Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-22 / 146. szám
1954 JÚNIUS 22 NÄPCö 3 PÁRT ÉS PÁ R TÉ PIT ÉS * A lajvéri Vörös Csillag tsz pártszervezete a politikai munka megjavításával harcol a nagyobb terméseredményekért ,.d mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövetkező években az egyik legdöntőbb j feladat a falusi pártmunkában tapasztalható elmaradás, sőt visszaesés kiküszöbölése” — mondotta többek között Hegedűs András elvtárs előadói beszédében a Központi Vezetőség 1953 december 19-i ülésén. A lajvéri Vörös Csillag termelőszövetkezet párt- szervezete is ennek szellemében kéz dett munkához, különösen az új pártvezetőség megválasztása után. Éppen a pártmunka lazaságából adódóan tavaly nem segítette eléggé a pártszervezet a termelőszövetkezet vezetését. Nem is tudtak a termelőszövetkezet tagjai olyan eredményeket elérni, mint amilyenre adottságaik .megvoltak. Tavaly például csak beszéltek róla, hogy a brigádok és munkacsapatok között ki kellene osztani a területeket, mert így nagyobb felelősséggel, s nagyobb munkakedvvel is végezhetnék munkájukat. Szorosan idetartozik az is, hogy politikai oktatás sem folyt a termelőszövetkezetben. Az új pártvezetőség legelső feladatának tartotta azon dolgozni, hogy a termelőszövetkezetben ne csak papíron legyen a brigádok és munkacsapatok közötti területelosz- tás, hanem a valóságban is. Sőt továbbmentek, egy lépéssel, s a gazdaságvezetés ellenőrzése,. segítése nyomán ma már egyénekre is felosztották a területeket. Névreszólóan meg van határozva, hogy ki, melyik darab földért felelős, hogy az jól megmunkálva a lehető legnagyobb jövedelmet biztosíthassa az egyénen keresztül az egész termelőszövetkezetnek. Biztosította a pártszervezet, hogy a brigádok élére a legjobban dolgozó termelőszövetkezeti tagok, elsősorban a legjobb kommunisták kerüljenek. Természetesen ezt, nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztési brigádoknál is megvalósították, életre keltették az addig jóformán alvó DISZ-szervezetet is. A tervezésnél is komoly segítséget adott a pártszervezet. Reálisan felmérték a lehetőséget, például a konyhakertészetnél. Tavaly az volt a helyzet, hogy 5 hold konyhakertészet megművelését tervezték be, gmely bizony egy kissé sok volt a termelőszövetkezet erejéhez mérten, s ebből adódtak hibák. Nem tudták úgy megművelni, hogy az megfelelő hasznot hozzon a tagságnak. A lehetőségek felmérése nyomán az idén 2 holdat terveztek be, s ez az öntözés megvalósításával sokkal több hasznot tud hajtani, mint tavaly. A pártpolitikai munka javítása, s a szervezési munkákban adott segítség jó ei'edményei máris mutatkoznak. Horváth József elvtárs, a növénytermelési brigád vezetője brigádjával már a burgonya második kapálását is elvégezték. Szalai János elvtárs, a sertéstenyésztésben végzett kiváló jó munkát. Eddig már mintegy 40 darab malacot adtak el, de mintegy 50 darab malacuk még mindig van, amelyből újra adhatnak el, biztosítva ezzel is a tagoknak a munkaegység szerinti pénzjuttatásokat. Eddig már több mint 12 forintot tudott a termelőszövetkezet tagjainak munkaegységenként kiosztani. Ez a gondoskodás a termelőszövetkezet tagjairól természetesen egy re nagyobb eredmények elérésére mozgósítanak. A kommunisták példamutatása nem marad hatás nélkül itt sem. Híven követik őket a pártonkívüliek, mint Baranyi Pál, Mayer Jánosné és a többiek. A munka dandárja azonban még hátra van. A növényápolási munkák menetének biztosítása mellett igen gondosan fel kell készülniük az aratás, cséplés, begyűjtés nagy feladataira. A pártszervezet ezt a nagy feladatot is a pártpolitikai munkán keresztül igyekszik megoldani. Az aratásra való felkészülést már most összekötik a jövő oktatási év előkészítésével. Érzik, hogy e nagy mun ka az eddigieknél még több öntudatot, nagyobb erőfeszítéseket követel meg a termelőszövetkezet minden egyes tagjától. Tudják azonban azt is; hogy ehhez az oktatás jó megszervezése és folytatása adja meg az igazi alapot. így nevelődnek egyre harcosabbá, öntudatosabbakká a termelőszövetkezet tagjai. Tehát most, amikor az elkövetkezendő nagy mun kákról beszélgetnek a kommunisták, a termelőszövetkezet tagjaival, egyúttal szervezik is a jövő évi pártoktatás hallgatóit. A pártszervezet vezetősége a politikai oktatás megszervezését felhasználja arra is, hogy közelebb kerüljön az egyénileg dolgozó parasztokhoz is. Lesz tehát az idén már politikai oktatás a lajvéri Vörös Csillag termelőszövetkeT zetben, s a legjobb egyénileg dolgozó parasztokat is meghívják. A pártszervezet új vezetősége munkája és fokozódó lendülete így ragad át a termelőszövetkezet összes tagjaira, s biztosítja, hogy a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatból adódó rájuk eső feladatokat maradék nélkül teljesíthetik. Körséta a palánki tangazdaság fö'djein Szemet-lelket gyönyörködtető látvány minden egyes gazda számára az, amikor lát ja az üdezöld kalászba- szökkenő gabonákat, a virágzó burgonya- és borsótáblákat. Kora haj nalban, vagy késő este járja a gazda a határt, figyeli a növények fejlődését, figyeli azt, hogy melyik munka- műveletet kell ma megkezdeni, hogy nagyobb termést érjen el. - Jól mondották a régi öregek, amikor állították, hogy a jó gazdaember még éjjel sem tud aludni, mindig arra gondol, hogyan szervezze meg a munkát, hogy mielőbb befejezze akár a kukorica kapálást, akár a cukorrépa egye- lést, mert szeszélyes a júniusi időjárás, ma még hét felől süt a nap — de lihet, hogy holnap, vagy akár egy-két óra múlva már esik az eső és akkor megáll a tudomány, de a gaz, az azután nő, mintha húznák. De jó is lenne, ha az időjárást lehetne irányítani, kormányozni. Azt hiszem, hogy ugyan ezen a véleményen vannak a palánki tangazdaság növénytermelő szakemberei is, amikor ránéznek a mözsi C. 1-es 51 hold cukor- és takarmányrépatáblára, amelynek legnagyobb részét elöntötte a víz. A gyönyörűen ki kelt répát bizony egyes helyeken visszavetette fejlődésében a víz. — Ezen a részen a répa betegesen sárgás színezetű. De azért nem keserednek el a szakemberek, „ha nem kan több esőt, akkor még lehet bízni.” Igen. ha az időjárás is úgy akar ja, mint a palánki tangazdaság növénytermesztői, akkor lesz cukor- és takarmányrépa. A szeszélyes időjárás ellenére júniusban már nagyon megváltozik a határ képe. Szépen bök rosoának a burgonyák, tányért növeszt a napraforgó, a már messziről csillogó vízben pedig sorol a rozs. A 4 holdas kísérleti rizsparcellákon nem is olyan messze magasba emelkedő füstfelhő tesz tanúbizonyságot a szorgos munkáról. Szánt traktor, egy 28 hol- "das táblán, amelyről a napokban került le az őszi takarmánykeverék Amikor jobban szemügyre vettem a szántó traktort, akkor láttam, hogy egy másik alkotmány is vonul utána, sőt egy harmadik is. Odaérve látom, hogy a szántó traktort közvetlenül vetőgép követi, amely ontja magából a kukoricamagot, amelyet a fürge varjak elől fogas takar be. Egyszóval a szántás, vetés fogasolás hármas mű- 1 veletét egyszerre végzi el a gép. Ez a módszer — mondotta Németh Béla, a palánki tangazdaság vezető agronó- musa, — a másodvetésű növényeknél nagyon bevált, ^ugyanis ilyenkor az a fontos, hogy a csalamádénak szánt vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. Ezzel a módszerrel a 28 holdas területet 5 nap alatt szántja fel, veti be és fogasolja el a traktor, ellenkező eset ben pedig háromszor öt napra lenne szükség, és közben kiszáradna a talaj és köny- nyen előfordulhat, hogy a mag földbe kerül, de a tqlaj szárazsága miatt nem kel ki. A csalamádé-tábla után egymást követik a burgonya, fajtaborsó és babtáblák. A kapásnövények mellett azonban nagyon szép képet mutatnak a kalászosok is. Az enyhe szellő jobbra, balra ringatja nap-nap után súlyosabbá váló fejüket. Lassan az ő idejük is lejár, még egy kis idő és a ma még haragoszöldbe öltözött K. 4-es 43 hold zabtábla is megsárgul. Ma még csodálatos zöld színével élesen elüt a mellette lévő K. 3-as táblától. — Ezen a 65 holdas területen már szökés színezetet vett fel a tavaszi árpa. Később majd erre a sorsra jut a búza, a rozs, s a többi kalászos is, elvesztik egykori szép színüket, érett fejüket, megadással lehajtják és türelmesen várják a hatalmas gép, a kombájn acélkaszáját, hogy egymásután, válogatás nélkül levágja őket. BR Mis nagyszerű példát mutat A tolnai dombok völgyében fekszik, a jellegzetesen dunántúli község, Szakadát. Az alig több mint kétszáz ház a gyönyörű dombvonu- latokat figyelve, szinte váratlanul bukkan fel a mély völgyből az idegen elé. Kis község, lakóinak száma nem haladja meg az ezret sem. Kis község, mégis nagyszerű példát mutat. Nemcsak a többi tolnamegyei községeknek, hanem példáját követhetné az ország számos köz sége is. A kötelezettségek teljesítésében nem volt olyan esztendő, hogy ne lett volna az elsők között. Az idén a nagyszerű munka eredménye ként megelőzte Tolna megye valamennyi községét — és elnyerték a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját, de ugyancsak Szakadáté lett a Megyei Tanács selyemzászlaja is. Felkerestük Gubó Géza elvtársat, a községi tanács elnökhelyettesét és Vég József községi vb. titkárt, hogy mondják el eredményeik „titkát”, szóljanak a dolgozók lelkesedéséről és a jövő terveiről, különösképpen az aratásról és a betakarításról. — Milyen eredményekkel nyerték el a kongresszusi zászlót? (A kérdésre az elnökhelyettes adja meg a választ): — Valamennyi téren sikerült példát mutatni. Az első negyedévi begyűjtési tervünket minden részletében túlteljesítettük. A vetéseket — bár nehézségeket okozott a kedvezőtlen időjárás, — a talaj hőfokának megfelelően határidő előtt teljesítettük. A község határában nem • lehetett egyetlen gyomos kültúrterü- letet találni. Ezekkel az eredmények Kel hódítottuk el a többi községek elől a kongresszusi zászlót. — A község csupán a verseny végső ‘.értékelésekor került az első helyre. Figyelemmel kísérték előzőleg is p vcrsenyállást? (A vb. titkár válaszol erre a kérdésre):-- Tudtuk azt, hogy községünk jó helyezést ért el a verseny közbeeső szakaszaiban és számítottunk arra 1» hogy jó helyezést érünk el a vég- *ö értékeléskor. Ez igen erős, megfeszített munkát igényelt mind a Község vezetőitől, mind a község lakóitól. A megyei versenybizottság értékelését állandóan figyeltük, s egy alkalommal azt láttuk, hogy csupán a sertésbeadás terén maradtunk le a verseny első helyezettjétől. Ezért elhatároztuk, hogy a tanács begyűjtési állandóbizottsága elé visszük versenyproblémánkat. A rövid tanácskozás után végzett felvilágosító munka váratlan eredményt hozott. A mi kis községünkben 24 dolgozó paraszt jelentette be az állandóbizottság tagjainak: a beüteme zett határidő előtt teljesíti sertésbeadási kötelezettségét. — Ez a lelkesedés nemcsak a kongresszusi verseny ideje alatt volt meg községünkben, hanem ma is élő valóság. Eredményeinket megszilárdítottuk. A község félévi adófizetésének 99.5, sertésfceadásának 107, tojásból csakanem egész évi kötelezettségének, baromfiból 150 százalék ra, tejből pedig folyamatosan tettünk eleget. Nagy büszkeség községünkre nézve, hogy egyetlen hátralékos sincs dolgozóink között. — A növényápolásban is jó teljesítménnyel tartjuk az első helyet: a kukorica első kapálása után mintegy 90 százalékban elvégeztük már a második kapálást is, burgonyánál az első töltögetés (második kapálás) is befejezés előtt áll. Nehéz lenne eldönteni a munka lázában azt, hogy ki van előnyben: az egyéni gazdálkodók vagy a tsz tagjai-e. Nincs a termelőszövetkezetnek egyetlen tagja sem, aki ne kapcsolódna be a közös munkába. (Amíg ezeket mondja, az öröm félreismerhetetlen pírja jelenik meg az arcán, s a gyönyörűen hímzett vörös selyemzászlókra néz.) — Milyen a kenyérgabonatermés kilátása? {Az elnökhelyettes válaszol.) — A rendkívül kedvezőtlen őszi időjárás nagyon éreztette hatását az őszi kenyérgabonák fejlődésében. A kora tavasz sem igen kedvezett, azonban az előző évekhez viszonyítva mintegy ötvenszerannyi felhasznált pétisóhatására erőteljes fejlődésnek indultak. Most hozzávetőleg a tavalyi terméssel lesz hasonló az eredmény. — Hogyan gazdagodott a község lakossága az elmúlt évben? (A vb. titkár válaszol.) — A beadás mennyiségének csökkentése, a fizetési kedvezmények hatására jelentős mennyiségű terményt szántottunk szabadpiacra. — Ezek nagymértékben növelték a jólétet. Azonban nekem ezentúl az a véleményem, hogy a jólét fokozásához a megnövekedett termelési kedv jái’ul hozzá leginkább. Egy jellemző példa: egy év alatt qsaknem 30 százalékkal növekedett az állatállomány a községben. Számos egyénileg gazdálkodó van, akinél két "tehenet lehet látni, a lovak, a sertések és a nagyszámú baromfiak mellett. Hasonló a helyzet községünk termelőszövetkezeténél is. — A község példamutatása kiterjedt az aratásra való felkészülésre is? (A tanácselnökhelyettes adja meg a választ.) — Igyekeztünk példamutató munkát végezni. Az aratás kezdetétől a zab levágásáig 14 nap alatt be akarjuk fejezni a nehéz munkát. Erre minden lehetőségünk megvan. A szükséges munkaerő rendelkezésre áll — a termelőszövetkezetnél pedig a gépállomás aratógépei segítik majd a kaszások munkáját. Gondosan meg szerveztük a tűzvédelmet is. — A község dolgozóinak megbízásából Ígéretet tettünk arra, hogy a cséplőgéptől a magtárba szállítjuk a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges gabonát, s augusztus 20- ra 100 százalékra teljesítjük beadási és adófizetési kötelességünket. — Végül szeretnénk valamit megtudni a kis község kultúréletéről is. Van-e kultúrcsoport, könyvtár? (Elnökhelyettes adja meg a választ.) — A községben a felszabadulás előtt szinte semmi kultúráiét nem volt. Ha valaki szórakozni akart, kénytelen volt Gyönkre átgyalogolni. Jelenleg a jól felszerelt népkönyvtár munkája mellett említést érdemel a színjátszó és a népi táfteosok munkája. Mintegy 40 dolgozó, á fiatalok csak úgy, mint az 50 év körüliek, egyaránt szívesen vállalnak kultúr- munkát. Itt meg kell jegyezni azt, hogy a lakosságnak körülbelül fele németajkú. Azonban nemcsak a termelőmunkában, hanem a kultúrmun kában is nemes vetélkedés folyik a magyar nyelvűek és a németajkuak között. (—g—s) Tervbessámoló tagértekezletek föidművesszö vet kezelőinkben Az első negyedévi tervbeszámoló tagértekezleteket május végén és június elején tartották meg a földművesszövetkezetek. Ezeknek a megszervezése azonban nem volt köny- nyű feladat,, egyrészt a sürgős mezőgazdasági munka, másrészt pedig a községekben megtartott egyéb rendezvények miatt. így voltak olyan szövetkezetek, ahol egyáltalán nem volt határozatképes az első tagértekezlet, többek között Nagydorogon, Györkönyben, Bikácson, Becsen. — Persze ezekben a községekben nem teljesen a rendezvények tették sikertelenné, hanem az is, hogy a szövetkezet dolgozói csak meghívóval hívták mag a tagokat. Jól sikerült a tagértekezlet a tamási járás földművesszövetkezeteinél. Majdnem minden szövetkezetnél volt vagy 8—10 értékes hozzászóló. Dombóváron is jól sikerült a tagértekezlet: az Ady Endre utcából valamennyi szövetkezeti tag megjelent. És ez Ballai Péter ellenőrzőbizottsági tag munkáját dicséri, mert ő személyesen kereste fel előzőleg az utca lakóit. Sok javaslat hangzott el az áruellátás megjavítására. Általában az volt a vélemény, hogy legjobb, ha a 'boltos személyesen megy be áruért a nagykereskedelmi vállalatokhoz mert akkor biztosan azt kapja, amire szüksége van. Sok szó esett a bolti dolgozók bérezésére vonatkozóan is. A boltkezelők havi fizetést kapnak, így nincsenek érdekeltté téve a tervteljesítésben, udvarias kiszolgálásban, de nem rendelik meg időben az árut sem. Ferenczi Vince koppanyszántói szövetkezeti tag elmondotta, hogy a beszámoló nem foglalkozott azzal, mit tett a vezetőség a legutóbbi tagértekezlet óta. Bebesi Viktor értényi szövetkezeti tag fokozottabb ellenőrzésre hívta fel a vezetőség figyelmét. —1 Még mindig rosszul vannak egyes áruk árai megállapítva, s ezért sokszor a dolgozókat megkárosítják. Ozorán Szávai Jánosné elmondotta, hogy a bolti dolgozók nem eléggé udvariasak a vevőkkel szemben és egyben kérte a kiszolgáló dolgozókat arra, hogy ezen hibájukon sürgősen változtassanak. Maros Antal vár- aembi küldött kifogásolta a mező-" gazdasági eszközök minőségét. Hegedűs András alsónánai dolgozó paraszt szintén ezzel a kérdéssel foglalkozott. „A kasza elhajlik, gyenge a vakaró, egy-két használat után tönkremegy“ — mondotta. De javaslatot is tett arra, hogy a rossz minőségű szerszámokat küldjék vissza a gyártó vállalatnak. A végső sorokban tehát leszögezhetjük, hogy hasznos is lehet a tagértekezlet akkor, ha a földművesszövetkezetek dolgozói jó szervező munkát végeznek a községekben. Mert az bizonyos, hogy a dolgozó paraszt meg mondja a véleményét a jóról, de a rosszról is. Kulákprovokáció - 8 hónapi börtön A kulákság és az osztályellenség támadása a kormányprogramm után egyre erősebben bontakozott ki a termelőszövetkezetek ellen. Egyre gyakoribbá váltak állatok és egyéb felszerelési tárgyaik elhurcolása terAz O rszógos Filharmónia eszfradműsora Hőgyészen Június 17-én, bár munkanap volt. mégis megtelt a hőgyészi kultúrotthon. A fáradságos napi munka után jól esik egy kis szórakozás, néhány, kellemesen eltöltött óra és most alkalom nyílt rá. Felgördül a függöny, viharzó taps hangzik fel. Szép melódiáik hangja száll és a közönség feszült figyelemmel hallgat Szűnni nem akaró taps követte az énekszámokat. Majd vidám jelenetet láttunk. Itt a legtöbb tapsot Görbe János kapta. A művészek valameny- nyien tudásuk legjavát adták és Hő- gyész község dolgozói szeretettel várják őket máskor is. Major Mátyás levelező melőszövetkezetekből. Nem egy esetben találkoztunk jogtalan földfoglalásokkal, a termelőszövetkezetek hasz nálatban lévő épületekbe erőszakos úton való beköltözéssel. Az ellenségnek termelőszövetkezeteink, népi demokráciánk édes gyermekei ellen indított támadásai azonban egyetlen esetben sem maradhatnak büntetlenül. Ezért sújtotta a szekszárdi járásbíróság 8 hónapi börtönnel, 800 forint pénzbüntetéssel és 2 évre a közügyektől való eltiltással Simon József harci kulákot, aki az Uj Barázda tsz tudta és beleegyezése nélkül, önkényesen beköltözött a tsz használatában lévő volt lakásába. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért jelentett be fellebbezést.
