsértekezletet tartottak a teveli gépállomáson
